32018R1862[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1862 RENDELETE

(2018. november 28.)

a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

A SIS általános célja

A SIS célja, hogy az e rendszeren keresztül szolgáltatott információk felhasználásával biztosítsa a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségen belül a biztonság magas szintjét, beleértve a közbiztonság és a közrend fenntartását, valamint a biztonság védelmét a tagállamok területén, továbbá biztosítsa az EUMSZ harmadik része V. címének 4. és 5. fejezetében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

2. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából meghatározza a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitelének és kezelésének, valamint a kiegészítő információk és adatok cseréjének feltételeit és eljárásait.

(2) Ez a rendelet megállapítja továbbá a SIS műszaki architektúrájára, a tagállamok, illetve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (a továbbiakban: az eu-LISA) feladataira, az adatkezelésre, valamint az érintett személyek jogaira és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"figyelmeztető jelzés" : a SIS-be bevitt adatállomány, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;

2.

"kiegészítő információ" :

a figyelmeztető jelzések SIS-ben tárolt adatainak részét nem képező, azonban a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjét a SIRENE-irodákon keresztül a következő esetekben kell elvégezni: a)

figyelmeztető jelzés bevitelekor annak érdekében, hogy a tagállamok konzultálhassanak egymással, illetve tájékoztathassák egymást; b)

találatot követően, a megfelelő intézkedés foganatosításának lehetővé tétele érdekében; c)

ha a kért intézkedést nem lehet foganatosítani; d)

a SIS-adatok minőségét érintő ügyekben; e)

a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét és elsőbbségét érintő ügyekben; f)

a hozzáférési jogokat érintő ügyekben;

3.

"kiegészítő adat" : a SIS-ben tárolt és a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő adat, amelynek azonnal hozzáférhetőnek kell lennie az illetékes hatóságok számára, ha egy adott személyt, akire vonatkozóan a SIS-be adatokat vittek be, az e rendszerben végrehajtott lekérdezés eredményeként megtalálnak;

4.

"személyes adat" : az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

5.

"személyes adatok kezelése" : a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, naplózás, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés útján vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

6.

"egyezés" :

a következő lépések megtörténtét követően áll fenn: a)

egy végfelhasználó a SIS-ben lekérdezést végez; b)

a lekérdezés eredményeként a SIS-be egy másik tagállam által bevitt figyelmeztető jelzés jelenik meg; és c)

a SIS-ben található figyelmeztető jelzésre vonatkozó adatok megegyeznek a lekérdezéshez használt adatokkal;

7.

"találat" :

olyan egyezés, amelynek esetében teljesülnek a következő kritériumok: a)

az egyezést megerősítette: i.

a végfelhasználó, vagy ii.

az illetékes hatóság a nemzeti eljárásoknak megfelelően, ha a szóban forgó egyezés biometrikus adatok összehasonlításán alapul;

és b)

a figyelmeztető jelzés alapján további intézkedéseket kell tenni;

8.

"megjelölés" : a figyelmeztető jelzés érvényességének nemzeti szinten való felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt vagy különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, rejtett ellenőrzésre, kikérdezésre vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, valamint információs figyelmeztető jelzésekhez;

9.

"figyelmeztető jelzést kiadó tagállam" : az a tagállam, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS-be;

10.

"végrehajtó tagállam" : az a tagállam, amely találatot követően foganatosítja vagy foganatosította a szükséges intézkedéseket;

11.

"végfelhasználó" : az illetékes hatóság személyzetének azon tagja, aki a CS-SIS, az N.SIS vagy azok technikai másolata közvetlen lekérdezésére jogosult;

12.

"biometrikus adat" : egy természetes személy fizikai vagy fiziológiai jellemzőire vonatkozó olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti az adott természetes személy egyedi azonosítását, nevezetesen a fénykép, az arcképmás, a daktiloszkópiai adat és a DNS-profil;

13.

"daktiloszkópiai adat" : ujjnyomatokra és tenyérnyomatokra vonatkozó adatok, amelyek egyedi jellegüknek és a bennük foglalt referenciapontoknak köszönhetően lehetővé teszik az adott személy személyazonosságával kapcsolatos pontos és kétséget kizáró összehasonlításokat;

14.

"arcképmás" : az arcról készített, az automatizált biometrikus megfeleltetés céljára kielégítő felbontású és minőségű digitális felvétel;

15.

"DNS-profil" : az elemzett emberi DNS-minta nem kódoló szakaszának azonosító jellemzőit - nevezetesen a különböző DNS-helyeken (lókuszokon) az adott molekuláris szerkezetet - megjelenítő betű- vagy számkód;

16.

"terrorista bűncselekmények" : az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 3-14. cikkében említett, a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, vagy azon tagállamok esetében, amelyekre nézve ez az irányelv nem kötelező, az említett bűncselekmények egyikével egyenértékű bűncselekmény;

17.

"közegészségügyi veszély" : az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének 21. pontjában meghatározott közegészségügyi veszély;

18.

"ESP" : az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 6. cikkének (1) bekezdésével létrehozott európai keresőportál;

19.

"közös BMS" : az (EU) 2019/818 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás;

20.

"CIR" : az (EU) 2019/818 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével létrehozott közös személyazonosítóadat-tár;

21.

"MID" : az (EU) 2019/818 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, többszörös személyazonosságot észlelő rendszer;

22.

"harmadik országbeli állampolgár" : minden olyan személy, aki nem az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós polgár, az olyan személyek kivételével, akiket a 2004/38/EK irányelvvel vagy valamely, egyrészről az Unió vagy az Unió és tagállamai, másrészről valamely harmadik ország között létrejött megállapodással összhangban megillet az Unión belüli szabad mozgás joga.

4. cikk

A SIS műszaki architektúrája és működtetése

(1) A SIS a következőkből áll:

a) a központi rendszer (a továbbiakban: SIS központi rendszer), amelyet a következők alkotnak:

i. egy adatbázist (a továbbiakban: SIS-adatbázis) tartalmazó technikai támogatóegység (a továbbiakban: CS-SIS), ideértve a tartalék CS-SIS-t is,

ii. egységes nemzeti interfész (a továbbiakban: NI-SIS);

b) az egyes tagállamok nemzeti rendszere (a továbbiakban: N.SIS), amely a SIS központi rendszerrel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll, ideértve legalább egy nemzeti vagy közös tartalék N.SIS-hez;

c) a CS-SIS, a tartalék CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (a továbbiakban: kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS-adatok, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez; és

d) egy biztonságos kommunikációs infrastruktúra a CS-SIS, illetve az ESP, a közös BMS és a MID központi infrastruktúrái között.

Az N.SIS a b) pontban említetteknek megfelelően a SIS-adatbázis teljes vagy részleges másolatából álló adatállományt (a továbbiakban: nemzeti másolat) tartalmazhat. Két vagy több tagállam egyikük N.SIS-ében létrehozhat egy közös másolatot, amelyet a szóban forgó tagállamok közösen használhatnak. Ezt a közös másolatot az egyes említett tagállamok esetében a nemzeti másolatnak kell tekinteni.

A b) pontban említett közös tartalék N.SIS-t két vagy több tagállam közösen is használhatja. Ilyen esetekben a közös N.SIS tartalékot az egyes említett tagállamok tartalék N.SIS-ének kell tekinteni. Az N.SIS és annak tartalék rendszere egyidejűleg használható annak érdekében, hogy a végfelhasználók részére biztosítva legyen a folyamatos rendelkezésre állás.

Azok a tagállamok, amelyek közösen használható közös másolatot vagy közös tartalék N.SIS-t kívánnak létrehozni, a felelősségi köreikről írásban állapodnak meg. E megállapodásukról értesítik a Bizottságot.

A kommunikációs infrastruktúra támogatja és hozzájárul a SIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosításához. Redundáns és különálló útvonalakkal rendelkezik a CS-SIS és a tartalék CS-SIS közötti kapcsolatokhoz, továbbá mindegyik SIS nemzeti hálózati hozzáférési pont, valamint a CS-SIS és a tartalék CS-SIS közötti kapcsolatokhoz is redundáns és különálló útvonalakkal rendelkezik.

(2) A tagállamok saját N.SIS-ükön keresztül viszik be, frissítik, törlik és kérdezik le a SIS-adatokat. Azon tagállamok, amelyek részleges vagy teljes nemzeti másolatot vagy részleges, vagy teljes közös másolatot használnak, az ilyen másolatot hozzáférhetővé teszik az említett valamennyi tagállam területén való automatizált lekérdezések céljára. A részleges nemzeti vagy közös másolatnak tartalmaznia kell legalább a 20. cikk (3) bekezdésének a)-v) pontjában felsorolt adatokat. Más tagállamok NSIS-ének adatállománya nem kérdezhető le, kivéve a közös másolatok esetében.

(3) A CS-SIS-nek kell ellátnia a műszaki felügyeleti és adminisztrációs feladatokat, és rendelkeznie kell egy olyan tartalék CS-SIS-szel, amely rendszerhiba esetén képes biztosítani a CS-SIS fő részének összes funkcióját. A CS-SIS-t és a tartalék CS-SIS-t az eu-LISA két műszaki telephelyén kell elhelyezni.

(4) Az eu-LISA-nak a SIS folyamatos rendelkezésre állásának megerősítése céljából műszaki megoldásokat kell megvalósítania akár a CS-SIS és a tartalék CS-SIS egyidejű üzemeltetése révén, feltéve, hogy a tartalék CS-SIS a CS-SIS meghibásodása esetén is alkalmas marad a SIS üzemeltetésének biztosítására, akár a rendszer, illetve a rendszerkomponensek megkettőzése révén. Az (EU) 2018/1726 rendelet 10. cikkében előírt eljárási követelmények ellenére az eu-LISA-nak legfeljebb 2019. december 28-ig olyan tanulmányt kell készítenie a lehetséges műszaki megoldásokról, amely független hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést tartalmaz.

(5) Kivételes körülmények között az eu-LISA szükség esetén ideiglenesen létrehozhatja a SIS-adatbázis további másolatát.

(6) A CS-SIS-nek kell biztosítania a SIS-adatok beviteléhez és kezeléséhez, többek között a SIS-adatbázis lekérdezéséhez szükséges szolgáltatásokat. Azon tagállamok számára, amelyek nemzeti vagy közös másolatot használnak, a CS-SIS-nek biztosítania kell a következőket:

a) a nemzeti másolatok online frissítése;

b) a nemzeti másolatok és a SIS-adatbázis összehangolása és egységessége; valamint

c) a nemzeti másolatok inicializálásának és visszaállításának művelete.

(7) A CS-SIS-nek biztosítania kell a folyamatos rendelkezésre állást.

(8) Az (1)-(5) bekezdés sérelme nélkül a személyekre és személyazonosító okmányokra vonatkozó SIS-adatok az ESP útján is kereshetők.

(9) Az (1)-(5) bekezdés sérelme nélkül a személyekre és személyazonosító okmányokra vonatkozó SIS-adatok az (1) bekezdés d) pontjában említett biztonságos kommunikációs infrastruktúrán keresztül is továbbíthatók. Ezeket az adattovábbításokat olyan mértékre kell korlátozni, amilyen mértékben az adatok szükségesek az (EU) 2019/818 rendeletben említett célokhoz.

5. cikk

Költségek

(1) A SIS központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra működtetésének, fenntartásának és továbbfejlesztésének költségeit az Unió általános költségvetéséből kell fedezni. Az említett költségek tartalmazzák a 4. cikk (6) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében a CS-SIS vonatkozásában végzett munka költségeit.

(2) Az egyes N.SIS-ek felállításának, működtetésének, fenntartásának és továbbfejlesztésének költségeit az érintett tagállamnak kell viselnie.

II. FEJEZET

A tagállamok feladatai

6. cikk

Nemzeti rendszerek

Az egyes tagállamok felelnek N.SIS-ük felállításáért, működtetéséért, fenntartásáért és továbbfejlesztésért, valamint N.SIS-üknek az NI-SIS-szel való összekapcsolásáért.

Az egyes tagállamok felelnek a SIS-adatoknak a végfelhasználók részére való folyamatos rendelkezésre állásának biztosításáért.

Figyelmeztető jelzéseit minden egyes tagállam az N.SIS-én keresztül továbbítja.

7. cikk

Az N.SIS-hivatal és a SIRENE-iroda

(1) Minden egyes tagállam kijelöli azt a hatóságot (a továbbiakban: N.SIS-hivatal), amely a saját N.SIS-éért központilag felelős.

Ez a hatóság felelős az N.SIS zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS-hez való hozzáférését, és hozza meg az e rendelet betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az N.SIS-hivatal felel azért, hogy a végfelhasználók részére a SIS valamennyi funkciója megfelelően rendelkezésre álljon.

(2) Minden egyes tagállam kijelöl egy olyan nemzeti hatóságot (a továbbiakban: SIRENE-iroda), amely napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át működik, és a SIRENE-kézikönyvnek megfelelően gondoskodik az összes kiegészítő információ cseréjéről és rendelkezésre állásáról. Minden egyes SIRENE-iroda egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a tagállamok számára a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére, és arra, hogy megkönnyítse a kért intézkedések foganatosítását, ha a SIS-ben személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzést adnak ki, majd találatot követően a szóban forgó személyeket vagy tárgyakat megtalálják.

Minden egyes SIRENE-iroda számára biztosítani kell a nemzeti joggal összhangban, hogy közvetlenül vagy közvetve könnyen hozzáférhessen az összes releváns nemzeti információhoz, beleértve a nemzeti adatbázisokat és a tagállama figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt is, valamint szakértői tanácsadásban részesülhessen, hogy mihamarabb és a 8. cikkben előírt határidőkön belül reagálhasson a kiegészítő információk iránti megkeresésekre.

A SIRENE-irodák kötelesek koordinálni a SIS-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is. Az irodáknak az említett célokból hozzáféréssel kell rendelkezniük a SIS-ben kezelt adatokhoz.

(2a) A SIRENE-irodák biztosítják továbbá a különböző személyazonosságok manuális ellenőrzését az (EU) 2019/818 rendelet 29. cikkével összhangban. A SIRENE-irodák az e feladat elvégzéséhez szükséges mértékben hozzáféréssel rendelkeznek a CIR-ben és a MID-ben tárolt adatokhoz az (EU) 2019/818 rendelet 21. és 26. cikkében meghatározott célokra.

(3) A tagállamok részletes információkat biztosítanak az eu-LISA számára az N.SIS-hivatalukról és a SIRENE-irodájukról. Az eu-LISA az N.SIS hivatalok és a SIRENE-irodák jegyzékét az 56. cikk (7) bekezdésében említett jegyzékkel együtt közzéteszi.

8. cikk

A kiegészítő információk cseréje

(1) A kiegészítő információk cseréje a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történik. A tagállamok biztosítják a kiegészítő információk folyamatos rendelkezésre állásához, valamint időben történő és hatékony cseréjéhez szükséges műszaki és emberi erőforrásokat. Abban az esetben, ha a kommunikációs infrastruktúra nem áll rendelkezésre, a tagállamok más, kellően biztonságos technikai eszközöket alkalmaznak a kiegészítő információk cseréjéhez. A kellően biztonságos technikai eszközök listáját a SIRENE-kézikönyvben kell meghatározni.

(2) A kiegészítő információk kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre a 64. cikknek megfelelően továbbították azokat, kivéve, ha az eltérő célú felhasználáshoz megszerezték a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes hozzájárulását.

(3) A SIRENE-irodáknak gyorsan és hatékonyan kell végezniük feladatukat, elsősorban azáltal, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 12 órával a kiegészítő információk iránti megkeresések beérkezését követően megválaszolják azokat. A terrorista bűncselekményekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, valamint a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, gyermekekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében a SIRENE-irodának azonnal intézkednie kell.

A legmagasabb prioritással kezelendő, kiegészítő információk iránti megkeresések esetében a SIRENE-formanyomtatványokon a "SÜRGŐS" megjelölést kell feltüntetni és meg kell adni a sürgősség okát.

(4) A Bizottság a SIRENE-irodák e rendelet szerinti feladataira és a kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében "SIRENE-kézikönyv" címmel kézikönyv formájában végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

Műszaki és funkcionális megfelelés

(1) Az adatok gyors és eredményes továbbítása érdekében az egyes tagállamok az N.SIS létrehozásakor betartják az N.SIS és a SIS központi rendszer közötti összeegyeztethetőség biztosítása céljából megállapított közös szabványokat, protokollokat és műszaki eljárásokat.

(2) Amennyiben egy tagállam nemzeti másolatot használ, a CS-SIS által nyújtott szolgáltatások, valamint a 4. cikk (6) bekezdésében említett automatikus frissítések révén biztosítja, hogy a nemzeti másolatban tárolt adatok megegyezzenek és összhangban álljanak a SIS-adatbázissal, valamint hogy az annak nemzeti másolatában végrehajtott lekérdezés azonos eredményt adjon a SIS-adatbázisban végzett lekérdezéssel.

(3) A végfelhasználóknak meg kell kapniuk a feladataik ellátásához szükséges adatokat, különösen és szükség esetén az érintett azonosítását és a kért intézkedés foganatosítását lehetővé tevő valamennyi rendelkezésre álló adatot.

(4) A tagállamok és az eu-LISA rendszeres teszteket végeznek, hogy ellenőrizzék a (2) bekezdésben említett nemzeti másolatok műszaki megfelelését. Az említett tesztek eredményeit az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel ( 4 ) létrehozott mechanizmus keretében figyelembe kell venni.

