32015D2240[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata (2015. november 25.) az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2240 HATÁROZATA

(2015. november 25.)

az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A miniszterek több alkalommal (2005. november 24-én Manchesterben, 2007. szeptember 19-én Lisszabonban, 2009. november 18-án Malmöben és 2010. április 19-én Granadában) miniszteri nyilatkozatokban kérték fel a Bizottságot, hogy a közszolgáltatások hatékonyabbá és biztonságosabbá tételét szolgáló, határokon és ágazatokon átnyúló interoperabilitási megoldások bevezetése révén segítse elő a tagállamok közötti együttműködést. A tagállamok ezenkívül felismerték, hogy kevesebb erőforrással kell jobb közszolgáltatásokat nyújtani, valamint hogy az együttműködés kultúrájának előmozdításával és az európai közigazgatások közötti interoperabilitási feltételek javításával növelhető az e-kormányzatban rejlő potenciál.

(2) Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezéséről, az európai digitális menetrendről szóló, 2010. május 19-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy az információs és kommunikációs technológiák (ikt) társadalmi és gazdasági potenciáljának maximalizálásához elengedhetetlen az interoperabilitás, és ebből következően az európai digitális menetrend csak akkor tud megvalósulni, ha az interoperabilitás már biztosítva van.

(3) "Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé" című, 2010. december 16-i közleményében a Bizottság felvázolta az európai interoperabilitási stratégiát (EIS) és az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási keretet (EIF).

(4) Az interoperabilitás elősegíti a szakpolitikák sikeres megvalósítását, és komoly lehetőségeket kínál a határokon átnyúló elektronikus akadályok felszámolására, tovább erősítve egyrészt új, uniós szintű közös közszolgáltatások létrejöttét, másrészt a meglévők megszilárdítását. A következő preambulumbekezdésekben említett szakpolitikák hatékony és eredményes végrehajtásához különösen nagy szükség van az interoperabilitásra.

(5) A belső piac esetében a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a szolgáltatók számára a letelepedés helye szerinti tagállamon kívüli szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eljárások és alaki követelmények elektronikusan és határokon átnyúló módon történő teljesítését.

(6) A 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a társasági jog területén előírja, hogy a tagállamok központi nyilvántartásai, kereskedelmi nyilvántartásai és cégjegyzékei egy központi platformon keresztül interoperábilisak legyenek egymással. A cégjegyzékek összekapcsolása révén az azokban szereplő információk az országhatárokon túl is elérhetővé válnak, ezáltal a vállalkozásokra vonatkozó adatokhoz uniós szinten mind az üzleti vállalkozások, mind a polgárok hozzáférhetnek, ami fokozza az üzleti környezet jogbiztonságát az Unióban.

(7) A környezetvédelem területén a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) az interoperabilitással kapcsolatos műszaki rendelkezéseket meghatározó közös végrehajtási szabályok elfogadását írja elő. Ezen belül is az irányelv előírja, hogy a nemzeti infrastruktúrákat oly módon kell átalakítani, hogy a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások interoperábilis módon, határoktól függetlenül az egész Unióban hozzáférhetők legyenek.

(8) A bel- és igazságügy területén az európai adatbázisok közötti megerősített interoperabilitáson alapul a Vízuminformációs Rendszer (7), a Schengeni Információs Rendszer második generációja (8), az Európai ujjlenyomat-azonosító rendszer (9) és az európai e-Justice portál (10). Továbbá a Tanács a 2012. szeptember 24-én elfogadott következtetéseiben szorgalmazta az európai jogszabály-azonosító bevezetését, és hangsúlyozta, hogy olyan interoperábilis rendszerre van szükség, amely egységes azonosítók és strukturált metaadatok használata révén lehetővé teszi a tagállami hivatalos lapokban és jogi közlönyökben megjelenő nemzeti jogszabályokban szereplő jogi információk keresését és cseréjét. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség és az e határozatban létrehozott program közötti együttműködés olyan szinergiákat teremthetne, amelyek előnyösek lennének mind az ügynökség, mind a program céljainak elérése szempontjából.

(9) A helyi, nemzeti és európai szintű közigazgatások interoperabilitása elősegíti az Európai Parlament "Az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésről: Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása" című, 2012. március 29-i állásfoglalásában meghatározott célok teljesítését.

(10) Az interoperabilitás kulcsfontosságú volt a vám- és adóügyek és jövedéki adók területén elért sikerekhez, a tagállamokon átívelő transzeurópai ikt-rendszerek működtetéséhez, valamint a Fiscalis 2013 és a Vám 2013 programok keretében finanszírozott interoperábilis üzleti szolgáltatások támogatásához. E programokat a Bizottság és a nemzeti közigazgatások hajtják végre és működtetik. A Fiscalis 2013 és a Vám 2013 program keretében létrehozott eszközök más szakpolitikai területek számára is rendelkezésre állnak és alkalmazhatók. Emellett a tagállamok és a Bizottság az Unió vámuniójának irányítási reformjára vonatkozó 2014. május 26-i tanácsi következtetésekben felkérést kaptak egy közösen irányított és működtetett informatikai rendszerekre vonatkozó, valamennyi vámügyi vonatkozású területen alkalmazandó stratégia kidolgozására.

(11) Az egészségügy területén a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) a határokon átnyúló, biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó szabályokról rendelkezik. Ezen belül az elektronikus egészségügyi rendszerek közötti interoperabilitás jelentette kihívásra adott válaszul létrehozta az e-egészségügyi hálózatot. Az e-egészségügyi hálózat iránymutatásokat fogadhat el azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a minimális adatok, amelyeket határokon átnyúló, nem tervezett vagy sürgősségi egészségügyi ellátás, vagy elektronikus gyógyszerfelírás esetén a tagállamok között meg kell osztani.

(12) Az európai alapok területén az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 122. cikke előírja, hogy a kedvezményezettek, illetve az irányító hatóságok, az igazoló hatóságok, az audithatóságok és a közreműködő szervezetek közötti információcsere teljes egészében elektronikus adatcsere-rendszereken keresztül valósuljon meg. Az ilyen rendszerek elősegítik a nemzeti és az uniós keretekkel való interoperabilitást, és lehetővé teszik a kedvezményezettek számára, hogy minden információt csak egyszer nyújtsanak be.

(13) A közszféra információinak felhasználása terén a 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) előírja, hogy a közintézményeknek - amikor csak lehetséges és indokolt - a dokumentumokat a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt, a legnagyobb pontossággal és részletességgel, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban elérhetővé kell tenniük oly módon, amely biztosítja az interoperabilitást, illetve az adatok újrafelhasználhatóságát és hozzáférhetőségét.

