32019R2152[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2152 RENDELETE

(2019. november 27.)

az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A tagállamokban működő vállalkozások gazdasági tevékenységeire vonatkozó statisztikai információk fejlesztését, előállítását és közzétételét eddig több különálló jogi aktus szabályozta. Ezek a jogi aktusok a vállalkozások rövid távú és szerkezeti statisztikáira, továbbá a termelésre, az áruk és szolgáltatások Unión belüli és kívüli kereskedelmére (nemzetközi kereskedelem), a külföldi leányvállalatokra, a kutatás-fejlesztésre (K+F), az innovációra, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatára és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó statisztikákra terjednek ki. Ezenfelül a 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozta az Unióban a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának közös keretét.

(2) Ez a különálló jogi aktusokon alapuló struktúra nem biztosítja az egyes statisztikai területek közötti szükséges koherenciát, továbbá nem mozdítja elő a vállalkozásstatisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének integrált megközelítését. E rendelet alkalmazásában az európai vállalkozásstatisztikáknak magukban kell foglalniuk a felsőoktatásból, valamint a kormányzati szektorból és a nonprofit magánszektorból származó K+F statisztikákat is. Az európai vállalkozásstatisztikák közötti következetesség biztosítása és a vonatkozó statisztikai eljárások integrálásának előmozdítása céljából közös jogi keretet kell létrehozni.

(3) A közös módszertani elveken, fogalommeghatározásokon és minőségösszetevőkön alapuló, jobban integrált statisztikai eljárások várhatóan harmonizált, a felhasználói igényeknek megfelelően releváns és részletes statisztikákat eredményeznek majd az uniós üzleti ágazat szerkezetére, a keretében zajló gazdasági tevékenységekre, ügyletekre és teljesítményére vonatkozóan.

(4) Az EuroGroups-regiszter célja az európai vállalkozásstatisztikák szempontjából jelentőséggel bíró uniós iránymutatások - így például a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (4) -, hatékonyabb követésének lehetővé tétele, különösen az említett ajánlás 3. cikkében meghatározott önálló vállalkozások azonosítása tekintetében. Ilyen uniós iránymutatásra a jogbiztonság és az üzleti kiszámíthatóság előmozdítása, valamint az uniós székhelyű kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében van szükség.

(5) A nemzetközi iránymutatások, mint például a K+F statisztikákra vonatkozó Frascati kézikönyv és az innovációs adatokkal kapcsolatos Oslo kézikönyv, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap és más nemzetközi és nemzetek feletti szervezetek által elfogadott nemzetközi megállapodások jelentőséggel bírnak az európai vállalkozásstatisztikák szempontjából. A lehető legnagyobb mértékben követni kell ezeket az iránymutatásokat az uniós statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele során, továbbá a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása európai keretén belül annak biztosítása érdekében, hogy az uniós statisztikák összehasonlíthatók legyenek az Unió főbb nemzetközi partnerei által összeállított statisztikákkal. Az uniós standardokat, megállapodásokat és iránymutatásokat ugyanakkor következetesen alkalmazni kell, amikor a K+F ráfordítások és az innováció témájában kerül sor európai vállalkozásstatisztikákhoz való adatgyűjtésre.

(6) A vállalkozások és különösen a kkv-k adminisztratív terheit a lehető legkisebbre kell korlátozni, lehetőség szerint figyelembe véve a felméréseken kívül más adatforrásokat is. A vállalkozások terheinek enyhítése céljából lehetővé kell tenni a tagállamok vállalati szektorának gazdasági tevékenységei mértékétől és jelentőségétől függő különböző adatkövetelmények megállapítását.

(7) Az Európai Statisztikai Rendszer 2020-ig szóló jövőképében szerepel, hogy a kialakulóban lévő új jelenségek (például a globalizáció) mélyebb elemzése és a nagy hatású uniós szakpolitikák jobb kiszolgálása céljából az adatokat szakstatisztikai területeken átívelő módon kell felhasználni. A kapott adatoknak az európai statisztikai rendszer hatékony és szilárd statisztikai eljárásain kell alapulnia. A vállalkozásstatisztikákra vonatkozó közös jogi keret tágabb hatályának lehetővé kell tennie a több forrásra támaszkodó, egymással összefüggő adatelőállítási folyamatok integrálását.

(8) Az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programja, amelynek elfogadására az 1297/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) alapján került sor és amely 2009-től 2013-ig tartott, a vállalkozás- és kereskedelmi statisztikáknak az adatokra irányuló új igényekhez való hozzáigazítását volt hivatott elősegíteni, továbbá a vállalkozásstatisztikák előállítására szolgáló rendszer kiigazítását célozta. Az e programból fakadó, a prioritásokkal és új mutatókkal, a vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikákra vonatkozó keret egyszerűsítésével, a vállalkozási és kereskedelmi statisztikák hatékonyabb előállításával és az Unión belüli áruforgalmi statisztikák modernizálásával kapcsolatos következtetéseket és ajánlásokat jogilag kötelező erejű rendelkezések révén kell megvalósítani.

(9) Az európai vállalkozásstatisztikák keretén belül rugalmasabb megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a módszertani fejlesztésekhez való kiigazításokat és azt, hogy a statisztikák időszerű válaszokkal szolgáljanak a változó gazdasági környezetből, a fokozódó globalizációból és a bonyolult üzleti környezetből fakadó, újonnan felmerülő, megfelelően indokolt adatfelhasználói igényekre. Az ilyen jövőbeli kiigazításokat megfelelő költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani, és az adatokra vonatkozó új követelmények nem róhatnak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra.

(10) Erősíteni kell a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásának és az EuroGroups-regiszternek az európai vállalkozásstatisztikákhoz való adatgyűjtésére és az ilyen adatok összeállítására szolgáló alapvető infrastruktúraként betöltött szerepét. Fő információforrásként a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásait kell felhasználni a vállalkozási sokaság és a vállalkozásdemográfia statisztikai elemzéséhez, az adatfelvételek sokaságának meghatározásához, valamint az adminisztratív adatforrásokkal való összekapcsolhatóság kialakításához.

(11) A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai és az EuroGroups-regiszter szerepének biztosítása érdekében minden érintett egység tekintetében egyedi azonosítót kell meghatározni és alkalmazni.

(12) Az EuroGroups-regiszterben a vállalatcsoportok megfelelő, időszerű és megbízható adatokkal történő meghatározását összehangolt kritériumok használatával és a vállalatcsoporthoz tartozó jogi egységek közötti ellenőrzési kapcsolatokra vonatkozó információk rendszeres frissítésével kell biztosítani.

(13) Az európai statisztikai rendszer statisztikai adatelőállítási folyamatai hatékonyságának javítása és a statisztika által a válaszadókra nehezedő terhek csökkentése érdekében a nemzeti statisztikai hatóságoknak hozzáféréssel, valamint azonnali és díjmentes felhasználási joggal kell rendelkezniük valamennyi nemzeti adminisztratív nyilvántartáshoz, és jogosultnak kell lenniük arra, hogy ezeket az adminisztratív nyilvántartásokat az európai vállalkozásstatisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges mértékben a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 17a. cikkének megfelelően integrálják a statisztikákba.

(14) A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet ad az európai statisztikákhoz. A rendelet különösen a szakmai függetlenség, a pártatlanság, az objektivitás, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elvének való megfelelést követeli meg.

(15) Lehetővé kell tenni a vállalkozásstatisztikákat előállító és a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretét fenntartó nemzeti statisztikai hatóságok számára, hogy nemzeti vagy európai vállalkozásstatisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez, vagy az európai vállalkozásstatisztikák minőségének javítása céljából mikroadatokat cserélhessenek, és azokhoz hozzáférhessenek. Mikroadatok cseréjére csak kellően indokolt esetekben kerülhet sor.

(16) Az Unión belüli árukivitelre vonatkozó mikroadatok cseréjén alapuló kiegészítő adatforrás létrehozása, valamint az innovatív módszertanok használatának lehetősége növeli a tagállamok rugalmasságát az Unión belüli árukereskedelmi statisztikák összeállítása során, aminek következtében a tagállamok csökkenthetik a vállalkozások adatszolgáltatási terheit. Az adatcserének a nemzetközi árukereskedelemre vonatkozó statisztikák hatékony fejlesztését, előállítását és közzétételét, illetve az ilyen statisztikák minőségének javítását kell céloznia.

(17) Az Unió és harmadik országok közötti vagy többoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodások tárgyalásához, végrehajtásához és felülvizsgálatához a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a tagállamok harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozó szükséges statisztikai információkat.