(5) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett közös szabványok, protokollok és műszaki eljárások meghatározása és kidolgozása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

10. cikk

Biztonság - tagállamok

(1) Minden egyes tagállam elfogadja N.SIS-ével kapcsolatban a szükséges intézkedéseket - beleértve egy biztonsági tervet, egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet - annak érdekében, hogy:

a) fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b) megtagadja a jogosulatlan személyek hozzáférését a személyes adatok kezeléséhez használt adatkezelő berendezésekhez (a berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

c) megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (az adathordozók ellenőrzése);

d) megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (a tárolás ellenőrzése);

e) megakadályozza a gépi adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát (a felhasználók ellenőrzése);

f) megakadályozza a SIS-be bevitt adatok jogosulatlan kezelését és a SIS-ben kezelt adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (adatbevitel ellenőrzése);

g) biztosítsa, hogy a gépi adatkezelő rendszer használatára jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése);

h) biztosítsa, hogy a SIS-hez vagy az adatkezelő berendezésekhez hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság kidolgozza az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére jogosult személyek feladat- és hatáskörét, és az ezt rögzítő profilokat kérésre haladéktalanul bocsássa a 69. cikk (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóságok rendelkezésére (személyzeti profilok);

i) biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az adatátviteli berendezések használatával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (az adattovábbítás ellenőrzése);

j) biztosítsa, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely személyes adatokat vitték be gépi adatkezelő rendszerekbe, valamint hogy az adatokat ki, mikor és milyen célból vitte be (a bevitel ellenőrzése);

k) megakadályozza a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozók szállítása során a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (a szállítás ellenőrzése);

l) figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében (önellenőrzés);

m) biztosítsa, hogy üzemzavar esetén a telepített rendszer normális működése helyreállítható legyen (helyreállítás); valamint

n) biztosítsa, hogy a SIS megfelelően teljesítse feladatait, hogy a fellépő hibákról jelentés készüljön (megbízhatóság), és hogy a SIS-ben tárolt személyes adatok a rendszer hibás működése esetén ne sérüljenek (integritás).

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak a kiegészítő információk kezelésének és cseréjének biztonsága tekintetében, beleértve a SIRENE-irodák helyiségeinek védelmét is.

(3) A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak a SIS-adatok 44. cikkben említett hatóságok általi kezelésének biztonsága tekintetében.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben ismertetett intézkedések több informatikai rendszerre is kiterjedő, nemzeti szintű általános biztonsági megközelítés és terv részét is képezhetik. Ilyen esetekben az e cikkben foglalt követelményeknek és e cikk SIS-re való alkalmazandóságának egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a tervben, és a tervnek biztosítania kell a követelmények érvényesülését.

11. cikk

Titoktartás - tagállamok

(1) Minden egyes tagállam - nemzeti jogának megfelelően - meghatározott szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki vagy amely SIS-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ezt a kötelezettséget az említett személyek hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy az említett szervek tevékenységének befejeződését követően is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben valamely tagállam bármely SIS-szel kapcsolatos feladatot külső vállalkozókkal együttműködésben lát el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kíséri, hogy biztosítsa az e rendelet valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi téren.

(3) Az N.SIS, illetve a technikai másolatok üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg magánvállalkozások vagy magánszervezetek.

12. cikk

Naplózási kötelezettség nemzeti szinten

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatokhoz való minden hozzáférést és a személyes adatok CS-SIS-szel való valamennyi cseréjét naplózzák az N.SIS-ben a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, az N.SIS megfelelő működésének, valamint az adatok integritásának és biztonságának biztosítása érdekében. Ez a követelmény nem vonatkozik a 4. cikk (6) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett automatikus eljárásokra.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ESP-n keresztül a személyes adatokhoz való minden hozzáférést szintén naplózzák a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, továbbá az adatok sértetlensége és biztonsága érdekében.

(2) A naplóknak tartalmazniuk kell különösen a figyelmeztető jelzés korábbi adatait, az adatkezelési tevékenység dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a kezelt adatokra való hivatkozást, valamint az adatkezelést végző illetékes hatóság és személy egyéni és egyedi felhasználói azonosítóit.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha a lekérdezést a 43. cikk szerinti daktiloszkópiai adatokkal vagy arcképmással végezték, a naplóknak a tényleges adatok helyett a lekérdezéshez használt adatok típusát kell tartalmazniuk.

(4) A naplók kizárólag az (1) bekezdésben említett célra használhatók fel, és létrehozásukat követően három évvel törölni kell őket. A figyelmeztető jelzések korábbi adatait tartalmazó naplókat a figyelmeztető jelzések törlését követő három év elteltével kell törölni.

(5) A naplók a (4) bekezdésben említett időtartamoknál hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárásokhoz van szükség rájuk.

(6) A lekérdezések jogszerűségének és az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzéséért, az önellenőrzésért, az N.SIS megfelelő működésének biztosításáért, valamint az adatok integritásának és biztonságának biztosításáért felelős illetékes nemzeti hatóságok számára - hatáskörük korlátain belül, illetve kérésükre - feladataik ellátása céljából hozzáférést kell biztosítani a naplókhoz.

(7) Amennyiben a tagállamok az automatikus rendszámfelismerő rendszer segítségével a nemzeti joggal összhangban automatizált lekérdezést végeznek a gépjárművek beszkennelt rendszámtábláival, a tagállamok e lekérdezésekről a nemzeti joggal összhangban naplót vezetnek. Annak ellenőrzése érdekében, hogy azonosítottak-e találatot, szükség esetén teljes körű lekérdezés is végezhető a SIS-ben. A teljes körű lekérdezésre az (1)-(6) bekezdések alkalmazandók.

(8) A Bizottság az e cikk (7) bekezdésében említett napló tartalmának meghatározása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, és szükség esetén együttműködjön a felügyeleti hatósággal.

14. cikk

A személyzet képzése

(1) A SIS-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóságok személyzetének megfelelő képzést kell kapniuk az adatbiztonságról, az alapvető jogokról, ezen belül az adatvédelmi szabályokról, valamint a SIRENE-kézikönyvben meghatározott adatkezelési eljárásokról mielőtt engedélyezik a SIS-ben tárolt adatok kezelését, illetve a SIS-adatokhoz való hozzáférés megadása után rendszeres időközönként. A személyzetet tájékoztatni kell a vonatkozó - többek között a 73. cikkben meghatározott- bűncselekményekről és szankciókról.

(2) A tagállamok rendelkeznek nemzeti SIS képzési programmal, amelynek magában kell foglalnia a végfelhasználók, valamint a SIRENE-irodák személyzete számára biztosított képzést is.

Az említett képzési program képezheti más érintett területeken nyújtott képzésekre is kiterjedő, nemzeti szintű általános képzési program részét.

(3) A SIRENE-irodák közötti együttműködés javítása érdekében legalább évente egyszer uniós szinten közös képzéseket kell szervezni.

III. FEJEZET

Az eu-LISA feladatai

15. cikk

Üzemeltetési igazgatás

(1) Az eu-LISA felel a SIS központi rendszer üzemeltetési igazgatásáért. Az eu-LISA - költség-haszon elemzés alapján - a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a SIS központi rendszer tekintetében mindenkor a legjobb rendelkezésre álló technológiát alkalmazzák.

(2) Az eu-LISA felel a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos következő feladatokért is:

a) felügyelet;

b) biztonság;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolatok koordinációja;

d) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok;

e) beszerzés és megújítás; és

f) szerződéses ügyek.

(3) Az eu-LISA felel a SIRENE-irodákkal és a SIRENE-irodák közötti kommunikációval kapcsolatos következő feladatokért is:

a) a tesztelési tevékenységek koordinálása, irányítása és támogatása;

b) a kiegészítő információk SIRENE-irodák és a kommunikációs infrastruktúra közötti cseréjére vonatkozó műszaki leírások gondozása és frissítése; valamint

c) a SIS-t és a kiegészítő információk SIRENE-irodák közötti cseréjét egyaránt érintő műszaki változtatások hatásának kezelése.

(4) Az eu-LISA a CS-SIS-ben tárolt adatok minőségellenőrzésének elvégzésére szolgáló mechanizmust és eljárásokat dolgoz ki és tart fenn. Az ügynökség ezzel kapcsolatosan rendszeres jelentéseket tesz a tagállamoknak.

Az eu-LISA a feltárt problémákra és az érintett tagállamokra kiterjedő rendszeres jelentést tesz a Bizottságnak.

A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a felmerült adatminőségi problémákról.

(5) Az eu-LISA ellátja továbbá a SIS technikai használatára, valamint a SIS-adatok minőségének javítását szolgáló intézkedésekre vonatkozó képzés nyújtásával kapcsolatos feladatokat.

(6) A SIS központi rendszer üzemeltetési igazgatása magában foglalja a SIS központi rendszernek napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek a rendszer zökkenőmentes működéséhez szükségesek. Az említett feladatok közé tartozik továbbá a SIS központi rendszer és az N.SIS tesztelési tevékenységeinek koordinálása, irányítása és támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a SIS központi rendszer és az N.SIS a 9. cikkben meghatározott műszaki és funkcionális követelményeknek megfelelően működjön.

(7) A Bizottság a kommunikációs infrastruktúra műszaki követelményeinek meghatározása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

Biztonság - eu-LISA

(1) Az eu-LISA elfogadja a szükséges intézkedéseket - beleértve a SIS központi rendszerre és a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó biztonsági tervet, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet - annak érdekében, hogy:

a) fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b) megtagadja a jogosulatlan személyek hozzáférését a személyes adatok kezeléséhez használt adatkezelő berendezésekhez (a berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

c) megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (az adathordozók ellenőrzése);

d) megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (a tárolás ellenőrzése);

e) megakadályozza a gépi adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát (a felhasználók ellenőrzése);

f) megakadályozza a SIS-be bevitt adatok jogosulatlan kezelését és a SIS-ben kezelt adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (adatbevitel ellenőrzése);

g) biztosítsa, hogy a gépi adatkezelő rendszer használatára jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése);

h) kidolgozza az adatokhoz vagy az adatkezelő berendezésekhez való hozzáférésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét leíró profilokat, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsássa (személyzeti profilok);

i) biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az adatátviteli berendezések használatával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (az adattovábbítás ellenőrzése);

j) biztosítsa, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely személyes adatokat vitték be gépi adatkezelő rendszerekbe, valamint hogy az adatokat mikor és ki vitte be (a bevitel ellenőrzése);

k) megakadályozza a személyes adatok továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (a szállítás ellenőrzése);

l) figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében (önellenőrzés);

m) biztosítsa, hogy üzemzavar esetén a telepített rendszer normális működése helyreállítható legyen (helyreállítás);

n) biztosítsa, hogy a SIS megfelelően teljesítse feladatait, hogy a fellépő hibákról jelentés készüljön (megbízhatóság), és hogy a SIS-ben tárolt személyes adatok a rendszer hibás működése esetén ne sérüljenek (integritás); és

o) biztosítsa műszaki telephelyeinek biztonságát.

(2) Az eu-LISA a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információk kezelésének és cseréjének biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

17. cikk

Titoktartás - eu-LISA

(1) A személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA az e rendelet 11. cikkében előírt normákhoz hasonlóan megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki SIS-adatokkal köteles dolgozni. Az említett kötelezettséget az említett személyek hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységének befejeződését követően is alkalmazni kell.

(2) Az eu-LISA a kiegészítő információk kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő cseréjének bizalmas jellege tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

(3) Amennyiben az eu-LISA bármely SIS-szel kapcsolatos feladatot külső vállalkozókkal együttműködésben lát el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kíséri, hogy biztosítsa az e rendelet valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi téren.

(4) A CS-SIS üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek.

18. cikk

Naplózási kötelezettség központi szinten

(1) Az eu-LISA biztosítja, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból a CS-SIS-ben tárolt személyes adatokhoz való minden hozzáférést és az ilyen adatok valamennyi cseréjét naplózzák.

(2) A naplóknak tartalmazniuk kell különösen a figyelmeztető jelzés korábbi adatait, az adatkezelési tevékenység dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a kezelt adatokra való hivatkozást, valamint az adatkezelést végző illetékes hatóság egyéni és egyedi felhasználói azonosítóit.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha a lekérdezést a 43. cikk szerinti daktiloszkópiai adatokkal vagy arcképmásokkal végezték, a naplóknak a tényleges adatok helyett a lekérdezéshez használt adatok típusát kell tartalmazniuk.

(4) A naplók kizárólag az (1) bekezdésben említett célokra használhatók fel, és létrehozásukat követően három évvel törölni kell őket. A figyelmeztető jelzések korábbi adatait tartalmazó naplókat a figyelmeztető jelzések törlését követő három év elteltével kell törölni.

(5) A naplók a (4) bekezdésben említett időtartamoknál hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárásokhoz van szükség rájuk.

(6) Önellenőrzés, valamint a CS-SIS megfelelő működésének biztosítása, az adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az eu-LISA számára - hatáskörének korlátain belül - hozzáférést kell biztosítani az említett naplókhoz.

Az európai adatvédelmi biztos számára - hatáskörének korlátain belül és kérésére - feladatai ellátása céljából hozzáférést kell biztosítani az említett naplókhoz.

18b. cikk

Naplózás az ETIAS-szal való interoperabilitás céljából

E rendelet 18. cikkével és az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 69. cikkével összhangban naplót kell vezetni az e rendelet 50b. cikke alapján a SIS-ben és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) végzett minden egyes adatkezelési műveletről.

IV. FEJEZET

A nyilvánosság tájékoztatása

19. cikk

Tájékoztató kampányok a SIS-ről

E rendelet alkalmazásának megkezdésekor a Bizottság - a felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve - kampányt folytat, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot a SIS céljairól, a SIS-ben tárolt adatokról, a SIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az érintettek jogairól. A Bizottság rendszeresen megismétli az ilyen kampányokat a felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve. A Bizottság honlapot tart fenn, amely biztosítja a nyilvánosság számára a SIS-re vonatkozó összes releváns információ elérhetőségét. A tagállamok a felügyeleti hatóságaikkal együttműködve kidolgozzák és végrehajtják az állampolgáraiknak és lakosaiknak a SIS-ről való általános tájékoztatásához szükséges politikákat.

V. FEJEZET

Adatkategóriák és megjelölés

20. cikk

Adatkategóriák

(1) A 8. cikk (1) bekezdésének és e rendelet kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezéseinek a sérelme nélkül, a SIS kizárólag az egyes tagállamok által szolgáltatott, a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38. és a 40. cikkben meghatározott célokból szükséges adatkategóriákat tartalmazza.

(2) Az adatkategóriák a következők:

a) olyan személyekre vonatkozó információk, akikkel kapcsolatban figyelmeztető jelzést vittek be;

b) a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a. és a 38. cikkben említett tárgyakra vonatkozó információk.

(3) A SIS-be bevitt minden olyan figyelmeztető jelzés, amely személyekre vonatkozó információt foglal magában, kizárólag a következő adatokat tartalmazhatja:

a) vezetéknevek;

b) utónevek;

c) születési nevek;

d) korábban használt nevek és álnevek;

e) bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

f) születési hely;

g) születési idő;

h) nem;

i) állampolgárságok;

j) az, hogy az érintett személy:

i. visel-e fegyvert;

ii. erőszakos-e;

iii. elmenekült vagy megszökött-e;

iv. fennáll-e esetében az öngyilkosság elkövetésének veszélye;

v. közegészségügyi veszélyt jelent-e; vagy

vi. részt vesz-e az (EU) 2017/541 irányelv 3-14. cikkében említett valamely tevékenységben;

k) a figyelmeztető jelzés oka;

l) a figyelmeztető jelzést létrehozó hatóság;

m) a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás;

n) találat esetén foganatosítandó intézkedés;

o) a 63. cikk értelmében az egyéb figyelmeztető jelzésekkel való kapcsolat(ok);

p) a bűncselekmény típusa;

q) az érintett személy nyilvántartási száma a nemzeti nyilvántartásban;

r) a 32. cikk (1) bekezdésében említett figyelmeztető jelzések esetében az ügytípus kategóriája;

s) az érintett személy személyazonosító okmányainak típusa;

t) az érintett személy személyazonosító okmányait kiállító ország;

u) az érintett személy személyazonosító okmányainak száma(i);

v) az érintett személy személyazonosító okmányai kiállításának dátuma;

w) fényképek és arcképmások;

x) a releváns DNS-profilok a 42. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

y) daktiloszkópiai adatok;

z) a személyazonosító okmányok - lehetőség szerint színes - másolata.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (2) és a (3) bekezdésében említett adatok rögzítéséhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint az e cikk (5) bekezdésében említett közös szabványokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A technikai szabályoknak hasonlóaknak kell lenniük a CS-SIS-nek, a nemzeti vagy közös másolatoknak és az 56. cikk (2) bekezdése alapján készített technikai másolatoknak a lekérdezésére vonatkozó szabályokhoz. A technikai szabályoknak közös szabványokon kell alapulniuk.

21. cikk

Arányosság

(1) A figyelmeztető jelzések bevitele és érvényességi idejük meghosszabbítása előtt a tagállamok meggyőződnek arról, hogy az adott eset kellően megalapozott, releváns és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét.

(2) Amennyiben egy személyt vagy tárgyat terrorista bűncselekményhez kapcsolódó figyelmeztető jelzés alapján keresnek, úgy tekintendő, hogy az eset kellően megalapozott, releváns és jelentős ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét. Közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági okokból a tagállamok kivételes esetben eltekinthetnek a figyelmeztető jelzés bevitelétől, amennyiben valószínűsíthető, hogy az akadályozná valamely hatósági vagy jogi vizsgálat, nyomozás vagy eljárás lefolytatását.

22. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelére vonatkozó követelmény

(1) A figyelmeztető jelzés SIS-be történő beviteléhez szükséges adatállománynak tartalmaznia kell legalább a 20. cikk (3) bekezdésének a), g), k) és n) pontjában említett adatokat, kivéve a 40. cikkben említett helyzetekben. Az említett bekezdésben említett többi adatot, amennyiben rendelkezésre állnak, szintén be kell vinni a SIS-be.

(2) Az e rendelet 20. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett adatokat csak abban az esetben kell bevinni, ha ez feltétlenül szükséges az érintett személy azonosításához. Az említett adatok bevitele esetén a tagállamok gondoskodnak az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkének való megfelelésről.

