32018R1862[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1862 RENDELETE

(2018. november 28.)

a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

A SIS általános célja

A SIS célja, hogy az e rendszeren keresztül szolgáltatott információk felhasználásával biztosítsa a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségen belül a biztonság magas szintjét, beleértve a közbiztonság és a közrend fenntartását, valamint a biztonság védelmét a tagállamok területén, továbbá biztosítsa az EUMSZ harmadik része V. címének 4. és 5. fejezetében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

2. cikk

Tárgy

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"figyelmeztető jelzés" : a SIS-be bevitt adatállomány, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;

2.

"kiegészítő információ" :

a figyelmeztető jelzések SIS-ben tárolt adatainak részét nem képező, azonban a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjét a SIRENE-irodákon keresztül a következő esetekben kell elvégezni: a)

figyelmeztető jelzés bevitelekor annak érdekében, hogy a tagállamok konzultálhassanak egymással, illetve tájékoztathassák egymást; b)

találatot követően, a megfelelő intézkedés foganatosításának lehetővé tétele érdekében; c)

ha a kért intézkedést nem lehet foganatosítani; d)

a SIS-adatok minőségét érintő ügyekben; e)

a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét és elsőbbségét érintő ügyekben; f)

a hozzáférési jogokat érintő ügyekben;

3.

"kiegészítő adat" : a SIS-ben tárolt és a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő adat, amelynek azonnal hozzáférhetőnek kell lennie az illetékes hatóságok számára, ha egy adott személyt, akire vonatkozóan a SIS-be adatokat vittek be, az e rendszerben végrehajtott lekérdezés eredményeként megtalálnak;

4.

"személyes adat" : az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

5.

"személyes adatok kezelése" : a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, naplózás, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés útján vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

6.

"egyezés" :

a következő lépések megtörténtét követően áll fenn: a)

egy végfelhasználó a SIS-ben lekérdezést végez; b)

a lekérdezés eredményeként a SIS-be egy másik tagállam által bevitt figyelmeztető jelzés jelenik meg; és c)

a SIS-ben található figyelmeztető jelzésre vonatkozó adatok megegyeznek a lekérdezéshez használt adatokkal;

7.

"találat" :

olyan egyezés, amelynek esetében teljesülnek a következő kritériumok: a)

az egyezést megerősítette: i.

a végfelhasználó, vagy ii.

az illetékes hatóság a nemzeti eljárásoknak megfelelően, ha a szóban forgó egyezés biometrikus adatok összehasonlításán alapul;

és b)

a figyelmeztető jelzés alapján további intézkedéseket kell tenni;

8.

"megjelölés" : a figyelmeztető jelzés érvényességének nemzeti szinten való felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt vagy különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, rejtett ellenőrzésre, kikérdezésre vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, valamint információs figyelmeztető jelzésekhez;

9.

"figyelmeztető jelzést kiadó tagállam" : az a tagállam, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS-be;

10.

"végrehajtó tagállam" : az a tagállam, amely találatot követően foganatosítja vagy foganatosította a szükséges intézkedéseket;

11.

"végfelhasználó" : az illetékes hatóság személyzetének azon tagja, aki a CS-SIS, az N.SIS vagy azok technikai másolata közvetlen lekérdezésére jogosult;

12.

"biometrikus adat" : egy természetes személy fizikai vagy fiziológiai jellemzőire vonatkozó olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti az adott természetes személy egyedi azonosítását, nevezetesen a fénykép, az arcképmás, a daktiloszkópiai adat és a DNS-profil;

13.

"daktiloszkópiai adat" : ujjnyomatokra és tenyérnyomatokra vonatkozó adatok, amelyek egyedi jellegüknek és a bennük foglalt referenciapontoknak köszönhetően lehetővé teszik az adott személy személyazonosságával kapcsolatos pontos és kétséget kizáró összehasonlításokat;

14.

"arcképmás" : az arcról készített, az automatizált biometrikus megfeleltetés céljára kielégítő felbontású és minőségű digitális felvétel;

15.

"DNS-profil" : az elemzett emberi DNS-minta nem kódoló szakaszának azonosító jellemzőit - nevezetesen a különböző DNS-helyeken (lókuszokon) az adott molekuláris szerkezetet - megjelenítő betű- vagy számkód;

16.

"terrorista bűncselekmények" : az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 3-14. cikkében említett, a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, vagy azon tagállamok esetében, amelyekre nézve ez az irányelv nem kötelező, az említett bűncselekmények egyikével egyenértékű bűncselekmény;

17.

"közegészségügyi veszély" : az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének 21. pontjában meghatározott közegészségügyi veszély;

18.

"ESP" : az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 6. cikkének (1) bekezdésével létrehozott európai keresőportál;

19.

"közös BMS" : az (EU) 2019/818 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás;

20.

"CIR" : az (EU) 2019/818 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével létrehozott közös személyazonosítóadat-tár;

21.

"MID" : az (EU) 2019/818 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, többszörös személyazonosságot észlelő rendszer;

22.

"harmadik országbeli állampolgár" : minden olyan személy, aki nem az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós polgár, az olyan személyek kivételével, akiket a 2004/38/EK irányelvvel vagy valamely, egyrészről az Unió vagy az Unió és tagállamai, másrészről valamely harmadik ország között létrejött megállapodással összhangban megillet az Unión belüli szabad mozgás joga.

4. cikk

A SIS műszaki architektúrája és működtetése

A SIS a következőkből áll:

a) a központi rendszer (a továbbiakban: SIS központi rendszer), amelyet a következők alkotnak: i. egy adatbázist (a továbbiakban: SIS-adatbázis) tartalmazó technikai támogatóegység (a továbbiakban: CS-SIS), ideértve a tartalék CS-SIS-t is, ii. egységes nemzeti interfész (a továbbiakban: NI-SIS);

b) az egyes tagállamok nemzeti rendszere (a továbbiakban: N.SIS), amely a SIS központi rendszerrel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll, ideértve legalább egy nemzeti vagy közös tartalék N.SIS-hez;

c) a CS-SIS, a tartalék CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (a továbbiakban: kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS-adatok, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez; és

d) egy biztonságos kommunikációs infrastruktúra a CS-SIS, illetve az ESP, a közös BMS és a MID központi infrastruktúrái között.

Az N.SIS a b) pontban említetteknek megfelelően a SIS-adatbázis teljes vagy részleges másolatából álló adatállományt (a továbbiakban: nemzeti másolat) tartalmazhat. Két vagy több tagállam egyikük N.SIS-ében létrehozhat egy közös másolatot, amelyet a szóban forgó tagállamok közösen használhatnak. Ezt a közös másolatot az egyes említett tagállamok esetében a nemzeti másolatnak kell tekinteni.

A b) pontban említett közös tartalék N.SIS-t két vagy több tagállam közösen is használhatja. Ilyen esetekben a közös N.SIS tartalékot az egyes említett tagállamok tartalék N.SIS-ének kell tekinteni. Az N.SIS és annak tartalék rendszere egyidejűleg használható annak érdekében, hogy a végfelhasználók részére biztosítva legyen a folyamatos rendelkezésre állás.

Azok a tagállamok, amelyek közösen használható közös másolatot vagy közös tartalék N.SIS-t kívánnak létrehozni, a felelősségi köreikről írásban állapodnak meg. E megállapodásukról értesítik a Bizottságot.

A kommunikációs infrastruktúra támogatja és hozzájárul a SIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosításához. Redundáns és különálló útvonalakkal rendelkezik a CS-SIS és a tartalék CS-SIS közötti kapcsolatokhoz, továbbá mindegyik SIS nemzeti hálózati hozzáférési pont, valamint a CS-SIS és a tartalék CS-SIS közötti kapcsolatokhoz is redundáns és különálló útvonalakkal rendelkezik.

A CS-SIS-nek kell biztosítania a SIS-adatok beviteléhez és kezeléséhez, többek között a SIS-adatbázis lekérdezéséhez szükséges szolgáltatásokat. Azon tagállamok számára, amelyek nemzeti vagy közös másolatot használnak, a CS-SIS-nek biztosítania kell a következőket:

a) a nemzeti másolatok online frissítése;

b) a nemzeti másolatok és a SIS-adatbázis összehangolása és egységessége; valamint

c) a nemzeti másolatok inicializálásának és visszaállításának művelete.

5. cikk

Költségek

II. FEJEZET

A tagállamok feladatai

6. cikk

Nemzeti rendszerek

Az egyes tagállamok felelnek N.SIS-ük felállításáért, működtetéséért, fenntartásáért és továbbfejlesztésért, valamint N.SIS-üknek az NI-SIS-szel való összekapcsolásáért.

Az egyes tagállamok felelnek a SIS-adatoknak a végfelhasználók részére való folyamatos rendelkezésre állásának biztosításáért.

Figyelmeztető jelzéseit minden egyes tagállam az N.SIS-én keresztül továbbítja.

7. cikk

Az N.SIS-hivatal és a SIRENE-iroda

Ez a hatóság felelős az N.SIS zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS-hez való hozzáférését, és hozza meg az e rendelet betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az N.SIS-hivatal felel azért, hogy a végfelhasználók részére a SIS valamennyi funkciója megfelelően rendelkezésre álljon.

Minden egyes SIRENE-iroda számára biztosítani kell a nemzeti joggal összhangban, hogy közvetlenül vagy közvetve könnyen hozzáférhessen az összes releváns nemzeti információhoz, beleértve a nemzeti adatbázisokat és a tagállama figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt is, valamint szakértői tanácsadásban részesülhessen, hogy mihamarabb és a 8. cikkben előírt határidőkön belül reagálhasson a kiegészítő információk iránti megkeresésekre.

A SIRENE-irodák kötelesek koordinálni a SIS-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is. Az irodáknak az említett célokból hozzáféréssel kell rendelkezniük a SIS-ben kezelt adatokhoz.

8. cikk

A kiegészítő információk cseréje

A legmagasabb prioritással kezelendő, kiegészítő információk iránti megkeresések esetében a SIRENE-formanyomtatványokon a "SÜRGŐS" megjelölést kell feltüntetni és meg kell adni a sürgősség okát.

9. cikk

Műszaki és funkcionális megfelelés

10. cikk

Biztonság - tagállamok

Minden egyes tagállam elfogadja N.SIS-ével kapcsolatban a szükséges intézkedéseket - beleértve egy biztonsági tervet, egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet - annak érdekében, hogy:

a) fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b) megtagadja a jogosulatlan személyek hozzáférését a személyes adatok kezeléséhez használt adatkezelő berendezésekhez (a berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

c) megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (az adathordozók ellenőrzése);

d) megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (a tárolás ellenőrzése);

e) megakadályozza a gépi adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát (a felhasználók ellenőrzése);

f) megakadályozza a SIS-be bevitt adatok jogosulatlan kezelését és a SIS-ben kezelt adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (adatbevitel ellenőrzése);

g) biztosítsa, hogy a gépi adatkezelő rendszer használatára jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése);

h) biztosítsa, hogy a SIS-hez vagy az adatkezelő berendezésekhez hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság kidolgozza az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére jogosult személyek feladat- és hatáskörét, és az ezt rögzítő profilokat kérésre haladéktalanul bocsássa a 69. cikk (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóságok rendelkezésére (személyzeti profilok);

i) biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az adatátviteli berendezések használatával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (az adattovábbítás ellenőrzése);

j) biztosítsa, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely személyes adatokat vitték be gépi adatkezelő rendszerekbe, valamint hogy az adatokat ki, mikor és milyen célból vitte be (a bevitel ellenőrzése);

k) megakadályozza a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozók szállítása során a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (a szállítás ellenőrzése);

l) figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében (önellenőrzés);

m) biztosítsa, hogy üzemzavar esetén a telepített rendszer normális működése helyreállítható legyen (helyreállítás); valamint

n) biztosítsa, hogy a SIS megfelelően teljesítse feladatait, hogy a fellépő hibákról jelentés készüljön (megbízhatóság), és hogy a SIS-ben tárolt személyes adatok a rendszer hibás működése esetén ne sérüljenek (integritás).

11. cikk

Titoktartás - tagállamok

12. cikk

Naplózási kötelezettség nemzeti szinten

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ESP-n keresztül a személyes adatokhoz való minden hozzáférést szintén naplózzák a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, továbbá az adatok sértetlensége és biztonsága érdekében.

13. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, és szükség esetén együttműködjön a felügyeleti hatósággal.

14. cikk

A személyzet képzése

Az említett képzési program képezheti más érintett területeken nyújtott képzésekre is kiterjedő, nemzeti szintű általános képzési program részét.

III. FEJEZET

Az eu-LISA feladatai

15. cikk

Üzemeltetési igazgatás

Az eu-LISA felel a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos következő feladatokért is:

a) felügyelet;

b) biztonság;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolatok koordinációja;

d) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok;

e) beszerzés és megújítás; és

f) szerződéses ügyek.

Az eu-LISA felel a SIRENE-irodákkal és a SIRENE-irodák közötti kommunikációval kapcsolatos következő feladatokért is:

a) a tesztelési tevékenységek koordinálása, irányítása és támogatása;

b) a kiegészítő információk SIRENE-irodák és a kommunikációs infrastruktúra közötti cseréjére vonatkozó műszaki leírások gondozása és frissítése; valamint

c) a SIS-t és a kiegészítő információk SIRENE-irodák közötti cseréjét egyaránt érintő műszaki változtatások hatásának kezelése.

Az eu-LISA a feltárt problémákra és az érintett tagállamokra kiterjedő rendszeres jelentést tesz a Bizottságnak.

A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a felmerült adatminőségi problémákról.

16. cikk

Biztonság - eu-LISA

Az eu-LISA elfogadja a szükséges intézkedéseket - beleértve a SIS központi rendszerre és a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó biztonsági tervet, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet - annak érdekében, hogy:

a) fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b) megtagadja a jogosulatlan személyek hozzáférését a személyes adatok kezeléséhez használt adatkezelő berendezésekhez (a berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

c) megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (az adathordozók ellenőrzése);

d) megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (a tárolás ellenőrzése);

e) megakadályozza a gépi adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát (a felhasználók ellenőrzése);

f) megakadályozza a SIS-be bevitt adatok jogosulatlan kezelését és a SIS-ben kezelt adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (adatbevitel ellenőrzése);

g) biztosítsa, hogy a gépi adatkezelő rendszer használatára jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése);

h) kidolgozza az adatokhoz vagy az adatkezelő berendezésekhez való hozzáférésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét leíró profilokat, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsássa (személyzeti profilok);

i) biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az adatátviteli berendezések használatával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (az adattovábbítás ellenőrzése);

j) biztosítsa, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely személyes adatokat vitték be gépi adatkezelő rendszerekbe, valamint hogy az adatokat mikor és ki vitte be (a bevitel ellenőrzése);

k) megakadályozza a személyes adatok továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (a szállítás ellenőrzése);

l) figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében (önellenőrzés);

m) biztosítsa, hogy üzemzavar esetén a telepített rendszer normális működése helyreállítható legyen (helyreállítás);

n) biztosítsa, hogy a SIS megfelelően teljesítse feladatait, hogy a fellépő hibákról jelentés készüljön (megbízhatóság), és hogy a SIS-ben tárolt személyes adatok a rendszer hibás működése esetén ne sérüljenek (integritás); és

o) biztosítsa műszaki telephelyeinek biztonságát.

17. cikk

Titoktartás - eu-LISA

18. cikk

Naplózási kötelezettség központi szinten

Az európai adatvédelmi biztos számára - hatáskörének korlátain belül és kérésére - feladatai ellátása céljából hozzáférést kell biztosítani az említett naplókhoz.

18b. cikk

Naplózás az ETIAS-szal való interoperabilitás céljából

E rendelet 18. cikkével és az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 69. cikkével összhangban naplót kell vezetni az e rendelet 50b. cikke alapján a SIS-ben és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) végzett minden egyes adatkezelési műveletről.

IV. FEJEZET

A nyilvánosság tájékoztatása

19. cikk

Tájékoztató kampányok a SIS-ről

E rendelet alkalmazásának megkezdésekor a Bizottság - a felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve - kampányt folytat, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot a SIS céljairól, a SIS-ben tárolt adatokról, a SIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az érintettek jogairól. A Bizottság rendszeresen megismétli az ilyen kampányokat a felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve. A Bizottság honlapot tart fenn, amely biztosítja a nyilvánosság számára a SIS-re vonatkozó összes releváns információ elérhetőségét. A tagállamok a felügyeleti hatóságaikkal együttműködve kidolgozzák és végrehajtják az állampolgáraiknak és lakosaiknak a SIS-ről való általános tájékoztatásához szükséges politikákat.

V. FEJEZET

Adatkategóriák és megjelölés

20. cikk

Adatkategóriák

Az adatkategóriák a következők:

a) olyan személyekre vonatkozó információk, akikkel kapcsolatban figyelmeztető jelzést vittek be;

b) a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a. és a 38. cikkben említett tárgyakra vonatkozó információk.

A SIS-be bevitt minden olyan figyelmeztető jelzés, amely személyekre vonatkozó információt foglal magában, kizárólag a következő adatokat tartalmazhatja:

a) vezetéknevek;

b) utónevek;

c) születési nevek;

d) korábban használt nevek és álnevek;

e) bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

f) születési hely;

g) születési idő;

h) nem;

i) állampolgárságok;

j) az, hogy az érintett személy: i. visel-e fegyvert; ii. erőszakos-e; iii. elmenekült vagy megszökött-e; iv. fennáll-e esetében az öngyilkosság elkövetésének veszélye; v. közegészségügyi veszélyt jelent-e; vagy vi. részt vesz-e az (EU) 2017/541 irányelv 3-14. cikkében említett valamely tevékenységben;

k) a figyelmeztető jelzés oka;

l) a figyelmeztető jelzést létrehozó hatóság;

m) a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás;

n) találat esetén foganatosítandó intézkedés;

o) a 63. cikk értelmében az egyéb figyelmeztető jelzésekkel való kapcsolat(ok);

p) a bűncselekmény típusa;

q) az érintett személy nyilvántartási száma a nemzeti nyilvántartásban;

r) a 32. cikk (1) bekezdésében említett figyelmeztető jelzések esetében az ügytípus kategóriája;

s) az érintett személy személyazonosító okmányainak típusa;

t) az érintett személy személyazonosító okmányait kiállító ország;

u) az érintett személy személyazonosító okmányainak száma(i);

v) az érintett személy személyazonosító okmányai kiállításának dátuma;

w) fényképek és arcképmások;

x) a releváns DNS-profilok a 42. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

y) daktiloszkópiai adatok;

z) a személyazonosító okmányok - lehetőség szerint színes - másolata.

21. cikk

Arányosság

22. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelére vonatkozó követelmény

23. cikk

A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

Ha valamely személyre vonatkozóan különböző tagállamok által bevitt többszörös figyelmeztető jelzés van érvényben, a 26. cikkével összhangban letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzéseket a 25. cikkében foglaltak figyelembevételével elsőbbséggel kell végrehajtani.

24. cikk

A megjelölésre vonatkozó általános rendelkezések

25. cikk

Átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésekhez csatolt megjelölések

A tagállamok abban az esetben is kérhetik megjelölés csatolását a figyelmeztető jelzéshez, ha az illetékes igazságügyi hatóságuk az átadási eljárás során szabadlábra helyezi a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt.

VI. FEJEZET

Átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések

26. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

Folyamatban lévő művelet esetében a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ideiglenesen lekérdezhetetlenné teheti az e cikkel összhangban letartóztatás céljából bevitt, már meglévő figyelmeztető jelzést annak érdekében, hogy a műveletben érintett tagállamok végfelhasználói ne kérdezhessék le azt. Ilyen esetekben a figyelmeztető jelzés kizárólag a SIRENE-irodák számára hozzáférhető. A tagállamok kizárólag akkor tehetnek egy figyelmeztető jelzést lekérdezhetetlenné, amennyiben:

a) a művelet célja egyéb intézkedésekkel nem valósítható meg;

b) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes igazságügyi hatósága ezt előzetesen engedélyezte; valamint

c) erről a műveletben érintett valamennyi tagállamot kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatták.

Az első albekezdésben szereplő funkció legfeljebb 48 órán át használható. Ha azonban operatív szempontból szükséges, ez az időtartam további 48 órával meghosszabbítható, akár többször is. A tagállamok statisztikákat vezetnek azon figyelmeztető jelzések számáról, amelyek esetében használták ezt a funkciót.

27. cikk

Átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó kiegészítő adatok

A tagállamok az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésben több európai elfogatóparancs másolatát is bevihetik.

28. cikk

Átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó kiegészítő információk

Az átadási letartóztatás céljából figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészítő információk cseréje révén közli a többi tagállammal a 2002/584/IB kerethatározat 8. cikkének (1) bekezdésében említett információkat.

29. cikk

Kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó kiegészítő információk

A kiadatási letartóztatás céljából figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészítő információk cseréje révén közli az összes tagállammal a következő adatokat:

a) a letartóztatás iránti megkeresést előterjesztő hatóság;

b) rendelkezésre áll-e elfogatóparancs vagy azzal azonos joghatású egyéb okirat, illetve végrehajtható ítélet;

c) a bűncselekmény jellege és jogi minősítése;

d) a bűncselekmény elkövetési körülményeinek leírása, beleértve az időpontot, a helyet és azon személy bűncselekményben való részvételének módját, akire vonatkozóan a figyelmeztető jelzést bevitték;

e) amennyire lehetséges, a bűncselekmény következményei; és

f) a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából hasznos vagy szükséges bármely egyéb információ.

30. cikk

Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan foganatosítandó intézkedés átalakítása

Amennyiben a letartóztatást nem lehet foganatosítani amiatt, mert a megkeresett tagállam a 24. vagy 25. cikkben meghatározott, a megjelölésre vonatkozó eljárásokkal összhangban azt megtagadja, vagy mert a kiadatási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzés esetében a nyomozás még nem fejeződött be, a letartóztatást kérelmező tagállam a figyelmeztető jelzésnek megfelelő intézkedést tesz az érintett személy hollétének közlése útján.

31. cikk

Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

VII. FEJEZET

Eltűnt személyekre vagy különleges bánásmódot igénylő olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, akiknek az utazását meg kell akadályozni

32. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

A következő kategóriákba tartozó személyekre vonatkozóan a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának megkeresésére figyelmeztető jelzést kell bevinni a SIS-be:

a) olyan eltűnt személyek, akiket védelem alá kell helyezni: i. saját védelmük érdekében; ii. közrendet vagy közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében;

b) olyan eltűnt személyek, akiket nem szükséges védelem alá helyezni;

c) olyan gyermekek, akik esetében fennáll a szülő, családtag vagy gyám általi jogellenes elvitel veszélye, és akiknek az utazását meg kell akadályozni;

d) olyan gyermekek, akiknek az utazását meg kell akadályozni, mert esetükben fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy valamely tagállam területéről elvihetik őket, illetve maguk elhagyhatják azt, és i. emberkereskedelem áldozatává, vagy kényszerházasság, nőinemiszerv-csonkítás vagy másfajta nemi alapú erőszak áldozatává válhatnak; ii. terrorista bűncselekmények áldozatává vagy résztvevőjévé válhatnak; vagy iii. fegyveres csoportba hívhatják vagy sorozhatják be, vagy fegyveres konfliktusban való aktív részvételre kényszeríthetik őket;

e) különleges bánásmódot igénylő olyan nagykorú személyek, és akiknek az utazását saját védelmük érdekében meg kell akadályozni annak konkrét és nyilvánvaló veszélye miatt, hogy valamely tagállam területéről elvihetik őket, illetve maguk elhagyhatják azt, és emberkereskedelem vagy nemi alapú erőszak áldozatává válhatnak.

A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam gondoskodik a következők mindegyikéről:

a) az általuk a SIS-be bevitt adatok tartalmazzák, hogy a figyelmeztető jelzéssel érintett személy az (1) bekezdésben említett mely kategóriába tartozik;

b) az általuk a SIS-be bevitt adatok tartalmazzák, hogy milyen típusú ügyről van szó, amennyiben ismert az ügytípus; és

c) hogy a figyelmeztető jelzés létrehozásakor az (1) bekezdés c), d) és e) pontjával összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának valamennyi releváns információ a rendelkezésére álljon.