(18) A statisztikai információk gyűjtésére szolgáló rendszer és a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos, a tagállamok közötti árukereskedelemmel összefüggésben fennálló adóalakiságok között szoros kapcsolatot kell fenntartani. Az említett kapcsolat az Unión belüli árukereskedelmi statisztikák vonatkozásában lehetővé teszi különösen az exportőrök és az importőrök azonosítását és az összegyűjtött információk minőségének ellenőrzését.

(19) A határokon átnyúló, különösen a harmadik országból származó vagy harmadik országba irányuló árumozgás a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott vámfelügyelet hatálya alá tartozik. E mozgásokra vonatkozóan a vámhatóságok tárolnak adatokat vagy vezetnek nyilvántartásokat, illetve hozzáféréssel rendelkeznek ezekhez. A vámáru-nyilatkozatokkal kapcsolatos vagy azokon alapuló információkat vagy nyilvántartásokat fel kell használni az uniós áruforgalmi statisztikák előállításához.

(20) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos statisztikák előállítása és e statisztikák minőségének javítása érdekében a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságainak ki kell cserélniük egymással az áruk kivitelére és behozatalára vonatkozó adatokat, ha az említett kivitel vagy behozatal egynél több tagállam vámhatóságainak bevonásával történik. Annak érdekében, hogy a statisztikák összeállítása összehangolt módon történjen, a nemzeti statisztikai hatóságok számára kötelezővé kell tenni ezeknek a mikroadatoknak a cseréjét.

(21) Ahhoz, hogy az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott fogalmakkal és módszertannal összhangban biztosítható legyen az európai vállalkozásstatisztikák, illetve a nemzeti számlák minősége és összehasonlíthatósága, lehetővé kell tenni a bizalmas adatok kizárólag statisztikai célú cseréjét az érintett tagállamok nemzeti statisztikai hatóságai, nemzeti központi bankjai, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Bizottság (Eurostat) között.

(22) A Szerződésekből fakadó - különösen a belső piac működésével összefüggő - feladatainak elvégzése érdekében a Bizottságnak teljes körű, naprakész és megbízható információkkal kell rendelkeznie az áruk és szolgáltatások Unión belüli előállítására és a nemzetközi kereskedelmi forgalomra vonatkozóan. Ezekre az információkra a piacaik és az említett piacok nemzetközi dimenziójának nyomon követéséhez a vállalkozásoknak is szükségük van.

(23) A tagállamoknak vagy az illetékes nemzeti hatóságoknak a lehetséges mértékben törekedniük kell az európai vállalkozásoktól származó adatok gyűjtésének egyszerűsítésére. A nemzeti statisztikai hatóságoknak a statisztikai célú adatok gyűjtését szolgáló eszközök és módszerek kidolgozásakor figyelembe kell venniük a digitális világ legutóbbi fejlesztéseit, és ösztönözi kell ezeket a hatóságokat innovatív megközelítések alkalmazására.

(24) Az Unióban működő vállalkozások termelékenységének méréséhez tevékenységi ágazatonként szétbontott vállalkozásstatisztikák készítésére van szükség. Egyre nagyobb igény mutatkozik különösen a modern gazdaságok legdinamikusabb ágazatának számító szolgáltatási ágazatra vonatkozó statisztikák iránt, mindenekelőtt az ágazatban rejlő növekedési potenciált és munkahelyteremtési lehetőségeket illetően, valamint az ágazatnak a feldolgozóiparhoz fűződő kapcsolatával összefüggésben. Ezt a tendenciát tovább erősíti az új digitális szolgáltatások fejlődése. Amint azt az Európai Parlament a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalásában (9) kifejtette, a statisztikák iránti növekvő igény a kreatív és kulturális ágazatokban is megfigyelhető. A szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó statisztikák alapvető fontosságúak a szolgáltatások belső piaca és a digitális egységes piac működésének nyomon követéséhez, valamint a szolgáltatások kereskedelmét hátráltató akadályok hatásának a felméréséhez.

(25) E rendelet referenciakeretét - a bizalmas adatok védelme tekintetében is - a 223/2009/EK rendelet alkotja. Ugyanakkor a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos statisztikák vonatkozásában az információ igen részletes szintje a bizalmas adatkezelés tekintetében egyedi szabályokat követel meg. Amennyiben az áruk importőre vagy exportőre azt szeretné, hogy ne tegyék közzé azokat a statisztikai eredményeket, amelyek lehetővé teszik az ilyen importőr vagy exportőr közvetett azonosítását, erre vonatkozóan kérvényt kell benyújtania a nemzeti statisztikai hatósághoz. A nemzeti statisztikai hatóságnak indokoltnak kell tekintenie ezt a kérést, amennyiben a statisztikai eredmények lehetővé teszik a kérvényező importőr vagy exportőr közvetett azonosítását. Ellenkező esetben a nemzeti statisztikai hatóság közzéteheti a statisztikai eredményeket olyan formában, amely lehetővé teszi az importőr vagy exportőr közvetett azonosítását.

(26) Az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokkal kapcsolatos előrehaladás tagállami és uniós szintű nyomon követéséhez harmonizált statisztikákra van szükség az uniós gazdaság számára az éghajlatváltozás és az erőforrás-hatékonyság, a K+F, az innováció, a piaci és nem piaci tevékenységeket egyaránt felölelő információs társadalom, valamint az üzleti környezet egésze vonatkozásában, különös tekintettel a vállalkozási demográfiára és a piaci tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatásra. Ezek az információk lehetővé teszik, hogy a döntéshozók a tudáson és az innováción alapuló gazdaság kialakítása, a kkv-k belső piachoz való hozzáférésének javítása, a vállalkozói kedv növelése, valamint a fenntarthatóság és a versenyképesség javítása érdekében megalapozott szakpolitikai döntéseket hozzanak.

(27) A tagállamok versenyképességének erősítését, valamint közép- és hosszú távú intelligens növekedési és foglalkoztatási potenciáljuk növelését célzó szakpolitikák kidolgozásához és nyomon követéséhez az innovációs, valamint a K+F tevékenységekre vonatkozó statisztikákra van szükség. A bővülő digitális gazdaság, továbbá az IKT fokozott használata is az uniós versenyképesség és növekedés fontos hajtóerői közé tartoznak, és statisztikákra van szükség a vonatkozó stratégiáknak és szakpolitikáknak, többek között a digitális egységes piac kiteljesítésének a támogatásához.

(28) Az 549/2013/EU rendelet szerinti nemzeti és regionális számlák összeállításához is szükség van vállalkozásstatisztikákra.

(29) Megbízható és időszerű statisztikák kellenek ahhoz, hogy az Unió gazdaságpolitikájának keretében nyomon követhető legyen az egyes tagállamokban megvalósuló gazdasági fejlődés. Az EKB-nak gyorsan rendelkezésre álló, rövid távú statisztikákra van szüksége ahhoz, hogy az egységes monetáris politika viszonylatában értékelhesse a tagállamokban megvalósuló gazdasági fejlődést.

(30) Fenntartva a gazdaság egészére vonatkozó vállalkozásstatisztikák szolgáltatásának elvét, az adatokra vonatkozó követelményeknek az arányosság elvével összhangban a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a viszonylag kis tagállamok vállalati szektorának gazdasági tevékenységeit érintő terhek mérséklését célzó egyszerűsítő intézkedéseket. A kiegészítő követelmények nem jelenthetnek aránytalan adminisztratív terhet a válaszadóknak.

(31) A nemzetközi standardokat, így például a statisztikai adat- és metaadatcsere-standardot (SDMX), valamint az európai statisztikai rendszer keretében kidolgozott statisztikai, illetve technikai standardokat, mint például a metaadatokra és a validálásra vonatkozó standardokat, a megfelelő mértékben az európai vállalkozásstatisztikákhoz is fel kell használni. Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (ESR-bizottság) a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban ESR-standardot fogadott el a minőségjelentésekre vonatkozóan. Ezeknek a standardoknak hozzá kell járulniuk az e rendelet szerinti minőségbiztosítás és jelentéstétel harmonizálásához.

