32018R1488[1]
A Tanács (EU) 2018/1488 rendelete (2018. szeptember 28.) az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról
A TANÁCS (EU) 2018/1488 RENDELETE
(2018. szeptember 28.)
az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
mivel:
(1) A köz- és magánszféra közötti, közös technológiai kezdeményezések formájában megvalósuló partnerségekről elsőként az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) rendelkezett.
(2) Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozza a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogramot (2014-2020) (a továbbiakban: Horizont 2020). Célja, hogy a Horizont 2020 és a magánszféra pénzügyi forrásainak a köz- és a magánszféra közötti partnerségek keretében történő egyesítésével nagyobb hatást érjen el a kutatás és az innováció tekintetében olyan területeken, ahol a kutatási és az innovációs erőforrások köre és nagyságrendje az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez igazodik; továbbá ösztönzi a magánberuházásokat és korlátozott számú esetben egyértelmű európai hozzáadott értéket biztosítva segíti a társadalmi kihívások kezelését. Az ilyen partnerségeknek hosszú távú kötelezettségvállaláson kell alapulniuk, valamennyi partner kiegyensúlyozott hozzájárulását is ideértve, továbbá elszámoltathatóaknak kell lenniük az általuk kitűzött célok elérése tekintetében, és igazodniuk kell az Unió kutatásra, fejlesztésre és innovációra irányuló stratégiai céljaihoz. A partnerségek irányításának és működésének nyitottnak, átláthatónak, eredményesnek, hatékonynak és inkluzívnak kell lennie, és ennek érdekében a partnerségek tevékenységi területén működő szereplők széles köre számára lehetőséget kell biztosítani a részvételre.
(3) Az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és a 2013/743/EU tanácsi határozat (5) értelmében az említett határozatban rögzített feltételeknek megfelelően támogatást lehet nyújtani a Horizont 2020 keretében létrehozott közös vállalkozások részére.
(4) Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) létrehozta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF). A CEF célja lehetővé tenni a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban a közös érdekű projekteknek a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos szakpolitika keretében történő előkészítését és végrehajtását. A CEF-nek főként azon közös érdekű projektek végrehajtásához kell támogatást nyújtania a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban, amelyek célja új infrastruktúrák és szolgáltatások kifejlesztése és kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúrák és szolgáltatások továbbfejlesztése. A CEF a tervek szerint hozzájárul olyan projektek támogatásához is, amelyek uniós hozzáadott értéket és jelentős társadalmi előnyöket biztosítanak, de nem részesülnek megfelelő piaci finanszírozásban.
(5) A 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) meghatározta a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokat, és megállapította a távközlési ágazatra vonatkozó ágazatspecifikus feltételeket.
(6) A nagy teljesítményű számítástechnika olyan közös érdekű projekt a digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén, amely a 283/2014/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében támogathatónak minősül, nevezetesen a rendelet melléklete 3. pontjának d) alpontja szerinti hozzáférést biztosít a közigazgatásban felhasznált információkhoz azok további hasznosítása céljából. Az 1316/2013/EU rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság a CEF végrehajtásának egy részét az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekre bízhatja.
(7) A Bizottság az "Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája" című, az Európai Parlament és a Tanács támogatását élvező közleményében (az Európa 2020 stratégia) hangsúlyozza, hogy az Unióban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében a tudásba és az innovációba való beruházás számára kedvező feltételeket kell kialakítani.
(8) A Bizottság az "Európai számításifelhő-kezdeményezés - versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában" című, 2016. április 19-i bizottsági közleményében világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitásokra épülő európai adatinfrastruktúra létrehozására szólít fel, valamint egy olyan teljeskörű európai nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma kialakítását szorgalmazza, amely képes új európai technológiák kifejlesztésére és exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek megépítésére. A terület jelentőségére és az uniós érdekelt felek előtt álló kihívásokra tekintettel intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy összegyűjtsük a szükséges erőforrásokat és kapacitásokat - köztük a már létezőket is, például a tagállamok szuperszámítógépeit és szuper-számítástechnikai központjait - annak érdekében, hogy teljessé tegyük a kutatástól és fejlesztéstől kezdve az exaflop teljesítmény-nagyságrendű nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek megvalósításáig és üzemeltetéséig tartó láncot. Ezért uniós szinten létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amelynek keretében összevonható és összpontosítható a tagállamok, az Unió és a magánszektor által egy világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra létrehozásához, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikára irányuló kutatáshoz és innovációhoz nyújtott támogatás. Ehhez az infrastruktúrához hozzáférést kell biztosítani a közszférabeli és az ipari felhasználók - köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) -, valamint a tudományos felhasználók számára, ezen belül pedig a létrejövő európai nyílt tudományosadat-felhőt igénybe vevő tudományos közösségek számára is.
(9) "A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése - Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára" című, 2017. május 10-i bizottsági közlemény szerint a nagy teljesítményű számítástechnika döntő fontosságú az ipar digitalizálása és az adatgazdaság szempontjából. A világ három legjobbja közé tartozó szuperszámítógépek kifejlesztéséhez, beszerzéséhez és üzemeltetéséhez jelentős beruházásokra van szükség, és egymagában egyetlen európai ország sem rendelkezik egy teljeskörű, nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma kialakításához szükséges erőforrásokkal. Ezért a tagállamoknak, az Uniónak és a magánszektornak a nagy teljesítményű számítástechnika iránti növekvő kereslet kielégítése, valamint a nagy teljesítményű számítástechnika területén erős és innovatív, a tudományt és az ipart egyaránt magában foglaló ökoszisztémának az Unióban való megteremtése érdekében össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket és meg kell osztaniuk egymással erőforrásaikat. A közleményben a Bizottság olyan jogi eszköz létrehozását javasolja, amely meghatározza egy exaflop teljesítmény-nagyságrendű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzésének kereteit.
(10) Ahhoz, hogy az Unió rendelkezésére álljon a kutatás élvonalban tartásához szükséges számítástechnikai teljesítmény, össze kell hangolni a nagy teljesítményű számítástechnikába irányuló tagállami beruházásokat és mind a közszférában, mind pedig a magánszektorban elő kell segíteni, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikai technológia az iparban és a piacon is elterjedjen. Az Uniónak a technológiai kínálat és a felhasználókkal való közös tervezés, valamint a világszínvonalú rendszerek közös beszerzése között tényleges kapcsolatot kell teremtenie és ezáltal eredményesebben kell gondoskodnia arról, hogy a technológiai fejlesztések beépüljenek a keresletorientált és felhasználásközpontú, a piacon versenyképes európai nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerekbe, és létre kell hoznia a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák és alkalmazások globálisan versenyképes ökoszisztémáját. Az Uniónak ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a beszállítóipara kiaknázza az említett beruházások előnyeit, és azok eredményei elterjedjenek különböző nagy léptékű és újonnan létrejövő alkalmazási területeken - például a személyre szabott orvoslás, az összekapcsolt és automatizált járművezetés, vagy más vezető piaci alkalmazások területén -, amelyek a mesterséges intelligencián, a blokklánc-technológiákon, a pereminformatikai alkalmazásokon, vagy tágabb értelemben véve az uniós ipar digitalizációján alapulnak.
(11) A közös vállalkozás a legmegfelelőbb olyan eszköz, amely képes az európai nagy teljesítményű számítástechnikai stratégiának az Európai számításifelhő-kezdeményezésben meghatározott céljai megvalósítására és a jelenleg tapasztalható korlátok leküzdésére, ugyanakkor az Unió érdekeinek védelme mellett a lehető legkedvezőbb gazdasági, társadalmi és környezeti hatással jár. Alkalmas arra, hogy összevonja az Unióban, a tagállamokban és a magánszektorban rendelkezésre álló erőforrásokat. Beszerzési keretet biztosít, és a technológiák - különösen a versenyképes európai technológiák - előmozdításán keresztül lehetővé teszi világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek üzemeltetését. Lehetőséget teremt olyan kutatási és innovációs programok indítására, amelyek európai technológiák kifejlesztésére és azoknak az exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépes rendszerekbe történő későbbi integrációjára irányulnak, továbbá hozzájárulhat a versenyképes európai technológiai beszállítóipar kiépítéséhez.
(12) A közös vállalkozásnak legkésőbb 2019 elején létre kell jönnie és meg kell kezdenie a működését ahhoz, hogy teljesítse azt a célt, hogy az Unió 2020-ig rendelkezzen az exaflophoz közelítő teljesítményű infrastruktúrával, valamint hogy 2022-2023 körül pedig kifejlessze az exaflop teljesítmény-nagyságrendű kapacitás eléréséhez szükséges technológiákat és alkalmazásokat, előmozdítva eközben a versenyképes európai nagy teljesítményű számítástechnika innovációs ökoszisztémájának a létrehozását is. Mivel a technológia következő generációjának fejlesztési ciklusa jellemzően négy-öt évet vesz igénybe, a globális piacon való versenyképesség megőrzése érdekében mielőbb el kell indítani az exaflop teljesítmény-nagyságrend elérésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedéseket.
(13) A közös vállalkozás formájában megvalósuló köz-magán társulásnak ötvöznie kell a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció komplexitásának kezelése szempontjából alapvető fontossággal bíró pénzügyi és technikai eszközöket. Ezért célszerű, hogy a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok és a "Horizont 2020" keretprogramhoz társult országok - amelyek megállapodnak egy közös európai nagy teljesítményű számítástechnikai kezdeményezésről -, valamint a tagszervezeteiket képviselő egyesületek és egyéb olyan szervezetek legyenek, amelyek kifejezetten és tevékenyen hozzájárulnak a kutatási és innovációs eredmények eléréséhez, és amelyek a nagy teljesítményű számítástechnikával összefüggő gyakorlati ismereteket Európában tartják. A közös vállalkozásnak nyitva kell állnia az új tagok számára.
(14) Az Uniónak, a részt vevő államoknak és a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak pénzügyileg hozzá kell járulniuk a közös vállalkozás igazgatási költségeihez. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében az igazgatási költségekhez való uniós hozzájárulást csak a 2023-ig esedékes működési költségek fedezése céljából lehet előre ütemezni. A részt vevő államoknak és a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak 2024-től teljes mértékben fedezniük kell a közös vállalkozás igazgatási költségeit.
(15) Annak érdekében, hogy az Unió visszanyerje vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák terén, valamint az Unió teljeskörű nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztémájának kialakítása céljából a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) magánegyesület ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán partnerséget hoztak létre az Unióval. E partnerségnek az a feladata, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika területén világszínvonalú európai technológiai értékláncot építsen ki, mely világszinten versenyképes és elősegíti a nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma három fő alkotóeleme (technológiafejlesztés, alkalmazások és szuperszámítógépes infrastruktúra) közötti szinergiák létrejöttét. Figyelembe véve szakértelmét és a nagy teljesítményű számítástechnika területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni az ETP4HPC magánegyesület számára a közös vállalkozásban való tagságot.
(16) Az adatértéklánc megerősítése, az adatágazatbeli közösségépítés serkentése és a prosperáló uniós adatgazdaság alapjainak lefektetése céljából a Big Data Value Association (BDVA) egyesület ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán partnerséget hoztak létre az Unióval. Figyelembe véve szakértelmét és a nagy adathalmazok területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni a BDVA számára a közös vállalkozásban való tagságot.
(17) Az ETP4HPC és a BDVA magánegyesület írásban kifejezte azon szándékát, hogy hozzájáruljon a közös vállalkozás technológiai stratégiájához, és szakértelmét a közös vállalkozás céljainak megvalósítása érdekében rendelkezésre bocsássa. Helyénvaló tehát, hogy az említett magánegyesületek az e rendelet mellékletében szereplő alapokmányt jóváhagyó levél útján elfogadják.
(18) A Partnerség a fejlett európai számítástechnikáért (PRACE) nonprofit szervezetnek 25 ország a tagja, és az ezeket képviselő szervezetek olyan páneurópai szuperszámítógépes infrastruktúrát hoznak létre, amely nagyméretű tudományos és mérnöki alkalmazásoknak nyújt hozzáférést a legmagasabb teljesítményszintű számítástechnikai és adatgazdálkodási erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz. A közös vállalkozás együttműködhet a PRACE-vel azzal a céllal, hogy hozzáférést biztosítsanak egy integrált és összekapcsolt szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrához és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, kezeljék az ezekhez való hozzáférést, valamint képzési és készségfejlesztési lehetőségeket biztosítsanak.
(19) A GÉANT-hálózat 38 nemzeti kutatási és oktatási hálózati partner összekapcsolásával létrehozta a tudományos kiválóság, a kutatás, az oktatás és az innováció páneurópai hálózatát. A konnektivitásra, az együttműködésre és az azonosítási szolgáltatásokra vonatkozó integrált katalógusa révén a GÉANT-hálózat - annak biztosítása érdekében, hogy Európa a továbbiakban is a kutatás élvonalában maradjon - nagy megbízhatóságú, korlátlan hozzáférést biztosít a felhasználók számára különböző számítástechnikai erőforrásokhoz, elemzésekhez, tárolási lehetőségekhez, alkalmazásokhoz és más erőforrásokhoz. A közös vállalkozás együttműködhet a GÉANT-hálózattal a közös vállalkozás szuperszámítógépeinek hálózati összekapcsoltsága, valamint a más európai szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrákkal való kapcsolat létrehozása céljával.
(20) A közös vállalkozásnak olyan egyértelműen meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a tudományos élet és az európai iparágak számára a nagy teljesítményű számítástechnikában alkalmazott leginnovatívabb technológiák megtervezését, kifejlesztését és alkalmazását, valamint az Unió egészében olyan integrált infrastruktúra-hálózat létrehozását, amelynek keretében a kutatók, egyéb vezető ipari felhasználók (ezen belül a kkv-k) és a közszférabeli felhasználók számára világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitást, nagy sebességű hálózati összekapcsoltságot, valamint élvonalbeli alkalmazásokat, továbbá adat- és szoftverszolgáltatásokat biztosítanak. A közös vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy enyhítse a kimondottan a nagy teljesítményű számítástechnika terén az egész Unióban tapasztalható szakemberhiányt, és ennek érdekében célszerű, hogy részt vegyen tájékoztatási tevékenységekben és segítséget nyújtson az új tudásbázis kiépítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez.
(21) A közös vállalkozásnak le kell fektetnie egy hosszabb távú jövőkép alapjait és elő kell készítenie a terepet az első európai nagy teljesítményű hibrid számítástechnikai infrastruktúra kiépítése számára, amely a hagyományos számítástechnikai architektúrákat kvantum-számítástechnikai eszközökkel ötvözi, például kvantumszámítógépet használ a nagy teljesítményű számítástechnikai eszközök programszálainak a gyorsítására. Európai szinten strukturált és összehangolt pénzügyi támogatásra van szükség annak elősegítéséhez, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak megtarthassák élvonalbeli pozíciójukat a területre jellemző kiélezett nemzetközi versenyben azáltal, hogy világszínvonalú eredményeket érnek el, hogy az egész Unióban biztosítva legyen az európai kutatási eredmények és technológiák gyors és széles körű ipari hasznosítása, és ezáltal jelentős továbbgyűrűző hatások jöjjenek létre a társadalom javára, valamint hogy a közös európai érdeket szem előtt tartva a stratégiák és a beruházások összehangolásán keresztül megoszthatók legyenek a kockázatok és egyesíthetők legyenek az erőforrások.