23. cikk

A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

(1) A figyelmeztető jelzés bevitele előtt a tagállam ellenőrzi, hogy a SIS az érintett személyre vagy tárgyra vonatkozóan tartalmaz-e már figyelmeztető jelzést. Annak ellenőrzése érdekében, hogy az adott személyre vonatkozóan már vittek-e be figyelmeztető jelzést, daktiloszkópiai adatokkal is ellenőrzést kell végezni, amennyiben ilyen adatok rendelkezésre állnak.

(2) Egy tagállam személyenként vagy tárgyanként csak egy figyelmeztető jelzést rögzíthet a SIS-ben. Szükség esetén ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan más tagállamok is bevihetnek új figyelmeztető jelzéseket a (3) bekezdéssel összhangban.

(3) Ha valamely személyre vagy tárgyra vonatkozóan már szerepel figyelmeztető jelzés a SIS-ben, az új figyelmeztető jelzést bevinni kívánó tagállam ellenőrzi, hogy nincs-e összeegyeztethetetlenség a figyelmeztető jelzések között. Amennyiben nincs összeegyeztethetetlenség, a tagállam beviheti az új figyelmeztető jelzést. Amennyiben a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek, az érintett tagállamok SIRENE-irodáinak kiegészítő információk cseréje révén konzultálniuk kell egymással annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak. A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére vonatkozó szabályokat a SIRENE-kézikönyvben kell meghatározni. Amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó, a tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni az összeegyeztethetőségre vonatkozó szabályoktól.

(4) Ha ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan többszörös figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatok érkeznek, a végrehajtó tagállam figyelembe veszi a SIRENE-kézikönyvben meghatározott, a figyelmeztető jelzések fontossági sorrendjére vonatkozó szabályokat.

Ha valamely személyre vonatkozóan különböző tagállamok által bevitt többszörös figyelmeztető jelzés van érvényben, a 26. cikkével összhangban letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzéseket a 25. cikkében foglaltak figyelembevételével elsőbbséggel kell végrehajtani.

24. cikk

A megjelölésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 26., a 32., a 36. vagy a 37a. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzés végrehajtása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, kérheti egy olyan értelmű megjelölésnek a figyelmeztető jelzéshez való csatolását, amely értelmében a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedést a területén nem fogják végrehajtani. A megjelölés csatolása a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a feladata.

(2) Ahhoz, hogy a 26. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekhez a tagállamok megjelölés csatolását kérhessék, kiegészítő információk cseréje útján valamennyi tagállamot automatikusan értesíteni kell az érintett kategóriába tartozó új figyelmeztető jelzésekről.

(3) Ha különösen sürgős és súlyos esetekben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az intézkedés végrehajtását kéri, a végrehajtó tagállam megvizsgálja, hogy módjában áll-e engedélyezni a kérésére csatolt megjelölés visszavonását. Ha a végrehajtó tagállamnak módjában áll ezt megtenni, a foganatosítandó intézkedés haladéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében megteszi a szükséges lépéseket.

25. cikk

Átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésekhez csatolt megjelölések

(1) Amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat alkalmazandó, valamely tagállam kérésére a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nyomon követésként letartóztatás elkerülését célzó megjelölést csatol az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzéshez, amennyiben az európai elfogatóparancs végrehajtására a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóság a végrehajtás megtagadásának valamely indoka alapján megtagadta a végrehajtást, és ha kérték a megjelölés csatolását.

A tagállamok abban az esetben is kérhetik megjelölés csatolását a figyelmeztető jelzéshez, ha az illetékes igazságügyi hatóságuk az átadási eljárás során szabadlábra helyezi a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt.

(2) A tagállamok a megjelölésnek az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésekhez való csatolását - a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóság kérésére, általános utasítás alapján vagy egyedi esetben - azonban akkor is kérhetik a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól, ha nyilvánvaló, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell majd tagadni.

VI. FEJEZET

Átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések

26. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

(1) Az európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából kiadott, körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, illetve a kiadatási letartóztatás céljából kiadott, körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam igazságügyi hatóságának megkeresésére be kell vinni.

(2) Az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzéseket azon elfogatóparancsok alapján is be kell vinni, amelyeket az Unió és harmadik országok között a Szerződések alapján a személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött olyan megállapodásoknak megfelelően adtak ki, amelyek ezen elfogatóparancsok SIS-en keresztüli továbbítását írják elő.

(3) Az e rendeletben szereplő, a 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseire való bármilyen hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az Unió és harmadik országok között a Szerződések alapján a személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött olyan megállapodások megfelelő rendelkezéseit is, amelyek ezen elfogatóparancsok SIS-en keresztüli továbbítását írják elő.

(4) Folyamatban lévő művelet esetében a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ideiglenesen lekérdezhetetlenné teheti az e cikkel összhangban letartóztatás céljából bevitt, már meglévő figyelmeztető jelzést annak érdekében, hogy a műveletben érintett tagállamok végfelhasználói ne kérdezhessék le azt. Ilyen esetekben a figyelmeztető jelzés kizárólag a SIRENE-irodák számára hozzáférhető. A tagállamok kizárólag akkor tehetnek egy figyelmeztető jelzést lekérdezhetetlenné, amennyiben:

a) a művelet célja egyéb intézkedésekkel nem valósítható meg;

b) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes igazságügyi hatósága ezt előzetesen engedélyezte; valamint

c) erről a műveletben érintett valamennyi tagállamot kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatták.

Az első albekezdésben szereplő funkció legfeljebb 48 órán át használható. Ha azonban operatív szempontból szükséges, ez az időtartam további 48 órával meghosszabbítható, akár többször is. A tagállamok statisztikákat vezetnek azon figyelmeztető jelzések számáról, amelyek esetében használták ezt a funkciót.

(5) Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j) és k) pontjában említett tárgyak és az e cikk (1), illetve (2) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (5) bekezdésében említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

Átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó kiegészítő adatok

(1) Ha egy személy európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából áll körözés alatt, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az európai elfogatóparancs egy eredeti példányát is beviszi a SIS-be.

A tagállamok az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésben több európai elfogatóparancs másolatát is bevihetik.

(2) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az európai elfogatóparancsnak az Unió intézményeinek egy vagy több egyéb hivatalos nyelvén készült fordításából is rögzíthet egy példányt.

28. cikk

Átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó kiegészítő információk

Az átadási letartóztatás céljából figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészítő információk cseréje révén közli a többi tagállammal a 2002/584/IB kerethatározat 8. cikkének (1) bekezdésében említett információkat.

29. cikk

Kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó kiegészítő információk

(1) A kiadatási letartóztatás céljából figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészítő információk cseréje révén közli az összes tagállammal a következő adatokat:

a) a letartóztatás iránti megkeresést előterjesztő hatóság;

b) rendelkezésre áll-e elfogatóparancs vagy azzal azonos joghatású egyéb okirat, illetve végrehajtható ítélet;

c) a bűncselekmény jellege és jogi minősítése;

d) a bűncselekmény elkövetési körülményeinek leírása, beleértve az időpontot, a helyet és azon személy bűncselekményben való részvételének módját, akire vonatkozóan a figyelmeztető jelzést bevitték;

e) amennyire lehetséges, a bűncselekmény következményei; és

f) a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából hasznos vagy szükséges bármely egyéb információ.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokat nem szükséges közölni, ha a 27. vagy 28. cikkben említett adatokat már megadták, és azok a végrehajtó tagállam szerint elegendőek a figyelmeztető jelzés végrehajtásához.

30. cikk

Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan foganatosítandó intézkedés átalakítása

Amennyiben a letartóztatást nem lehet foganatosítani amiatt, mert a megkeresett tagállam a 24. vagy 25. cikkben meghatározott, a megjelölésre vonatkozó eljárásokkal összhangban azt megtagadja, vagy mert a kiadatási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzés esetében a nyomozás még nem fejeződött be, a letartóztatást kérelmező tagállam a figyelmeztető jelzésnek megfelelő intézkedést tesz az érintett személy hollétének közlése útján.

31. cikk

Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

(1) A SIS-be a 26. cikk szerint bevitt figyelmeztető jelzés és a 27. cikkben említett kiegészítő adatok együtt a 2002/584/IB kerethatározattal összhangban kibocsátott európai elfogatóparancsnak minősülnek és azzal azonos joghatásúak, amennyiben az említett kerethatározat alkalmazandó.

(2) Amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazandó, a SIS-be a 26. és a 29. cikk szerint bevitt figyelmeztető jelzés ugyanolyan jogi erővel bír, mint az 1957. december 13-i európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerinti, illetve a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1962. június 27-i Benelux-szerződés 15. cikke szerinti ideiglenes letartóztatás iránti megkeresés.

VII. FEJEZET

Eltűnt személyekre vagy különleges bánásmódot igénylő olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, akiknek az utazását meg kell akadályozni

32. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

(1) A következő kategóriákba tartozó személyekre vonatkozóan a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának megkeresésére figyelmeztető jelzést kell bevinni a SIS-be:

a) olyan eltűnt személyek, akiket védelem alá kell helyezni:

i. saját védelmük érdekében;

ii. közrendet vagy közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében;

b) olyan eltűnt személyek, akiket nem szükséges védelem alá helyezni;

c) olyan gyermekek, akik esetében fennáll a szülő, családtag vagy gyám általi jogellenes elvitel veszélye, és akiknek az utazását meg kell akadályozni;

d) olyan gyermekek, akiknek az utazását meg kell akadályozni, mert esetükben fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy valamely tagállam területéről elvihetik őket, illetve maguk elhagyhatják azt, és

i. emberkereskedelem áldozatává, vagy kényszerházasság, nőinemiszerv-csonkítás vagy másfajta nemi alapú erőszak áldozatává válhatnak;

ii. terrorista bűncselekmények áldozatává vagy résztvevőjévé válhatnak; vagy

iii. fegyveres csoportba hívhatják vagy sorozhatják be, vagy fegyveres konfliktusban való aktív részvételre kényszeríthetik őket;

e) különleges bánásmódot igénylő olyan nagykorú személyek, és akiknek az utazását saját védelmük érdekében meg kell akadályozni annak konkrét és nyilvánvaló veszélye miatt, hogy valamely tagállam területéről elvihetik őket, illetve maguk elhagyhatják azt, és emberkereskedelem vagy nemi alapú erőszak áldozatává válhatnak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját elsősorban olyan gyermekekre és személyekre kell alkalmazni, akiknek valamely illetékes hatóság határozata alapján az intézményi elhelyezése szükséges.

(3) Az illetékes hatóságok, többek között a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkező tagállami igazságügyi hatóságok határozata alapján az (1) bekezdés c) pontjában említett gyermekekre vonatkozóan figyelmeztető jelzést kell bevinni, amennyiben fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik abból a tagállamból, ahol az illetékes hatóságok találhatók.

(4) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett személyekre vonatkozóan az illetékes hatóságok, többek között az igazságügyi hatóságok határozata alapján figyelmeztető jelzést kell bevinni.

(5) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az 53. cikk (4) bekezdésével összhangban rendszeresen felülvizsgálja az e cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett figyelmeztető jelzések fenntartásának szükségességét.

(6) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam gondoskodik a következők mindegyikéről:

a) az általuk a SIS-be bevitt adatok tartalmazzák, hogy a figyelmeztető jelzéssel érintett személy az (1) bekezdésben említett mely kategóriába tartozik;

b) az általuk a SIS-be bevitt adatok tartalmazzák, hogy milyen típusú ügyről van szó, amennyiben ismert az ügytípus; és

c) hogy a figyelmeztető jelzés létrehozásakor az (1) bekezdés c), d) és e) pontjával összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának valamennyi releváns információ a rendelkezésére álljon.

(7) Négy hónappal azelőtt, hogy az e cikk szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló gyermek a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nemzeti joga szerint eléri a nagykorúságot, a CS-SIS automatikusan értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, hogy a figyelmeztető jelzés indokát és a foganatosítandó intézkedést frissíteni kell, vagy pedig törölni kell a figyelmeztető jelzést.

(8) Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h) és k) pontjában említett tárgyak és az e cikk (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti a (6) bekezdés szerinti, az ügytípusok kategóriákba sorolására és az adatbevitelre vonatkozó szabályokat. Az eltűnt személyekkel kapcsolatos, gyermekeket érintő ügytípusokba beletartoznak - nem kizárólagos jelleggel - az elszökött gyermekekkel, migrációs kontextusban a kísérő nélküli gyermekekkel, továbbá azon gyermekekkel kapcsolatos ügyek, akiknél fennáll a szülő általi jogellenes elvitel veszélye.

A Bizottság továbbá végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti a (8) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

(1) Amennyiben a 32. cikkben említett személyek hollétét megállapítják, az illetékes hatóságoknak - a (4) bekezdésben foglalt követelményekre is figyelemmel - közölniük kell azt a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal.

(2) Azon személyek esetében, akiket a 32. cikk (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontja értelmében védelem alá kell helyezni, a végrehajtó tagállam kiegészítő információk cseréje keretében azonnal konzultációt folytat a saját illetékes hatóságaival és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságaival, hogy haladéktalanul megállapodjanak a foganatosítandó intézkedésekről. A végrehajtó tagállam illetékes hatóságai a nemzeti joggal összhangban biztonságos helyre vihetik az adott személyeket az útjuk folytatásának megakadályozása érdekében.

(3) Gyermekek esetében a foganatosítandó intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket vagy a gyermeknek a (2) bekezdés szerinti biztonságos helyre vitelével kapcsolatos döntéseket a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva kell meghozni. E döntéseket azonnal, de a gyermek megtalálását követően legfeljebb 12 órán belül meg kell hozni, konzultálva adott esetben az érintett gyermekvédelmi hatóságokkal.

(4) A nagykorú eltűnt, majd megtalált személyekre vonatkozó adatok közlése - az illetékes hatóságok közötti közlés kivételével - csak az érintett hozzájárulásával történhet. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik a személy eltűnését bejelentő személlyel, hogy a figyelmeztető jelzést törölték, mivel az eltűnt személyt megtalálták.

VIII. FEJEZET

Bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések

34. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

(1) A tagállamok az illetékes hatóságok megkeresésére az adott személy tartózkodási helyének vagy lakóhelyének közlése céljából a következő személyekre vonatkozóan visznek be a SIS-be figyelmeztető jelzéseket:

a) tanúk;

b) azon személyek, akiket büntetőeljárással kapcsolatban az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre beidéztek vagy beidézés céljából keresnek annak érdekében, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük;

c) azon személyek, akik részére büntetőügyben hozott ítéletet vagy - abból a célból, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük - a büntetőeljárással kapcsolatos egyéb okiratot kell kézbesíteni;

d) azon személyek, akiknek szabadságvesztés-büntetés letöltése céljából megjelenésre felhívó idézést kell kézbesíteni.

(2) Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h) és k) pontjában említett tárgyak és az e cikk (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (2) bekezdésében említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

35. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

A kért információkat a kibocsátó tagállammal kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

IX. FEJEZET

Személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából bevitt figyelmeztető jelzések

36. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

(1) A személyekre, a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontjában említett tárgyakra és a készpénztől eltérő fizetőeszközökre vonatkozó figyelmeztető jelzést a 37. cikk (3), (4) és (5) bekezdése szerinti rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nemzeti jogával összhangban kell bevinni.

(2) Figyelmeztető jelzés rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából való bevitele esetén, amennyiben a figyelmeztető jelzést bevitt tagállam a 37. cikk (1) bekezdésének a)-h) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az összes ilyen kért információt megjelöli a figyelmeztető jelzésben. Amennyiben a szóban forgó információ a személyes adatoknak az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkében említett különleges kategóriáival kapcsolatos, akkor az információ kizárólag abban az esetben kérhető, ha ez feltétlenül szükséges a figyelmeztető jelzés konkrét céljából, valamint azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyre vonatkozóan a figyelmeztető jelzést bevitték.

(3) A rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, valamint a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából vihető be, amennyiben a következő körülmények közül egy vagy több fennáll:

a) amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy valamely személy a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyikét tervezi elkövetni vagy elköveti;

b) amennyiben a 37. cikk (1) bekezdésében említett információra a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyike miatt elítélt személyre vonatkozó, szabadságvesztéssel járó büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásához van szükség;

c) amennyiben valamely személy átfogó értékelése - különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények - alapján okkal feltételezhető, hogy az adott személy a jövőben elkövetheti a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekményeket.

(4) Ezenkívül a nemzetbiztonságért felelős hatóságok megkeresésére a nemzeti joggal összhangban rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket lehet kiadni, ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 37. cikk (1) bekezdésében említett információkra az érintett személy jelentette komoly veszély, illetve a külső vagy belső nemzetbiztonságot fenyegető egyéb komoly veszély elhárítása érdekében van szükség. Az e bekezdéssel összhangban figyelmeztető jelzést bevitt tagállam az ilyen figyelmeztető jelzésről tájékoztatja a többi tagállamot. Minden tagállam meghatározza, hogy mely hatóságokhoz kell ezeket az információkat továbbítani. Az információkat a SIRENE-irodákon keresztül kell továbbítani.