(32) A gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében: a statisztikai információk különböző típusainak módosítása, az adó- és vámhatóságok által, az V. és VI. melléklettel összhangban szolgáltatandó statisztikai információk további pontosítása, valamint az I. mellékletben meghatározott részletes témák és e rendelet módosítása az Unión belüli áruexport lefedettségi arányának csökkentésével. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (10) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(33) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a változókra vonatkozó részletekre, valamint a formátumra, a biztonsági és titoktartási intézkedésekre és az eljárásra, a bizalmas adatoknak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai kerete céljából végzett cseréjére, a minőségjelentésekre és metaadat-leírásokra vonatkozó szabályokra, azok tartalmára és a továbbítási határidőkre, az adatok és metaadatok továbbítására vonatkozó standardokra, továbbá az e rendelet követelményeitől való, valamint az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól és végrehajtási jogi aktusoktól való eltérésekre vonatkozóan. Ugyanezen célból végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a következők tekintetében: az egyes adminisztratív nyilvántartások szolgáltatására és azok cseréjére, valamint az Unión belüli árukereskedelmi statisztikákhoz történő bizalmasadat-csere formátumára, az ezzel kapcsolatos biztonsági és titoktartási intézkedésekre és eljárásra, az érintett metaadatok meghatározására és a menetrendre vonatkozó szabályok, az Unión belüli áruexportra vonatkozó, az importáló tagállamnak átadott statisztikai információk gyűjtésének és összeállításának szabályai, az Unión belüli teljes áruexport lefedettségi aránya alkalmazásának szabályai a vonatkozási időszak tekintetében, amely szabályok az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztikai információk importáló tagállamnak továbbítandó statisztikai adatelemeire vonatkozó technikai előírásokat és a kapcsolódó egyszerűsítéseket határozzák meg. E végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(34) A Bizottságnak adott esetben költség-haszon elemzést kell végeznie és biztosítania kell, hogy az általa indítványozott intézkedések ne rójanak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra, különösen a kkv-kra, figyelembe véve a felhasználók javát szolgáló várható előnyöket és azt, hogy ezek az intézkedések javítják majd a statisztikák minőségét.

(35) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy eltéréseket engedélyezzen e rendelet, illetve az az alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok alkalmazásától, ha az alkalmazás további felmérések szervezése szempontjából jelentős változtatásokat eredményez egy tagállam nemzeti statisztikai rendszereiben vagy a tagállam statisztikákat előállító rendszerének jelentősebb változtatását igényli, annak érdekében, hogy az alkalmas legyen új adatforrások befogadására vagy több adatforrás kombinálására.

(36) Amennyiben új adatkövetelményekre, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó adatkészletek tekintetében fejlesztésekre van szükség, a Bizottság a tagállamok által önkéntes alapon végrehajtandó kísérleti tanulmányokat kezdeményezhet. A Bizottság prioritásként kezdeményezheti a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével, az ingatlannal, a pénzügyi mutatókkal, valamint a környezettel és éghajlattal kapcsolatos kísérleti tanulmányokat.

(37) Mivel e rendelet célját, nevezetesen az európai vállalkozásstatisztikákra vonatkozó közös keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizálás és az összehasonlíthatóság miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(38) Az e rendeletben megállapított intézkedések a következő jogi aktusokban megállapított intézkedések helyébe lépnek: a 48/2004/EK (12), a 638/2004/EK (13), a 808/2004/EK (14), a 716/2007/EK (15), a 177/2008/EK, a 295/2008/EK (16) és a 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17), az 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (18), valamint a 3924/91/EGK (19) és az 1165/98/EK tanácsi rendelet (20). Ezeket a jogi aktusokat ezért hatályon kívül kell helyezni.

(39) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor.

(40) Az ESR-bizottsággal konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös jogi keretet határoz meg a következőkre vonatkozóan:

a) a 2. cikk (1) bekezdésében említett európai vállalkozásstatisztika fejlesztése, előállítása és közzététele;

b) a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai kerete.

2. cikk

Hatály

(1) Az európai vállalkozásstatisztika az alábbiakra terjed ki:

a) a statisztikai egységek szerkezete, gazdasági tevékenységei és teljesítménye, K+F és innovációs tevékenységeik, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata és elektronikus kereskedelme, valamint a globális értékláncok. E rendelet alkalmazásában az európai vállalkozásstatisztika a felsőoktatási ágazat, a kormányzati szektor, és a nonprofit magánszektor K+F statisztikáira is kiterjed;

b) a feldolgozóipari áruk és szolgáltatások előállítása, valamint a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelem.

(2) A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai kerete a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaira és az EuroGroups-regiszterre, valamint a közöttük a 10. cikkel összhangban folytatott adatcserére terjed ki.

(3) A (2) bekezdésben említett, a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai a következőket tartalmazzák:

a) minden olyan vállalkozás, amely a bruttó hazai termékhez (GDP) hozzájáruló gazdasági tevékenységet végez, valamint annak telephelyei;

b) azon jogi egységek, amelyekből az említett vállalkozások állnak;

c) azon vállalkozások esetében, amelyeknek méretüknél fogva jelentős a hatása, és amelyeknek szakosodott egységei (SZE) jelentős hatással vannak az összesített (nemzeti) adatokra, vagy:

i. az SZE és azon egyes SZE-k mérete, amelyekből az említett vállalkozások állnak, vagy

ii. az említett vállalkozások másodlagos tevékenységeinek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) meghatározott NACE-kódja és az egyes, említett másodlagos tevékenységek mérete;

d) azon vállalkozáscsoportok, amelyekhez az említett vállalkozások tartoznak.

(4) Az EuroGroups-regiszter a 696/93/EGK tanácsi rendeletben (23) meghatározott következő egységeket tartalmazza:

a) minden olyan, multinacionális vállalatcsoport részét képező vállalkozás, amely a GDP-hez hozzájáruló gazdasági tevékenységet végez;

b) azon jogi egységek, amelyekből az említett vállalkozások állnak;

c) azon multinacionális vállalatcsoportok, amelyekhez az említett vállalkozások tartoznak.

(5) A háztartások nem tartoznak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai európai keretének hatálya alá, amennyiben az általuk előállított áruk és szolgáltatások a saját fogyasztásukat szolgálják, vagy saját tulajdonuk bérbeadásához kapcsolódnak.

(6) A külföldi vállalkozások önálló jogi személyiséggel nem rendelkező telephelyei (fióktelepek), amelyek az 549/2013/EU rendelet szerint kvázivállalatként kerülnek besorolásra, a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai és az EuroGroups-regiszter alkalmazásában vállalkozásnak tekintendők.

(7) A vállalkozáscsoportokat a jogi egységeik között fennálló ellenőrzési kapcsolatokon keresztül kell meghatározni az 549/2013/EU rendeletnek megfelelően.

(8) A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaira és az EuroGroups-regiszterre történő hivatkozáskor ezt a rendeletet kizárólag olyan egységekre kell alkalmazni, amelyek egészben vagy részben gazdasági tevékenységet folytatnak, valamint az olyan gazdaságilag inaktív jogi egységekre, amelyek gazdaságilag aktív jogi egységekkel együtt képezik egy adott vállalkozás részét.

(9) A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete alkalmazásában a következőket kell gazdasági tevékenységnek tekinteni:

a) egy adott piacon áruk vagy szolgáltatások kínálását magába foglaló bármely tevékenység;

b) a GDP-hez hozzájáruló nem piaci szolgáltatások;

c) aktív jogi egységek közvetlen vagy közvetett tulajdonlása.

Eszközök és/vagy kötelezettségek tulajdonlása is gazdasági tevékenységnek minősülhet.

(10) A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretén belüli statisztikai egységeket az e cikkben megállapított korlátozások figyelembevételével a 696/93/EGK rendelettel összhangban kell meghatározni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) "statisztikai egység": a 696/93/EGK rendelet értelmében vett statisztikai egységek;

b) "adatszolgáltató egység": az az egység, amely az adatokat szolgáltatja;

c) "terület": meghatározott témákra vonatkozóan kialakított egy vagy több adatsor;

d) "téma": az összeállítandó információk tartalma; az egyes témák egy vagy több részletes témát fednek le;

e) "részletes téma": egy témához kapcsolódóan összeállítandó információk részletes tartalma, ahol minden részletes téma egy vagy több változót fed le;

f) "változó": egy adott egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel;

g) "piaci tevékenység": az 549/2013/EU rendelet A. melléklete I. fejezete 1.37 pontjának értelmében vett piaci tevékenység;

h) "nem piaci tevékenység": az 549/2013/EU rendelet A. melléklete I. fejezete 1.34 pontjának értelmében vett nem piaci tevékenység;

i) "piaci termelő": az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 3. fejezetének 3.24. pontjában meghatározott piaci termelők;

j) "nem piaci termelő": az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 3. fejezetének 3.26. pontjában meghatározott nem piaci termelők;

k) "nemzeti statisztikai hatóságok": az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős, az egyes tagállamok által a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok;

l) "hiteles forrás": a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak és az EuroGroups-regiszternek a 17. cikkben említett minőségi standardoknak megfelelő adatait tartalmazó adatrekordok kizárólagos szolgáltatója;

m) "mikroadatok": azonosítható adatszolgáltató egységek vagy statisztikai egységek jellemzőinek egyedi megfigyelései vagy mérései;

n) "statisztikai célú felhasználás": a 223/2009/EK rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott statisztikai célú felhasználás;

o) "bizalmas adatok": a 223/2009/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjában meghatározott bizalmas adatok;

p) "adóhatóságok": a tagállamoknak a 2006/112/EK tanácsi irányelv (24) alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságai;

q) "vámhatóságok": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott vámhatóságok;

r) "multinacionális vállalatcsoport": a 696/93/EGK rendelet melléklete III. része C. szakaszának értelmében vett olyan vállalkozáscsoport, amely legalább két vállalkozással vagy jogi egységgel rendelkezik, amelyek mindegyike másik országban található.