(22) A nagy teljesítményű számítástechnika terén a leginnovatívabb technológiák tervezésére, fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó célkitűzése elérése érdekében a közös vállalkozásnak - különösen vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződések formájában - pénzügyi támogatást kell nyújtania, amelyet éves munkaterveken alapuló pályázatok és ajánlatok benyújtására vonatkozó nyílt versenypályázati felhívások és ajánlati felhívások útján kell odaítélnie. Ezt a pénzügyi támogatást különösen az adott program kidolgozását akadályozó, bizonyítottan fennálló piaci hiányosságok orvoslására kell fordítani, és annak a kedvezményezett magatartásának megváltoztatása révén ösztönző hatást kell kifejtenie.
(23) A közös vállalkozásnak az Unió egészében támogatnia kell tagállami nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok létrehozását, és mindenekelőtt azok hálózatba kapcsolását és összehangolását annak érdekében, hogy meg tudja valósítani az ipar - és különösen a kkv-k - innovációs potenciáljának növelésére irányuló célkitűzését, hozzájáruljon a kimondottan a nagy teljesítményű számítástechnika terén tapasztalható szakemberhiány enyhítéséhez, támogatást nyújtson az ismeretek bővítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez, és növelje a nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitásokat. Ezeknek a kompetenciaközpontoknak a feladata, hogy felkérésre nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtsanak az ipar, a tudományos élet szereplői és a közigazgatási szervek számára. Mindenekelőtt elő kell segíteniük és lehetővé kell tenniük a nagy teljesítményű számítástechnika innovációs ökoszisztémájához való hozzáférést, meg kell könnyíteniük a szuperszámítógépek igénybevételét, megoldást kell keresniük arra a problémára, hogy messze nem áll rendelkezésre elegendő szakképzett műszaki szakértő, és ehhez figyelemfelkeltési, képzési és tájékoztatási tevékenységeket kell folytatniuk, továbbá az érdekelt felekkel és más kompetenciaközpontokkal való kapcsolatépítés segítségével ösztönözniük kell a tágabb körű innovációt például a következők révén: a felhasználás eseteivel vagy a alkalmazási tapasztalatokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok használatának előmozdítása, képzési létesítményeik és tapasztalataik megosztása, a párhuzamos számításokhoz használandó kódok közös kidolgozása és cseréje, valamint az állami, illetve magánfelhasználók - különösen a kkv-k - számára készített innovatív alkalmazások és eszközök megosztásának támogatása.
(24) A közös vállalkozásnak keresletorientált és felhasználóközpontú keretet kell biztosítania és közös tervezésen alapuló megközelítést kell lehetővé tennie ahhoz, hogy világszínvonalú exaflop teljesítmény-nagyságrendű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre az Unióban, mégpedig azzal a céllal, hogy a felhasználók hozzáférjenek azokhoz a stratégiai számítástechnikai erőforrásokhoz, amelyek versenyképességük fenntartásához, valamint a társadalmi, környezeti, gazdasági és biztonsági kihívások leküzdéséhez szükségesek. Ezért helyénvaló, hogy a közös vállalkozás hozzájáruljon exaflophoz közelítő teljesítményű és petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek beszerzéséhez. A közös vállalkozás szuperszámítógépeit olyan részt vevő államban kell elhelyezni, amely egyben uniós tagállam is.
(25) A Horizont 2020-nak hozzá kell járulnia az Unión belüli kutatási és innovációs szakadék felszámolásához azáltal, hogy elősegíti az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok) való szinergiákat. A közös vállalkozásnak ezért törekednie kell az esb-alapokkal való szoros együttműködésre, ami konkrét segítséget jelenthet a helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs kapacitások megerősítéséhez.
(26) A közös vállalkozásnak kedvező keretrendszert kell biztosítania a részt vevő államok körébe tartozó tagállamok számára ahhoz, hogy az esb-alapok biztosította forrásaikat szuperszámítógépek beszerzésére fordítsák. Elengedhetetlen, hogy a közös vállalkozás igénybe vegye az esb-alapokat a világszínvonalú integrált nagy teljesítményű uniós számítástechnikai és adatinfrastruktúra-hálózat kiépítéséhez, mivel az ilyen infrastruktúra által kínált előnyökből jóval többen részesülnek, mint a tagállamok felhasználói. Ha a résztvevő államok úgy határoznak, hogy az esb-alapok forrásait petaflop teljesítmény-nagyságrendű vagy exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzési költségeihez használják fel, a közös vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy az Unió milyen részesedéssel bír az említett részt vevő állam esb-alapjából, míg a közös vállalkozás költségvetésében csak az esb-ből felhasznált nemzeti részt kell elszámolni nemzeti hozzájárulásként. A Horizont 2020-ból és a CEF Szélessávfejlesztési Beruházási Alapból nyújtott uniós beruházásnak minden esetben fedeznie kell az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzési költségének legfeljebb 50 %-át és működési költségének legfeljebb 50 %-át, annak érdekében, hogy az összhangban legyen a közös vállalkozás azon célkitűzésével, hogy járuljon hozzá az erőforrások összevonásához az Unió világszínvonalú, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépekkel való ellátása érdekében. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek esetében a Horizont 2020-ból és a CEF Szélessávfejlesztési Beruházási Alapból nyújtott uniós hozzájárulás a szuperszámítógép beszerzési költségeinek legfeljebb 35 %-át fedezné, annak érdekében, hogy az összhangban legyen a Horizont 2020 keretében nyújtott, az innovációs közbeszerzésekre vonatkozó jelenlegi szabályokkal. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek költségeinek fennmaradó részét a részt vevő államoknak kell fedezniük.
(27) Indokolt, hogy az általa beszerzett, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek tulajdonosa a közös vállalkozás legyen. Az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek üzemeltetésével üzemeltető szervezetet kell megbízni. Az üzemeltető szervezet képviselhet egy részt vevő államot, amely vagy tagállam vagy egy üzemeltetési konzorcium. Az üzemeltető szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy pontos becslést készítsen és ellenőrizze a szuperszámítógép üzemeltetési költségeit, biztosítva például a közös vállalkozás tulajdonát képező, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek és az általa üzemeltetett más, nemzeti vagy regionális számítástechnikai rendszerek funkcionális és - lehetőség szerint - fizikai szétválasztását. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán a közös vállalkozás irányító testületének ("irányító testület") kell kiválasztania. Az üzemeltető szervezet kiválasztását követően az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő államnak vagy az üzemeltetési konzorciumnak lehetőséget kell adni arra, hogy úgy döntsön, hogy más részt vevő államokat is felkér arra, hogy csatlakozzanak és vegyenek részt a kiválasztott üzemeltető szervezetnél üzembe helyezendő, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép finanszírozásában. Az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógéphez való hozzáféréshez az Uniónak biztosított időkeret egyenes arányban kell, hogy legyen a "Horizont 2020" keretprogramból és a CEF forrásaiból az említett szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással, és az nem haladhatja meg az említett szuperszámítógép teljes hozzáférési idejének 50 %-át. Az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok által az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógéphez nyújtott hozzájárulások alapján meg kell állapítani az érintett államok számára az említett szuperszámítógéphez való hozzáférési időkereteit. Célszerű, hogy a részt vevő államok egymás között állapodjanak meg az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógéphez való hozzáférési időkeretek elosztásáról. Helyénvaló, hogy a közös vállalkozás maradjon az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek tulajdonosa mindaddig, amíg azok értékét le nem írták.
Ezt követően a tulajdonjog az említett szuperszámítógép üzemen kívül helyezésének, ártalmatlanításának vagy bármely más felhasználásának céljával átruházható lenne az üzemeltető szervezetre. Amennyiben az érintettek abban állapodnak meg, hogy a tulajdonjogot úgy ruházzák át az üzemeltető szervezetre, hogy az exaflophoz közelítő szuperszámítógép teljes értékét még nem írták le, vagy a tulajdonátruházásra a közös vállalkozás felszámolása alatt kerül sor, az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép maradványértékét.
(28) A közös vállalkozásnak a részt vevő államokkal közösen kell beszereznie a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépeket. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek üzemeltetésével üzemeltető szervezeteket kell megbízni. Az üzemeltető szervezet képviselhet egyetlen olyan részt vevő államot, amely egyben uniós tagállam, vagy pedig a részt vevő államok csoportjából álló üzemeltetési konzorciumot. A közös vállalkozásnak a beszerzési költségekhez a "Horizont 2020" keretprogramból és a CEF forrásaiból biztosított uniós hozzájárulás mértékével összhangban lévő tulajdoni részesedés kell szereznie az adott szuperszámítógépben. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán az irányító testületnek kell kiválasztania. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépekhez való hozzáféréshez az Uniónak biztosított időkeret egyenes arányban kell, hogy legyen a "Horizont 2020" keretprogramból és a CEF forrásaiból az említett petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép beszerzési költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással. Helyénvaló, hogy a közös vállalkozás a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép teljes értékének leírását követően, vagy felszámolása esetén átruházza tulajdonjogát az üzemeltető szervezetre. Ez utóbbi esetben az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép maradványértékét.
(29) A közös vállalkozás által finanszírozott, exaflophoz közelítő teljesítményű és petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek tervezésénél és üzemeltetésénél figyelembe kell venni az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság szempontjait.
(30) A szuperszámítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó egyre fokozódó felhasználói igények kielégítése érdekében, a részt vevő államok hozzáférési időkeretet biztosíthatnak a közös vállalkozás számára egy vagy több olyan nemzeti szuperszámítógépükhöz, amely rendelkezésre áll, nevezetesen az, amelyiket még nem adták ki használatra, és amelyet nem a közös vállalkozás társfinanszíroz. Ebben az esetben a részt vevő államoknak önkéntes alapon kell a közös vállalkozás számára észszerű mértékű hozzáférési időkeretet biztosítani a megfelelő teljesítménynagyságrendű nemzeti szuperszámítógépekhez, hogy így a közös vállalkozás kezelni a felhasználói keresletet. A nemzeti szuperszámítógépekhez való hozzáférési időkeret biztosítása nem számolható el a részt vevő állam által a közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásként.
(31) Az exaflophoz közelítő teljesítményű és a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek használatát elsősorban a tudományos élet, az ipar vagy a közszektor felhasználói számára indokolt lehetővé tenni állami kutatási és innovációs célokra. A felhasználók számára a részvételi szándék kifejezésére szolgáló, a közös vállalkozás által közzétett felhívás és független szakértők bírálata alapján kell biztosítani a szuperszámítógépekhez való hozzáférési időkeretet. Az irányító testület döntése értelmében a részvételi szándék kifejezésére való felhívás nélkül is adható a hozzáférési idő kis részét kitevő hozzáférés egyes kivételes esetekben, például stratégiai európai kezdeményezések esetén, vagy szükséghelyzeti és válságkezelési helyzetekben. A közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott mértékben kereskedelmi célú gazdasági tevékenységeket is végezzen. Indokolt hozzáférést biztosítani az Unióban vagy valamely, a "Horizont 2020" keretprogramhoz társult országban székhellyel rendelkező felhasználók számára. A hozzáférési jogoknak minden felhasználó számára méltányosnak kell lenniük, és azokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek minden egyes szuperszámítógép esetében meg kell határoznia és nyomon kell követnie a hozzáférési időkeret Unióra eső részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat.
(32) A közös vállalkozás szuperszámítógépeit az (EU) 2016/679 rendelettel (9), a 2002/58/EK irányelvvel (10) és az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban kell üzemeltetni és használni.
(33) Korlátozott mértékben indokolt engedélyezni, hogy a szuperszámítógépeket nem kutatáshoz kapcsolódó polgári alkalmazás céljából gazdasági tevékenységet végző felhasználók is használják. Hozzáférési időt elsősorban az Unióban vagy valamely, a Horizont 2020-hoz társult országban székhellyel rendelkező felhasználók számára indokolt biztosítani. A hozzáférési jogokat átlátható módon kell kiosztani.
(34) Helyénvaló, hogy a közös vállalkozás irányítását két testület végezze: az irányító testület, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testület. Az irányító testületet az Unió és a részt vevő államok képviselőinek kell alkotniuk. Célszerű előírni, hogy az irányító testület legyen felelős a közös vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai szakpolitikai döntéshozatalért és finanszírozási határozatokért, különösen a közös vállalkozás közbeszerzési tevékenységei tekintetében. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek felhasználóként és/vagy technológiaszolgáltatóként a tudományos élet és az ipar képviselőit is magában kell foglalnia. Független tanácsadást kell nyújtania az irányító testület számára a stratégiai kutatási és innovációs menetrendre, valamint a közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére vonatkozóan.
(35) A közös vállalkozás általános igazgatási feladataira vonatkozóan a szavazati jogokat egyenlően kell szétosztani a részt vevő államok között. A közös vállalkozásnak a részmunkaterv kidolgozására, a szuperszámítógépek beszerzésére, az üzemeltető szervezet kiválasztására, valamint a közös vállalkozás kutatási és innovációs feladataira vonatkozóan azok a részt vevő államok, amelyek egyben uniós tagállamok, a minősített többség elvének alapján gyakorolják szavazati jogukat. Azok a részt vevő államok is rendelkeznek a kutatási és innovációs feladatokra vonatkozó szavazati joggal, amelyek a "Horizont 2020" keretprogramhoz társult országok. A szuperszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan csak a finanszírozást nyújtó Unió és azok a részt vevő tagállamok rendelkezhetnek szavazati joggal, amelyek forrásokkal járulnak hozzá a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek beszerzéséhez és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek teljes tulajdonlási költségéhez, szavazati jogukat pedig az általuk tett hozzájárulások arányában kell megállapítani.
(36) Az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott, a témára vonatkozó közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni. A közbeszerzési eljárások közös vállalkozás általi megindítására vonatkozó szabályokat a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatában kell meghatározni.
(37) Annak érdekében, hogy a közös vállalkozás előmozdítsa az innovatív és versenyképes európai nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma létrejöttét, megfelelő módon alkalmaznia kell a beszerzési és támogatási eszközöket, köztük a közös közbeszerzést, a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést és az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést.
(38) A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor természetbeni hozzájárulásként figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok általi beruházásokat, melyek a különböző tevékenységek végrehajtása során felmerült, a közös vállalkozás hozzájárulásainak levonását követő költségeikből tevődnek össze.
(39) A belső piacon működő összes vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az uniós keretprogramokból nyújtott finanszírozásnak összeegyeztethetőnek kell lennie az állami támogatásra vonatkozó elvekkel, ezáltal biztosítva a közkiadások hatásosságát és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását és a rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását.
(40) A közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételnek az 1290/2013/EU rendelettel összhangban kell történnie. A közös vállalkozás keretében továbbá gondoskodni kell az említett szabályoknak a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján történő következetes alkalmazásáról. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a közvetett cselekvésekhez a részt vevő államok által az 1290/2013/EU rendelettel összhangban nyújtott megfelelő társfinanszírozás, a részt vevő államoknak törekedniük kell arra, hogy legalább olyan mértékű hozzájárulást biztosítsanak, amely megegyezik azzal az összeggel, amelyet a cselekvések keretében a kedvezményezetteknél felmerült támogatható költségként a közös vállalkozás visszatérít. Ebből a célból a közös vállalkozás éves munkatervében az 1290/2013/EU rendelet 28. cikkével összhangban megállapított maximális finanszírozási arányokat ennek megfelelően rögzíteni kell.
(41) A tevékenységekhez a CEF-ből biztosított pénzügyi támogatást a CEF szabályaival összhangban kell nyújtani.
(42) Az Unió és a közös vállalkozás többi tagja pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.
(43) A közös vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben rendelkezésre kell bocsátania, valamint gondoskodnia kell tevékenységei ismertségének növeléséről, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A közös vállalkozás testületeinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
(44) Az egyszerűsítés érdekében valamennyi felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt. A "Horizont 2020" keretprogramból finanszírozott tevékenységek esetében az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő kedvezményezettek ellenőrzését az 1291/2013/EU rendelettel összhangban kell végrehajtani. A CEF-ből finanszírozott tevékenységek esetében az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő kedvezményezettek ellenőrzését az 1316/2013/EU rendelettel összhangban kell végrehajtani.
(45) Célszerű előírni, hogy a Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatásköröket gyakoroljon a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.
(46) A Bizottság, a közös vállalkozás, a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára hozzáférést kell biztosítani a közös vállalkozás által aláírt támogatásokkal, szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges valamennyi információhoz és helyiséghez.
(47) A kellően indokolt esetektől eltekintve e rendelet keretében meghirdetett valamennyi pályázati felhívásban és ajánlati felhívásban figyelembe kell venni a Horizont 2020 és a CEF időtartamát.
(48) A nyitottság és az átláthatóság biztosítása, valamint a részvétel megkönnyítése érdekében indokolt, hogy a közös vállalkozás igénybe vegye a Bizottság által kezelt elektronikus eszközöket is. E célból a közös vállalkozás által a Horizont 2020 keretében meghirdetett pályázati felhívásokat a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján is közzé kell tenni. Ezen túlmenően a közös vállalkozásnak megfelelő formában és a Bizottság jelentéstételi kötelezettségéhez igazodó időközönként elérhetővé kell tennie a többek között a pályázatokra, a kérelmezőkre, a támogatásokra és a résztvevőkre vonatkozó releváns adatokat is, hogy azokat szerepeltetni lehessen a Bizottság által kezelt, a Horizont 2020-hoz kapcsolódó elektronikus jelentéstételi és információterjesztési rendszerekben.
(49) A közös vállalkozás időközi és záróértékelését a Bizottságnak kell elvégeznie független szakértők segítségével. Az átláthatóság jegyében a releváns független szakértői jelentést a vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett nyilvánosságra kell hozni.
(50) mivel e rendelet céljait, nevezetesen a kutatási és innovációs kapacitások megerősítését, a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzését és a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrához való hozzáférés biztosítását Unió-szerte a közös vállalkozás révén a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok a felesleges párhuzamosságok elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Létrehozás
(1) Az "európai nagy teljesítményű számítástechnika" kezdeményezés végrehajtása céljából a 2026. december 31-ig terjedő időszakra létrejön egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke értelmében vett közös vállalkozás (Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás; a továbbiakban: a közös vállalkozás).
(2) Az 1291/2013/EU rendelettel létrehozott európai kutatási és innovációs keretprogram (Horizont 2020) és az 1316/2013/EU rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) időtartamának figyelembevétele érdekében az e rendelet keretében meghirdetett pályázati felhívásokat és ajánlati felhívásokat 2020. december 31-ig közzé kell tenni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van a pályázati felhívások, illetve az ajánlati felhívások 2021. december 31-ig történő közzétételére.
(3) A közös vállalkozás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 71. cikke szerinti, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervként jön létre.
(4) A közös vállalkozásnak jogi személyiséggel kell rendelkeznie. A közös vállalkozásnak minden egyes tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel kell rendelkeznie. Jogosult kell, hogy legyen arra, hogy ingó- és ingatlanvagyont szerezzen és idegenítsen el, és félként részt vegyen jogi eljárásokban.
(5) A közös vállalkozás székhelye Luxemburg.
(6) A közös vállalkozás alapokmányát (a továbbiakban: alapokmány) a melléklet tartalmazza.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. "átvételi vizsgálat": vizsgálat, melynek célja annak meghatározása, hogy a rendszerleírásban foglalt követelmények teljesülnek-e;
2. "hozzáférési idő": a felhasználók, illetve a felhasználók csoportja számára számítógépes programjaik végrehajtása céljából rendelkezésre bocsátott számítógépidő valamely szuperszámítógépen;
3. "kapcsolt szervezet": az 1290/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott jogalany;
4. "nagy teljesítményű tagállami számítástechnikai kompetenciaközpont": valamely részt vevő államban - amely egyben uniós tagállam is - létrehozott, az adott tagállam szuperszámítógépes központjához társult jogi személy, amely az ipari - ideértve a kkv-ket is -, tudományos és közszférabeli felhasználók számára igény szerint hozzáférést nyújt a szuperszámítógépekhez, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikához kapcsolódó legfrissebb technológiákhoz, eszközökhöz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz, ezenfelül pedig szakértelmet, készségeket, képzést, kapcsolatépítési lehetőségeket és tájékoztatást biztosít;
5. "tagszervezet": olyan jogalany, amely a közös vállalkozás valamely magánszektorbeli tagjának részét képezi, az érintett magánszektorbeli tag alapokmányának megfelelően;
6. "exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép": olyan számítógépes rendszer, amely másodpercenként tíz a tizennyolcadikon művelet (azaz 1 exaflop) elvégzésére képes, így alkalmas olyan alkalmazások futtatására, amelyek kevesebb idő alatt találnak nagy megbízhatóságú megoldásokat, illetve amelyek összetettebb problémák kezelésére képesek;
7. "üzemeltetési megállapodás": a közös vállalkozás és egy exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép üzemeltető szervezete, vagy pedig a közös vállalkozás, valamely petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép társtulajdonosa és az említett petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép üzemeltető szervezete között létrejött, szolgáltatási szerződés vagy egyéb szerződés formájában megkötött megállapodás;
8. "üzemeltetési konzorcium": olyan részt vevő államok csoportja, amelyek megállapodtak arról, hogy hozzájárulnak valamely exaflophoz közelítő teljesítményű vagy petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép beszerzéséhez, illetve működtetéséhez;
9. "üzemeltető szervezet": valamely részt vevő államban - amely egyben uniós tagállam is - székhellyel rendelkező olyan jogi személy, amely rendelkezik a szuperszámítógépek fogadásához és üzemeltetéséhez szükséges létesítményekkel;
10. "nemzeti szuperszámítógép": valamely részt vevő államban található, legalább 0,4 petaflop teljesítményű számítástechnikai rendszer, amelynek beszerzésére nem e rendelet alapján került sor;
11. "megfigyelő állam": olyan tagállam vagy a "Horizont 2020" keretprogramhoz társult olyan ország, amely nem vesz részt e közös vállalkozásban;
12. "részt vevő állam": a közös vállalkozás tagjai közé tartozó ország;
13. "petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép": olyan számítástechnikai rendszer, amely másodpercenként tíz a tizenötödiken művelet (1 petaflop) végrehajtására képes;
14. "exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép": olyan számítástechnikai rendszer, amely másodpercenként több mint 100 petaflop, de kevesebb mint 1 exaflop végrehajtására képes;
15. "magánszektorbeli tag": a közös vállalkozás tagjai közé tartozó magánegyesület;
16. "szuperszámítógép": legalább 1 petaflop másodpercenkénti számítási teljesítménnyel rendelkező, ezen rendeletnek megfelelően beszerzett számítástechnikai rendszer;
17. "teljes tulajdonlási költség": a szuperszámítógép beszerzési költsége, valamint az üzemeltetési költségei, ideértve a karbantartási költségeket is, addig az időpontig, amíg a szuperszámítógép tulajdonjogát az üzemeltető szervezetre át nem ruházzák vagy azt el nem adják, vagy amíg a szuperszámítógépet a tulajdonjog átruházása nélkül üzemen kívül nem helyezik;
18. "felhasználó": az a természetes vagy jogi személy, szervezet vagy nemzetközi szervezet, amely hozzáférési időt kapott a közös vállalkozás valamely szuperszámítógépének használata céljából;
19. "munkaterv": az 1290/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésénem 22. pontjában meghatározott, az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkében említett munkaprogram funkcióját is betöltő munkaterv.
3. cikk
Feladatok, célkitűzések és tevékenységek
(1) A közös vállalkozás küldetése egyrészt világszínvonalú integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra kifejlesztése, működésbe helyezése, bővítése és fenntartása az Unióban, másrészt a nagy teljesítményű számítástechnika összefüggésében kiemelkedően versenyképes és innovatív ökoszisztéma kialakítása és támogatása.
(2) A közös vállalkozás általános céljai:
a) hozzáférés biztosítása az Unió vagy a Horizont 2020-hoz társult országok kutatói és tudományos közössége, ipara - ezen belül a kkv-k - és közszektora számára az elérhető legjobb, versenyképes nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrához, valamint a hozzá kapcsolódó technológiák fejlesztésének, illetve különféle területeken történő alkalmazásának a támogatása;
b) keret biztosítása egy világszínvonalú, exaflophoz közelítő teljesítményű integrált, keresletorientált és felhasználóközpontú szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzéséhez az Unióban;
c) uniós szintű koordináció és megfelelő pénzügyi források biztosítása az említett infrastruktúra fejlesztésének és beszerzésének támogatásához, amely elsősorban kutatási és innovációs célokból fog rendelkezésre állni az állami és a magánszektor felhasználói számára;
d) olyan, ambiciózus kutatási és innovációs menetrend támogatása, amely az Unióban egy világszínvonalú nagy teljesítményű - exaflop vagy azt meghaladó teljesítményű - számítástechnikai ökoszisztémát fejleszt ki és tart fenn, amely kiterjed a tudományos és ipari értéklánc minden szegmensére - ideértve az alacsony teljesítményű processzor- és köztesszoftver-technológiákat, az algoritmusokat és a kódtervezést, az alkalmazásokat és a rendszereket, a szolgáltatásokat, a mérnöki munkát, valamint a gyakorlati ismereteket és a készségeket is - a szuperszámítógépek következő generációjára való felkészülés céljából;
e) az Unióban született kutatási és innovációs eredményeknek a tudományos, az ipari - ideértve a kkv-ket is - és a közszférabeli felhasználók körében való elterjedésének és szisztematikus használatának elősegítése.
(3) A közös vállalkozás konkrét céljai:
a) hozzájárulás az 1291/2013/EU rendelet és a 2013/743/EU határozat és különösen ezen határozat 2. cikkében meghatározott egyedi program (a továbbiakban: az egyedi program) II. része, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet végrehajtásához;
b) a tagállami és uniós stratégiák összehangolása egy koordinált európai nagy teljesítményű számítástechnikai stratégia keretében, továbbá hozzájárulás a közpénzből finanszírozott támogatás eredményességéhez a felesleges párhuzamosságok és az erőfeszítések szétaprózódásának elkerülése révén;
c) az uniós források, a nemzeti források és a magánberuházások összevonása, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikába irányuló beruházásoknak a globális versenytársakéhoz összehasonlítható szintre hozatala;
d) a tudományos kiválóságnak, valamint az ipar és az állami szektor digitalizálásának alapvető összetevőjeként és az Unión belüli gazdasági növekedés és foglalkoztatásnövekedés megteremtését szolgáló innovációs képességek és globális versenyképesség megerősítése érdekében az Uniót behálózó világszínvonalú, integrált, a különféle felhasználói igényeknek való megfeleléshez szükséges architekturális változatossággal rendelkező szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra létrehozatala és üzemeltetése;
e) hozzáférés biztosítása a nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz a tudományos és a kutatóközösség, valamint az ipar - ezen belül a kkv-k - és az állami szektor felhasználóinak széles köre, továbbá új és kialakulóban lévő, nagy adat- és számításigényű alkalmazások és szolgáltatások számára;
f) világszínvonalú nagy teljesítményű - exaflop vagy azt meghaladó teljesítményű - számítógépes technológiák Unión belüli kifejlesztésének támogatása, ideértve az alacsony teljesítményű mikroprocesszorokat és a kapcsolódó köztesszoftver-technológiákat, továbbá a rendszerbe való, közös tervezésen alapuló megközelítésen keresztül történő integrációjukat, valamint e technológiák különféle nagy léptékű és újonnan létrejövő alkalmazási területeken való elterjedésének elősegítése;
g) a kutatás-fejlesztés és az exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítástechnikai rendszerek megvalósítása közötti szakadék megszüntetése az Unió digitális technológiai ellátási láncának megerősítésével, valamint annak lehetővé tételével, hogy a közös vállalkozás világszínvonalú szuperszámítógépeket szerezhessen be, esetlegesen európai technológiák beépítésével;
h) a világ élvonalába kerülés érdekében kiemelkedő teljesítmény biztosítása a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások terén a programkódok, alkalmazások, valamint a nagy teljesítményű számítástechnika által lehetővé tett egyéb nagy léptékű, illetve újonnan létrejövő, vezető piaci alkalmazási területek közös tervezésen alapuló megközelítés keretében való fejlesztése és optimalizálása egyrészt a nagy teljesítményű számítástechnika felhasználására irányuló kiválósági központok támogatása, másrészt a nagy adathalmazokat kezelő alkalmazásokra és szolgáltatásokra irányuló, a nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló, különféle tudományos és ipari területeket érintő nagyszabású demonstrációs és kísérleti projektek támogatása révén;
i) a regionális, nemzeti és európai nagy teljesítményű szuperszámítógépek és más számítástechnikai rendszerek, adatközpontok, valamint kapcsolódó szoftverek és alkalmazások hálózatba kapcsolása és összekötése, a PRACE-vel és a GÉANT-hálózattal együttműködésben;
j) az ipar - különösen a kkv-k - innovációs potenciáljának növelése nagy teljesítményű, fejlett számítástechnikai infrastruktúrák és szolgáltatások alkalmazásával, nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok Unió szerte történő létrehozása és különösen ezek hálózatba kapcsolása és összehangolása révén;
k) a nagy teljesítményű számítástechnika megértésének javítása, valamint hozzájárulás a nagy teljesítményű számítástechnika területén tapasztalható unióbeli készséghiány csökkentéséhez tájékoztatás, képzés és a gyakorlati ismeretek elterjesztése révén;
l) a nagy teljesítményű számítástechnika alkalmazási körének kibővítése.
(4) A közös vállalkozásnak a (2) és (3) bekezdésben említett általános, illetve konkrét céljait a következő három pillér köré szervezett tevékenyégek révén kell megvalósítania:
a) a közös vállalkozás működtetését és irányítását célzó általános adminisztratív tevékenységek;
b) a világszínvonalú szuperszámítógépek és adatinfrastruktúrák beszerzésére, üzembe helyezésére, összekapcsolására, üzemeltetésére, valamint a hozzáférésiidő-gazdálkodásra irányuló tevékenységek;
c) a szuperszámítógépes szoftver- és hardvertechnológiákra és exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépes rendszerekbe való beépítésükre, továbbá a fejlett alkalmazásokra, szolgáltatásokra és eszközökre, valamint készségekre és gyakorlati ismeretek felhalmozására irányuló innovációs ökoszisztéma létrehozását szolgáló kutatási és innovációs menetrendet támogató tevékenységek.
4. cikk
Az Unió pénzügyi hozzájárulása
(1) A közös vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás - beleértve az EFTA-előirányzatokat is - 486 000 000 EUR, amely a következőképpen oszlik meg:
a) legfeljebb 386 000 000 EUR a Horizont 2020-ból, ezen belül legalább 10 000 000 EUR igazgatási költségekre;
b) legfeljebb 100 000 000 EUR a CEF-ből.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást az Unió általános költségvetésének az egyedi programhoz rendelt előirányzataiból kell kifizetni.
Az (1) bekezdés a) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulásnak magába kell foglalnia legalább 180 000 000 EUR-t pályázati felhívásokra annak érdekében, hogy a közös vállalkozás pénzügyi támogatásban tudjon részesíteni olyan közvetett tevékenységeket, amelyek megfelelnek a kutatási és innovációs menetrendnek.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást az Unió általános költségvetésének a CEF-hez rendelt előirányzataiból kell kifizetni, és kizárólag szuperszámítógépek beszerzésére lehet fordítani.
(4) Az uniós pénzügyi hozzájárulás költségvetési végrehajtására az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjával, valamint a154. cikkével összhangban a közös vállalkozás kap megbízást, amely e célból az említett rendelet 71. cikkében említett szervként jár el.
(5) Az uniós pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályok hozzájárulási megállapodásban és éves forrásátadási megállapodásokban kerülnek rögzítésre egyrészt az Unió nevében a Bizottság, másrészt a közös vállalkozás között.
(6) Az e cikk (5) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikkének (2) bekezdésében és 154. cikkében, valamint többek között az alábbiakat:
a) a közös vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat II. mellékletében említett megfelelő teljesítménymutatókkal kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;
b) a közös vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat III. mellékletében említett nyomon követéssel kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;
c) a közös vállalkozás működésére vonatkozó egyedi teljesítménymutatók;
d) arra az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok, amelyre azért van szükség, hogy a Bizottság teljesíteni tudja az 1291/2013/EU rendelet 28. cikke és az 1316/2013/EU rendelet 28. cikke szerinti terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeit, többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus információterjesztési eszközök révén;
e) arra az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok, amelyre azért van szükség, hogy a Bizottság teljesíteni tudja a 283/2014/EU rendelet 8. cikke szerinti terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeit;
f) a közös vállalkozás pályázati felhívásainak - többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus információterjesztési eszközök útján történő - közzétételére vonatkozó rendelkezések;
g) a közös vállalkozás közbeszerzési pályázatainak - az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus információterjesztési eszközök útján- történő közzétételére vonatkozó rendelkezések;
h) az emberi erőforrások igénybevétele és változásai, így különösen a munkaerő-felvétel besorolási csoportonkénti, illetve besorolási fokozatonkénti és besorolási osztályonkénti bontásban, az átsorolás menete és a személyi állomány létszámának esetleges változásai.
5. cikk
Más uniós hozzájárulások
A 4. cikkben említett maximális uniós pénzügyi hozzájárulás kiszámításakor nem vehetők figyelembe a 4. cikk (1) bekezdésében említett uniós programokon kívüli olyan uniós programokból származó hozzájárulások, amelyek a részt vevő államok valamelyike által végrehajtott programhoz nyújtott uniós társfinanszírozás részét képezik.
6. cikk
Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai
(1) A részt vevő államok legalább 10 000 000 EUR összeggel hozzájárulnak a közös vállalkozás igazgatási költségeihez. A részt vevő államok ezenfelül a 4. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulással arányos mértékben hozzájárulnak a közös vállalkozás működési költségeihez is. E célra legalább 476 000 000 EUR összeget kell előirányozni.
(2) A közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai legalább 422 000 000 EUR összeggel járulnak hozzá a közös vállalkozáshoz, ezen belül pedig 2 000 000 EUR-val az igazgatási költségekhez, vagy pedig gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és társult szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást.
(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hozzájárulások az alapokmány 15. cikke szerinti hozzájárulásokból tevődnek össze.
(4) Az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett hozzájárulásokat az egyes részt vevő államok a területükön székhellyel rendelkező kedvezményezetteknek juttathatják. Ezek kiegészíthetik a közös vállalkozás hozzájárulását az 1290/2013/EU rendelet 28. cikkében meghatározott, alkalmazandó maximális visszatérítési rátán belül. Az ilyen hozzájárulások nem érinthetik az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.
(5) A közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai minden év január 31-ig jelentést nyújtanak be az irányító testülethez az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett, a korábbi pénzügyi évben nyújtott hozzájárulások értékéről.
(6) Az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének b)-f) pontjában említett hozzájárulások értékének megállapításához a költségeket az érintett szervezetek szokásos költségelszámolási gyakorlatának, a székhelyük szerinti országban alkalmazandó számviteli standardoknak, valamint a hatályos nemzetközi számviteli standardoknak és nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően kell megállapítani. A költségeket az érintett szervezet által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell igazolnia. Fennmaradó bizonytalanságok esetén a közös vállalkozás ellenőrizheti az értékmegállapítás céljára alkalmazott módszert. Ha a bizonytalanság ezt követően is fennáll, a közös vállalkozás auditálhatja az értékmegállapítási módszert.
(7) A Bizottság a közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti, illetve megindíthatja az alapokmány 23. cikke szerinti végelszámolási eljárást, amennyiben az Uniótól eltérő tagok - ideértve azok tagszervezeteit és társult szervezeteit is - nem, csak részben, vagy késedelmesen biztosítják az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hozzájárulásokat.
7. cikk
Hozzáférési idő biztosítása a nemzeti szuperszámítógépekhez
A részt vevő államok a közös vállalkozás rendelkezésére bocsáthatják az egy vagy több nemzeti szuperszámítógépükhöz való hozzáférési idő legalább 20 %-át. E hozzájárulások nem vehetők figyelembe a 6. cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulás kiszámításakor.
8. cikk
Üzemeltető szervezet
(1) A szuperszámítógépeket olyan részt vevő államban kell elhelyezni, amely egyben tagállam. Egy részt vevő állam sem adhat otthont egynél több exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépnek vagy egynél több petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépnek.
(2) Az üzemeltető szervezet képviselhet egy részt vevő államot, amely tagállam vagy képviselhet egy üzemeltetési konzorciumot. Az üzemeltető szervezetnek és a részt vevő állam illetékes hatóságainak vagy az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államnak erre vonatkozó megállapodást kell kötniük.
(3) A közös vállalkozásnak üzemeltető szervezetet kell megbíznia az általa a 10. cikknek megfelelően birtokolt minden egyes, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép üzemeltetésével.
A közös vállalkozásnak és a többi társtulajdonosnak üzemeltető szervezetet kell megbízniuk az általuk a 11. cikknek megfelelően birtokolt minden egyes petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép üzemeltetésével.
(4) Az exaflophoz közelítő teljesítményű és a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek számára az üzemeltető szervezeteket az e cikk (5) bekezdésének és a közös vállalkozás 15. cikkben említett pénzügyi szabályainak megfelelően kell kiválasztani.
(5) Az üzemeltető szervezetet és az üzemeltető szervezet székhelye szerinti megfelelő részt vevő államot, illetve a megfelelő üzemeltetési konzorciumot az irányító testület választja ki részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően, tisztességes és átlátható eljárással, többek között az alábbi szempontok alapján:
a) a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban meghatározott általános rendszerkövetelményeknek való megfelelés;
b) a szuperszámítógép teljes tulajdonlási költsége;
c) az üzemeltető szervezet tapasztalata hasonló rendszerek üzembe helyezése és üzemeltetése terén;
d) a fogadó létesítmény fizikai és informatikai infrastruktúrájának minősége, biztonságossága és az Unió többi részével való összekapcsoltsága;
e) a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás minősége, azaz a kiválasztási eljárást kísérő dokumentumokkal benyújtott, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásnak való megfelelés képessége;
f) az alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének o) pontjában említett üzemeltetési megállapodás mintájában foglalt feltételek üzemeltető szervezet általi előzetes elfogadása, különös tekintettel a 9. cikk (2) bekezdésében és a kiválasztási eljárásban meghatározott elemekre;
g) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti tagállamnak vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai illetékes hatóságainak arra vonatkozó kötelezettségvállalását bizonyító megfelelő dokumentum rendelkezésre bocsátása, hogy fedezi az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének azt a részét, amelyet nem fedez a 4. cikkben meghatározottak szerinti uniós hozzájárulás vagy az 5. cikkben meghatározottak szerinti bármely más uniós hozzájárulás, ameddig a közös vállalkozás át nem ruházza annak tulajdonjogát az említett üzemeltető szervezetre, vagy pedig ameddig a szuperszámítógépet el nem adják vagy - a tulajdonjog átruházása nélkül - le nem szerelik;
h) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti tagállamnak vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai illetékes hatóságainak arra vonatkozó kötelezettségvállalását bizonyító megfelelő dokumentum rendelkezésre bocsátása, hogy fedezik a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének összes olyan részét, amelyet nem fedez a 4. cikkben meghatározottak szerinti uniós hozzájárulás vagy az 5. cikkben meghatározottak szerinti bármely más uniós hozzájárulás.
(6) Az üzemeltető szervezet kiválasztása után a kiválasztott üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam, illetve a megfelelő üzemeltetési konzorcium dönthet úgy, hogy más részt vevő államokat is felkér a részvételre. Az így felkért részt vevő államok az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének töredékét fedezik, amíg a közös vállalkozás át nem ruházza a szuperszámítógép tulajdonjogát az üzemeltető szervezetre.
9. cikk
Fogadási megállapodás
(1) A közös vállalkozásnak az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó eljárás megkezdése előtt minden kiválasztott üzemeltető szervezettel üzemeltetési megállapodást kell kötnie.
A közös vállalkozásnak és a többi társtulajdonosnak a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó eljárás megkezdése előtt minden kiválasztott üzemeltető szervezettel üzemeltetési megállapodást kell kötnie.
(2) Az üzemeltetési megállapodásnak különösen a következőkre kell kiterjednie:
a) jogok és kötelezettségek a szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárás során, beleértve a szuperszámítógép átvételi vizsgálatát is;
b) a felelősségre vonatkozó feltételek a szuperszámítógép üzemeltetése során;
c) a szuperszámítógép üzemeltetése során a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás minősége, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint;
d) a szuperszámítógép energiahatékonyságára és környezeti fenntarthatóságára vonatkozó tervek;
e) a szuperszámítógéphez való hozzáférési időből az Unióra jutó részhez való hozzáférés feltételei, az irányító testület 13. cikkel összhangban hozott döntésének megfelelően;
f) a hozzáférési idők elszámolásának részletes szabályai;
g) a teljes tulajdonlási költségből az a rész, amelynek vonatkozásában az üzemeltető szervezetnek meg kell oldania, hogy a székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezzék;
h) a tulajdonjognak a 10. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (3) bekezdésében említett átruházására vonatkozó feltételek, az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek esetében beleértve a maradványértékük kiszámítására és a leszerelésükre vonatkozó rendelkezéseket is;
i) az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy hozzáférést biztosítson a szuperszámítógépekhez, miközben biztosítja a szuperszámítógépek biztonságát, továbbá a személyes adatok védelemét az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban, az elektronikus hírközlés területén a magánélet védelmét a 2002/58/EK irányelvvel összhangban, az üzleti titkok védelemét az (EU) 2016/943 irányelvvel összhangban, valamint a szakmai titoktartás kötelezettségének hatálya alá tartozó egyéb adatok titkosságának védelemét;
j) az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek esetében az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy a szuperszámítógép üzemeltetési költségeire és a felhasználók hozzáférési idejére kiterjedő tanúsított ellenőrzési eljárást vezessen be;
k) az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy minden év január 31-ig auditálási jelentést és adatokat nyújtson be az irányító testülethez az előző pénzügyi évre vonatkozó hozzáférési idő felhasználásáról.
(3) Az üzemeltetési megállapodásra az uniós jog az irányadó, amelyet az olyan kérdések tekintetében, amelyeket nem fed le ez a rendelet vagy más uniós jogi aktusok, kiegészít annak a tagállamnak a joga, amelyben az üzemeltető szervezet található.
(4) Az üzemeltetési megállapodásba választott bírósági záradékot kell beilleszteni, amely szerint az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.
(5) Az üzemeltetési megállapodás megkötését követően a közös vállalkozás - a kiválasztott üzemeltető szervezet támogatásával - a közös vállalkozás 15. cikkben említett pénzügyi szabályzatával összhangban elindítja az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárásokat.
Az üzemeltetési megállapodás megkötését követően a közös vállalkozás, a részt vevő államok illetékes hatóságaival közösen - a kiválasztott üzemeltető szervezet támogatásával - a közös vállalkozás 15. cikkben említett pénzügyi szabályzatával összhangban elindítja a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárásokat.
10. cikk
Az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga
(1) A közös vállalkozás szerzi be az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépeket, valamint ő rendelkezik azok tulajdonjogával.
(2) A 4. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás legfeljebb az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép beszerzési költségének az 50 %-át és működési költségének legfeljebb 50 %-át fedezi.
Az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő államnak vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államainak kell fedezniük, esetleg kiegészítve az 5. cikkben említett hozzájárulásokkal.
(3) Az alapokmány 23. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül legkorábban négy évvel azt követően, hogy egy üzemeltető szervezetnél üzembe helyezett, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép sikeresen átesett a közös vállalkozás által végzett átvételi vizsgálaton, az irányító testület döntése alapján és az üzemeltetési megállapodásban foglaltaknak megfelelően az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép tulajdonjogát át lehet ruházni az említett üzemeltető szervezetre, illetve el lehet adni egy másik szervezetnek vagy le lehet szerelni a szuperszámítógépet. Abban az esetben, ha a tulajdonjog átruházására az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép teljes értékcsökkenése előtt kerül sor, az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógép maradványértékét. Ha nem kerül sor a tulajdonjognak az üzemeltető szervezetre történő átruházására, hanem egy, a leszerelésre vonatkozó döntés születik, a vonatkozó költségeket egyenlően kell megosztani a közös vállalkozás és az üzemeltető szervezet között. A közös vállalkozás nem felel az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását vagy eladását vagy a szuperszámítógépek leszerelését követően felmerülő költségekért.
11. cikk
A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga
(1) A közös vállalkozásnak az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam ajánlatkérő szerveivel vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államainak ajánlatkérő szerveivel közösen kell beszereznie a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépeket és közösen kell gyakorolniuk a tulajdonosi jogokat.
(2) A 4. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás legfeljebb a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép beszerzési költségének a 35 %-át fedezi. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő államnak vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államainak kell fedezniük, esetleg kiegészítve az 5. cikkben említett hozzájárulásokkal.
(3) A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép tulajdonjoga azon részét, amelyet a közös vállalkozás birtokol, a szuperszámítógép teljes értékcsökkenését követően az alapokmány 23. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül át kell ruházni az említett üzemeltető szervezetre. A közös vállalkozás nem felel az petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását követően felmerülő költségekért.
12. cikk
A szuperszámítógépek használata
(1) A szuperszámítógépek használatának elsősorban a közfinanszírozású programok kutatási és innovációs céljait kell szolgálnia, a köz- és a magánszektor felhasználói számára egyaránt nyitva kell állnia és kizárólag polgári alkalmazásokra kell fókuszálnia.
(2) Az irányító testület a 13. cikknek megfelelően meghatározza a szuperszámítógépek használatához való hozzáférés általános feltételeit, ezenkívül pedig egyedi hozzáférési feltételeket határozhat meg a különböző felhasználó-, illetve alkalmazástípusok tekintetében. A szolgáltatás minőségének minden felhasználó számára azonosnak kell lennie.
(3) Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások sérelme nélkül csak - ha az irányító testület kellően indokolt esetben, az Unió érdekeinek figyelembevételével másként nem határoz - a valamely tagállamban vagy a Horizont 2020-hoz társult országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található felhasználók kaphatnak hozzáférési időt, kivéve.
13. cikk
A szuperszámítógépekhez való hozzáférési idő kiosztása az Unió számára
(1) Az egyes exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenes arányban kell állnia az Uniónak a 4. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulásának a szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségéhez viszonyított arányával, és egyik szuperszámítógép vonatkozásában sem haladhatja meg a hozzáférési idő 50 %-át.
(2) Az üzemeltető szervezet székhelye szerinti minden egyes részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium minden egyes részt vevő állama számára ki kell osztani minden egyes, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép fennmaradó hozzáférési idejének egy részét. Az üzemeltetési konzorciumok esetében a részt vevő államok egymás között megállapodnak exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép hozzáférési idejének elosztásáról.
(3) Az egyes petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenes arányban kell állnia azzal, hogy mekkora az Uniónak a 4. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulása ennek a szuperszámítógépnek a beszerzési költségeihez.
(4) Az üzemeltető szervezet székhelye szerinti minden egyes részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium minden egyes részt vevő állama számára ki kell osztani minden egyes petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép fennmaradó hozzáférési idejének egy részét. Az üzemeltetési konzorciumok esetében a részt vevő államok egymás között megállapodnak petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép hozzáférési idejének elosztásáról.
(5) Az exaflophoz közelítő teljesítményű és a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépekhez, valamint a nemzeti szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó részre vonatkozó hozzáférési jogokat az irányító testületnek kell meghatároznia:
Vezérelv, hogy bármely tagállami vagy a Horizont 2020 keretében társult országbeli felhasználó közpénzből finanszírozott kutatási és innovációs tevékenysége céljára tisztességes és átlátható konzultatív szakértői vizsgálat alapján kell hozzáférési időt kiosztani; erre a vizsgálatra a tudományos világra, az iparra - ezen belül a kis- és középvállalkozásokra - és az állami szektorra fókuszált, a közös vállalkozás által elindított, a részvételi szándék kifejezésére való folyamatos felhívás után kerülhet sor. A részvételi szándékra irányuló nyilatkozatokat független szakértőknek kell értékelniük. Általános szabályként a Horizont 2020 elveinek kell iránymutatást adnia a részvételi szándék kifejezésére való felhívás keretében benyújtott felhasználói projektek értékelési kritériumaihoz.
(6) Az irányító testület kivételes esetekben vagy vészhelyzetben és válságkezelést igénylő helyzetekben részvételi szándék kifejezésére való felhívás nélkül is biztosíthatja az Unió hozzáférési idejét.
(7) A hozzáférési időből az Unióra jutó részek a használata ingyenes a közpénzből finanszírozott kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatos alkalmazásokra.
(8) Az irányító testületnek az Unió kiosztott uniós hozzáférési idejét rendszeresen nyomon kell követnie, mégpedig tagállamonkénti vagy a Horizont 2020-hoz társult országonkénti, valamint felhasználói kategóriánkénti bontásban, ideértve a kereskedelmi célú felhasználást is. Az irányító testület dönthet arról, hogy:
a) a tevékenységi kategóriák vagy a felhasználók szerint átalakítja a hozzáférési időket annak érdekében, hogy optimalizálja a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek használati kapacitásait;
b) annak érdekében, hogy tisztességes hozzáférési lehetőségeket biztosítson a felhasználóknak minden tagállamból és a Horizont 2020-hoz társult országból, olyan további támogatási intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek javítják a nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerekkel kapcsolatos készségeiket és szakértelmüket.
14. cikk
Az Unió kereskedelmi célokra szolgáló hozzáférési ideje a szuperszámítógépekhez
(1) Különös feltételeket kell alkalmazni azokra az ipari felhasználókra, amelyek az Unió szuperszámítógépekhez való hozzáférési ideje iránt kereskedelmi célokra nyújtanak be kérelmet. Ez a kereskedelmi szolgáltatás piaci árakon alapuló, használatalapú díj fizetése ellenében megvalósuló szolgáltatás. A díj mértékét az irányító testület állapítja meg.
(2) Az Unió hozzáférési idejének kereskedelmi felhasználásából keletkező bevételeket a közös vállalkozás saját költségvetése részét képező bevételnek kell tekinteni, és azokat a közös vállalkozás működési költségeinek fedezésére kell fordítani.
(3) A kereskedelmi szolgáltatások számára kiosztott hozzáférési idő nem haladhatja meg az Unió minden egyes, petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógéphez és exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógéphez való teljes hozzáférési idejének 20 %-át. Az irányító testület dönt az Unió hozzáférési idejének a kereskedelmi szolgáltatások felhasználói számára történő kiosztásáról, figyelemmel a 13. cikk (8) bekezdésében említett ellenőrzés eredményére.
(4) A kereskedelmi szolgáltatások minőségének minden felhasználó számára azonosnak kell lennie.
15. cikk
Pénzügyi szabályzat
A közös vállalkozásnak külön pénzügyi szabályokat kell elfogadnia az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 71. cikkében foglaltaknak megfelelően.
16. cikk
Személyi állomány
(1) A közös vállalkozás alkalmazottaira egyrészt a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (12) foglaltak szerint az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: személyzeti szabályzat, illetőleg alkalmazási feltételek), másrészt pedig az e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.
(2) A közös vállalkozás személyi állományának vonatkozásában az irányító testület gyakorolja a személyzeti szabályzat értelmében kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, valamint az alkalmazási feltételek értelmében a szerződéskötési jogosultsággal rendelkező hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei).
A személyzeti szabályzat 110. cikke szerint az irányító testület határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megfelelő hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza az említett átruházás felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.
Ha kivételes körülmények úgy kívánják, az irányító testület határozattal ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra való átruházását, illetve ezen hatásköröknek az ügyvezető igazgató általi további átruházását. Ilyen esetben az irányító testület a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörét maga gyakorolja, vagy azt az ügyvezető igazgatótól eltérő, valamely más tagjára vagy a közös vállalkozás személyi állományának valamely más tagjára ruházza.
(3) Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek érvényre juttatásához szükséges megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el.
(4) A személyi erőforrásokat a közös vállalkozás létszámtervében kell meghatározni, az éves költségvetésnek megfelelően besorolási csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltüntetve az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát.
(5) A közös vállalkozás személyi állománya ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll.
(6) A személyi állománnyal kapcsolatos minden költséget a közös vállalkozás visel.
17. cikk
Kirendelt nemzeti szakértők és gyakornokok
(1) A közös vállalkozás foglalkoztathat olyan kirendelt nemzeti szakértőket és gyakornokokat, akik nem állnak az alkalmazásában. A kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát az éves költségvetésnek megfelelően fel kell tüntetni a 16. cikk (4) bekezdésében előírt, a személyi állományra vonatkozó információk között.
(2) Az irányító testület határozatban állapítja meg a nemzeti szakértőknek a közös vállalkozáshoz történő kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozó szabályokat.
18. cikk
Kiváltságok és mentességek
A közös vállalkozásra és annak személyi állományára az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.
19. cikk
A közös vállalkozás felelőssége
(1) A közös vállalkozás szerződéses felelősségére a vonatkozó szerződéses előírások és az adott megállapodásra, határozatra vagy szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.
(2) A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség esetén a közös vállalkozásnak a tagállamok jogában foglalt közös, általános elveknek megfelelően minden olyan kárt megtérít, amelyet személyzete a feladatai ellátása során okozott.
(3) A közös vállalkozás által az (1) és (2) bekezdésben említett felelősség alapján teljesített kifizetések, és az azokkal kapcsolatban felmerülő költségek és ráfordítások a közös vállalkozás kiadásának minősülnek, és azokat annak forrásaiból kell fedezni.
(4) A közös vállalkozás kizárólagos felelősséggel tartozik kötelezettségei teljesítéséért.
(5) A közös vállalkozás nem felel a tulajdonában lévő szuperszámítógépek üzemeltető szervezet általi üzemeltetéséért.
20. cikk
Értékelés
(1) A Bizottság 2022. június 30-ig - független szakértők segítségével - elvégzi a közös vállalkozás időközi értékelését. Az értékelés során fel kell mérni különösen azt, hogy a részt vevő államok, a magánszektorbeli tagok és azok tagszervezetei és társult szervezetei milyen mértékben vesznek részt a tevékenységekben és mennyire járulnak hozzá azokhoz. Erről az értékelésről a Bizottság jelentést készít, amelyben ismerteti az értékelés, és egyben a független szakértők következtetéseit és a Bizottság észrevételeit. A jelentésben szerepelnie kell egy a független szakértők nyilvánosan közzétett jelentésére vonatkozó hivatkozásnak. A Bizottság a jelentését 2022. december 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett időközi értékelés megállapításai alapján a Bizottság eljárhat a 6. cikk (7) bekezdése szerint, vagy más megfelelő intézkedést hozhat.
(3) A közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb két évvel az alapokmány 23. cikkében említett végelszámolási eljárás megindítását követően a Bizottság elvégzi a közös vállalkozás záróértékelését. E záróértékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.
21. cikk
Az Európai Unió Bíróságának joghatósága és az alkalmazandó jog
(1) Az Európai Unió Bíróságának joghatósága az alábbi esetekben áll fenn:
a) a közös vállalkozás által kötött megállapodásokban vagy szerződésekben, illetve az általa hozott határozatokban foglalt, ilyen értelmű választott bírósági záradék esetén;
b) a közös vállalkozás személyzete által a feladatai ellátása során okozott károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;
c) a közös vállalkozás és személyzete közötti jogvitákban, a személyzeti szabályzatban vagy az alkalmazási feltételekben rögzített korlátok között és feltételek mellett.
(2) Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet vagy más uniós jogi aktus nem rendelkezik, azon tagállam joga alkalmazandó, amelyben a közös vállalkozás székhelye található.
22. cikk
Utólagos ellenőrzések
(1) A Horizont 2020 költségvetéséből finanszírozott cselekvések kiadásainak utólagos ellenőrzéseit a közös vállalkozás az 1291/2013/EU rendelet 29. cikkében foglaltakkal összhangban végzi el.
(2) A CEF költségvetéséből finanszírozott tevékenységek kiadásainak utólagos ellenőrzéseit a közös vállalkozás az 1316/2013/EU rendelet 24. cikkében foglaltakkal összhangban végzi el a CEF keretében végzett tevékenységek részeként.
(3) A Bizottság dönthet úgy, hogy maga végzi el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket. Ilyen esetben a Bizottságnak az alkalmazandó szabályokkal, különösen (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel, az 1290/2013/EU rendelettel, az 1291/2013/EU rendelettel és az 1316/2013/EU rendelettel összhangban kell végeznie az ellenőrzést.
23. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel - csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókkal - biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.
(2) A közös vállalkozás a Bizottság alkalmazottainak, a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek hozzáférést biztosít a telephelyeihez és helyiségeihez, valamint minden olyan információt, amely az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükségesek, ideértve az elektronikus formában tárolt információkat is.
(3) A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (13) és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és egyéb ellenőrzéseket végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelettel összhangban közvetlenül vagy közvetve finanszírozott támogatási megállapodással vagy szerződéssel összefüggésben csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az e rendelet végrehajtásának eredményeként létrejövő szerződéseknek és támogatási megállapodásoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a közös vállalkozást, a Számvevőszéket és az OLAF-ot az ellenőrzések és vizsgálatok hatáskörüknek megfelelően történő elvégzésére. Amennyiben valamely cselekvés végrehajtását részben vagy egészben kiszervezték vagy azzal mást bíztak meg, vagy amennyiben az közbeszerzési szerződés vagy pénzügyi támogatás harmadik félnek való odaítélését igényli, a szerződésben, illetőleg a támogatási megállapodásban rendelkezni kell a szerződő fél vagy a kedvezményezett azon kötelezettségéről, hogy az érintett harmadik felekkel kifejezetten elfogadtassa a Bizottság, a közös vállalkozás, a Számvevőszék és az OLAF említett hatáskörét.
(5) A közös vállalkozás megfelelő belső és külső ellenőrzések végzése vagy végeztetése révén gondoskodik arról, hogy tagjainak pénzügyi érdekei kellő védelemben részesüljenek.
(6) A közös vállalkozás csatlakozik az intézményközi megállapodáshoz (15), amely 1999. május 25-én jött létre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között. A közös vállalkozás meghozza az OLAF által végzett belső vizsgálatok megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.
24. cikk
Bizalmas kezelés
A 25. cikk sérelme nélkül a közös vállalkozás gondoskodik azon bizalmas információk védelméről, amelyek közzététele sértené tagjainak vagy a tevékenységeiben részt vevő feleknek az érdekeit.
25. cikk
Átláthatóság
(1) A közös vállalkozás birtokában lévő dokumentumok vonatkozásában az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (16) kell alkalmazni.
(2) Az irányító testület gyakorlati szabályokat fogadhat el az 1049/2001/EK rendelet végrehajtása céljából.
(3) E rendelet 21. cikkének sérelme nélkül, a közös vállalkozás által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen az EUSZ 228. cikkében meghatározott feltételek szerint panasz nyújtható be az ombudsmanhoz.