(5) Amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontjában említett tárgyak, illetve a készpénztől eltérő fizetőeszközök az e cikk (3) bekezdésében említett valamely súlyos bűncselekményhez vagy az e cikk (4) bekezdésében említett valamely komoly veszélyhez kapcsolódnak, e tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzést lehet bevinni, amelyet az e cikk (3), illetve (4) bekezdésével összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekhez lehet kapcsolni.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (5) bekezdésében említett adatok és az e cikk (2) bekezdésében említett további információk rögzítéséhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

37. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

(1) Rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából a végrehajtó tagállam az alábbi információk mindegyikét vagy egy részét összegyűjti és közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal:

a) az a tény, hogy megtalálták a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt, vagy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontja szerinti azon tárgyat, illetve a készpénztől eltérő azon fizetőeszközt, amelyre nézve a figyelmeztető jelzést kiadták;

b) az ellenőrzés, illetve kikérdezés helye, időpontja és indoka;

c) az utazás útvonala és célállomása;

d) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt kísérő személyek, illetve a jármű, hajó vagy légi jármű utasai vagy a kitöltetlen hivatalos okmány vagy kiállított személyazonosító okmány birtokosát kísérő személyek, akikről észszerűen feltételezhető, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban vannak;

e) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen hivatalos okmányt vagy kiállított személyazonosító okmányt használó személy személyazonossága és személyleírása;

f) a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontja szerinti felhasznált tárgyak, illetve készpénztől eltérő fizetőeszközök;

g) a szállított tárgyak, beleértve az úti okmányokat;

h) a személy, a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j), k) és l) pontja szerinti tárgyak vagy a készpénztől eltérő fizetőeszközök megtalálásának körülményei;

i) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban kért minden egyéb információ.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésének i) pontjában említett információk a személyes adatoknak az (EU) 2016/680 irányelv 10. cikkében említett különleges kategóriáival kapcsolatosak, azokat az említett cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően kell kezelni, és csak abban az esetben kezelhetők, ha az ugyanabból a célból kezelt más személyes adatokat egészítik ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a végrehajtó tagállam kiegészítőinformáció-csere útján közli.

(3) A rejtett ellenőrzés keretében a végrehajtó tagállam illetékes nemzeti hatóságainak az (1) bekezdésben leírtak közül a lehető legtöbb információt össze kell gyűjteniük rejtett módon, rutintevékenységek során. Ezen információk összegyűjtése nem veszélyeztetheti az ellenőrzés rejtett jellegét, és a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személynek semmilyen módon nem hozható a tudomására, hogy figyelmeztető jelzést adtak ki rá vonatkozóan.

(4) A kikérdezés az adott személy személyes meghallgatását jelenti, amelynek többek között a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által a figyelmeztető jelzéshez rendelt információkon és konkrét kérdéseken kell alapulnia a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban. A személyes meghallgatást a végrehajtó tagállam nemzeti jogával összhangban kell lefolytatni.

(5) A célzott ellenőrzés során a 36. cikkben említett célok érdekében személyeket, járműveket, hajókat, légi járműveket, konténereket és szállított tárgyakat lehet átvizsgálni. Az átvizsgálást a végrehajtó tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni.

(6) Amennyiben a célzott ellenőrzést a végrehajtó tagállam nemzeti joga nem engedi, e tagállamban a célzott ellenőrzés helyett kikérdezést kell alkalmazni. Amennyiben a kikérdezést a végrehajtó tagállam nemzeti joga nem teszi lehetővé, e tagállamban a kikérdezés helyett rejtett ellenőrzést kell alkalmazni. Amennyiben a 2013/48/EU irányelv alkalmazandó, a tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogát az említett irányelvben előírt feltételeknek megfelelően tiszteletben tartsák.

(7) A (6) bekezdés nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a 36. cikk (2) bekezdése alapján kért információkat a végfelhasználók rendelkezésére bocsássák.

IXa. FEJEZET

Harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzések

37a. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

(1) A tagállamok - az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének t) pontjában említett - harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: információs figyelmeztető jelzések) vihetnek be a SIS-be az Europolnak harmadik országbeli hatóságoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információkon alapuló, információs figyelmeztető jelzés bevitelére irányuló javaslata alapján. Amennyiben az Europol ilyen javaslatot tesz, értesítenie kell az adatvédelmi tisztviselőjét.

(2) Az információs figyelmeztető jelzéseket abból a célból kell bevinni a SIS-be, hogy a SIS-ben lekérdezést végző végfelhasználók tájékoztatást kapjanak arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárokat az (EU) 2016/794 rendelet I. mellékletében felsorolt terrorista bűncselekményekben vagy egyéb súlyos bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítják, és hogy meg lehessen szerezni az e rendelet 37b. cikkében meghatározott információkat.

(3) Az Europol kizárólag az alábbi esetekben és csak akkor javasolhatja információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét, ha ellenőrizte, hogy a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek:

a) amennyiben tényszerű jel mutat arra utal, hogy valamely személy a (2) bekezdésben említett valamely bűncselekmény elkövetésére készül vagy ilyen bűncselekményt követ el;

b) amennyiben egy személy átfogó értékelése - különösen az általa korábban elkövetett bűncselekmények alapján - okkal feltételezhető, hogy az adott személy a (2) bekezdésben említett valamely bűncselekményt követhet el.

(4) Az Europol kizárólag abban az esetben javasolhatja információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be való bevitelét, ha mindkét alábbi feltétel teljesülését biztosítva megállapította, hogy az információs figyelmeztető jelzés szükséges és indokolt:

a) az (EU) 2016/794 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban szolgáltatott információk elemzése megerősítette az információforrás megbízhatóságát és az érintett személyre vonatkozó információk pontosságát, lehetővé téve ezáltal az Europol számára, hogy - szükség esetén az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikkével összhangban az adatot szolgáltató féllel folytatott további információcserét követően - megállapítsa, hogy a (3) bekezdésben meghatározott esetek közül legalább az egyik fennáll;

b) az e rendelet 48. cikkével összhangban a SIS-ben végzett lekérdezés nem mutatta ki az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés meglétét.

(5) Az Europol a tagállamok rendelkezésére bocsátja az adott üggyel kapcsolatban birtokában lévő információkat és a (3) és a (4) bekezdésben említett értékelés eredményét, valamint javaslat tesz arra, hogy egy vagy több tagállam információs figyelmeztető jelzést vigyen be a SIS-be.

Amennyiben az Europol az információs figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó javaslatával kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal vagy arra vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, hogy az információs figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó javaslatában szereplő adatok ténybelileg nem helytállóak vagy azokat jogellenesen tárolták, erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat.

(6) Az Europol információs figyelmeztető jelzések bevitelére vonatkozó javaslatát az a tagállam ellenőrzi és elemzi, amelynek az Europol ilyen figyelmeztető jelzések bevitelét javasolta. Az ilyen figyelmeztető jelzéseknek a SIS-be való bevitelére vonatkozó döntés az említett tagállam hatáskörébe tartozik.

(7) Amennyiben e cikkel összhangban információs figyelmeztető jelzést visznek be a SIS-be, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatja a többi tagállamot és az Europolt az említett bevitelről.

(8) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy nem viszi be az információs figyelmeztető jelzést az Europol javaslata alapján és amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek, dönthet úgy, hogy ugyanarra a személyre vonatkozóan más típusú figyelmeztető jelzést visz be.

(9) A tagállamok az Europolnak az információs figyelmeztető jelzés bevitelére tett javaslatának megtételétől számított 12 hónapon belül tájékoztatják a többi tagállamot és az Europolt az Europol javaslatában szereplő adatok (6) bekezdésben említett ellenőrzésének és elemzésének eredményéről, valamint arról, hogy vittek-e be adatokat a SIS-be.

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok rendszeres jelentéstételre szolgáló mechanizmust vezetnek be.

(10) Amennyiben az Europol egy információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal rendelkezik, az említett adatokat kiegészítő információk cseréje útján haladéktalanul továbbítja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak, hogy az kiegészíthesse, módosíthassa vagy törölhesse az információs figyelmeztető jelzést.

(11) Amennyiben az Europol bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdéssel összhangban a SIS-be bevitt adatok ténybelileg nem helytállóak vagy azokat jogellenesen tárolták, erről - kiegészítő információk cseréje útján - tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot a lehető leghamarabb, de legkésőbb két munkanappal azt követően, hogy az említett bizonyíték a tudomására jutott. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi az információt, és szükség esetén a szóban forgó adatot haladéktalanul helyesbíti vagy törli.

(12) Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j) és k) pontjában említett tárgyak vagy a készpénztől eltérő fizetőeszközök és az e cikk (1) bekezdése szerinti információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben az információs figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni.

(13) A tagállamok bevezetik az információs figyelmeztető jelzések e rendelettel összhangban történő, a SIS-be való beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges eljárásokat.

(14) Az Europolnak nyilvántartást kell vezetnie az információs figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelére vonatkozó, e cikk szerinti javaslatairól, és hathavonta jelentést kell tennie a tagállamoknak a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzésekről, valamint azokról az esetekről, amikor a tagállamok nem vitték be az információs figyelmeztető jelzéseket.

(15) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (11) bekezdésében említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

37b. cikk

Az információs figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

(1) Információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találat esetén a végrehajtó tagállam az alábbi információk mindegyikét vagy egy részét összegyűjti és közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal:

a) az a tény, hogy megtalálták az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt;

b) az ellenőrzés, illetve kikérdezés helye, időpontja és indoka;

c) az utazás útvonala és célállomása;

d) az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt kísérő személyek, akikről észszerűen feltételezhető, hogy az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatban vannak;

e) a szállított tárgyak, beleértve az úti okmányokat;

f) a személy megtalálásának körülményei.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a végrehajtó tagállam kiegészítő információk cseréje útján közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal.

(3) E cikk (1) bekezdése akkor is alkalmazandó, ha az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt annak a tagállamnak a területén találták meg, amely az információs figyelmeztető jelzést az Europolnak a 48. cikk (8) bekezdése b) pontjával összhangban álló értesítése céljából vitte be a SIS-be.

(4) A végrehajtó tagállam biztosítja, hogy illetékes nemzeti hatóságainak rutintevékenységei során a lehető legtöbb, az (1) bekezdés szerinti információt lehessen rejtett adatgyűjtés útján megszerezni. Az ilyen információk összegyűjtése nem veszélyeztetheti az ellenőrzés rejtett jellegét, és az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személynek semmilyen módon nem hozható a tudomására, hogy ilyen figyelmeztető jelzést adtak ki rá vonatkozóan.

X. FEJEZET

Lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések

38. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

(1) A tagállamok figyelmeztető jelzéseket visznek be a SIS-be a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett tárgyakra vonatkozóan.

(2) A könnyen azonosítható tárgyak következő kategóriái vonatkozásában kell figyelmeztető jelzést bevinni:

a) gépjárművek, függetlenül a meghajtórendszertől;

b) 750 kg-t meghaladó öntömegű pótkocsik;

c) lakókocsik;

d) ipari berendezések;

e) hajók;

f) hajómotorok;

g) konténerek;

h) légi járművek;

i) légijármű-motorok;

j) tűzfegyverek;

k) eltulajdonított, jogellenesen felhasznált vagy elveszett kitöltetlen hivatalos okmányok, illetve eredetinek tűnő, de hamis kitöltetlen hivatalos okmányok;

l) eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített kiállított személyazonosító okmányok, illetve eredetinek tűnő, de hamis kiállított személyazonosító okmányok, például útlevelek, személyazonosító igazolványok, tartózkodási engedélyek, úti okmányok és vezetői engedélyek;

m) eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített jármű-forgalmiengedélyek és jármű-rendszámtáblák, illetve eredetinek tűnő, de hamis jármű-forgalmiengedélyek és jármű-rendszámtáblák;

n) bankjegyek (regisztrált bankjegyek) és hamis bankjegyek;

o) információtechnológiai eszközök;

p) gépjárművek azonosítható alkotóelemei;

q) ipari berendezések azonosítható alkotóelemei;

r) a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott egyéb nagy értékű, könnyen azonosítható tárgyak.

A k), l) és m) pontban említett okmányokat illetően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam megadhatja, hogy eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett, érvénytelenített vagy hamis okmányról van-e szó.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e cikk (2) bekezdésének o), p), q) és r) pontja szerinti tárgyak új alkategóriáinak meghatározása révén történő módosítása céljából.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (2) bekezdésében említett adatok rögzítéséhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

39. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

(1) Amennyiben egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik figyelmeztető jelzés, az illetékes hatóság a nemzeti jogának megfelelően lefoglalja a tárgyat és a meghozandó intézkedések meghatározása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal. E célból e rendeletnek megfelelően személyes adatok is közölhetők.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat kiegészítőinformáció-csere útján kell közölni.

(3) A végrehajtó tagállam a kért intézkedéseket a nemzeti jogával összhangban hajtja végre.

XI. FEJEZET

Ismeretlen körözött személyekre vonatkozó, a személyazonosság nemzeti jog szerinti megállapítását célzó figyelmeztető jelzések

40. cikk

Ismeretlen körözött személyekre vonatkozó, a személyazonosság nemzeti jog szerinti megállapítását célzó figyelmeztető jelzések

A tagállamok ismeretlen körözött személyekre vonatkozó, kizárólag daktiloszkópiai adatokat tartalmazó figyelmeztető jelzéseket vihetnek be a SIS-be. Az említett daktiloszkópiai adatok nyomozás alatt álló terrorista bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények elkövetésének helyszínén felfedezett ujjnyomatok vagy tenyérnyomatok teljes vagy nem teljes sorozatai lehetnek. Az említett daktiloszkópiai adatok kizárólag abban az esetben vihetők be a SIS-be, ha igen nagy valószínűséggel megállapítható, hogy azok a szóban forgó bűncselekmény egyik elkövetőjétől származnak.

Ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatósága semmilyen egyéb releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisból származó adat segítségével nem tudja megállapítani a gyanúsított személyazonosságát, az első albekezdésben említett daktiloszkópiai adatok kizárólag az érintett személy azonosítása céljából vihetők be a figyelmeztető jelzéseknek ezen "ismeretlen körözött személy" kategóriájába.

41. cikk

Figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

A 40. cikk alapján bevitt adatokra vonatkozó találat esetén a nemzeti jognak megfelelően meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát, valamint szakértőnek kell ellenőriznie, hogy a SIS-ben szereplő daktiloszkópiai adatok az adott személytől származnak-e. Az ügy gyors kivizsgálásának elősegítése érdekében a végrehajtó tagállam kiegészítő információk cseréje útján közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal az érintett személy személyazonosságára és hollétére vonatkozó információkat.

XII. FEJEZET

A biometrikus adatokra vonatkozó különös szabályok

42. cikk

A fényképek, arcképmások, daktiloszkópiai adatok és DNS-profilok rögzítésére vonatkozó különös szabályok

(1) A SIS-be kizárólag a 20. cikk (3) bekezdésének w) és y) pontjában említett azon fényképek és arcképmások, illetve daktiloszkópiai adatok vihetők be, amelyek megfelelnek az adatminőségre vonatkozó minimumelőírásoknak és a műszaki előírásoknak. Az említett adatok bevitele előtt az adatminőségre vonatkozó minimumelőírások és a műszaki előírások betartatása érdekében minőségellenőrzést kell végezni.

(2) A SIS-be bevitt daktiloszkópiai adatok egy-tíz sík ujjnyomatból és egy-tíz átforgatott ujjnyomatból állhatnak. Állhatnak továbbá legfeljebb két tenyérnyomatból is.

(3) DNS-profilok csak a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt helyzetekben csatolhatók figyelmeztető jelzésekhez, és ebben az esetben is kizárólag az adatminőségre vonatkozó minimumelőírások és a műszaki előírások betartását igazoló minőségellenőrzés lefolytatását követően és kizárólag akkor, ha a személyazonosság megállapítása céljára nem állnak rendelkezésre fényképek, arcképmások vagy daktiloszkópiai adatok, vagy azok a célnak nem megfelelőek. A figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személy közvetlen felmenő ági rokonainak, leszármazottainak és testvéreinek DNS-profiljai csatolhatók a figyelmeztető jelzéshez, amennyiben az említett személyek ehhez kifejezett hozzájárulásukat adják. Amennyiben egy figyelmeztető jelzéshez DNS-profilt csatolnak, e profilban csak az eltűnt személy azonosításához feltétlenül szükséges információk szerepelhetnek.

(4) Az e cikk (1) és a (3) bekezdésében említett biometrikus adatok tárolására vonatkozóan adatminőségre vonatkozó minimumelőírásokat és műszaki előírásokat kell meghatározni az e cikk (5) bekezdésével összhangban. Az említett adatminőségre vonatkozó minimumelőírásokban és műszaki előírásokban meg kell határozni azon adatok minőségi szintjét, amelyek valamely személy személyazonosságának a 43. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzéséhez, illetve a személy 43. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti azonosításához kerülnek felhasználásra.

(5) A Bizottság az e cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett adatminőségre vonatkozó minimumelőírások és műszaki előírások meghatározása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

43. cikk

A fényképekkel, arcképmásokkal, daktiloszkópiai adatokkal és DNS-profilokkal végzett ellenőrzésekre és lekérdezésekre vonatkozó különös szabályok

(1) Ha a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésben rendelkezésre állnak fényképek, arcképmások, daktiloszkópiai adatok és DNS-profilok, az ilyen fényképeket, arcképmásokat és daktiloszkópiai adatokat fel kell használni azon személyek személyazonosságának megerősítésére, akiknek tartózkodási helyét a SIS-ben végzett alfanumerikus keresés alapján állapították meg.

(2) Személyazonosítás céljából minden esetben lekérdezhetők a daktiloszkópiai adatok. Személyazonosítás céljából azonban le kell kérdezni a SIS-ben tárolt daktiloszkópiai adatokat, amennyiben az adott személy azonosítása más eszközökkel nem lehetséges. Ehhez a SIS központi rendszernek automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerrel (AFIS) kell rendelkeznie.

(3) A 26., a 32., a 36., a 37a. és a 40. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, a SIS-ben szereplő daktiloszkópiai adatok lekérdezhetők azon ujjnyomatok és tenyérnyomatok teljes vagy nem teljes sorozataival is, amelyeket nyomozás alatt álló súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények elkövetésének helyszínén fedeztek fel, amennyiben nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az említett nyomatok a bűncselekmény egyik elkövetőjétől származnak, valamint feltéve, hogy ezzel a lekérdezéssel egyidejűleg a vonatkozó tagállami nemzeti ujjnyomat-adatbázisokban is lekérdezést hajtanak végre.

(4) Amint ez műszakilag lehetségessé válik, és a személyazonosítás nagyfokú megbízhatóságának biztosítása mellett, az állandó határátkelőhelyeken fényképek és arcképmások is felhasználhatók egy személy azonosítására.

