BH 2017.5.147 A jogi személlyel szemben büntetőjogi szankció alkalmazása során a jogi személy képviselője nem tekinthető védőnek, ezért a másodfokú nyilvános ülés távollétében való megtartása nem feltétlen hatályon kívül helyezési, és így nem felülvizsgálati ok [Be. 46. § e) pont, 373. § (1) bek. II/d) pont, 416. § (1) bek. c) pont; 2001. évi CIV. tv. 9. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Járásbíróság B.2403/2003/116., Kecskeméti Járásbíróság B.1148/2007/13., Kecskeméti Törvényszék Bf.313/2007/6., Szegedi Ítélőtábla Bhar.54/2009/8., Gyulai Törvényszék B.101/2013/911., Szegedi Ítélőtábla Bf.606/2015/150., Kúria Bfv.1379/2016. (BH 2017.8.256), Kúria Bfv.1278/2016/10. (*BH 2017.5.147*), Kúria Bfv.984/2016/10., 3087/2018. (III. 14.) AB végzés, Kúria Bfv.1006/2018/6.

***********

[1] A törvényszék a 2015. február 13. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével döntött a terheltek büntetőjogi felelősségéről és velük szemben joghátrányok alkalmazásáról. A B. Értékesítő Szövetkezettel, valamint a P. Mezőgazdasági Zrt.-vel szemben fejenként 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és további jogi személyekkel szemben is büntetőjogi intézkedéseket alkalmazott.

[2] A szövetkezet, valamint a zrt. közös képviselője fellebbezése alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2016. február 18. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet e jogi személyek tekintetében helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a B. Szövetkezet, valamint a P. Zrt. jogi személy nyújtott be - az általuk a felülvizsgálati indítvány benyújtására egyaránt 2016. június 9-én (ismételten) meghatalmazott közös jogi képviselőjük útján - felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a másodfokú nyilvános ülés olyan személy távollétében került megtartásra, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

[4] Felülvizsgálati indítványában a jogi személyek közös képviselője jelezte, hogy az elsőfokú ítéletet nem az eljárásban általa, helyettesítésére meghatalmazott jogi képviselőnek, hanem neki kézbesítették. Azzal szemben ő jelentett be fellebbezést. Ennek ellenére a másodfokú bíróság nem őt idézte meg, hanem az általa meghatalmazott jogi képviselőt, és így távollétében folytatta le az eljárást (tartotta meg a nyilvános ülést), pedig ő a jogi személyektől származó meghatalmazását becsatolta a nyomozó hatóságnak, majd ellátta a képviseletet mind a nyomozás során, mind az elsőfokú bíróság előtt.

[5] Álláspontja szerint a jogi személy képviselője quasi védő, s ekként meghatalmazásának hatálya kiterjedt a másodfokú eljárásra is [Be. 49. § (1) bek.]. Részvétele a másodfokú eljárásban (a nyilvános ülésen) is kötelező volt [Be. 46. § e) pont], figyelemmel a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvényre (a továbbiakban: Jszt.) is.

[6] A jogi képviselő mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a korábban eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[7] A Legfőbb Ügyészség a jogi személyek - közös képviselőjük útján benyújtott - felülvizsgálati indítványát alaptalannak találta.

[8] Kifejtette, hogy a büntetőeljárásban a jogi személy képviselete kötelező. Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében - annak képviselőjeként - meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd jár el. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság ügyvédet rendel ki, ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője [Jszt. 9. § (1) bek.]. A kötelező képviselet tehát nem a Be. 46. § e) pontján alapul.

[9] Ugyanakkor a jogi személy nem alanya a büntetőeljárásnak, a büntetőperbeli képviselője nem védő. A jogi személy képviselőjére - az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a védőre vonatkozó szabályok irányadók [Jszt. 9. § (4) bekezdés]. A (5) bekezdésben található speciális rendelkezés szerint viszont a tárgyaláson jelen lehet, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat [Jszt. 9. § (5) bekezdés c) pont]. Következésképpen a jogi személy képviselőjének a tárgyalási jelenléte csak lehetőség, de azt nem teszi kötelezővé a törvény, s így az eljárási cselekményekről is értesíteni kell, s nem pedig idézni.

[10] A jogi képviselő felülvizsgálati indítványában megjelölt feltétlen hatályú eljárási szabálysértés ellenben csak akkor valósul meg, ha a tárgyalást - vagy a Be. 234. § (2) bekezdésére figyelemmel a nyilvános ülést - olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Ezért nem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a másodfokú bíróság a jogi személy képviselőjét nem értesíti a nyilvános ülésről.

[11] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott ítéleteket - a Be. 426. §-a alapján a jogi személyek tekintetében hatályában tartsa fenn.

[12] A jogi személyek közös jogi képviselője a Legfőbb Ügyészség álláspontjára tett észrevételében továbbra is azt az álláspontját fejtette ki, hogy a másodfokú bíróság köteles lett volna az ő értesítésére, mert meghatalmazása nem szűnt meg, és helyzete a vezető védő státuszával megegyező. Most már azt hangsúlyozta, hogy a Jszt. alapján valóban nem kötelező a megjelenés, azonban a jogi személy képviselete kötelező, de mégsem kapott értesítést. A Kúria "állásfoglalását" kérte.

[13] A jogi személyek közös képviselőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[14] A jogi személyek közös képviselője az indítványának megfogalmazásakor abból indult ki, hogy eljárásjogi helyzete quasi olyan mint a védőé. Ebből kiindulva a jogi személy kötelező képviselete egyúttal azt jelenti, hogy a részvétele is kötelező a tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen.

[15] A Kúria ezzel - maradéktalanul elfogadva a Legfőbb Ügyészség kifogástalan érvelését - nem értett egyet.

[16] A Jszt. 9. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt - a Be. szabályaitól eltérő speciális - rendelkezés szerint a jogi személy képviselője "a tárgyaláson jelen lehet", vagyis részvétele nem kötelező, egyúttal viszont a részvétel jogától el sem zárható.

[17] A másodfokú bíróság kétségtelenül megszegte azt az értelemszerű szabályt, hogy az eljárási cselekményekről, s ekként a bíróság nyilvános üléséről a jelenléti jogának biztosítása érdekében a jogi képviselőt kellett volna értesítenie függetlenül attól, hogy ő a képviselet ellátására helyettest hatalmazott meg. A Jszt. 9. § (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés azonban nem sérült. A másodfokú bíróság ugyanis a jogi képviselő helyettesítésére meghatalmazott képviselőt szabályszerűen idézte (értesítés helyett) a nyilvános ülésről és ő részt is vett a másodfokú bíróság által tartott nyilvános ülés valamennyi napján. A helyettesítéssel megbízott jogi képviselő jogszerűen képviselte mindkét jogi személyt a másodfokú bíróság nyilvános ülésén.