32022R1190[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1190 rendelete (2022. július 6.) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/1190 RENDELETE

(2022. július 6.)

az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) A Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) alapvető eszközt jelent az Unióban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas fokú biztonságának fenntartásához azáltal, hogy támogatja az operatív együttműködést az illetékes nemzeti hatóságok, különösen a határőrségek, a rendőrségek, a vámhatóságok, a bevándorlási hatóságok, valamint a bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, nyomozásáért vagy a vádeljárás lefolytatásáért vagy a büntetőjogi szankciók végrehajtásáért felelős hatóságok között. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) képezi a SIS jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) harmadik része V. címe 4. és 5. fejezetének hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(2) A SIS figyelmeztető jelzések konkrét személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos információkat, valamint a hatóságoknak szóló utasításokat tartalmaznak arra nézve, hogy mi a teendő az adott személy vagy tárgy megtalálása esetén. A SIS-be bevitt, személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések valós időben hozzáférhetővé válnak a tagállamok illetékes hatóságainak valamennyi olyan végfelhasználója számára, aki jogosult az (EU) 2018/1862 rendelet alapján lekérdezést végezni a SIS-ben. Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nemzeti tagjai, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség csapatai szintén jogosultak hozzáférni a SIS-ben tárolt adatokhoz és a SIS-ben lekérdezéseket végezni, megbízatásuk alapján és az (EU) 2018/1862 rendelettel összhangban.

(3) Az Europol fontos szerepet játszik a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelemben azáltal, hogy elemzéseket és fenyegetésértékeléseket biztosít, hogy így támogassa az illetékes nemzeti hatóságok nyomozásait. Az Europol ezt a szerepet tölti be a SIS használata és a SIS figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információknak a tagállamokkal való cseréje útján is. A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem során biztosítani kell a tagállamok közötti folyamatos koordinációt az adatkezelés és a figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitele tekintetében.

(4) A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus globális jellege miatt az Unió belső biztonsága szempontjából egyre fontosabbá válnak azok az információk, amelyeket harmadik országok és nemzetközi szervezetek szereznek a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elkövetőiről, valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elkövetésével gyanúsított személyekről. Az említett információk egy részét - különösen ha az érintett személy harmadik országbeli állampolgár - kizárólag az Europol kapja meg, amely feldolgozza az információkat és megosztja elemzéseinek eredményét a tagállamokkal.

(5) Széles körben elismert azon operatív igény, hogy a harmadik országok által nyújtott ellenőrzött információkat a frontvonalbeli tisztviselők - különösen a határőrök és a rendőrök - rendelkezésére bocsássák. A tagállamok érintett végfelhasználói azonban nem mindig férnek hozzá az említett értékes információkhoz, többek között azért, mert a tagállamok a nemzeti jog miatt az ilyen információk alapján nem minden esetben tudnak figyelmeztető jelzést bevinni a SIS-be.

(6) Annak érdekében, hogy áthidalhatók legyenek az információ-megosztási hiányosságok a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus tekintetében - különösen a külföldi terrorista harcosok esetében, akik mozgásának nyomon követése döntő jelentőségű - biztosítani kell, hogy az Europol javaslatára a tagállamok képesek legyenek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseket bevinni a SIS-be annak céljából, hogy ezeket a harmadik országok és nemzetközi szervezetek által nyújtott információkat közvetlenül és valós időben a frontvonalbeli tisztviselők rendelkezésére lehessen bocsátani a tagállamokban.

(7) Az említett célból a SIS-ben létre kell hozni a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló figyelmeztető jelzések (a továbbiakban: információs figyelmeztető jelzések) külön kategóriáját. Ezen információs figyelmeztető jelzéseket a tagállamoknak az Europol javaslatára, saját mérlegelési jogkörükön belül, ellenőrzésük és elemzésük alapján, harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, az Unió érdekében kell bevinniük a SIS-be annak céljából, hogy a SIS-ben lekérdezést végző végfelhasználókat tájékoztassák arról, hogy az érintett személyt olyan bűncselekményben való részvétellel gyanúsítják, amely az Europol hatáskörébe tartozik, valamint hogy a tagállamok és az Europol megerősítést kapjanak arról, hogy az információs figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt megtalálták, továbbá hogy további információt szerezzenek az e rendelettel módosított (EU) 2018/1862 rendelettel összhangban.