Mielőtt e funkciót a SIS-be bevezetnék, a Bizottság jelentést terjeszt elő a szükséges technológia rendelkezésre állásáról, alkalmazhatóságáról és megbízhatóságáról. A Bizottság a jelentésre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.

A funkció állandó határátkelőhelyeken való alkalmazásának megkezdését követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából azon körülmények meghatározása tekintetében, amelyek fennállása esetén a fényképek és az arcképmások felhasználhatók személyek azonosítására.

XIII. FEJEZET

A figyelmeztető jelzésekhez való hozzáféréshez és az azok felülvizsgálatához való jog

44. cikk

A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre jogosult illetékes nemzeti hatóságok

(1) Az illetékes nemzeti hatóságok a következő célokból jogosultak hozzáférni a SIS-be bevitt adatokhoz, valamint közvetlenül vagy a SIS adatbázis másolata útján lekérdezni ezen adatokat:

a) határellenőrzés, az (EU) 2016/399 rendeletnek megfelelően;

b) az érintett tagállam területén végzett rendőrségi és vámellenőrzések, és azoknak a kijelölt hatóságok általi koordinációja;

c) terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, illetve a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása az érintett tagállam területén, feltéve hogy az (EU) 2016/680 irányelv alkalmazandó;

d) a feltételek vizsgálata és a döntések meghozatala egyrészt a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok területére történő beutazásával és ott-tartózkodásával - többek között a tartózkodási engedélyekkel és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal -, másrészt a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével, továbbá a tagállamok területére jogellenesen belépő vagy ott jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzésének elvégzésével kapcsolatban is;

e) a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok biztonsági ellenőrzései, amennyiben az ellenőrzéseket lefolytató hatóságok nem a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikkének f) pontjában meghatározott "eljáró hatóságok", és adott esetben a 377/2004/EK tanácsi rendelettel ( 7 ) összhangban tanácsadást biztosítanak;

f) a különböző személyazonosságok ellenőrzése és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem az (EU) 2019/818 rendelet V. fejezetének megfelelően;

h) az ETIAS-kérelmek manuális feldolgozása az ETIAS nemzeti egység által az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikke alapján.

(2) A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésnek és ezen adatok közvetlen lekérdezésének joga a honosításért a nemzeti joggal összhangban felelős illetékes nemzeti hatóságokat is megilletheti a honosítási kérelmek vizsgálata céljából.

(3) A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférés és az ezen adatok közvetlen lekérdezésének joga ugyanakkor a többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és egy személlyel szembeni vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságokat, valamint azok koordinációs hatóságait is megilleti feladataik ellátása során, a nemzeti joggal összhangban.

(4) Az e cikkben említett illetékes hatóságokat fel kell venni az 56. cikk (7) bekezdésében említett jegyzékbe.

45. cikk

Jármű-nyilvántartó szolgálatok

(1) Az 1999/37/EK tanácsi irányelvben ( 8 ) említett, a járművek forgalmi engedélyének kiállításáért felelős tagállami szolgálatok kizárólag annak ellenőrzése céljából férhetnek hozzá az e rendelet 38. cikke (2) bekezdésének a), b), c), m) és p) pontja szerint a SIS-be bevitt adatokhoz, hogy az e szolgálatok általi nyilvántartásba vételre szánt jármű, illetve járműhöz kapcsolódó forgalmi engedély vagy rendszámtábla eltulajdonított, jogellenesen használt, elveszett, eredetinek tűnő, de hamis-e, illetve azokat büntetőeljárásban bizonyítékként keresik-e.

Az első albekezdésben említett szolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférésére a nemzeti jog az irányadó, a hozzáférés mértékét pedig az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül az állami szolgálatok jogosultak közvetlenül hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok közül azok, amelyek nem állami szolgálatok, a SIS-ben szereplő adatokhoz kizárólag a 44. cikkben említett valamely hatóságon keresztül férhetnek hozzá. Az említett hatóság jogosult közvetlenül hozzáférni az adatokhoz, és azokat az adott szolgálatnak továbbítani. Az érintett tagállam megköveteli az adott szolgálattól és annak alkalmazottaitól, hogy tiszteletben tartsák a hatóság által részükre továbbított adatok engedélyezett felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(4) A 39. cikk nem alkalmazandó az e cikkel összhangban a SIS-hez biztosított hozzáférésre. A SIS-hez való hozzáférés útján szerzett információknak az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok általi, a rendőrséggel és az igazságügyi hatóságokkal való közlésére a nemzeti jog az irányadó.

46. cikk

Hajókat és légi járműveket lajstromozó szolgálatok

(1) A hajók - beleértve a hajómotorokat is - és a légi járművek - beleértve a légijármű-motorokat is - lajstromozását igazoló okmányok kiállításáért, illetve az e járművek forgalomirányításáért felelős tagállami szolgálatok kizárólag annak ellenőrzése céljából férhetnek hozzá a 38. cikk (2) bekezdésének megfelelően a SIS-be bevitt alábbi adatokhoz, hogy az e szolgálatok általi lajstromozásra szánt, illetve az általuk végzett forgalomirányítás alá tartozó hajók - beleértve a hajómotorokat is - és légi járművek - beleértve a légijármű-motorokat is - eltulajdonítottak, jogellenesen használtak, elveszettek-e vagy azokat büntetőeljárásban bizonyítékként keresik-e:

a) hajókra vonatkozó adatok;

b) hajómotorokra vonatkozó adatok;

c) légi járművekre vonatkozó adatok;

d) légijármű-motorokra vonatkozó adatok.

Az első albekezdésben említett szolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférésére a nemzeti jog az irányadó, a hozzáférés mértékét pedig az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül az állami szolgálatok jogosultak közvetlenül hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok közül a nem állami szolgálatok kizárólag a 44. cikkben említett valamely hatóságon keresztül férhetnek hozzá a SIS-ben szereplő adatokhoz. Az említett hatóság jogosult közvetlenül hozzáférni az adatokhoz, és azokat az adott szolgálatnak továbbítani. Az érintett tagállam biztosítja, hogy a szóban forgó szolgálat és annak alkalmazottai tiszteletben tartsák a hatóság által részükre továbbított adatok engedélyezett felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(4) A 39. cikk nem alkalmazandó az e cikkel összhangban a SIS-hez biztosított hozzáférésre. A SIS-hez való hozzáférés útján szerzett információknak az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok általi, a rendőrséggel és az igazságügyi hatóságokkal való közlésére a nemzeti jog az irányadó.

47. cikk

Tűzfegyvereket nyilvántartó szolgálatok

(1) A tűzfegyverek nyilvántartási tanúsítványainak kibocsátásáért felelős tagállami szolgálatok hozzáférhetnek a 26. és a 36. cikkel összhangban a SIS-be bevitt, személyekre vonatkozó adatokhoz, valamint a 38. cikk (2) bekezdésével összhangban a SIS-be bevitt, tűzfegyverekre vonatkozó adatokhoz. A hozzáférési jogot annak ellenőrzése céljából lehet gyakorolni, hogy a tűzfegyver nyilvántartásba vételét kérelmező személyt nem körözik-e átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából, vagy rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából, illetve hogy a nyilvántartásba vételre szánt tűzfegyvereket nem keresik-e lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából.

(2) Az (1) bekezdésben említett szolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférésére a nemzeti jog az irányadó, a hozzáférés mértékét pedig az érintett szolgálatok egyedi hatáskörére kell korlátozni.

(3) Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül az állami szolgálatok jogosultak közvetlenül hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz.

(4) Az (1) bekezdésben említett szolgálatok közül azok, amelyek nem kormányzati szolgálatok, kizárólag a 44. cikkben említett valamely hatóságon keresztül férhetnek hozzá a SIS-ben szereplő adatokhoz. Az említett hatóság közvetlenül hozzáférhet az adatokhoz, és értesítenie kell az érintett szolgálatot arról, hogy a szóban forgó tűzfegyver nyilvántartásba vehető-e. Az érintett tagállam biztosítja, hogy a szóban forgó szolgálat és annak alkalmazottai tiszteletben tartják a közvetítő hatóság által részükre továbbított adatok engedélyezett felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(5) A 39. cikk nem alkalmazandó az e cikkel összhangban a SIS-hez biztosított hozzáférésre. A SIS-hez való hozzáférés révén szerzett információknak az e cikk (1) bekezdésében említett szolgálatok általi, a rendőrséggel és az igazságügyi hatóságokkal való közlésére a nemzeti jog az irányadó.

48. cikk

Az Europol hozzáférése a SIS-ben szereplő adatokhoz

(1) Az (EU) 2016/794 rendelettel létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) a megbízatásának teljesítéséhez szükséges esetekben jogosult hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat. Az Europol emellett kiegészítő információkat is cserélhet és továbbiakat kérhet a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban.

(2) Ha az Europol lekérdezése során az derül ki, hogy található figyelmeztető jelzés a SIS-ben, az Europol erről a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történő információcsere útján értesíti a kibocsátó tagállamot. Addig, amíg az Europol képessé nem válik a kiegészítő információk cseréjére szolgáló funkciókat használni, az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott csatornákon keresztül kell tájékoztatnia a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

(3) Az Europol a tagállamoktól kapott kiegészítő információkat az adatbázisaival és operatív elemzési projektjeivel való, összefüggések vagy más releváns kapcsolatok feltárását célzó összevetés céljára kezelheti, valamint az (EU) 2016/794 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett stratégiai, tematikus és operatív elemzések céljára. A kiegészítő információk e cikk szerinti kezelését az Europol minden esetben az említett rendelettel összhangban végzi.

(4) A SIS-ben végzett lekérdezéssel, illetve kiegészítő információk kezelése során szerzett információknak az Europol általi felhasználásához a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hozzájárulása szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi ezen információk felhasználását, annak az Europol általi kezelésére az (EU) 2016/794 rendelet az irányadó. Az Europol kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hozzájárulásával és az adatvédelemről szóló uniós jognak való maradéktalan megfelelés mellett továbbíthat ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(5) Az Europol:

a) a (4) és a (6) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolhatja össze a SIS részeit semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett rendszerrel, és a SIS-ben lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbíthatja ilyen rendszerbe adatgyűjtés és -kezelés céljára, valamint nem töltheti le, és más módon sem másolhatja le a SIS részeit;

b) az (EU) 2016/794 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése ellenére legkésőbb a figyelmeztető jelzés törlésétől számított egy év elteltével törli a személyes adatokat tartalmazó kiegészítő információkat. Ettől eltérve, amennyiben az Europol adatbázisaiban vagy operatív elemzési projektjeiben adatok szerepelnek egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyhez a szóban forgó kiegészítő információk kapcsolódnak, az Europol a feladatának ellátása érdekében szükség esetén kivételesen továbbra is tárolhatja a kiegészítő információt. Az Europolnak tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a végrehajtó tagállamot a kiegészítő információ további tárolásáról, aminek indokolását is mellékelnie kell;

c) korlátozza a SIS-ben szereplő adatokhoz - többek között a kiegészítő információkhoz - való hozzáférést az Europol-személyzet külön engedéllyel rendelkező azon tagjaira, akiknek munkájuk végzéséhez az ilyen adatokhoz való hozzáférésre szükségük van;

d) intézkedéseket fogad el és alkalmaz a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében;

e) biztosítja, hogy személyzetének a SIS-adatok kezelésére jogosult tagjai a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban megfelelő képzésben és tájékoztatásban részesüljenek; és

f) az (EU) 2016/794 rendelet sérelme nélkül lehetővé teszi az európai adatvédelmi biztos számára az Europol azon tevékenységének nyomon követését és ellenőrzését, amelyet a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogának gyakorlása, valamint a kiegészítő információk cseréje és kezelése során végez.

(6) Az Europol csak technikai célokból másolhat SIS-ben szereplő adatokat, amennyiben a másolásra azért van szükség, hogy az Europol megfelelően felhatalmazott személyzete közvetlen lekérdezést végezhessen. E rendelet az ilyen másolatokra is alkalmazandó. A technikai másolatot csak a SIS-adatok tárolására lehet használni ezen adatok lekérdezése során. Az adatokat a lekérdezést követően törölni kell. Az ilyen felhasználás nem minősül a SIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. Az Europol nem másolhatja át más Europol-rendszerekbe a figyelmeztető jelzésben szereplő adatokat, illetve a tagállamok által továbbított vagy a CS-SIS-ből származó kiegészítő adatokat.

(7) Az Europol a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót vezet a SIS-hez való valamennyi hozzáférésről és a SIS-ben végzett összes lekérdezésről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának biztosítása céljából. Az ilyen naplók és dokumentáció nem tekinthetők a SIS egy része jogellenes letöltésének vagy másolásának.

(8) A tagállamok kiegészítő információk cseréje útján értesítik az Europolt az alábbiakról:

a) a 37a. cikk alapján a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatok;

b) ha az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt annak a tagállamnak a területén találták meg, amely az információs figyelmeztető jelzést kiadta a 37b. cikk (3) bekezdésével összhangban; és

c) terrorista bűncselekményekre vonatkozó olyan figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatok, amelyeket nem a 37a. cikk alapján vittek be a SIS-be.

A tagállamok kivételes körülmények között megtehetik, hogy nem értesítik az Europolt az e bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatokról, amennyiben az értesítés veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozásokat vagy valamely személy biztonságát, vagy ellentétes lenne a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.

49. cikk

Az Eurojust hozzáférése a SIS-ben szereplő adatokhoz

(1) Kizárólag az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik jogosultak - a megbízatásuk teljesítéséhez szükséges esetekben - a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére a megbízatásuk keretei között, a 26., a 32., a 34., a 38. és a 40. cikkel összhangban.

(2) Amennyiben az Eurojust egy nemzeti tagja valamely lekérdezés folyamán a SIS-ben figyelmeztető jelzést talál, az említett nemzeti tag tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az Eurojust az ilyen lekérdezés során szerzett információkat harmadik országok és harmadik szervek részére kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam beleegyezésével továbbíthatja, az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak való teljes körű megfelelés mellett.

(3) Ez a cikk nem sérti az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ), valamint az (EU) 2018/1725 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai vagy azok segítői által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem pedig az európai adatvédelmi biztosnak az említett rendeletek alapján fennálló hatásköreit.

(4) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának szavatolása céljából az Eurojustnak a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót kell vezetnie az Eurojust bármely nemzeti tagja vagy bármely segítő SIS-hez való valamennyi hozzáféréséről és a SIS-ben általa végzett lekérdezésekről.

(5) A SIS részeit tilos adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Eurojust által vagy az Eurojustnál üzemeltetett rendszerrel, továbbá a SIS-ben szereplő, a nemzeti tagok és segítőik által hozzáférhető adatokat tilos átküldeni ilyen rendszerbe. Tilos a SIS bármely részét letölteni vagy másolni. A hozzáférések és a lekérdezések naplózása nem minősül a SIS-adatok jogellenes letöltésének, illetve másolásának.

(6) Az Eurojust a 10. és a 11. cikkel összhangban intézkedéseket fogad el és alkalmaz a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében.

49a. cikk

Az ETIAS központi egységének hozzáférése a SIS-adatokhoz

(1) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül az (EU) 2018/1240 rendelet 7. cikkének megfelelően létrehozott ETIAS központi egysége az említett rendelet által ráruházott feladatainak ellátása céljából az említett rendelet 11. cikke (8) bekezdésének megfelelően jogosult hozzáférni a SIS-ben tárolt adatokhoz és azokban keresni. E rendelet 50. cikkének (4)-(8) bekezdését alkalmazni kell az ilyen hozzáférésre és keresésekre.

(2) Ha az ETIAS központi egysége által az (EU) 2018/1240 rendelet 22. cikkével és 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett ellenőrzés megerősíti, hogy valamely ETIAS kérelemfájlban rögzített adat egyezik valamely, a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzéssel, vagy ha egy ilyen ellenőrzés után továbbra is kétségek állnak fenn, az említett rendelet 23., 24. és 26. cikkét kell alkalmazni.

50. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak, a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatoknak és a migrációkezelést támogató csapatok tagjainak hozzáférése a SIS-ben szereplő adatokhoz

(1) Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (8) bekezdésével összhangban az említett rendelet 2. cikkének 8. és 9. pontjában említett csapatok tagjai a megbízatásuk keretei között - feltéve, hogy e rendelet 44. cikkének (1) bekezdése szerint jogosultak ellenőrzéseket végezni, és részesültek az e rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében előírt képzésben - jogosultak hozzáférni a SIS-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat annyiban, amennyiben az a feladataik elvégzéséhez szükséges, és amennyiben azt egy konkrét művelet műveleti terve megkívánja. A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférés nem terjeszthető ki más csapattagokra.

(2) Az (1) bekezdésben említett csapatok tagjainak egy technikai interfészen keresztül kell gyakorolniuk a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti jogukat. A SIS központi rendszerrel való közvetlen összeköttetést lehetővé tevő technikai interfészt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozza létre és tartja karban.

(3) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett csapatok valamely tagja általi lekérdezés során az derül ki, hogy a SIS-ben figyelmeztető jelzés van, erről tájékoztatni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének megfelelően a csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek, illetve a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és - főszabályként - azok jelenlétében járhatnak el a SIS-beli figyelmeztető jelzésekre reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.

(4) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót kell vezetnie a SIS-hez való valamennyi hozzáférésről és a SIS-ben végzett összes lekérdezésről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának biztosítása céljából.

(5) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett csapatok tagjai is alkalmazzák azokat.

(6) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érinti az (EU) 2016/1624 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre vagy az adatoknak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által történő jogosulatlan vagy hibás kezelése miatti felelősségre vonatkoznak.

(7) A (2) bekezdés sérelme nélkül, tilos a SIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az (1) bekezdésben említett csapatok által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által üzemeltetett rendszerrel, valamint tilos ilyen rendszerbe átküldeni azokat a SIS-ben szereplő adatokat, amelyekhez az említett csapatok hozzáférnek. Tilos a SIS bármely részét letölteni vagy másolni. A hozzáférések és a lekérdezések naplózása nem minősül a SIS-adatok letöltésének, illetve másolásának.

