268/B/1999. AB határozat
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény VI. fejezetével összefüggésben, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény VI. fejezete alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény VI. fejezetével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény VI. fejezete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiegészítésének kezdeményezésére irányuló indítványt visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó beadványában a bírósági eljárási illetékekkel összefüggésben több indítványt terjesztett elő.
1.1. Kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütköző, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) VI. fejezete "nem tartalmazza az illetékfeljegyzési jog definícióját és alkalmazásának eseteit", továbbá a Pp. "nem ír elő tájékoztatási kötelezettséget az ügyfelek irányába, azokban az ügyekben, amikor tárgyi illetékfeljegyzés miatt az eljárási illetéket - valójában eljárási díjat - csak utólagosan kell megfizetni az ügyvéd nélkül eljáró ügyfeleknek".
1.2. Az indítványozó az alkotmányellenes mulasztás megállapításával együtt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek és semmisítse meg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban: Itv.) az igazgatási és bírósági szolgáltatási díjakat szabályozó VI. fejezetét, nevezetesen 37-66. §-ait. Érvelése szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogbiztonság elvét, a jogszabályok egyértelműségének, világosságának és ellentmondásoktól mentességének követelményét sérti, hogy "a bírósági eljárási díjakra vonatkozó szabályokat egy külön törvényben" határozták meg, annak ellenére, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (3) bekezdése előírja, hogy "az azonos kötelezettségeket illetve jogokat azonos jogszabályban kell szabályozni".
1.3. Az indítványozó kérte továbbá: az Alkotmánybíróság kötelezze a jogalkotót, hogy a bírósági eljárás díjait "a polgári ügyeket illetően a Polgári Perrendtartási törvényben szabályozza".
II.
Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat megkezdése előtt észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően az érintett rendelkezéseket a jogalkotó módosította.
A Pp. kifogásolt rendelkezéseit 2000. január 1-jei, valamint 2002. január 1-jei hatállyal az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 174. §-a és 14. §-a, továbbá 2003. március 17-ei hatállyal a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 41. §-a módosította. Az illetékfeljegyzési jog fogalmát és alkalmazásának eseteit viszont a Pp. változatlanul nem tartalmazza.
Az Itv. támadott rendelkezéseit 2003. január 1-jei hatállyal az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 168-179. §-ai módosították, azonban az indítványozó által sérelmezett szabályozás, nevezetesen a bírósági eljárási illetékek Itv.-beli szabályozása változatlan maradt.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy amennyiben a módosított vagy a hatályon kívül helyezett jogszabály helyébe lépett jogszabály azonos rendelkezési környezetben szintén tartalmazza a sérelmezett rendelkezést, akkor a módosított, illetőleg új rendelkezés tekintetében folytatja az eljárást (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 773/B/1990. AB végzés, ABH 1993, 803, 804.). Az Alkotmánybíróság erre tekintettel jelen ügyben vizsgálatát a hatályos rendelkezésekre folytatta le.
III.
1. Az Alkotmány - indítványban felhívott - rendelkezése:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
2. A Pp. indítvánnyal érintett fejezetének tartalma: a perköltség fogalmának meghatározása (75. §), a költségek előlegezésének és a perköltség viselésének szabályozása (76-83. §-ok), a költségmentesség fogalma és alkalmazásának szabályai (84-88. §-ok), a perköltség-biztosíték intézménye és alkalmazása (89-92. §-ok).
3. Az Itv. támadott VI. fejezete a bírósági eljárási illetékek körében az alábbi tárgyköröket szabályozza: az illeték tárgyát (37. §), az illeték fizetésére kötelezetteket (38. §), a polgári eljárás illetékének alapját (39-41. §-ok), az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértékét (42. §), a tételes illetékeket (43. §), a csőd- és felszámolási eljárás illetékeit (44. §), a cégbírósági eljárás illetékeit (45. §), a polgári jogorvoslati eljárások illetékeit (46-50. §-ok) és a jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezményeket (51. §), a büntetőeljárás illetékeit (52. §), a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetékeit (53. §), a büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetékét (54. §), a választottbírósági eljárásban alkalmazott illeték mértékét (55. §), a polgári és büntető ügyekben alkalmazandó illetékmentesség eseteit (56-57. §-ok), az illeték mérséklésének szabályait (58. §), az illetékfeljegyzési jog fogalmát és alkalmazásának eseteit (59-63. §-ok), a költségmentesség szabályainak az illetékfeljegyzési jog esetében való alkalmazását (64. §) és a bírósági eljárási illetékek megfizetésének módjait (65-66. §-ok).