A Bizottság továbbá végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti a (8) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

VIII. FEJEZET

Bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések

34. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

A tagállamok az illetékes hatóságok megkeresésére az adott személy tartózkodási helyének vagy lakóhelyének közlése céljából a következő személyekre vonatkozóan visznek be a SIS-be figyelmeztető jelzéseket:

a) tanúk;

b) azon személyek, akiket büntetőeljárással kapcsolatban az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre beidéztek vagy beidézés céljából keresnek annak érdekében, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük;

c) azon személyek, akik részére büntetőügyben hozott ítéletet vagy - abból a célból, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük - a büntetőeljárással kapcsolatos egyéb okiratot kell kézbesíteni;

d) azon személyek, akiknek szabadságvesztés-büntetés letöltése céljából megjelenésre felhívó idézést kell kézbesíteni.

35. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

A kért információkat a kibocsátó tagállammal kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

IX. FEJEZET

Személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából bevitt figyelmeztető jelzések

36. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

A rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, valamint a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából vihető be, amennyiben a következő körülmények közül egy vagy több fennáll:

a) amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy valamely személy a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyikét tervezi elkövetni vagy elköveti;

b) amennyiben a 37. cikk (1) bekezdésében említett információra a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyike miatt elítélt személyre vonatkozó, szabadságvesztéssel járó büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásához van szükség;

c) amennyiben valamely személy átfogó értékelése - különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények - alapján okkal feltételezhető, hogy az adott személy a jövőben elkövetheti a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekményeket.

37. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

Rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából a végrehajtó tagállam az alábbi információk mindegyikét vagy egy részét összegyűjti és közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal:

a) az a tény, hogy megtalálták a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt, vagy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontja szerinti azon tárgyat, illetve a készpénztől eltérő azon fizetőeszközt, amelyre nézve a figyelmeztető jelzést kiadták;

b) az ellenőrzés, illetve kikérdezés helye, időpontja és indoka;

c) az utazás útvonala és célállomása;

d) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt kísérő személyek, illetve a jármű, hajó vagy légi jármű utasai vagy a kitöltetlen hivatalos okmány vagy kiállított személyazonosító okmány birtokosát kísérő személyek, akikről észszerűen feltételezhető, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban vannak;

e) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen hivatalos okmányt vagy kiállított személyazonosító okmányt használó személy személyazonossága és személyleírása;

f) a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontja szerinti felhasznált tárgyak, illetve készpénztől eltérő fizetőeszközök;

g) a szállított tárgyak, beleértve az úti okmányokat;

h) a személy, a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontja szerinti tárgyak vagy a készpénztől eltérő fizetőeszközök megtalálásának körülményei;

i) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban kért minden egyéb információ.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésének i) pontjában említett információk a személyes adatoknak az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkében említett különleges kategóriáival kapcsolatosak, azokat az említett cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően kell kezelni, és csak abban az esetben kezelhetők, ha az ugyanabból a célból kezelt más személyes adatokat egészítik ki.

IXa. FEJEZET

Harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzések

37a. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

Az Europol kizárólag az alábbi esetekben és csak akkor javasolhatja információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét, ha ellenőrizte, hogy a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek:

a) amennyiben tényszerű jel mutat arra utal, hogy valamely személy a (2) bekezdésben említett valamely bűncselekmény elkövetésére készül vagy ilyen bűncselekményt követ el;

b) amennyiben egy személy átfogó értékelése - különösen az általa korábban elkövetett bűncselekmények alapján - okkal feltételezhető, hogy az adott személy a (2) bekezdésben említett valamely bűncselekményt követhet el.

Az Europol kizárólag abban az esetben javasolhatja információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be való bevitelét, ha mindkét alábbi feltétel teljesülését biztosítva megállapította, hogy az információs figyelmeztető jelzés szükséges és indokolt:

a) az (EU) 2016/794 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban szolgáltatott információk elemzése megerősítette az információforrás megbízhatóságát és az érintett személyre vonatkozó információk pontosságát, lehetővé téve ezáltal az Europol számára, hogy - szükség esetén az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikkével összhangban az adatot szolgáltató féllel folytatott további információcserét követően - megállapítsa, hogy a (3) bekezdésben meghatározott esetek közül legalább az egyik fennáll;

b) az e rendelet 48. cikkével összhangban a SIS-ben végzett lekérdezés nem mutatta ki az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés meglétét.

Amennyiben az Europol az információs figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó javaslatával kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal vagy arra vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, hogy az információs figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó javaslatában szereplő adatok ténybelileg nem helytállóak vagy azokat jogellenesen tárolták, erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat.

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok rendszeres jelentéstételre szolgáló mechanizmust vezetnek be.

37b. cikk

Az információs figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

Információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találat esetén a végrehajtó tagállam az alábbi információk mindegyikét vagy egy részét összegyűjti és közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal:

a) az a tény, hogy megtalálták az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt;

b) az ellenőrzés, illetve kikérdezés helye, időpontja és indoka;

c) az utazás útvonala és célállomása;

d) az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt kísérő személyek, akikről észszerűen feltételezhető, hogy az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatban vannak;

e) a szállított tárgyak, beleértve az úti okmányokat;

f) a személy megtalálásának körülményei.

X. FEJEZET

Lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések

38. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

A könnyen azonosítható tárgyak következő kategóriái vonatkozásában kell figyelmeztető jelzést bevinni:

a) gépjárművek, függetlenül a meghajtórendszertől;

b) 750 kg-t meghaladó öntömegű pótkocsik;

c) lakókocsik;

d) ipari berendezések;

e) hajók;

f) hajómotorok;

g) konténerek;

h) légi járművek;

i) légijármű-motorok;

j) tűzfegyverek;

k) eltulajdonított, jogellenesen felhasznált vagy elveszett kitöltetlen hivatalos okmányok, illetve eredetinek tűnő, de hamis kitöltetlen hivatalos okmányok;

l) eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített kiállított személyazonosító okmányok, illetve eredetinek tűnő, de hamis kiállított személyazonosító okmányok, például útlevelek, személyazonosító igazolványok, tartózkodási engedélyek, úti okmányok és vezetői engedélyek;

m) eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített jármű-forgalmiengedélyek és jármű-rendszámtáblák, illetve eredetinek tűnő, de hamis jármű-forgalmiengedélyek és jármű-rendszámtáblák;

n) bankjegyek (regisztrált bankjegyek) és hamis bankjegyek;

o) információtechnológiai eszközök;

p) gépjárművek azonosítható alkotóelemei;

q) ipari berendezések azonosítható alkotóelemei;

r) a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott egyéb nagy értékű, könnyen azonosítható tárgyak.

A k), l) és m) pontban említett okmányokat illetően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam megadhatja, hogy eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett, érvénytelenített vagy hamis okmányról van-e szó.

39. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

XI. FEJEZET

Ismeretlen körözött személyekre vonatkozó, a személyazonosság nemzeti jog szerinti megállapítását célzó figyelmeztető jelzések

40. cikk

Ismeretlen körözött személyekre vonatkozó, a személyazonosság nemzeti jog szerinti megállapítását célzó figyelmeztető jelzések

A tagállamok ismeretlen körözött személyekre vonatkozó, kizárólag daktiloszkópiai adatokat tartalmazó figyelmeztető jelzéseket vihetnek be a SIS-be. Az említett daktiloszkópiai adatok nyomozás alatt álló terrorista bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények elkövetésének helyszínén felfedezett ujjnyomatok vagy tenyérnyomatok teljes vagy nem teljes sorozatai lehetnek. Az említett daktiloszkópiai adatok kizárólag abban az esetben vihetők be a SIS-be, ha igen nagy valószínűséggel megállapítható, hogy azok a szóban forgó bűncselekmény egyik elkövetőjétől származnak.

Ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatósága semmilyen egyéb releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisból származó adat segítségével nem tudja megállapítani a gyanúsított személyazonosságát, az első albekezdésben említett daktiloszkópiai adatok kizárólag az érintett személy azonosítása céljából vihetők be a figyelmeztető jelzéseknek ezen "ismeretlen körözött személy" kategóriájába.

41. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

A 40. cikk alapján bevitt adatokra vonatkozó találat esetén a nemzeti jognak megfelelően meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát, valamint szakértőnek kell ellenőriznie, hogy a SIS-ben szereplő daktiloszkópiai adatok az adott személytől származnak-e. Az ügy gyors kivizsgálásának elősegítése érdekében a végrehajtó tagállam kiegészítő információk cseréje útján közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal az érintett személy személyazonosságára és hollétére vonatkozó információkat.