(14) Az elektronikus azonosítás területén a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) interoperabilitási keretet hoz létre a nemzeti elektronikus azonosítási rendszerek interoperabilitásának biztosítása céljából.

(15) Az ikt-szabványosítás vonatkozásában az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) az interoperabilitást a szabványosítás alapvető vívmányaként említi.

(16) A kutatás és az innováció területén a "Horizont 2020" program létrehozásáról szóló 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) egyértelműen kimondja, hogy az interoperábilis megoldások és az ikt-szabványok alapvetőek ahhoz, hogy az iparágakban uniós szintű partnerségek jöjjenek létre. A más területekre is továbbgyűrűző, fellendítő hatású, közös, nyílt technológiai platformok köré szerveződő együttműködés az érdekeltek széles köre számára teszi lehetővé az új fejlesztések előnyeiből való részesedést, és további innovációs kezdeményezéseket segít elő.

(17) A közbeszerzések területén a 2014/23/EU (17), a 2014/24/EU (18) és a 2014/25/EU (19) európai parlamenti és tanácsi irányelvek elektronikus közbeszerzési rendszerek bevezetését írják elő a tagállamok számára. Az irányelvek kimondják, hogy az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek a széles körben használt ikt termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük. Továbbá a 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) az Unióban használatos elektronikus számlázási rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása érdekében a közbeszerzésekkor alkalmazott elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány kidolgozásáról rendelkezik.

(18) Fontos ezért, hogy az interoperabilitásra és annak lehetséges felhasználási módjaira vonatkozó politika uniós szintű összehangolása a végfelhasználó számára a lehető leghatékonyabb és legrugalmasabb módon történjen. Az Unióban az interoperabilitási környezet széttöredezettségének kiküszöbölése érdekében elő kell mozdítani az interoperabilitás közös, Unió-szerte elfogadott értelmezését, valamint az interoperábilis megoldásokra vonatkozó átfogó megközelítést.

(19) Az interoperabilitás a szélessávú infrastruktúrák és szolgáltatások területén az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21) létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek is alapvető eleme. A távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) kifejezetten említi, hogy a transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák interoperabilitása, összekapcsolhatósága, fenntartható telepítése, működése és fejlesztése, valamint uniós szintű összehangolása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz operatív prioritásai között szerepelnek. A 283/2014/EU rendelet különösen úgynevezett építőkövekről - elektronikus azonosítás, e-kézbesítés és automatizált fordítás - rendelkezik, amelyek a határokon átnyúló interoperabilitás megkönnyítését szolgálják.

(20) Politikai szinten a Tanács többször is sürgette az interoperabilitás további térnyerését Európában és az európai közigazgatások korszerűsítésére irányuló erőfeszítések fokozását. Az Európai Tanács 2013. október 24-25-i ülésén elfogadott következtetései értelmében folytatni kell a közigazgatás modernizálását, ideértve az interoperabilitásra támaszkodó olyan szolgáltatások gyors megvalósítását, mint az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-számlázás és az e-beszerzés. A tagállamok elkötelezettsége kulcsfontosságú ahhoz, hogy az interoperábilis e-társadalom gyorsan kialakuljon az Unióban, és a közigazgatások részt vegyenek az online eljárások használatának ösztönzésében. Továbbá a hatékonyabb, egyszerűbb és felhasználóbarátabb e-közigazgatás megteremtése érdekében az európai közigazgatások némi kiigazítására lehet szükség a tagállamok által nyújtott támogatás mellett. A hatékony online közszolgáltatások kulcsfontosságúak az üzleti vállalkozások és a polgárok digitális szolgáltatásokba vetett bizalmának erősítéséhez.

(21) Ha az interoperabilitás csupán egyes ágazatokon belül valósul meg, az azzal a kockázattal jár, hogy nemzeti vagy ágazati szinten eltérő vagy nem kompatibilis megoldások születnek, ez pedig olyan új elektronikus akadályokat képez, amelyek akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését és az ahhoz kapcsolódó, szabad mozgásra vonatkozó jogok érvényesülését, továbbá aláássák a piacok nyitottságát és versenyképességét, illetve az üzleti vállalkozásoknak és a polgároknak szóló, általános érdekű szolgáltatások nyújtását. E kockázat csökkentése érdekében a tagállamoknak és az Uniónak fokozniuk kell a piac széttöredezésének megakadályozására irányuló közös erőfeszítéseiket. Gondoskodniuk kell arról, hogy a jogszabályok végrehajtásakor - az adminisztratív terhek és költségek csökkentése és a hatékonyság javítása mellett - határokon és ágazatokon átnyúlóan érvényesüljön az interoperabilitás, és - a megfelelő irányítás biztosítása mellett - elő kell mozdítaniuk a közösen elfogadott ikt-megoldásokat.

(22) A közös megoldások létrehozása, fejlesztése vagy működtetése során adott esetben valamennyi kezdeményezésnek a tapasztalatok és megoldások megosztásán, a bevált gyakorlatok cseréjén és előmozdításán, technológiai semlegességen és alkalmazkodóképességen kell alapulnia, vagy ezeknek kell kísérnie e kezdeményezéseket, és minden esetben alkalmazni kell a biztonság, a magánélet és a személyes adatok védelmének elveit. Ebben az összefüggésben elő kell mozdítani az EIF-nek, valamint a nyílt előírásoknak és szabványoknak való megfelelést.

(23) Számos egymást követő program indult az uniós szakpolitikai követelmények kezelését célzó globális és ágazati interoperabilitási stratégiák, jogi keretek, iránymutatások, szolgáltatások és eszközök koherens kidolgozása és végrehajtása érdekében, mint például: i. az 1719/1999/EK (23) és az 1720/1999/EK (24) európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott, az igazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserére vonatkozó program (1999-2004) (az IDA-program), ii. a 2004/387/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (25) létrehozott, a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtására vonatkozó program (2005-2009) (az IDABC program), valamint iii. a 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (26) létrehozott, az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökre vonatkozó program (2010-2015) (az ISA2-program). Az e határozatban létrehozott programnak az említett programok során szerzett tapasztalatokon kell alapulnia.

(24) Az IDA, az IDABC és az ISA2 programok nagymértékben hozzájárultak az európai közigazgatások közötti elektronikus információcsere interoperabilitásának biztosításához. "A versenyképes egységes digitális piac - az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés" című, 2012. április 20-i állásfoglalásában az Európai Parlament elismerte, hogy az ISA2-program jelentős szervezőszerepet tölt be az interoperabilitási megoldások és keretek európai közigazgatások számára történő meghatározásában, előmozdításában és megvalósításának támogatásában, a szinergiák elérésében és a megoldások újrafelhasználásának előmozdításában, valamint a közigazgatási szervek interoperabilitási követelményeinek a digitális szolgáltatásokra vonatkozó leírásokká és szabványokká való átalakításában.

