32021R0694[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/694 RENDELETE

(2021. április 29.)

a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Digitális Európa programot (a továbbiakban: a program) a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret időtartamára.

Ez a rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021-től 2027-ig tartó időszakra szóló költségvetését, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "vegyes finanszírozási művelet": az uniós költségvetésből - többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott vegyes finanszírozási eszköz vagy platform keretében - támogatott olyan fellépés, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat vagy finanszírozási eszközöket kombinál fejlesztési vagy egyéb közjogi pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

2. "jogalany": olyan természetes személy vagy az uniós, a nemzeti vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott és e minőségében elismert olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és képes arra, hogy saját nevében fellépve jogokat gyakoroljon és kötelezettségeket vállaljon, vagy a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

3. "társult ország": olyan harmadik ország, amely részes fele egy, az Unióval megkötött, a 10. cikk alapján a programban való részvételét lehetővé tevő megállapodásnak;

4. "európai érdekű nemzetközi szervezet": olyan nemzetközi szervezet, amely tagjainak többségét a tagállamok alkotják, vagy amelynek székhelye valamely tagállamban található;

5. "európai digitális innovációs központ": a 16. cikkel összhangban kiválasztott jogalany a program keretébe eső feladatok ellátására, különösen azáltal, hogy technológiai szakértelmet és kísérleti létesítményeket - így például az ipar digitális transzformációját lehetővé tevő berendezéseket és szoftvereszközöket - bocsát közvetlenül rendelkezésre, vagy azokhoz hozzáférést biztosít, valamint azáltal, hogy megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást, és nyitva áll minden formájú és méretű vállalkozás - különösen a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok (mid-capok) és a növekvő innovatív vállalkozások (scale-upok) - számára, valamint a közigazgatások számára az egész Unióban;

6. "fejlett digitális készségek": a 7. cikkben említett, a program által támogatott technológiák, termékek és szolgáltatások megértéséhez, tervezéséhez, fejlesztéséhez, irányításához, teszteléséhez, bevezetéséhez, alkalmazásához és fenntartásához szükséges ismereteket és tapasztalatokat igénylő készségek és szakmai kompetenciák;

7. "európai partnerség": az (EU) 2021/695 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti európai partnerség;

8. "kis- vagy középvállalkozások" vagy "kkv-k": a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 1 ) mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások;

9. "kiberbiztonság": a hálózati és információs rendszereknek, az ilyen rendszerek felhasználóinak és a kiberfenyegetések által érintett egyéb személyeknek a védelméhez szükséges tevékenységek;

10. "digitális szolgáltatási infrastruktúrák": olyan infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik a hálózati szolgáltatások elektronikus - jellemzően interneten keresztül történő - nyújtását;

11. "kiválósági pecsét": minőségi védjegy, amely azt mutatja, hogy valamely, a program keretében pályázati felhívásra benyújtott pályázat megfelelt a munkaprogramban meghatározott valamennyi értékelési küszöbértéknek, de azt a munkaprogramban az adott pályázati felhívásra rendelkezésre álló költségvetés hiánya miatt nem lehetett finanszírozni, és az más uniós vagy tagállami finanszírozási forrásból kaphat támogatást;

12. "exaflop teljesítmény-nagyságrend": a számítástechnikai rendszerekkel összefüggésben a másodpercenként 1018 (tíz a tizennyolcadikon) lebegőpontos művelet végrehajtására képes teljesítményszint.

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A program általános célkitűzései a következők: az európai gazdaság, ipar és társadalom digitális transzformációjának támogatása és felgyorsítása, az ebből fakadó előnyök eljuttatása a polgárokhoz, a közigazgatásokhoz és a vállalkozásokhoz az egész Unióban, valamint Európa versenyképességének javítása a globális digitális gazdaságban - egyúttal hozzájárulva a digitális szakadék áthidalásához az egész Unióban, és megerősítve az Unió stratégiai autonómiáját - holisztikus, ágazatközi és határokon átnyúló támogatás és erősebb uniós hozzájárulás révén.

A programot adott esetben más uniós programokkal szoros koordinációban kell végrehajtani, és annak a következőkre kell irányulnia:

a) a digitális technológia kulcsterületein Európa kapacitásainak megerősítése és előmozdítása széles körű bevezetés révén;

b) a magánszektorban és a közérdekű területeken Európa kulcsfontosságú digitális technológiái terjesztésének és elterjedésének kiszélesítése, előmozdítva a digitális transzformációt és a digitális technológiákhoz való hozzáférést.

(2) A programnak hat, egymással összefüggő egyedi célkitűzése van:

a) 1. sz. egyedi célkitűzés - Nagy teljesítményű számítástechnika

b) 2. sz. egyedi célkitűzés - Mesterséges intelligencia

c) 3. sz. egyedi célkitűzés - Kiberbiztonság és bizalom

d) 4. sz. egyedi célkitűzés - Fejlett digitális készségek

e) 5. sz. egyedi célkitűzés - Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás.

f) 6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők.

4. cikk

1. sz. egyedi célkitűzés - Nagy teljesítményű számítástechnika

(1) Az Unió pénzügyi hozzájárulása az 1. sz. Nagy teljesítményű számítástechnika egyedi célkitűzés esetében a következő operatív célkitűzések megvalósítására irányul:

a) integrált, keresletorientált és alkalmazásvezérelt, világszínvonalú exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítástechnikai és adat-infrastruktúra telepítése, uniós szintű összehangolása és működtetése, amely infrastruktúra könnyen hozzáférhető a köz- és magánszektorbeli felhasználók, különösen a kkv-k számára, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban találhatók, valamint könnyen hozzáférhető kutatási célokra, az (EU) 2018/1488 rendelettel összhangban;

b) kutatás és innováció eredményeképpen létrejött, felhasználásra kész működőképes technológia telepítése egy integrált uniós HPC-ökoszisztéma kiépítése érdekében, amely kiterjed a tudományos és ipari értéklánc szegmenseinek különböző vonatkozásaira, ideértve a hardvert, a szoftvert, az alkalmazásokat, a szolgáltatásokat, az összeköttetéseket és a digitális készségeket is, a biztonság és az adatvédelem magas szintje mellett;

c) az exaflopot meghaladó teljesítmény-nagyságrendű infrastruktúra telepítése és működtetése, ideértve a kvantuminformatikai technológiákkal és a számítástechnika-tudomány kutatási infrastruktúráival való integrációt, valamint az ilyen telepítéshez szükséges hardver és szoftver Unión belüli fejlesztésének ösztönzése.

(2) Az 1. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó fellépéseket elsősorban az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelettel létrehozott európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozáson keresztül kell végrehajtani.

5. cikk

2. sz. egyedi célkitűzés - Mesterséges intelligencia

(1) Az Unió pénzügyi hozzájárulása a 2. sz. Mesterséges intelligencia célkitűzés esetében a következő operatív célkitűzések megvalósítására irányul:

a) az MI-vel kapcsolatos alapvető kapacitások és ismeretek - ideértve a minőségi adatforrásokat és a kapcsolódó cseremechanizmusokat is -, valamint az algoritmuskönyvtárak kiépítése és megerősítése az Unióban, garantálva egyúttal az uniós értékeket tiszteletben tartó, emberközpontú és inkluzív szemléletet;

b) az a) pontban említett kapacitásokhoz való hozzáférés biztosítása valamennyi vállalkozás, különösen a kkv-k és a startupok, valamint a civil társadalom, a nonprofit szervezetek, a kutatóintézetek, az egyetemek és a közigazgatások számára az említett kapacitásokból az európai társadalom és gazdaság számára fakadó előnyök maximalizálása érdekében;

c) a tagállamokban meglévő, az MI-vel kapcsolatos tesztelési és kísérleti létesítmények megerősítése és hálózatba kapcsolása;

d) a kereskedelmi alkalmazás és a termelési rendszerek fejlesztése és megerősítése a technológiák értékláncokba történő integrálásának és innovatív üzleti modellek kifejlesztésének elősegítése, valamint az innovációról a kereskedelmi célú hasznosításra való áttéréshez megkívánt idő lerövidítése érdekében, továbbá az MI-n alapuló megoldások elterjedésének előmozdítása a közérdekű területeken és a társadalomban.

Az MI-n alapuló megoldásoknak és a rendelkezésre bocsátott adatoknak tiszteletben kell tartaniuk a beépített adatvédelem és -biztonság elvét, valamint maradéktalanul összhangban kell lenniük az adatvédelmi jogszabályokkal.

(2) A Bizottság az uniós és nemzetközi joggal összhangban - ideértve a Chartát - és figyelembe véve többek között az MI-vel foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásait, etikai követelményeket határoz meg a 2. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó munkaprogramokban. A pályázati felhívásoknak, az ajánlati felhívásoknak és a támogatási megállapodásoknak tartalmazniuk kell az említett munkaprogramokban meghatározott, releváns követelményeket.

Adott esetben a Bizottság ellenőrzéseket végez, hogy biztosítsa az említett etikai követelményeknek való megfelelést. Az etikai követelményeknek nem megfelelő fellépések finanszírozása a költségvetési rendelettel összhangban bármikor felfüggeszthető, megszüntethető vagy csökkenthető.

(3) A 2. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó fellépéseket elsősorban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

Az e cikkben említett etikai és jogi követelményeket a 2. sz. egyedi célkitűzés valamennyi fellépésére alkalmazni kell, a végrehajtási módszertől függetlenül.

6. cikk

3. sz. egyedi célkitűzés - Kiberbiztonság és bizalom

(1) Az Unió pénzügyi hozzájárulása a 3. sz. Kiberbiztonság és bizalom egyedi célkitűzés esetében a következő operatív célkitűzések megvalósítására irányul:

a) a tagállamokkal együtt fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák kiépítésének és beszerzésének támogatása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének európai szintű elérése érdekében, az adatvédelmi jogszabályok és az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartásával, biztosítva egyúttal az Unió stratégiai autonómiáját is;

b) a kiberbiztonsággal kapcsolatos európai ismeretek, kapacitás és készségek kiépítésének és legjobb felhasználásának támogatása; valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és általános érvényesítése;

c) a legkorszerűbb, hatékony kiberbiztonsági megoldások széles körű bevezetésének biztosítása az egész európai gazdaságban, különös figyelmet fordítva a közjogi hatóságokra és a kkv-kre;

d) a tagállamok és a magánszektor képességeinek megerősítése annak elősegítése érdekében, hogy megfeleljenek az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 2 ), többek között a kiberbiztonsági legjobb gyakorlatok elterjedését támogató intézkedések révén;

e) a kibertámadásokkal szembeni reziliencia javítása, hozzájárulás a kiberbiztonsági folyamatokkal kapcsolatos kockázatok jobb felismeréséhez és az e folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez, az állami és a magán szervezetek támogatása a kiberbiztonság alapszintjének elérése terén, például az adatok végponttól végpontig terjedő titkosítása és szoftverfrissítések révén;

f) a polgári és a védelmi szféra közötti együttműködés fokozása a kettős felhasználású kiberbiztonsági projektek, szolgáltatások, kompetenciák és alkalmazások tekintetében, az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló rendelettel (a továbbiakban: a Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontról szóló rendelet) összhangban.

(2) A 3. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó fellépéseket elsősorban az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózata révén kell végrehajtani, a Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontról szóló rendelettel összhangban.

7. cikk

4. sz. egyedi célkitűzés - Fejlett digitális készségek

(1) Az Unió pénzügyi hozzájárulása a 4. sz. Fejlett digitális készségek célkitűzés esetében támogatja a fejlett digitális készségek fejlesztését a program által lefedett területeken, annak érdekében, hogy hozzájáruljon az Európában élő tehetségek körének bővítéséhez, áthidalja a digitális szakadékot és ösztönözze a nagyobb szakmai hozzáértést, különösen a nagy teljesítményű és felhőalapú számítástechnika, a nagy adathalmaz (big data)-elemzés, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc), a kvantumtechnológiák, a robotika, az MI tekintetében, figyelembe véve egyúttal a nemek közötti egyensúlyt. A strukturális munkaerőhiány kezelése, valamint a digitális technológiák és alkalmazások területén történő szakosodás ösztönzése érdekében a pénzügyi beavatkozás a következő operatív célkitűzések megvalósítására irányul:

a) magas színvonalú hosszú távú képzés és tanfolyamok - többek között vegyes tanulás - tervezésének és nyújtásának támogatása a diákok és a munkaerő számára;

b) magas színvonalú rövid távú képzések és tanfolyamok tervezésének és nyújtásának támogatása a munkaerő, különösen a kkv-k és a közszektor munkavállalói számára;

c) magas színvonalú munkahelyi képzések és szakmai gyakorlatok - többek között gyakornoki állások - támogatása diákok, továbbá a munkaerő, különösen a kkv-k és a közszektor munkavállalói számára.

(2) A 4. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó fellépéseket elsősorban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

8. cikk

5. sz. egyedi célkitűzés - Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás

(1) Az Unió pénzügyi hozzájárulása az 5. sz. Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás célkitűzés esetében a következő operatív célkitűzések megvalósítására irányul, áthidalva egyúttal a digitális szakadékot:

a) a közszektor és a közérdekű területek, így például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a vámügy, a közlekedés, a mobilitás, az energia, a környezetvédelem, a kulturális és kreatív ágazatok - ideértve az Unióban letelepedett releváns vállalkozásokat is - támogatása, hogy eredményesen telepítsék és elérjék a legkorszerűbb digitális technológiákat, így például a HPC-t, az MI-t és a kiberbiztonságot;

b) nemzeti és regionális fellépésekkel egymást kiegészítve, a legkorszerűbb transzeurópai interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák - ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is - telepítése, működtetése és fenntartása az egész Unióban;

c) a költséghatékony végrehajtás és az interoperabilitás elősegítése érdekében a transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák és a jóváhagyott európai digitális szabványok integrálásának és felhasználásának támogatása a közszektorban és a közérdekű területeken;

d) megoldások és keretek - ideértve a nyílt forráskódú megoldásokat is - közigazgatások, vállalkozások és polgárok általi kifejlesztésének, aktualizálásának és felhasználásának, valamint az interoperabilitási megoldások és keretek újbóli felhasználásának elősegítése;

e) könnyű hozzáférés nyújtása a közszektor és az uniós ipar, különösen a kkv-k számára a digitális technológiák teszteléséhez és kísérleti üzemeltetéséhez, valamint ezek felhasználásának növelése, ideértve a határokon átnyúló felhasználásukat is;

f) a fejlett digitális és kapcsolódó technológiák, többek között különösen a HPC, az MI, a kiberbiztonság és az egyéb csúcs- és jövőbeli technológiák, így például a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc) elterjedésének támogatása a közszektorban és az uniós iparban, különösen a kkv-k és a startupok körében;

g) az interoperábilis digitális megoldások - ideértve a digitális kormányzási megoldásokat is - tervezésének, tesztelésének, végrehajtásának, telepítésének és fenntartásának támogatása adatvezérelt újrahasznosítható megoldási platformok révén nyújtott uniós szintű közszolgáltatások számára, amelyek célja az innováció ösztönzése és közös keretek létrehozása a közigazgatások szolgáltatásaiban rejlő teljes potenciál felszabadítása érdekében a polgárok és vállalkozások számára;

h) uniós szinten folyamatos kapacitás biztosítása a digitális fejlődés vezetése érdekében, a gyorsan változó digitális trendek figyelésén, elemzésén és az azokhoz történő alkalmazkodáson túl, valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és általános érvényesítése;

i) a többek között megosztott könyvelési technológiákon (pl. blokklánc) alapuló szolgáltatásokat és alkalmazásokat felhasználó, megbízható adatmegosztó és digitális infrastruktúrák számára egy európai ökoszisztéma megvalósítására irányuló együttműködés támogatása, ideértve az interoperabilitás és a szabványosítás támogatását is, valamint a beépített biztonságon és adatvédelmen alapuló, határokon átnyúló uniós alkalmazások telepítésének ösztönzésével, megfelelve egyúttal a fogyasztó- és adatvédelmi jogszabályoknak is;

j) az európai digitális innovációs központok és hálózatuk kiépítése és megerősítése.

(2) Az 5.sz. egyedi célkitűzés alá tartozó fellépéseket elsősorban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

8a. cikk

6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők

Az Unió pénzügyi hozzájárulása a 6. sz. Félvezetők egyedi célkitűzés esetében az (EU) 2023/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 )4. cikke (2) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott célkitűzések megvalósítására irányul.

9. cikk

Költségvetés

(1) A programnak a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 8 168 000 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

a) 2 019 914 000 EUR az 1 sz. Nagy teljesítményű számítástechnika egyedi célkitűzésre;

b) 1 663 956 000 EUR a 2. sz. Mesterséges intelligencia egyedi célkitűzésre;

c) 1 399 566 000 EUR a 3. sz. Kiberbiztonság és bizalom egyedi célkitűzésre;

d) 507 347 000 EUR a 4. sz. Fejlett digitális készségek egyedi célkitűzésre;

e) 1 002 217 000 EUR az 5. sz. Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás egyedi célkitűzésre;

f) 1 575 000 000 EUR a 6. sz. Félvezetők egyedi célkitűzésre.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, így például előkészítő, monitoring, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, többek között vállalati információtechnológiai rendszerek alkalmazásával.

(4) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő fellépésekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat több éven keresztül éves részletekre lehet lebontani.

(5) A tagállamok számára megosztott irányítás keretében elkülönített források az érintett tagállam kérésére átcsoportosíthatók a programhoz a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet releváns rendelkezésében meghatározott feltételek mellett, többek között abból a célból, hogy - amennyiben lehetséges - az elszámolható összköltség legfeljebb 100 %-áig kiegészítsék a fellépésnek odaítélt, vissza nem térítendő támogatásokat, a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozási elv és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül. A Bizottság az említett forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül, vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(6) Amennyiben a Bizottság nem tett jogi kötelezettségvállalást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében az e cikk (5) bekezdésének megfelelően átcsoportosított forrásokra vonatkozóan, a megfelelő lekötetlen források - az érintett tagállam kérésére, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet releváns rendelkezésében meghatározott feltételekkel összhangban - visszautalhatók egy vagy több olyan vonatkozó programhoz, amely(ek)ből a források származnak.

(7) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban, a finanszírozási határozatban meghatározott, kellően indokolt esetekben és korlátozott ideig az e rendelet alapján támogatott fellépések, illetve az alapul szolgáló költségek 2021. január 1-jétől támogathatónak, illetve elszámolhatónak tekinthetők, még akkor is, ha azok a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt kerültek végrehajtásra, illetve merültek fel.

10. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1) A program társuláson vagy részleges társuláson keresztül, a 3. cikkben megállapított célkitűzésekkel összhangban nyitva áll a következő harmadik országok részvétele előtt:

a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek is tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;

b) csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

c) az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

d) egyéb harmadik országok, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i. méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei tekintetében;

ii. megállapítja a programokban való részvétel feltételeit, ideértve az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és a programok igazgatási költségeit;

iii. nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az uniós program tekintetében;

iv. garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogait.

Az első albekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

(2) Harmadik országoknak a programhoz való társulása vagy részleges társulása nem érinti az 12. cikk (5) bekezdését.

11. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1) Az Unió együttműködhet a 10. cikkben említett harmadik országokkal, egyéb harmadik országokkal és az ezen országokban létrehozott nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, különösen az euromediterrán és a keleti partnerségek keretében, valamint szomszédos országokkal, különösen a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri régió országaival. A 18. cikk sérelme nélkül, a program nem fedezheti a felmerült kapcsolódó költségeket.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett harmadik országokkal és szervezetekkel az 1. sz., a 2. sz., a 3. sz. és a 6. sz. egyedi célkitűzés tekintetében folytatott együttműködés a 12. cikk hatálya alá tartozik.

12. cikk

Biztonság

(1) A program keretében végrehajtott fellépéseknek meg kell felelniük a vonatkozó biztonsági szabályoknak, ideértve az uniós és nemzeti jogot és különösen a minősített adatok jogosulatlan közléssel szembeni védelmével kapcsolatban. Az Unión kívül végrehajtott, minősített adatokat felhasználó vagy generáló fellépések esetében - a fenti követelményeknek való megfelelésen túl - az ilyen fellépéseknek egy, az Unió és a tevékenység végzése szerinti harmadik ország között kötött biztonsági megállapodás hatálya alá kell tartozniuk.

(2) Adott esetben a kérelmezők által benyújtandó pályázatoknak és ajánlatoknak tartalmazniuk kell egy biztonsági önértékelést, amely azonosít bármely biztonsági kérdést, és részletesen kifejti, hogy ezen kérdéseket hogyan kell kezelni az uniós és nemzeti jognak való megfelelés érdekében.

(3) Adott esetben a Bizottság vagy a program végrehajtásával megbízott szerv elvégzi a kérelmezők által finanszírozásért benyújtott, biztonsági kérdéseket felvető pályázatok biztonsági felülvizsgálatát.

(4) Adott esetben a program keretében végrehajtott fellépéseknek meg kell felelniük az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak ( 4 ) és ezen határozat végrehajtási szabályainak.

(5) A munkaprogram rendelkezhet úgy is, hogy társult országokban letelepedett jogi személyek és az Unióban letelepedett, de harmadik országokból irányított jogi személyek nem jogosultak részt venni a 3. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó valamennyi vagy egyes fellépésekben megfelelően indokolt biztonsági okokból. Ilyen esetekben a pályázati felhívásokat és az ajánlati felhívásokat olyan jogalanyokra kell korlátozni, amelyek a tagállamokban telepedtek le, vagy ilyennek minősülnek, és a tagállamoknak vagy a tagállamok állampolgárainak irányítása alatt állnak.

(6) Ha biztonsági okokból kellően indokolt, a munkaprogram rendelkezhet úgy is, hogy társult országokban letelepedett jogalanyok és az Unióban letelepedett, de harmadik országokból irányított jogalanyok csak akkor jogosultak részt venni az 1. sz., a 2. sz. és a 6. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó valamennyi vagy egyes fellépésekben, ha megfelelnek az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmét garantáló és a minősített dokumentumokban foglalt információ védelmét biztosító, ezen jogi személyek által teljesítendő követelményeknek. Az említett követelményeket a munkaprogramban kell meghatározni.

(7) Adott esetben a Bizottság vagy a program végrehajtásával megbízott szerv biztonsági ellenőrzéseket végez. Az ezen cikkben említett biztonsági követelményeknek nem megfelelő fellépések finanszírozása a költségvetési rendelettel összhangban bármikor felfüggeszthető, megszüntethető vagy csökkenthető.

13. cikk

Más uniós programokkal való szinergiák

(1) A program lehetővé teszi a más uniós programokkal való szinergiákat, amint azt a III. melléklet ismerteti, különösen az uniós programokból származó kiegészítő finanszírozási megállapodások révén, ahol ezt az irányítási szabályok megengedik. A más programokból származó finanszírozásra sor kerülhet egymást követően, váltakozva vagy a források kombinációja révén, ideértve a fellépések közös finanszírozását is. A Bizottság biztosítja, hogy ne akadályozza az egyedi célkitűzések megvalósítását, amikor kihasználásra kerül a programnak más uniós programokkal való kiegészítő jellege.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja a programnak a releváns szakpolitikákkal és uniós programokkal való általános összhangját és egymást kiegészítő jellegét. E célból a Bizottság elősegíti a releváns hatóságok közötti, valamint az ilyen hatóságok és a Bizottság közötti megfelelő koordinációs mechanizmusok kialakítását, és megfelelő monitoring eszközöket hoz létre a program és bármely releváns uniós finanszírozási eszköz közötti szinergiák szisztematikus biztosítása érdekében. Az (1) bekezdésben említett szabályoknak hozzá kell járulniuk az átfedések elkerüléséhez és a kiadások pozitív hatásának maximalizálásához.

(3) A 6. sz. egyedi célkitűzés és más uniós programok közötti szinergiákat az (EU) 2023/1781 rendelet 6. cikke és III. melléklete ismerteti.

14. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett szervek egyes végrehajtási feladatokkal történő megbízása révén, közvetett irányítással kell végrehajtani e rendelet 4-8a. cikkével összhangban. A program végrehajtásával megbízott szervek csak akkor térhetnek el az e rendeletben megállapított részvételi és terjesztési szabályoktól, ha az ilyen eltérésről az ezen szerveket létrehozó vagy az ezen szervekre költségvetés-végrehajtási feladatokat átruházó jogi aktus rendelkezik, vagy - a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii., iii. vagy v. alpontjában említett szervek esetében - ha az ilyen eltérésről a hozzájárulási megállapodás rendelkezik, és ezt a szervek sajátos működési igényei vagy a fellépés jellege megkövetelik.

(2) A program a költségvetési rendeletben megállapított bármely formában nyújthat finanszírozást, többek között különösen közbeszerzés mint elsődleges forma vagy vissza nem térítendő támogatások és pénzdíjak útján.

Amennyiben valamely fellépés célkitűzésének eléréséhez innovatív termékek és szolgáltatások beszerzésére van szükség, csak olyan kedvezményezetteknek ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, amelyek a 2014/24/EU ( 5 ) és a 2014/25/EU ( 6 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv által meghatározott ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők.

Amennyiben valamely fellépés célkitűzéseinek eléréséhez olyan innovatív áruk vagy szolgáltatások nyújtása szükséges, amelyek kereskedelmi forgalomban nagy volumenben még nem beszerezhetők, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő engedélyezheti ugyanazon eljárás keretében több szerződés odaítélését is.

Kellően indokolt közbiztonsági okokból az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő követelheti, hogy a szerződés teljesítésének helye az Unió területén legyen kijelölve.

A program vegyes finanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszközök formájában is nyújthat finanszírozást.

(3) A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő biztosítéknak kell azokat tekinteni a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) 2021/695 rendelet 37. cikke alkalmazandó.

(4) Amennyiben az (EU) 2023/1781 rendelet 27. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, az említett cikket kell alkalmazni.

15. cikk

Európai partnerségek

A program európai partnerségeken keresztül, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti stratégiai tervezés keretében is végrehajtható, az (EU) 2021/695 rendelet 6. cikkében említettek szerint. Az ilyen végrehajtásba beletartozhatnak az EUMSZ 187. cikke alapján, közös vállalkozások formájában létrehozott, a köz- és magánszektor közötti meglévő vagy új partnerségekhez nyújtott hozzájárulások. Ezen hozzájárulásokra az említett rendelet európai partnerségekkel kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók.

16. cikk

Európai digitális innovációs központok

(1) A program végrehajtásának első éve során létre kell hozni az európai digitális innovációs központok induló hálózatát. Ezen induló hálózatnak tagállamonként legalább egy központból kell állnia, kivéve, ha egy adott tagállamban nincs a (2) és (3) bekezdéssel összhangban jelölhető és kiválasztható jelölt.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett hálózat létrehozásának céljából minden tagállam - saját nemzeti eljárásainak, közigazgatási és intézményi struktúráinak megfelelően - nyílt és versenyalapú eljárásban részvételre jelöl szervezeteket a következő kritériumok alapján:

a) az európai digitális innovációs központoknak az e cikk (6) bekezdésében említett tevékenységeihez kapcsolódó megfelelő kompetenciák és a 3. cikk (2) bekezdésében megjelölt egy vagy több területen meglévő kompetenciák;

b) az e cikk (6) bekezdésében említett tevékenységek ellátásához szükséges megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány és infrastruktúra;

c) az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközök; és

d) az uniós források azon szintjének megfelelő, kellő pénzügyi életképesség, amelynek irányítására fel fogják hívni, adott esetben - lehetőleg egy közjogi hatóság által nyújtott - biztosítékokkal alátámasztva.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozatokat fogad el az induló hálózatot alkotó szervezetek kiválasztásáról. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi minden egyes tagállam véleményét, mielőtt kiválaszt egy európai digitális innovációs központot a tagállam területén.

A szervezeteket a Bizottság a tagállamok által részvételre jelölt pályázó szervezetek közül választja ki az e cikk (2) bekezdésében említett kritériumok és a következő további kritériumok alapján:

a) az induló hálózat finanszírozásához rendelkezésre álló költségvetés; és

b) annak szükségessége, hogy az induló hálózat biztosítsa az ipar és a közérdekű területek igényeinek lefedését, valamint biztosítson átfogó és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettséget az európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó Kohéziós Alapból részesülő tagállamok és a többi tagállam közötti konvergencia javítása érdekében, például a földrajzi értelemben vett digitális szakadék áthidalása érdekében.

(4) Ha szükséges, nyílt és versenyalapú eljárást követően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozatokat fogad el további európai digitális innovációs központokat alkotó szervezetek kiválasztásáról. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a tagállam véleményét a további európai digitális központnak a tagállam területén történő kiválasztása előtt.

A Bizottság olyan módon választ ki további európai digitális központokat, hogy széles földrajzi lefedettséget biztosítson egész Európában. A hálózatban részt vevő szervezetek száma elegendő kell, hogy legyen a központok szolgáltatásai iránt az adott tagállamban jelentkező kereslet kielégítéséhez. Az Unió legkülső régióira jellemző sajátos kötöttségek kezelése érdekében külön szervezetek nevezhetők ki az ilyen régiók igényeinek lefedésére.

(5) Az európai digitális innovációs központok jelentős általános autonómiával rendelkeznek szervezetük, összetételük és munkamódszereik megállapítása terén.

(6) A program végrehajtását illetően az európai digitális innovációs központok a következő tevékenységeket végzik az uniós ipar, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok (mid-capok), valamint a közszektor javára:

a) figyelemfelkeltés, valamint a digitális transzformációval kapcsolatos szakértelem, know-how és szolgáltatások nyújtása vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítása, ideértve a tesztelési és kísérleti létesítményeket is;

b) a vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások (startupok), a szervezetekés a közigazgatások támogatása, hogy a program által lefedett új technológiák használata révén versenyképesebbé váljanak, és javítsák üzleti modelljeiket;

c) a szakértelem és a know-how régiók közötti átadásának elősegítése, különösen egy adott régióban letelepedett kkv-k, induló innovatív vállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok (mid-capok) olyan, más régiókban létrehozott európai digitális innovációs központokkal történő összekapcsolásával, amelyek a legalkalmasabbak releváns szolgáltatások nyújtására; a készségek és a tudás, a közös kezdeményezések és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése;

d) tematikus szolgáltatások - ideértve különösen az MI-hez, a HPC-hez és a kiberbiztonsághoz kapcsolódó szolgáltatásokat -, valamint bizalom nyújtása vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítása a közigazgatások, a közszektorbeli szervezetek, a kkv-k vagy a közepes piaci tőkeértékű vállalatok (mid-capok) számára;

e) pénzügyi támogatás nyújtása harmadik felek számára, a 4. sz. egyedi célkitűzés keretében.

Az első albekezdés d) pontja alkalmazásában, az európai digitális innovációs központok szakosodhatnak konkrét tematikus szolgáltatásokra, és nem kötelesek valamennyi tematikus szolgáltatás nyújtására, sem ezen szolgáltatásoknak az e bekezdésben említett valamennyi szervezet-kategória számára történő nyújtására.

(7) Amennyiben valamely európai digitális innovációs központ a program keretében finanszírozásban részesül, ezen finanszírozásra vissza nem térítendő támogatások formájában kerül sor.

II. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁG

17. cikk

Támogatható fellépések

(1) Kizárólag a 3-8a. cikkben említett célkitűzések megvalósításához hozzájáruló fellépések jogosultak finanszírozásra.

(2) A program keretében végrehajtandó fellépések támogathatósági feltételeit a munkaprogramokban kell meghatározni.

18. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1) A következő jogalanyok jogosultak részt venni a programban:

a) a következők bármelyikében letelepedett jogalanyok:

i. valamely tagállam vagy egy tagállamhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

ii. a 10. és 12. cikkel összhangban a programhoz társult harmadik ország;

b) az uniós jog alapján létrehozott bármely más jogalany és bármely európai érdekű nemzetközi szervezet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok jogosultak részt venni egyes fellépésekben, amennyiben részvételük szükséges a program célkitűzéseinek eléréséhez. Az ilyen szervezetek maguk viselik részvételük költségeit, ha erről másként nem rendelkeznek a munkaprogramok.

(3) Természetes személyek nem jogosultak részt venni a programban, kivéve a 4. sz. egyedi célkitűzés keretében odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat.

(4) A 24. cikkben említett munkaprogram rendelkezhet úgy, hogy a részvétel csak a tagállamokban letelepedett kedvezményezettekre, vagy a tagállamokban letelepedett kedvezményezettekre és egyes társult országokban vagy egyéb harmadik országokban letelepedett kedvezményezettekre korlátozódik, amennyiben biztonsági okok indokolják az ilyen korlátozást, vagy amennyiben a fellépések közvetlenül az Unió stratégiai autonómiájához kapcsolódnak. A társult országokban letelepedett jogalanyok részvétele bármely korlátozásának meg kell felelnie a releváns megállapodásban foglalt feltételeknek.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

19. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és irányítani, és azok a költségvetési rendelet 190. cikkében megállapított társfinanszírozási elv sérelme nélkül az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-át fedezhetik. Az ilyen támogatásokat az egyes egyedi célkitűzésekre vonatkozóan meghatározottak szerint kell odaítélni és irányítani.

20. cikk

Odaítélési feltételek

(1) Az odaítélési feltételeket a munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban kell meghatározni, legalább a következő elemek figyelembevételével:

a) a fellépés érettségi foka a projektfejlesztés tekintetében;

b) a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

c) a pénzügyi akadályok - így például a piaci alapú finanszírozás hiánya - elhárításának szükségessége.

(2) Az odaítélési feltételeknek, adott esetben a következő elemeket kell figyelembe vennie:

a) az uniós finanszírozás ösztönző hatása az állami és magánberuházásokra;

b) a várható gazdasági, társadalmi, éghajlati és környezeti hatás;

c) a vonatkozó szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség és a hozzáférhetőség egyszerűsége;

d) transzeurópai dimenzió;

e) kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az egész Unióban, ideértve a földrajzi értelemben vett digitális szakadék áthidalását, többek között a legkülső régiókat illetően is;

f) hosszú távú fenntarthatósági terv megléte;

g) a projektek eredményei újrafelhasználásának és kiigazításának szabadsága;

h) szinergiák és kiegészítő jelleg más uniós programokkal.

21. cikk

Értékelés

A költségvetési rendelet 150. cikkével összhangban a vissza nem térítendő támogatásokra irányuló pályázatokat egy értékelő bizottság értékeli, amely teljes egészében vagy részben külső független szakértőkből állhat.

IV. FEJEZET

VEGYES FINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK ÉS EGYÉB KOMBINÁLT FINANSZÍROZÁS

22. cikk

Vegyes finanszírozási műveletek

A program keretében sorra kerülő vegyes finanszírozási műveleteket az (EU) 2021/523 rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

23. cikk

Kumulatív és alternatív finanszírozás

(1) Egy olyan fellépés, amely más uniós programból, többek között megosztott irányítás alá tartozó alapokból hozzájárulásban részesült, hozzájárulást kaphat a program keretében is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A releváns uniós program szabályai alkalmazandók a fellépéshez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg a fellépés elszámolható összköltségét. A különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumokkal összhangban.

(2) Annak érdekében, hogy a program keretében kiválósági pecsét védjegyet ítéljenek oda számukra a fellépéseknek valamennyi következő feltételnek meg kell felelniük:

a) értékelésükre a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján került sor;

b) megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;

c) költségvetési korlátok miatt az említett pályázati felhívás keretében nem kapnak finanszírozást.

A 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet releváns rendelkezéseivel összhangban az ERFA vagy az ESZA+ támogathat a program keretében pályázati felhívásra benyújtott olyan pályázatokat, amelyek számára a programmal összhangban kiválósági pecsét tanúsítványt ítéltek oda.

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, MONITORING, ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENŐRZÉS

24. cikk

Munkaprogramok

(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok útján kell végrehajtani.

(2) A munkaprogramokat elviekben többéves programokként kell elfogadni jellemzően két évenként, és azok a program általános célkitűzéseit, valamint egy vagy több egyedi célkitűzést fednek le. Ha sajátos végrehajtási igények indokolják, éves programokként is elfogadhatók.

(3) A munkaprogramoknak összhangban kell állniuk a programnak a 4 - 8. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseivel, figyelembe véve ugyanakkor az I. mellékletben meghatározott tevékenységi területeket és típusokat is. A munkaprogramoknak biztosítaniuk kell, hogy az ily módon támogatott fellépések ne szorítsák ki a magánfinanszírozást.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy - a technológiai változás és a piaci fejlemények tükrözése érdekében - a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az abban meghatározott tevékenységek tekintetében a programnak a 4 - 8. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megfelelő módon történő módosítása céljából.

(5) A munkaprogramoknak adott esetben meg kell határozniuk a vegyes finanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a 2. sz., a 4. sz. és az 5. sz. egyedi célkitűzésre vonatkozó, valamint az 1. sz. és a 3. sz. egyedi célkitűzésre irányuló, közvetlen irányítás keretében megvalósuló esetleges egyéb fellépésekre vonatkozó munkaprogramokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

25. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1) A program végrehajtásának monitoringjához, valamint a 3. cikk (2) bekezdésében megállapított egyedi célkitűzések megvalósítása terén a program által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mérhető mutatókat a II. melléklet határozza meg.

(2) A Bizottság létrehozza a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított általános célkitűzések megvalósítása terén elért haladás pontos értékelésére alkalmazandó mutatók kialakításának módszertanát.

(3) A program célkitűzéseinek megvalósítása terén a program által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek, amennyiben szükségesnek tekinthető, a mérhető mutatók tekintetében történő módosítása, valamint e rendeletnek a monitoring- és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.

(4) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, hogy ily módon az eredmények alkalmasak legyenek az elért haladás és a felmerült nehézségek mélyreható elemzésére.

Ennek érdekében az uniós források címzettjei és szükség esetén a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5) Maximális mértékben fel kell használni kontextusmutatókként a hivatalos uniós statisztikákat, így például a rendszeres IKT statisztikai felméréseket. A Bizottság konzultál a nemzeti statisztikai intézetekkel, és az Eurostattal együtt bevonja őket a program végrehajtásának és a digitális transzformáció tekintetében elért ehaladásnak a monitoringjához használt statisztikai mutatók kezdeti kialakításába és későbbi fejlesztésébe.

26. cikk

A program értékelése

(1) A program értékeléseit úgy kell elvégezni, hogy a döntéshozatali folyamatban időben felhasználhatók legyenek. Az értékeléseknek a program 3. cikkben megállapított általános célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás minőségi értékelését is magukban kell foglalniuk.

(2) A Bizottság - a program rendszeres monitoringján túl - elvégzi a program időközi értékelését is, amelyet akkor kell lefolytatni, amikor elegendő információ áll rendelkezésre annak végrehajtásáról, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően. Adott esetben az időközi értékelés alapul szolgál a program végrehajtásának kiigazításához, figyelembe véve az új releváns technológiai fejleményeket is.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően, a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

A végső értékelés felméri a program hosszú távú hatásait és fenntarthatóságát.

(4) Az értékeléssel kapcsolatos jelentéstételi rendszernek biztosítania kell, hogy a program értékeléséhez szükséges adatokat az uniós források címzettjei hatékonyan, eredményesen és időben, valamint kellő részletességgel gyűjtsék össze.

(5) A Bizottság a (2) bekezdésben említett időközi értékelést és a (3) bekezdésben említett végső értékelést benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

27. cikk

Ellenőrzések

(1) A személyek vagy szervezetek - ideértve az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő személyeket és szervezeteket is - által az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan elvégzett ellenőrzések az általános megbízhatóság alapját képezik a költségvetési rendelet 127. cikke értelmében.

(2) Az ellenőrzési rendszernek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a bizalom és az ellenőrzés között, figyelembe véve az ellenőrzéssel kapcsolatos igazgatási és egyéb költségeket valamennyi szinten.

(3) A kiadások ellenőrzését következetes módon kell végrehajtani, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvének megfelelően.

(4) Az ellenőrzési rendszer részeként az ellenőrzési stratégia alapulhat a kiadások reprezentatív mintájának pénzügyi ellenőrzésén. Ezen reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokkal kapcsolatos kockázatok értékelése alapján történő mintavétellel.

(5) A különböző uniós programokból kumulatív finanszírozásban részesülő fellépéseket csak egy alkalommal kell ellenőrizni, valamennyi érintett programra és vonatkozó szabályaikra kiterjedően.

28. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

29. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, nyilvánosság, szakpolitikai támogatás és terjesztés

(1) Az uniós finanszírozás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét és különösen a fellépéseknek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, a program alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. A Bizottság biztosítja azt is, hogy integrált tájékoztatás álljon rendelkezésre, és hogy az elérje a digitális ágazatban uniós finanszírozást igénylő potenciális pályázókat.

A program számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(3) A program támogatást nyújt a szakpolitikák fejlesztéséhez, a tájékoztatáshoz, a figyelemfelkeltéshez és a programmal kapcsolatos fellépések terjesztéséhez, valamint ösztönzi az együttműködést és a tapasztalatcserét a 4-8. cikkben említett területeken.

VI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 24. cikk (4) bekezdésében és a 25. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2028. december 31-ig szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikk (4) bekezdésében és a 25. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 24. cikk (4) bekezdése és a 25. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

31. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a Digitális Európa programot koordináló bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

32. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2015/2240 határozat 2021. január 1-jével hatályát veszti.

33. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) és az (EU) 2015/2240 határozat alapján megkezdett fellépések folytatását vagy módosítását, amely rendelet és határozat továbbra is alkalmazandó az említett fellépésekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá a program és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket a 283/2014/EU rendelet és az (EU) 2015/2240 határozat alapján fogadtak el.

(3) Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni költségvetésbe a 9. cikk (4) bekezdésében előírt kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett fellépések igazgatásának lehetővé tétele érdekében.

34. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

FELLÉPÉSEK

A program technikai leírása: a fellépések köre

A program kezdeti és adott esetben további fellépéseit a következő technikai leírással összhangban kell végrehajtani:

1. sz. egyedi célkitűzés - Nagy teljesítményű számítástechnika

A program a HPC-re vonatkozó európai stratégiát hajtja végre azáltal, hogy támogatja az Európa globális versenyképességéhez szükséges HPC- és adatkapacitást biztosító teljeskörű uniós ökoszisztémát. A stratégia célja 2022 és 2023 között exaflop teljesítményű képességekkel, 2026 és 2027 között pedig az exaflopot meghaladó teljesítményű létesítményekkel rendelkező, világszínvonalú HPC- és adatinfrastruktúra telepítése, hogy az Unió számára biztosítsa a saját független és versenyképes HPC-technológiai erőforrását, kiválóságot érjen el a HPC-alkalmazások terén, és bővítse a HPC elérhetőségét és használatát.

Ezen célkitűzés keretében a kezdeti és adott esetben a további fellépések a következőket foglalják magukban:

1. Közös közbeszerzési keretrendszer, amely lehetővé teszi a világszínvonalú integrált HPC-hálózat beszerzése - ideértve az exaflop teljesítményű szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúra beszerzését is - vonatkozásában a közös tervezésen alapuló megközelítést. Az (EU) 2018/1488 rendelettel összhangban az említett hálózat könnyen hozzáférhető lesz állami és magánfelhasználók, különösen a kkv-k számára, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban találhatók, továbbá könnyen hozzáférhető lesz kutatási célokra is.

2. Az exaflopot meghaladó teljesítményű szuper-számítástechnikai infrastruktúra beszerzésére irányuló közös közbeszerzési keretrendszer, ideértve a kvantum-számítástechnikai technológiákkal való integrációt.

3. Koordináció és megfelelő pénzügyi források biztosítása uniós szinten az ilyen infrastruktúra fejlesztésének, beszerzésének és működtetésének támogatására.

4. A tagállamok HPC- és adatkapacitásainak hálózatba szervezése és támogatás a HPC-kapacitásaik fejlesztését vagy új HPC-kapacitások beszerzését kívánó tagállamok számára.

5. A nemzeti nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok hálózatba szervezése - tagállamonként legalább egy központtal és a nemzeti szuper-számítástechnikai központokhoz kapcsolódva -, hogy HPC szolgáltatásokat nyújtsanak az iparnak, különösen a kkv-knak, a tudományos közösségnek és a közigazgatásoknak.

6. Felhasználásra kész operatív technológia - különösen a szuper-számítástechnika mint a kutatás és innováció eredményeként előálló szolgáltatás - telepítése egy integrált európai HPC-ökoszisztéma kiépítése céljából, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, összeköttetések és fejlett digitális készségek).

2. sz. egyedi célkitűzés - Mesterséges intelligencia

A program az MI-hez kapcsolódó alapvető kapacitásokat épít ki és erősít meg Európában, ideértve az adatforrásokat és az algoritmus-tárházakat is, és azokat valamennyi közigazgatás és vállalkozás számára hozzáférhetővé teszi, valamint megerősíti és hálózatba szervezi a tagállamokban meglévő és az újonnan létrehozott MI-tesztelési és kísérleti létesítményeket.

Ezen célkitűzés keretében a kezdeti és adott esetben a további fellépések a következőket foglalják magukban:

1. Közös európai adatterek létrehozása, amelyek az adatokat egész Európában hozzáférhetővé teszik - ideértve a közszektorbeli adatok újrafelhasználásából összegyűjtött információt is -, és adatbemeneti forrássá válnak az MI-hez kapcsolódó megoldások számára. A tereknek az állami és a magánszektor számára is nyitva kell állniuk. A megnövekedett felhasználás céljából az adott térben található adatokat interoperábilissá kell tenni - különösen nyílt, géppel olvasható, szabványosított és jól dokumentált adatformátumok révén -, mind az állami és a magánszektor közötti, a szektorokon belüli és a szektorokon keresztüli interaciókban (szemantikus interoperabilitás).

2. Közös európai algoritmuskönyvtárak vagy algoritmuskönyvtár-interfészek kifejlesztése, amelyek könnyen hozzáférhetővé teszik az algoritmusokat valamennyi potenciális európai felhasználó számára tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek alapján. A vállalkozásoknak és a közszektornak lehetővé kell tenni, hogy azonosítsanak és beszerezzenek bármely olyan megoldást, amely a legjobban szolgálná szükségleteiket.

3. A tagállamokkal közösen végrehajtott beruházások világszínvonalú referencialétesítmények létrehozásába, amelyek célja a valós körülmények közötti tesztelés és kísérletezés, az MI olyan alapvető ágazatokban történő alkalmazására koncentrálva, mint az egészségügy, a Föld- és környezetvédelmi monitoring, a közlekedés és a mobilitás, a biztonság, a gyártás és a pénzügyek, valamint egyéb közérdekű területek. Az említett létesítményeknek Európa-szerte mindenki számára nyitottaknak kell lenniük, és az európai digitális innovációs központok hálózatához kapcsolódniuk. Az említett létesítményeket jelentős számítástechnikai és adatkezelési eszközökkel, valamint az MI-hez kapcsolódó legújabb technológiákkal kell felszerelni vagy összekapcsolni őket, ideértve a kialakulóban lévő területeket is, így például a neuromorf számítástechnikát, a mély tanulást (deep learning) és a robotikát.

3. sz. egyedi célkitűzés - Kiberbiztonság és bizalom

A program ösztönzi az Unió digitális gazdaságának, társadalmának és demokráciájának biztosításához szükséges alapvető kapacitások megerősítését, kiépítését és beszerzését azáltal, hogy megerősíti az Unió kiberbiztonsági ipari potenciálját és versenyképességét, valamint javítja a magán- és a közszektor arra irányuló képességét, hogy megvédje a polgárokat és a vállalkozásokat a kiberfenyegetésektől, többek között az (EU) 2016/1148 irányelv végrehajtásának támogatásával.

Ezen célkitűzés keretében a kezdeti és adott esetben a további fellépések a következőket foglalják magukban:

1. A tagállamokkal közös beruházások fejlett kiberbiztonsági berendezésekbe, infrastruktúrákba és know-how-ba, amelyek alapvető fontosságúak a kritikus infrastruktúrák és általában a digitális egységes piac védelméhez. Az ilyen közös beruházások körébe tartozhatnak a kvantum-létesítményekbe és a kiberbiztonságot szolgáló adatforrásokba, a kibertérbeli helyzetismeretbe, valamint egyéb olyan eszközökbe történő befektetések, amelyeket az állami és magánszektor rendelkezésére kell bocsátani egész Európában.

2. A meglévő technológiai kapacitások továbbfejlesztése és a tagállami kompetenciaközpontok hálózatba szervezése, valamint annak biztosítása, hogy ezen kapacitások reagáljanak a közszektorbeli és az ipari igényekre, többek között olyan termékek és szolgáltatások révén, amelyek megerősítik a kiberbiztonságot és bizalmat a digitális egységes piacon belül.

3. Hatékony és korszerű kiberbiztonsági és bizalmi szolgáltatások széles körű bevezetésének biztosítása a tagállamokban. Az ilyen bevezetésbe beletartozik a termékek biztonságának és védelmének megerősítése is, a tervezésüktől kezdve a kereskedelmi forgalmazásukig.

4. Támogatás a kiberbiztonsági készségek terén fennálló hiányok megszüntetéséhez, például a kiberbiztonsági készségeket célzó programok összhangba hozásával, azok konkrét ágazati szükségletekhez igazításával és a célzott specializált képzéshez való hozzáférés megkönnyítésével.

4. sz. egyedi célkitűzés - Fejlett digitális készségek

A program támogatja a jelenlegi és jövőbeni munkaerő számára a fejlett digitális készségekhez való hozzáférést és az ezen készségekre irányuló képzési lehetőségeket, különösen a HPC, a nagy adathalmazok elemzése, az MI, a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc) és a kiberbiztonság terén, felkínálva többek között a diákok, a friss diplomások, a jelenlegi munkavállalók és a továbbképzést igénylő, bármely életkorú polgárok számára, bárhol legyenek is, az ezen készségek megszerzéséhez és fejlesztéséhez szükséges eszközöket.

E célkitűzés keretében a kezdeti és adott esetben a további fellépések a következőket foglalják magukban:

1. Hozzáférés munkahelyi képzésekhez a kompetenciaközpontokban és a fejlett digitális technológiákat telepítő vállalkozásoknál kínált szakmai gyakorlatokon való részvétel révén.

2. Hozzáférés fejlett digitális technológiákat oktató tanfolyamokhoz, amelyeket a programban részt vevő szervekkel együttműködésben felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek és ágazati szakmai tanúsító szerveknek kell nyújtaniuk (a témák között várhatóan szerepel az MI, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc), a HPC és a kvantumtechnológiák).

3. Részvétel előzetes tanúsításon átment rövid távú, specializált szakmai képzésen, például a kiberbiztonság területén.

A beavatkozások az egyes technológiákhoz kapcsolódó fejlett digitális készségekre összpontosulnak.

A 16. cikk szerinti európai digitális innovációs központok facilitátorként járnak el a képzési lehetőségek vonatkozásában, együttműködve az oktatási és képzési szolgáltatókkal.

5. sz. egyedi célkitűzés - Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás

A digitális kapacitások telepítését és legjobb felhasználását vagy az interoperabilitást szolgáló projektek közös érdekű projekteket képeznek.

I. E célkitűzés keretében a közérdekű területek digitális transzformációjával kapcsolatos kezdeti és adott esetben további fellépések a következőket foglalják magukban:

1. A közigazgatások korszerűsítése

1.1. A tagállamok támogatása az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozat elveinek végrehajtásában valamennyi szakpolitikai területen, létrehozva szükség esetén és összekapcsolva a szükséges nyilvántartásokat, az (EU) 2016/679 rendelet maradéktalan tiszteletben tartásával.

1.2. A határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúra összefüggő ökoszisztémájának tervezéséhez, kísérleti üzemeltetéséhez, telepítéséhez, fenntartásához, fejlődéséhez és előmozdításához nyújtott támogatás, valamint zökkenőmentes, végpontok közötti, biztonságos, interoperábilis, többnyelvű, határokon átnyúló vagy ágazatközi megoldások és közös keretek elősegítése a közigazgatásokban. Ide tartoznak a hatás és az előnyök értékelésére szolgáló módszerek is.

1.3. A meglévő közös előírások és szabványok értékelésének, aktualizálásának és előmozdításának, valamint új közös előírások, nyílt előírások és szabványok kidolgozásának, létrehozásának és előmozdításának támogatása az Unió szabványügyi fórumain keresztül, és - adott esetben - európai vagy nemzetközi szabványügyi testületekkel együttműködésben.

1.4. Együttműködés a megbízható infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásának irányában, esetleg megosztott könyvelési technológiákon (pl. blokklánc) alapuló szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, ideértve az interoperabilitás és a szabványosítás támogatását, valamint az uniós, határokon átnyúló alkalmazások telepítésének előmozdítását.

2. Egészségügy

2.1. Annak biztosítása, hogy a polgárok az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban ellenőrzést gyakorolhassanak személyes adataik felett, valamint biztonságos és a magánélet tiszteletben tartását garantáló módon határokon keresztül is hozzáférhessenek személyes egészségügyi adataikhoz, azokat megoszthassák, felhasználhassák és kezelhessék, függetlenül tartózkodási helyüktől vagy adataik helyétől. Az e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra megvalósítása és kiterjesztése új, a betegségmegelőzéshez, az egészségügyhöz és a gondozáshoz kapcsolódó digitális szolgáltatásokkal, valamint az ilyen szolgáltatások bevezetésének támogatása, építve az uniós tevékenységek és a tagállamok általi széles körű támogatásra, különösen a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 14. cikke szerinti e-egészségügyi hálózat keretében.

2.2. Jobb adatok rendelkezésre bocsátása a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és gondozás érdekében. Annak biztosítása, hogy az európai egészségügyi kutatók és a gyakorló orvosok a szükséges mértékben hozzáférjenek az erőforrásokhoz (megosztott adatterek, ideértve az adattárolást és a számítástechnikát, szakértelem és elemzési kapacitások), hogy a jelentős és a ritka betegségek vonatkozásában egyaránt áttöréseket érjenek el. A cél egy legalább 10 millió polgárból álló, lakosságalapú kohorsz biztosítása.

2.3. A polgárok szerepvállalását és az egyénközpontú ellátást szolgáló digitális eszközök elérhetővé tétele, a digitális egészségügy terén meglévő innovatív és legjobb gyakorlatok megosztásának, a kapacitásfejlesztésnek és a technikai segítségnyújtásnak a támogatásával, különösen a kiberbiztonság, az MI és a HPC területén.

3. Igazságszolgáltatás

Zökkenőmentes és biztonságos, határokon átnyúló elektronikus kommunikáció lehetővé tétele az igazságszolgáltatáson belül, valamint az igazságszolgáltatási és más illetékes szervek között a polgári és a büntető igazságszolgáltatás területén. Az igazságszolgáltatáshoz, valamint a jogi információkhoz és eljárásokhoz való hozzáférés javítása a polgárok, a vállalkozások, a gyakorló jogászok és az igazságszolgáltatás tagjai számára az adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz kialakított szemantikusan interoperábilis összeköttetések biztosításával, valamint a peren kívüli online vitarendezés megkönnyítésével. Innovatív technológiák fejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása a bíróságok és a jogi szakma számára, többek között MI-t használó megoldások alapján, amelyek valószínűsíthetően egyszerűsítik és felgyorsítják az eljárásokat (például "legal tech" alkalmazások).

4. Közlekedés, mobilitás, energia és környezetvédelem

A nagyléptékű digitális alkalmazások - így például az összekapcsolt automatizált vezetés, a pilóta nélküli légi járművek, az intelligens mobilitási koncepciók, az intelligens városok, az intelligens vidéki területek vagy legkülső régiók - számára szükséges decentralizált megoldások és infrastruktúrák telepítése a közlekedési, energiaügyi és környezetvédelmi szakpolitikák támogatása céljából valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében megvalósuló, a közlekedési és az energiaágazat digitalizálására irányuló fellépésekkel koordinálva.

5. Oktatás, kultúra és média

Az európai alkotók, kreatív szakma és kulturális ágazatok számára hozzáférés biztosítása a legújabb digitális technológiákhoz, az MI-től a fejlett számítástechnikáig. Az európai kulturális örökség, többek között az Europeana kihasználása az oktatás és a kutatás támogatása, valamint a kulturális sokszínűség, a társadalmi kohézió és az európai társadalom előmozdítása céljából. A digitális technológiák elterjedésének támogatása az oktatásban, valamint a köz- és magánfinanszírozású kulturális intézményekben.

6. A digitális egységes piacot támogató egyéb fellépések

Olyan támogató fellépések, mint például a digitális írástudás és a médiaműveltség előmozdítása, valamint a kiskorúak, a szülők és a tanárok figyelmének felkeltése azon kockázatokat illetően, amelyekkel a kiskorúak az interneten találkozhatnak, és a megvédésükre kínálkozó lehetőségeket illetően, az internetes megfélemlítésnek és a gyermek szexuális zaklatásával kapcsolatos online tartalmak terjesztésének a megakadályozása a biztonságosabb internetközpontok páneurópai hálózatának támogatása révén. A szándékos dezinformáció terjesztésének észlelésére és megállítására irányuló intézkedések előmozdítása, növelve ezáltal az Unió általános rezilienciáját; egy, a digitális platformgazdasággal foglalkozó uniós megfigyelőközpont, valamint tanulmányok és tájékoztató tevékenységek támogatása. Az európai digitális innovációs központok részlegesen támogathatják az 1-6. pontban említett fellépéseket ugyanazon kapacitások révén, amelyeket az ipar digitális transzformációjának támogatására fejlesztettek ki (lásd a II. pontot).

II. E célkitűzés keretében az ipar digitális transzformációjához kapcsolódó kezdeti és adott esetben további fellépések a következőket foglalják magukban:

Hozzájárulás az európai digitális innovációs központok hálózatának továbbfejlesztéséhez a vállalkozások, különösen a kkv-k számára a digitális kapacitásokhoz történő hozzáférés biztosítása céljából az egész Unió bármely régiójában. Az ilyen hozzájárulásba beletartozik:

1. Hozzáférés a közös európai adattérhez és az MI-platformokhoz, valamint az európai HPC-létesítményekhez adatelemzés és számítógép-igényes alkalmazások céljából

2. Hozzáférés nagy MI-tesztelő létesítményekhez és fejlett kiberbiztonsági eszközökhöz

3. Hozzáférés fejlett digitális készségekhez

Az első albekezdésben említett fellépésekre a különösen a Horizont Európa keretében támogatott digitális technológiák terén végrehajtott, innovációt célzó fellépésekkel és az európai digitális innovációs központokba történő, az ERFA keretében támogatott beruházásokkal koordinálva, valamint azokat kiegészítve fog sor kerülni. A programból is nyújthatók - az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartásával - a piaci elterjesztésre irányuló vissza nem térítendő támogatások. A digitális transzformációjuk során a további lépések finanszírozásához való hozzáférés támogatása az InvestEU program igénybevételével biztosított finanszírozási eszközökkel fog megvalósulni.

6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők

A 6. sz. egyedi célkitűzéshez tartozó intézkedéseket az (EU) 2023/1781 rendelet I. melléklete tartalmazza.

II. MELLÉKLET

MÉRHETŐ MUTATÓK A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK MONITORINGJÁHOZ ÉS AZ EGYEDI CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA TERÉN A PROGRAM ÁLTAL ELÉRT HALADÁSRA VONATKOZÓ JELENTÉSTÉTELHEZ

1. sz. egyedi célkitűzés - Nagy teljesítményű számítástechnika

1.1. A közös beszerzésű HPC-infrastruktúrák száma

1.2. Az exaflop teljesítményű és az exaflopot meghaladó teljesítményű számítógépek használata összesen és az érdekeltek különböző csoportjai szerinti bontásban (egyetemek, kkv-k stb.)

2. sz. egyedi célkitűzés - Mesterséges intelligencia

2.1. A tesztelésre és kísérletezésre szolgáló létesítményekbe megvalósult társberuházások teljes összege

2.2. A közös európai algoritmuskönyvtárak vagy algoritmuskönyvtár-interfészek használata, a közös európai adatterek használata, valamint az e rendeletben foglalt fellépésekhez kapcsolódó tesztelésre és kísérletezésre szolgáló létesítmények használata

2.3. Azon esetek száma, amelyekben a program eredményeként a szervezetek úgy döntenek, hogy az MI-t beépítik termékeikbe, eljárásaikba vagy szolgáltatásaikba

3. sz. egyedi célkitűzés - Kiberbiztonság és bizalom

3.1. A közös beszerzésű kiberbiztonsági infrastruktúrák és/vagy eszközök száma ( 9 )

3.2. Az európai kiberbiztonsági létesítményekhez hozzáféréssel rendelkező felhasználók és felhasználói közösségek száma

4. sz. egyedi célkitűzés - Fejlett digitális készségek

4.1. Azon személyek száma, akik fejlett digitális készségek elsajátítására irányuló, a programból támogatott képzésben részesültek

4.2. Az IKT szakemberek felvétele terén nehézségeket tapasztaló vállalkozások, különösen kkv-k száma

4.3. Azon személyek száma, akik a program által támogatott képzés befejezését követően a foglalkoztatási helyzetük javulásáról számoltak be

5. sz. egyedi célkitűzés - Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás

5.1. A digitális közszolgáltatások elterjedtsége

5.2. Magas digitális intenzitás-pontszámmal rendelkező vállalkozások

5.3. A nemzeti interoperabilitási keretnek az európai interoperabilitási kerettel való összehangoltságának mértéke

5.4. Azon vállalkozások és közszektorbeli szervezetek száma, amelyek igénybe vették az európai digitális innovációs központok szolgáltatásait

6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők

A 6. sz. egyedi célkitűzés végrehajtásának monitoringjához és az elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mérhető mutatókat az (EU) 2023/1781 rendelet II. melléklete határozza meg.

