32023R1781[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1781 rendelete (2023. szeptember 13.) az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról (csiprendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1781 RENDELETE

(2023. szeptember 13.)

az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról (csiprendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A félvezetők központi elemét képezik minden digitális eszköznek és az Unió digitális átállásának, az okostelefonoktól és a gépkocsiktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, kommunikációs és automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a legtöbb más iparágig. Amellett, hogy központi szerepet töltenek be a digitális gazdaságban, a fenntarthatósági és zöld átállásnak is erőteljes katalizátorai, így tehát a Bizottság 2019. december 11-i, az európai zöld megállapodásról szóló közleményében foglalt célkitűzések megvalósításához is hozzájárulnak. Jóllehet a félvezetők alapvető fontosságúak napjaink gazdasága és a társadalom működéséhez, valamint a védelemhez és a biztonsághoz, az Unió soha nem látott mértékű ellátási zavarokat tapasztal velük kapcsolatban, amely zavarok jelentős következményekkel járnak. A jelenlegi zavarok tartós sebezhetőségeket tártak fel e tekintetben, különösen azt, hogy a csipek gyártása és tervezése terén az Unió erősen függ harmadik országoktól. Elsődlegesen a tagállamok felelősek azért, hogy erős, versenyképes és fenntartható ipari bázist tartsanak fenn az Unióban, a csipek teljes skáláján előmozdítva az innovációt.

(2) Létre kell hozni az Unió félvezető-technológiákkal kapcsolatos rezilienciájának növelésére szolgáló keretet, amely megerősíti az Unió félvezető-ökoszisztémáját azáltal, hogy csökkenti a függőségeket, fokozza a digitális szuverenitást, ösztönzi a beruházásokat, megerősíti az Unió félvezető-ellátási láncának képességeit, biztonságát, alkalmazkodóképességét és rezilienciáját, és fokozza a tagállamok, a Bizottság és a nemzetközi stratégiai partnerek közötti együttműködést.

(3) Ez a keret két általános célkitűzést szolgál. Az első célkitűzés az Unió versenyképességéhez és innovációs kapacitásához szükséges feltételek biztosítása, annak biztosítása, hogy az ipar alkalmazkodjon a gyors innovációs ciklusokból és a fenntarthatóság szükségességéből adódó strukturális változásokhoz, valamint az egész Unióra kiterjedő félvezető-ökoszisztéma megerősítése a tudás, a szakértelem, az erőforrások és a közös erősségek összevonása révén. A második, az első célkitűzéstől elkülönülő és azt kiegészítő célkitűzés a belső piac működésének javítása egy azt célzó egységes uniós jogi keret létrehozása révén, hogy erősödjön az Unió hosszú távú rezilienciája és képessége az innovációra, valamint arra, hogy biztosítsa az ellátás biztonságát a félvezető-technológiák terén, hogy ezáltal robusztusabban lehessen fellépni a zavarokkal szemben.

(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdésével összhangban intézkedéseket kell hozni az Unió félvezető-ökoszisztémájában megvalósítandó kapacitásépítés, valamint ezen ökoszisztéma megerősítése érdekében. Az említett intézkedések nem járhatnak a nemzeti jogszabályok és egyéb szabályozások harmonizációjával. E tekintetben az Uniónak meg kell erősítenie a félvezetőkkel kapcsolatos technológiai és ipari bázis versenyképességét és rezilienciáját, egyúttal Unió-szerte megerősítve félvezető-ökoszisztémájának innovációs kapacitását, csökkentve azt, hogy néhány harmadik országbeli vállalattól és földrajzi területtől függjön, valamint növelve a fejlett félvezetők tervezésére, gyártására, csomagolására, újrafelhasználására és újrafeldolgozására való képességét. Az e rendelettel létrehozott Európai Csipkezdeményezésnek (a továbbiakban: a kezdeményezés) támogatnia kell az említett célokat azáltal, hogy áthidalja az Unió fejlett kutatási és innovációs képességei és az azok fenntartható ipari hasznosítása közötti szakadékot. A kezdeményezésnek elő kell mozdítania a kapacitásépítést annak érdekében, hogy a következő generációs félvezető-technológiák terén lehetővé váljon a tervezés, a gyártás és a rendszerintegráció, valamint Unió-szerte fokoznia kell a kulcsfontosságú szereplők közötti együttműködést, megerősítve az Unió félvezető-ellátási láncait és félvezető-értékláncait, kiszolgálva a kulcsfontosságú iparágakat, valamint új piacokat létrehozva.

(5) A félvezetők elterjedtsége miatt a közelmúltbeli hiányok Unió-szerte közvetlenül vagy közvetve hátrányosan érintették az üzleti szereplőket, és súlyos gazdasági következményekkel jártak. A gazdasági és társadalmi hatás miatt a nyilvánosság és a gazdasági szereplők egyre inkább tudatában vannak e problémának, és ebből következően nyomás helyeződik a tagállamokra annak érdekében, hogy foglalkozzanak a félvezetőkkel kapcsolatos stratégiai függőségekkel. Ugyanakkor a félvezető-ágazatot kölcsönös függőségek jellemzik az értéklánc egészében, ahol egyetlen földrajzi terület sem uralja az értéklánc valamennyi szakaszát. Ezt a határokon átnyúló jelleget még inkább kidomborítja az, hogy a félvezetőtermékek alapvető inputot képeznek a downstream iparágakban. Míg a félvezetőgyártás egyes régiókban koncentrálódhat, a félvezetőket felhasználó iparágak Unió-szerte jelen vannak. Mindezek alapján a félvezető-ellátás biztonsága és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciája az EUMSZ 114. cikkén alapuló uniós harmonizációs joggal biztosítható a leginkább. Olyan, egységes és koherens szabályozási keretre van szükség, amely harmonizál bizonyos, a gazdasági szereplőkre vonatkozó feltételeket olyan egyedi projektek végrehajtása tekintetében, amelyek hozzájárulnak az ellátás biztonságához és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához. Emellett koordinált nyomonkövetési, stratégiai feltérképezési, valamint válságmegelőzési és -reagálási mechanizmust kell létrehozni az ellátási hiányok kezelése és a belső piac egységét gátló akadályok megelőzése érdekében, elkerülve a tagállamok között a válaszintézkedések terén mutatkozó különbségeket.

(6) Az Unió kritikus infrastruktúrájának és biztonságának, valamint technológiai vezető szerepének megerősítéséhez egyaránt szükség van élvonalbeli és érett technológiának minősülő csipekre, különösen a stratégiai ágazatok időtállóvá tétele céljából.

(7) Az említett célkitűzések elérését egy irányítási mechanizmusnak kell támogatnia. E rendelet zökkenőmentes, hatékony és összehangolt végrehajtásának, valamint az együttműködésnek és az információcserének az elősegítése érdekében e rendeletnek uniós szinten létre kell hoznia a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet, amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelyet a Bizottság elnököl. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek konkrét kérdésekben - többek között e rendelet következetes végrehajtásával kapcsolatban - tanácsot kell adnia és segítséget kell nyújtania a Bizottságnak, elősegítve a tagállamok közötti együttműködést és az e rendelettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserét. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek a félvezetőkkel kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban is tanácsot kell adnia a Bizottságnak. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek külön-külön üléseket kell tartania az e rendelet különböző fejezetei szerinti feladataival kapcsolatban. A különböző üléseken a magas szintű képviselők más-más összetételben is részt vehetnek, a Bizottság pedig alcsoportokat hozhat létre.

(8) Tekintettel a félvezető-ellátási lánc globalizált jellegére, a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködés fontos elemét képezi az Unió félvezető-ökoszisztémája rezilienciája megvalósításának. Az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy az Unió kiválósági központként erősebb szerepet játsszon a jobban működő, globális, kölcsönös függőségen alapuló félvezető-ökoszisztémában. E célból a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek tanácsot kell adnia a Bizottságnak az említett erőfeszítések koordinálásával, valamint az Unió és harmadik országok között a globális félvezető-értéklánc mentén folytatott együttműködés fokozásával kapcsolatos kérdésekben, figyelembe véve adott esetben a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetség és más érdekelt felek véleményét.

(9) A nemzetközi kötelezettségekkel és az alkalmazandó eljárási követelményekkel összhangban az Unió és a tagállamok együttműködhetnek - többek között diplomáciai úton - a félvezetőipar terén előrébb járó nemzetközi stratégiai partnerekkel, annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak az ellátásbiztonság megerősítésére és a félvezető-ellátási láncban bekövetkező jövőbeli - például harmadik országok exportkorlátozásaiból eredő - zavarok kezelésére, valamint a nyersanyagok és a köztes termékek rendelkezésre állásának azonosítására. Ez adott esetben magában foglalhatja a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott koordinációt, beruházási és kereskedelmi megállapodásoknak az alkalmazandó eljárási követelményekkel összhangban történő megkötését vagy az e követelményekkel összhangban tett egyéb diplomáciai erőfeszítéseket, vagy az érdekelt felekkel való együttműködést.

(10) A munkaerő-igényeknek a félvezető-ellátási lánc mentén való kielégítése iránti elkötelezettségre építve a Bizottságnak szinergiákat kell biztosítania a meglévő uniós programokkal, továbbá támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamokat olyan kezdeményezéseknek a nemzetközi stratégiai partnerekkel való létrehozásában, amelyek hozzájárulnak a tudományos ismeretek megosztásához.

(11) Az Unió egyértelmű célkitűzése, hogy előmozdítsa a saját érdekein, a kölcsönös előnyökön, a nemzetközi kötelezettségvállalásokon, valamint - a lehetséges mértékben - a viszonosságon alapuló nemzetközi együttműködést és tudásmegosztást. Mindazonáltal a félvezető-ágazatban a szellemitulajdon-jogok megsértése, az üzleti titkok engedély nélküli felfedése vagy az érzékeny, kialakulóban lévő technológiák kiszivárogtatása veszélyeztetheti az Unió biztonsági érdekeit. Ennek fényében a Bizottságnál folyamatban van olyan konkrét javaslatok előkészítése, amelyek az uniós beruházási és exportellenőrzési keretek megerősítésére irányulnak. Emellett az Uniónak és a tagállamoknak az alkalmazandó eljárási követelményekkel összhangban együtt kell működniük a stratégiai partnerekkel a közös technológiai és ipari vezető szerep megerősítése érdekében.

(12) A félvezető-ágazatot igen magas fejlesztési és innovációs költségek, valamint az ipari gyártást támogató legkorszerűbb tesztelési és validálási létesítmények kiépítésének igen magas költségei jellemzik. Ez közvetlen hatást gyakorol az uniós ipar versenyképességére és innovációs képességére, valamint az ellátásbiztonságra és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájára. A közelmúltban az Unióban és világszerte tapasztalható hiányokból levont tanulságok, valamint a félvezető-értékláncot érintő technológiai kihívások és innovációs ciklusok gyors alakulása fényében a kezdeményezés létrehozásával tovább kell fejleszteni az Unió meglévő erősségeit, így növelve versenyképességét, rezilienciáját, valamint kutatási és innovációs képességét.

(13) Elsődlegesen a tagállamok a felelősek az erős, versenyképes, fenntartható és innovatív uniós ipari bázis biztosításáért. A félvezetőkkel kapcsolatos kutatási és innovációs kihívások jellege és nagyságrendje azonban uniós szintű, együttműködésen alapuló fellépést tesz szükségessé.

(14) Annak érdekében, hogy az Uniót fel lehessen vértezni azokkal a félvezető-technológiai kutatási és innovációs kapacitásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy fenntartsa a vezető szerepet a kutatási tevékenységei terén, az ipari beruházásokat pedig az élvonalban tartsa, valamint amelyek a kutatás-fejlesztés és a gyártás közötti jelenlegi szakadék áthidalásához szükségesek, az Uniónak és a tagállamoknak jobban kell koordinálniuk erőfeszítéseiket és közös beruházásokat kell eszközölniük. Az Unió félvezető-ökoszisztémája előtt álló jelenlegi kihívások nagyléptékű kapacitás kiépítését és a tagállamok kollektív erőfeszítését teszik szükségessé, az Uniónak pedig támogatnia kell a nagyléptékű kapacitás kifejlesztését és telepítését. E kollektív erőfeszítés kiterjed a pénzügyi forrásoknak a kezdeményezés azon ambíciójával összhangban való biztosítására is, amely szerint támogatni kell az innovatív kapacitások és a kiterjedt digitális infrastruktúrák kialakítását és széles körű rendelkezésre állását, ami magában foglal egy virtuális tervezési platformot, kísérleti gyártósorokat - többek között a kvantumcsipek céljára is -, valamint az ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak a teljes félvezető-ökoszisztéma javát szolgáló terjesztését. Ennek érdekében az Uniónak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük a zöld és digitális átállás kettős célját. E tekintetben a félvezetőeszközök és a félvezető-gyártási folyamatok jelentős lehetőségeket kínálnak az iparágak környezeti hatásainak és különösen szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, hozzájárulva ezáltal például a Bizottság 2021. július 14-i, "»Irány az 55 %!«: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében" című közleményében, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben és a Bizottság 2022. május 18-i, "REPowerEU terv" című közleményében előirányzott törekvésekhez. A kezdeményezésnek a lehető legnagyobb mértékben érvényesítenie és maximalizálnia kell a félvezető-technológiák alkalmazásának előnyeit valamennyi összetevő és intézkedés tekintetében, mivel e technológiák a fenntarthatósági átállás olyan erőteljes katalizátorai, amelyek új termékekhez és az erőforrások hatékonyabb, eredményesebb, tisztább és tartósabb felhasználásához vezethetnek, beleértve a félvezetők előállításához és teljes életciklusuk alatti felhasználásához szükséges energiát és anyagokat is.

(15) Általános célkitűzésének elérése, valamint a jelenlegi félvezető-ökoszisztéma kínálati és keresleti oldali kihívásainak kezelése érdekében a kezdeményezésnek öt fő operatív célkitűzést kell magában foglalnia. Először is, az Unió tervezési kapacitásának megerősítése érdekében a kezdeményezésnek olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek egy, az Unió egész területén elérhető virtuális tervezési platform kiépítésére irányulnak. A virtuális tervezési platformnak össze kell kapcsolnia a tervezővállalatok, az induló innovatív vállalkozások, a kkv-k és a szellemitulajdon- és eszközszolgáltatók közösségeit a kutatási és technológiai szervezetekkel annak érdekében, hogy közös technológia-fejlesztésen alapuló virtuális prototípus-megoldásokat lehessen kidolgozni.

(16) Másodszor, annak érdekében, hogy biztosított legyen az ellátásbiztonság és az Unió félvezető-ökoszisztémája megerősítésének alapja, a kezdeményezésnek támogatnia kell a meglévő fejlett kísérleti gyártósorok továbbfejlesztését és új fejlett kísérleti gyártósorok kifejlesztését annak érdekében, hogy lehetővé váljon az élvonalbeli félvezető-technológiák és következő generációs félvezető-technológiák kifejlesztése és bevezetése. A kísérleti gyártósoroknak lehetőséget kell biztosítaniuk az ipar számára a 3. szint feletti, de a 8. szint alatti, magasabb technológiai készenléti szintet képviselő félvezető-technológiák és rendszertervezési koncepciók tesztelésére, kikísérletezésére és validálására, a környezeti hatások lehető legnagyobb mértékű csökkentése mellett. A meglévő strukturális kihívások és piaci hiányosságok kezelése érdekében a tagállamok és a magánszektor mellett az Uniónak is be kell ruháznia a kísérleti gyártósorokba, amennyiben ilyen létesítmények nem állnak rendelkezésre az Unióban, mivel e hiány akadályozza az Unió innovációs potenciálját és globális versenyképességét.