(8) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek lehetővé kell tennie az európai adatvédelmi biztos számára, hogy nyomon kövesse és ellenőrizze a csapatok e cikkben említett, a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogaik gyakorlása során végzett tevékenységeit. Ez nem sértheti az (EU) 2018/1725 rendelet további rendelkezéseit.

50b. cikk

Az ETIAS-szal való interoperabilitás

(1) Az ETIAS működésének az (EU) 2018/1240 rendelet 88. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott kezdőnapjától fogva a SIS központi rendszert hozzá kell kapcsolni az ESP-hez, hogy lehetővé tegye az említett rendelet 20., 23., cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseket, és az említett rendelet 22., 23. és 26. cikkében előírt későbbi ellenőrzéseket.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjában, m) pontjának i. alpontjában, valamint 23. cikkének (1) bekezdésében említett ellenőrzések lefolytatása céljából az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott ETIAS központi rendszere az ESP-t használja az említett rendelet 11. cikkének (5) bekezdésében említett adatoknak a SIS-ben tárolt adatokkal történő összehasonlítására, az említett rendelet 11. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(3) Az (EU) 2018/1240 rendelet 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából az ETIAS központi rendszere az ESP-t használja, hogy rendszeresen ellenőrizze, törölték-e az e rendelet 38. cikke (2) bekezdésének k) és l) pontjában említett kitöltetlen hivatalos okmányokra vagy személyazonosító okmányokra vonatkozó, a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzést, amely valamely utazási engedély megtagadását, megsemmisítését vagy visszavonását eredményezte.

(4) Ha valamely elveszettként, ellopottként, jogellenesen felhasználtként vagy érvénytelenítettként bejelentett úti okmányra vonatkozó, új figyelmeztető jelzést visznek be a SIS-be, a SIS központi rendszer egy automatizált eljárás és az ESP használatával - az (EU) 2018/1240 rendelet 41. cikkének (3) bekezdésével összhangban - továbbítja az említett figyelmeztető jelzésre vonatkozó információkat az ETIAS központi rendszerének, hogy ez a rendszer ellenőrizze, az említett új figyelmeztető jelzés egyezik-e valamely érvényes utazási engedéllyel.

51. cikk

Értékelés a SIS-nek az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség általi használatáról

(1) A Bizottság legalább ötévenként értékeli, hogy az Europol, az Eurojust nemzeti tagjai és azok segítői, valamint az 50. cikk (1) bekezdésében említett csapatok hogyan működtetik és használják a SIS-t.

(2) Az Europolnak, az Eurojustnak és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek gondoskodnia kell arról, hogy az értékelés megállapításait és ajánlásait megfelelő intézkedések kövessék.

(3) Az értékelés eredményeiről és az annak nyomán hozott intézkedésekről jelentést kell küldeni az Európai Parlament és a Tanács számára.

52. cikk

A hozzáférhető adatok köre

A végfelhasználók - ideértve az Europolt, az Eurojust nemzeti tagjait és azok segítőit, valamint az (EU) 2016/1624 rendelet 2. cikkének 8. és 9. pontjában említett csapatok tagjait - kizárólag a feladataik ellátásához szükséges adatokhoz férhetnek hozzá.

53. cikk

A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések felülvizsgálati időtartama

(1) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében a figyelmeztető jelzéseket bevitték.

(2) A tagállamok a 26. cikk és a 32. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében ötéves időtartamra vihetnek be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az említett öt éven belül.

(3) A tagállamok e rendelet 34. és 40. cikke tekintetében hároméves időtartamra vihetnek be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az említett három éven belül.

(4) A tagállamok a 32. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontja, valamint a 36. és a 37a. cikk alkalmazásában egyéves időtartamra vihetnek be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az említett egy éves időtartamon belül felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét.

(5) Adott esetben az egyes tagállamok a nemzeti joguknak megfelelően rövidebb felülvizsgálati időtartamokat is megállapíthatnak.

(6) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartamon belül, egy rögzítendő, átfogó egyedi értékelés alapján úgy határozhat, hogy a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést a felülvizsgálati időtartamon túl is a rendszerben tartja, amennyiben ez szükségesnek és arányosnak bizonyul a figyelmeztető jelzés bevitelének célja szempontjából. Ilyen esetekben a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdést a meghosszabbításra is alkalmazni kell. Bármilyen ilyen meghosszabbításról értesíteni kell a CS-SIS-t.

(7) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében említett felülvizsgálati időtartam elteltével automatikusan törölni kell, kivéve, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az e cikk (6) bekezdése szerinti meghosszabbításról értesítette a CS-SIS-t. A CS-SIS-nek az adatok tervezett törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a 37a. cikkel összhangban a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzések esetében az Europolt is. A 37a. cikkel összhangban a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzések esetében az Europolnak haladéktalanul segítséget kell nyújtania a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak az e cikk (6) bekezdésében említett átfogó egyedi értékeléshez.

(8) A tagállamok statisztikát vezetnek azoknak a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a számáról, amelyek megőrzési időtartamát e cikk (6) bekezdésével összhangban meghosszabbították, és azt kérésre a 69. cikkben említett felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(9) Amint a SIRENE-iroda számára világossá válik, hogy egy személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés elérte a célját és ezért törölni kell, az irodának azonnal értesítenie kell erről a figyelmeztető jelzést létrehozó hatóságot. A hatóság számára az értesítés beérkezésétől számítva 15 naptári nap áll rendelkezésre arra, hogy válaszoljon azzal kapcsolatban, hogy a figyelmeztető jelzés törlésre került vagy azt törölni kell, illetve hogy ismertesse a figyelmeztető jelzés megtartásának indokait. Ha a 15 napos időszak lejártáig nem érkezik válasz, a SIRENE-irodának gondoskodnia kell arról, hogy a figyelmeztető jelzés törlésre kerüljön. Amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi, a SIRENE-irodának kell törölnie a figyelmeztető jelzést. A SIRENE-irodáknak be kell számolniuk a felügyeleti hatóságuknak az ezen bekezdés alapján végzett tevékenységük során felmerült, visszatérő jelleggel előforduló problémákról.

54. cikk

A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések felülvizsgálati időtartama

(1) A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében a figyelmeztető jelzéseket bevitték.

(2) A tagállamok a 36. és a 38. cikk tekintetében tízéves időtartamra vihetnek be tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az említett tíz éven belül.

(3) A 26., a 32., a 34., a 36. és a 37a. cikkel összhangban bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket - amennyiben azok személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel vannak összekapcsolva - az 53. cikk alapján kell felülvizsgálni. Az ilyen figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet megőrizni, ameddig a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést megőrzik.

(4) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a (2), illetve a (3) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartamon belül úgy határozhat, hogy a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a felülvizsgálati időtartamon túl is a rendszerben tartja, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés bevitelének célja miatt szükségesnek és arányosnak bizonyul. Ilyen esetekben értelemszerűen a (2) vagy a (3) bekezdést kell alkalmazni.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriái esetében történő rövidebb felülvizsgálati időtartam meghatározása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) A tagállamok statisztikát vezetnek azoknak a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a számáról, amelyek megőrzési időtartamát a (4) bekezdéssel összhangban meghosszabbították.

XIV. FEJEZET

Figyelmeztető jelzés törlése

55. cikk

A figyelmeztető jelzések törlése

(1) A 26. cikk szerinti, átadási, illetve kiadatási letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket törölni kell, amikor az adott személyt átadták vagy kiadták a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságainak. E figyelmeztető jelzések abban az esetben is törölni kell, ha az illetékes igazságügyi hatóság a nemzeti joggal összhangban visszavonta a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló bírósági határozatot. A figyelmeztető jelzéseket ugyancsak törölni kell érvényességi idejük leteltekor az 53. cikkel összhangban.

(2) Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, illetve a különleges bánásmódot igénylő olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, akiknek az utazását a 32. cikk alapján meg kell akadályozni, az alábbi szabályok szerint kell törölni:

a) az eltűnt, illetve jogellenes elvitel által veszélyeztetett gyermekek esetében a figyelmeztető jelzést törölni kell:

i. az ügy megoldódásakor (például amikor a gyermeket megtalálták vagy hazaszállították, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai döntést hoztak a gyermek gondozásáról);

ii. a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

iii. a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően;

b) az eltűnt felnőttek esetében, amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó fél nem kért védelmi intézkedést, a figyelmeztető jelzést törölni kell:

i. a foganatosítandó intézkedés végrehajtását követően, amennyiben a végrehajtó tagállam meggyőződött az adott személy hollétéről;

ii. a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

iii. a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően;

c) az eltűnt felnőttek esetében, amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó fél védelmi intézkedést kért, a figyelmeztető jelzést törölni kell:

i. a foganatosítandó intézkedés végrehajtását követően, amennyiben a személyt védelem alá helyezték;

ii. a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

iii. a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően;

d) a különleges bánásmódot igénylő olyan nagykorú személyek esetében, akiknek az utazását a védelmük érdekében meg kell akadályozni, valamint az olyan gyermekek esetében, akiknek az utazását meg kell akadályozni, a figyelmeztető jelzést törölni kell:

i. a foganatosítandó intézkedés végrehajtását követően (például a személyt védelem alá helyezték);

ii. a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

iii. a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően.

A nemzeti jog sérelme nélkül, amennyiben valamely személyt az illetékes hatóság határozata nyomán intézményben helyeztek el, a figyelmeztető jelzés az adott személy hazaszállításáig fenntartható.

(3) A bírósági eljárás céljából keresett személyre vonatkozó, a 34. cikk szerinti figyelmeztető jelzést törölni kell:

a) miután a személy hollétéről értesítették a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságát;

b) a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

c) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának határozatát követően.

Amennyiben a továbbított információk alapján nem lehet intézkedni, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a probléma megoldása érdekében tájékoztatnia kell a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját.

Amennyiben találatot jelez a rendszer, és a címadatokat továbbították a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak, majd ezt követően ugyanazon végrehajtó tagállamban egy találat ugyanazon címadatokat tárja fel, a találatot rögzíteni kell a végrehajtó tagállamban, de sem a címadatokat, sem a kiegészítő információkat nem kell újra megküldeni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak. Ilyen esetekben a végrehajtó tagállam tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot az újabb találatokról, és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam átfogó, egyedi értékelést végez a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességéről.

(4) A rejtett ellenőrzésre, a kikérdezésre vagy a célzott ellenőrzésekre vonatkozó, a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

b) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó határozatát követően;

(4a) A 37a. cikk szerinti információs figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

b) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó - ideértve adott esetben az Europol javaslatára hozott - határozatát követően.

(5) A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyra vonatkozó, a 38. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a tárgy lefoglalása vagy azzal egyenértékű intézkedés esetén, amint megtörtént a szükséges kiegészítő információk cseréje az érintett SIRENE-irodák között, vagy ha a tárggyal kapcsolatban más bírósági vagy közigazgatási eljárás indul;

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

c) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó határozatát követően.

(6) Az ismeretlen körözött személyre vonatkozó, a 40. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a személy azonosításakor;

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

c) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó határozatát követően.

(7) A 26., a 32., a 34., a 36. és a 37a. cikkel összhangban bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket - amennyiben e figyelmeztető jelzések személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel vannak összekapcsolva - akkor kell törölni, amikor a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés e cikkel összhangban törlésre kerül.

XV. FEJEZET

Általános adatkezelési szabályok

56. cikk

A SIS-adatok kezelése

(1) A tagállamok a 20. cikkben említett adatokat kizárólag a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38. és a 40. cikkben említett egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriákra vonatkozóan meghatározott célokból kezelhetik.

(2) Az adatok csak technikai célból másolhatók, amennyiben a másolás szükséges a 44. cikkben említett illetékes hatóságok általi közvetlen lekérdezéshez. E rendelet az említett másolatokra is vonatkozik. A tagállamok nem másolhatják a valamely más tagállam által rögzített figyelmeztető jelzésben szereplő adatokat és kiegészítő adatokat az adott tagállam N.SIS-éből vagy a CS-SIS-ből más nemzeti adatállományokba.

(3) A hálózaton kívüli adatbázist eredményező, a (2) bekezdésben említett technikai másolatok legfeljebb 48 órára hozhatók létre.

A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek ezekről a másolatokról, e nyilvántartást a felügyeleti hatóságaik rendelkezésére bocsátják, valamint gondoskodnak arról, hogy e rendeletet - különös tekintettel a 10. cikkre - alkalmazzák e másolatokra.

(4) A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre a 44. cikkben említett illetékes nemzeti hatóságok csak a hatáskörük korlátain belül jogosultak és a hozzáférés csak a megfelelően felhatalmazott személyzet számára engedélyezett.

(5) A 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38., és a 40. cikkben meghatározott figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan a SIS-ben szereplő információk kizárólag akkor kezelhetők a SIS-be való bevitelük céljától eltérő célokból, ha az adatkezelés egy konkrét ügyhöz kapcsolódik, és azt a közrendet és a közbiztonságot fenyegető azonnali és komoly veszély megelőzésének szükségessége, jelentős nemzetbiztonsági ok, illetve súlyos bűncselekmény megelőzésének célja indokolja. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes engedélyét.

(6) A SIS-adatok e cikk (1)-(5) bekezdésének nem megfelelő felhasználása az egyes tagállamok nemzeti jogának megfelelően rendeltetésellenes felhasználásnak minősül, és a 73. cikknek megfelelő szankciókat von maga után.

(7) Az egyes tagállamok megküldik az eu-LISA számára a SIS-ben szereplő adatok közvetlen lekérdezésére e rendelet értelmében jogosult illetékes hatóságok jegyzékét, valamint a jegyzék valamennyi módosítását. Ez a jegyzék az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le. Az eu-LISA biztosítja, hogy a jegyzéket évente közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az eu-LISA a honlapján közzétesz és folyamatosan naprakészen tart egy olyan jegyzéket, amely a tagállamok által az éves közzétételek közötti időszakban megküldött módosításokat tartalmazza.

(8) Amennyiben az uniós jog nem ír elő külön rendelkezéseket, az N.SIS-ben szereplő adatokra az egyes tagállamok joga alkalmazandó.

57. cikk

SIS-adatok és nemzeti adatállományok

(1) Az 56. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan SIS-adatokat tároljanak, amelyekkel kapcsolatban a területükön intézkedésekre került sor. Az ilyen adatokat a nemzeti adatállományokban legfeljebb három évig lehet tárolni, kivéve, ha a nemzeti jog külön rendelkezései hosszabb megőrzési időtartamot írnak elő.

(2) Az 56. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan adatokat tároljanak, amelyek egy konkrét, az adott tagállam által a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésben szerepelnek.

58. cikk

Tájékoztatás egy figyelmeztető jelzés végrehajtásának elmaradása esetén

Amennyiben egy kért intézkedés nem hajtható végre, az intézkedés iránt megkeresett tagállam kiegészítő információk cseréje révén haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

59. cikk

A SIS-ben szereplő adatok minősége

(1) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért, valamint a SIS-be való bevitelük és az abban történő tárolásuk jogszerűségéért.

(2) Ha egy figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a 20. cikk (3) bekezdésében felsoroltak szerinti lényeges kiegészítő vagy módosított adatokat kap, haladéktalanul kiegészíti vagy módosítja az adott figyelmeztető jelzést.

(3) Kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jogosult az általa a SIS-be bevitt adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére és törlésére.

(4) Ha egy, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam a 20. cikk (3) bekezdésében felsoroltak szerinti lényeges kiegészítő vagy módosított adatokkal rendelkezik,- kiegészítő információk cseréje révén - haladéktalanul továbbítja azokat a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak annak érdekében, hogy ez utóbbi ki tudja egészíteni vagy módosítani tudja a figyelmeztető jelzést. Ha a kiegészítő vagy módosított adatok személyekre vonatkoznak, azokat csak akkor lehet továbbítani, ha az adott személy személyazonossága megállapításra került.

(5) Ha egy, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy valamely adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, erről - kiegészítő információk cseréje révén - a lehető leghamarabb tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, de legkésőbb két munkanappal azt követően, hogy a tévedésre utaló bizonyítékok a tudomására jutottak. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi az információt, és szükség esetén a szóban forgó adatot késedelem nélkül helyesbíti vagy törli.

(6) Ha a tagállamok nem tudnak megállapodásra jutni az azt követő két hónapon belül, hogy a bizonyíték az e cikk (5) bekezdésében említett módon először napvilágra került, az a tagállam, amely nem vitt be figyelmeztető jelzést, döntéshozatal céljából az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet a 71. cikk szerinti együttműködés révén.

(7) A tagállamok kiegészítő információkat cserélnek abban az esetben, ha egy személy panaszt tesz arról, hogy a figyelmeztető jelzés nem rá vonatkozik. Amennyiben az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy a figyelmeztető jelzés nem a panasztevő személyre vonatkozik, a panasztevő személyt tájékoztatni kell a 62. cikkben meghatározott intézkedésekről és a 68. cikk (1) bekezdése értelmében fennálló jogorvoslathoz való jogról.

60. cikk

Biztonsági incidensek

(1) Biztonsági incidensnek kell tekinteni bármely olyan eseményt, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a SIS biztonságát, illetve kárt vagy veszteséget okozhat a SIS-adatokban vagy a kiegészítő információkban, különösen akkor, ha jogellenes hozzáférés történhetett az adatokhoz, vagy az adatok rendelkezésre állása, integritása és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2) A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálással kell kezelni.

(3) Az adatvédelmi incidenseknek az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, illetve az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az eu-LISA, az illetékes felügyeleti hatóságot és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. Az eu-LISA haladéktalanul értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a SIS központi rendszert érintő minden biztonsági incidensről.