26. cikk
A Horizont 2020 keretében finanszírozott közvetett cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályok
A közös vállalkozás által a Horizont 2020 keretében finanszírozott közvetett cselekvésekre az 1290/2013/EU rendeletet kell alkalmazni. Az említett rendelet alapján a közös vállalkozás finanszírozó szervnek minősül, és mint ilyen az alapokmány 1. cikkével összhangban pénzügyi támogatást nyújt meghatározott közvetett cselekvésekhez.
Az 1290/2013/EU rendeletet a részt vevő államoknak az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett hozzájárulásaira is alkalmazni kell.
27. cikk
A CEF keretében finanszírozott tevékenységekre alkalmazandó szabályok
A közös vállalkozás által a CEF keretében finanszírozott tevékenységekre az 1316/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.
28. cikk
A fogadó tagállam által nyújtott támogatás
A közös vállalkozás és a székhelye szerinti tagállam között igazgatási megállapodás jöhet létre, amelyben az adott állam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosíthat a közös vállalkozás részére.
29. cikk
Kezdeti intézkedések
(1) A közös vállalkozás létrehozásáért és kezdeti működéséért a Bizottság felelős mindaddig, amíg előbbi nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással. A Bizottság az uniós jognak megfelelően, az Unión kívüli többi taggal együttműködve és a közös vállalkozás illetékes szerveinek bevonásával hajt végre minden szükséges intézkedést.
(2) E cikk (1) bekezdése alkalmazásában:
a) amíg az irányító testület által az alapokmány 7. cikke szerint kinevezett ügyvezető igazgató meg nem kezdi feladatainak ellátását, a Bizottság megbízhat egy bizottsági tisztviselőt az ügyvezető igazgató pozíciójának ideiglenes betöltésével és feladatainak ellátásával, melyben korlátozott számú bizottsági tisztviselő segítheti;
b) a 16. cikk (2) bekezdésétől eltérve, az ideiglenes igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit;
c) a Bizottság ideiglenes megbízást adhat korlátozott számú bizottsági tisztviselőnek.
(3) Az ideiglenes ügyvezető igazgató engedélyezhet minden kifizetést, amelyet a közös vállalkozás éves költségvetésében szereplő előirányzatok fedeznek és amelyeket az irányító testület jóváhagyott, valamint megállapodásokat és szerződéseket köthet, illetve döntéseket hozhat, ideértve - a közös vállalkozás létszámtervének elfogadását követően - a munkavállalói szerződéseket is.
(4) Az ideiglenes ügyvezető igazgató a közös vállalkozás ügyvezető igazgatójával egyetértésben, az irányító testület jóváhagyásával meghatározza azt a napot, amelyen a közös vállalkozás képessé válik saját költségvetésének a végrehajtására. E naptól kezdve a Bizottság nem tesz kötelezettségvállalásokat és nem teljesít kifizetéseket a közös vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatban.
30. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 28-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. SCHRAMBÖCK
(1) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).
(5) A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).
(12) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).
(13) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(15) Intézményközi megállapodás (1999. május 25.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól (HL L 136., 1999.5.31., 15. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
MELLÉKLET
AZ EURÓPAI NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZÁMÍTÁSTECHNIKA KÖZÖS VÁLLALKOZÁS ALAPOKMÁNYA
Feladatok
A közös vállalkozásnak az alábbi feladatokat kell ellátnia:
a) köz- és magánszektorbeli pénzforrások mozgósítása a közös vállalkozás tevékenységeinek finanszírozására;
b) pályázati felhívások közzététele exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzésére, és legalább két világszínvonalú, az Unió költségvetésén belül a "Horizont 2020" keretprogramból és a CEF-ből, továbbá az érintett részt vevő államok hozzájárulásaiból finanszírozott, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép beszerzése;
c) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam ajánlatkérő szerveivel vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államainak ajánlatkérő szerveivel közösen pályázati felhívások közzététele petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek beszerzésére, és - ezen ajánlatkérő hatóságokkal közösen - legalább két, petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép beszerzése; e közös beszerzéseket az Unió költségvetésén belül a "Horizont 2020" keretprogramból és az érintett részt vevő államok hozzájárulásaiból kell finanszírozni;
d) petaflop teljesítmény-nagyságrendű és exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek elhelyezésére irányuló, részvételi szándék kifejezésére való felhívások kezdeményezése és kezelése, valamint a beérkezett ajánlatok értékelése, független külső szakértők támogatásával;
e) a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek üzemeltető szervezetének kiválasztása tisztességes, nyitott és átlátható módon, e rendelet 8. cikkének megfelelően;
f) e rendelet 9. cikkének megfelelően üzemeltetési megállapodás kötése az üzemeltető szervezettel az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek üzemeltetésére és karbantartására vonatkozóan, valamint az üzemeltetési megállapodásban foglalt szerződéses kikötések betartásának figyelemmel kísérése, ideértve a beszerzett szuperszámítógépek átvételi vizsgálatát is;
g) e rendelet 9. cikkének megfelelően a többi társtulajdonossal közösen üzemeltetési megállapodás kötése az üzemeltető szervezettel a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek üzemeltetésére és karbantartására vonatkozóan, valamint - a többi társtulajdonossal közösen - az üzemeltetési megállapodásban foglalt szerződéses kikötések betartásának figyelemmel kísérése;
h) általános és különös feltételek meghatározása a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépekhez való hozzáférésre az Unió rendelkezésére álló idő kiosztására vonatkozóan, és az e szuperszámítógépekhez való hozzáférés nyomon követése e rendelet 13. cikkének megfelelően;
i) általános és különös feltételek meghatározása a nemzeti szuperszámítógépekhez való hozzáférésre rendelkezésre álló idő kiosztására vonatkozóan, és az e szuperszámítógépekhez való hozzáférés nyomon követése e rendelet 13. cikkének megfelelően;
j) nyílt pályázati felhívások kezdeményezése és az 1290/2013/EU rendeletnek megfelelően, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül finanszírozási szerződések kötése közvetett cselekvések céljára, főként vissza nem térítendő támogatások formájában, az alábbiakra összpontosítva:
i. az exaflophoz közelítő teljesítményű, kulcsfontosságú nagy teljesítményű számítástechnika következő generációjának fejlesztése, lefedve a teljes technológiai spektrumot az alacsony teljesítményű mikroprocesszoroktól és a kapcsolódó köztesszoftver technológiáktól kezdve a szoftverekig, a programozási modellekig és eszközökig, az új architektúrákig és azoknak a rendszerbe való, közös tervezésen alapuló megközelítésen keresztül történő integrációjáig;
ii. új és továbbfejlesztett algoritmusok és kódok meglévő és kialakulóban lévő innovatív alkalmazások, kísérleti létesítmények és demonstrációs tevékenységek céljára;
iii. olyan tájékoztatási tevékenységek, figyelemfelkeltő intézkedések, valamint szakmai fejlesztési tevékenységek, melyek célja emberi erőforrások megnyerése a nagy teljesítményű számítástechnikának, az érintettek képzése, valamint az ökoszisztémán belül elérhető készségek és műszaki know-how javítása az Unió egészében; ez magában foglalhat koordinációs és támogatási intézkedéseket, meglévő vagy új kiválósági központoknak nyújtott támogatást, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontok létrehozásához, és ezek széles körű hálózatépítési együttműködéséhez és tevékenységeik koordinálásához nyújtott támogatást szerte az Unióban;
k) az intézkedések végrehajtásának nyomon követése és a támogatási megállapodások kezelése;
l) az európai nagy teljesítményű számítástechnikai kezdeményezés hatékonyságának biztosítása megfelelő intézkedések alapján;
m) a közös vállalkozás által kitűzött célok elérése terén tett általános előrelépés nyomon követése;
n) szoros együttműködés kialakítása és a koordináció biztosítása az uniós és nemzeti tevékenységekkel, szervekkel és érdekelt felekkel, szinergiákat létrehozása, valamint a kutatási és innovációs eredmények nagy teljesítményű számítástechnika területén való hasznosításának a javítása;
o) a többéves stratégiai terv meghatározása, valamint az annak megvalósításához szükséges éves munkatervek kidolgozása és végrehajtása, továbbá a többéves stratégiai terv esetlegesen szükséges kiigazításainak elvégzése;
p) tájékoztatási, kommunikációs, hasznosítási és terjesztési tevékenységek folytatása az 1291/2013/EU rendelet 28. cikkének értelemszerű alkalmazásával, a pályázati felhívások eredményeire vonatkozó részletes információknak egy közös Horizont 2020 e-adatbázisban való rendelkezésre bocsátását és hozzáférhetővé tételét is beleértve;
q) az e rendelet 3. cikkében meghatározott célok eléréséhez szükséges egyéb feladatok ellátása.
Tagok
(1) A közös vállalkozás tagjai:
a) az Unió, melyet a Bizottság képvisel;
b) Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia;
c) ezen alapokmány jóváhagyó levél útján történő elfogadása esetén a holland jog alapján bejegyzett, amszterdami (Hollandia) székhelyű, European Technology Platform for High Performance Computing Association ("A Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja" egyesület, ETP4HPC) és a belga jog alapján bejegyzett, brüsszeli (Belgium) székhelyű Big Data Value Association (a nagy adathalmazokkal foglalkozó egyesület, BDVA).
(2) Minden részt vevő állam kijelöli a képviseletét a közös vállalkozás irányító szervében ellátó személyeket, és megnevezi az(oka)t a nemzeti szervezete(ke)t, amely(ek) az e rendelet értelmében fennálló kötelezettségek teljesítéséért felelős(ek).
A tagságban bekövetkező változások
(1) Feltéve, hogy e rendelet 6. cikkével összhangban vagy ezen alapokmány 15. cikkében említett finanszírozásához hozzájárulnak annak érdekében, hogy a közös vállalkozás e rendelet 3.cikkében maghatározott céljait elérje, a Horizont 2020-hoz társult azon tagállamok vagy országok, amelyek nem szerepelnek a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felsorolásban, a közös vállalkozás tagjaivá válnak, amint tájékoztatják az irányító testületet arról, hogy írásban elfogadták ezt az alapokmányt és minden más, a közös vállalkozás működését szabályozó rendelkezést.
(2) Bármely, a Horizont 2020-hoz társult tagállamban vagy országban székhellyel rendelkező és a Horizont 2020-hoz társult valamely tagállamban vagy országban a kutatást és innovációt közvetve vagy közvetlenül támogató jogi személy kérheti a közös vállalkozás tagjai közé való felvételét, feltéve, hogy hozzájárul a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljai elérésének az alapokmány 15. cikkében említett finanszírozásához, és hogy ezeket az alapokmányokat.
(3) A közös vállalkozás tagjaként való felvétel iránti, a (2) bekezdés szerinti kérelmeket az irányító testülethez kell benyújtani. Az irányító testületnek a kérelem elbírálásakor értékelnie kell, hogy a kérelmező mennyire releváns és milyen hozzáadott értéket képvisel a közös vállalkozás céljainak elérése tekintetében, és ezt követően döntenie kell a kérelemről.
(4) Bármely tag megszüntetheti a közös vállalkozásban való tagságát. A tagság megszűnése az ügyvezető igazgatónak küldött értesítéstől számított hat hónap elteltével válik hatályossá és visszavonhatatlanná, és az ügyvezető igazgatónak tájékoztatnia kell arról az irányító testület többi tagját és magánszektorbeli tagjait. A tagság megszűnésének időpontjától kezdve a korábbi tag a közös vállalkozás által a tagság megszűnéséről történt értesítést megelőzően jóváhagyott vagy rá vonatkozóan keletkezett kötelezettségek kivételével minden kötelezettsége alól mentesül.
(5) A közös vállalkozásban fennálló tagság csak az irányító testület előzetes hozzájárulásával ruházható át harmadik félre.
(6) Az e cikk alapján a tagságban bekövetkezett bármely változást követően a közös vállalkozásnak a honlapján haladéktalanul közzé kell tennie tagjai frissített jegyzékét és a változás időpontját.
A közös vállalkozás szervei
A közös vállalkozás szervei a következők:
a) az irányító testület;
b) az ügyvezető igazgató;
c) a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból és az infrastrukturális tanácsadó csoportból álló ipari és tudományos tanácsadó testület.
Az irányító testület összetétele
(1) Az irányító testületet a Bizottság képviselői - az Unió részéről - és a részt vevő államok képviselői alkotják.
(2) A Bizottság és minden részt vevő állam kinevez egy-egy képviselőt az irányító testületbe. Minden képviselőhöz csatlakozhat egy szakértő.
Az irányító testület működése
(1) Az irányító testületet alkotó tagok képviselőinek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a konszenzus kialakítása érdekében. Konszenzus hiányában szavazást kell tartani.
(2) Az Unió a szavazati jogok 50 %-ával rendelkezik. Az Unió szavazatai jogai nem oszthatók meg.
(3) A 7. cikk (3) bekezdésében említett feladatok tekintetében a szavazati jogok fennmaradó 50 %-át egyenlő mértékben el kell osztani a részt vevő államok között.
E bekezdés alkalmazásában az irányító testületnek a határozatait az összes szavazat legalább 75 %-os többségével kell meghoznia, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.
(4) A 7. cikk (4) bekezdésében - a g), a h) és az i) pont kivételével - említett feladatok tekintetében a szavazati jogok fennmaradó 50 %-ával azok a részt vevő államok rendelkeznek, amelyek egyúttal uniós tagállamok is.
E bekezdés alkalmazásában az irányító testületnek a határozatait minősített többséggel kell meghoznia. Minősített többség akkor jön létre, ha az magában foglalja az Unió szavazatát és az olyan részt vevő állam, amelyik tagállam, legalább 55 %-ának szavazatát, és egyúttal képviseli ezen államok teljes népességének legalább 65 %-át. A népesség meghatározására a 2009/937/EU tanácsi határozat (1) III. mellékletében foglalt adatokat kell használni.
(5) A 7. cikk (4) bekezdésének g), h) és i) pontjában említett feladatok és minden egyes szuperszámítógép tekintetében a részt vevő államok szavazati jogait a következők arányában kell elosztani: azon pénzügyi hozzájárulások, amelyre kötelezettséget vállaltak, illetve az adott szuperszámítógéphez - tulajdonjogának e rendelet 8. cikke (3) bekezdésével összhangban az üzemeltető szervezet részére való átruházásáig vagy az eladásáig vagy a leszereléséig - nyújtott igazolt természetbeni hozzájárulásaik; a természetbeni hozzájárulásokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat egy független szakértő vagy könyvvizsgáló előzetesen igazolta.
E bekezdés alkalmazásában az irányító testületnek a határozatait az összes szavazat legalább 75 %-os többségével kell meghoznia, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.
(6) A 7. cikk (5) bekezdésében említett feladatok tekintetében a z irányító testületnek a határozatait két szakaszban kell meghoznia.
Az első szakaszban a szavazati jogok fennmaradó 50 %-át egyenlő mértékben el kell osztani a részt vevő államok között. Az irányító testületnek a határozatait szavazattöbbséggel kell meghoznia; ez a többség az Unió szavazatából és a részt vevő államok szavazatainak legalább 55 %-ából áll, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.
A második szakaszban az irányító testületnek az e cikk (4) bekezdésében említett minősített többséggel kell határoznia.
(7) Az irányító testületnek elnököt kell választania, akinek a megbízatása két évre szól. Az elnök megbízatását csak egy alkalommal, az irányító testület erre vonatkozó határozatát követően lehet meghosszabbítani.
(8) Az irányító testületnek évente legalább kétszer rendes ülést kell tartania. A Bizottság kérésére, a részt vevő államok képviselői többségének a kérésére, az elnök kérésére, illetve az ügyvezető igazgató kérésére a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően rendkívüli üléseket is tarthat. Az irányító testület üléseit az elnökének kell összehívnia, az üléseket pedig általában a közös vállalkozás székhelyén kell tartani.
Az ügyvezető igazgatónak - az irányító testület eltérő határozata hiányában - részt kell vennie a tanácskozásokon, de szavazati joggal nem rendelkezhet. Az irányító testület eseti alapon meghívhat más személyeket, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyenek.
Minden megfigyelő állam kinevezhet egy küldöttet az irányító testületbe, akinek a rendelkezésére kell bocsátani minden kapcsolódó dokumentumot, és aki részt vehet az irányító testület által meghozandó döntéseket érintő tanácskozásokon. E küldöttek nem rendelkezhetnek szavazati joggal, és biztosítaniuk kell az érzékeny információk bizalmas kezelését e rendelet 24. cikkével összhangban.
(9) Az irányító testület tagjainak képviselői személyesen nem felelnek az irányító testületben képviselőként folytatott tevékenységükért.
(10) Az irányító testületnek el kell fogadnia eljárási szabályzatát. Ezeknek a szabályoknak konkrét eljárásokat kell tartalmaznia az összeférhetetlenség azonosítására és elkerülésére, valamint az érzékeny információk bizalmas kezelésének biztosítására.
(11) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport elnöke és az infrastrukturális tanácsadó csoport elnöke megfigyelőként jogosult részt venni az irányító testület ülésein és az ott zajló egyeztetésekben, amennyiben azok a feladatköreikbe tartozó kérdésekről szólnak, szavazati joguk azonban nincs.
Az irányító testület feladatai
(1) Az irányító testületnek általános felelősséget kell viselnie a közös vállalkozás stratégiai irányításáért és működéséért, és felügyeletet kell gyakorolnia a közös vállalkozás tevékenységeinek végrehajtása felett. Biztosítania kell, hogy a méltányosság és az átláthatóság elvét megfelelően alkalmazzák a közfinanszírozási források felosztása során.
(2) A Bizottság az irányító testületen belül betöltött szerepében - az integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma kialakítása és az együttműködésen alapuló kutatások tárgyát képező prioritások meghatározása során a szinergiák előmozdítása érdekében - a közös vállalkozás tevékenységei és az uniós finanszírozási programok vonatkozó tevékenységei közötti koordináció biztosítására törekszik.
(3) Az irányító testületnek - különösen - a közös vállalkozás alábbi általános adminisztratív feladatait kell elvégeznie:
a) a tagsági kérelmek elbírálása, elfogadása vagy elutasítása ezen alapokmány 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően;
b) a kötelességeik teljesítését elmulasztó tagok közös vállalkozásban való tagságának megszüntetéséről való döntéshozatal;
c) a közös vállalkozás pénzügyi szabályainak elfogadása e rendelet 15. cikkének megfelelően;
d) a közös vállalkozás éves igazgatási költségvetésének elfogadása, ideértve a vonatkozó létszámtervet is, amelyben tisztségcsoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban fel kell tüntetni az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;
e) a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskör személyi állomány feletti gyakorlása e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően;
f) az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, megbízatásának meghosszabbítása, valamint útmutatás nyújtása az ügyvezető igazgató számára, és az ügyvezető igazgató teljesítményének figyelemmel kísérése;
g) ezen alapokmány 9. cikkének (5) bekezdése értelmében létrehozott programiroda szervezeti felépítésének jóváhagyása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;
h) ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés és a kapcsolódó költségek elfogadása;
i) az ügyvezető igazgató ajánlása alapján adott esetben a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegének létrehozásához szükséges intézkedések meghozatala;
j) a közös vállalkozás kommunikációs politikájának megállapítása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;
k) adott esetben a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó szabályok megállapítása e rendelet 16. cikkének (3) bekezdésével összhangban;
l) adott esetben szabályok megállapítása a nemzeti szakértők közös vállalkozáshoz való kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozóan, e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően;
m) adott esetben, ezen alapokmány 4. cikkében említett tanácsadó csoportok létrehozása a közös vállalkozás szervei mellett;
n) adott esetben e rendeletnek a közös vállalkozás tagjai által javasolt módosítására vonatkozó kérések benyújtása a Bizottsághoz;
o) az üzemeltető szervezet kiválasztására vonatkozó pályázati felhíváshoz csatolandó üzemeltetési megállapodás mintájának jóváhagyása;
p) általános és különös hozzáférési feltételek meghatározása e rendelet 13. cikkének megfelelően a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépekhez való uniós hozzáférési idő, valamint a nemzeti szuperszámítógépek által biztosított hozzáférési idő felhasználására vonatkozóan;
q) az üzemeltető szervezetekkel kötött üzemeltetési megállapodások végrehajtásának rendszeres nyomon követése;
r) az e rendelet 14. cikkében említett kereskedelmi szolgáltatások díjszintjének megállapítása és az e díjköteles szolgáltatások számára biztosított hozzáférési idő felosztásának meghatározása;
s) azon feladatok ellátása, amelyek nem tartoznak kifejezetten a közös vállalkozás valamely szervének hatáskörébe; ilyen feladatokkal a közös vállalkozás bármely szervét megbízhatja.
(4) Az irányító testületnek mindenekelőtt a következő, a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével, valamint az e rendelet 14. cikkében említett bevételekkel kapcsolatos feladatokat kell elvégeznie:
a) a szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó, ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai menetrend elfogadása;
b) az éves munkaterv azon részének elfogadása, amely a szuperszámítógépek beszerzéséhez, valamint az üzemeltető szervezetek kiválasztásához és a kapcsolódó költségbecslésekhez kapcsolódik, ezen alapokmány 18. cikkének (2) bekezdésében említetteknek megfelelően;
c) a részvételi szándék kifejezésére való felhívások közzétételének az éves munkatervvel összhangban történő jóváhagyása;
d) az exaflophoz közelítő teljesítményű és a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek üzemeltetésére e rendelet 8. cikkének megfelelően tisztességes, nyitott és átlátható eljárás keretében kiválasztott szervezetek kiválasztásának jóváhagyása;
e) az üzemeltetési megállapodás jóváhagyása;
f) évente döntés hozatala az e rendelet 14. cikkében említett kereskedelmi szolgáltatások díjaiból származó bevételek felhasználásáról;
g) az ajánlati felhívások közzétételének az éves munkatervvel összhangban történő jóváhagyása;
h) a finanszírozásra kiválasztott ajánlatok jóváhagyása;
i) döntés az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek tulajdonjogának egy üzemeltető szervezetre történő esetleges átruházásáról vagy a szuperszámítógépek leszereléséről e rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban.
(5) Az irányító testületnek különösen a közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységeihez kapcsolódó következő feladatokat kell ellátnia:
a) a 18. cikk (1) bekezdésében említett többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend elfogadása;
b) az éves munkaterv azon részének elfogadása, amely a kutatási és innovációs tevékenységekhez, valamint a kapcsolódó költségbecslésekhez kapcsolódik, a 18. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően;
c) a pályázati felhívások közzétételének az éves munkatervvel összhangban történő jóváhagyása;
d) a finanszírozásra kiválasztott cselekvések listájának jóváhagyása egy független szakértői csoport által összeállított ranglista alapján.
Az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, illetve megbízatásának meghosszabbítása
(1) Az ügyvezető igazgatót az irányító testület nevezi ki, a Bizottság által nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően összeállított jelöltlistáról. Adott esetben a Bizottság a közös vállalkozás Uniótól eltérő egyéb tagjainak képviselőit is bevonhatja a kiválasztási folyamatba.
Gondoskodni lehet mindenekelőtt arról, hogy a közös vállalkozás Uniótól eltérő egyéb tagjai megfelelő képviselettel rendelkezzenek a kiválasztási eljárás előválogatási szakaszában. E célból a részt vevő államok közös megegyezéssel kijelölnek egy képviselőt és egy megfigyelőt az irányító testület részéről.
(2) Az ügyvezető igazgató a személyi állomány tagja, és a közös vállalkozás ideiglenes alkalmazottja, aki az alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának a hatálya alá tartozik.
Az ügyvezető igazgatói szerződés megkötése céljából a közös vállalkozást az irányító testület elnökének kell képviselnie.
(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje négy év. Ezen időszak végén a Bizottság - adott esetben a közös vállalkozásban részt vevő az Uniótól eltérő tagoknak a folyamatba való bevonása mellett - értékeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint a közös vállalkozás előtt álló feladatokat és kihívásokat.
(4) Az irányító testület a (3) bekezdésben említett értékelés figyelembevételével készült bizottsági javaslat alapján eljárva egy alkalommal - legfeljebb négy éves időtartamra - meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.
(5) Az az ügyvezető igazgató, akinek a megbízatását meghosszabbították, megbízatása összesített idejének lejártakor nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltésére vonatkozó kiválasztási eljárásban.
(6) Az ügyvezető igazgatót csak az irányító testület határozatával lehet felmenteni, amelyet a 7. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett irányító testület a Bizottság által - az Uniótól eltérő tagok szükség szerinti bevonásával - tett javaslat alapján eljárva hoz meg.
Az ügyvezető igazgató feladatai
(1) Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozásnak az irányító testület döntéseivel összhangban végzett napi szintű működtetéséért felelős legfelsőbb vezetője.
(2) Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozás jogi képviselője. Az ügyvezető igazgató elszámolással tartozik az irányító testületnek és a rá ruházott hatáskörön belül teljes mértékben független módon végzi feladatát.
(3) Az ügyvezető igazgatónak kell végrehajtania a közös vállalkozás költségvetését.
(4) Az ügyvezető igazgatónak mindenekelőtt a következő feladatokat kell végrehajtania, függetlenül eljárva:
a) konszolidált formában elkészíti és elfogadás céljából benyújtja az irányító testületnek a 18. cikk (1) bekezdésében említett többéves stratégiai terv tervezetét;
b) elkészíti és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti az éves költségvetés tervezetét, ideértve a létszámtervet is, amely besorolási fokozatok és tisztségcsoportok szerinti bontásban feltünteti az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;
c) elkészíti és az irányító testülethez elfogadásra benyújtja az éves munkaterv tervezetét; a munkatervben ki kell térni mindazon pályázati felhívások, részvételi szándék kifejezésére való felhívások és ajánlati felhívások hatókörére is, amelyek az ipari és tudományos tanácsadó testület által javasolt kutatási és innovációs tevékenységi terv, valamint beszerzési tervek végrehajtásához szükségesek, csakúgy, mint a részt vevő államok és a Bizottság által javasolt vonatkozó költségbecslésekre;
d) véleményezésre az irányító testület elé terjeszti az éves beszámolót;
e) elkészíti és jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti az éves tevékenységi jelentést, a hozzá tartozó kiadásokra vonatkozó információkkal együtt;
f) aláírja az egyes támogatási megállapodásokat, határozatokat és szerződéseket;
g) aláírja a beszerzési szerződéseket;
h) figyelemmel kíséri a közös vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa finanszírozott petaflop teljesítmény-nagyságrendű és exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek üzemeltetését, ideértve a hozzáférési időből az Unióra eső rész felosztását, a tudományos és az ipari felhasználók hozzáférési jogainak tiszteletben tartását, valamint a nyújtott szolgáltatások minőségét;
i) végrehajtja a közös vállalkozás kommunikációs politikáját;
j) megszervezi, irányítja és felügyeli a közös vállalkozás működését és személyzetét az azon hatáskör által szabott kereteken belül, amelyet az irányító testület e rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint ráruházott;
k) létrehoz egy hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert, biztosítja annak működését, és az azt érintő minden jelentős változásról beszámol az irányító testületnek;
l) gondoskodik kockázatértékelések elvégzéséről és a kockázatkezelés végrehajtásáról;
m) meghoz minden egyéb olyan intézkedést, amely a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében megfogalmazott céljainak elérése érdekében tett előrelépés értékeléséhez szükséges;
n) ellátja az irányító testület által az ügyvezető igazgatóra bízott vagy átruházott egyéb feladatokat.
(5) Az ügyvezető igazgatónak az ebből a rendeletből eredő támogatási feladatok saját felelősségi körében történő végrehajtása céljából programirodát kell létrehoznia. A programiroda személyzetét a közös vállalkozás személyzetének kell alkotnia, és a programirodának mindenekelőtt a következő feladatokat kell ellátnia:
a) támogatást nyújt egy megfelelő számviteli rendszernek az e rendelet 15. cikkében említett pénzügyi szabályokkal összhangban történő létrehozásához és működtetéséhez;
b) kezeli a pályázati felhívásokat az éves munkatervben leírtak szerint, valamint a támogatási megállapodásokhoz és határozatokhoz kapcsolódó adminisztratív teendőket;
c) kezeli az ajánlati felhívásokat az éves munkatervben leírtak szerint, valamint a szerződésekhez kapcsolódó adminisztratív teendőket;
d) irányítja az üzemeltető szervezet kiválasztásának folyamatát, és ellátja az üzemeltetési megállapodásokhoz kapcsolódó adminisztratív teendőket;
e) biztosítja a közös vállalkozás tagjai és egyéb szervei számára a feladataik ellátásához szükséges, illetve konkrét kéréseiknek megfelelő információkat és támogatást;
f) a közös vállalkozás szerveit kiszolgáló titkárságként működik, és támogatja az irányító testület által létrehozott tanácsadó csoportok munkáját.
Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetétele
(1) Az ipari és tudományos tanácsadó testület a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból és az infrastrukturális tanácsadó csoportból áll.
(2) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport legfeljebb tizenkét tagból állhat, akik közül legfeljebb hat tagot - a közös vállalkozás tekintetében tett kötelezettségvállalásaik figyelembevételével - a magánszektorbeli tagoknak, legfeljebb hatot pedig az irányító testületnek kell kineveznie. Az irányító testületnek meg kell állapítania az általa kinevezendő tagokra vonatkozó konkrét kritériumokat és a kiválasztási eljárást.
(3) Az infrastrukturális tanácsadó csoport legfeljebb tizenkét tagból állhat. Az irányító testületnek meg kell határoznia a csoportra vonatkozó konkrét kritériumokat és a kiválasztási eljárást, valamint ki kell neveznie a csoport tagjait.
A kutatási és innovációs tanácsadó csoport működése
(1) A kutatási és innovációs tanácsadó csoportnak évente legalább két alkalommal üléseznie kell.
(2) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.
(3) A kutatási és innovációs tanácsadó csoportnak meg kell választania elnökét.
(4) A kutatási és innovációs tanácsadó csoportnak el kell fogadnia saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő tagszervezetek kinevezését és kinevezésük időtartamát is.