(17) Harmadszor, a kvantumcsipek és a hozzájuk kapcsolódó félvezető-technológiák - többek között a félvezető anyagokon alapuló vagy fotonikával integrált technológiák - innovatív kifejlesztésének a félvezető-ágazat fejlődését elősegítő felgyorsítása érdekében a kezdeményezésnek támogatnia kell többek között a kvantumcsipek tervezési könyvtáraival, a kvantumcsipek létrehozására szolgáló kísérleti gyártósorokkal, valamint a kísérleti gyártósorokon előállított kvantumcsipek tesztelésére és validálására szolgáló létesítményekkel kapcsolatos intézkedéseket.

(18) Negyedszer, a félvezető-technológiák használatának előmozdítása, a tervezési és a kísérletigyártósor-létesítményekhez való hozzáférés biztosítása, valamint az Unión belüli készséghiányok kezelése érdekében a kezdeményezésnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a meglévő központok továbbfejlesztése vagy új létesítmények létrehozása révén minden tagállamban kialakítsanak legalább egy, félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontot. A közfinanszírozásban részesülő infrastruktúrához, például a kísérleti és tesztelési létesítményekhez, valamint a kompetenciaközpontokhoz való hozzáférésnek a felhasználók széles köre számára nyitottnak kell lennie, és azt átlátható és megkülönböztetésmentes módon, valamint a nagyvállalatok számára piaci feltételek mellett (vagy "költség plusz észszerű árrés" alapon) kell biztosítani, míg a kkv-k és a tudományos intézetek preferenciális hozzáférésben vagy csökkentett árakban részesülhetnek. Ez a hozzáférés - többek között a nemzetközi kutatási és kereskedelmi partnerek számára biztosított hozzáférés - szélesebb körű kölcsönös inspirációhoz, valamint a know-how és a kiválóság terén számos eredmény eléréséhez vezethet, miközben hozzájárul a költségek megtérüléséhez.

(19) Ötödször, a Bizottságnak az Európai Beruházási Bank Csoporttal és más végrehajtási partnerekkel, például nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel szoros együttműködésben, az együttesen "Csipfinanszírozási Alapként" megnevezett beruházáskönnyítési tevékenységek részeként, létre kell hoznia egy olyan célzott, a félvezető-beruházásokat támogató eszközt, amely egyaránt kínál tőke- és hitelmegoldásokat, többek között egy, az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott InvestEU Alapon belüli vegyes finanszírozási eszközt. A Csipfinanszírozási Alap tevékenységeinek támogatniuk kell a dinamikus és reziliens félvezető-ökoszisztéma kialakítását azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k növekedésének támogatására szolgáló források nagyobb mértékű rendelkezésre állására, valamint az értéklánc egészében történő beruházásokra, többek között a félvezető-értéklánc részét képező egyéb vállalatok számára is. E tekintetben támogatást és egyértelmű iránymutatást kell nyújtani, különösen a kkv-k számára, hogy ezáltal segítséget kapjanak a pályázati folyamat során. Ezzel összefüggésben az Európai Innovációs Tanács vissza nem térítendő támogatások és tőkebefektetések révén várhatóan további célzott támogatást fog nyújtani a magas kockázatú, piacteremtő innovátorok számára.

(20) A jelenlegi szétaprózott köz- és magánberuházások korlátainak leküzdése, a folyamatban lévő programok tekintetében az integrációnak, a kölcsönös inspirációknak és a beruházások megtérülésének az elősegítése, valamint egy, a félvezetőkre vonatkozó olyan közös uniós stratégiai jövőkép megvalósítása érdekében, amely az Unió és a tagállamok azon törekvésének megvalósítását szolgálja, hogy vezető szerepet töltsenek be a digitális gazdaság terén, a kezdeményezésnek elő kell segítenie a meglévő uniós és nemzeti szintű finanszírozási programok közötti jobb koordinációt és szorosabb szinergiákat, az iparral és a magánszektor kulcsfontosságú érdekelt feleivel való jobb koordinációt és együttműködést, valamint a tagállamokkal eszközlendő további közös beruházásokat. A kezdeményezés úgy kerül kialakításra, hogy annak végrehajtása során összevonják az Unió, a tagállamok, a már zajló uniós programokhoz társult harmadik országok, valamint a magánszektor forrásait. A kezdeményezés sikere ezért csak a tagállamok és az Unió arra irányuló együttes erőfeszítésére épülhet, hogy támogassák mind a jelentős tőkeköltségek finanszírozását, mind a virtuális tervezési, tesztelési és kísérleti erőforrások széles körű rendelkezésre állását, valamint az ismeretek, a készségek és a kompetenciák terjesztését. Adott esetben, tekintettel az érintett intézkedések sajátosságaira, a kezdeményezés célkitűzéseit - különösen a Csipfinanszírozási Alap tevékenységeit - az InvestEU Alap vegyes finanszírozási eszközén keresztül is támogatni kell.

(21) A kezdeményezésből nyújtott támogatást arányos és költséghatékony módon kell felhasználni a félvezető-ökoszisztémát jellemző nagy tőkeigényből, magas kockázatból és összetett környezetből fakadó piaci hiányosságok és szuboptimális befektetési helyzetek kezelésére, és az intézkedések nem eredményezhetnek átfedéseket a magánfinanszírozással és nem szoríthatják ki azt, továbbá nem torzíthatják a versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek Unió-szerte egyértelmű értéktöbbletet kell biztosítaniuk.

(22) A kezdeményezés elsődleges végrehajtásával az (EU) 2021/2085 tanácsi rendelettel (6) létrehozott, Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozást (a továbbiakban: a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás) kell megbízni.

(23) A kezdeményezésnek az erős tudásbázisra kell épülnie, és fokoznia kell a szinergiákat a jelenleg az Unió és a tagállamok által a félvezetőkkel kapcsolatos kutatási és innovációs programok és intézkedések, valamint az ellátási lánc egy részének fejlesztésére irányuló tevékenységek révén támogatott intézkedésekkel, különösen az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogrammal (a továbbiakban: Horizont Európa), valamint az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Digitális Európa programmal, azzal a céllal, hogy - a Bizottság 2021. március 9-i, "Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja" című közleményével összhangban - 2030-ig meg lehessen erősíteni az Uniót mint globális szereplőt a félvezető-technológia és annak alkalmazásai terén, és hogy az Unió egyre nagyobb globális szerepre tegyen szert a gyártásban. Emellett várhatóan magánberuházások mozgósítására is sor fog kerülni a kezdeményezés finanszírozásának kiegészítése érdekében, hozzájárulva ezáltal a kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósításához. E tevékenységek kiegészítéseként a kezdeményezés szorosan együttműködne más releváns érdekelt felekkel, többek között a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetséggel.

(24) Az uniós és a tagállami programok közötti szinergiák lehetővé tétele érdekében a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozásnak a kezdeményezéssel kapcsolatos munkaprogramjaiban - az (EU) 2021/2085 rendelet 17. cikke (2) bekezdésének k) pontjával és 137. cikkének aa) pontjával összhangban - egyértelműen meg kell különböztetni a félvezetőkkel kapcsolatos kutatást és innovációt támogató intézkedéseket az ellátási lánc egyes részeinek fejlesztésére irányuló intézkedésektől, a köz- és a magánszervezetek megfelelő részvételének biztosítása érdekében.

(25) A kezdeményezés által támogatott konkrét intézkedések, például a virtuális tervezési platformok és a kísérleti gyártósorok megvalósításának elősegítése érdekében opcióként biztosítani kell egy új jogi eszközt, nevezetesen az európai csipinfrastruktúra-konzorciumot (ECIC). Az ECIC-nek jogi személyiséggel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy konkrét intézkedéseknek a kezdeményezés általi finanszírozására irányuló kérelmek benyújtásakor az ECIC-et alkotó egyes szervezetek helyett az ECIC is lehet a pályázó. Mindazonáltal a közös vállalkozásoknak az (EU) 2021/2085 rendelet 134. cikkének (3) bekezdése értelmében a kezdeményezés keretébe illeszkedő, a munkaprogram szerinti pályázati felhívásoknak nyitva kell állniuk az együttműködés különböző jogi formái és egyéb résztvevők előtt, és a támogatás iránti pályázatok kiválasztása nem alapulhat az együttműködés valamely konkrét jogi formáján. Az ECIC-nek elsősorban arra kell irányulnia, hogy ösztönözze a szervezetek - többek között a kutatási és technológiai szervezetek -, az ipari szereplők és a tagállamok közötti hatékony és strukturális együttműködést. Az ECIC-nek legalább három tag - nevezetesen tagállamok vagy legalább három tagállamból származó közjogi vagy magánjogi szervezetek, vagy ezek kombinációja - részvételével kell működnie, Unió-szerte érvényesülő, széles körű képviselet elérésére törekedve. Az ECIC - azáltal, hogy jogi személyiséggel fog rendelkezni - elegendő autonómiával fog rendelkezni ahhoz, hogy meghatározza tagságát, irányítását, finanszírozását, költségvetését, a tagjaitól származó pénzügyi és természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat, valamint a koordinációt, a szellemi tulajdon kezelését és a munkamódszereket. Az ECIC tagjai számára teljes rugalmasságot kell biztosítani az alkalmazandó jog, a létesítő okirat szerinti székhely és a szavazati jogok meghatározását illetően. Az ECIC munkatervét végrehajtó közjogi és magánjogi szervezetek kiválasztásának tisztességesnek, átláthatónak és nyitottnak kell lennie. A tisztességes és egyenlő csatlakozási feltételek biztosítása érdekében az ECIC-nek a teljes élettartama alatt nyitottnak kell lennie az új tagok, nevezetesen a tagállamok vagy a köz- vagy magánjogi szervezetek előtt. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor csatlakozzanak valamely ECIC-hez teljes jogú tagként vagy megfigyelőként, az egyéb köz- vagy magánjogi szervezetek számára pedig azt kell lehetővé tenni, hogy az ECIC létesítő okiratában meghatározott, tisztességes és észszerű feltételek mellett bármikor csatlakozzanak az ECIC-hez. A Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás hatóságainak testülete számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrizze az ECIC-ek nyitottságát, és szükség esetén bizonyos korrekciós intézkedések meghozatalát javasolja. Egy adott ECIC létrehozása nem járhat új uniós szerv tényleges létrehozásával. Az ECIC-ek az uniós eszköztár azon hiányosságát hivatottak orvosolni, hogy nem lehetséges a kezdeményezés által támogatott konkrét intézkedések végrehajtása céljából ötvözni a tagállamokból, az uniós költségvetésből és a magánberuházásokból származó finanszírozást. A Bizottság nem lehet az ECIC tagja.

(26) Az olyan ECIC-eket, amelyek tagsága nem foglal magában magánjogi szervezeteket, a 2006/112/EK tanácsi irányelv (9) 143. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint az (EU) 2020/262 tanácsi irányelv (10) 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti nemzetközi szervezetként kell elismerni. Az olyan ECIC-ek, amelyek tagjai között magánjogi szervezetek is vannak, nem ismerhetők el ilyen nemzetközi szervezetként.

(27) Az Unión belüli kutatás-fejlesztés egyre inkább ki van téve a bizalmas információk, üzleti titkok és védett adatok jogszerűtlen megszerzésére irányuló gyakorlatoknak, például a szellemitulajdon-lopásnak, a kikényszerített technológiatranszfernek és a gazdasági kémkedésnek. Az Unió érdekeire és a kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósulására gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében ki kell alakítani egy olyan megközelítést, amely biztosítja a kezdeményezés által támogatott tevékenységekkel összefüggésben vagy azok eredményeként keletkező érzékeny információkhoz vagy eredményekhez - beleértve az adatokat és a know-how-t, valamint az eredmények biztonságának a szavatolását és a hozzájuk fűződő tulajdonjog átruházását -, továbbá a szellemitulajdon-jogok által védett ilyen tartalmakhoz való hozzáférésnek és azok felhasználásának a védelmét. E védelem biztosítása érdekében a kezdeményezés által támogatott, valamint a Horizont Európa és a Digitális Európa program által finanszírozott intézkedéseknek követniük kell az említett programok vonatkozó rendelkezéseit, például a programhoz társult harmadik országokban letelepedett szervezetek részvételére, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokra, a tulajdonjogra és az oltalomra, a biztonságra, a hasznosításra és a terjesztésre, az átruházásra, a használati jogok átadására és a hozzáférési jogokra vonatkozó rendelkezéseket. Az említett programok végrehajtása során egyedi rendelkezéseket lehet megállapítani, különösen az átruházással és a használati jogok átadásával kapcsolatos, az (EU) 2021/695 rendelet 40. cikkének (4) bekezdése szerinti korlátozások, valamint a meghatározott társult vagy egyéb harmadik országokban letelepedett jogalanyok részvételének az Unió és tagállamai stratégiai jelentőségű vagyonával, érdekeivel, autonómiájával vagy biztonságával kapcsolatos okok miatti, az (EU) 2021/695 rendelet 22. cikkének (5) bekezdése és az (EU) 2021/694 rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerinti korlátozása tekintetében. Ezenkívül az érzékeny információk kezelésére, a biztonságra, a titoktartásra, az üzleti titkok és a szellemitulajdon-jogok védelmére az uniós jogot - beleértve az (EU) 2016/943 (11) és a 2004/48/EK (12) európai parlamenti és tanácsi irányelvet - és a nemzeti jogot alkalmazni kell. A Bizottság és a tagállamok - az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban - az uniós biztonsági és a nemzetbiztonsági érdekekhez kapcsolódó okokból védelemben részesíthetik a technológiatranszfereket az e rendelet hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokkal kapcsolatban.

(28) A műszaki szakértelemhez való hozzáférés megkönnyítése és az ismeretek Unió-szerte történő terjesztésének biztosítása, valamint különböző készségfejlesztési kezdeményezések támogatása érdekében létre kell hozni a kompetenciaközpontok hálózatát. E célból a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozásnak meg kell állapítania a kompetenciaközpontok létrehozására vonatkozó eljárást - beleértve a kiválasztási kritériumokat is -, valamint az e rendeletben említett feladatok és funkciók ellátásának további részleteit. A hálózatot alkotó kompetenciaközpontokat a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozásnak kell kiválasztania, és azoknak jelentős általános autonómiával kell rendelkezniük szervezeti felépítésük, összetételük és munkamódszereik meghatározása tekintetében. Mindazonáltal szervezeti felépítésüknek, összetételüknek és munkamódszereiknek meg kell felelniük e rendelet és a kezdeményezés célkitűzéseinek, és hozzá kell járulniuk azok megvalósulásához.

(29) A kompetenciaközpontoknak hozzá kell járulniuk az Unió vezető szerepének a csipekkel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, innovációs és tervezési képességek terén való fenntartásához, a gyártás mellett nagy hangsúlyt helyezve a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a tervezés előmozdítására. E cél elérése szempontjából döntő fontosságú a humán potenciál és a készségek előmozdítása a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) oktatása révén, egészen a posztdoktori szintig. A kompetenciaközpontoknak mindenekelőtt szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a félvezetőkkel foglalkozó érdekelt feleknek, beleértve az induló innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat is. Idetartozik például a kísérleti gyártósorokhoz és a virtuális tervezési platformhoz való hozzáférés megkönnyítése, a képzés és a készségfejlesztés, a befektetők megtalálásának támogatása, a meglévő helyi kompetenciák kihasználása és az érintett vertikális piacok megcélzása. A szolgáltatásokat nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell nyújtani. Minden kompetenciaközpontnak kapcsolódnia kell a félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontok európai hálózatához és annak részét kell képeznie, továbbá a hálózat más csomópontjaihoz való hozzáférés bemeneti pontjaként kell működnie. E tekintetben maximalizálni kell a szinergiákat a meglévő hasonló struktúrákkal, például a Digitális Európa program keretében létrehozott európai digitális innovációs központokkal. A tagállamok például e rendelet céljából kompetenciaközpontként jelölhetnek ki egy, a félvezetőkre összpontosító meglévő európai digitális innovációs központot, feltéve, hogy nem sérül a kettős finanszírozás tilalma.

(30) A csiptervezés döntő fontosságú az innovációknak és a funkcióknak a különböző alkalmazásokhoz és a félvezető-felhasználók igényeihez igazított elektronikus megoldásokba való beépítése szempontjából. Mint ilyen, a tervezés a félvezető-értéklánc központi elemét képezi, ezért kritikus fontosságú a tervezési képességek Unión belüli bővítésének támogatása. Annak elismeréseképpen, hogy a tervezőközpontok kulcsszerepet töltenek be, valamint hogy a kínált szolgáltatások vagy a tervezési készségek és képességek Unióban való megerősítése révén hozzájárulnak az európai kiválósághoz a fejlett csiptervezés terén, a Bizottság "tervezési kiválósági központ" címet ítélhet oda. Tekintettel arra, hogy a tervezési kiválósági központok mennyire fontosak a reziliens félvezető-ökoszisztéma biztosítása szempontjából, azokat közérdekűnek kell tekinteni. Az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához való hozzájárulás érdekében a tagállamok arányos módon támogatási intézkedéseket alkalmazhatnak, amennyiben az említett tervezési kiválósági központok kkv-k. Ez nem sérti a Bizottságnak az EUMSZ 107. és 108. cikke értelmében az állami támogatások területén adott esetben fennálló hatáskörét, és a Bizottság 2022. október 19-i, "A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere" (a továbbiakban: a K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszere) című közleményén alapuló hatáskörét sem. A K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszerének célja az olyan kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek megkönnyítése, amelyek - piaci hiányosságok miatt - állami támogatás hiányában nem valósulnának meg. E tekintetben a K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszere alapján a tagállamok bizonyos feltételek mellett tudnák biztosítani a vállalkozások és a kutatói közösség számára az e fontos tevékenységek és beruházások végrehajtásához szükséges ösztönzőket. A K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszere értelmében a középvállalkozások kutatási és fejlesztési projektjeihez nyújtott támogatások esetében legfeljebb 80 %-os, a kisvállalkozások ugyanilyen projektjei esetében pedig legfeljebb 90 %-os támogatási intenzitás engedélyezhető. Ezenkívül - a szinergiák maximalizálása érdekében - lehetővé kell tenni, hogy a "tervezési kiválósági központ" címre a kezdeményezés keretében létrehozott olyan kompetenciaközpontok pályázzanak, amelyek a legkorszerűbb csiptervezésre összpontosítanak. A tagállamok ugyanakkor egy tervezési kiválósági központot is kijelölhetnek részvételre jelentkező kompetenciaközpontjukként.

(31) A szükséges gyártási és a kapcsolódó tervezési képességek létrehozásának ösztönzése, és ezáltal az ellátásbiztonság szavatolása és az Unió félvezető-ökoszisztémája rezilienciájának megerősítése érdekében helyénvaló lehet állami támogatást nyújtani, feltéve, hogy ez nem vezet a belső piac torzulásához. E tekintetben harmonizálni kell bizonyos, arra az esetre vonatkozó feltételeket, amikor egy gazdasági szereplő uniós szinten hajt végre valamely, e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló egyedi projektet, és ezzel összefüggésben különbséget kell tenni két létesítménytípus között, nevezetesen az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek között. A létesítménynek az említett két kategóriába való besorolása során a megkülönböztető tényezőnek az üzleti modellnek kell lennie. A nyílt uniós üzemek gyártási kapacitást kínálnak más vállalkozásoknak. Az integrált gyártólétesítmények saját kereskedelmi céljaikra termelnek, és a gyártás mellett az ellátási lánc más szakaszait - például a termékek tervezését és értékesítését - is beépíthetnék üzleti modelljükbe.

(32) Az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek félvezető-gyártási képességeket, vagy olyan, elsősorban a félvezetőgyártásban használt berendezések vagy berendezés-kulcskomponensek gyártására irányuló képességeket kell biztosítaniuk, amelyek az Unióban "a maguk nemében elsőnek" minősülnek, és amelyek hozzájárulnak az ellátásbiztonsághoz és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciájához a belső piacon. "A maga nemében első" létesítmény kategória minősítő tényezője az, hogy az érintett szereplő a gyártási folyamatok vagy a végtermék tekintetében innovatív elemet vezet be a belső piacra, amely elem új vagy meglévő technológiai csomópontokon is alapulhatna. Az innovatív elem kapcsolódhat a technológiai csomóponthoz vagy a hordozóanyaghoz, illetve olyan megközelítésekhez, amelyek javulást eredményeznek a számítási teljesítmény vagy egyéb teljesítményjellemzők, az energiahatékonyság és a védelmi, biztonsági vagy megbízhatósági szint tekintetében, valamint kapcsolódhat új funkciók, például mesterséges intelligencia (MI), memóriakapacitás vagy egyéb funkciók integrálásához. További példa az innovációra a különböző folyamatok hatékonyságnövekedést eredményező integrálása, illetve a csomagolás és az összeszerelés automatizálása. A környezeti előnyök tekintetében innovatív elem lehet például a felhasznált energia, víz vagy vegyi anyagok mennyiségének számszerűsíthető csökkenése, illetve az újrafeldolgozhatóság javulása. Az említett innovációs elemek mind az érett technológiai csomópontokra, mind az élvonalbeli technológiai csomópontokra vonatkozhatnak. Az ilyen innovációk csak abban az esetben minősülhetnek "a maguk nemében első" kategóriába tartozónak, ha még nincsenek érdemben jelen az Unióban, vagy ha még nem vállaltak kötelezettséget az Unióban való megépítésükre. Például egy hasonló innovációnak a kutatásban-fejlesztésben vagy a kisléptékű termelésben való jelenléte nem feltétlenül zárná ki azt, hogy a szóban forgó innováció később "a maga nemében első" létesítménynek minősüljön. Valamely új létesítmény kialakítása és valamely létesítmény jelentős továbbfejlesztése egyaránt eredményezhet "a maga nemében első" létesítménynek minősítést.

(33) Amennyiben egy nyílt uniós üzem gyártási kapacitást kínál a létesítmény üzemeltetőjéhez nem kapcsolódó vállalkozásoknak, a nyílt uniós üzemnek megfelelő és hatékony funkcionális szétválasztást kell létrehoznia, bevezetnie és fenntartania a bizalmas információk belső és külső termelés közötti megosztásának megakadályozása érdekében. Ezt a tervezés során, valamint a front-end és back-end gyártási folyamatok során megszerzett összes információra alkalmazni kell.

(34) Az ellátás biztonságának és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciájának biztosítása, valamint az Unió digitális és zöld átállásához való hozzájárulás érdekében helyénvaló, hogy valamely létesítmény abban az esetben minősüljön integrált gyártólétesítménynek vagy nyílt uniós üzemnek, ha a létrehozása egyértelműen pozitív hatást gyakorol azáltal, hogy az adott vállalkozáson vagy tagállamon túlmutató, az Unió félvezető-értékláncára gyakorolt rövid- és hosszú távú átgyűrűző hatásokhoz vezet az ellátásbiztonságnak és az uniós félvezető-ökoszisztéma rezilienciájának a biztosítása, valamint az Unió zöld és digitális kettős átállásához való hozzájárulás céljából. Az integrált gyártólétesítménynek vagy nyílt uniós üzemnek való minősítéshez számos olyan különféle tevékenység vehető figyelembe, amely pozitív átgyűrűző hatások előidézésére irányul. Példaként említhetők a következők: a gyártólétesítményekhez való hozzáférés piaci díj ellenében való biztosítása; folyamattervezési készletek rendelkezésre bocsátása kisebb tervező vállalkozások vagy a virtuális tervezési platform számára; a kutatási-fejlesztési tevékenységek eredményeinek terjesztése; kutatási együttműködés európai egyetemekkel és kutatóintézetekkel; együttműködés a nemzeti hatóságokkal vagy az oktatási és képzési intézményekkel a készségfejlesztéshez való hozzájárulás céljából; hozzájárulás az Unió egészére kiterjedő kutatási projektekhez; vagy célzott támogatási lehetőségek biztosítása az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára. A több tagállamra - többek között a kohéziós célkitűzések tekintetében - gyakorolt hatást az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem által az uniós félvezető-értékláncra gyakorolt egyértelmű pozitív hatás egyik mutatójának kell tekinteni.

(35) Fontos, hogy az integrált gyártólétesítményekre és a nyílt uniós üzemekre ne terjedjen ki harmadik országok által előírt közszolgáltatási kötelezettségek olyan, területen kívüli alkalmazása, amely alááshatná azon képességüket, hogy az e rendelet szerinti kiemelt fontosságú, általuk garantáltan teljesítendő megrendelésekre vonatkozó kötelezettségük teljesítéséhez szükséges infrastruktúrájukat, szoftvereiket, szolgáltatásaikat, létesítményeiket, eszközeiket, erőforrásaikat, szellemi tulajdonukat vagy know-how-jukat használják.

(36) A félvezető-technológiák gyors fejlődésének fényében, valamint az Unió jövőbeli ipari versenyképességének megerősítése céljából az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek az Unióban be kell ruházniuk a folyamatos innovációba annak érdekében, hogy konkrét előrelépések történjenek a félvezető-technológiák fejlesztése vagy a következő generációs technológiák előkészítése érdekében. Ennek fényében lehetővé kell tenni az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek számára, hogy az új fejlesztések tesztelése és kikísérletezése céljából preferenciális alapon férjenek hozzá a kezdeményezés által létrehozott kísérleti gyártósorokhoz, a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kérelmek gyorsított elbírálása révén. Az ilyen preferenciális hozzáférés nem zárhatja ki és nem akadályozhatja más érdekelt vállalkozásoknak - különösen induló innovatív vállalkozásoknak és kkv-knak - a kísérleti gyártósorokhoz való, tisztességes feltételek melletti tényleges hozzáférését.

(37) Figyelembe véve a szakképzett és megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő fontosságát e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek elő kell segíteniük a megfelelő uniós munkaerőbázis létrejöttét azáltal, hogy oktatási és készségfejlesztési programokat dolgoznak ki és alkalmaznak, valamint növelik a szakképzett és megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók számát.

(38) Annak érdekében, hogy egységes és átlátható eljárás jöjjön létre az "integrált gyártólétesítmény" vagy a "nyílt uniós üzem" jogállás megszerzésére vonatkozóan, az e jogállás megadásáról szóló határozatot a Bizottságnak kell elfogadnia azt követően, hogy egy adott vállalkozás vagy több vállalkozás konzorciuma kérelmet nyújtott be. Helyénvaló, hogy az említett jogállást új félvezetőgyártó létesítmény telepítése, valamint meglévő félvezetőgyártó létesítmény jelentős bővítése vagy innovatív átalakítása esetén egyaránt lehessen kérelmezni. A tervezett létesítmény koordinált és együttműködésen alapuló megvalósításának fontosságára tekintettel a Bizottságnak az értékelés során figyelembe kell vennie azon egy vagy több tagállamnak az ilyen létesítmények létrehozásának támogatására való hajlandóságát, amelyben vagy amelyekben a kérelmező létre kívánja hozni a létesítményeit. Ezenkívül az üzleti terv életképességének értékelésekor a Bizottság figyelembe veheti a kérelmező általános eredményeit.

(39) Az integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismeréshez kapcsolódó jogokra tekintettel a Bizottságnak nyomon kell követnie, hogy az említett jogállást kapott létesítmények továbbra is megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Helyénvaló, hogy ha ez már nem áll fenn, a Bizottságnak jogában álljon felülvizsgálni és szükség esetén visszavonni a jogállást és az ahhoz kapcsolódó jogokat. A jogállás visszavonásáról szóló döntés csak a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően hozható meg, és azt megfelelően indokolni kell. Ennek megfelelően az integrált gyártólétesítményt vagy nyílt uniós üzemet működtető vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy proaktív módon kérje a jogállás vagy a végrehajtási tervek időtartamának felülvizsgálatát, amennyiben előre nem látható külső körülmények, például az elismert létesítményre közvetlen gazdasági hatást gyakorló súlyos zavarok befolyásolhatják a vállalkozás arra való képességét, hogy megfeleljen a kritériumoknak. Annak figyelembevétele érdekében, hogy a legtöbb jogot a létesítési időszakban adják meg, a létesítmények a jogállás visszavonása esetén is kötelesek továbbra is teljesíteni a kiemelt fontosságú megrendeléseket, méghozzá addig az időpontig, amikor a jogállás eredetileg megszűnt volna.

(40) Tekintettel arra, hogy az ellátás biztonságának biztosítása és a reziliens félvezető-ökoszisztéma lehetővé tétele szempontjából mennyire fontosak, az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket közérdekűnek kell tekinteni. A félvezető-ellátás biztonsága a digitalizáció szempontjából is fontos, amely számos más ágazat zöld átállását teszi lehetővé. Az uniós félvezető-ágazatba irányuló beruházások ösztönzése, valamint a félvezető-ellátás biztonságához és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához való hozzájárulás érdekében a tagállamok az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek tekintetében támogatási intézkedéseket - többek között ösztönzőket - alkalmazhatnak, valamint rendelkezhetnek igazgatási támogatásnak a nemzeti engedélyezési eljárások keretében való biztosításáról. Ez nem sérti a Bizottságnak az EUMSZ 107. és 108. cikke értelmében az állami támogatások területén adott esetben fennálló hatáskörét. "A csipekről szóló európai jogszabály" című, 2022. február 8-i közleményében a Bizottság megállapította, hogy az állami támogatási szabályok helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása céljából eseti értékelésre van szükség a fejlett félvezetőgyártó létesítményeknek nyújtott állami támogatások tekintetében, az uniós ellátásbiztonság és ellátási lánc rezilienciájának oly módon történő fenntartása érdekében, amely a tágabb értelemben vett gazdaságra gyakorolt jelentős pozitív hatásokkal párosul. Emellett az integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismerésre vonatkozó eljárást és az állami támogatás engedélyezésére vonatkozó eljárást adott esetben párhuzamosan fogják lefolytatni a döntéshozatali folyamat felgyorsítása érdekében. A tagállamoknak az uniós joggal összhangban támogatniuk kell az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek létrehozását. Az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket célzó támogatási intézkedések keretében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy mérlegeljék, hogy megállapítanak-e a szellemi tulajdon védelmével és a biztonsággal - többek között a kiberbiztonsággal -, valamint a titoktartással kapcsolatos, megkülönböztetésmentes követelményeket, és mérséklési intézkedéseket javasolhatnának olyan konkrét kockázatok kezelése céljából, amelyek harmadik országokbeli szervezetek általi beavatkozással, kikényszerített technológiatranszferrel és szellemitulajdon-lopással kapcsolatosak.