4. A Jat. hivatkozott rendelkezése:
"18. § (3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű."
IV.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat nem találta megalapozottaknak.
1.1. Az indítványozó a Pp. VI. fejezetével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását és ezzel egyidejűleg az Itv. VI. fejezete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált, a jogállamiság részét képező jogbiztonság elvének sérelmére hivatkozással kérte.
Az Alkotmánybíróság kezdetektől követett gyakorlata, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállam fogalmának értelmezése során kiemelt figyelmet fordít a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság követelményének érvényesülésére. "A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.
Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségei követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is" [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.; továbbá: 11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 84-85.; 26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.; 55/1994. (XI. 10.) AB határozat, ABH 1994, 296, 303.; 75/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 376, 382-383.]. Az Alkotmánybíróság több határozatában hangsúlyozta, hogy a "jogbiztonság ... megköveteli, hogy - az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák, - meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani ..." [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.; 385/B/1998. AB határozat, ABH 2001, 996, 997.; 64/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABK 2002. december, 720, 723.; 2/2003. (II. 7.) AB határozat, ABK 2003. február, 18, 22.].
Jelen ügyben az Alkotmánybíróság azt állapította meg: nem sérti a jogbiztonságot, hogy a bírósági eljárási illetékeket - és így többek között az illetékfeljegyzési jog fogalmát és alkalmazásának eseteit - nem a bírósági eljárásokat szabályozó Pp., hanem az Itv. tartalmazza. A teljes jogrendszert átfogó illetékkódex - az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - maradéktalanul eleget tesz a jogbiztonság fent említett követelményeinek. Az Itv. megalkotását - a törvényjavaslathoz fűzött indoklás szerint - éppen az indokolta, hogy a korábbi törvényi és miniszteri rendeleti - kétszintű - szabályozás nem volt "összhangban az állami pénzügyekről, valamint a jogalkotásról szóló törvény követelményeivel, miszerint adókat, adójellegű kötelezettségeket, s így az illetékeket is teljes körűen törvényben kell szabályozni".
Az illetékkódex a szabályozási szint, a megismerhetőség, a normavilágosság és az általa szabályozott jogintézmények kiszámíthatósága tekintetében sem vet fel alkotmányossági aggályokat. Az Alkotmánybíróság e tekintetben utal egy korábbi határozatára, melyben azt is kimondta, hogy a "jogbiztonságból nem következik a jogalkotónak olyan kötelezettsége, hogy minden fogalmat minden jogszabályban külön meghatározzon. Ha a jogrendszer valamelyik eleme már tartalmaz egy adott fogalomra vonatkozó meghatározást, akkor az - eltérő rendelkezés hiányában - más jogszabályok alkalmazása során is érvényesül" [71/2002. (XII. 17.) AB határozat, ABK 2002. december, 753, 756.].
1.2. Az Alkotmánybíróság az indítványozónak az illetékfeljegyzési joggal kapcsolatos, a tájékoztatási kötelezettség hiányára vonatkozó kifogását illetően rámutat arra, hogy a Pp. 7. § (2) bekezdése értelmében a bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet a perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről - beleértve tehát az illetékfeljegyzési jog lehetőségét is - a szükséges tájékoztatással ellátni. "A bírósági eljárási illeték a perköltség része" (574/B/1996. AB határozat, ABH 1996, 628, 629.). A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárás tárgyában alkotott 6/1986. (VI. 26.) BVI rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 5. § (2) bekezdése pedig ugyancsak előírja, hogy " ... [h]a a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság ... tájékoztatja a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről". Ez a szabály az irányadó a Kmr. 16/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az illetékfeljegyzési jog engedélyezése tekintetében is.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Pp. VI. fejezetével összefüggésben alkotmányellenes mulasztás megállapítására, valamint az Itv. VI. fejezete alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
2. Az indítványozó azt is kérte az Alkotmánybíróságtól: "kötelezze az illetékes jogalkotókat", hogy a bírósági eljárásf díjakra vonatkozó szabályokat "a polgári ügyeket illetően" a Pp.-ben szabályozza. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság kizárólag mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség esetén hívhatja fel a jogalkotót feladatának teljesítésére, ezen kívül jogszabály alkotását, módosítását és kiegészítését kezdeményező hatáskörrel nem rendelkezik. Mivel az Alkotmánybíróság a fentiekben a jogalkotási kezdeményezéssel összefüggő kérdésben alkotmányellenes mulasztást nem állapított meg, ezért hatáskörének hiányában az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontja alapján a Pp. kiegészítésének kezdeményezésére irányuló kérelmet visszautasította.
Budapest, 2003. április 14.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró