BH 2017.8.256 A terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány feloldja a súlyosítási tilalmat. Ez esetben a felülvizsgálati eljárásban akkor is kiszabható az elsőfokú határozatban kiszabottnál súlyosabb büntetés, ha e határozat ellen kizárólag a vádlotti és védői fellebbezés folytán került sor másodfokú eljárásra [Be. 354. §, 417. § (1) bek. I. pont, 427. § (1) bek. b) pont].

[1] A törvényszék a 2015. február 13. napján kihirdetett ítéletével a XXV. r. terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek., (3) bek. a) pontja] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt halmazati büntetésül 25 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 10 000 forintban állapította meg. Az így összesen kiszabott 250 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni.

[2] Az ítélőtábla a 2016. február 18. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a XXV. r. terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy cselekményeit költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. § (1) bek., (2) bek. a) pont] és hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §) minősítette.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a XXV. r. terhelt terhére a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontja alapján a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt okból, törvénysértő büntetés kiszabása miatt.

[4] Az indítvány szerint a törvényszék a büntető anyagi jogszabályokat tévesen alkalmazta és ezáltal törvénysértő büntetést szabott ki, mert a XXV. r. terheltet 25 napi tétel pénzbüntetésre ítélte annak ellenére, hogy a Btk. 50. § (3) bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke 30 napi tétel. A másodfokon eljárt ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a XXV. r. terhelt vonatkozásában törvénysértő, azonban annak korrigálására a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a súlyosítási tilalom miatt a másodfokú eljárásban nem volt lehetőség.

[5] Ezen indokokra figyelemmel a fellebbviteli főügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a pénzbüntetés napi tételei számának súlyosítását indítványozta.

[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a törvényszék, valamint az ítélőtábla ítéletét a XXV. r. terhelt tekintetében változtassa meg és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot akként, hogy a pénzbüntetés napi tételeinek számát a Btk. 50. § (3) bekezdésének megfelelően emelje fel.

[7] A XXV. r. terhelt védője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében az indítvány elutasítását, egyben a másodfokú határozat hatályában fenntartását kérte.

[8] A védő szerint a felülvizsgálati indítvány megalapozatlan, mert nem tartalmaz ténybeli hivatkozást arra nézve, hogy a pénzbüntetés napi tételei számának megváltoztatása miért nem ütközik a súlyosítási tilalom rendelkezéseibe. Tekintettel arra, hogy a pénzbüntetés szabadságvesztésre változtatható át, a pénzbüntetés napi tételszámának emelése súlyosítási tilalomba ütközik.

[9] A védő másodlagosan azt indítványozta, hogy amennyiben a Kúria a felülvizsgálati indítványnak helyt ad, akkor olyan döntést hozzon, hogy annak eredményeként a terhelttel szemben kiszabott összesen 250 000 forint pénzbüntetés összegszerűségében ne változzon.

[10] A Kúria az ügyész által a Be. 418. § (1) bekezdésében meghatározott hat hónap határidőn belül a XXV. r. terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt a Be. 420. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyilvános ülésen bírálta el.

[11] A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt az átiratában foglaltaknak megfelelően fenntartotta. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a terhelt terhére rótt cselekményeket az elkövetéskor hatályban lévő Btk. szerint kellett volna minősíteni, tekintettel arra, hogy a pénzbüntetés napi tételének törvényi minimuma mind az elkövetéskori, mint az elbíráláskori Btk. szerint 30 nap, az egynapi tétel összege pedig mindkét törvénynek megfelel. Ezáltal az elbíráláskori jogszabály nem volt kedvezőbb a terhelt számára. A Btk. 2. §-a értelmében viszont az a főszabály, hogy a bűncselekményt az elkövetéskor hatályban lévő jogszabály alapján kell elbírálni, kivéve, ha az új törvényi szabályozása a terheltre nézve kedvezőbb.

[12] A XXV. r. terhelt védője felszólalásában továbbra is azt hangsúlyozta, hogy méltánytalannak tartaná, ha a Kúria a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés végösszegét, függetlenül a minősítéstől, megváltoztatná.

[13] Az ügyész felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban hivatkozott okból, valamint a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértések tekintetében hivatalból bírálta felül [Be. 423. § (4) és (5) bek.].

[14] Ennek során XXV. r. terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt alaposnak, a védő indítványát alaptalannak találta.

[15] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt a terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabtak ki.

[16] A törvényszék a felülvizsgálattal támadott határozatában a XXV. r. terhelt cselekményeit az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény (Btk.) szerint minősítette és őt a terhére megállapított bűncselekmények miatt huszonöt napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A határozat indokolása szerint a XXV. r. terhelt vonatkozásában a bíróság azért alkalmazta az elbíráláskor érvényben lévő jogszabályt, mert álláspontja szerint az üzletszerűség mint minősítő körülmény kiesése, valamint ezáltal az értékhatár változása miatt, továbbá a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések tekintetében a terheltre kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz.

[17] A Kúria - a legfőbb ügyész képviselőjével egyezően - azt állapította meg, hogy az alapügyben eljárt bíróságok tévesen alkalmazták a XXV. r. terhelt esetében a terhére rótt bűncselekmények elbírálásakor hatályos büntetőtörvényt. Az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 310. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 2012. évi C. tv. (új Btk.) 396. § (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette miatt is három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

[18] Hasonlóképpen a magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk. 276. §), illetve a hamis magánokirat felhasználásának vétsége (új Btk. 345. §) egyaránt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[19] A korábbi Btk. 51. § (2) bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább száz, de legfeljebb húszezer forintban kell meghatározni. Az új Btk. 51. § (3) bekezdése előírja, hogy a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.