(41) A szükséges kapcsolódó tervezési képességek létrehozásának ösztönzése érdekében a tagállamok az EUMSZ 107. és 108. cikkén alapuló állami támogatási szabályokkal összhangban - többek között a K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszere vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet (14) alapján - támogatást nyújthatnak az ilyen tevékenységekhez.

(42) A lehető leggyorsabban létre kell hozni az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket, az adminisztratív terhek minimálisra csökkentése mellett. Ezért a tagállamoknak a lehető leggyorsabban kell kezelniük az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek tervezésével, megépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérelmeket. Ehhez lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy kijelöljenek egy olyan hatóságot, amely megkönnyíti és koordinálja az engedélyezési eljárásokat, és amely kijelölhetne egy olyan koordinátort, aki egyedüli kapcsolattartóként szolgál a projekt tekintetében. Továbbá, amennyiben az a 92/43/EGK tanácsi irányelv (15) és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) szerinti eltérés engedélyezéséhez szükséges, e létesítmények létrehozása és üzemeltetése az említett irányelvek értelmében kiemelkedően fontos közérdeknek tekinthető, feltéve, hogy az említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek. Ez nem sérti az egyéb uniós környezetvédelmi jog alkalmazandóságát vagy végrehajtását.

(43) Az innovatív csúcstechnológiai vállalkozások egyre inkább ki vannak téve a bizalmas információk, üzleti titkok és védett adatok jogszerűtlen megszerzésére irányuló gyakorlatoknak, például a szellemitulajdon-lopásnak, az engedély nélküli másolásnak, a kikényszerített technológiatranszfernek, a gazdasági kémkedésnek vagy a titoktartási követelmények megsértésének, amelyeket olykor az Unión belüli, de leginkább az Unión kívüli szereplők követnek el. A közelmúltbeli fejlemények, például a tevékenységek fokozott kiszervezése, a globális értékláncok meghosszabbodása, valamint az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárulnak az említett gyakorlatok jelentette kockázat növekedéséhez. A bizalmas információk, az üzleti titkok és a védett adatok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy közlése nyomán csökken az elsőként cselekvők esélye arra, hogy előnyre tegyenek szert innovációs erőfeszítéseik nyomán. A bizalmas információk, az üzleti titkok és a védett adatok védelmének biztosítása érdekében ezt a rendeletet olyan módon kell végrehajtani, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az adatvédelemre és a szellemi tulajdon védelmére és érvényesítésére vonatkozó uniós és nemzetközi keretet, így többek között a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (17), a 2004/48/EK és az (EU) 2016/943 irányelveket, és az (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (18). Az ellátási lánccal kapcsolatos főbb kockázatok kezelése érdekében a tagállamok élhetnek az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) arra vonatkozóan biztosított lehetőséggel, hogy összehangolt biztonsági kockázatértékeléseket végezzenek a kritikus ellátási láncokra vonatkozóan - ahogyan arra az (EU) 2019/534 bizottsági ajánlás (20) nyomán az 5G-hálózatokkal kapcsolatban már sor került -, azzal a céllal, hogy ágazatonként azonosítsák a releváns fenyegetéseket és sérülékenységeket, valamint azokat az intézkedéseket, mérséklési terveket és legjobb gyakorlatokat, amelyek az ellátási lánchoz kapcsolódó kritikus függőségek, potenciális egyedi hibapontok, fenyegetések, sérülékenységek és egyéb kockázatok elleni fellépésre irányulnak.

(44) A belső piacnak nagy előnye származna a zöld, fenntartható módon gyártott, megbízható és biztonságos csipekre vonatkozó közös szabványokból. A jövőbeli intelligens eszközöknek, rendszereknek és konnektivitási platformoknak fejlett félvezetőcsipeken kell alapulniuk, és olyan zöld, megbízhatósági és kiberbiztonsági követelményeknek kell megfelelniük, amelyek nagymértékben függnek az alapul szolgáló technológia jellemzőitől. E célból az Uniónak tanúsítási referenciaeljárásokat kell kidolgoznia, és elő kell írnia az ipari szereplők számára, hogy közösen dolgozzanak ki ilyen eljárásokat a potenciálisan jelentős társadalmi hatással bíró konkrét ágazatokra és technológiákra vonatkozóan.

(45) Ennek fényében a Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva és az érdekeltek megfelelő bevonásával azonosítania kell azokat az ágazatokat és termékeket, amelyek félvezető-technológiákon alapulnak vagy széles körben alkalmaznak ilyen technológiákat, és amelyeknek tanúsított, zöld, megbízható és biztonságos csipekre van szükségük. Az ilyen ágazatok és termékek azonosítása előmozdíthatja az európai és a nemzetközi kockázatkezelési szabványok elterjedését.

(46) A félvezető-ellátási lánc összetettségére és a jövőbeli hiányok kockázatára tekintettel e rendeletnek eszközöket kell biztosítania egy olyan koordinált megközelítés alkalmazásához, amely a félvezető-ágazat stratégiai feltérképezésére és nyomon követésére, valamint az esetleges piaci zavarok hatékony, arányos módon való kezelésére vonatkozik.

(47) A félvezető-ágazat stratégiai feltérképezésének arra kell irányulnia, hogy elemzést nyújtson az Uniónak a globális félvezető-ágazatok tekintetében meglévő erősségeiről és gyengeségeiről annak érdekében, hogy alapul szolgáljon az ellátás biztonságának és az Unió félvezető-ökoszisztémája rezilienciájának biztosítását célzó intézkedésekhez. E célból a stratégiai feltérképezésnek azonosítania kell az olyan tényezőket, mint például a belső piacon a félvezető-ellátástól függő kulcsfontosságú termékek és kritikus infrastruktúrák, a fő felhasználó iparágak és azok jelenlegi és várható szükségletei, az Unió félvezető-ellátási láncának kulcsfontosságú szegmensei, az uniós félvezető-ágazat technológiai jellemzői, a harmadik országbeli technológiától és szolgáltatóktól való függőségei, valamint szűk keresztmetszetei, a készségek és a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés iránti jelenlegi és várható igények, valamint adott esetben a szükséghelyzeti eszköztárba tartozó intézkedések lehetséges hatása. A stratégiai feltérképezésnek nyilvánosan és kereskedelmi forgalomban rendelkezésre álló adatokon, valamint szükség esetén a vállalkozásokhoz intézett önkéntes adatszolgáltatási kérelmek útján megszerzett adatokon kell alapulnia, a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva.

(48) Az uniós félvezető-értéklánc különböző szakaszaiban, valamint az Unión belüli kereskedelemben bekövetkező jövőbeli zavarok előrejelzése és az azokra való felkészülés érdekében a Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testület segítségével, a stratégiai feltérképezés eredményei alapján korai előrejelző mutatókat kell meghatároznia és össze kell állítania azok listáját. Ezek a mutatók kiterjedhetnek az átfutási idő atipikus növekedésére, a félvezetők gyártásához szükséges nyersanyagok, köztes termékek és humán tőke, illetve a megfelelő gyártóberendezések rendelkezésre állására, a félvezetők iránti, az uniós és a globális piacokon várható keresletre, a szokásos áringadozást meghaladó áremelkedésekre, a balesetek, támadások, természeti katasztrófák vagy más súlyos események hatására, a kereskedelempolitikák, vámok, exportkorlátozások, kereskedelmi akadályok és egyéb kereskedelmi vonatkozású intézkedések hatására, valamint a kulcsfontosságú piaci szereplők megszűnésének, kihelyezésének vagy felvásárlásának hatására. A Bizottságnak a nyomonkövetési tevékenységei során ezekre a korai előrejelző mutatókra kell összpontosítania.

(49) mivel a félvezető-értékláncok összetettek, gyorsan változnak, összekapcsoltak és számos különböző szereplőt foglalnak magukban, a nyomon követés koordinált megközelítésére van szükség annak érdekében, hogy nagyobb mértékben legyünk képesek a félvezető-ellátást esetlegesen negatívan befolyásoló kockázatok csökkentésére, valamint hogy jobban megismerhessük a félvezető-értéklánc dinamikáját. A Bizottságnak - a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva - a korai előrejelző mutatókra, valamint a félvezető-értékláncban a kockázatcsökkentésre és a fokozott átláthatóságra vonatkozó legjobb gyakorlatok azonosítására összpontosítva nyomon kell követnie a félvezető-értékláncot oly módon, hogy az ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet a vállalkozások és különösen a kkv-k számára.

(50) A nyomon követés keretében választ adó vállalkozások terheinek minimalizálása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a megszerzett információk érdemi módon összesíthetők legyenek, a Bizottságnak minden információgyűjtéshez szabványosított és biztonságos eszközöket kell biztosítania. Ezeknek az eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az összegyűjtött információkat bizalmasan kezeljék, biztosítva az üzleti titoktartást és a kiberbiztonságot.

(51) A vonatkozó megállapításokat - beleértve az érdekelt felek és az ágazati szövetségek által szolgáltatott információkat is - továbbítani kell a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek, hogy lehetővé váljon a rendszeres információcsere, valamint az információknak a félvezető-értékláncok nyomonkövetési áttekintésébe való beépítése.

(52) Az említett nyomonkövetési tevékenységek lehetővé tétele érdekében a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak össze kell állítaniuk egy, a félvezető-ellátási lánc részét képező, az adott tagállamban letelepedett valamennyi érintett vállalkozás elérhetőségi adatait tartalmazó listát. Az említett listának lehetővé kell tennie az önkéntes információszolgáltatási kérelmek szempontjából megfelelő válaszadók azonosítását. Nem írható elő, hogy a lista kimerítő legyen. A listát az alkalmazandó titoktartási szabályokat teljes mértékben tiszteletben tartó módon kell kezelni.

(53) A megfelelő emberi, pénzügyi és technikai erőforrások rendelkezésre állása lehetővé tenné az e rendelet szerinti feladatok hatékony végrehajtását, és elősegítené a rendeletben foglalt célkitűzések elérését. Ezért a Bizottságnak - a költségvetési eljárásnak és az igazgatási autonómiájának a sérelme nélkül - optimálisan kell felhasználnia az erőforrásokat annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan tudja ellátni az e rendelet szerinti feladatait és gyakorolni az e rendelet szerinti hatásköreit.

(54) Több, félvezető-szolgáltatásokat vagy -árukat nyújtó vállalkozásról feltételezhető, hogy nélkülözhetetlen az Unió félvezető-ökoszisztémájának hatékony félvezető-ellátási lánca szempontjából, tekintettel a termékein alapuló uniós vállalkozások számára, uniós vagy globális piaci részesedésére, a megfelelő szintű ellátás biztosításában betöltött fontos szerepére, vagy a termékei vagy szolgáltatásai nyújtásában bekövetkező zavarok lehetséges hatására. A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve azonosítaniuk kell a területeiken működő kulcsfontosságú piaci szereplőket.

(55) Az (EU) 2019/452 rendelet 4. cikke értelmében annak meghatározása során, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság mérlegelhetik annak a kritikus technológiákra és a 428/2009/EK tanácsi rendelet (21) 2. cikkének 1. pontja szerinti kettős felhasználású termékekre, többek között a félvezetőkre gyakorolt lehetséges hatásait.

(56) A nyomonkövetés részeként a tagállamoknak külön figyelembe kell venniük a kulcsfontosságú piaci szereplők által végzett tevékenységek integritását. Ezeket a kérdéseket az érintett tagállam a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tudomására hozhatja.

(57) A potenciális hiányok előrejelzésének lehetővé tétele érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelmeztetniük kell a Bizottságot, ha tudomást szereznek a félvezető-ellátás súlyos zavarának kockázatáról, vagy ha konkrét és megbízható információkkal rendelkeznek bármely egyéb releváns, megvalósuló kockázati tényezőről vagy bekövetkező eseményről. A koordinált megközelítés biztosítása érdekében, amennyiben a Bizottság - riasztás alapján vagy nemzetközi partnerektől - a félvezető-ellátás súlyos zavarának kockázatáról szerez tudomást, vagy ha az említett forrásokból konkrét és megbízható információkkal rendelkezik bármely egyéb releváns, megvalósuló kockázati tényezőről vagy bekövetkező eseményről, össze kell hívnia a félvezetőkkel foglalkozó európai testület rendkívüli ülését, hogy a testület egyrészt megvitassa a zavarok súlyosságát és a válságszakasz aktiválására irányuló eljárás esetleges megindítását, valamint azt, hogy helyénvaló, szükséges és arányos lehet-e az, ha a tagállamok megelőző intézkedésként koordinált közös beszerzést hajtanak végre, másrészt pedig párbeszédet kezdjen az érdekelt felekkel az ilyen megelőző intézkedések meghatározása, előkészítése és esetleges koordinálása céljából. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek és a Bizottságnak az említett párbeszéd keretében figyelembe kell vennie a félvezető-értékláncban érintett érdekelt felek véleményét. A Bizottságnak konzultálnia kell és együtt kell működnie az érintett harmadik országokkal az ellátási lánc zavarainak együttes kezelése érdekében, a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően és az eljárási követelmények sérelme nélkül.

(58) A félvezető-válságszakaszt az ilyen válságra vonatkozó konkrét, komoly és megbízható bizonyítékok megléte esetén kell aktiválni. Félvezetőválság akkor következik be, ha a félvezető-ellátás súlyos zavarai vagy a félvezetők Unión belüli kereskedelmének súlyos akadályai jelentős hiányokat okoznak félvezetőkből, köztes termékekből, illetve nyersanyagokból vagy feldolgozott anyagokból, és e jelentős hiányok olyan mértékben akadályozzák a kritikus ágazatok által használt alapvető termékek - például az orvostechnikai és diagnosztikai berendezések - beszállítását, javítását és karbantartását, hogy a válság súlyos káros hatást gyakorolna a kritikus ágazatok működésére, tekintettel az ezen ágazatok által az Unió társadalmára, gazdaságára és biztonságára gyakorolt hatásokra.

(59) Az ilyen félvezetőválságokra való gyors és hatékony reagálás biztosítása érdekében, amennyiben a Bizottság tudomást szerez egy potenciális félvezetőválságról, fel kell mérnie, hogy teljesülnek-e a válságszakasz aktiválásának feltételei. Amennyiben ez az értékelés konkrét, komoly és megbízható bizonyítékkal szolgál a félvezetőválság fennállására vonatkozóan, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményének figyelembevételével javaslatot nyújtson be a Tanácsnak a válságszakasz előre meghatározott, legfeljebb 12 hónapos időtartamra történő aktiválására vonatkozóan. A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy szükség van-e a válságszakasz meghosszabbítására vagy idő előtti megszüntetésére, és amennyiben ennek szükségessége megállapítást nyer, a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményének figyelembevételével meg kell indítania a vonatkozó eljárást.

(60) A válságszakasz aktiválásának és az arra válaszul hozható lehetséges intézkedéseknek - és az ilyen intézkedések által az uniós magánvállalkozásokra gyakorolt jelentős hatásnak - az érzékeny jellege miatt a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy félvezetőválság esetén végrehajtási jogi aktust fogadjon el a válságszakasz aktiválása, meghosszabbítása és megszüntetése tekintetében.