XII. FEJEZET

A biometrikus adatokra vonatkozó különös szabályok

42. cikk

A fényképek, arcképmások, daktiloszkópiai adatok és DNS-profilok rögzítésére vonatkozó különös szabályok

43. cikk

A fényképekkel, arcképmásokkal, daktiloszkópiai adatokkal és DNS-profilokkal végzett ellenőrzésekre és lekérdezésekre vonatkozó különös szabályok

Mielőtt e funkciót a SIS-be bevezetnék, a Bizottság jelentést terjeszt elő a szükséges technológia rendelkezésre állásáról, alkalmazhatóságáról és megbízhatóságáról. A Bizottság a jelentésre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.

A funkció állandó határátkelőhelyeken való alkalmazásának megkezdését követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából azon körülmények meghatározása tekintetében, amelyek fennállása esetén a fényképek és az arcképmások felhasználhatók személyek azonosítására.

XIII. FEJEZET

A figyelmeztető jelzésekhez való hozzáféréshez és az azok felülvizsgálatához való jog

44. cikk

A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre jogosult illetékes nemzeti hatóságok

Az illetékes nemzeti hatóságok a következő célokból jogosultak hozzáférni a SIS-be bevitt adatokhoz, valamint közvetlenül vagy a SIS adatbázis másolata útján lekérdezni ezen adatokat:

a) határellenőrzés, az (EU) 2016/399 rendeletnek megfelelően;

b) az érintett tagállam területén végzett rendőrségi és vámellenőrzések, és azoknak a kijelölt hatóságok általi koordinációja;

c) terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, illetve a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása az érintett tagállam területén, feltéve hogy az (EU) 2016/680 irányelv alkalmazandó;

d) a feltételek vizsgálata és a döntések meghozatala egyrészt a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok területére történő beutazásával és ott-tartózkodásával - többek között a tartózkodási engedélyekkel és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal -, másrészt a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével, továbbá a tagállamok területére jogellenesen belépő vagy ott jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzésének elvégzésével kapcsolatban is;

e) a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok biztonsági ellenőrzései, amennyiben az ellenőrzéseket lefolytató hatóságok nem a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikkének f) pontjában meghatározott "eljáró hatóságok", és adott esetben a 377/2004/EK tanácsi rendelettel ( 7 ) összhangban tanácsadást biztosítanak;

f) a különböző személyazonosságok ellenőrzése és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem az (EU) 2019/818 rendelet V. fejezetének megfelelően;

h) az ETIAS-kérelmek manuális feldolgozása az ETIAS nemzeti egység által az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikke alapján.

45. cikk

Jármű-nyilvántartó szolgálatok

Az első albekezdésben említett szolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférésére a nemzeti jog az irányadó, a hozzáférés mértékét pedig az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

46. cikk

Hajókat és légi járműveket lajstromozó szolgálatok

A hajók - beleértve a hajómotorokat is - és a légi járművek - beleértve a légijármű-motorokat is - lajstromozását igazoló okmányok kiállításáért, illetve az e járművek forgalomirányításáért felelős tagállami szolgálatok kizárólag annak ellenőrzése céljából férhetnek hozzá a 38. cikk (2) bekezdésének megfelelően a SIS-be bevitt alábbi adatokhoz, hogy az e szolgálatok általi lajstromozásra szánt, illetve az általuk végzett forgalomirányítás alá tartozó hajók - beleértve a hajómotorokat is - és légi járművek - beleértve a légijármű-motorokat is - eltulajdonítottak, jogellenesen használtak, elveszettek-e vagy azokat büntetőeljárásban bizonyítékként keresik-e:

a) hajókra vonatkozó adatok;

b) hajómotorokra vonatkozó adatok;

c) légi járművekre vonatkozó adatok;

d) légijármű-motorokra vonatkozó adatok.

Az első albekezdésben említett szolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférésére a nemzeti jog az irányadó, a hozzáférés mértékét pedig az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

47. cikk

Tűzfegyvereket nyilvántartó szolgálatok

48. cikk

Az Europol hozzáférése a SIS-ben szereplő adatokhoz

Az Europol:

a) a (4) és a (6) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolhatja össze a SIS részeit semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett rendszerrel, és a SIS-ben lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbíthatja ilyen rendszerbe adatgyűjtés és -kezelés céljára, valamint nem töltheti le, és más módon sem másolhatja le a SIS részeit;

b) az (EU) 2016/794 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése ellenére legkésőbb a figyelmeztető jelzés törlésétől számított egy év elteltével törli a személyes adatokat tartalmazó kiegészítő információkat. Ettől eltérve, amennyiben az Europol adatbázisaiban vagy operatív elemzési projektjeiben adatok szerepelnek egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyhez a szóban forgó kiegészítő információk kapcsolódnak, az Europol a feladatának ellátása érdekében szükség esetén kivételesen továbbra is tárolhatja a kiegészítő információt. Az Europolnak tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a végrehajtó tagállamot a kiegészítő információ további tárolásáról, aminek indokolását is mellékelnie kell;

c) korlátozza a SIS-ben szereplő adatokhoz - többek között a kiegészítő információkhoz - való hozzáférést az Europol-személyzet külön engedéllyel rendelkező azon tagjaira, akiknek munkájuk végzéséhez az ilyen adatokhoz való hozzáférésre szükségük van;

d) intézkedéseket fogad el és alkalmaz a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében;

e) biztosítja, hogy személyzetének a SIS-adatok kezelésére jogosult tagjai a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban megfelelő képzésben és tájékoztatásban részesüljenek; és

f) az (EU) 2016/794 rendelet sérelme nélkül lehetővé teszi az európai adatvédelmi biztos számára az Europol azon tevékenységének nyomon követését és ellenőrzését, amelyet a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogának gyakorlása, valamint a kiegészítő információk cseréje és kezelése során végez.

A tagállamok kiegészítő információk cseréje útján értesítik az Europolt az alábbiakról:

a) a 37a. cikk alapján a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatok;

b) ha az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt annak a tagállamnak a területén találták meg, amely az információs figyelmeztető jelzést kiadta a 37b. cikk (3) bekezdésével összhangban; és

c) terrorista bűncselekményekre vonatkozó olyan figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatok, amelyeket nem a 37a. cikk alapján vittek be a SIS-be.

A tagállamok kivételes körülmények között megtehetik, hogy nem értesítik az Europolt az e bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatokról, amennyiben az értesítés veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozásokat vagy valamely személy biztonságát, vagy ellentétes lenne a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.

49. cikk

Az Eurojust hozzáférése a SIS-ben szereplő adatokhoz

49a. cikk

Az ETIAS központi egységének hozzáférése a SIS-adatokhoz

50. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak, a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatoknak és a migrációkezelést támogató csapatok tagjainak hozzáférése a SIS-ben szereplő adatokhoz

50b. cikk

Az ETIAS-szal való interoperabilitás

51. cikk

Értékelés a SIS-nek az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség általi használatáról

52. cikk

A hozzáférhető adatok köre

A végfelhasználók - ideértve az Europolt, az Eurojust nemzeti tagjait és azok segítőit, valamint az (EU) 2016/1624 rendelet 2. cikkének 8. és 9. pontjában említett csapatok tagjait - kizárólag a feladataik ellátásához szükséges adatokhoz férhetnek hozzá.

53. cikk

A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések felülvizsgálati időtartama

54. cikk

A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések felülvizsgálati időtartama

XIV. FEJEZET

Figyelmeztető jelzés törlése

55. cikk

A figyelmeztető jelzések törlése

Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, illetve a különleges bánásmódot igénylő olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, akiknek az utazását a 32. cikk alapján meg kell akadályozni, az alábbi szabályok szerint kell törölni:

a) az eltűnt, illetve jogellenes elvitel által veszélyeztetett gyermekek esetében a figyelmeztető jelzést törölni kell: i. az ügy megoldódásakor (például amikor a gyermeket megtalálták vagy hazaszállították, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai döntést hoztak a gyermek gondozásáról); ii. a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy iii. a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően;

b) az eltűnt felnőttek esetében, amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó fél nem kért védelmi intézkedést, a figyelmeztető jelzést törölni kell: i. a foganatosítandó intézkedés végrehajtását követően, amennyiben a végrehajtó tagállam meggyőződött az adott személy hollétéről; ii. a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy iii. a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően;

c) az eltűnt felnőttek esetében, amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó fél védelmi intézkedést kért, a figyelmeztető jelzést törölni kell: i. a foganatosítandó intézkedés végrehajtását követően, amennyiben a személyt védelem alá helyezték; ii. a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy iii. a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően;

d) a különleges bánásmódot igénylő olyan nagykorú személyek esetében, akiknek az utazását a védelmük érdekében meg kell akadályozni, valamint az olyan gyermekek esetében, akiknek az utazását meg kell akadályozni, a figyelmeztető jelzést törölni kell: i. a foganatosítandó intézkedés végrehajtását követően (például a személyt védelem alá helyezték); ii. a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy iii. a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően.