(8) Annak érdekében, hogy az tagállam, amelynek az Europol egy figyelmeztető jelzés bevitelét javasolta értékelni tudja, hogy egy adott eset kellően megalapozott, releváns és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja az említett információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét, valamint az információforrás megbízhatóságának és az érintett személyre vonatkozó információk pontosságának a megerősítése érdekében, az Europolnak meg kell osztania az üggyel kapcsolatban birtokában lévő összes információt, kivéve az olyan információkat, amelyek megszerzése egyértelműen az emberi jogok nyilvánvaló megsértésével történt. Az Europolnak meg kell osztania különösen az adatok adatbázisaival való összevetésének eredményét, az adatok pontosságára és megbízhatóságára vonatkozó információkat, valamint annak elemzését, hogy elegendő indok áll-e fenn annak feltételezésére, hogy az érintett személy olyan bűncselekmény elkövetője, résztvevője, illetve olyan bűncselekmény elkövetését tervezi, amely az Europol hatáskörébe tartozik.

(9) A SIS-adatok jogszerűségének, teljességének és pontosságának biztosítása érdekében az Europolnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállamokat, amennyiben az információs figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelére vonatkozó javaslatával kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal, vagy arra vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, hogy a javaslatában szereplő adatok ténybelileg nem helytállók vagy azokat jogellenesen tárolták. Annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészíthesse vagy módosíthassa az információs figyelmeztető jelzést, az Europolnak haladéktalanul továbbítania kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam részére a SIS-be az Europol javaslatára bevitt információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kiegészítő vagy módosított adatokat is. Az Europolnak különösen akkor kell eljárnia, ha tudomására jut, hogy a harmadik ország hatóságaitól vagy nemzetközi szervezettől kapott információ pontatlan volt, vagy azt jogellenes célból továbbították az Europolnak, például ha az adott személyre vonatkozó információt politikai okok miatt osztották meg.

(10) Az (EU) 2016/794 és az (EU) 2018/1725 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok Europol általi, az e rendelet szerinti feladatai ellátása során történő kezelésére.

(11) Az információs figyelmeztető jelzések bevezetésének előkészületei nem befolyásolhatják a SIS használatát.

(12) mivel e rendelet céljait, nevezetesen a súlyos bűncselekményekben vagy a terrorizmusban közreműködő személyekre vonatkozó információcsere céljából az Europol javaslatára, az Unió érdekében a tagállamok által a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések külön kategóriájának létrehozását és szabályozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok a jellegük miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13) Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) és az EUSZ-ben elismert elveket. Ez a rendelet mindenekelőtt teljes mértékben tiszteletben tartja a személyes adatok védelmét az EUMSZ 16. cikkével, a Charta 8. cikkével, valamint az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban. E rendelet célja továbbá, hogy biztonságos környezetet biztosítson az Unió területén lakó valamennyi személynek.

(14) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(15) Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (7) 6. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2020/1745 tanácsi végrehajtási határozattal (8) összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(16) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (10) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(17) Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (11) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/149/IB tanácsi határozat (12) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(18) Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (13) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat (14) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(19) Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt a 2010/365/EU (15) és az (EU) 2018/934 (16) tanácsi határozattal összefüggésben kell értelmezni.

(20) Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt az (EU) 2017/733 tanácsi határozattal (17) összefüggésben kell értelmezni.

(21) Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(22) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor.

(23) Az (EU) 2018/1862 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1862 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

"8. »megjelölés«: a figyelmeztető jelzés érvényességének nemzeti szinten való felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt vagy különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, rejtett ellenőrzésre, kikérdezésre vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, valamint információs figyelmeztető jelzésekhez;"

b) a cikk a következő ponttal egészül ki:

"22. »harmadik országbeli állampolgár«: minden olyan személy, aki nem az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós polgár, az olyan személyek kivételével, akiket a 2004/38/EK irányelvvel vagy valamely, egyrészről az Unió vagy az Unió és tagállamai, másrészről valamely harmadik ország között létrejött megállapodással összhangban megillet az Unión belüli szabad mozgás joga."

2. A 20. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A 8. cikk (1) bekezdésének és e rendelet kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezéseinek a sérelme nélkül, a SIS kizárólag az egyes tagállamok által szolgáltatott, a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38. és a 40. cikkben meghatározott célokból szükséges adatkategóriákat tartalmazza.";

b) a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a. és a 38. cikkben említett tárgyakra vonatkozó információk."

3. A 24. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 26., a 32., a 36. vagy a 37a. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzés végrehajtása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, kérheti egy olyan értelmű megjelölésnek a figyelmeztető jelzéshez való csatolását, amely értelmében a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedést a területén nem fogják végrehajtani. A megjelölés csatolása a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a feladata."