III. MELLÉKLET

MÁS UNIÓS PROGRAMOKKAL FENNÁLLÓ SZINERGIÁK

1. A Horizont Európa keretprogrammal fennálló szinergiák biztosítják a következőket:

a) bár a program és a Horizont Európa által támogatott számos tematikus terület egymáshoz közelít, a támogatandó fellépések típusa, várható kimenete és beavatkozási logikája eltérő és egymást kiegészítő;

b) a Horizont Európa széles körű támogatást fog nyújtani a kutatás, a technológiai fejlesztés, a demonstráció, a kísérleti projektek, a koncepcióigazolás, a tesztelés és az innováció számára, ideértve az innovatív digitális technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző alkalmazását is, különösen a következők révén:

i. a "Globális kihívások és európai ipari versenyképesség" pilléren belül a "Digitális gazdaság, ipar és világűr" klaszterra szánt célzott költségvetés az alaptechnológiák (MI és robotika, újgenerációs internet, HPC és big data, kulcsfontosságú digitális technológiák, a digitális technológiák más technológiákkal való kombinálása) fejlesztése céljából;

ii. kutatási infrastruktúrák támogatása a "Tudományos kiválóság" pillér keretében;

iii. a digitális technológiák integrálása valamennyi globális kihívás vonatkozásában (egészségügy, biztonság, energia és mobilitás, éghajlat stb.); és

iv. támogatás az "Innovatív Európa" pillér keretébe tartozó, áttörést jelentő innovációk térnyeréséhez (amelyek közül sok digitális és fizikai technológiákat fog kombinálni);

c) a program a következő területeken valósít meg beruházást:

i. digitális kapacitásfejlesztés a HPC, az MI, a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc), a kiberbiztonság és a fejlett digitális készségek terén; és

ii. nemzeti, regionális és helyi szintű telepítés a digitális kapacitások és a legújabb digitális technológiák uniós keretén belül a közérdekű területeken (így például az egészségügy, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás) vagy a piaci hiányosságokkal küzdő területeken (így például a vállalkozások, különösen a kkv-k digitalizálása);

d) a program kapacitásait és infrastruktúráit a kutatási és innovációs közösség rendelkezésére bocsátják, többek között a Horizont Európa által támogatott fellépések - így például a tesztelés, a kísérletezés és a demonstrációk - céljaira, valamennyi ágazatban és tudományágban;

e) amint az új digitális technológiák fejlődése egyre előrehaladottabbá válik a Horizont Európa keretében, ezen technológiákat a program fokozatosan átveszi és bevezeti;

f) a Horizont Európa keretében a készségek és kompetenciák fejlesztését szolgáló képzések kialakítására indított kezdeményezéseket - ideértve az EIT TIT-jeinek helymegosztási központjai által nyújtott fejlesztést is - kiegészíti a program által támogatott, a fejlett digitális készségekre irányuló kapacitásfejlesztés;

g) a programozás és a végrehajtás terén erős koordinációs mechanizmusokat vezetnek be, a lehető legnagyobb mértékben összehangolva mindkét program valamennyi eljárását. Irányítási struktúráik a Bizottság valamennyi érintett szolgálatát magukban foglalják.

2. A megosztott irányítás alá tartozó uniós programokkal - köztük az ERFA-val, az ESZA Plusszal, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alappal - fennálló szinergiák biztosítják a következőket:

a) a megosztott irányítás alá tartozó uniós programok és a program keretében megvalósuló kiegészítő finanszírozásra vonatkozó megállapodásokat olyan fellépések támogatására használják, amelyek hidat létesítenek az intelligens szakosodások és az európai gazdaság és társadalom digitális transzformációjának támogatása között;

b) az ERFA hozzájárul a regionális és helyi innovációs ökoszisztémák fejlesztéséhez és megerősítéséhez, az ipari átalakuláshoz, valamint a társadalom és a közigazgatások digitális transzformációjához, ezáltal ösztönözve az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozat végrehajtását is. Ez magában foglalja az ipar digitális transzformációjának és az eredmények elterjedésének támogatását, valamint az új technológiák és az innovatív megoldások bevezetését. A program kiegészíti és támogatja a digitális kapacitások transznacionális hálózatba szervezését és feltérképezését, hogy hozzáférhetővé tegye azokat a kkv-k számára, és az interoperábilis informatikai megoldásokat valamennyi uniós régióban hozzáférhetővé tegye.

3. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel fennálló szinergiák biztosítják a következőket:

a) a program a HPC, az MI, a kiberbiztonság és a fejlett digitális készségek területén a széles körű digitális kapacitás- és infrastruktúra-építésre összpontosít, törekedve a kritikus meglévő vagy tesztelt innovatív digitális megoldásoknak egy uniós keretben, a közérdekű területeken vagy a piaci hiányosságok területén történő széles körű elterjedésére és telepítésére egész Európában. A programot elsősorban olyan, a tagállamokkal végzett koordinált és stratégiai beruházások révén kell végrehajtani, különösen közös közbeszerzés keretében, amelyek az egész Európában megosztandó digitális kapacitásokra, valamint az egész Unióra kiterjedő, a digitális egységes piac fejlesztésének részeként az interoperabilitást és a szabványosítást támogató fellépésekre irányulnak;

b) a program kapacitásait és infrastruktúráit elérhetővé kell tenni az innovatív új technológiák és megoldások telepítése céljából a mobilitás és a közlekedés területén. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek támogatnia kell az új innovatív technológiák és megoldások bevezetését és telepítését a mobilitás és a közlekedés területén;

c) koordinációs mechanizmusokat kell létrehozni, különösen megfelelő irányítási struktúrák révén.

4. Az InvestEU programmal fennálló szinergiák biztosítják a következőket:

a) az (EU) 2021/523 rendelet alapján kerül sor a piaci alapú finanszírozás útján történő támogatásra, többek között az e program szerinti szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében; az ilyen piaci alapú finanszírozás vissza nem térítendő támogatással kombinálható;

b) az európai digitális innovációs központok által nyújtott támogatás elősegíti a vállalkozások pénzügyi eszközökhöz való hozzáférését.

5. Az Erasmus+ programmal fennálló szinergiák biztosítják a következőket:

a) a program támogatja a legkorszerűbb technológiák - így például az MI vagy a HPC - telepítéséhez szükséges fejlett digitális készségek fejlesztését és megszerzését a releváns iparágakkal együttműködésben;

b) az Erasmus+ program fejlett készségekre vonatkozó része kiegészíti a program beavatkozásait, mobilitási tapasztalatok révén segítve a készségek megszerzését valamennyi területen és valamennyi szinten.

6. Az európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Kreatív Európa keretprogrammal fennálló szinergiák biztosítják a következőket:

a) a Kreatív Európa keretprogram MEDIA ága olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek valódi hatást gyakorolnak a kulturális és kreatív ágazatokra egész Európában, segítve azoknak alkalmazkodni a digitális transzformációhoz;

b) a program többek között hozzáférést biztosít Európában az alkotók, a kreatív szakma és a kulturális ágazat számára a legújabb digitális technológiákhoz, az MI-től a fejlett számítástechnikáig.

7. Biztosítani kell a szinergiákat a kompetenciákra és készségekre vonatkozó más uniós programokkal és kezdeményezésekkel.

( 1 ) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1781 rendelete (2023. szeptember 13.) az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról (csiprendelet) (HL L 229.., 2023.9.18., 1. o.).

( 4 ) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

( 9 ) Az "infrastruktúrák" kifejezés jellemzően kutatási vagy kísérletezési infrastruktúrát jelent, így például tesztágyakat, virtuális gyakorlótereket vagy számítástechnikai/kommunikációs létesítményeket. Ezek lehetnek csupán adatok és/vagy szoftver, vagy fizikai létesítményeket is magukban foglalhatnak.

Az "eszközök" kifejezés jellemzően az IKT-rendszerek biztonságának növelésére használt fizikai berendezést és/vagy szoftvert/algoritmust jelent. Ilyenek például a behatolásészlelő szoftverek vagy a kritikus infrastruktúrák helyzetismeretét lehetővé tevő adatforrások.

A Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontról szóló rendelet többféle beszerzést engedélyez, nemcsak a közös beszerzést: az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont mint uniós szerv általi, a mások által uniós finanszírozás segítségével megvalósuló vagy a több fél általi beszerzést.