(25) A 922/2009/EK határozat 2015. december 31-én hatályát veszti. Az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és állampolgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó új uniós programra (ISA2-program) van szükség az interoperabilitás vonatkozásában átfogó megközelítés kidolgozása, alkalmazása és előmozdítása céljából, az interoperabilitási környezet széttöredezettségének kiküszöbölése és az Unión belüli elektronikus akadályok elkerülése, az európai közigazgatások közötti, illetve az e szervek, valamint az üzleti vállalkozások és a polgárok közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus kapcsolattartás elősegítése, az uniós szakpolitikák és tevékenységek végrehajtását támogató interoperabilitási megoldások feltárása, létrehozása és működtetése, és az ilyen megoldások európai közigazgatások általi újrafelhasználásának megkönnyítése érdekében.

(26) Az európai közigazgatásokon kívül az üzleti vállalkozások és a polgárok is az interoperábilis megoldások végfelhasználói, mivel a közigazgatási szervek által nyújtott elektronikus közszolgáltatásokat vesznek igénybe. A felhasználóközpontúság elve különösen az interoperábilis megoldások végfelhasználóira vonatkozik. Az üzleti vállalkozások magukban foglalják különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) és a mikrovállalkozásokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az Unió gazdaságához.

(27) Az ISA2-program keretében létrehozott vagy működtetett közös keretekből és megoldásokból - amennyire lehetséges - egy interoperabilitási környezetet kell kialakítani, amely elősegíti az európai közigazgatások, az üzleti vállalkozások és a polgárok közötti kapcsolattartást, illetve biztosítja, elősegíti és lehetővé teszi a határokon és ágazatokon átnyúló interoperabilitást.

(28) Lehetővé kell tenni az ISA2-program szerinti fellépések ismétlődő (iteratív) módszertan alkalmazásával való végrehajtását.

(29) Mivel egyre több közszolgáltatás válik "alapértelmezésben digitálissá", fontos az ikt-megoldásokra biztosított közkiadások hatékonyságának maximalizálása. Ezt a hatékonyságot a szóban forgó szolgáltatásnyújtás korai szakaszban való megtervezése és - amennyiben lehetséges - a közberuházások értékének lehető legnagyobbra növelése érdekében a megoldások megosztása és újrafelhasználása révén kell elősegíteni. Az ISA2-programnak hozzá kell járulnia e cél megvalósításához.

(30) Az interoperabilitás és következésképpen az ISA2-program keretében létrehozott és működtetett megoldások hozzájárulnak az e-kormányzásban és az e-demokráciában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához azáltal, hogy lehetővé teszik az "egyablakos ügyintézés" megvalósítását és a hálózati végpontok közötti, átlátható közszolgáltatások nyújtását, ami az adminisztratív terhek és a költségek csökkenéséhez vezet.

(31) Az európai közigazgatások belső ügyintézési folyamatainak hatékonyabb integrálása és a közöttük zajló adatcsere javítása révén közös, több helyen alkalmazható és interoperábilis ügyfélszolgálati szolgáltatásoknak kell továbbá az üzleti vállalkozások és a polgárok mint végfelhasználók rendelkezésére állniuk.

(32) Az Unió tevékenységei során tiszteletben tartja az egyenlő elbánás elvét. Az uniós polgároknak joguk van az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által egyenlő elbánásban részesülni. Az Uniónak figyelembe kell vennie a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket. Ezzel összefüggésben a közszolgáltatások Unión belüli interoperabilitásával kapcsolatos stratégiák kialakításakor - a digitális szakadék és a kirekesztés elleni küzdelem jegyében - mindenki számára hozzáférést kell biztosítani, a leghátrányosabb helyzetben lévő polgárokra és a leggyérebben lakott területekre is figyelemmel, ahogy azt az Európai Parlament "A versenyképes egységes digitális piac - az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés" című, 2012. április 20-i állásfoglalásában kérte. Az elektronikus közszolgáltatások európai közigazgatások által történő megvalósítása befogadó megközelítést követel meg (e-befogadás), amely szükség esetén technikai támogatást és képzést biztosít az ikt-megoldások használatában mutatkozó különbségek csökkentése érdekében, és többcsatornás megoldást foglal magában, beleértve adott esetben a hagyományos hozzáférési módok fenntartását is.

(33) Az ISA2-program keretében az interoperabilitási megoldásokat a végfelhasználók (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (27) rögzített azon jogának figyelembevételével kell kidolgozni, hogy internet-hozzáférési szolgáltatásaikon keresztül hozzáférjenek az információkhoz és tartalmakhoz és azokat terjeszteni tudják, igénybe vehessenek és maguk is kínálhassanak alkalmazásokat és szolgáltatásokat, és tetszés szerinti végberendezéseket használhassanak, függetlenül a végfelhasználó vagy a szolgáltató földrajzi helyzetétől vagy az információk, tartalmak, alkalmazások vagy szolgáltatások helyétől, eredetétől vagy rendeltetési helyétől.

(34) Az ISA2-program az európai közigazgatások szervek modernizálásának egyik eszköze kell hogy legyen. Az európai közigazgatások korszerűsítése és interoperabilitásuk növelése lényegesen hozzájárul a digitális egységes piac kiteljesítéséhez, és azok célja annak lehetővé tétele, hogy a polgárok teljes mértékben részesülhessenek az e-kormányzástól az e-egészségügyig terjedő interoperábilis e-szolgáltatások előnyeiből, miközben kiemelt hangsúlyt kap az akadályok, például a nem összekapcsolt e-szolgáltatások megszüntetése. Az interoperabilitás hiánya gyakran veszélyezteti a hálózati végpontok közötti digitális szolgáltatások végrehajtását és az egyablakos ügyintézés kialakítását a vállalkozások és a polgárok számára.

(35) Az interoperabilitás közvetlenül kapcsolódik a nyílt előírásokhoz és szabványokhoz, és függ is azoktól. Az ISA2 programnak elő kell mozdítania és - adott esetben - támogatnia kell a már létező interoperabilitási megoldások részleges vagy teljes szabványosítását. Az ilyen szabványosítást az uniós szinten zajló egyéb szabványügyi tevékenységekkel, az európai szabványügyi szervezetekkel és a más nemzetközi szabványügyi szervezetekkel együttműködésben kell megvalósítani.

(36) Az interoperabilitás biztosítása révén az európai közigazgatások továbbra is elég nyitottak és rugalmasak lesznek ahhoz, hogy fejlődhessenek, és új kihívásokat és területeket építhessenek be. Az interoperabilitás a technológiai elszigetelődés elkerülésének előfeltétele, lehetővé teszi a technikai fejlesztéseket és ösztönzi az innovációt. Az ISA2-programnak interoperabilis megoldások és közös keretek fejlesztése révén hozzá kell járulnia az európai közigazgatások közötti interoperabilitáshoz, tiszteletben tartva a technológiai semlegességet, az elszigetelődés kiküszöbölése, valamint a fokozott verseny és innováció lehetővé tétele érdekében, amely elő fogja mozdítani az Unió globális versenyképességét.

(37) Az európai közigazgatások modernizálása az Európa 2020 stratégia és a digitális egységes piac sikeres megvalósításához szükséges egyik fő prioritás. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2011., 2012. és 2013. évi éves növekedési jelentései rámutatnak, hogy az európai közigazgatások működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a termelékenység, a versenyképesség, a gazdasági együttműködés, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításában. Ez egyértelműen tükröződik az országspecifikus ajánlásokban is, amelyek konkrét fellépéseket sürgetnek az európai közigazgatás reformja terén.

(38) Az 1303/2013/EU rendelet egyik tematikus célkitűzése "a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás". Ezzel összefüggésben az ISA2-programnak kapcsolódnia kell az európai közigazgatások korszerűsítését elősegítő egyéb kezdeményezésekhez, különösen az interoperabilitással kapcsolatos munka tekintetében, és szinergiákra kell törekednie azokkal.

(39) Az európai közigazgatások közötti interoperabilitás a közigazgatás valamennyi szintjét érinti, az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi szintet egyaránt. Éppen ezért fontos biztosítani, hogy az ISA2-programban való részvétel a lehető legszélesebb körű legyen, valamint hogy a megoldások kidolgozásakor figyelembe vegyék az adott szinteken jelentkező szükségleteket, valamint - adott esetben - a polgárok és az üzleti vállalkozások szempontjait.

(40) A nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek tevékenységeit segíthetik az európai strukturális és beruházási alapok keretében rendelkezésre álló konkrét eszközök, különösen az intézményi kapacitásépítésre vonatkozó rész, amelybe adott esetben beletartozik az európai közigazgatások személyzetének adott esetben történő képzése. Az ISA2-program keretében megvalósuló szoros együttműködéssel maximalizálni lehet az említett eszközökből származó hasznot: ehhez arról kell gondoskodni, hogy a támogatásban részesülő projektek összhangban legyenek az olyan EU-szerte érvényes interoperabilitási keretekkel és előírásokkal, mint az EIF.

(41) Ez a határozat az ISA2-program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (28) 17. pontja értelmében.

(42) Mérlegelni kell, hogy az előcsatlakozási alapok esetlegesen felhasználhatók legyenek a tagjelölt országok ISA2-programban való részételének finanszírozására, valamint hogy a programból származó megoldások a szóban forgó országokban később alkalmazásra kerüljenek.

(43) Az ISA2-programnak hozzá kell járulnia az Európa 2020 és a digitális menetrend keretébe tartozó további kezdeményezések megvalósításához. A párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében a programban figyelembe kell venni az ikt-megoldások, -szolgáltatások és -infrastruktúrák területén zajló többi uniós programot és kezdeményezést, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és a Horizont 2020-at, valamint a Bizottság 2010. december 15-i közleményében létrehozott, 2011-2015 közötti időszakra vonatkozó európai e-kormányzati cselekvési tervet. A Bizottságnak az ISA2-program végrehajtása során és az interoperabilitást érintő jövőbeni kezdeményezések tervezésekor gondoskodnia kell e tevékenységek összehangolásáról. Az ésszerűsítés érdekében az ISA2-programmal kapcsolatos bizottsági ülések ütemezésénél, amennyire lehetséges, figyelembe kell venni a más vonatkozó uniós kezdeményezésekkel és programokkal foglalkozó ülések ütemezését.

(44) Az ISA2-program keretében működtetett - személyes adatok feldolgozásával járó - minden megoldás esetében alkalmazni kell a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályokban, különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (29), a 2002/58/EK (30) európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (31) lefektetett elveket és rendelkezéseket. E megoldásoknak tehát magukban kell foglalniuk az uniós jog adatvédelmi követelményeinek való megfelelés biztosítását célzó megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket. Így különösen személyes adatok kezelésére alapesetben csak akkor kerülhet sor, ha az adatok az adatgyűjtés célja szempontjából megfelelők, relevánsak és nem túlzott mértékűek. Az interoperabilitási megoldások fejlesztése és bevezetése során kellő mértékben figyelembe kell venni azok személyes adatok védelmére gyakorolt hatását.

(45) A Bizottságnak az ISA2-program értékelése során különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a létrehozott és végrehajtott megoldások kedvező vagy hátrányos hatást gyakorolnak-e a közszféra korszerűsítésére, és megkönnyítik-e az üzleti vállalkozások és a polgárok szükségleteinek kielégítését, például az adminisztratív terheik enyhítése és kiadásaik csökkentése révén és azáltal, hogy általában véve fokozzák a kölcsönös kapcsolatokat egyrészt az európai közigazgatások között, másrészt e szervek, az üzleti vállalkozások és a polgárok között.

(46) Az ISA2-program céljait szolgáló külső szolgáltatások szükség esetén történő beszerzése a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (32), valamint a 2014/23/EU, 2014/24/EU és 2014/25/EU irányelvek hatálya alá tartozik.

(47) E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy folytatólagos munkaprogramot fogadjon el. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (33) megfelelően kell gyakorolni.

(48) A Bizottságnak azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha a létrehozott folytatólagos munkaprogrammal összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges, például a szolgáltatások nyújtása során keletkező fennakadások kockázata esetén.

(49) E határozat célja, hogy az interoperabilitás vonatkozásában átfogó megközelítést dolgozzon ki, alkalmazzon és mozdítson elő, elősegítse az európai közigazgatások közötti, illetve az e szervek, valamint az üzleti vállalkozások és a polgárok közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus kapcsolattartást, feltárja, létrehozza és működtesse az uniós szakpolitikák és tevékenységek végrehajtását támogató interoperabilitási megoldásokat, és megkönnyítse az ilyen megoldásoknak az európai közigazgatások általi újrafelhasználását. Mivel e célokat a tagállamok nem tudják önmagukban kielégítően megvalósítani, ugyanis az európai szintű koordinációs funkciót maguk a tagállamok csak nehezen és költségesen tudnák tagállami szinten kiépíteni, az Unió szintjén azonban léptékük és hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és célok

(1) Ez a határozat a 2016-2020-as időszakra egy, az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó programot és közös kereteket hoz létre (a továbbiakban: ISA2-program).