(61) A Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés, valamint a félvezető-ellátási lánccal kapcsolatban hozott nemzeti intézkedések koordinálása elengedhetetlen a válságszakasz során annak érdekében, hogy a zavarokat a szükséges koherencia, reziliencia és hatékonyság biztosításával lehessen kezelni. E célból a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek szükség szerint rendkívüli üléseket kell tartania. A meghozott intézkedéseknek szigorúan a válságszakasz időtartamára kell korlátozódniuk.

(62) A félvezetőválságokra való gyors, hatékony és koordinált uniós reagálás érdekében időben és naprakészen tájékoztatni kell a Bizottságot és a tagállamokat a félvezetőkkel foglalkozó európai testületen keresztül a kialakuló operatív helyzetről, valamint biztosítani kell, hogy hatékony intézkedéseket lehessen hozni az érintett kritikus ágazatok félvezető-ellátásának biztosítására. A válságszakasz aktiválásakor megfelelő, hatékony és arányos intézkedéseket kell meghatározni és végrehajtani, az érintett partnerekkel a folyamatosan változó válsághelyzet enyhítése érdekében folytatott esetleges nemzetközi együttműködés sérelme nélkül. Adott esetben a Bizottságnak információkat kell kérnie a félvezető-ellátási láncban részt vevő vállalkozásoktól. Emellett a Bizottság számára lehetővé kell tenni azt, hogy - amennyiben az szükségesnek és arányosnak minősül - kötelezze az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó gyártási megrendelések elfogadására és előnyben részesítésére, valamint azt, hogy a tagállamok megbízása alapján központi beszerző szervként járjon el. A Bizottságnak az intézkedéseket bizonyos kritikus ágazatokra kell korlátoznia. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület megfelelő és hatékony intézkedéseket is értékelhet és azokkal kapcsolatban tanácsot adhat. Emellett a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tanácsot adhat az (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) szerinti védintézkedések bevezetésének szükségességével kapcsolatban. Minden szükséghelyzeti intézkedés alkalmazásának arányosnak kell lennie, és a félvezetőválságnak az Unió érdekét leginkább szolgáló kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia. A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a meghozott intézkedésekről és azok indokairól. A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően további iránymutatást adhat ki a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan.

(63) Számos ágazat kritikus fontosságú a belső piac megfelelő működése szempontjából. E rendelet alkalmazásában az említett kritikus ágazatokat fel kell sorolni e rendelet mellékletében. Az említett lista az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23)2023. szeptember 19-én hatályos változatának mellékletében felsorolt ágazatokra és alágazatokra kell, hogy korlátozódjon, és abba fel kell venni - a létfontosságú társadalmi funkciók ellátásában betöltött fontos szerepük alapján - a védelmi és a biztonsági ágazatot. Bizonyos intézkedések csak a kritikus ágazatok ellátásának biztosítása érdekében hozhatók meg. A Bizottság a szükséghelyzeti intézkedéseket az említett ágazatok némelyikére vagy azok egyes részeire korlátozhatja, ha a félvezetőválság megzavarta a működésüket vagy az üzemeltetésük megzavarásával fenyeget.

(64) A válságszakasz során a félvezető-ellátási lánc részét képező, az Unióban letelepedett vállalkozásokra irányuló információkérések célja lehetővé tenni a félvezetőválság pontos értékelését, illetve lehetséges mérséklési vagy szükséghelyzeti intézkedések azonosítását és előkészítését uniós vagy nemzeti szinten. Ezek az információk kiterjedhetnek a gyártási képességre, a gyártási kapacitásra, valamint az aktuális elsődleges zavarokra és szűk keresztmetszetekre. Az említett szempontok kiterjedhetnek a válság szempontjából releváns termékek azon uniós gyártólétesítményekben vagy azon harmadik országokban található gyártólétesítményekben fellelhető tipikus és aktuális tényleges készletére, amelyekben az említett vállalkozások üzemelnek, vagy amelyekből termékeket rendelnek vagy szereznek be; a leggyakrabban gyártott termékek esetében a tipikus és az aktuális tényleges átlagos átfutási időre; az egyes uniós gyártólétesítményeknek a következő három hónapra várható termelési teljesítményére; vagy a gyártási kapacitás kiaknázását megakadályozó okokra. Ezen információknak a félvezetőválság jellegének értékelése, illetve a lehetséges uniós vagy nemzeti szintű mérséklési vagy szükséghelyzeti intézkedések szempontjából szükséges adatokra kell korlátozódniuk. Az információkérés nem járhat olyan információ átadásával, amelynek közlése ellentétes a tagállamok nemzetbiztonsági érdekeivel. A bekérendő konkrét információk kidolgozhatók reprezentatív számú érintett vállalkozás által önkéntes konzultáció keretében nyújtott előzetes tanácsadás alapján, a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel együttműködésben. Minden kérésnek arányosnak kell lennie, figyelembe kell vennie a vállalkozás jogszerű céljait, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket, továbbá megfelelő határidőket kell meghatároznia a kért információk benyújtására vonatkozóan. Helyénvaló, hogy a vállalkozásoktól megköveteljék a kérés teljesítését, és hogy szankciókkal lehessen sújtani őket, ha a kérésnek nem tesznek eleget vagy helytelen információt szolgáltatnak. A megszerzett információkat csak e rendelet céljaira lehet felhasználni, és azokra titoktartási szabályoknak kell vonatkozniuk. Azon tagállam teljeskörű bevonásának biztosítása érdekében, amelyben a vállalkozás gyártási telephelye található, a Bizottságnak haladéktalanul továbbítania kell az információkérés másolatát az illetékes nemzeti hatóság részére, és amennyiben az illetékes nemzeti hatóság azt kéri, biztonságos eszközök használatával meg kell osztania az említett illetékes nemzeti hatósággal a megszerzett információkat. Amennyiben egy vállalkozás a félvezetőkkel kapcsolatos tevékenységeire vonatkozóan harmadik országból információkérést kap, tájékoztatnia kell a Bizottságot, hogy az értékelni tudja, hogy indokolt-e a Bizottságtól is egy információkérés.

(65) Végső eszközként, annak biztosítására, hogy a kritikus ágazatok válság idején tovább tudjanak működni, és kizárólag amennyiben az említett célból szükséges és arányos, a Bizottság megkövetelheti az integrált gyártólétesítményektől és a nyílt uniós üzemektől, hogy fogadják el és részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendeléseket. A kiemelt fontosságú megrendelések potenciális kedvezményezettjei a kritikus ágazatokban működő szervezetek, illetve a kritikus ágazatokat ellátó olyan vállalkozások lehetnek, amelyek tevékenységei a hiány miatt zavart szenvednek, vagy amelyek tekintetében fennáll a zavar kockázata. Annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelt fontosságú megrendeléseket csak szükség esetén alkalmazzák, azokat azokra a kedvezményezettekre kell korlátozni, akik annak ellenére, hogy kockázatcsökkentő intézkedéseket hoztak, - például a közbeszerzési gyakorlataik miatt - nem tudták sem elkerülni a hiány hatását, sem pedig más eszközökkel - például a meglévő készletek felhasználásával - enyhíteni azt. Az említett kötelezettség kiterjeszthető azon félvezetőgyártó létesítményekre is, amelyek esetében állami támogatásban részesüléssel összefüggésben elfogadták ezt a lehetőséget, feltéve, hogy az állami támogatás célja a gyártási kapacitás növelésére való képesség fokozása volt. A kiemelt fontosságú megrendelésekről szóló határozatot az összes alkalmazandó uniós jogi kötelezettséggel összhangban kell meghozni, figyelembe véve az eset körülményeit. A kiemelt fontosságúvá minősítésre vonatkozó kötelezettségnek elsőbbséget kell élveznie minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben, miközben figyelembe kell vennie a vállalkozások jogszerű céljait, valamint a gyártási sorozatban bekövetkező változásokhoz szükséges költségeket és erőfeszítéseket. A kiemelt fontosságú megrendeléseket minden esetben méltányos és észszerű áron kell eszközölni. Ezen ár kiszámítása elvégezhető a megelőző évek átlagos piaci árai alapján, amelyekhez képest bármely - például az inflációt vagy az energiaköltségek növekedését figyelembe vevő - emelést meg kell indokolni. A vállalkozások szankciókkal sújthatók, ha nem tesznek eleget a kiemelt fontosságú megrendelésekre vonatkozó kötelezettségüknek.

(66) A kiemelt fontosságú megrendelést teljesítő létesítmények tekintetében célszerű lehet az, ha - a félvezetőkkel foglalkozó európai testület segítségével - a Bizottság és a tagállamok megosztják egymással az e megrendelések teljesítésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, beleértve a legjobb igazgatási gyakorlatokat is.

(67) Az érintett vállalkozás számára elő kell írni, hogy fogadja el és részesítse előnyben a kiemelt fontosságú megrendelést. Annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelt fontosságú megrendelések igazodjanak a létesítmény kapacitásaihoz és gyártási portfóliójához, a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítania az érintett létesítmény számára, hogy meghallgassák a kiemelt fontosságú megrendelés megvalósíthatóságáról és részleteiről. A Bizottság nem adhatja ki a kiemelt fontosságú megrendelést, ha a létesítmény a megrendelést annak kiemelt fontossága ellenére sem képes teljesíteni - akár a gyártási képesség vagy a gyártási kapacitás elégtelensége vagy műszaki okok miatt -, vagy ha a terméket nem a létesítmény szállítja vagy a szolgáltatást nem a létesítmény nyújtja, vagy mert ez észszerűtlen gazdasági terhet róna a vállalkozásra és különös nehézségeket okozna a számára, beleértve az üzletmenet-folytonossághoz kapcsolódó lényeges kockázatot is.

(68) A kiemelt fontosságú megrendelések végrehajtására vonatkozó átlátható és egyértelmű keret biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el a gyakorlati és operatív szabályok megállapítása céljából. E végrehajtási jogi aktusnak biztosítékokat kell tartalmaznia annak biztosítása céljából, hogy a kiemelt fontosságú megrendeléseket a szükségesség és az arányosság elvével összhangban hajtsák végre, ideértve például egy olyan mechanizmust, amely figyelembe veszi a meglévő megrendeléseket, valamint egy olyan mechanizmust, amely biztosítja, hogy a kiemelt fontosságú megrendelések mennyisége ne haladja meg a szükséges mértéket.

(69) Abban a kivételes esetben, ha egy, az Unióban a félvezető-ellátási lánc mentén működő vállalkozás egy harmadik országtól kiemelt fontosságú megrendelés iránti kérelmet kap, tájékoztatnia kell a Bizottságot az ilyen kérelemről annak értékelése céljából, hogy amennyiben az adott eset körülményeit figyelembe véve fennáll a kritikus ágazatok ellátásbiztonságára gyakorolt jelentős hatás esete, és teljesülnek a szükségesség, az arányosság és a jogszerűség egyéb követelményei, a Bizottságnak célszerű-e ennek megfelelően kiemelt fontosságú megrendelésre vonatkozó kötelezettséget előírnia.

(70) Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a létfontosságú társadalmi funkciókat ellátó kritikus ágazatok ellátásbiztonságát, a kiemelt fontosságú megrendelés teljesítésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem vonhat maga után harmadik felekkel szembeni kártérítési felelősséget abban az esetben, ha a szerződéses kötelezettségek esetleges megsértése az érintett gyártó működési folyamatainak szükséges ideiglenes megváltoztatásából ered, annyiban, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megsértése szükséges volt az előírt előnyben részesítésnek való megfeleléshez. Azon vállalkozásoknak, amelyekre kiterjed a kiemelt fontosságú megrendelés hatálya, előzetesen fel kell tüntetniük ezt a lehetőséget a kereskedelmi szerződéseik feltételeiben. Az egyéb rendelkezések alkalmazhatóságának sérelme nélkül, ez a felelősség alóli mentesség nem érinti a hibás termékek tekintetében a 85/374/EGK tanácsi irányelvben (24) előírt felelősséget.

(71) Az egyes termékek gyártásának előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikkében meghatározott vállalkozási szabadság és szerződési szabadság, valamint a Charta 17. cikkében foglalt, tulajdonhoz való jog lényegét, és nem érinti aránytalanul azokat. E jogok e rendeletben felmerülő bármilyen korlátozását a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében csak törvény írhatja elő, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, valamint megfelelve az arányosság elvének.

(72) A válságszakasz aktiválásakor két vagy több tagállam megbízhatja a Bizottságot, hogy a meglévő uniós szabályokkal és eljárásokkal összhangban összesítse a keresletet, és - a közérdeket szolgálva - járjon el a nevükben a közbeszerzés során, vásárlóerejét kihasználva. Közös beszerzést csak a félvezetők ellátási láncában válság idején bekövetkező zavarok kezelése céljából szabad alkalmazni. A megbízás felhatalmazhatja a Bizottságot arra, hogy megállapodásokat kössön a válság szempontjából releváns termékek bizonyos kritikus ágazatokban való beszerzéséről. A Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva minden egyes kérelem esetében értékelnie kell a hasznosságot, a szükségességet és az arányosságot. Amennyiben nem kíván eleget tenni a kérelemnek, tájékoztatnia kell az érintett tagállamokat és a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet, és meg kell indokolnia döntését. Az eljárás részleteit egy, a Bizottság és a részt vevő tagállamok közötti megállapodásban kell meghatározni, beleértve a közös beszerzési mechanizmus alkalmazásának okait és a vállalandó kötelezettségeket. Az ilyen megállapodás magában foglalhatja a megkötendő szerződések számát és a közös beszerzés feltételeit, például az árakat, a szállítási határidőket, a mennyiségeket, valamint a részvételi vagy kívülmaradási záradékokat. A közös beszerzés eredményeként egyetlen, az összes tagállam igényeit lefedő szerződés vagy több, egy vagy több tagállam igényeire kiterjedő szerződés is aláírható. Ezenkívül a részt vevő tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy olyan képviselőket jelöljenek ki, akik iránymutatást és tanácsadást nyújtanak a beszerzési eljárások, valamint a beszerzési megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások során. A beszerzett termékek bevezetésének, használatának vagy viszonteladásának továbbra is a részt vevő tagállamok hatáskörébe kell tartoznia.

(73) Félvezetőhiány okozta válság esetén szükségessé válhat, hogy az Unió védintézkedéseket vegyen fontolóra. Lehetővé kell tenni, hogy a félvezetőkkel foglalkozó európai testület kifejtse véleményét annak érdekében, hogy információval szolgáljon a Bizottság számára annak értékeléséhez, hogy az adott piaci helyzetben megvalósul-e alapvető termékeknek az (EU) 2015/479 rendelet szerinti jelentős hiánya.