4. A rendelet a következő fejezettel egészül ki: "IXa. FEJEZET Harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzések 37a. cikk A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei (1) A tagállamok - az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének t) pontjában említett - harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: információs figyelmeztető jelzések) vihetnek be a SIS-be az Europolnak harmadik országbeli hatóságoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információkon alapuló, információs figyelmeztető jelzés bevitelére irányuló javaslata alapján. Amennyiben az Europol ilyen javaslatot tesz, értesítenie kell az adatvédelmi tisztviselőjét. (2) Az információs figyelmeztető jelzéseket abból a célból kell bevinni a SIS-be, hogy a SIS-ben lekérdezést végző végfelhasználók tájékoztatást kapjanak arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárokat az (EU) 2016/794 rendelet I. mellékletében felsorolt terrorista bűncselekményekben vagy egyéb súlyos bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítják, és hogy meg lehessen szerezni az e rendelet 37b. cikkében meghatározott információkat. (3) Az Europol kizárólag az alábbi esetekben és csak akkor javasolhatja információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét, ha ellenőrizte, hogy a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek: a) amennyiben tényszerű jel mutat arra utal, hogy valamely személy a (2) bekezdésben említett valamely bűncselekmény elkövetésére készül vagy ilyen bűncselekményt követ el; b) amennyiben egy személy átfogó értékelése - különösen az általa korábban elkövetett bűncselekmények alapján - okkal feltételezhető, hogy az adott személy a (2) bekezdésben említett valamely bűncselekményt követhet el. (4) Az Europol kizárólag abban az esetben javasolhatja információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be való bevitelét, ha mindkét alábbi feltétel teljesülését biztosítva megállapította, hogy az információs figyelmeztető jelzés szükséges és indokolt: a) az (EU) 2016/794 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban szolgáltatott információk elemzése megerősítette az információforrás megbízhatóságát és az érintett személyre vonatkozó információk pontosságát, lehetővé téve ezáltal az Europol számára, hogy - szükség esetén az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikkével összhangban az adatot szolgáltató féllel folytatott további információcserét követően - megállapítsa, hogy a (3) bekezdésben meghatározott esetek közül legalább az egyik fennáll; b) az e rendelet 48. cikkével összhangban a SIS-ben végzett lekérdezés nem mutatta ki az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés meglétét. (5) Az Europol a tagállamok rendelkezésére bocsátja az adott üggyel kapcsolatban birtokában lévő információkat és a (3) és a (4) bekezdésben említett értékelés eredményét, valamint javaslat tesz arra, hogy egy vagy több tagállam információs figyelmeztető jelzést vigyen be a SIS-be. Amennyiben az Europol az információs figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó javaslatával kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal vagy arra vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, hogy az információs figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó javaslatában szereplő adatok ténybelileg nem helytállóak vagy azokat jogellenesen tárolták, erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat. (6) Az Europol információs figyelmeztető jelzések bevitelére vonatkozó javaslatát az a tagállam ellenőrzi és elemzi, amelynek az Europol ilyen figyelmeztető jelzések bevitelét javasolta. Az ilyen figyelmeztető jelzéseknek a SIS-be való bevitelére vonatkozó döntés az említett tagállam hatáskörébe tartozik. (7) Amennyiben e cikkel összhangban információs figyelmeztető jelzést visznek be a SIS-be, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatja a többi tagállamot és az Europolt az említett bevitelről. (8) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy nem viszi be az információs figyelmeztető jelzést az Europol javaslata alapján és amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek, dönthet úgy, hogy ugyanarra a személyre vonatkozóan más típusú figyelmeztető jelzést visz be. (9) A tagállamok az Europolnak az információs figyelmeztető jelzés bevitelére tett javaslatának megtételétől számított 12 hónapon belül tájékoztatják a többi tagállamot és az Europolt az Europol javaslatában szereplő adatok (6) bekezdésben említett ellenőrzésének és elemzésének eredményéről, valamint arról, hogy vittek-e be adatokat a SIS-be. Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok rendszeres jelentéstételre szolgáló mechanizmust vezetnek be. (10) Amennyiben az Europol egy információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal rendelkezik, az említett adatokat kiegészítő információk cseréje útján haladéktalanul továbbítja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak, hogy az kiegészíthesse, módosíthassa vagy törölhesse az információs figyelmeztető jelzést. (11) Amennyiben az Europol bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdéssel összhangban a SIS-be bevitt adatok ténybelileg nem helytállóak vagy azokat jogellenesen tárolták, erről - kiegészítő információk cseréje útján - tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot a lehető leghamarabb, de legkésőbb két munkanappal azt követően, hogy az említett bizonyíték a tudomására jutott. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi az információt, és szükség esetén a szóban forgó adatot haladéktalanul helyesbíti vagy törli. (12) Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j) és k) pontjában említett tárgyak vagy a készpénztől eltérő fizetőeszközök és az e cikk (1) bekezdése szerinti információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben az információs figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni. (13) A tagállamok bevezetik az információs figyelmeztető jelzések e rendelettel összhangban történő, a SIS-be való beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges eljárásokat. (14) Az Europolnak nyilvántartást kell vezetnie az információs figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelére vonatkozó, e cikk szerinti javaslatairól, és hathavonta jelentést kell tennie a tagállamoknak a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzésekről, valamint azokról az esetekről, amikor a tagállamok nem vitték be az információs figyelmeztető jelzéseket. (15) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (11) bekezdésében említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 37b. cikk Az információs figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása (1) Információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találat esetén a végrehajtó tagállam az alábbi információk mindegyikét vagy egy részét összegyűjti és közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal: a) az a tény, hogy megtalálták az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt; b) az ellenőrzés, illetve kikérdezés helye, időpontja és indoka; c) az utazás útvonala és célállomása; d) az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt kísérő személyek, akikről észszerűen feltételezhető, hogy az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatban vannak; e) a szállított tárgyak, beleértve az úti okmányokat; f) a személy megtalálásának körülményei. (2) Az (1) bekezdésben említett információkat a végrehajtó tagállam kiegészítő információk cseréje útján közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal. (3) E cikk (1) bekezdése akkor is alkalmazandó, ha az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt annak a tagállamnak a területén találták meg, amely az információs figyelmeztető jelzést az Europolnak a 48. cikk (8) bekezdése b) pontjával összhangban álló értesítése céljából vitte be a SIS-be. (4) A végrehajtó tagállam biztosítja, hogy illetékes nemzeti hatóságainak rutintevékenységei során a lehető legtöbb, az (1) bekezdés szerinti információt lehessen rejtett adatgyűjtés útján megszerezni. Az ilyen információk összegyűjtése nem veszélyeztetheti az ellenőrzés rejtett jellegét, és az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személynek semmilyen módon nem hozható a tudomására, hogy ilyen figyelmeztető jelzést adtak ki rá vonatkozóan."