Az ISA2-program célkitűzései a következők:

a) az interoperabilitás vonatkozásában átfogó megközelítés kidolgozása, alkalmazása és előmozdítása az Unióban, hogy megszűnjön az unión belüli interoperabilitási környezet széttöredezettsége;

b) az európai közigazgatások közötti, illetve az e szervek, a polgárok és az üzleti vállalkozások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus kapcsolattartás elősegítése, továbbá egy hatékonyabb, egyszerűbb és felhasználóbarátabb e-közigazgatás kialakításának előmozdítása a közigazgatás nemzeti, regionális és helyi szintjein;

c) az uniós szakpolitikák és tevékenységek végrehajtását támogató interoperabilitási megoldások feltárása, létrehozása és működtetése;

d) az ilyen megoldások európai közigazgatások általi újrafelhasználásának megkönnyítése.

Az ISA2-programnak figyelembe kell vennie egyrészt az interoperabilitás társadalmi, gazdasági és egyéb vonatkozásait, másrészt a kkv-k és a mikrovállalkozások sajátos helyzetét, az európai közigazgatások közötti, illetve az e szervek, valamint az üzleti vállalkozások és a polgárok közötti kölcsönös kapcsolatok javítása érdekében.

(2) Az ISA2-program biztosítja az interoperabilitás EIF-en belüli egységes értelmezését és annak tagállami közigazgatási szervek általi végrehajtását. A Bizottság az ISA2-programon keresztül nyomon követi az EIF végrehajtását.

(3) Az ISA2-program az ISA2-program helyébe lép, és az abban szereplő tevékenységek megerősítésére, előmozdítására és bővítésére törekszik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. "interoperabilitás": az a képesség, mely révén az egymástól elkülönülten működő és eltérő felépítésű szervezetek együtt tudnak működni kölcsönösen előnyös, konszenzuson alapuló közös célok érdekében, és amely magában foglalja a szervezetek egyedi munkafolyamatait követő, saját ikt rendszereiken keresztül, adatcsere útján bonyolított ismeret- és információátadást is;

2. "interoperabilitási keretrendszer": egymással közszolgáltatások közös nyújtása érdekében együttműködni kívánó szervezetek konszenzuson alapuló interoperabilitási megközelítése, amely alkalmazási körén belül közös elemként meghatározza például a szóhasználatot, a fogalmakat, az alapelveket, az irányvonalakat, az útmutatókat, az ajánlásokat, a szabványokat, az előírásokat és az eljárásokat;

3. "közös keretek": referenciaszerkezetek, előírások, fogalmak, alapelvek, szakpolitikák, ajánlások, szabványok, módszertanok, iránymutatások, szemantikai eszközök és hasonló megközelítések és dokumentumok, önmagukban véve vagy együtt;

4. "közös szolgáltatások": az európai közigazgatásokhoz eljutó egységes végeredmény létrehozására alkalmas szervezeti és műszaki kapacitás és az annak támogatására szolgáló üzemeltetés-irányítási rendszer, amely magában foglal olyan általános jellegű operatív rendszereket, alkalmazásokat és digitális infrastruktúrákat, melyek szakpolitikai és földrajzi területre való tekintet nélkül általános felhasználói igényeket elégítenek ki;

5. "általános eszközök": olyan rendszerek, hivatkozási platformok, megosztott és együttműködési platformok, általános alkotóelemek, amelyek szakpolitikai vagy földrajzi területeken átnyúló általános felhasználói igényeket elégítenek ki;

6. "interoperabilitási megoldás": az egymástól elkülönülten működő és eltérő felépítésű szervezetek közötti együttműködés elősegítésére szolgáló közös szolgáltatások és általános jellegű eszközök, amelyek finanszírozása és kidolgozása vagy kizárólag az ISA2-program keretében, vagy más uniós kezdeményezésekkel együttműködésben történik, az európai közigazgatások meghatározott szükségletei alapján;

7. "fellépés": már operatív szakaszba lépett projektek és megoldások, kísérő intézkedésekkel együtt;

8. "projekt": részletesen meghatározott feladatok adott időhatárokon belül végrehajtandó sorozata, amely szakaszos megközelítésben kezeli a meghatározott felhasználói szükségleteket;

9. "felfüggesztett fellépések": az ISA2-program azon fellépései, amelyek finanszírozását meghatározott időre felfüggesztették, ám amelyek céljai továbbra is érvényesek, és amelyekre továbbra is kiterjed az ISA2-programhoz kapcsolódó nyomon követés és értékelés;

10. "kísérő intézkedések":

a) stratégiai intézkedések;

b) tájékoztatás, az ISA2-program előnyeiről szóló tájékoztatás, valamint az európai közigazgatások és adott esetben az üzleti vállalkozások és a polgárok figyelmének felkeltésére irányuló intézkedések;

c) az ISA2-program irányítását támogató intézkedések;

d) a tapasztalatok megosztásával, valamint a bevált gyakorlatok cseréjével és előmozdításával kapcsolatos intézkedések;

e) a már létező interoperabilitási megoldások újrafelhasználását előmozdító intézkedések;

f) közösségépítő és kapacitásnövelő intézkedések; valamint

g) a többi uniós szakpolitika interoperabilitásra vonatkozó kezdeményezéseivel való szinergiateremtést célzó intézkedések;

11. "a közigazgatási szerveket támogató eszközök": olyan interoperabilitási eszközök, keretrendszerek, útmutatások és előírások, amelyek segítséget nyújtanak az európai közigazgatásoknak interoperabilitási megoldások tervezéséhez, bevezetéséhez és működtetéséhez;

12. "európai közigazgatások": uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatások;

13. "végfelhasználók": európai közigazgatások, üzleti vállalkozások - köztük kkv-k és mikrovállalkozások - és polgárok;

14. "kulcsfontosságú interoperabilitási tényezők": a közszolgáltatások közigazgatásokon átnyúló hatékony és eredményes nyújtásához szükséges interoperabilitási megoldások;

15. "európai interoperabilitási referenciaszerkezet" vagy "EIRA": interoperábilis megoldások Unió-szerte való bevezetésére vonatkozó elveket és iránymutatásokat magában foglaló általános jellegű struktúra;

16. "európai interoperabilitási térkép" vagy "EIC": az Unió és a tagállamok által az európai közigazgatások részére biztosított olyan interoperábilis megoldások tára, amelyek közös formátumúak és teljesítik az újrafelhasználási és interoperabilitási kritériumokat, és amelyek beilleszthetők az EIRA-ba.