(2) A 11-15. cikk alkalmazásában:

a) "exportáló tagállam": az a tagállam, amelynek statisztikai területéről árut visznek ki egy importáló tagállamban található célállomásra;

b) "importáló tagállam": az a tagállam, amelynek statisztikai területére árut hoznak be egy exportáló tagállam területéről;

c) "áru": ingó javak, a villamos energiát és a földgázt is beleértve.

II. FEJEZET

Adatforrások

4. cikk

Adatforrások és módszerek

A tagállamok a 6. és a 7. cikkben említett statisztikákat, valamint a 9. cikkel összhangban a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásait bármilyen releváns adatforrás felhasználásával előállíthatják, illetve létrehozhatják, ami nem ró túlzott terhet a válaszadókra, és kellő figyelmet fordít a nemzeti statisztikai hatóságok költséghatékonyságára.

A nemzeti statisztikai hatóságok a következő adatforrásokat, valamint az azok kombinálásából származókat is használhatják az e rendelet szerinti statisztikák és a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai előállításához, feltéve hogy az eredmények megfelelnek a 17. cikkben említett minőségértékelési szempontoknak:

a) felmérések;

b) adminisztratív nyilvántartások, az adó- és vámhatóságoktól származó információkat is beleértve, például az éves pénzügyi kimutatások;

c) kicserélt mikroadatok;

d) bármely egyéb releváns adatforrás, módszer vagy innovatív megoldás, amennyiben ezek olyan adatok előállítását teszik lehetővé, amelyek összehasonlíthatók és megfelelnek az alkalmazandó egyedi minőségi követelményeknek.

A második bekezdés a) pontjában említett felmérésekhez a tagállamok által felhívott adatszolgáltató egységek kötelesek időszerű, pontos és teljes körű információkat szolgáltatni az e rendelet szerinti statisztikák és a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak előállításához.

A második bekezdés d) pontjában említett módszereknek és megoldásoknak tudományosan megalapozottnak és megfelelően dokumentáltnak kell lenniük.

5. cikk

Hozzáférés az adminisztratív nyilvántartásokhoz és információszolgáltatás

(1) A 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban a nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) azonnali, díjmentes hozzáférési és felhasználási jogosultsággal rendelkeznek minden adminisztratív nyilvántartáshoz, jogosultak továbbá az említett nyilvántartásokat más adatforrásokkal összekapcsolni annak érdekében, hogy teljesítsék az e rendelet szerinti statisztikai követelményeket, és frissítsék a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásait és az EuroGroups-regisztert. A nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) említett nyilvántartásokhoz való hozzáférése kizárólag a saját közigazgatási rendszerükön belül található adminisztratív nyilvántartásokra korlátozódik.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az egyes tagállamok adóhatóságai kötelesek az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok rendelkezésére bocsátani az áruk kivitelével és behozatalával kapcsolatos, az V. mellékletben meghatározott statisztikai célú információkat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a) módosítsa az V. mellékletet az adóhatóságok által szolgáltatandó statisztikai információk meghatározása révén; és

b) az V. melléklettel összhangban kiegészítse e rendeletet az adóhatóságok által szolgáltatandó statisztikai információk további pontosítása révén.

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az egyes tagállamok vámhatóságai kötelesek az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok rendelkezésére bocsátani az áruk kivitelével és behozatalával kapcsolatos, a VI. mellékletben meghatározott statisztikai célú információkat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a) módosítsa az VI. mellékletet az adóhatóságok által szolgáltatandó statisztikai információk meghatározása révén; és

b) az VI. melléklettel összhangban kiegészítse e rendeletet az adóhatóságok által szolgáltatandó statisztikai információk további pontosítása révén.

(4) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos harmonizált statisztikák előállítása és e statisztikák minőségének javítása érdekében az érintett tagállamok nemzeti statisztikai hatóságai kötelesek egymással kicserélni az áruk kivitelére és behozatalára vonatkozó, a vámhatóságaiktól kapott statisztikai célú mikroadatokat a tagállamuk részéről kvázitranzit keretében történő behozatal és -kivitel becsléséhez.

Az egynél több tagállam vámhatóságait érintő egyéb kereskedelmi forgalom esetében az érintett statisztikák minőségének javítása érdekében a nemzeti statisztikai hatóságok kötelesek egymással kicserélni az áruk kivitelére és behozatalára vonatkozó, megfelelő mikroadatokat.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk szerinti adatcserék szabályainak meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

Vállalkozásstatisztika

6. cikk

Az adatokra vonatkozó követelmények

(1) Az európai vállalkozásstatisztika a következő területeket fedi le:

a) rövid távú vállalkozásstatisztikák;

b) országos szintű vállalkozásstatisztikák;

c) regionális vállalkozásstatisztikák;

d) nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák.

(2) A területeknek az alábbiak közül egy vagy több témát kell felölelniük, amelyekhez kapcsolódóan a részletes témákat az I. melléklet tartalmazza:

a) vállalkozási sokaság;

b) globális értékláncok;

c) IKT-használat és elektronikus kereskedelem;

d) innováció;

e) nemzetközi árukereskedelem;

f) nemzetközi szolgáltatáskereskedelem;

g) beruházások;

h) munkaerő-ráfordítás;

i) eredmények és teljesítmény;

j) árak;

k) beszerzések;

l) ingatlan;

m) K+F ráfordítások.

(3) Az egyes témák tekintetében az adatfelvétel gyakoriságát, a vonatkozási időszakot és a statisztikai egységet a II. melléklet határozza meg.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott részletes témák módosítása céljából.

(5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, (4) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlása során a Bizottság gondoskodik az alábbi feltételek teljesüléséről:

a) a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a költség- és tehersemlegességet vagy a költségek, illetve a terhek csökkentését célozzák, és semmiképpen sem róhatnak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra;

b) öt egymást követő évben az I. mellékletben felsorolt, "rövid távú vállalkozásstatisztikák" terület legfeljebb egy részletes témáját, az "országos szintű vállalkozásstatisztikák" terület legfeljebb három részletes témáját, a "regionális vállalkozásstatisztikák" terület legfeljebb két részletes témáját és a "nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák" terület legfeljebb két részletes témáját válthatja fel egy másik részletes téma, továbbá minden terület összesen legfeljebb egy részletes témával bővülhet;

c) a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legalább tizennyolc hónappal az adatok vonatkozási időszakának lejárta előtt kell elfogadni, kivéve az "innováció" és az "IKT-használat és elektronikus kereskedelem" témákat, amelyek esetében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legalább hat, illetve tizenöt hónappal az adatok vonatkozási időszakának lejárta előtt kell elfogadni;

d) bármely új részletes téma megvalósíthatóságát fel kell mérni a tagállamok által a 20. cikkel összhangban végzett kísérleti tanulmányok révén.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó a következőkre:

a) az innovációval, az IKT-használattal és elektronikus kereskedelemmel, valamint a globális értékláncokkal kapcsolatos részletes témák;

b) az 549/2013/EU rendelet szerinti nemzeti és regionális számlák, illetve a 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) szerinti fizetésimérleg-statisztikák elszámolási keretrendszerének változásaiból fakadó módosítások.