Az infrastrukturális tanácsadó csoport működése
(1) Az infrastrukturális tanácsadó csoportnak évente legalább két alkalommal kell üléseznie.
(2) Az infrastrukturális tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.
(3) Az infrastrukturális tanácsadó csoportnak meg kell választania elnökét.
(4) Az infrastrukturális tanácsadó csoportnak el kell fogadnia saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő tagszervezetek jelölését és jelölésük időtartamát is.
A kutatási és innovációs tanácsadó csoport feladatai
A kutatási és innovációs tanácsadó csoportnak a következőket kell elvégeznie:
a) a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak a megvalósítása érdekében összeállítja és rendszeresen frissíti az ezen alapokmányok 18. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend tervezetét. A többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend tervezetében meg kell határozni azokat a kutatási és innovációs prioritásokat, amelyekre integrált nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma uniós kifejlesztésének támogatása, a versenyképesség javítása, valamint az új piacok és társadalmi alkalmazások létrehozásának segítése érdekében van szükség a nagy teljesítményű számítástechnikával kapcsolatos technológiák és legfontosabb kompetenciák különböző alkalmazási területeken való kialakításához és elterjedéséhez. A menetrendet a tudományos és ipari igények alakulásával összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni;
b) benyújtja az ügyvezető igazgatónak az éves munkaterv megszövegezésének alapjául szolgáló többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend tervezetét az irányító testület által megállapított határidőn belül;
c) nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a nagy teljesítményű számítástechnika területén aktív magán- és közszférabeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük a többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend és a kutatási és innovációs tevékenységi terv adott évi tervezetével kapcsolatban.
Az infrastrukturális tanácsadó csoport feladatai
Az infrastrukturális tanácsadó csoportnak tanácsot kell adnia az irányító testület részére a közös vállalkozás petaflop teljesítmény-nagyságrendű és exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépeinek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. E célból a következőket kell elvégeznie:
a) a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak a megvalósítása érdekében összeállítja és rendszeresen frissíti az ezen alapokmányok 18. cikkének (1) bekezdésében említett, petaflop teljesítmény-nagyságrendű és exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó többéves stratégiai menetrend tervezetét. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű és exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó többéves stratégiai menetrend tervezetének tartalmaznia kell az üzemeltető szervezet kiválasztási feltételeit és az infrastruktúra beszerzésének ütemtervét; ennek érdekében azonosítania kell többek között a kapacitásbővítési igényeket, az érintett alkalmazástípusokat és felhasználói közösségeket, a rendszerarchitektúrákat és a nemzeti nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrákkal való integráció lehetőségeit;
b) az irányító testület által megállapított határidőn belül benyújtja az ügyvezető igazgatónak a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó többéves stratégiai menetrend tervezetét, amely az éves munkaterv megszövegezésének alapját képezi;
c) nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a nagy teljesítményű számítástechnika területén aktív magán- és közszférabeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó többéves stratégiai menetrend tervezetével és az ahhoz kapcsolódó adott évi tevékenységi tervvel kapcsolatban.
Finanszírozási források
(1) A közös vállalkozást a tagjai a (2) és (3) bekezdése szerinti, részletekben fizetett pénzügyi hozzájárulásokkal és természetbeni hozzájárulásokkal közösen finanszírozzák.
(2) A közös vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg a 22 000 000 EUR-t, és azokat az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulásokkal kell fedezni.
Az egyes részt vevő államok által a közös vállalkozás igazgatási költségeihez nyújtott hozzájárulásnak arányosnak kell lennie a közös vállalkozás működési költségeihez nyújtott, az e cikk (3) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt tényleges hozzájárulásuk arányával.
Amennyiben az igazgatási költségekre szánt hozzájárulás egy része nem kerül felhasználásra, az a közös vállalkozás működési költségeire fordítható.
(3) A közös vállalkozás működési költségeit az alábbiakkal kell fedezni:
a) az Unió pénzügyi hozzájárulása;
b) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által a közös vállalkozás részére nyújtott pénzügyi hozzájárulások az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez azok tulajdonjogának az üzemeltető szervezetre való átruházásáig vagy eladásukig vagy leszerelésükig e rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően, csökkentve az e költségekhez a közös vállalkozás által nyújtott hozzájárulásokkal vagy bármilyen más uniós hozzájárulással;
c) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által nyújtott természetbeni hozzájárulások a közös vállalkozás tulajdonában lévő exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépeknek az üzemeltető szervezetnél felmerült működési költségei formájában, csökkentve az e költségekhez a közös vállalkozás által nyújtott hozzájárulásokkal vagy bármilyen más uniós hozzájárulással;
d) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által nyújtott pénzügyi hozzájárulások a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépeknek a közös vállalkozással közösen történő beszerzése tekintetében felmerült költségek formájában, csökkentve az e költségekhez a közös vállalkozás által nyújtott hozzájárulásokkal vagy bármilyen más uniós hozzájárulással;
e) a részes államok által az adott államban székhellyel rendelkező kedvezményezetteknél a kutatási és innovációs menetrendhez kapcsolódó közvetett cselekvések végrehajtása tekintetében felmerült elszámolható költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások, kiegészítve ezzel e költségeknek a közös vállalkozás általi megtérítését, csökkentve az e költségekhez a közös vállalkozás által nyújtott hozzájárulásokkal vagy bármilyen más uniós hozzájárulással;
f) a magánszektorbeli tagok vagy tagszervezeteik, illetve kapcsolt szervezeteik által nyújtott természetbeni hozzájárulás a kutatási és innovációs menetrendhez kapcsolódó közvetett cselekvések végrehajtása tekintetében náluk felmerült költségek formájában, csökkentve az e költségekhez a közös vállalkozás által nyújtott hozzájárulásokkal vagy bármilyen más uniós hozzájárulással, valamint az e) pontban említett hozzájárulásokkal.
(4) A közös vállalkozás költségvetésébe bevitt forrásoknak az alábbi hozzájárulásokból kell állniuk:
a) a tagok pénzügyi hozzájárulásai az igazgatási költségekhez;
b) a tagok pénzügyi hozzájárulásai a működési költségekhez;
c) a közös vállalkozás esetleges bevételei;
d) egyéb pénzügyi hozzájárulások, források és bevételek.
A közös vállalkozás részére befizetett hozzájárulásokkal összefüggésben keletkezett kamatot a közös vállalkozás bevételének kell tekinteni.
(5) Amennyiben a közös vállalkozás valamely tagja nem teljesíti a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalását, az ügyvezető igazgatónak erről írásban kell értesítenie a tagot, és észszerű határidőt kell megállapítania a mulasztás pótlására. Amennyiben a mulasztás pótlására a megadott határidőn belül nem kerül sor, az ügyvezető igazgatónak össze kell hívnia az irányító testületet annak eldöntésére, hogy a mulasztást elkövető tag tagsága megszüntetésre kerüljön-e, vagy egyéb intézkedésre kerüljön-e sor, amíg a kötelezettségei teljesítése meg nem történik. A nem teljesítő tag szavazati jogát a kötelezettségvállalások teljesítésének megtörténtéig fel kell függeszteni.
(6) A közös vállalkozás minden erőforrásának és tevékenységének az e rendelet 3. cikkében megfogalmazott célok elérésére kell irányulnia.
(7) Az általa létrehozott, vagy az e rendelet 3. cikkében számára meghatározott célok teljesítése céljából rá átruházott minden eszköznek a közös vállalkozás tulajdonát kell képeznie. Ez nem vonatkozik azokra a szuperszámítógépekre, amelyek tulajdonjogát a közös vállalkozás e rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően adott esetben átruházta az üzemeltető szervezetre.
(8) A közös vállalkozás végelszámolásának az esetét kivéve a bevétel kiadásokat meghaladó részét nem lehet kifizetni a közös vállalkozás tagjai részére.
Pénzügyi kötelezettségvállalások
A közös vállalkozás pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésre álló vagy a költségvetése számára a tagjai által lekötött pénzügyi források összegét.
Pénzügyi év
A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.
Operatív és pénzügyi tervezés
(1) A többéves stratégiai tervben meg kell határozni a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak elérésére irányuló stratégiát és terveket. A többéves stratégiai tervet a többéves stratégiai kutatási és innovációs tervnek, az ipari és tudományos tanácsadó testület által előkészített, a szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó többéves stratégiai menetrendnek, valamint a részt vevő államoktól és a Bizottságtól megkapott többéves pénzügyi tervek alkotják.
(2) Az ügyvezető igazgatónak elfogadásra az irányító testület elé kell terjesztenie az éves munkaterv tervezetét, amelynek tartalmaznia kell a kutatási és az innovációs tevékenységeket, a beszerzési tervet, az igazgatási tevékenységeket, valamint az ezekhez tartozó költségbecsléseket.
(3) Az éves munkatervet a végrehajtása előtti év végéig kell elfogadni. Az éves munkatervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.
(4) Az ügyvezető igazgatónak el kell készítenie és elfogadásra az irányító testület elé kell terjesztenie a következő évre vonatkozó éves költségvetés tervezetét.
(5) Az irányító testületnek az éves költségvetést a tárgyévet megelőző év végéig el kell fogadnia.
(6) Az éves költségvetést az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az Unió általános költségvetésében megállapított összege figyelembevétele céljából ki kell igazítani.
Operatív és pénzügyi beszámolás
(1) Az ügyvezető igazgatónak a évente be kell számolnia az irányító testületnek a feladatai teljesítéséről, a közös vállalkozásnak az e rendelet 15. cikkében említett pénzügyi szabályaival összhangban.
Az ügyvezető igazgatónak a pénzügyi év lezárásától számított két hónapon belül jóváhagyásra az irányító testület elé kell terjesztenie a közös vállalkozás által az előző pénzügyi évben - különösen az adott évre szóló éves munkatervhez képest - elért eredményekről szóló éves tevékenységi jelentést. Az éves tevékenységi jelentésnek többek között a következőkről kell tájékoztatással szolgálnia:
a) a végrehajtott kutatási, innovációs és egyéb tevékenységek, valamint az azokkal összefüggő kiadások;
b) infrastruktúrák beszerzése és üzemeltetése, beleértve az infrastruktúrák használatát és az azokhoz való hozzáférést, ezen belül az egyes részt vevő államok által ténylegesen igénybe vett hozzáférési időt;
c) a benyújtott pályázatok és ajánlatok a résztvevők típusa - a kkv-kat is beleértve - és országok szerinti bontásban;
d) a finanszírozásra kiválasztott pályázatok a résztvevők típusa - a kkv-kat is beleértve - és országok szerinti bontásban, feltüntetve a közös vállalkozás egyes résztvevők és cselekvések számára juttatott hozzájárulását;
e) a finanszírozásra kiválasztott ajánlatok a vállalkozó típusa - a kkv-kat is beleértve - és országok szerinti bontásban, feltüntetve a közös vállalkozás egyes vállalkozók és beszerzési tevékenységek számára juttatott hozzájárulását;
f) a beszerzési tevékenységek eredménye;
g) előrelépés az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések elérése terén, és az e célkitűzések eléréséhez szükséges további munkára vonatkozó javaslatok.
(2) Az irányító testület által elfogadott éves tevékenységi jelentést nyilvánosan elérhetővé kell tenni.
(3) A következő pénzügyi év március 1-jéig a közös vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője köteles megküldeni az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.
A közös vállalkozás a következő pénzügyi év március 31-ig köteles megküldeni a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.
A közös vállalkozás előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a közös vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője - az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikkének megfelelően - köteles elkészíteni a közös vállalkozás végleges beszámolóját, és azt az ügyvezető igazgató véleményezés céljából benyújtja az irányító testületnek.
Az irányító testületnek véleményt kell nyilvánítania a közös vállalkozás végleges beszámolójáról.
Az ügyvezető igazgató a következő pénzügyi év július 1-jéig - az irányító testület véleményével együtt - köteles megküldeni a végleges pénzügyi beszámolót az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.
A végleges beszámolót a következő pénzügyi év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Az ügyvezető igazgatónak szeptember 30-ig válaszolnia kell a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgatónak ezt a választ az irányító testület részére is be kell nyújtania.
A (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató köteles az Európai Parlament részére, annak kérésére megküldeni minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.
Belső ellenőrzés
A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolhatja a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.
A tagok felelőssége, biztosítás
(1) A közös vállalkozás tagjainak a közös vállalkozás adósságaiért viselt pénzügyi felelőssége az igazgatási költségekhez való, már befizetett hozzájárulásaik összegére korlátozódik.
(2) A közös vállalkozásnak megfelelő biztosítást kell kötnie és fenntartania.
Összeférhetetlenség
(1) A közös vállalkozásnak, valamint szerveinek és személyzetének tevékenységeik végrehajtása során mindennemű összeférhetetlenséget kerülniük kell.
(2) Az irányító testületnek szabályokat kell elfogadnia a tagokra, a szervekre és a személyi állományra vonatkozóan az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából. Az említett szabályokban a közös vállalkozás tagjainak az irányító testületben részt vevő képviselőit érintő összeférhetetlenség megelőzését célzó rendelkezéseknek is szerepelniük kell. E célból a közös vállalkozás szerveiben az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük azokat a releváns intézkedéseket, amelyeket a Bizottság alkalmaz az uniós kutatási és innovációs programok végrehajtásához tanácsot nyújtó szakértők esetében.
Végelszámolás
(1) A közös vállalkozás végelszámolására az e rendelet 1. cikkében meghatározott időszak végén kell sor kerülnie.
(2) A végelszámolási eljárást azonban automatikusan meg kell indítani, ha az Unió vagy az Uniótól eltérő minden tag kilép a közös vállalkozásból.
(3) A közös vállalkozás végelszámolását célzó eljárás lebonyolítására az irányító testületnek egy vagy több végelszámolót kell kineveznie, aki(k)nek eleget kell tennie/tenniük az irányító testület döntéseinek.
(4) A közös vállalkozás végelszámolásakor a közös vállalkozás vagyonát kell felhasználni a kötelezettségei és a végelszámolási költségek fedezeteként. A közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépeket az irányító testület határozata alapján és az üzemeltetési megállapodásnak megfelelően át kell ruházni az adott üzemeltető szervezetekre, el kell adni vagy le kell szerelni. A közös vállalkozás tagjai nem felelnek a szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását vagy eladását vagy a szuperszámítógépek leszerelését követően felmerülő költségekért. A tulajdonjog átruházása esetén az üzemeltető szervezetnek vissza kell fizetnie a közös vállalkozás részére az átruházott szuperszámítógép maradványértékét. Az esetleges fennmaradó részt a közös vállalkozáshoz való pénzügyi hozzájárulásuk arányában fel kell osztani a végelszámoláskor meglévő tagok között. A felosztás során az Uniónak jutó részt vissza kell juttatni az Unió általános költségvetésébe.
(5) A közös vállalkozás által kötött, illetve elfogadott, a közös vállalkozás élettartamát meghaladó időtartamú megállapodások, határozatok, valamint beszerzési szerződések megfelelő kezelésének a biztosítása céljából eseti eljárást kell meghatározni.
(1) A Tanács 2009/937/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32018R1488 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32018R1488&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.