3. cikk

Tevékenységek

Az ISA2-program támogatja és előmozdítja a következőket:

a) határokon és ágazatokon átnyúló, már létező interoperabilitási megoldások és közös keretek értékelése, fejlesztése, működtetése és újrafelhasználása;

b) határokon és ágazatokon átnyúló, új interoperabilitási megoldások és közös keretek kidolgozása, létrehozása, kiérlelése, működtetése és újrafelhasználása;

c) javasolt vagy elfogadott uniós jogszabályok ikt-vonatkozásainak értékelése;

d) azon joghézagok azonosítása - uniós és nemzeti szinten -, amelyek az európai közigazgatások tekintetében gátolják a határokon átnyúló vagy ágazatközi interoperabilitást;

e) az interoperabilitási megoldásokból származó előnyök mérésére és számszerűsítésére alkalmas mechanizmusok kidolgozása, ideértve a költségmegtakarítás értékelésére szolgáló módszereket is;

f) az uniós interoperabilitási környezet feltérképezése és elemzése az EIRA és az EIC létrehozása, működtetése és fejlesztése révén, mivel ezen eszközök elősegítik a már létező interoperabilitási megoldások újrafelhasználását, valamint azon területek feltérképezését, ahol még nincsenek ilyen jellegű megoldások;

g) az EIS, az EIF és az EIRA működtetése, aktualizálása, előmozdítása és végrehajtásának nyomon követése;

h) a meglévő közös előírások és szabványok értékelése, aktualizálása és előmozdítása, valamint új közös előírások, továbbá nyílt előírások és szabványok kidolgozása, létrehozása és előmozdítása az Unió szabványügyi fórumai keretében vagy - adott esetben - európai vagy nemzetközi szabványügyi testületekkel együttműködésben;

i) a bevált gyakorlatokhoz való hozzáférést és az azokkal kapcsolatos együttműködést lehetővé tévő fórum működtetése és népszerűsítése az elérhető megoldások - többek között biztonsági és védelmi keretek - ismertségének és elterjedtségének javítása céljából, amely segít elkerülni a párhuzamos erőfeszítéseket, miközben ösztönzi az újrahasználható megoldások és szabványok kidolgozását;

j) az új interoperabilitási szolgáltatások és eszközök kiérlelése, valamint a meglevő interoperabilitási szolgáltatások és eszközök átmeneti fenntartása és működtetése;

k) a bevált gyakorlatok azonosítása és előmozdítása, iránymutatások kidolgozása interoperabilitási kezdeményezések összehangolása és olyan közösségek ösztönzése és támogatása céljából, amelyek a végfelhasználók közötti, határokon és ágazatokon átnyúló elektronikus kapcsolattartás területét érintő témákon dolgoznak.

A Bizottság 2016. szeptember 8-ig kommunikációs stratégiát dolgoz ki, amely az üzleti vállalkozásokat ideértve a kkv-kat-, valamint a polgárokat célozza meg, és amelynek célja a fokozott tájékoztatás és a figyelemfelkeltés az ISA2-program és annak előnyei tekintetében, és amelyet a program weboldalán felhasználóbarát eszközök használata révén valósít meg.

4. cikk

Általános elvek

Az ISA2-program keretében kezdeményezett vagy folytatódó fellépések:

a) a hasznosság követelményére épülnek, valamint meghatározott szükségletekre és programcélokra reagálnak;

b) megfelelnek a következő elveknek:

- szubszidiaritás és arányosság,

- felhasználó-központúság,

- befogadás és hozzáférhetőség,

- a közszolgáltatások oly módon való nyújtása, hogy megelőzzék a digitális szakadék létrejöttét,

- biztonság, a magánélet tiszteletben tartása és adatvédelem;

- többnyelvűség,

- az ügyintézés egyszerűsítése és korszerűsítése,

- átláthatóság,

- az információk megőrzése,

- a nyitottság elve,

- újrafelhasználhatóság és a párhuzamosságok elkerülése,

- technológiai semlegesség, a jövőben adódó kihívásoknak megfelelő megoldás, ha lehetséges, valamint alkalmazkodóképesség,

- hatékonyság és eredményesség;

c) rugalmasak, más ágazatokra vagy szakpolitikai területekre is kiterjeszthetők és ott is alkalmazhatók; valamint

d) pénzügyi, szervezeti és műszaki szempontból bizonyítottan fenntarthatók.

5. cikk

Fellépések

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben és a 8. cikkel összhangban végrehajtja a 9. cikk szerinti folytatólagos munkaprogramban meghatározott fellépéseket.

(2) A projekt formában megvalósuló fellépéseknek - amennyiben lehetséges - a következő szakaszokból kell állniuk:

- kezdeményezés,

- tervezés,

- végrehajtás,

- lezárás és végső értékelés,

- nyomon követés és ellenőrzés.

Az egyes projektek szakaszait akkor kell meghatározni, amikor a fellépés bekerül a folytatólagos munkaprogramba. A Bizottság nyomon követi a projektek előrehaladását.

(3) Az ISA2-program végrehajtását kísérő intézkedések segítik.

6. cikk

Támogathatósági kritériumok

Ahhoz, hogy az ISA2-program keretében egy adott fellépés finanszírozható legyen, meg kell felelnie az alábbi valamennyi támogathatósági kritériumnak:

a) az ISA2-programnak az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzései;

b) az ISA2-program keretében végzett, a 3. cikkben meghatározott egy vagy több tevékenység;

c) az ISA2-programnak a 4. cikkben meghatározott általános elvei;

d) a 11. cikkben előírt finanszírozási feltételek.

7. cikk

A prioritások felállítása

(1) A (2) bekezdésre figyelemmel, a támogathatósági kritériumoknak megfelelő valamennyi fellépést rangsorolni kell az alábbi rangsorolási kritériumok alapján:

a) a fellépésnek az interoperabilitási környezethez való hozzájárulása, amelyet az alapján mérnek, hogy mennyire fontos és szükséges az adott fellépés az Unión belüli interoperabilitási környezet teljessé tétele szempontjából;

b) a fellépés hatálya, amelyet az alapján mérnek, hogy a végrehajtott fellépés milyen horizontális, az érintett ágazatokon átívelő hatással jár;

c) a fellépés földrajzi hatóköre, amelyet az alapján mérnek, hogy hány tagállam és európai közigazgatás vesz részt benne;

d) a fellépés sürgőssége, amelyet az alapján mérnek, hogy mekkora potenciális hatása van, figyelembe véve azt, hogy nem állnak rendelkezésre más finanszírozási források;

e) a fellépés újrafelhasználhatósága, amelyet az alapján kell mérni, hogy eredményei mennyire használhatók fel újra;

f) az interoperabilitási megoldások már meglévő közös kereteinek és elemeinek újrafelhasználása a fellépés által;

g) a fellépésnek az uniós kezdeményezésekkel való kapcsolata, amelyet az alapján kell mérni, hogy mennyire működik együtt és járul hozzá olyan uniós kezdeményezésekhez, mint a digitális egységes piac.