7. cikk

Az adatokra vonatkozó követelmények technikai előírásai

(1) Az I. mellékletben felsorolt részletes témák esetében a tagállamok az adatokat az egyes részletes témák szerint állítják össze. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e rendelet szerint továbbítandó adatok következő elemeinek részletesebb meghatározása, valamint azok technikai meghatározása és egyszerűsítése céljából:

a) változók;

b) mértékegység;

c) statisztikai sokaság (a piaci/nem piaci tevékenységek vagy termelők szempontjából fennálló követelményeket is beleértve);

d) osztályozások (beleértve a termékek, az országok és területek, valamint az ügylettípusok listáit is) és bontások;

e) egyedi adatrekordok önkéntes alapon való továbbítása;

f) közelítések alkalmazása és minőségi követelmények;

g) az adattovábbítási határidő;

h) az első vonatkozási időszak;

i) súlyozás és a bázisév megváltoztatása a "rövid távú vállalkozásstatisztikák" terület esetében;

j) a "nemzetközi árukereskedelem" témára vonatkozó további előírások, többek között a vonatkozási időszak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett, egyszerűsítésre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Bizottság a vállalkozásokra nehezedő teher könnyítése érdekében - az arányosság elvének megfelelően - figyelembe veszi a vállalati szektor gazdasági tevékenységeinek méretét és jelentőségét. Ezenfelül a Bizottság biztosítja az 549/2013/EU rendelet szerinti nemzeti és regionális számlák, illetve a 184/2005/EK rendelet szerinti fizetésimérleg-statisztikák elszámolási keretrendszerének kidolgozásához szükséges adatszolgáltatás fenntartását. Az I. mellékletben felsorolt témákra vonatkozó adatok esetében a végrehajtási jogi aktusokat - az e rendelet alapján elfogadásra kerülő első végrehajtási jogi aktusok kivételével - legalább tizennyolc hónappal az adatok vonatkozási időszakának lejárta előtt kell elfogadni. Az "innováció" és az "IKT-használat és elektronikus kereskedelem" témák esetében a végrehajtási jogi aktusokat legalább hat, illetve tizenöt hónappal az adatok vonatkozási időszakának lejárta előtt el kell fogadni.

(3) A végrehajtási jogi aktusoknak az (1) bekezdés a) pontjának megfelelő elfogadásakor - kivéve a 6. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában felsorolt témák esetében - a Bizottság gondoskodik arról, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt egyes területek változóinak száma ne haladja meg a következőket:

a) a "rövid távú vállalkozásstatisztikák" területén 22 változó;

b) az "országos szintű vállalkozásstatisztikák" területén 93 változó;

c) a "regionális vállalkozásstatisztikák" területén 31 változó; valamint

d) a "nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák" területén 26 változó.

(4) A végrehajtási jogi aktusoknak az (1) bekezdés a) pontjának megfelelő elfogadásakor a Bizottság gondoskodik arról, hogy a 6. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában felsorolt egyes témák esetében a változók száma ne haladja meg a következőket:

a) a "globális értékláncok" területén 20 változó;

b) az "IKT-használat és elektronikus kereskedelem" területén 73 változó; valamint

c) az "innováció" területén 57 változó.

(5) Valahányszor új adatok szükségesek a felhasználói igények kielégítéséhez, és bizonyos fokú rugalmasságot biztosítandó, a Bizottság a "rövid távú vállalkozásstatisztikák", a "regionális vállalkozásstatisztikák" és a "nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák" területek mindegyike esetében öt egymást követő naptári évben legfeljebb 5 változót, az "országos szintű vállalkozásstatisztikák" területén pedig 20 változót módosíthat a (3) bekezdéssel összhangban. Az említett felső határok nem alkalmazandók a "globális értékláncok", az "innováció", illetve az "IKT-használat és elektronikus kereskedelem" területén.

(6) E cikk (3) bekezdése ellenére, valahányszor új adatok szükségesek a felhasználói igények kielégítéséhez, és bizonyos fokú rugalmasság biztosításához a 20. cikkben említett kísérleti tanulmányokat követően, az e cikk (3) bekezdésében említett területek változóinak teljes száma legfeljebb 10 változóval nőhet.

(7) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok előkészítésekor a statisztikák minősége várható javulásának felmérésével és a további javasolt intézkedésből közvetlenül vagy közvetve származó minden más előnnyel együtt figyelembe kell venni a tagállamokat vagy a válaszadókat sújtó esetleges többletköltségeket, illetve adminisztratív terheket.

Az e bekezdés első albekezdése nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek az osztályozások és a nómenklatúrák változásaiból, valamint amelyek az 549/2013/EU rendelet szerinti nemzeti és regionális számlák, illetve a 184/2005/EK rendelet szerinti fizetésimérleg-statisztikák elszámolási keretrendszerének változásaiból fakadnak.

IV. FEJEZET

Vállalkozásnyilvántartások

8. cikk

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai kerete

(1) A Bizottság (Eurostat) statisztikai célból uniós szinten létrehozza a multinacionális vállalatcsoportok EuroGroups-regiszterét.

(2) A tagállamok a vállalkozások számára egy vagy több statisztikai célú nyilvántartást hoznak létre nemzeti szinten, amelyek e rendelet szerint harmonizált közös alappal rendelkeznek, és amelyek alapként szolgálnak felmérések előkészítéséhez és összehangolásához, valamint információforrásként működnek a vállalkozási sokaság és a vállalkozásdemográfia statisztikai elemzéséhez, az adminisztratív adatok felhasználásához, valamint a statisztikai egységek azonosításához és létrehozásához.

(3) A tagállamok és a Bizottság (Eurostat) a 10. cikkben foglaltak szerint adatcserét folytatnak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete vonatkozásában.

(4) A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai és az EuroGroups-regiszter jelentik a hiteles forrást az európai statisztikák előállításához alapul szolgáló, a 17. cikknek megfelelően magas minőségű és harmonizált statisztikai célú nemzeti gazdasági szervezeti nyilvántartási sokaságok létrehozásához.

A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai a hiteles forrásai a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai sokaságainak. Az EuroGroups-regiszter a hiteles forrás a multinacionális vállalatcsoportokhoz kapcsolódó, a határokon átnyúló információk koordinálását igénylő vállalkozásstatisztikák alapjául szolgáló nyilvántartási sokaságnak az európai statisztikai rendszer számára történő létrehozásához.

9. cikk

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretére vonatkozó követelmények

(1) A 8. cikk szerint, a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretéhez tartozó statisztikai és jogi egységeket a mindkét következő pontban meghatározott - és a III. mellékletben tovább részletezett - elemek jellemzik:

a) a nyilvántartás részletes témái és az egyedi azonosító;

b) ütemezés és gyakoriság.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a nyilvántartás III. mellékletben felsorolt részletes témáira vonatkozó változók meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása során biztosítja, hogy azok ne járjanak jelentős többletköltséggel vagy -terhekkel a tagállamok vagy a válaszadók számára.

10. cikk

Bizalmas adatok cseréje és az azokhoz való hozzáférés a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete vonatkozásában

(1) A tagállamok bizalmas adatokat cserélnek.

E célból a multinacionális vállalatcsoportokra és a hozzájuk tartozó egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt változókat tartalmazó bizalmas adatokat érintő adatcserére az egyes tagállamok nemzeti statisztikai hatóságai között kizárólag statisztikai célokra, a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó uniós információk minőségének biztosítása érdekében kerülhet sor. Ilyen adatcserére az adatszolgáltatói terhek csökkentése céljából is sor kerülhet.

Ha a bizalmasadat-csere az európai uniós multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó információk minőségének biztosítása érdekében történik, és az adatokat szolgáltató illetékes nemzeti statisztikai hatóság kifejezetten engedélyezi az adatcserét, a nemzeti központi bankok is részt vehetnek a bizalmas adatoknak a kizárólag statisztikai célú cseréjében.

(2) Bizottság (Eurostat) és a tagállamok bizalmas adatokat cserélnek.

E célból a nemzeti statisztikai hatóságoknak továbbítaniuk kell a multinacionális vállalatcsoportokra és a hozzájuk tartozó egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt változókat tartalmazó adatokat a Bizottság (Eurostat) részére, hogy kizárólag statisztikai célokra információt nyújtsanak az európai uniós multinacionális vállalatcsoportokról.

Az adatok következetes, kizárólag statisztikai célú nyilvántartásának és felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság (Eurostat) továbbítja az egyes tagállamok illetékes nemzeti statisztikai hatóságainak a multinacionális vállalatcsoportokra és a hozzájuk tartozó egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt változókat tartalmazó adatokat, ha a csoport legalább egy jogi egysége az érintett tagállam területén található.