(74) A félvezetőkkel foglalkozó európai testületre alkalmazni kell a szakértői csoportokra vonatkozó intézményi keretet - beleértve a szervezetre és alcsoportjaira vonatkozó átláthatósági szabályokat is -, e rendelet sérelme nélkül. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek konkrét kérdésekben tanácsot kell adnia és segítenie kell a Bizottságot. E kérdéseknek magukban kell foglalniuk a kezdeményezéssel kapcsolatban a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás hatóságainak testülete részére történő tanácsadást; az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek működéséről szóló információk megosztását; a potenciálisan jelentős társadalmi hatással és biztonsági jelentőséggel bíró, és megbízható termékek tanúsítását igénylő konkrét ágazatok és technológiák meghatározásának megvitatását és előkészítését, valamint a koordinált nyomon követés és válságreagálás kezelését. Ezenkívül a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek biztosítania kell e rendelet következetes alkalmazását, valamint elő kell segítenie a tagállamok közötti együttműködést és az e rendelettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserét. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek továbbá véleménycserét kell folytatnia a Bizottsággal a szellemitulajdon-jogok, a bizalmas információk és az üzleti titkok félvezető-ágazattal kapcsolatos hatékony védelmének és érvényesítésének legjobb módjairól, az érdekelt felek kellő bevonásával. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban támogatnia kell a Bizottságot a nemzetközi együttműködésben. Emellett - az Európai Parlament és a Tanács Szerződések szerinti előjogainak sérelme nélkül - vitafórumként kell szolgálnia többek között a tekintetben, hogy miként lehet fokozni az együttműködést a globális félvezető-értéklánc mentén. E célból a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek figyelembe kell vennie a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetség és más érdekelt felek véleményét. Emellett a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek koordinálnia kell, együtt kell működnie és információkat kell megosztania a válságreagálással és a válsághelyzetekre való felkészüléssel foglalkozó egyéb uniós struktúrákkal annak biztosítása érdekében, hogy koherens és koordinált uniós megközelítést alkalmazzanak a félvezetőválságokra vonatkozó válságreagálási és válsághelyzetekre való felkészülést célzó intézkedések tekintetében.

(75) A félvezetőkkel foglalkozó európai testület elnöki tisztségét a Bizottság egy képviselőjének kell betöltenie. Minden tagállamnak ki kell neveznie legalább egy magas szintű képviselőt a félvezetőkkel foglalkozó európai testületbe. A tagállamok különböző képviselőket is kinevezhetnek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület különböző feladataival kapcsolatban, például attól függően, hogy e rendelet mely részét vitatják meg a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein. Annak érdekében, hogy érdemi tanácsokat kapjon a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tevékenységeivel kapcsolatban, és lehetővé tegye az érdekelt felek megfelelő részvételét, az elnök számára lehetővé kell tenni, hogy alcsoportokat hozzon létre, továbbá jogosultnak kell lennie arra, hogy munkamegállapodások keretében, eseti alapon szakértőket és megfigyelőket hívjon meg az üléseken való részvételre, vagy hogy alcsoportjaiba megfigyelőként érdekelt feleket - különösen az uniós félvezetőipar érdekeit képviselő szervezeteket, így például a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetséget - hívjon meg.

(76) A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek külön üléseket kell tartania a kezdeményezéssel kapcsolatos feladatai, valamint az ellátásbiztonsággal és a rezilienciával, továbbá a nyomonkövetéssel és a válságreagálással kapcsolatos feladatai tekintetében. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a félvezetőkkel foglalkozó európai testületen belüli hatékony és eredményes együttműködést. Az elnök számára lehetővé kell tenni, hogy megkönnyítse a félvezetőkkel foglalkozó európai testület és más uniós szervek, hivatalok, ügynökségek, valamint szakértői és tanácsadó csoportok közötti információcserét. A félvezetők más ágazatok számára való biztosításának fontosságára és ebből fakadóan a koordináció szükségességére tekintettel az elnöknek biztosítania kell, hogy más uniós intézmények és szervek megfigyelőként részt vegyenek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein, amennyiben ez az e rendeletben létrehozott nyomonkövetési és válságreagálási mechanizmus szempontjából releváns és helyénvaló. Az (EU) 2022/210 bizottsági ajánlás (25) végrehajtását követő munka folytatása és felhasználása érdekében a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek el kell látnia a félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoport feladatait. Amint a félvezetőkkel foglalkozó európai testület megkezdi működését, az említett szakértői csoportnak meg kell szűnnie.

(77) A tagállamok kulcsszerepet játszanak e rendelet alkalmazásában és érvényre juttatásában. E tekintetben minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több, az e rendelet hatékony végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságot, és biztosítania kell, hogy e hatóságok megfelelő felhatalmazással és erőforrásokkal rendelkezzenek. A tagállamok egy vagy több meglévő hatóságot is kijelölhetnek. A szervezeti hatékonyságnak a tagállamokban történő növelése, valamint egy, a nyilvánossággal és az egyéb uniós és tagállami szintű partnerekkel - többek között a Bizottsággal és a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel - való kapcsolattartásért felelős hivatalos kapcsolattartó pont létrehozása érdekében az e rendelet alapján illetékes hatóságként kijelölt hatóságok közül minden tagállamnak ki kell jelölnie egy olyan egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontot, amely az e rendelettel kapcsolatos kérdések koordinálásáért és a többi tagállam illetékes hatóságaival folytatott, határokon átnyúló együttműködésért felel.

(78) Az illetékes hatóságok uniós és nemzeti szintű megbízható és konstruktív együttműködésének biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásában részt vevő valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a feladatai ellátása során megszerzett információk és adatok bizalmas jellegét, különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, az érzékeny üzleti információk és az üzleti titkok védelme érdekében. Az integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismerés kérelmezése során, vagy az e rendelet szerinti információkérésekkel vagy értesítési kötelezettségekkel összefüggésben megszerzett információk kizárólag e rendelet céljaira használhatók fel, és azokra az EUMSZ 339. cikke szerinti szolgálati titoktartási kötelezettség, valamint a Bizottságnak a biztonságos adatkezelésre vonatkozó belső szabályai vonatkoznak, ideértve különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatot (26). A Bizottságnak és a nemzeti illetékes hatóságoknak, azok tisztviselőinek, alkalmazottainak és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyeknek, valamint a tagállamok más hatóságaihoz tartozó tisztviselőknek és közalkalmazottaknak biztosítaniuk kell a feladataik és tevékenységeik ellátása során megszerzett információk bizalmas kezelését. Ennek az e rendelettel létrehozott, a félvezetőkkel foglalkozó európai testületre és az e rendelettel létrehozott, a félvezetőkkel foglalkozó bizottságra is alkalmazandónak kell lennie. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a bizalmas információknak az információgyűjtéssel összefüggésben történő kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályok meghatározása céljából.

(79) Helyénvaló, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelést pénzbírság és kényszerítő bírság útján lehessen érvényesíteni. E célból meg kell állapítani az e rendelet szerinti információkéréseknek és értesítési kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén alkalmazandó pénzbírságok megfelelő szintjeit, figyelembe véve az e két kötelezettségnek való meg nem felelés eltérő súlyossági szintjét, valamint a kkv-k tekintetében eltérő felső határokat alkalmazva. Ezenkívül kényszerítő bírságokat kell megállapítani a kiemelt fontosságú megrendelések elfogadására és teljesítésére vonatkozó kötelezettség be nem tartásának esetére, amelyeknek arányosnak kell lenniük, és tükrözniük kell az előző 90 nap piaci árszintjét, a kkv-k tekintetében eltérő felső határok alkalmazása mellett. Elévülési időket kell megállapítani mind a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására, mind pedig e szankciók végrehajtására vonatkozóan. Ezen túlmenően a Bizottságnak biztosítania kell a meghallgatáshoz való jogot az érintett vállalkozás vagy az érintett vállalkozásokat képviselő szervezetek számára.

(80) A technológiai változások és a piaci fejlemények figyelembevétele, a kezdeményezés hatékony végrehajtásának és értékelésének biztosítása és a "tervezési kiválósági központ" címre vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa ezt a rendeletet a kezdeményezés által támogatott intézkedésekre vonatkozóan annak célkitűzéseivel összhangban, és a kezdeményezés végrehajtásának nyomon követésére szolgáló mérhető mutatókra, valamint a célkitűzéseinek elérése terén tett előrehaladásról való jelentéstételre vonatkozóan, továbbá abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározza a "tervezési kiválósági központ" címmel kapcsolatos kérelmezési eljárást, valamint a cím odaítélésére, nyomon követésére és visszavonására vonatkozó követelményeket és feltételeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (27) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(81) Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az ECIC-ek kiválasztása tekintetében, annak érdekében, hogy teljesüljenek a kezdeményezés célkitűzései, a kiemelt fontosságú megrendelések működésére vonatkozó gyakorlati és operatív szabályok megállapítása, valamint a bizalmas információk kezelésére vonatkozó gyakorlati intézkedések meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek (28) megfelelően kell gyakorolni.

(82) mivel e rendelet célját - nevezetesen a félvezető-ökoszisztéma uniós szintű megerősítését célzó keret létrehozását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(83) Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása - célkitűzéseinek megvalósítása céljából - a lehető leghamarabb megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és általános célkitűzések

(1) Ez a rendelet keretet hoz létre a félvezető-ökoszisztéma uniós szintű megerősítése céljából, különösen a következő intézkedések révén:

a) az Európai Csipkezdeményezés (a továbbiakban: a kezdeményezés) létrehozása;

b) az olyan integrált gyártólétesítmények és nyílt uniós üzemek elismerésére és támogatására vonatkozó kritériumok meghatározása, amelyek a maguk nemében első létesítmények és amelyek elősegítik az ellátásbiztonságot és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciáját;

c) a tagállamok és a Bizottság közötti koordinációs mechanizmus létrehozása az uniós félvezető-ágazat feltérképezése és nyomon követése, a válságok megelőzése és a félvezetőhiányra való reagálás, valamint - adott esetben - a félvezető-ágazatban tevékenykedő érdekelt felekkel történő konzultáció céljából.

(2) E rendelet első általános célkitűzése az Unió versenyképességéhez és innovációs kapacitásához szükséges feltételek biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy az ipar alkalmazkodjon a strukturális változásokhoz.

(3) A második általános célkitűzés - amely elkülönül a (2) bekezdésben meghatározott, első általános célkitűzéstől, és kiegészíti azt - a belső piac működésének javítása az Unió rezilienciájának és ellátásbiztonságának a félvezető-technológiák terén való növelését célzó egységes uniós jogi keret létrehozása révén.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "félvezető": a következők bármelyike:

a) olyan, elemnek vagy vegyületnek minősülő anyag, beleértve az új anyagokat is, amelynek elektromos vezetőképessége módosítható; vagy

b) félvezető, szigetelő és vezető rétegeknek egy előre meghatározott minta szerinti sorozatából álló olyan összetevő, amely jól meghatározott elektronikus vagy fotonikai funkciók vagy mindkettő elvégzésére szolgál;

2. "csip": olyan elektronikus eszköz, amely egyetlen darab félvezető anyagra felvitt különböző funkcionális elemeket tartalmaz és jellemzően memória, logika, processzor, optoelektronika és analóg eszközök formáját ölti;

3. "kvantumcsip": olyan eszköz, amely egyedi kvantumrendszerek szintjén dolgozza fel az információt, és amelynek esetében a csipen megvalósuló komponens-integráltsági szint a használt kvantumplatformtól - beleértve a kvantum-számítástechnika, a kommunikáció, az érzékelés vagy a metrológia céljára szolgáló platformokat is - függően változik;

4. "technológiai csomópont": a félvezető-gyártási folyamatok egy típusa és annak tervezési szabályai;

5. "félvezető-ellátási lánc": a félvezetők gyártásával kapcsolatos tevékenységek, szervezetek, szereplők, technológia, információk, erőforrások és szolgáltatások rendszere, beleértve a nyersanyagokat és a feldolgozott anyagokat, például a gázokat, a gyártóberendezéseket, a tervezést - azon belül a kapcsolódó szoftverfejlesztést is -, a gyártást, az összeszerelést, a tesztelést és a csomagolást;

6. "félvezető-értéklánc": a félvezetőtermékhez kapcsolódó tevékenységek összessége a tervezéstől a végfelhasználásig, beleértve a nyersanyagokat és a feldolgozott anyagokat, például a gázokat, a gyártóberendezéseket, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, a tervezést - azon belül a kapcsolódó szoftverfejlesztést is -, a gyártást, a tesztelést, az összeszerelést és a csomagolást, a végtermékekbe való beágyazást és beépítést, valamint az életciklus végi folyamatokat, például az újrahasználatot, a szétszerelést és az újrafeldolgozást;

7. "kísérleti gyártósor": olyan kísérleti projekt vagy intézkedés, amely a 3-8. szint közötti, magasabb technológiai készenléti szinteket célozza egy olyan alapinfrastruktúra továbbfejlesztése érdekében, amely egy terméknek vagy rendszernek a modellfeltevések alapján történő teszteléséhez, demonstrálásához, validálásához és kalibrálásához szükséges;

8. "koordinátor": olyan, az Unióban letelepedett jogalany, amely tagja az európai csipinfrastruktúra-konzorciumnak, és amelyet a konzorcium valamennyi tagja fő kapcsolattartóként jelölt ki a Bizottsággal való kapcsolattartás céljából;

9. "kis- és középvállalkozások" vagy "kkv-k": a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (29) mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- vagy középvállalkozások;

10. "kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat": az (EU) 2021/695 rendelet 2. cikkének 20. pontjában meghatározott kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat;

11. "a maga nemében első létesítmény": olyan új vagy jelentősen korszerűsített félvezetőgyártó létesítmény, vagy az elsősorban a félvezetőgyártásban használt berendezések vagy berendezés-kulcskomponensek gyártására szolgáló létesítmény, amely a gyártási folyamatot vagy a végterméket illetően olyan innovációt biztosít, amely innováció érdemben még nincs jelen az Unióban, vagy az Unión belüli megépítésére még nem vállaltak kötelezettséget, ideértve többek között az olyan innovációt, amely a számítási teljesítmény, a védelem, a biztonság vagy a megbízhatóság szintje, az energia- és környezeti teljesítmény, a technológiai csomópont vagy a hordozóanyagok, vagy a hatékonyságot növelő gyártási folyamatok végrehajtása terén elért javulásokra vonatkozik, vagy amely javítja az újrafeldolgozhatóságot vagy csökkenti a gyártási bemeneti anyagok mennyiségét;

12. "következő generációs csipek": olyan csipek, amelyek túlmutatnak a legkorszerűbb technológiákon abban, hogy jelentős javulást kínálnak a funkcionális teljesítmény, a számítási teljesítmény vagy az energiahatékonyság terén, valamint egyéb jelentős energetikai és környezeti előnyöket kínálnak;

13. "következő generációs félvezető-technológiák": olyan félvezető-technológiák, amelyek túlmutatnak a legkorszerűbb technológiákon, amennyiben jelentős javulást kínálnak a funkcionális teljesítmény, a számítási teljesítmény vagy az energiahatékonyság terén, valamint egyéb jelentős energetikai és környezeti előnyöket kínálnak;

14. "élvonalbeli félvezető-technológiák": a csipek és a félvezető-technológiák legkorszerűbb innovációs szintje a projektek végrehajtásának időpontjában;

15. "félvezetőgyártás": a félvezetőlapkák gyártásának és feldolgozásának bármely szakasza - beleértve a hordozóanyagokat, valamint a front-end és back-end folyamatokat -, amely a kész félvezetőtermék elkészítéséhez szükséges;

16. "front-end": a félvezetőlapkák teljes feldolgozása;

17. "back-end": a félvezetőtermék csomagolása, összeszerelése és tesztelése;

18. "félvezető-felhasználók": olyan termékeket gyártó vállalkozások, amelyekbe félvezetők kerülnek beépítésre;

19. "kulcsfontosságú piaci szereplők": az Unió félvezető-ellátási láncának részét képező olyan vállalkozások, amelyek megbízható működése alapvető fontosságú a félvezető-ellátás szempontjából;

20. "kritikus ágazat": a IV. mellékletben említett bármely ágazat;

21. "válság szempontjából releváns termék": olyan félvezetők, köztes termékek, valamint nyersanyagok és feldolgozott anyagok, amelyeket vagy közvetlenül a kritikus ágazatok alkalmaznak, vagy a kritikus ágazatok által használt eszközök előállítására használnak, és amelyek félvezetőválság által érintett olyan félvezetők vagy köztes termékek előállításához szükségesek, amelyek jelentőséggel bírnak valamely kritikus ágazat létfontosságú funkcióinak biztosítása szempontjából;

22. "gyártási képesség": valamely létesítmény képessége meghatározott típusú termékek gyártására;

23. "gyártási kapacitás": valamely létesítmény maximális potenciális termelési teljesítménye;

24. "üzleti titok": az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti titok.