A nemzeti jog sérelme nélkül, amennyiben valamely személyt az illetékes hatóság határozata nyomán intézményben helyeztek el, a figyelmeztető jelzés az adott személy hazaszállításáig fenntartható.

A bírósági eljárás céljából keresett személyre vonatkozó, a 34. cikk szerinti figyelmeztető jelzést törölni kell:

a) miután a személy hollétéről értesítették a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságát;

b) a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

c) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően.

Amennyiben a továbbított információk alapján nem lehet intézkedni, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a probléma megoldása érdekében tájékoztatnia kell a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját.

Amennyiben találatot jelez a rendszer, és a címadatokat továbbították a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak, majd ezt követően ugyanazon végrehajtó tagállamban egy találat ugyanazon címadatokat tárja fel, a találatot rögzíteni kell a végrehajtó tagállamban, de sem a címadatokat, sem a kiegészítő információkat nem kell újra megküldeni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak. Ilyen esetekben a végrehajtó tagállam tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot az újabb találatokról, és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam átfogó, egyedi értékelést végez a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességéről.

A rejtett ellenőrzésre, a kikérdezésre vagy a célzott ellenőrzésekre vonatkozó, a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

b) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó határozatát követően;

A 37a. cikk szerinti információs figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

b) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó - ideértve adott esetben az Europol javaslatára hozott - határozatát követően.

A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyra vonatkozó, a 38. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a tárgy lefoglalása vagy azzal egyenértékű intézkedés esetén, amint megtörtént a szükséges kiegészítő információk cseréje az érintett SIRENE-irodák között, vagy ha a tárggyal kapcsolatban más bírósági vagy közigazgatási eljárás indul;

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

c) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó határozatát követően.

Az ismeretlen körözött személyre vonatkozó, a 40. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a személy azonosításakor;

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

c) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó határozatát követően.

XV. FEJEZET

Általános adatkezelési szabályok

56. cikk

A SIS-adatok kezelése

A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek ezekről a másolatokról, e nyilvántartást a felügyeleti hatóságaik rendelkezésére bocsátják, valamint gondoskodnak arról, hogy e rendeletet - különös tekintettel a 10. cikkre - alkalmazzák e másolatokra.

57. cikk

SIS-adatok és nemzeti adatállományok

58. cikk

Tájékoztatás egy figyelmeztető jelzés végrehajtásának elmaradása esetén

Amennyiben egy kért intézkedés nem hajtható végre, az intézkedés iránt megkeresett tagállam kiegészítő információk cseréje révén haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

59. cikk

A SIS-ben szereplő adatok minősége

60. cikk

Biztonsági incidensek

61. cikk

Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése

62. cikk

Kiegészítő adatok a személyazonossággal való visszaélések kezelése érdekében

Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak a következő célokból lehet felhasználni:

a) az illetékes hatóság számára annak lehetővé tétele, hogy megkülönböztesse azt a személyt, akinek a személyazonosságával visszaéltek, attól a személytől, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik; és

b) azon személy számára, akinek a személyazonosságával visszaéltek, annak lehetővé tétele, hogy igazolja személyazonosságát, és megerősítse, hogy személyazonosságával visszaéltek.

E cikk alkalmazása céljából és a személyazonossággal való visszaélés sértettjévé vált személy minden egyes adatkategória tekintetében adott kifejezett hozzájárulásával, a személyazonossággal való visszaélés sértettjévé vált személynek kizárólag a következő személyes adatait lehet a SIS-ben rögzíteni és ott tovább kezelni:

a) vezetéknevek;

b) utónevek;

c) születési nevek;

d) korábban használt nevek és esetleg külön bevitt álnevek;

e) bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

f) születési hely;

g) születési idő;

h) nem;

i) fényképek és arcképmások;

j) ujjnyomatok, tenyérnyomatok vagy mindkettő;

k) állampolgárságok;

l) az adott személy személyazonosító okmányainak típusa;

m) az adott személy személyazonosító okmányait kiállító ország;

n) az adott személy személyazonosító okmányainak száma(i);

o) az adott személy személyazonosító okmányainak kiállítási dátuma;

p) az adott személy lakcíme;

q) az adott személy apjának neve;

r) az adott személy anyjának neve.

63. cikk

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok

64. cikk

A kiegészítő információk célja és megőrzési időtartama

65. cikk

Személyes adatok továbbítása harmadik felek részére

A SIS-ben e rendelet szerint szereplő adatok és az e rendelet értelmében kicserélt kapcsolódó kiegészítő információk nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére és nem bocsáthatók a rendelkezésükre.

XVI. FEJEZET

Adatvédelem

66. cikk

Alkalmazandó jogszabályok

67. cikk

A hozzáférési jog, valamint a pontatlan adatok helyesbítéséhez és a jogellenesen tárolt adatok törléséhez való jog

A tagállamok a nemzeti joggal összhangban úgy dönthetnek, hogy az információkat részlegesen vagy egyáltalán nem bocsátják az érintett rendelkezésére, amennyiben és ameddig e részleges vagy teljes korlátozás - kellő tekintettel az érintett alapvető jogaira és jogos érdekeire - egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

a) ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b) ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c) biztosított legyen a közbiztonság védelme;

d) biztosított legyen a nemzetbiztonság védelme; illetve

e) biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

Az első albekezdésben említett esetekben a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatják az érintettet a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, valamint a megtagadás vagy korlátozás indokairól. A tájékoztatás elhagyható abban az esetben, ha az ellentétes lenne az első bekezdés a)-e) pontjában meghatározott bármelyik céllal. A tagállamok tájékoztatják az érintettet arról, hogy panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz, illetve bírósági jogorvoslatért folyamodhat.

A tagállam dokumentálja az érintett tájékoztatásának megtagadására vonatkozó döntés alapjául szolgálóténybeli vagy jogi indokokat. Ezeket az információkat a felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az érintett számára is, hogy az illetékes felügyeleti hatóságokon keresztül gyakorolhassa a jogait.

68. cikk

Jogorvoslat

A tagállamok évente beszámolnak az Európai Adatvédelmi Testületnek a következőkről:

a) az adatkezelőhöz benyújtott, hozzáférés iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor az adatokhoz hozzáférést biztosítottak;

b) a felügyeleti hatósághoz benyújtott, hozzáférés iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor az adatokhoz hozzáférést biztosítottak;

c) az adatkezelőhöz benyújtott, a pontatlan adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor sor került az adatok helyesbítésére vagy törlésére;

d) a felügyeleti hatósághoz benyújtott, a pontatlan adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek száma;

e) a megindított bírósági eljárások száma;

f) azon ügyek száma, amelyekben a bíróság a felperes javára döntött;

g) a figyelmeztető jelzést bevitt tagállam által létrehozott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, más tagállamok bíróságai vagy hatóságai által hozott jogerős határozatok kölcsönös elismerésének eseteivel kapcsolatos észrevételek.

A Bizottság formanyomtatványt állít össze az e bekezdésben említett beszámolás céljára.

69. cikk

Az N.SIS felügyelete

70. cikk

Az eu-LISA felügyelete

71. cikk

Együttműködés a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos között

XVII. FEJEZET

Felelősség és szankciók

72. cikk

Felelősség

Az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti kártérítéshez való jog és bármely felelősség sérelme nélkül:

a) minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az N.SIS használatán keresztül megvalósuló jogellenes személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az említett tagállamtól; és

b) minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az eu-LISA által végrehajtott, e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az eu-LISA-tól.

Az említett tagállam vagy az eu-LISA teljes mértékben vagy részben mentesül az első albekezdésben említett felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért nem felelős.

73. cikk

Szankciók

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a SIS-adatokkal való visszaélésekre vagy az ilyen adatok e rendelettel ellentétes kezelésére, illetve a kiegészítő információk e rendelettel ellentétes cseréjére a nemzeti joggal összhangban büntetőszankciók vonatkozzanak.

Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

XVIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

74. cikk

Nyomon követés és statisztika

Az uniós jogi aktusok végrehajtásának - többek között az 1053/2013/EU rendelet céljából történő - nyomon követése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az eu-LISA-t, hogy rendszeresen vagy eseti alapon nyújtson be további célzott statisztikai jelentéseket a SIS teljesítményéről, a SIS használatáról, valamint a kiegészítő információk cseréjéről.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felkérheti az eu-LISA-t, hogy - rendszeresen vagy eseti alapon - nyújtson be további célzott statisztikai jelentéseket az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikkében említett kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

Az eu-LISA lehetőséget nyújt a Bizottságnak és az e cikk (6) bekezdésben említett szerveknek arra, hogy személyre szabott jelentéseket és statisztikákat kérjenek le. Kérelemre az eu-LISA az (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkével összhangban jelentéstételi és statisztikai célból hozzáférést biztosít a tagállamok, a Bizottság, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára a központi adattárhoz.

A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

75. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

76. cikk

Bizottsági eljárás

77. cikk

A 2007/533/IB határozat módosítása

A 2007/533/IB határozat a következőképpen módosul:

1. A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép: "6. cikk Nemzeti rendszerek (1) Az egyes tagállamok felelnek N.SIS II rendszerük felállításáért, működtetéséért, fenntartásáért és továbbfejlesztéséért, valamint annak az NI-SIS-szel való összekapcsolásáért. (2) Az egyes tagállamok felelnek a SIS II-adatoknak a végfelhasználók részére való folyamatos rendelkezésre állásának biztosításáért."

2. A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép: "11. cikk Titoktartás - tagállamok (1) Minden egyes tagállam - nemzeti jogszabályainak megfelelően - meghatározott szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki vagy amely SIS II-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalásra irányuló jogviszonya megszűnik, vagy e szervek megszüntetik tevékenységüket. (2) Amennyiben valamely tagállam bármely SIS II-vel kapcsolatos feladatot külső vállalkozókkal együttműködésben lát el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kíséri, hogy biztosítsa az e határozat valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi téren. (3) Az N.SIS II, illetve a technikai másolatok üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg magánvállalkozások vagy magánszervezetek."

3. A 15. cikk a következőképpen módosul: a) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: "(3a) Az igazgató hatóság a CS-SIS-ben tárolt adatok minőségellenőrzésének elvégzésére szolgáló mechanizmust és eljárásokat dolgoz ki és tart fenn Az igazgató hatóság rendszeres jelentést tesz erről a tagállamoknak. Az igazgató hatóságnak a feltárt problémákra és az érintett tagállamokra kiterjedő rendszeres jelentést kell tennie a Bizottságnak. A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a feltárt adatminőségi problémákról."; b) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(8) A Központi SIS II üzemeltetési igazgatása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a Központi SIS II-nek a napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át történő működtetéséhez e határozatnak megfelelően szükséges, különösen azokat a rendszer zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket. Az említett feladatok közé tartozik továbbá a Központi SIS II és az N.SIS II tesztelési tevékenységeinek koordinálása, irányítása és támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a Központi SIS II és az N.SIS II a 9. cikkben meghatározott műszaki megfelelésre vonatkozó követelményekkel összhangban működjön."

4. A 17. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: "(3) Amennyiben az igazgató hatóság bármely SIS II-vel kapcsolatos feladatot külső vállalkozókkal együttműködésben lát el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa az e határozat valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen a biztonságra, a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozóan. (4) A CS-SIS üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek."

5. A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "Amennyiben egy személyt vagy tárgyat terrorista bűncselekményre vonatkozó figyelmeztető jelzés alapján keresnek, úgy tekintendő, hogy az eset kellően megalapozott, releváns és jelentős ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelét. Közbiztonsággal vagy nemzetbiztonsággal kapcsolatos okokból a tagállamok kivételes esetben eltekinthetnek a figyelmeztető jelzés bevitelétől, amennyiben valószínűsíthető, hogy az akadályozná valamely hatósági vagy jogi vizsgálat, nyomozás vagy eljárás lefolytatását."

6. A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép: "22. cikk A fényképek és ujjnyomatok bevitelére és az azokon végzett ellenőrzésekre és lekérdezésekre vonatkozó különös szabályok (1) A fényképek és ujjnyomatok az adatminőségre vonatkozó minimumelőírások teljesülésének biztosítása érdekében csak különleges minőségi ellenőrzést követően vihetők be. A különleges minőségi ellenőrzés részleteit a 67. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani. (2) Ha a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésben rendelkezésre állnak fényképek és ujjnyomat-adatok, az ilyen fényképeket és ujjnyomat-adatokat fel kell használni azon személyek személyazonosságának megerősítésére, akiknek tartózkodási helyét a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján azonosították be. (3) Személyazonosítás céljából minden esetben lekérdezhetők az ujjnyomat-adatok. Személyazonosítás céljából azonban le kell kérdezni az ujjnyomat-adatokat, amennyiben az adott személy személyazonossága más eszközökkel nem állapítható meg. Ehhez a Központi SIS II-nek automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerrel (a továbbiakban: AFIS) kell rendelkeznie. (4) A 26., a 32. és a 36. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, a SIS II-ben szereplő ujjnyomat-adatok lekérdezhetők azon ujjnyomatok teljes vagy nem teljes sorozatainak felhasználásával is, amelyeket nyomozás alatt álló súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények elkövetésének helyszínén fedeztek fel, amennyiben nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az említett ujjnyomatok a bűncselekmény egyik elkövetőjétől származnak, és feltéve, hogy ezzel az összevetéssel egyidejűleg a tagállam nemzeti ujjnyomat-adatbázisaiban való lekérdezésre is sor kerül."

7. A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép: "41. cikk Az Europol hozzáférése a SIS II-ben szereplő adatokhoz (1) Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( *1 ) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) a megbízatásának teljesítéséhez szükséges esetekben jogosult hozzáférni a SIS II-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat. Az Europol emellett kiegészítő információkat cserélhet és továbbiakat kérhet a SIRENE-kézikönyvvel összhangban. (2) Ha az Europol lekérdezése során az derül ki, hogy található figyelmeztető jelzés a SIS II-ben, az Europol erről a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történő kiegészítőinformáció-csere útján értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Amíg az Europol képessé nem válik a kiegészítő információk cseréjére szolgáló funkciókat használni, az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott csatornákon keresztül kell tájékoztatnia a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. (3) Az Europol a tagállamoktól kapott kiegészítő információkat az adatbázisaival és operatív elemzési projektjeivel való, összefüggések vagy más releváns kapcsolatok feltárását célzó összevetés céljára kezelheti, továbbá az (EU) 2016/794 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett stratégiai, tematikus és operatív elemzések céljára. A kiegészítő információk e cikk alkalmazása során történő kezelését az Europolnak minden esetben az említett rendelettel összhangban kell végeznie. (4) Az Europol által a SIS II-ben végzett lekérdezéssel, illetve kiegészítő információk kezelése során szerzett információk felhasználásához a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hozzájárulása szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi ezen információk felhasználását, annak az Europol általi kezelésére az (EU) 2016/794 rendelet az irányadó. Az Europol kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hozzájárulásával és az adatvédelemről szóló uniós jognak való maradéktalan megfelelés mellett továbbíthat ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére. (5) Az Europol: a) a (4) és a (6) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolhatja össze a SIS II részeit semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett rendszerrel, és a SIS II-ben lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbíthatja ilyen rendszerbe adatgyűjtés és -kezelés céljára, továbbá nem töltheti le, és más módon sem másolhatja le a SIS II részeit; b) az (EU) 2016/794 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése ellenére legkésőbb a figyelmeztető jelzés törlésétől számított egy év elteltével törli a személyes adatokat tartalmazó kiegészítő információkat. Ettől eltérve, amennyiben az Europol adatbázisaiban vagy operatív elemzési projektjeiben adatok szerepelnek egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyhez a szóban forgó kiegészítő információk kapcsolódnak, az Europol a feladatának ellátása érdekében szükség esetén kivételesen továbbra is tárolhatja a kiegészítő információt. Az Europolnak tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a végrehajtó tagállamot a kiegészítő információ további tárolásáról, és annak indokolását is mellékelnie kell; c) korlátozza a SIS II-ben szereplő adatokhoz - és a kiegészítő információhoz - való hozzáférést az Europol-személyzet külön engedéllyel rendelkező azon tagjaira, akiknek munkájuk végzéséhez ilyen adatokra szükségük van; d) intézkedéseket fogad el és alkalmaz a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében; e) biztosítja, hogy személyzetének a SIS II-adatok kezelésére jogosult tagjai a 14. cikkel összhangban megfelelő képzésben és tájékoztatásban részesüljenek; valamint f) az (EU) 2016/794 rendelet sérelme nélkül lehetővé teszi az európai adatvédelmi biztos számára az Europol azon tevékenységének nyomon követését és ellenőrzését, amelyet a SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogának gyakorlása, valamint a kiegészítő információk cseréje és kezelése során végez. (6) Az Europol SIS II-ben szereplő adatokat csak technikai célokból másolhat, amennyiben a másolásra azért van szükség, hogy a megfelelően felhatalmazott személyzete közvetlen lekérdezést végezhessen. E határozat az ilyen másolatokra is vonatkozik. A technikai másolatot kizárólag SIS II-adatok tárolására lehet használni ezen adatok lekérdezése során. Az adatokat a lekérdezést követően törölni kell. Az ilyen felhasználás nem minősül a SIS II-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. Az Europol nem másolhatja át más Europol-rendszerekbe a figyelmeztető jelzés adatait, illetve a tagállamok által továbbított vagy a CS-SIS II-ből származó kiegészítő adatokat. (7) Az Europol a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót vezet a SIS II-höz való valamennyi hozzáférésről és a SIS II-ben végzett összes lekérdezésről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának biztosítása céljából. Az ilyen naplók és dokumentáció nem tekinthető a SIS II egy része jogellenes letöltésének vagy másolásának. (8) A tagállamok kiegészítő információk cseréje keretében értesítik az Europolt a terrorista bűncselekményekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos minden találatról. A tagállamok kivételes körülmények között tartózkodhatnak attól, hogy értesítsék az Europolt, amennyiben az értesítés veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozásokat, valamely személy biztonságát vagy ellentétes lenne a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam alapvető biztonsági érdekeivel. (9) A (8) bekezdés attól a naptól kezdődően alkalmazandó, amikor az Europol az (1) bekezdéssel összhangban kiegészítő információkat kaphat kézhez.

8. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "42a. cikk Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak, a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatoknak és a migrációkezelést támogató csapatok tagjainak hozzáférése a SIS II-ben szereplő adatokhoz (1) Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *2 ) 40. cikkének (8) bekezdésével összhangban az említett rendelet 2. cikkének 8. és 9. pontjában említett csapatok tagjai a megbízatásuk keretei között - feltéve, hogy e határozat 40. cikkének (1) bekezdése szerint jogosultak ellenőrzéseket végezni, és részesültek az e határozat 14. cikke szerinti képzésben - jogosultak hozzáférni a SIS II-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat olyan mértékben, amely a feladataik elvégzéséhez szükséges, és amennyiben azt egy konkrét művelet műveleti terve megkívánja. A SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférés nem terjeszthető ki más csapattagokra. (2) Az (1) bekezdésben említett csapatok tagjainak egy technikai interfészen keresztül kell gyakorolniuk a SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti jogukat. A Központi SIS II-vel való közvetlen összeköttetést lehetővé tevő technikai interfészt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozza létre és tartja karban. (3) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett csapatok valamely tagja általi lekérdezés során az derül ki, hogy a SIS II-ben figyelmeztető jelzés van, erről tájékoztatni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének megfelelően a csapatok tagjai kizárólag a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek, illetve a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és - főszabályként - azok jelenlétében járhatnak el a SIS II-beli figyelmeztető jelzésekre reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak. (4) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót kell vezetnie a SIS II-höz való valamennyi hozzáférésről és a SIS II-ben végzett összes lekérdezésről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának szavatolása céljából. (5) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek intézkedéseket kell elfogadnia a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében, és alkalmaznia kell ezeket az intézkedéseket, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett csapatok tagjai is alkalmazzák azokat. (6) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érinti az (EU) 2016/1624 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre vagy az adatoknak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség általi jogosulatlan vagy hibás kezelése miatti felelősségre vonatkoznak. (7) A (2) bekezdés sérelme nélkül tilos a SIS II bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az (1) bekezdésben említett csapatok által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által üzemeltetett rendszerrel, valamint tilos ilyen rendszerbe átküldeni azokat a SIS II-ben szereplő adatokat, amelyekhez az említett csapatok hozzáférnek. Tilos a SIS II bármely részét letölteni vagy másolni. A hozzáférések és a lekérdezések naplózása nem minősül a SIS II-adatok letöltésének vagy másolásának. (8) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek lehetővé kell tennie az európai adatvédelmi biztos számára, hogy nyomon kövesse és ellenőrizze a csapatok e cikk szerinti, a SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó joguk gyakorlása során végzett tevékenységeit. Ez nem sértheti az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *3 ) további rendelkezéseit.

78. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1986/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB, valamint a 2010/261/EU határozat e rendelet alkalmazásának a 79. cikk (5) bekezdése első albekezdésében meghatározott kezdőnapjától hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett 1986/2006/EK rendeletre és a 2007/533/IB határozatra történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

79. cikk

Hatálybalépés, a működés és az alkalmazás kezdőnapja

A Bizottság legkésőbb 2021. december 28-ig határozatot fogad el, amelyben meghatározza azt az időpontot, amikor a SIS megkezdi az e rendelet értelmében végzett műveleteit, annak ellenőrzése után, hogy teljesültek a következő feltételek:

a) elfogadásra kerültek az e rendelet alkalmazásához szükséges végrehajtási jogi aktusok;

b) a tagállamok értesítették a Bizottságot, hogy megtették a SIS-ben szereplő adatok kezeléséhez és a kiegészítő információk cseréjéhez e rendelet alapján szükséges technikai és jogi intézkedéseket; és

c) az eu-LISA értesítette a Bizottságot a CS-SIS-re, valamint a CS-SIS és az N.SIS közötti kommunikációra vonatkozó összes tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról.

Az első albekezdéstől eltérve:

a) a 4. cikk (4) bekezdését, az 5. cikket, a 8. cikk (4) bekezdését, a 9. cikk (1) és (5) bekezdését, a 12. cikk (8) bekezdését, a 15. cikk (7) bekezdését, a 19. cikket, a 20. cikk (4) és (5) bekezdését, a 26. cikk (6) bekezdését, a 32. cikk (9) bekezdését, a 34. cikk (3) bekezdését, a 36. cikk (6) bekezdését, a 38. cikk (3) és (4) bekezdését, a 42. cikk (5) bekezdését, a 43. cikk (4) bekezdését, az 54. cikk (5) bekezdését, a 62. cikk (4) bekezdését, a 63. cikk (6) bekezdését, a 74. cikk (7) és (10) bekezdését, a 75. és a 76. cikket, a 77. cikk 1-5. pontját, valamint e cikk (3) és (4) bekezdését e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni;

b) a 77. cikk 7. és 8. pontját 2019. december 28-tól kell alkalmazni;

c) a 77. cikk (6) pontját 2020. december 28-tól kell alkalmazni.

A Bizottság határozatot fogad el, amelyben - annak ellenőrzése után, hogy az alábbi feltételek teljesülnek - meghatározza azt az időpontot, amikortól a tagállamok e rendelet 37a. cikkével összhangban megkezdhetik az információs figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelét, frissítését és törlését:

a) az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokat az (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 10 ) módosított ezen rendelet alkalmazásához szükséges mértékben módosították;

b) a tagállamok és az Europol értesítették a Bizottságot, hogy megtették az ahhoz szükséges technikai és eljárási intézkedéseket, hogy az (EU) 2022/1190 rendelettel módosított ezen rendelet alapján adatokat kezeljenek a SIS-ben és kiegészítő információkat cseréljenek ki;

c) az eu-LISA értesítette a Bizottságot a CS-SIS-re, valamint a CS-SIS és az N.SIS közötti kommunikációra vonatkozó összes tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról.

A Bizottság említett határozatát közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

( 4 ) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

( 7 ) A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).

( 8 ) A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).";

( *2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

( *3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.)."

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1190 rendelete (2022. július 6.) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról (HL L 185., 2022.7.12., 1. o.).