Az EuroGroups-regiszter előállítása során a hatékonyság és a magas minőség biztosítása érdekében a Bizottság (Eurostat) - kizárólag statisztikai célokra - továbbítja a nemzeti statisztikai hatóságoknak az EuroGroups-regiszterben szereplő valamennyi multinacionális vállalatcsoportra és a hozzájuk tartozó egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt változókat tartalmazó adatokat.

(3) A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok a jogi egységek azonosítása céljából bizalmas adatokat cserélnek.

E célból a nemzeti statisztikai hatóságoknak továbbítaniuk kell a Bizottság (Eurostat) részére a bejegyzett jogi egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt azonosítási és demográfiai változókra, valamint rétegzési információkra korlátozott adatokat, kizárólag az uniós jogi egységek egyedi azonosítása céljából.

Az EuroGroups-regiszter előállítása során a hatékonyság és a magas minőség biztosítása érdekében a Bizottság (Eurostat) - kizárólag az európai uniós jogi egységek egyedi azonosítása céljára - továbbítja az egyes tagállamok nemzeti statisztikai hatóságának a jogi egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt azonosítási és demográfiai változókra, valamint rétegzési információkra korlátozott adatokat.

(4) A bizalmas adatok cseréje a Bizottság (Eurostat) és a központi bankok között kizárólag statisztikai célokból folytatható a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti központi bankok, valamint a Bizottság (Eurostat) és az Európai Központi Bank között, a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó uniós információk minőségének biztosítása céljából, amennyiben az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok kifejezetten hozzájárultak a cseréhez.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a IV. mellékletben felsorolt változókra vonatkozó technikai részletek meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy az e cikk alapján kicserélt adatokat kizárólag statisztikai célokra használják, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az említett adatok formátumának és az adatokra vonatkozó biztonsági és titoktartási intézkedéseknek a meghatározása, továbbá az adatcserére vonatkozó eljárás meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7) Ha a Bizottság (Eurostat), a nemzeti statisztikai hatóságok, a nemzeti központi bankok és az Európai Központi Bank a nemzeti területen belüli vagy kívüli egységekre vonatkozó bizalmas adatokat kap, e cikk értelmében az említett információkat a 223/2009/EK rendelettel összhangban bizalmasan kezeli.

A bizalmas adatok nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) közötti továbbítására kizárólagosan statisztikai célokból, az európai statisztikák előállításához szükséges mértékben kerülhet sor. Minden újabb továbbítást kifejezetten engedélyeznie kell azon nemzeti hatóságnak, amely az adatokat összegyűjtötte.

(8) A tagállamok és a Bizottság meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék és szankcionálják a kicserélt statisztikai adatok bizalmas kezelésének megsértését. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

V. FEJEZET

Bizalmas adatok cseréje az unión belüli áruforgalmi statisztikák céljából

11. cikk

Bizalmas adatok cseréje

(1) Az Unión belüli árukivitelre vonatkozó bizalmas adatok tagállamok közötti cseréjére kizárólag statisztikai célokból kerülhet sor, és az az Unión belüli áruforgalmi statisztikák fejlesztésében, előállításában és közzétételében részt vevő nemzeti statisztikai hatóságok között történik.

Az adatokra vonatkozó követelményeket érintő, a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében említett technikai előírások a bizalmas adatok cseréjére is vonatkoznak, az ebben a fejezetben foglaltaknak megfelelően.

(2) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai a 12. cikkben foglaltak szerint az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai rendelkezésére bocsátják az Unión belüli, az említett tagállamba irányuló árukivitelre vonatkozó statisztikai információkat.

(3) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai a kicserélt adatok statisztikák összeállításában történő felhasználása szempontjából releváns metaadatokat bocsátanak az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai rendelkezésére.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (3) bekezdésben említett releváns metaadatoknak tekintendő információknak, valamint az ezen információk és a (2) bekezdésben említett statisztikai információk szolgáltatása időrendjének meghatározásáról.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Az e cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a kicserélt bizalmas adatokat szolgáltató tagállamok engedélyezik ezeknek az adatoknak a felhasználását arra a célra, hogy az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai más statisztikákat állítsanak elő, feltéve, hogy ezeket az adatokat a 223/2009/EK rendelet 20-26. cikkével összhangban kizárólag statisztikai célokra használják fel.

(6) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak kérésére az importáló tagállam az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak rendelkezésére bocsáthatja az Unión belüli áruimportjára - az említett exportáló tagállamból behozott árukra - vonatkozóan gyűjtött mikroadatokat.

12. cikk

A kicserélendő statisztikai információk

(1) A 11. cikk (2) bekezdésében említett statisztikai információk a következőket foglalják magukban:

a) az Unión belüli áruforgalomra vonatkozó statisztikák céljából gyűjtött mikroadatok;

b) meghatározott árukról vagy árumozgásokról összeállított adatok; és

c) vám-árunyilatkozatok adatainak felhasználásával összeállított adatok.

(2) A ténylegesen vállalati felmérésekből vagy az adminisztratív adatok alapján begyűjtött, a 11. cikk (2) bekezdésében említett statisztikai információnak az egyes tagállamok Unión belüli, az összes többi tagállamba irányuló árukivitele összértékének legalább 95 %-át le kell fednie.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az Unión belüli áruexport lefedettségi arányának a technikai és gazdasági fejlemények fényében történő csökkentésével - megtartva ugyanakkor az érvényben lévő minőségi standardoknak megfelelő statisztikákat - történő módosítására vonatkozóan.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el abból a célból, hogy meghatározza az (1) bekezdésben említett információk gyűjtésére és összeállítására vonatkozó technikai előírásokat, valamint hogy részletesebben meghatározza a (2) bekezdésben említett lefedettségi arány alkalmazását a vonatkozási időszak tekintetében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Statisztikai adatelemek

(1) A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mikroadatoknak a következő statisztikai adatelemeket kell tartalmazniuk:

a) a 2006/112/EK irányelv 214. cikkének megfelelően az importáló tagállamban a partnervállalkozásnak kiosztott egyedi azonosító szám;

b) a vonatkozási időszak;

c) a kereskedelmi forgalom;

d) az áru;

e) a partner tagállam;

f) a származási ország;

g) az áruk értéke;

h) az áruk mennyisége;

i) az ügylet típusa.

A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mikroadatok közé tartozhat a szállítási mód és a szállítási feltételek is, amennyiben az exportáló tagállam gyűjti ezeket a statisztikai adatelemeket.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e bekezdés első albekezdésének a)-i) pontjában említett statisztikai adatelemek, továbbá a meghatározott árukra vagy árumozgásokra alkalmazandó statisztikai adatelemek, valamint a 12. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjában említett vám-árunyilatkozatok adatainak felhasználásával összeállított adatok listájának meghatározásáról.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A tagállamok - bizonyos, a minőségi követelményeknek megfelelő feltételek mellett - egyszerűsíthetik a szolgáltatandó információkat, amennyiben ez az egyszerűsítés nem befolyásolja hátrányosan a statisztikák minőségét.

Egyedi esetekben a tagállamok az (1) bekezdésben említett statisztikai adatelemeket csökkentett számban is gyűjthetik, vagy egyes adatelemekkel kapcsolatban az információkat kevésbé részletesen is gyűjthetik.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az egyszerűsítés első albekezdésben említett részletes szabályainak és az egyszerűsítés körébe eső, Unión belüli export maximális értékének meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk

A kicserélt bizalmas adatok védelme

(1) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai az olyan exportőrre vonatkozó mikroadatrekordokat, akinek a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó, a 19. cikknek megfelelő kérelmét az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai jóváhagyták, a tényleges érték megadásával és a 13. cikk (1) bekezdésében említett összes statisztikai adatelemmel együtt átadják az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak, a mikroadatrekordot arra utaló jelzettel ellátva, hogy az adott mikroadatrekord bizalmas jellegű.

(2) Az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai felhasználhatják az exportra vonatkozó, titoktartási kötelezettség alá eső mikroadatrekordokat az Unión belüli import statisztikai eredményeinek összeállításánál. Ha az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai felhasználják az exportra vonatkozó, titoktartási kötelezettség alá eső mikroadatrekordokat, biztosítaniuk kell, hogy az Unión belüli import statisztikai eredményeinek - az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai általi - közzététele során tiszteletben tartsák az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai által biztosított, a statisztikai adatokra vonatkozó bizalmas kezelést.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e fejezet értelmében kicserélt bizalmas adatok védelmének garantálása céljából, meghatározva az említett adatok formátumát, a rájuk vonatkozó biztonsági és titoktartási intézkedéseket, köztük az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának szabályait, valamint az adatcserére vonatkozó eljárást.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A tagállamok és a Bizottság meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék és szankcionálják a kicserélt statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás megsértését. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

15. cikk

Tudományos célú hozzáférés a kicserélt bizalmas adatokhoz

Tudományos célú statisztikai elemzést végző kutatók számára hozzáférés biztosítható a kicserélt bizalmas adatokhoz a 223/2009/EK rendelet 23. cikkével összhangban, azon exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak jóváhagyásával, amely az adatokat szolgáltatta.