(4) Valamennyi tagállam számára haladéktalanul információkat kell szolgáltatni, és az eu-LISA által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással vannak vagy hatással lehetnek a SIS valamely tagállambeli vagy az ügynökségen belüli működésére, vagy a többi tagállam által bevitt vagy küldött adatok, illetve a kicserélt kiegészítő információk rendelkezésre állására, integritására és bizalmas jellegére.

(5) A tagállamok és az eu-LISA együttműködnek, ha biztonsági incidens következik be.

(6) A Bizottság a súlyos incidenseket haladéktalanul jelenti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentéseket az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítéssel kell ellátni.

(7) Amennyiben egy biztonsági incidens oka adatokkal való visszaélés, a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gondoskodnak arról, hogy a 73. cikkel összhangban szankciók kiszabására kerüljön sor.

61. cikk

Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése

(1) Amennyiben egy új figyelmeztető jelzés bevitele során kiderül, hogy a SIS-ben már létezik egy azonos személyleírással rendelkező személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés, a SIRENE-iroda 12 órán belül kiegészítő információk cseréje révén kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, hogy ellenőrizze, a két figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e.

(2) Amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy az új figyelmeztető jelzéssel érintett személy és a SIS-be már bevitt személy valóban azonos, a SIRENE-irodának a 23. cikkben említett, többszörös figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást kell alkalmaznia.

(3) Amennyiben az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen két különböző személyről van szó, a SIRENE-iroda jóváhagyja a második figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó megkeresést, és kiegészíti azt a téves azonosítás elkerüléséhez szükséges adatokkal.

62. cikk

Kiegészítő adatok a személyazonossággal való visszaélések kezelése érdekében

(1) Ha az a személy, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik, összetéveszthető egy olyan személlyel, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam - annak a személynek kifejezett hozzájárulása alapján, akinek a személyazonosságával visszaéltek - a figyelmeztető jelzést kiegészíti az utóbbi személyre vonatkozó adatokkal a téves azonosítás hátrányos következményeinek elkerülése érdekében. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, jogosult a kiegészítő személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásának visszavonására.

(2) Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak a következő célokból lehet felhasználni:

a) az illetékes hatóság számára annak lehetővé tétele, hogy megkülönböztesse azt a személyt, akinek a személyazonosságával visszaéltek, attól a személytől, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik; és

b) azon személy számára, akinek a személyazonosságával visszaéltek, annak lehetővé tétele, hogy igazolja személyazonosságát, és megerősítse, hogy személyazonosságával visszaéltek.

(3) E cikk alkalmazása céljából és a személyazonossággal való visszaélés sértettjévé vált személy minden egyes adatkategória tekintetében adott kifejezett hozzájárulásával, a személyazonossággal való visszaélés sértettjévé vált személynek kizárólag a következő személyes adatait lehet a SIS-ben rögzíteni és ott tovább kezelni:

a) vezetéknevek;

b) utónevek;

c) születési nevek;

d) korábban használt nevek és esetleg külön bevitt álnevek;

e) bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

f) születési hely;

g) születési idő;

h) nem;

i) fényképek és arcképmások;

j) ujjnyomatok, tenyérnyomatok vagy mindkettő;

k) állampolgárságok;

l) az adott személy személyazonosító okmányainak típusa;

m) az adott személy személyazonosító okmányait kiállító ország;

n) az adott személy személyazonosító okmányainak száma(i);

o) az adott személy személyazonosító okmányainak kiállítási dátuma;

p) az adott személy lakcíme;

q) az adott személy apjának neve;

r) az adott személy anyjának neve.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, valamint továbbfejleszti az e cikk (3) bekezdésében említett adatok beviteléhez és további kezeléséhez szükséges technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A (3) bekezdésben említett adatokat a vonatkozó figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy amennyiben a személy ezt kéri, korábban törölni kell.

(6) A (3) bekezdésben említett adatokhoz csak a vonatkozó figyelmeztető jelzéshez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok férhetnek hozzá. Az említett hatóságok is kizárólag a téves azonosítás elkerülése céljából tehetik meg ezt.

63. cikk

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok

(1) A tagállamok az általuk a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhatnak létre. Ezáltal két vagy több figyelmeztető jelzés között összefüggés jön létre.

(2) A kapcsolat létrehozása nem érintheti az egyes összekapcsolt figyelmeztető jelzések alapján foganatosítandó egyedi intézkedéseket, illetve az egyes összekapcsolt figyelmeztető jelzések felülvizsgálati időtartamát.

(3) A kapcsolat létrehozása nem érintheti az e rendeletben megállapított hozzáférési jogokat. A figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriáihoz hozzáférési joggal nem rendelkező hatóságok nem láthatják az olyan figyelmeztető jelzésekre vonatkozó kapcsolatokat, amelyekhez nincs hozzáférésük.

(4) A tagállamok a figyelmeztető jelzések között akkor hozhatnak létre kapcsolatot, ha arra operatív szempontból szükség van.

(5) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatnak egy másik tagállam általi létrehozása a nemzeti jogával vagy nemzetközi kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen, meghozhatja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy saját területéről ne lehessen hozzáférni a kapcsolathoz, illetve hogy a területén kívül található hatóságai ne férhessenek ahhoz hozzá.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, valamint továbbfejleszti a figyelmeztető jelzések összekapcsolására vonatkozó technikai szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

64. cikk

A kiegészítő információk célja és megőrzési időtartama

(1) A kiegészítő információk cseréjének elősegítése érdekében a tagállamok a SIRENE-irodában megőrzik a figyelmeztető jelzések alapjául szolgáló határozatokra vonatkozó hivatkozásokat.

(2) Az információcsere eredményeként a SIRENE-iroda adatállományaiba került személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig őrizheti meg, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amelynek érdekében a személyes adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátották. Az adatokat minden esetben törölni kell legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölték a SIS-ből.

(3) A (2) bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy az általuk bevitt figyelmeztető jelzésre, illetve az olyan figyelmeztető jelzésre vonatkozó adatokat, amellyel összefüggésben területükön intézkedést foganatosítottak, nemzeti adatállományukban megőrizzék. Az említett adatok említett adatállományokban való tárolásának időtartamára a nemzeti jog az irányadó.

65. cikk

Személyes adatok továbbítása harmadik felek részére

A SIS-ben e rendelet szerint szereplő adatok és az e rendelet értelmében kicserélt kapcsolódó kiegészítő információk nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére és nem bocsáthatók a rendelkezésükre.

XVI. FEJEZET

Adatvédelem

66. cikk

Alkalmazandó jogszabályok

(1) Az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az eu-LISA, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Eurojust általi, e rendeleten alapuló kezelésére. Az (EU) 2016/794 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az Europol általi, e rendeleten alapuló kezelésére.

(2) Az (EU) 2016/680 irányelvet kell alkalmazni a személyes adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok és szolgálatok általi, e rendelet szerinti kezelésére, bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása - többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése - céljából.

(3) Az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok és szolgálatok általi, e rendelet szerinti kezelésére, kivéve a személyes adatoknak a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, vagy a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása - többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése - céljából végzett kezelését.

67. cikk

A hozzáférési jog, valamint a pontatlan adatok helyesbítéséhez és a jogellenesen tárolt adatok törléséhez való jog

(1) Az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy gyakorolhassák az (EU) 2016/679 rendelet 15., 16. és 17. cikkében, valamint az (EU) 2016/680 irányelv 14. cikkében és 16. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított jogokat.

(2) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam kizárólag akkor bocsáthatja az érintett rendelkezésére az érintett bármely személyes adatának kezelésével kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére. Az említett tagállamok közötti közlést a kiegészítő információk cseréje révén kell megtenni.

(3) A tagállamok a nemzeti joggal összhangban úgy dönthetnek, hogy az információkat részlegesen vagy egyáltalán nem bocsátják az érintett rendelkezésére, amennyiben és ameddig e részleges vagy teljes korlátozás - kellő tekintettel az érintett alapvető jogaira és jogos érdekeire - egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

a) ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b) ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c) biztosított legyen a közbiztonság védelme;

d) biztosított legyen a nemzetbiztonság védelme; illetve

e) biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

Az első albekezdésben említett esetekben a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatják az érintettet a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, valamint a megtagadás vagy korlátozás indokairól. A tájékoztatás elhagyható abban az esetben, ha az ellentétes lenne az első bekezdés a)-e) pontjában meghatározott bármelyik céllal. A tagállamok tájékoztatják az érintettet arról, hogy panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz, illetve bírósági jogorvoslatért folyamodhat.

A tagállam dokumentálja az érintett tájékoztatásának megtagadására vonatkozó döntés alapjául szolgálóténybeli vagy jogi indokokat. Ezeket az információkat a felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az érintett számára is, hogy az illetékes felügyeleti hatóságokon keresztül gyakorolhassa a jogait.

(4) Hozzáférési, helyesbítési vagy törlési kérelem benyújtását követően a tagállam az érintettet a lehető leghamarabb, de mindenesetre az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében említett határidőkön belül tájékoztatja az e cikk szerinti jogai gyakorlása nyomán tett intézkedésekről.

68. cikk

Jogorvoslat

(1) Az (EU) 2016/679 rendeletben és az (EU) 2016/680 irányelvben foglalt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, bármely személy kérelmet nyújthat be bármely illetékes hatósághoz - valamely bíróságot is beleértve - bármely tagállam nemzeti joga értelmében, hogy a rá vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatokhoz hozzáférjen, azok helyesbítését, törlését kérje vagy e figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban információkat szerezzen, illetve kártérítést kapjon.

(2) A tagállamok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy - a 72. cikk sérelme nélkül - végrehajtják az e cikk (1) bekezdésben említett bíróságok és hatóságok jogerős határozatait.

(3) A tagállamok évente beszámolnak az Európai Adatvédelmi Testületnek a következőkről:

a) az adatkezelőhöz benyújtott, hozzáférés iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor az adatokhoz hozzáférést biztosítottak;

b) a felügyeleti hatósághoz benyújtott, hozzáférés iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor az adatokhoz hozzáférést biztosítottak;

c) az adatkezelőhöz benyújtott, a pontatlan adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor sor került az adatok helyesbítésére vagy törlésére;

d) a felügyeleti hatósághoz benyújtott, a pontatlan adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek száma;

e) a megindított bírósági eljárások száma;

f) azon ügyek száma, amelyekben a bíróság a felperes javára döntött;

g) a figyelmeztető jelzést bevitt tagállam által létrehozott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, más tagállamok bíróságai vagy hatóságai által hozott jogerős határozatok kölcsönös elismerésének eseteivel kapcsolatos észrevételek.

A Bizottság formanyomtatványt állít össze az e bekezdésben említett beszámolás céljára.

(4) A tagállamok beszámolóit bele kell foglalni a 71. cikk (4) bekezdésében említett együttes jelentésbe.

69. cikk

Az N.SIS felügyelete

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyes tagállamokban kijelölt és az (EU) 2016/679 rendelet VI. fejezetében vagy az (EU) 2016/680 irányelv VI. fejezetében említett hatáskörökkel felruházott, független felügyeleti hatóság ellenőrizze a SIS-ben szereplő személyes adatok területükön történő kezelésének és területükről történő továbbításának a jogszerűségét, valamint a kiegészítő információk területükön történő cseréjét és további kezelését.

(2) A felügyeleti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább négyévente lefolytassák az N.SIS-en belül végzett adatkezelési műveletekre irányuló, a nemzetközi auditálási szabályok szerinti auditálást. Az auditálást maguknak a felügyeleti hatóságoknak kell lefolytatniuk vagy a felügyeleti hatóságok közvetlenül megrendelhetik azt egy független adatvédelmi auditortól. A felügyeleti hatóságoknak minden esetben ellenőrzést kell gyakorolniuk a független auditor felett, és felelősséget kell vállalniuk érte.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy felügyeleti hatóságaik rendelkezzenek az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóságok rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

70. cikk

Az eu-LISA felügyelete

(1) Az európai adatvédelmi biztos felel a személyes adatok eu-LISA általi kezelésének felügyeletéért, valamint annak biztosításáért, hogy azt e rendelettel összhangban végezzék. Az (EU) 2018/1725 rendelet 57. és 58. cikkében említett feladatok és hatáskörök ennek megfelelően alkalmazandók.

(2) Az európai adatvédelmi biztosnak a nemzetközi auditálási szabályoknak megfelelően legalább négyévente el kell végeznie a személyes adatok eu-LISA általi kezelésének auditálását. Az auditálásról készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az eu-LISA-nak, a Bizottságnak és a felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az eu-LISA számára lehetőséget kell biztosítani, hogy észrevételeket tegyen.

71. cikk

Együttműködés a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos között

(1) A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos - saját hatáskörükben eljárva - kötelesek felelősségi köreik keretein belül egymással aktívan együttműködni, és biztosítani a SIS összehangolt felügyeletét.

(2) A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos hatáskörükben eljárva kötelesek megosztani egymással a releváns információkat, segíteni egymást az auditok és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálni az e rendelet és az egyéb alkalmazandó uniós jogi aktusok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, tanulmányozni a független felügyelet gyakorlása és az érintettek jogainak gyakorlása kapcsán felmerült problémákat, összehangolt javaslatokat kidolgozni a problémák közös megoldására, valamint szükség szerint előmozdítani az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott célokból a felügyeleti hatóságoknak és az európai adatvédelmi biztosnak évente legalább kétszer ülésezniük kell az Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségeit az Európai Adatvédelmi Testületnek kell fedeznie és a találkozókat annak kell megszerveznie. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozni.

(4) Az Európai Adatvédelmi Testületnek évente együttes jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az összehangolt felügyelettel kapcsolatos tevékenységekről.

XVII. FEJEZET

Felelősség és szankciók

72. cikk

Felelősség

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti kártérítéshez való jog és bármely felelősség sérelme nélkül:

a) minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az N.SIS használatán keresztül megvalósuló jogellenes személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az említett tagállamtól; és

b) minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az eu-LISA által végrehajtott, e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az eu-LISA-tól.

Az említett tagállam vagy az eu-LISA teljes mértékben vagy részben mentesül az első albekezdésben említett felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért nem felelős.

(2) Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz a SIS-ben, az okozott kárért való felelősséget e tagállam viseli, kivéve, ha és amennyiben az eu-LISA vagy egy másik, a SIS-ben részt vevő tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó, észszerűen elvárható intézkedéseket.

(3) A tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre az említett tagállam nemzeti joga az irányadó. Az eu-LISA-val szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre a Szerződésekben előírt feltételek vonatkoznak.

73. cikk

Szankciók

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a SIS-adatokkal való visszaélésekre vagy az ilyen adatok e rendelettel ellentétes kezelésére, illetve a kiegészítő információk e rendelettel ellentétes cseréjére a nemzeti joggal összhangban büntetőszankciók vonatkozzanak.

Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

XVIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

74. cikk

Nyomon követés és statisztika

(1) Az eu-LISA biztosítja olyan eljárások kialakítását, amelyekkel nyomon követhető az eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célkitűzések fényében a SIS működése.

(2) A műszaki karbantartás, a jelentéstétel, az adatminőségre vonatkozó jelentéstétel és a statisztikák céljából az eu-LISA számára hozzáférést kell biztosítani a SIS központi rendszerben végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3) Az eu-LISA-nak napi, havi és éves statisztikákat kell készítenie, amelyekben tagállamok szerinti bontásban és összesítve is fel kell tüntetnie a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések számát. Az eu-LISA-nak emellett éves jelentéseket kell készítenie a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó találatok számáról, arról, hogy a SIS-t hány alkalommal kérdezték le, és a SIS-hez hány alkalommal fértek hozzá figyelmeztető jelzések rögzítése, frissítése vagy törlése céljából, minden esetben tagállamok szerinti bontásban és összesítve is megadva az adatokat. A statisztikák nem tartalmazhatnak személyes adatokat. Az éves statisztikai jelentést közzé kell tenni.

(4) A tagállamok, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megküldik az eu-LISA-nak és a Bizottságnak a (3), a (6), a (8) és a (9) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(5) Ezeknek az információknak külön statisztikákat kell tartalmazniuk a járművek forgalmi engedélyének kiadásáért felelős tagállami szolgálatok által vagy azok nevében, valamint a hajók - beleértve a hajómotorokat is - és a légi járművek - beleértve a légijármű-motorokat is - lajstromozását igazoló okmányok kiadásáért vagy a forgalomirányításuk biztosításáért felelős tagállami szolgálatok által vagy azok nevében; továbbá a tűzfegyvereket nyilvántartó tagállami szolgálatok által vagy azok nevében végzett lekérdezések számára vonatkozóan. A statisztikákban figyelmeztetőjelzés-kategóriánként fel kell tüntetni a találatok számát is.

(5a) A tagállamok, az Europol és az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (EU) 2016/794 rendelet 68. cikkében említett értékelés és jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(6) Az eu-LISA az összes általa készített statisztikai jelentést köteles eljuttatni az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a tagállamokhoz, a Bizottsághoz, az Europolhoz, az Eurojusthoz és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséghez és az európai adatvédelmi biztoshoz.

Az uniós jogi aktusok végrehajtásának - többek között az 1053/2013/EU rendelet céljából történő - nyomon követése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az eu-LISA-t, hogy rendszeresen vagy eseti alapon nyújtson be további célzott statisztikai jelentéseket a SIS teljesítményéről, a SIS használatáról, valamint a kiegészítő információk cseréjéről.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felkérheti az eu-LISA-t, hogy - rendszeresen vagy eseti alapon - nyújtson be további célzott statisztikai jelentéseket az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikkében említett kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

(7) A 15. cikk (4) bekezdésének és e cikk (3), (4) és (6) bekezdésének alkalmazása céljából az eu-LISA-nak a 15. cikk (4) bekezdésében és az e cikk (3) bekezdésében említett adatokat oly módon kell tárolnia, amely nem teszi lehetővé egyének személyazonosságának megállapítását az (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkében említett jelentések és statisztikák központi adattárában.