II. FEJEZET

Európai Csipkezdeményezés

3. cikk

A kezdeményezés létrehozása

(1) A kezdeményezés az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelettel (30) létrehozott, 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamára jön létre.

(2) A kezdeményezést a Horizont Európából és a Digitális Európa programból és különösen a Digitális Európa program 6. sz. egyedi célkitűzéséből származó finanszírozás támogatja, legfeljebb 1,725 milliárd EUR, illetve 1,575 milliárd EUR indikatív összegben. Az említett finanszírozást az (EU) 2021/694 rendelettel és az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban kell végrehajtani.

4. cikk

A kezdeményezés célkitűzései

(1) A kezdeményezés általános célkitűzése az, hogy az Unió egész félvezető-értékláncában nagyszabású technológiai kapacitásépítést valósítson meg és kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységeket támogasson annak érdekében, hogy lehetővé váljon olyan élvonalbeli félvezető-technológiák, következő generációs félvezető-technológiák és élvonalbeli kvantumtechnológiák kifejlesztése és alkalmazása, valamint a bevált technológiák olyan innovatív fejlesztése, amelyek meg fogják erősíteni a fejlett tervezési, rendszer-integrációs és csipgyártási képességeket az Unióban, ezáltal fokozva az Unió versenyképességét. Hozzá kell járulnia továbbá a zöld és digitális átállás megvalósításához, különösen az elektronikus rendszerek éghajlati hatásának csökkentése, a következő generációs csipek fenntarthatóságának javítása és a körforgásos gazdaság folyamatainak megerősítése révén, hozzá kell járulnia a félvezető-ökoszisztémán belüli minőségi munkahelyekhez, valamint kezelnie kell a beépített biztonság elveit, amelyek védelmet nyújtanak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.

(2) A kezdeményezés öt operatív célkitűzése a következő:

a) 1. operatív célkitűzés: fejlett tervezési kapacitások kiépítése az integrált félvezető-technológiák számára;

b) 2. operatív célkitűzés: a meglévő fejlett kísérleti gyártósorok fejlesztése és újak kialakítása Unió-szerte az élvonalbeli félvezető-technológiák és következő generációs félvezető-technológiák kifejlesztése és alkalmazása érdekében;

c) 3. operatív célkitűzés: fejlett technológiai és mérnöki kapacitások kiépítése az élvonalbeli kvantumcsipek és a kapcsolódó félvezető-technológiák innovatív fejlesztésének felgyorsítása érdekében;

d) 4. operatív célkitűzés: kompetenciaközpontok hálózatának létrehozása Unió-szerte a meglévő létesítmények továbbfejlesztése vagy új létesítmények létrehozása révén;

e) 5. operatív célkitűzés: olyan tevékenységek - együttesen "a Csipfinanszírozási Alap" keretébe tartozó tevékenységek néven hivatkozott tevékenységek - végzése az InvestEU Alap keretébe tartozó vegyes finanszírozási eszközön és az Európai Innovációs Tanácson keresztül, amelyek a hitelfinanszírozáshoz és a saját tőkéhez való hozzáférés - többek között egyértelmű iránymutatás nyújtásával történő - elősegítésére irányulnak, különösen a félvezető-értékláncban részt vevő induló innovatív vállalkozások, növekvő innovatív vállalkozások, kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében.

(3) A kezdeményezés operatív célkitűzései magukban foglalhatnak kapacitásépítési tevékenységeket és kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységeket. Valamennyi kapacitásépítési tevékenységet a Digitális Európa programon keresztül, a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységeket pedig a Horizont Európán keresztül kell finanszírozni.

5. cikk

A kezdeményezés tartalma

A kezdeményezés a következőkre irányul:

a) az 1. operatív célkitűzése keretében:

i. Unió-szerte elérhető virtuális tervezési platform kiépítése és fenntartása, amely a meglévő és az új tervezési létesítményeket kibővített könyvtárakkal és elektronikus tervezési automatizálási (EDA) eszközökkel integrálja;

ii. a tervezési képességek kibővítése olyan innovatív fejlesztéseknek - például nyílt forráskódú processzorarchitektúrák és más innovatív architektúrák, chipletek, programozható csipek, új típusú memóriák, processzorok, gyorsítók vagy alacsony teljesítményű csipek kifejlesztésének - az ösztönzésével, amelyek a beépített biztonság elveivel összhangban épülnek;

iii. a félvezető-ökoszisztéma kibővítése olyan vertikális piaci ágazatok integrálásával, mint az egészségügy, a mobilitás, az energia, a távközlés, a biztonság, a védelem és az űrágazat, hozzájárulva az Unió zöld, digitális és innovációs menetrendjéhez;

b) a 2. operatív célkitűzése keretében:

i. a képességek megerősítése a következő generációs csipgyártási technológiák és gyártóberendezések terén a kutatási és innovációs tevékenységek integrálásával és a jövőbeli technológiai csomópontok fejlesztésének előkészítésével, beleértve az élvonalbeli csomópontokat, a teljes kiürítésű "szilícium a szigetelőn" technológiákat, az új félvezető anyagokat vagy a heterogén rendszerek integrációját és a fejlett moduláris összeszerelést és csomagolást a nagy, közepes és kis volumenű gyártás esetében;

ii. a nagyszabású innováció támogatása az olyan új vagy meglévő kísérleti gyártósorokhoz való hozzáférés biztosítása révén, amelyek a kulcsfontosságú funkciókat integráló új tervezési koncepciók tekintetében kikísérletezésre, tesztelésre, folyamatellenőrzésre, a végső eszközök megbízhatóságának biztosítására, valamint validálásra szolgálnak;

iii. az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek támogatása az új kísérleti gyártósorokhoz való preferenciális hozzáférés révén, valamint az új kísérleti gyártósorokhoz való, tisztességes feltételek melletti hozzáférés biztosítása az Unió félvezető-ökoszisztémája felhasználóinak széles köre számára;

c) a 3. operatív célkitűzése keretében:

i. kvantumcsipek innovatív tervezési könyvtárainak fejlesztése;

ii. a kvantumáramköröket és a vezérlőelektronikát integráló kvantumcsipek prototípuskészítésére és gyártására szolgáló új vagy meglévő kísérleti gyártósorok, tiszta helyiségek és üzemek létrehozásának támogatása;

iii. a kísérleti gyártósorok által előállított fejlett kvantumcsipek tesztelésére és validálására szolgáló létesítmények létrehozása, a kvantumkomponensek tervezői, gyártói és felhasználói közötti innovációs visszacsatolási hurok bezárása céljából;

d) a 4. operatív célkitűzése keretében:

i. a kapacitások megerősítése és a szakértelem széles körének biztosítása az érdekelt felek, köztük a végfelhasználói induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára, megkönnyítve az e cikkben említett kapacitásokhoz és létesítményekhez való hozzáférést és azok tényleges használatát;

ii. a félvezető-ökoszisztéma megerősítése érdekében a tudás- és készséghiány, valamint a strukturális munkaerőhiány kezelése új tehetségek vonzása, mozgósítása és megtartása révén a kutatás, a tervezés és a gyártás területén, valamint a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) kapcsolatos tárgyakban megfelelően képzett munkaerő kialakulásának a posztdoktori szintig való támogatása révén, többek között azáltal, hogy a munkavállalók átképzése és továbbképzése mellett megfelelő képzési lehetőségeket, például duális képzési programokat és pályaorientációt kínálnak diákok számára;

e) az 5. operatív célkitűzése keretében:

i. az uniós költségvetési kiadások tőkevonzó hatásának javítása, és magasabb multiplikátorhatás kiváltása magánfinanszírozás bevonásával;

ii. támogatás nyújtása a forráshoz jutás terén nehézségekkel küzdő vállalkozások számára, valamint az Unió és a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése iránti igény kezelése;

iii. a beruházások felgyorsítása és azok hozzáférhetőségének javítása a csipek tervezése, a félvezetőgyártás és az integrációs technológiák területén, valamint finanszírozás mozgósítása a köz- és a magánszektorból egyaránt, az ellátásbiztonságnak és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciájának a növelése mellett a teljes félvezető-értéklánc tekintetében.

6. cikk

Uniós programokkal való szinergiák

A kezdeményezést a III. melléklettel összhangban az uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. A Bizottság gondoskodik róla, hogy a kezdeményezés uniós programokkal való kiegészítő jellegének kiaknázása során semmi ne akadályozza a célkitűzések megvalósítását.

7. cikk

Európai csipinfrastruktúra-konzorciumok

(1) A kezdeményezés keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása céljából e cikkel összhangban jogalany hozható létre, egy európai csipinfrastruktúra-konzorcium (a továbbiakban: ECIC) formájában. Több ECIC is létrehozható.

(2) Az ECIC:

a) az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus hatálybalépésének napjától jogi személyiséggel rendelkezik;

b) minden érintett tagállamban az adott tagállam nemzeti joga szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik, és képes különösen ingó és ingatlan vagyont, valamint szellemi tulajdont szerezni, birtokolni és elidegeníteni, szerződést kötni, továbbá bíróság előtt eljárni;

c) egyetlen, létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik, amelynek valamely tagállam területén kell elhelyezkednie;

d) létrehozására legalább három tag (a továbbiakban: az alapító tagok), nevezetesen tagállamok vagy legalább három tagállamból származó köz- vagy magánjogi jogalanyok vagy ezek kombinációja által kerül sor, Unió-szerte érvényesülő, széles körű képviselet elérésére törekedve;

e) biztosítja, hogy az ECIC-et létrehozó, az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követően más tagállamok bármikor csatlakozhassanak hozzá tagként, hogy más köz- vagy magánjogi jogalanyok az ECIC létesítő okiratában meghatározott, tisztességes és észszerű feltételek mellett bármikor csatlakozhassanak hozzá tagként, és hogy azok a tagállamok, amelyek nem nyújtanak pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulást, az ECIC-nek küldött értesítést követően szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként csatlakozhassanak hozzá;

f) kinevez egy koordinátort.

(3) Egy lehetséges ECIC koordinátorának az összes alapító tag nevében írásos kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz. Az említett kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az ECIC létrehozására irányuló kérelem a Bizottság számára, beleértve a konzorciumot alkotó alapító tagok listáját;

b) a kérelemben meghatározott intézkedések végrehajtásához szükséges fő feladatok, tevékenységek és szükséges erőforrások leírása;

c) az ECIC létesítőokirat-tervezete, amelynek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

i. a fennállás időtartama és a felszámolási eljárás a 10. cikkel összhangban;

ii. a felelősségi szabályok a 8. cikkel összhangban;

iii. az ECIC létesítő okirat szerinti székhelye és neve;

iv. az ECIC feladatainak és tevékenységeinek köre;

v. a tagság, ideértve a tagság módosítására vonatkozó feltételeket és eljárásokat is;

vi. a költségvetés, ideértve a tagoktól származó pénzügyi és természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat is;

vii. az eredmények tulajdonjoga;

viii. irányítás, beleértve a döntéshozatali eljárást és a konkrét szerepeket;

ix. adott esetben a szavazati jogok;

d) a fogadó tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy elismeri-e az ECIC-et - létrehozásának időpontjától - a 2006/112/EK irányelv 143. cikke (1) bekezdése g) pontjának és 151. cikke (1) bekezdése b) pontjának, valamint az (EU) 2020/262 irányelv 11. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében vett nemzetközi szervezetként, az említett rendelkezésekben előírt mentességek korlátozásaira és feltételeire is figyelemmel, amelyeket az ECIC tagjai közötti megállapodásban kell megállapítani;

e) annak leírása, hogy az ECIC által hozott intézkedések hogyan járulnak hozzá a 4. cikkben meghatározott vonatkozó célkitűzések megvalósításához, beleértve a lehetséges közfinanszírozás várható hatásának áttekintését is;

f) nyilatkozat arról, hogy az ECIC-nek a pénzügyi felelősségének gyakorlására vonatkozó szigorú költségvetési elvekkel összhangban kell végeznie tevékenységeit.

(4) A Bizottság a kérelmeket az összes alábbi kritérium alapján értékeli:

a) a ECIC javasolt alapító tagjainak a félvezetőkkel kapcsolatos megfelelő kompetenciái, know-how-ja és képességei;

b) a létesítő okirat szerinti célok teljesítéséhez megfelelő irányítási kapacitás, személyzet és erőforrások;

c) az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközök;

d) az uniós források azon szintjének megfelelő, kellő pénzügyi életképesség, amelynek irányítására fel fogják hívni, adott esetben számviteli bizonylatokkal és bankszámlakivonatokkal alátámasztva;

e) az ECIC tagjainak azon hozzájárulásai, amelyeket az ECIC rendelkezésére bocsátanának, és a kapcsolódó szabályok;

f) az ECIC nyitottsága új tagok előtt;

g) az ECIC képessége arra, hogy gondoskodjon az Unió félvezető-értékláncában - az induló innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat is beleértve - fennálló szükségletek kielégítéséről;

h) a végrehajtani javasolt intézkedésnek a 4. cikkben meghatározott vonatkozó célkitűzésekhez való hozzájárulása, különös tekintettel az uniós félvezető-ágazat hosszú távú versenyképességének biztosításához való hozzájárulására.

(5) A Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján végrehajtási jogi aktust fogad el, amellyel a kérelmezőt ECIC-ként elismeri vagy a kérelmet elutasítja. A Bizottság ennek megfelelően értesíti az alapító tagokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 38. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Az ECIC-et létrehozó végrehajtási jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(7) Az ECIC létesítő okirata módosításainak összhangban kell lenniük e rendelet célkitűzéseivel. Az ECIC-nek az ilyen módosításokról az azok elfogadását követő tíz napon belül értesítenie kell a Bizottságot. Az értesítéseknek a következőket kell tartalmaznia:

a) a javasolt, vagy adott esetben elfogadott módosítások szövege, ideértve a hatálybalépésük időpontját; és

b) az ECIC létesítő okiratának egységes szerkezetbe foglalt módosított szövege.

A Bizottság az ilyen értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül kifogást emelhet az ilyen módosítások ellen, megindokolva, hogy a módosítások miért nem felelnek meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy a második albekezdésben említett időszak lejárt, a Bizottság lemondott a kifogásolási jogáról, vagy a Bizottság visszavonta kifogását.