VI. FEJEZET

Bizalmas adatok cseréje európai vállalkozásstatisztikák és nemzeti számlák céljára

16. cikk

Bizalmas adatok cseréje - engedélyező rendelkezés

(1) Kizárólag statisztikai célokból engedélyezett az e rendelet alapján gyűjtött vagy összeállított bizalmas adatoknak az érintett tagállamok nemzeti statisztikai hatóságai, nemzeti központi bankjai, az EKB és a Bizottság (Eurostat) közötti cseréje, amennyiben ez az adatcsere az európai vállalkozásstatisztika vagy a nemzeti számlák minőségének és összehasonlíthatóságának fenntartásához szükséges, összhangban az 549/2013/EU rendeletben szereplő fogalmakkal és módszertannal.

(2) A nemzeti statisztikai hatóságoknak, a nemzeti központi bankoknak, a Bizottságnak (Eurostat) és az EKB-nak a kapott bizalmas információkat bizalmasan kell kezelniük, és azokat kizárólag statisztikai célokra használhatják fel, összhangban a 223/2009/EK rendelet 20-26. cikkével.

VII. FEJEZET

Minőség, továbbítás és közzététel

17. cikk

Minőség

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a továbbított európai vállalkozásstatisztikák, valamint a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai és az EuroGroups-regiszter minőségét.

(2) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglalt minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(3) A Bizottság (Eurostat) átlátható és ellenőrizhető módon értékeli a továbbított adatok és metaadatok minőségét.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok évente a következőket továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére:

a) minőségjelentések és metaadat-leírások az e rendelet alapján továbbított adatokra vonatkozóan;

b) minőségjelentések és metaadat-leírások a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai tekintetében.

Többéves statisztikák esetében az első albekezdés a) pontjában említett minőségjelentések és metaadat-leírások gyakorisága azonos kell, hogy legyen az említett statisztikák gyakoriságával.

(5) A Bizottság (Eurostat) az EuroGroups-regiszterhez kapcsolódóan éves minőségjelentéseket és metaadat-leírásokat küld a tagállamoknak.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségjelentések és a metaadat-leírások továbbítására vonatkozó szabályoknak, e minőségjelentések és a metaadat-leírások tartalmának és a továbbítás határidejének a megállapítására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra.

A jelentés tartalmának a minőség legfontosabb és lényegi szempontjaira kell korlátozódnia.

(7) A tagállamok a lehető legrövidebb időn belül értesítik a Bizottságot (Eurostat) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak minőségét befolyásoló jelentősebb módszertani vagy más változásokról. A tájékoztatást a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb hat hónappal az említett változás hatálybalépését követően meg kell adni.

(8) A Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérését követően a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak, ami nem róhat jelentős többletköltségeket vagy terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra.

18. cikk

Adatok és metaadatok továbbítása

(1) A tagállamok az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó standardoknak megfelelően benyújtják a Bizottságnak (Eurostat) az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat. Ha a továbbított adatok bizalmasak, a tényleges értéket arra utaló jelzettel küldik, hogy bizalmasan kell kezelni őket és nem tehetők közzé.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el ezen standardok, valamint az adatok és metaadatok továbbítására vonatkozó eljárás meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérését követően a tagállamok elvégzik a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak statisztikai elemzését, és az eredményeket továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak).

A Bizottság (Eurostat) végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az említett statisztikai elemzések eredményei továbbításának formátumát és eljárását.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság (Eurostat) gondoskodik arról, hogy az említett végrehajtási jogi aktusok ne rójanak jelentős többletköltséget vagy terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra.

(3) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérését követően megadnak az e rendeletnek a tagállamokban történő végrehajtásával kapcsolatos bármely releváns információt. A Bizottság ezen kérései nem róhatnak további jelentős adminisztratív vagy pénzügyi terhet a tagállamokra.

19. cikk

A nemzetközi árukereskedelemre vonatkozó statisztikák közzétételével kapcsolatos bizalmas kezelés

A nemzeti statisztikai hatóság kizárólag az áruk importőrének vagy exportőrének a kérésére eldönti, hogy módosítások nélkül közzétegye-e az adott behozatalokkal vagy kivitelekkel kapcsolatos statisztikai eredményeket, vagy az említett importőr vagy exportőr indokolt kérését követően módosítja a statisztikai eredményeket azért, hogy lehetetlenné tegye az említett importőr vagy az exportőr azonosítását annak érdekében, hogy megfeleljen a statisztikai adatok bizalmas kezelése elvének, összhangban a 223/2009/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdése a) pontjával.

VIII. FEJEZET

Kísérleti tanulmányok és finanszírozás

20. cikk

Kísérleti tanulmányok

(1) Ha a Bizottság (Eurostat) az e rendelet hatálya alá tartozó adatsorokra vonatkozó fontos új, az adatokra vonatkozó követelmények vagy fejlesztések iránti igényt azonosít, olyan kísérleti tanulmányokat indíthat el, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon végeznek valamely új adatgyűjtés előtt. E kísérleti tanulmányok közé tartoznak a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével, az ingatlannal, a pénzügyi mutatókkal, valamint a környezettel és éghajlattal kapcsolatos kísérleti tanulmányok.

(2) A kísérleti tanulmányok célja, hogy felmérjék az adatok megszerzésének fontosságát és megvalósíthatóságát. A Bizottság (Eurostat) e vizsgálatok eredményeit a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel együttműködve értékeli. Az eredmények értékelése során figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások és a nemzeti statisztikai hatóságok számára a fejlesztések milyen előnyökkel, a többletköltségekkel és többletterhekkel járnak.

(3) A (2) bekezdésben említett értékelést követően a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben jelentést készít az (1) bekezdésben említett tanulmányok megállapításairól. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

(4) A Bizottság 2022. január 7-ig, majd azt követően kétévente jelentést készít az (1) bekezdésben említett kísérleti tanulmányok terén összességében elért eredményekről. E jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

A Bizottság adott esetben és figyelembe véve a (2) bekezdésben említett eredmények értékelését, e jelentésekhez új adatkövetelményeket bevezető javaslatokat csatol.

21. cikk

Finanszírozás

(1) E rendelet végrehajtásához az Unió pénzügyi támogatást nyújthat a nemzeti statisztikai hatóságoknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott listán szereplő más nemzeti hatóságoknak a következők költségekhez:

a) a vállalkozásstatisztika területén az adatkövetelmények és az adatkezelés fejlesztése vagy végrehajtása;

b) a vállalkozásstatisztikák minőségének javítását célzó módszerek fejlesztése vagy ezek gyűjtésével és előállításával kapcsolatos költségek és adminisztratív terhek csökkentése, valamint a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai európai keretének javítása;

c) olyan módszerek kidolgozása, amelyek célja azoknak az adminisztratív és pénzügyi terheknek a csökkentése, amelyek a szükséges információknak az adatszolgáltató egységek - különösen a kkv-k - általi szolgáltatásával járnak;

d) a 20. cikkben említett kísérleti tanulmányokban való részvétel;

e) eljárások, IT-rendszerek és hasonló támogató funkciók kialakítása vagy fejlesztése jobb minőségű statisztikák készítése vagy az adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése céljából.

(2) Az uniós pénzügyi hozzájárulást a 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 7. cikkének, valamint az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 6. cikkének megfelelően kell nyújtani.

(3) Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 95 %-át.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2020. január 6-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (2) vagy (3) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, vagy a 12. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

23. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott ESR-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

24. cikk

Eltérések

(1) Amennyiben e rendeletnek vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedéseknek és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében történő alkalmazása jelentős kiigazításokat tesz szükségessé, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján legfeljebb három évre eltérést engedélyezhet e rendelettől, valamint az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedésektől és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól.

Az érintett tagállam az érintett jogi aktus hatálybalépésétől számított három hónapon belül az eltérésre irányuló, megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

Az említett eltéréseknek a tagállami adatok összehasonlíthatóságára vagy a kívánt, időszerű és reprezentatív európai összesített adatok kiszámítására gyakorolt hatását a minimumra kell korlátozni. Az eltérés engedélyezésekor figyelembe kell venni a válaszadói terheket.