5. A 43. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A 26., a 32., a 36., a 37a. és a 40. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, a SIS-ben szereplő daktiloszkópiai adatok lekérdezhetők azon ujjnyomatok és tenyérnyomatok teljes vagy nem teljes sorozataival is, amelyeket nyomozás alatt álló súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények elkövetésének helyszínén fedeztek fel, amennyiben nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az említett nyomatok a bűncselekmény egyik elkövetőjétől származnak, valamint feltéve, hogy ezzel a lekérdezéssel egyidejűleg a vonatkozó tagállami nemzeti ujjnyomat-adatbázisokban is lekérdezést hajtanak végre."

6. A 48. cikk a következőképpen módosul:

a) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(8) A tagállamok kiegészítő információk cseréje útján értesítik az Europolt az alábbiakról: a) a 37a. cikk alapján a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatok; b) ha az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt annak a tagállamnak a területén találták meg, amely az információs figyelmeztető jelzést kiadta a 37b. cikk (3) bekezdésével összhangban; és c) terrorista bűncselekményekre vonatkozó olyan figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatok, amelyeket nem a 37a. cikk alapján vittek be a SIS-be. A tagállamok kivételes körülmények között megtehetik, hogy nem értesítik az Europolt az e bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatokról, amennyiben az értesítés veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozásokat vagy valamely személy biztonságát, vagy ellentétes lenne a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.";

b) a (9) bekezdést el kell hagyni.

7. Az 53. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A tagállamok a 32. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontja, valamint a 36. és a 37a. cikk alkalmazásában egyéves időtartamra vihetnek be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az említett egy éves időtartamon belül felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét.";

b) a (6) és a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(6) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartamon belül, egy rögzítendő, átfogó egyedi értékelés alapján úgy határozhat, hogy a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést a felülvizsgálati időtartamon túl is a rendszerben tartja, amennyiben ez szükségesnek és arányosnak bizonyul a figyelmeztető jelzés bevitelének célja szempontjából. Ilyen esetekben a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdést a meghosszabbításra is alkalmazni kell. Bármilyen ilyen meghosszabbításról értesíteni kell a CS-SIS-t.