Az eu-LISA lehetőséget nyújt a Bizottságnak és az e cikk (6) bekezdésben említett szerveknek arra, hogy személyre szabott jelentéseket és statisztikákat kérjenek le. Kérelemre az eu-LISA az (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkével összhangban jelentéstételi és statisztikai célból hozzáférést biztosít a tagállamok, a Bizottság, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára a központi adattárhoz.

(8) Két évvel az e rendelet 79. cikk (5) bekezdése első albekezdése szerinti alkalmazásának kezdőnapját követően, majd ezt követően kétévenként az eu-LISA jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére a SIS központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről - többek között azok biztonságáról -, az AFIS-ról és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Amint a vonatkozó technológia alkalmazása megkezdődik, a jelentésnek tartalmaznia kell az arcképmások személyek azonosítására történő felhasználásának értékelését is.

(9) Három évvel az e rendeletnek a 79. cikk (5) bekezdése első albekezdése szerinti alkalmazása kezdőnapját követően, majd ezt követően négyévenként a Bizottság átfogó értékelést készít a SIS központi rendszerről és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Az említett az átfogó értékelésnek ki kell terjednie az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatára, valamint az alapul szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának, e rendeletnek a SIS központi rendszerre való alkalmazásának és a SIS központi rendszer biztonságának az értékelésére, valamint a jövőbeli működés vonatkozásában felmerülő következtetésekre. Az értékelési jelentésnek tartalmaznia kell az AFIS, valamint a Bizottság által a 19. cikkel összhangban végzett, SIS-re vonatkozó tájékoztató kampányok értékelését is.

A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(10) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk (7) bekezdésében említett központi adattár üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az adattárra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

75. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 38. cikk (3) bekezdésében és a 43. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2018. december 27-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 38. cikk (3) bekezdésében és a 43. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 38. cikk (3) bekezdése vagy a 43. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

76. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

77. cikk

A 2007/533/IB határozat módosítása

A 2007/533/IB határozat a következőképpen módosul:

1. A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"6. cikk

Nemzeti rendszerek

(1) Az egyes tagállamok felelnek N.SIS II rendszerük felállításáért, működtetéséért, fenntartásáért és továbbfejlesztéséért, valamint annak az NI-SIS-szel való összekapcsolásáért.

(2) Az egyes tagállamok felelnek a SIS II-adatoknak a végfelhasználók részére való folyamatos rendelkezésre állásának biztosításáért."

2. A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"11. cikk

Titoktartás - tagállamok

(1) Minden egyes tagállam - nemzeti jogszabályainak megfelelően - meghatározott szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki vagy amely SIS II-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalásra irányuló jogviszonya megszűnik, vagy e szervek megszüntetik tevékenységüket.

(2) Amennyiben valamely tagállam bármely SIS II-vel kapcsolatos feladatot külső vállalkozókkal együttműködésben lát el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kíséri, hogy biztosítsa az e határozat valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi téren.

(3) Az N.SIS II, illetve a technikai másolatok üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg magánvállalkozások vagy magánszervezetek."

3. A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az igazgató hatóság a CS-SIS-ben tárolt adatok minőségellenőrzésének elvégzésére szolgáló mechanizmust és eljárásokat dolgoz ki és tart fenn Az igazgató hatóság rendszeres jelentést tesz erről a tagállamoknak.

Az igazgató hatóságnak a feltárt problémákra és az érintett tagállamokra kiterjedő rendszeres jelentést kell tennie a Bizottságnak.

A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a feltárt adatminőségi problémákról.";

b) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(8) A Központi SIS II üzemeltetési igazgatása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a Központi SIS II-nek a napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át történő működtetéséhez e határozatnak megfelelően szükséges, különösen azokat a rendszer zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket. Az említett feladatok közé tartozik továbbá a Központi SIS II és az N.SIS II tesztelési tevékenységeinek koordinálása, irányítása és támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a Központi SIS II és az N.SIS II a 9. cikkben meghatározott műszaki megfelelésre vonatkozó követelményekkel összhangban működjön."

4. A 17. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Amennyiben az igazgató hatóság bármely SIS II-vel kapcsolatos feladatot külső vállalkozókkal együttműködésben lát el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa az e határozat valamennyi rendelkezésének való megfelelést, különösen a biztonságra, a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozóan.

(4) A CS-SIS üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek."

5. A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"Amennyiben egy személyt vagy tárgyat terrorista bűncselekményre vonatkozó figyelmeztető jelzés alapján keresnek, úgy tekintendő, hogy az eset kellően megalapozott, releváns és jelentős ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelét. Közbiztonsággal vagy nemzetbiztonsággal kapcsolatos okokból a tagállamok kivételes esetben eltekinthetnek a figyelmeztető jelzés bevitelétől, amennyiben valószínűsíthető, hogy az akadályozná valamely hatósági vagy jogi vizsgálat, nyomozás vagy eljárás lefolytatását."

6. A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"22. cikk

A fényképek és ujjnyomatok bevitelére és az azokon végzett ellenőrzésekre és lekérdezésekre vonatkozó különös szabályok

(1) A fényképek és ujjnyomatok az adatminőségre vonatkozó minimumelőírások teljesülésének biztosítása érdekében csak különleges minőségi ellenőrzést követően vihetők be. A különleges minőségi ellenőrzés részleteit a 67. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani.

(2) Ha a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésben rendelkezésre állnak fényképek és ujjnyomat-adatok, az ilyen fényképeket és ujjnyomat-adatokat fel kell használni azon személyek személyazonosságának megerősítésére, akiknek tartózkodási helyét a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján azonosították be.

(3) Személyazonosítás céljából minden esetben lekérdezhetők az ujjnyomat-adatok. Személyazonosítás céljából azonban le kell kérdezni az ujjnyomat-adatokat, amennyiben az adott személy személyazonossága más eszközökkel nem állapítható meg. Ehhez a Központi SIS II-nek automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerrel (a továbbiakban: AFIS) kell rendelkeznie.

(4) A 26., a 32. és a 36. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, a SIS II-ben szereplő ujjnyomat-adatok lekérdezhetők azon ujjnyomatok teljes vagy nem teljes sorozatainak felhasználásával is, amelyeket nyomozás alatt álló súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények elkövetésének helyszínén fedeztek fel, amennyiben nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az említett ujjnyomatok a bűncselekmény egyik elkövetőjétől származnak, és feltéve, hogy ezzel az összevetéssel egyidejűleg a tagállam nemzeti ujjnyomat-adatbázisaiban való lekérdezésre is sor kerül."

7. A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"41. cikk

Az Europol hozzáférése a SIS II-ben szereplő adatokhoz

(1) Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( *1 ) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) a megbízatásának teljesítéséhez szükséges esetekben jogosult hozzáférni a SIS II-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat. Az Europol emellett kiegészítő információkat cserélhet és továbbiakat kérhet a SIRENE-kézikönyvvel összhangban.

(2) Ha az Europol lekérdezése során az derül ki, hogy található figyelmeztető jelzés a SIS II-ben, az Europol erről a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történő kiegészítőinformáció-csere útján értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Amíg az Europol képessé nem válik a kiegészítő információk cseréjére szolgáló funkciókat használni, az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott csatornákon keresztül kell tájékoztatnia a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

(3) Az Europol a tagállamoktól kapott kiegészítő információkat az adatbázisaival és operatív elemzési projektjeivel való, összefüggések vagy más releváns kapcsolatok feltárását célzó összevetés céljára kezelheti, továbbá az (EU) 2016/794 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett stratégiai, tematikus és operatív elemzések céljára. A kiegészítő információk e cikk alkalmazása során történő kezelését az Europolnak minden esetben az említett rendelettel összhangban kell végeznie.

(4) Az Europol által a SIS II-ben végzett lekérdezéssel, illetve kiegészítő információk kezelése során szerzett információk felhasználásához a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hozzájárulása szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi ezen információk felhasználását, annak az Europol általi kezelésére az (EU) 2016/794 rendelet az irányadó. Az Europol kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hozzájárulásával és az adatvédelemről szóló uniós jognak való maradéktalan megfelelés mellett továbbíthat ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(5) Az Europol:

a) a (4) és a (6) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolhatja össze a SIS II részeit semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett rendszerrel, és a SIS II-ben lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbíthatja ilyen rendszerbe adatgyűjtés és -kezelés céljára, továbbá nem töltheti le, és más módon sem másolhatja le a SIS II részeit;

b) az (EU) 2016/794 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése ellenére legkésőbb a figyelmeztető jelzés törlésétől számított egy év elteltével törli a személyes adatokat tartalmazó kiegészítő információkat. Ettől eltérve, amennyiben az Europol adatbázisaiban vagy operatív elemzési projektjeiben adatok szerepelnek egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyhez a szóban forgó kiegészítő információk kapcsolódnak, az Europol a feladatának ellátása érdekében szükség esetén kivételesen továbbra is tárolhatja a kiegészítő információt. Az Europolnak tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a végrehajtó tagállamot a kiegészítő információ további tárolásáról, és annak indokolását is mellékelnie kell;

c) korlátozza a SIS II-ben szereplő adatokhoz - és a kiegészítő információhoz - való hozzáférést az Europol-személyzet külön engedéllyel rendelkező azon tagjaira, akiknek munkájuk végzéséhez ilyen adatokra szükségük van;

d) intézkedéseket fogad el és alkalmaz a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében;

e) biztosítja, hogy személyzetének a SIS II-adatok kezelésére jogosult tagjai a 14. cikkel összhangban megfelelő képzésben és tájékoztatásban részesüljenek; valamint

f) az (EU) 2016/794 rendelet sérelme nélkül lehetővé teszi az európai adatvédelmi biztos számára az Europol azon tevékenységének nyomon követését és ellenőrzését, amelyet a SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogának gyakorlása, valamint a kiegészítő információk cseréje és kezelése során végez.

(6) Az Europol SIS II-ben szereplő adatokat csak technikai célokból másolhat, amennyiben a másolásra azért van szükség, hogy a megfelelően felhatalmazott személyzete közvetlen lekérdezést végezhessen. E határozat az ilyen másolatokra is vonatkozik. A technikai másolatot kizárólag SIS II-adatok tárolására lehet használni ezen adatok lekérdezése során. Az adatokat a lekérdezést követően törölni kell. Az ilyen felhasználás nem minősül a SIS II-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. Az Europol nem másolhatja át más Europol-rendszerekbe a figyelmeztető jelzés adatait, illetve a tagállamok által továbbított vagy a CS-SIS II-ből származó kiegészítő adatokat.

(7) Az Europol a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót vezet a SIS II-höz való valamennyi hozzáférésről és a SIS II-ben végzett összes lekérdezésről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának biztosítása céljából. Az ilyen naplók és dokumentáció nem tekinthető a SIS II egy része jogellenes letöltésének vagy másolásának.

(8) A tagállamok kiegészítő információk cseréje keretében értesítik az Europolt a terrorista bűncselekményekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos minden találatról. A tagállamok kivételes körülmények között tartózkodhatnak attól, hogy értesítsék az Europolt, amennyiben az értesítés veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozásokat, valamely személy biztonságát vagy ellentétes lenne a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.

(9) A (8) bekezdés attól a naptól kezdődően alkalmazandó, amikor az Europol az (1) bekezdéssel összhangban kiegészítő információkat kaphat kézhez.

8. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"42a. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak, a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatoknak és a migrációkezelést támogató csapatok tagjainak hozzáférése a SIS II-ben szereplő adatokhoz

(1) Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *2 ) 40. cikkének (8) bekezdésével összhangban az említett rendelet 2. cikkének 8. és 9. pontjában említett csapatok tagjai a megbízatásuk keretei között - feltéve, hogy e határozat 40. cikkének (1) bekezdése szerint jogosultak ellenőrzéseket végezni, és részesültek az e határozat 14. cikke szerinti képzésben - jogosultak hozzáférni a SIS II-ben szereplő adatokhoz és lekérdezni azokat olyan mértékben, amely a feladataik elvégzéséhez szükséges, és amennyiben azt egy konkrét művelet műveleti terve megkívánja. A SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférés nem terjeszthető ki más csapattagokra.

(2) Az (1) bekezdésben említett csapatok tagjainak egy technikai interfészen keresztül kell gyakorolniuk a SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti jogukat. A Központi SIS II-vel való közvetlen összeköttetést lehetővé tevő technikai interfészt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozza létre és tartja karban.

(3) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett csapatok valamely tagja általi lekérdezés során az derül ki, hogy a SIS II-ben figyelmeztető jelzés van, erről tájékoztatni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének megfelelően a csapatok tagjai kizárólag a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek, illetve a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és - főszabályként - azok jelenlétében járhatnak el a SIS II-beli figyelmeztető jelzésekre reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.

(4) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban naplót kell vezetnie a SIS II-höz való valamennyi hozzáférésről és a SIS II-ben végzett összes lekérdezésről, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, önellenőrzés, valamint az adatok biztonságának és integritásának szavatolása céljából.

(5) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek intézkedéseket kell elfogadnia a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében, és alkalmaznia kell ezeket az intézkedéseket, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett csapatok tagjai is alkalmazzák azokat.

(6) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érinti az (EU) 2016/1624 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre vagy az adatoknak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség általi jogosulatlan vagy hibás kezelése miatti felelősségre vonatkoznak.

(7) A (2) bekezdés sérelme nélkül tilos a SIS II bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az (1) bekezdésben említett csapatok által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által üzemeltetett rendszerrel, valamint tilos ilyen rendszerbe átküldeni azokat a SIS II-ben szereplő adatokat, amelyekhez az említett csapatok hozzáférnek. Tilos a SIS II bármely részét letölteni vagy másolni. A hozzáférések és a lekérdezések naplózása nem minősül a SIS II-adatok letöltésének vagy másolásának.

(8) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek lehetővé kell tennie az európai adatvédelmi biztos számára, hogy nyomon kövesse és ellenőrizze a csapatok e cikk szerinti, a SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó joguk gyakorlása során végzett tevékenységeit. Ez nem sértheti az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *3 ) további rendelkezéseit.

78. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1986/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB, valamint a 2010/261/EU határozat e rendelet alkalmazásának a 79. cikk (5) bekezdése első albekezdésében meghatározott kezdőnapjától hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett 1986/2006/EK rendeletre és a 2007/533/IB határozatra történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

79. cikk

Hatálybalépés, a működés és az alkalmazás kezdőnapja

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) A Bizottság legkésőbb 2021. december 28-ig határozatot fogad el, amelyben meghatározza azt az időpontot, amikor a SIS megkezdi az e rendelet értelmében végzett műveleteit, annak ellenőrzése után, hogy teljesültek a következő feltételek:

a) elfogadásra kerültek az e rendelet alkalmazásához szükséges végrehajtási jogi aktusok;

b) a tagállamok értesítették a Bizottságot, hogy megtették a SIS-ben szereplő adatok kezeléséhez és a kiegészítő információk cseréjéhez e rendelet alapján szükséges technikai és jogi intézkedéseket; és

c) az eu-LISA értesítette a Bizottságot a CS-SIS-re, valamint a CS-SIS és az N.SIS közötti kommunikációra vonatkozó összes tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról.

(3) A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fokozatos teljesülésének folyamatát, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) bekezdésben említett ellenőrzés eredményéről.

(4) A Bizottság 2019. december 28-ig, majd ezt követően - mindaddig, amíg a Bizottság el nem fogadta a (2) bekezdésben említett határozatot - minden évben, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet teljes körű alkalmazására vonatkozó előkészületek aktuális állásáról. Ennek a jelentésnek részletes információkat kell tartalmaznia a felmerült költségekről, valamint minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az összköltségre.

(5) Ezt a rendeletet a (2) bekezdéssel összhangban megállapított időponttól kell alkalmazni.

Az első albekezdéstől eltérve:

a) a 4. cikk (4) bekezdését, az 5. cikket, a 8. cikk (4) bekezdését, a 9. cikk (1) és (5) bekezdését, a 12. cikk (8) bekezdését, a 15. cikk (7) bekezdését, a 19. cikket, a 20. cikk (4) és (5) bekezdését, a 26. cikk (6) bekezdését, a 32. cikk (9) bekezdését, a 34. cikk (3) bekezdését, a 36. cikk (6) bekezdését, a 38. cikk (3) és (4) bekezdését, a 42. cikk (5) bekezdését, a 43. cikk (4) bekezdését, az 54. cikk (5) bekezdését, a 62. cikk (4) bekezdését, a 63. cikk (6) bekezdését, a 74. cikk (7) és (10) bekezdését, a 75. és a 76. cikket, a 77. cikk 1-5. pontját, valamint e cikk (3) és (4) bekezdését e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni;

b) a 77. cikk 7. és 8. pontját 2019. december 28-tól kell alkalmazni;

c) a 77. cikk (6) pontját 2020. december 28-tól kell alkalmazni.

(6) A (2) bekezdésben említett bizottsági határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7) A Bizottság határozatot fogad el, amelyben - annak ellenőrzése után, hogy az alábbi feltételek teljesülnek - meghatározza azt az időpontot, amikortól a tagállamok e rendelet 37a. cikkével összhangban megkezdhetik az információs figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelét, frissítését és törlését:

a) az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokat az (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 10 ) módosított ezen rendelet alkalmazásához szükséges mértékben módosították;

b) a tagállamok és az Europol értesítették a Bizottságot, hogy megtették az ahhoz szükséges technikai és eljárási intézkedéseket, hogy az (EU) 2022/1190 rendelettel módosított ezen rendelet alapján adatokat kezeljenek a SIS-ben és kiegészítő információkat cseréljenek ki;

c) az eu-LISA értesítette a Bizottságot a CS-SIS-re, valamint a CS-SIS és az N.SIS közötti kommunikációra vonatkozó összes tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról.

A Bizottság említett határozatát közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

( 4 ) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

( 7 ) A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).

( 8 ) A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).";

( *2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

( *3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.)."

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1190 rendelete (2022. július 6.) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról (HL L 185., 2022.7.12., 1. o.).