(2) Amennyiben az eltéréssel érintett időszak végén továbbra is indokolt fenntartani az olyan területeket érintő eltérést, ahol a 20. cikkben említett kísérleti tanulmányokat végeztek, a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása útján engedélyezhet további, legfeljebb egyéves időtartamra szóló eltérést.

Az érintett tagállam legkésőbb hat hónappal az (1) bekezdés szerint engedélyezett eltéréssel érintett időszak vége előtt a meghosszabbítás okait és részletes indokait bemutató kérelmet nyújt be a Bizottságnak.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 48/2004/EK, a 808/2004/EK, a 716/2007/EK, a 177/2008/EK és a 295/2008/EK rendelet, valamint az 1608/2003/EK határozat és a 3924/91/EGK rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti.

(2) A 638/2004/EK és a 471/2009/EK rendelet 2022. január 1-jén hatályát veszti.

(3) Az 1165/98/EK rendelet 2024. január 1-jén hatályát veszti.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem érinti az adatok és metaadatok, többek között a minőségjelentések továbbítására vonatkozóan az adott jogi aktusokban szereplő azon vonatkozási időszakok tekintetében fennálló kötelezettségeket, amelyek - teljes egészükben vagy részben - megelőzik az említett bekezdésekben szereplő időpontokat.

(5) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

26. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az 5. cikk (2), (3) és (4) bekezdését, valamint a 11-15. cikket azonban 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. november 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) HL C 77., 2018.3.1., 2. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. november 19-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 177/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 61., 2008.3.5., 6. o.).

(4) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1297/2008/EK határozata (2008. december 16.) az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programjáról (HL L 340., 2008.12.19., 76. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(9) HL C 238., 2018.7.6., 28. o.

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 48/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a 2003-2009. vonatkozási év tekintetében az acéliparra vonatkozó éves közösségi statisztikák előállításáról (HL L 7., 2004.1.13., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2004.4.7., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 808/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 143., 2004.4.30., 49. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 716/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 171., 2007.6.29., 17. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás) (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 471/2009/EK rendelete (2009. május 6.) a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 152., 2009.6.16., 23. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1608/2003/EK határozata (2003. július 22.) a közösségi tudományos és technológiai statisztikák előállításáról és kidolgozásáról (HL L 230., 2003.9.16., 1. o.).

(19) A Tanács 3924/91/EGK rendelete (1991. december 19.) az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról (HL L 374., 1991.12.31., 1. o.).

(20) A Tanács 1165/98/EK rendelete (1998. május 19.) a rövid távú statisztikákról (HL L 162., 1998.6.5., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(23) A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.).

(24) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 184/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról (HL L 35., 2005.2.8., 23. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az európai statisztikai programról (2013-2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

I. MELLÉKLET

FELDOLGOZANDÓ TÉMÁK

1. terület: Rövid távú vállalkozásstatisztikák

2. terület: Országos szintű vállalkozásstatisztikák

3. terület: Regionális vállalkozásstatisztikák

4. terület: Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák

II. MELLÉKLET

A TÉMÁK GYAKORISÁGA, VONATKOZÁSI IDŐSZAKA ÉS STATISZTIKAI EGYSÉGE

1. terület: Rövid távú vállalkozásstatisztikák

2. terület: Országos szintű vállalkozásstatisztikák

3. terület Regionális vállalkozásstatisztikák

4. terület Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák

III. MELLÉKLET

A VÁLLALKOZÁSOK STATISZTIKAI CÉLÚ NYILVÁNTARTÁSAI EURÓPAI KERETÉNEK ELEMEI

A. rész: A nyilvántartás részletes témái és egyedi azonosító

1. A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaiban és az EuroGroups-regiszterben szereplő, e rendelet 2. cikkében említett egységeket egy azonosító számmal és a nyilvántartás C. részben meghatározott részletes témáival kell megjelölni.

2. A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete infrastrukturális szerepének elősegítése érdekében a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaiban és az EuroGroups-regiszterben szereplő egységek egyedi beazonosítása azonosító számmal történik. Ezeket az azonosító számokat a nemzeti statisztikai hatóságok adják ki. Az EuroGroups-regiszter tekintetében releváns jogi egységek és multinacionális vállalatcsoportok részére az azonosító számokat a Bizottság (Eurostat) adja ki. A nemzeti statisztikai hatóságok nemzeti célokra további azonosító számot is fenntarthatnak a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaiban.

B. rész: Ütemezés és gyakoriság

3. A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásait és az EuroGroups-regisztert az azokba való bejegyzésekkel és az azokból való törlésekkel legalább évente naprakésszé kell tenni.

4. A naprakésszé tétel gyakoriságának az egység jellegétől, az érintett változótól, az egység méretétől és a naprakésszé tételhez általában alkalmazott forrástól kell függenie.

5. A tagállamok évente készítenek a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak év végi állapotát tükröző befagyasztott állapotokat, és ezt elemzés céljából legalább 30 évig megőrzik. A Bizottság (Eurostat) évente készít az EuroGroups-regiszter év végi állapotát tükröző befagyasztott állapotokat, és ezt elemzés céljából legalább 30 évig megőrzi.

C. rész: Részletes témák a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásához

A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak és az EuroGroups-regiszternek az e rendelet 2. cikkében meghatározott egységek vonatkozásában egységenként az alábbi részletes témákat kell tartalmazniuk.

IV. MELLÉKLET

RÉSZLETES TÉMÁK ÉS VÁLTOZÓK A BIZALMAS ADATOKNAK A VÁLLALKOZÁSOK STATISZTIKAI CÉLÚ NYILVÁNTARTÁSAI EURÓPAI KERETE CÉLJÁBÓL VÉGZETT CSERÉJE TEKINTETÉBEN

A "feltételes" jelzéssel ellátott adatok megadása kötelező, amennyiben azok rendelkezésre állnak a tagállamokban, az "opcionális" jelzéssel ellátottaké pedig ajánlott.

1.

2.

3.

3.1. Az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok által a honos bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó adatok

3.2. Az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok által a külföldi bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó adatok

3.3. A Bizottság (Eurostat) által a bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan az illetékes nemzeti statisztikai hatóságoknak továbbítandó adatok

V. MELLÉKLET

Az egyes tagállamok illetékes adóhatóságai által a nemzeti statisztikai hatóságnak nyújtandó információk, az 5. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően

a) olyan adóalanyok és nem adóalany jogi személyek héabevallásából származó információk, akik, illetve amelyek az adott időszakra vonatkozóan a 2006/112/EK tanácsi irányelv 251. cikkének a) pontjával összhangban jelentették be az Unión belüli termékértékesítéseket, vagy akik, illetve amelyek az említett irányelv 251. cikkének c) pontjával összhangban jelentették be az Unión belüli termékbeszerzéseket;

b) az összesítő héanyilatkozatokból összegyűjtött, az Unión belüli értékesítésekre vonatkozó összesítő nyilatkozatokban szereplő információk, a 2006/112/EK irányelv 264. és 265. cikkének megfelelően;

c) az összes többi tagállam által az Unión belüli beszerzésekre vonatkozóan közölt információk, a 904/2010/EU tanácsi rendelet (1) 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(1) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

VI. MELLÉKLET

Az egyes tagállamok illetékes vámhatóságai által a nemzeti statisztikai hatóságnak nyújtandó információk, az 5. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően:

a) az aktív feldolgozási vámeljárás hatálya alá tartozó, Unión belüli áruexportot és Unión belüli áruimportot végző személy azonosítására szolgáló információk;

b) az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (1) 7. cikkében említett, az EORI-számhoz kapcsolódó elektronikus rendszerben rendelkezésre álló, az uniós vámrendelkezések alapján nyújtott, a gazdálkodókra vonatkozó regisztrációs és azonosító adatok;

c) a nemzeti vámhatóságok által elfogadott vám-árunyilatkozatokból vagy e nyilatkozatról hozott vámhatósági határozat tárgyát képező vám-árunyilatkozatokból származó kiviteli és behozatali adatrekordok és:

i. az e hatóságokhoz benyújtott vám-árunyilatkozatok; vagy

ii. azon vám-árunyilatkozatok, amelyek tekintetében az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 225. cikke szerinti kiegészítő árunyilatkozat az engedélyes rendszerében elektronikus úton közvetlenül hozzáférhető a hatóságok számára.

(1) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).