(7) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében említett felülvizsgálati időtartam elteltével automatikusan törölni kell, kivéve, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az e cikk (6) bekezdése szerinti meghosszabbításról értesítette a CS-SIS-t. A CS-SIS-nek az adatok tervezett törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a 37a. cikkel összhangban a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzések esetében az Europolt is. A 37a. cikkel összhangban a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzések esetében az Europolnak haladéktalanul segítséget kell nyújtania a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak az e cikk (6) bekezdésében említett átfogó egyedi értékeléshez."

8. Az 54. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A 26., a 32., a 34., a 36. és a 37a. cikkel összhangban bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket - amennyiben azok személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel vannak összekapcsolva - az 53. cikk alapján kell felülvizsgálni. Az ilyen figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet megőrizni, ameddig a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést megőrzik."

9. Az 55. cikk a következőképpen módosul:

a) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(4a) A 37a. cikk szerinti információs figyelmeztető jelzéseket törölni kell: a) a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy b) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó - ideértve adott esetben az Europol javaslatára hozott - határozatát követően.";

b) a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(7) A 26., a 32., a 34., a 36. és a 37a. cikkel összhangban bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket - amennyiben e figyelmeztető jelzések személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel vannak összekapcsolva - akkor kell törölni, amikor a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés e cikkel összhangban törlésre kerül."

10. Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok a 20. cikkben említett adatokat kizárólag a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38. és a 40. cikkben említett egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriákra vonatkozóan meghatározott célokból kezelhetik.";

b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) A 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38., és a 40. cikkben meghatározott figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan a SIS-ben szereplő információk kizárólag akkor kezelhetők a SIS-be való bevitelük céljától eltérő célokból, ha az adatkezelés egy konkrét ügyhöz kapcsolódik, és azt a közrendet és a közbiztonságot fenyegető azonnali és komoly veszély megelőzésének szükségessége, jelentős nemzetbiztonsági ok, illetve súlyos bűncselekmény megelőzésének célja indokolja. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes engedélyét."

11. A 74. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A tagállamok, az Europol és az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (EU) 2016/794 rendelet 68. cikkében említett értékelés és jelentések elkészítéséhez szükséges információkat."

12. A 79. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(7) A Bizottság határozatot fogad el, amelyben - annak ellenőrzése után, hogy az alábbi feltételek teljesülnek - meghatározza azt az időpontot, amikortól a tagállamok e rendelet 37a. cikkével összhangban megkezdhetik az információs figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelét, frissítését és törlését: a) az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokat az (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) módosított ezen rendelet alkalmazásához szükséges mértékben módosították; b) a tagállamok és az Europol értesítették a Bizottságot, hogy megtették az ahhoz szükséges technikai és eljárási intézkedéseket, hogy az (EU) 2022/1190 rendelettel módosított ezen rendelet alapján adatokat kezeljenek a SIS-ben és kiegészítő információkat cseréljenek ki; c) az eu-LISA értesítette a Bizottságot a CS-SIS-re, valamint a CS-SIS és az N.SIS közötti kommunikációra vonatkozó összes tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról. A Bizottság említett határozatát közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1190 rendelete (2022. július 6.) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról (HL L 185.., 2022.7.12., 1. o.).""

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott időponttól kell alkalmazni, e rendelet 1. cikkének 12. pontja kivételével, amelyet 2022. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2022. július 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) Az Európai Parlament 2022. június 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. június 27-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(7) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(8) A Tanács (EU) 2020/1745 végrehajtási határozata (2020. november 18.) Írország tekintetében a schengeni vívmányok adatvédelmi rendelkezéseinek hatályba léptetéséről, valamint a schengeni vívmányok bizonyos rendelkezéseinek ideiglenes hatályba léptetéséről (HL L 393., 2020.11.23., 3. o.).

(9) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(10) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(11) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(12) A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(13) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(14) A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(15) A Tanács 2010/365/EU határozata (2010. június 29.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).

(16) A Tanács (EU) 2018/934 határozata (2018. június 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 165., 2018.7.2., 37. o.).

(17) A Tanács (EU) 2017/733 határozata (2017. április 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 108., 2017.4.26., 31. o.).