(2) Az (1) bekezdésben említett rangsorolási kritériumok egyenértékűek. A folytatólagos munkaprogramba való bekerülés szempontjából elsőbbséget élveznek azon támogatható fellépések, amelyek több kritériumot teljesítenek, mint más támogatható fellépések.

8. cikk

Végrehajtási szabályok

(1) Az ISA2-program végrehajtása során megfelelően figyelembe kell venni az EIS-t és az EIF-et.

(2) A nemzeti és az uniós informatikai rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása érdekében az interoperabilitási megoldásokat a már létező és új, az információcserére és a szolgáltatások integrációjára vonatkozó európai szabványokhoz vagy nyilvánosan hozzáférhető, illetve nyílt előírásokhoz kapcsolódóan kell meghatározni.

(3) Az interoperabilitási megoldások létrehozásának vagy fejlesztésének adott esetben az eszmecserére, a tapasztalatok megosztására, valamint a bevált gyakorlatok cseréjére és előmozdítására kell épülnie, vagy ezeknek kell kísérniük. A Bizottság e célból összehozza az érdekelt feleket és konferenciákat, műhelyeket és egyéb találkozókat szervez az ISA2-programban szereplő kérdésekről.

(4) Az ISA2-program keretében létrehozott interoperabilitási megoldások megvalósítása során adott esetben megfelelően figyelembe kell venni az EIRA-t.

(5) Az interoperabilitási megoldásoknak és aktualizált változataiknak adott esetben helyet kell kapniuk az EIC-ben, és azokat újrafelhasználás céljából az európai közigazgatások rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A Bizottság mindenkor ösztönzi tagállamokat arra, hogy bármikor csatlakozzanak egy fellépéshez vagy projektekhez, és ezt lehetővé teszi számukra.

(7) A párhuzamosságok elkerülése érdekében az ISA2-programból finanszírozott interoperabilitási megoldások kidolgozása során adott esetben figyelembe kell venni az uniós vagy tagállami kezdeményezések keretében elért eredményeket, és újra fel kell használni a már létező interoperabilitási megoldásokat.

(8) A szinergiák maximalizálása és az erőfeszítések egymást kiegészítő és együttes jellegének biztosítása érdekében a fellépéseket adott esetben össze kell hangolni más kapcsolódó uniós kezdeményezésekkel.

(9) Az ISA2-program keretében létrehozott vagy továbbfejlesztett interoperabilitási megoldásoknak a tapasztalatok megosztásán, valamint a legjobb gyakorlatok cseréjén és előmozdításán kell alapulniuk. Az ISA2-programnak közös érdekű keretekre és megoldásokra irányuló, közösségépítő tevékenységeket kell előmozdítania, bevonva az érdekelt feleket, beleértve a nonprofit szervezeteket és egyetemeket is.

9. cikk

Folytatólagos munkaprogram

(1) A Bizottság a fellépések végrehajtása céljából 2016. június 8-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, melyek az e határozat alkalmazásának teljes időtartamára vonatkozó folytatólagos munkaprogramot hoznak létre. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A Bizottság évente legalább egyszer végrehajtási jogi aktusokat fogad el a szóban forgó folytatólagos munkaprogram módosítása céljából.

A folytatólagos munkaprogram azonosítja, rangsorolja, dokumentálja, kiválasztja, megtervezi, bevezeti, működteti és értékeli a fellépéseket, terjeszti azok eredményeit, továbbá a 11. cikk (5) bekezdésére is figyelemmel felfüggeszti vagy megszünteti azok finanszírozását.

(2) A folytatólagos munkaprogramba csak a 6. és 7. cikknek való megfelelése esetén kerülhet be egy fellépés.

(3) Az ISA2-program vagy más uniós kezdeményezés keretében elindított és kidolgozott projektek bármely szakaszban bekerülhetnek a folytatólagos munkaprogramba.

10. cikk

Költségvetési rendelkezések

(1) Támogatás folyósítására akkor kerül sor, amikor egy megvalósítási szakaszba lépett projekt vagy megoldás bekerül a folytatólagos munkaprogramba, vagy amikor a folytatólagos munkaprogramban vagy annak módosításában meghatározottak szerint egy projektszakasz sikeresen megvalósul.

(2) A folytatólagos munkaprogram azon módosításait, amelyek fellépésenként 400 000 EUR-t meghaladó költségvetési előirányzatokat érintenek, a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Az ISA2-program keretébe tartozó fellépésekhez igénybe vehetők külső szolgáltatások, amelyekre a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott uniós közbeszerzési szabályok vonatkoznak.

11. cikk

A fellépések finanszírozása

(1) A közös keretrendszerek és általános eszközök kidolgozását, létrehozását és fejlesztését teljes mértékben az ISA2-program finanszírozza. E keretrendszerek és eszközök használatát az európai közigazgatások finanszírozzák.

(2) A közös szolgáltatások kidolgozását, létrehozását, kiérlelését és fejlesztését az ISA2-program finanszírozza. A szóban forgó szolgáltatások uniós szintű központosított működtetése szintén támogatásban részesülhet az ISA2-programból olyan esetekben, amikor ez az Unió érdekeit szolgálja, és ez a folytatólagos munkaprogramban kellően megindokolásra kerül. Minden egyéb esetben az ilyen jellegű szolgáltatásokat más forrásból kell finanszírozni.

(3) Az ISA2-program által kiérlelés vagy átmeneti fenntartás céljából átvett interoperabilitási megoldásokat az ISA2-program addig finanszírozza, ameddig azokat egy másik program vagy kezdeményezés át nem veszi.

(4) Kísérő intézkedések finanszírozásában részesülhetnek az ISA2-programból.

(5) Egy fellépés finanszírozása felfüggeszthető vagy megszüntethető az 5. cikk szerinti nyomon követés és ellenőrzés eredményeivel összhangban, annak felmérése alapján, hogy a fellépés továbbra is megfelel-e a meghatározott szükségleteknek, valamint hogy hatékony és eredményes-e.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az "átjárható megoldások az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok számára" elnevezésű bizottság (a továbbiakban: ISA2 -bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 182/2011/EU rendelet 8. cikkében előírt eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusok legfeljebb hat hónapig maradhatnak hatályban.

13. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A Bizottság rendszeresen nyomon követi az ISA2-program végrehajtását és hatását, annak felmérése céljából, hogy a program fellépései továbbra is megfelelnek-e a meghatározott szükségleteknek. A Bizottság feltárja a kiegészítő jellegű uniós programokkal való szinergiákat.

(2) A Bizottság évente beszámol az ISA2-program végrehajtásáról és eredményeiről az ISA2-bizottságnak, az Európai Parlament illetékes bizottságának vagy bizottságainak, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának.

A 9. cikk (1) bekezdése alapján kidolgozott folytatólagos munkaprogram részeként a Bizottság rendszeresen nyomon követi az interoperabilitási megoldások Unió-szerte történő végrehajtását és újrafelhasználását.

(3) A Bizottság 2019. szeptember 30-ig elvégzi az ISA2-program időközi, illetve 2021. december 31-ig a záró értékelését, amelyek eredményeiről az említett időpontokig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. E tekintetben az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai felkérhetik a Bizottságot, hogy mutassa be az értékelés eredményeit és válaszoljon tagjaik kérdéseire.

(4) A (3) bekezdésben említett értékelések során vizsgálni kell többek között az ISA2-program fellépéseinek relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát, hasznosságát - beleértve adott esetben az üzleti vállalkozások és a polgárok elégedettségét -, valamint az ISA2-program fellépéseinek fenntarthatóságát és koherenciáját. A záró értékelés során ezen kívül vizsgálni kell, hogy az ISA2-program milyen mértékben valósította meg célkitűzéseit, így az interoperabilitási megoldások Unió-szerte történő újrafelhasználását, különös figyelmet fordítva az európai közigazgatások szükségleteire.

(5) Az ISA2-program eredményeit az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok elérése és a 4. cikk b) pontjában megállapított elveknek való megfelelés fényében kell értékelni. A célkitűzések teljesülését különösen a megvalósult kulcsfontosságú interoperabilitási tényezők száma és az európai közigazgatások rendelkezésére bocsátott és általuk alkalmazott, interoperabilitást támogató eszközök száma alapján kell mérni. Az ISA2-program eredményének és hatásának mérésére szolgáló mutatókat a folytatólagos munkaprogramban kell meghatározni.

(6) Az értékelések során vizsgálni kell a fellépések révén a közös szakpolitikák előremozdítása terén az Unió szempontjából elért eredményeket, azonosítani kell a potenciális átfedéseket és meg kell vizsgálni a továbbfejlesztendő területekkel való koherenciát, és meg kell vizsgálni a többi uniós kezdeményezéssel - különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel - fennálló szinergiákat.

Az értékelések felmérik, hogy az ISA2-program fellépései mennyiben segítették a helyi és regionális hatóságokat a közigazgatás interoperabilitásának és a közszolgáltatások hatékonyságának javításában.

(7) Az értékelésekben adott esetben ki kell térni a következőkre:

a) az ikt és a végfelhasználók szükségleteinek összekapcsolása révén született interoperabilitási megoldásokból származó számszerűsíthető és minősíthető előnyök;

b) az interoperábilis ikt-alapú megoldások számszerűsíthető és minősíthető pozitív hatásai.

(8) A lezárult vagy felfüggesztett fellépések értékelése is részét képezi a program általános értékelésének. Ezeket a fellépéseket az európai interoperabilitási környezetben elfoglalt pozíciójuk alapján nyomon kell követni, illetve értékelni kell, hogy mennyire terjedtek el, milyen mértékben kerültek alkalmazásra és újrafelhasználásra.

14. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1) Az Unióval kötött megfelelő megállapodásaik keretében az ISA2-program nyitva áll az Európai Gazdasági Térség egyéb országai és a tagjelölt országok előtt.

(2) Ösztönözni kell továbbá az együttműködést az egyéb harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, különösen az euromediterrán partnerség és a keleti partnerség keretében, valamint a szomszédos országokkal, különös tekintettel a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri régió országaira. Az ezzel kapcsolatos költségeket az ISA2 -program nem fedezi.

(3) Az ISA2-program adott esetben előmozdíthatja a program keretében kidolgozott megoldások harmadik országokban való újrafelhasználását.

15. cikk

Nem uniós kezdeményezések

Az egyéb uniós szakpolitikák sérelme nélkül, az ISA2-program keretében létrehozott vagy működtetett megoldásokat nem uniós kezdeményezések is felhasználhatják nem kereskedelmi célokra, amennyiben az nem jelent többletköltségeket az Unió általános költségvetése számára, és nem veszélyezteti az interoperabilitási megoldások fő uniós célkitűzését.

16. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok az ISA2-program keretében működtetett megoldások révén történő kezelésének meg kell felelnie a 95/46/EK és 2002/58/EK irányelvekben, valamint a 45/2001/EK rendeletben foglalt elveknek és rendelkezéseknek.

17. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) Az ISA2-program végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg a program alkalmazási időszakára 130 928 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(3) Az ISA2-programhoz rendelt pénzügyi erőforrások a program irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez rendszeresen szükséges előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrző, auditálási és értékelő tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezésére is felhasználhatók.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2016. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.

E cikk második bekezdésének ellenére a 13. cikk 2016. január 1-jétől2021. december 31-ig alkalmazandó.

Kelt Strasbourgban, 2015. november 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT

(1) HL C 12., 2015.1.15., 99. o.

(2) HL C 140., 2015.4.28., 47. o.

(3) Az Európai Parlament 2015. november 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. november 23-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/17/EU irányelve (2012. június 13.) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról (HL L 156., 2012.6.16., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(9) A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról (HL L 316., 2000.12.15., 1. o.).

(10) https://e-justice.europa.eu

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/37/EU irányelve (2013. június 26.) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról (HL L 175., 2013.6.27., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/55/EU irányelve (2014. április 16.) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról (HL L 133., 2014.5.6., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 1719/1999/EK határozata (1999. július 12.) az igazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét (IDA) lehetővé tevő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról, köztük közös érdekű projektek meghatározásáról (HL L 203., 1999.8.3., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 1720/1999/EK határozata (1999. július 12.) az igazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tevő transzeurópai hálózatok együttműködtetési képességét és az e hálózatokhoz való hozzáférést biztosító cselekvés- és intézkedéssorozatok elfogadásáról (HL L 203., 1999.8.3., 9. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/387/EK határozata (2004. április 21.) a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC) (HL L 144., 2004.4.30., 62. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 922/2009/EK határozata (2009. szeptember 16.) az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) (HL L 260., 2009.10.3., 20. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.).

(28) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).