(8) Az ECIC-nek éves tevékenységi jelentést kell készítenie, amely tartalmazza tevékenységeinek technikai leírását és egy pénzügyi kimutatást. Az éves tevékenységi jelentésnek tartalmaznia kell a finanszírozott intézkedések környezeti és társadalmi hatásának értékelését, és azt továbbítani kell a Bizottság részére, továbbá nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A Bizottság ajánlásokat tehet az éves tevékenységi jelentésben tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban. A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megküldi az ECIC éves tevékenységi jelentését az Európai Parlamentnek és a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek.

(9) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az ECIC anélkül utasítja el egy új tag felvételét a konzorciumba, hogy az ilyen elutasításra a létesítő okiratában meghatározott tisztességes és észszerű feltételek alapján kielégítő indokolást nyújtana, az említett tagállam az ügyet a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás hatóságai testületének tudomására hozhatja. A Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás hatóságainak testülete szükség esetén az (EU) 2021/2085 rendelet 137. cikkének f) pontjával összhangban ajánlhatja, hogy az ECIC korrekciós intézkedéseket tegyen, például módosítsa a létesítő okiratát.

8. cikk

Az ECIC felelőssége

(1) Az ECIC felel saját tartozásaiért.

(2) A tagok kizárólag az ECIC-nek nyújtott hozzájárulásuk erejéig tartozhatnak pénzügyi felelősséggel az ECIC tartozásaiért. A tagok az ECIC létesítő okiratában rögzíthetik, hogy a saját hozzájárulásukat meghaladó, meghatározott felelősséget vagy korlátlan felelősséget vállalnak.

(3) Az Unió nem felel az ECIC tartozásaiért.

9. cikk

Az ECIC-re alkalmazandó jog és joghatóság

(1) Az ECIC létrehozására és belső működésére a következők az irányadók:

a) az uniós jog, különösen e rendelet;

b) az uniós jog által nem vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon tagállam nemzeti joga, amelyben az ECIC létesítő okirat szerinti székhelye található;

c) az ECIC létesítő okirata és annak végrehajtási szabályai.

(2) Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben az Európai Unió Bírósága (Bíróság) a Szerződések alapján joghatósággal rendelkezik, az ECIC tekintetében a tagok közötti, a tagok és az ECIC közötti, valamint az ECIC és harmadik felek közötti jogviták rendezése tekintetében a joghatóságot annak a tagállamnak a nemzeti joga határozza meg, amelyben az ECIC létesítő okirat szerinti székhelye található.

10. cikk

Az ECIC felszámolása

(1) Az ECIC létesítő okiratában meg kell határozni az említett ECIC-nek a tagjai által hozott határozat alapján történő felszámolása esetén alkalmazandó eljárást.

(2) Abban az esetben, ha az ECIC nem tudja kifizetni tartozásait, azon tagállam fizetésképtelenségi szabályai alkalmazandók, amelyben az ECIC létesítő okirat szerinti székhelye található.

11. cikk

A félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontok európai hálózata

(1) A kezdeményezés 4. operatív célkitűzése céljából létre kell hozni a félvezetőkkel, rendszerintegrációval és tervezéssel foglalkozó kompetenciaközpontok európai hálózatát (a továbbiakban: a hálózat). A hálózatot a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás által a (3) bekezdéssel összhangban kiválasztott kompetenciaközpontoknak kell alkotniuk.

(2) A kompetenciaközpontoknak a következő tevékenységek mindegyikét vagy egy részét kell - az uniós gazdasági ágazat, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a kutatási és technológiai szervezetek, az egyetemek és a közszféra, valamint a félvezető-értéklánc egyéb releváns érdekelt felei javára és azokkal szoros együttműködésben - végezniük:

a) hozzáférést biztosítanak a kezdeményezés 1. operatív célkitűzése szerinti tervezési szolgáltatásokhoz és tervezési eszközökhöz, valamint a kezdeményezés 2. operatív célkitűzése keretében támogatott kísérleti gyártósorokhoz;

b) tájékoztató tevékenységet folytatnak és biztosítják a szükséges know-how-t, szakértelmet és készségeket az érdekelt felek számára azok abban való segítése érdekében, hogy a hálózat infrastruktúrájának és egyéb rendelkezésre álló erőforrásainak hatékony használata révén felgyorsítsák az új félvezető-technológiák, a félvezetőgyártás, a berendezések, a tervezési lehetőségek és a rendszerkoncepciók fejlesztését, valamint az új félvezető-technológiák integrációját;

c) tájékoztató tevékenységet folytatnak és biztosítják a szükséges szakértelmet, know-how-t és szolgáltatásokat, vagy az azokhoz való hozzáférést, beleértve a rendszertervezési készenlétet, valamint az új és a meglévő kísérleti gyártósorokat, továbbá támogatják a készségek és kompetenciák fejlesztéséhez szükséges, e kezdeményezés által támogatott intézkedéseket;

d) megkönnyítik a szakértelem és a know-how tagállamok és régiók közötti átadását, ösztönzik a készségek, az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a közös programokat;

e) a félvezető-technológiákra és azok alkalmazásaira vonatkozó speciális képzési tevékenységek kidolgozása és irányítása a tehetségbázis fejlesztésének - továbbképzéssel és átképzéssel történő - támogatása érdekében, valamint abból a célból, hogy az Unióban található iskolákban és egyetemeken a PhD szintig a vonatkozó tanulmányi területeken emelkedjen a diákok száma és javuljon az oktatás színvonala, mégpedig a diákok és a félvezetőkkel foglalkozó vállalatok közötti kapcsolat kialakításának elősegítése révén az egész Unióban, különös figyelmet fordítva egyúttal a nők részvételére.

(3) A tagállamok nyílt és versenyalapú eljáráson keresztül, nemzeti eljárásaikkal, valamint közigazgatási és intézményi struktúrájukkal összhangban kijelölik a részvételre jelentkező kompetenciaközpontokat.

A Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás munkaprogramjának meg kell határoznia a kompetenciaközpontok létrehozására vonatkozó eljárást - beleértve a kiválasztási kritériumokat is -, valamint az e cikkben említett feladatok és funkciók ellátásának további részleteit.

A Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozásnak ki kell választania a hálózatot alkotó kompetenciaközpontokat.

A tagállamok és a Bizottság maximalizálják a szinergiákat az egyéb uniós kezdeményezések - például az európai digitális innovációs központok - keretében létrehozott meglévő kompetenciaközpontokkal.

(4) A kompetenciaközpontoknak jelentős általános autonómiával kell rendelkezniük szervezetük, összetételük és munkamódszereik meghatározása tekintetében. A kompetenciaközpontok szervezeti felépítésének, összetételének és munkamódszereinek meg kell felelniük e rendelet és a kezdeményezés célkitűzéseinek, és hozzá kell járulniuk azokhoz.

12. cikk

Végrehajtás

(1) A kezdeményezés 1-4. operatív célkitűzésével a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozást kell megbízni, és azokat a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás munkaprogramjában meghatározott intézkedésekkel kell végrehajtani.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy - a technológiai változás és a piaci fejlemények figyelembevétele érdekében - a 37. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a kezdeményezés 4. cikkben meghatározott célkitűzéseinek megfelelő módon módosítsa az I. mellékletet az abban meghatározott intézkedések tekintetében.

(3) A kezdeményezés hatékony végrehajtásának és értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a II. mellékletet a végrehajtás nyomon követésére szolgáló mérhető mutatók tekintetében, valamint hogy jelentést tegyen a kezdeményezésnek a 4. cikkben meghatározott célkitűzések elérése terén tett előrehaladásáról.

(4) A kezdeményezés hatékony végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének biztosítása érdekében a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentésének a II. mellékletben meghatározott mérhető mutatók alapján tartalmaznia kell a kezdeményezés 1-4. operatív célkitűzéséhez kapcsolódó kérdésekre vonatkozó információkat.

(5) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet a kezdeményezés 5. operatív célkitűzése megvalósítása terén elért eredményekről.

III. FEJEZET

Ellátásbiztonság és reziliencia

13. cikk

Integrált gyártólétesítmények

(1) Az integrált gyártólétesítmények az Unióban a maguk nemében első, félvezetőgyártásra és - adott esetben - többek között tervezésre vagy elsősorban a félvezetőgyártásban használt berendezések vagy berendezés-kulcskomponensek gyártására szolgáló olyan létesítmények, amelyek integrálhatják az ellátási lánc más szakaszait, és amelyek hozzájárulnak az ellátásbiztonsághoz és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához, és ezenkívül adott esetben hozzájárulhatnak a globális félvezető-ellátási láncok biztonságához.

(2) A integrált gyártólétesítménynek a kérelmének a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban történő benyújtásakor a maga nemében első létesítménynek kell minősülnie.

(3) A integrált gyártólétesítménynek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) a létrehozása egyértelműen pozitív hatást gyakorol azáltal, hogy az érintett vállalkozáson vagy tagállamon túlmutató, az Unió félvezető-értékláncára gyakorolt rövid- és hosszú távú átgyűrűző hatásokat eredményez az ellátásbiztonságnak és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciájának a biztosítása érdekében, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k növekedését is beleértve, valamint az Unió zöld és digitális átállásához való hozzájárulás céljából;

b) biztosítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy nem vonatkozik rá harmadik országok közszolgáltatási kötelezettségeinek területen kívüli alkalmazása oly módon, ami alááshatja a vállalkozás képességét a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen kötelezettség felmerülésekor tájékoztatja a Bizottságot;

c) beruház az Unióban a folyamatos innovációba annak érdekében, hogy konkrét előrelépések történjenek a félvezető-technológiák fejlesztése vagy a következő generációs technológiák előkészítése érdekében;

d) az oktatás és a szakképzés fejlesztése és bevezetése, valamint a képzett és szakképzett munkaerő bázisának növelése révén támogatja az Unió munkaerőbázisát.

(4) Az e cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban a folyamatos innovációba való beruházás céljából az integrált gyártólétesítménynek preferenciális hozzáféréssel kell rendelkeznie az 5. cikk b) pontjával összhangban létrehozott kísérleti gyártósorokhoz. Az ilyen preferenciális hozzáférés nem zárhatja ki és nem akadályozhatja más érdekelt vállalkozásoknak - különösen induló innovatív vállalkozásoknak és kkv-knak - a kísérleti gyártósorokhoz való, tisztességes feltételek melletti tényleges hozzáférését.

14. cikk

Nyílt uniós üzemek

(1) A nyílt uniós üzemek a maguk nemében első olyan, félvezetőgyártásra szolgáló létesítmények az Unióban, amelyek gyártási kapacitást kínálnak a létesítményhez nem kapcsolódó vállalkozások számára, és ezáltal hozzájárulnak a belső piacra irányuló ellátás biztonságához és az Unió félvezető-ökoszisztémájának reziliencájához, és ezenkívül adott esetben hozzájárulhatnak a globális félvezető-ellátási lánc biztonságához.

(2) A nyílt uniós üzemnek a kérelmének a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban történő benyújtásakor a maga nemében első létesítménynek kell minősülnie.

(3) A nyílt uniós üzemnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) a létrehozása egyértelműen pozitív hatást gyakorol azáltal, hogy az érintett vállalkozáson vagy a tagállamon túlmutató, az Unió félvezető-értékláncára gyakorolt rövid- és hosszú távú átgyűrűző hatásokat eredményez az ellátásbiztonságnak és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciájának a biztosítása érdekében, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k növekedését is beleértve, valamint az Unió zöld és digitális átállásához való hozzájárulás céljából, figyelembe véve különösen azt, hogy milyen mértékben kínál front-end vagy back-end vagy mindkétféle gyártási kapacitást a létesítményhez nem kapcsolódó vállalkozásoknak, amennyiben elegendő kereslet áll fenn;

b) biztosítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy nem vonatkozik rá harmadik országok közszolgáltatási kötelezettségeinek területen kívüli alkalmazása oly módon, ami alááshatja a vállalkozás képességét a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen kötelezettség felmerülésekor tájékoztatja a Bizottságot;

c) beruház az Unióban a folyamatos innovációba annak érdekében, hogy konkrét előrelépések történjenek a félvezető-technológiák fejlesztése vagy a következő generációs technológiák előkészítése érdekében;

d) az oktatás és a szakképzés fejlesztése és bevezetése, valamint a képzett és szakképzett munkaerő bázisának növelése révén támogatja az Unió munkaerőbázisát.

(4) Amennyiben egy nyílt uniós üzem gyártási kapacitást kínál a létesítmény üzemeltetőjével kapcsolatban nem álló vállalkozásoknak, akkor ki kell alakítania és fenn kell tartania a tervezési és gyártási folyamatok megfelelő és hatékony funkcionális szétválasztását az egyes szakaszokban megszerzett információk védelmének biztosítása érdekében.

(5) Az e cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a folyamatos innovációba való beruházás céljából a nyílt uniós üzemnek preferenciális hozzáféréssel kell rendelkeznie az 5. cikk b) pontjával összhangban létrehozott kísérleti gyártósorokhoz. Az ilyen preferenciális hozzáférés nem zárhatja ki és nem akadályozhatja más érdekelt vállalkozásoknak - különösen induló innovatív vállalkozásoknak és kkv-knak - a kísérleti gyártósorokhoz való, tisztességes feltételek melletti tényleges hozzáférését.

15. cikk

Kérelem integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállásának megadására

(1) Bármely vállalkozás vagy vállalkozások konzorciuma kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy egy projektnek adja meg az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást.

(2) A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményére figyelemmel, tisztességes és átlátható eljárás keretében értékeli a kérelmet a következő elemek alapján:

a) a 13. cikk (2) bekezdésében, illetve a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak való megfelelés, valamint kötelezettségvállalás a 13. cikk (3) bekezdésének, illetve a 14. cikk (3) bekezdésének való megfelelésre;

b) a projekt pénzügyi és műszaki életképességét értékelő, a projekt teljes élettartamát figyelembe vevő üzleti terv, beleértve a tervezett állami támogatásra vonatkozó információkat is;

c) a kérelmező igazolt tapasztalata hasonló létesítmények telepítése és működtetése terén;

d) olyan megfelelő igazoló dokumentum rendelkezésre bocsátása, amely bizonyítja, hogy az a tagállam vagy azok a tagállamok, amelyekben a kérelmező létre szándékozik hozni a létesítményt, készek támogatni e létesítmény létrehozását;

e) a nyilvánosságra nem hozott információk és a szellemitulajdon-jogok védelmének biztosítását célzó megfelelő politikák megléte, beleértve a műszaki védelmet és a végrehajtási intézkedéseket is, különösen az üzleti titkok engedély nélküli felfedésének vagy az érzékeny, kialakulóban lévő technológiák kiszivárgásának megakadályozása céljából.

A Bizottság egyértelmű iránymutatást nyújt a szükséges információkra és azok releváns formátumára vonatkozóan.

(3) A Bizottság feldolgozza a kérelmet, elfogadja határozatait, valamint a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül értesíti erről a kérelmezőket. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a kérelemben szolgáltatott információk hiányosak, lehetőséget biztosít a kérelmezőnek arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül benyújtsa azokat a kiegészítő információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kérelem hiánytalan legyen. A Bizottság határozatában a projekt előrelátható élettartama alapján meg kell állapítani, hogy a jogállás milyen időtartamra szól.

(4) A Bizottság nyomon követi az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek létrehozása és üzemeltetése terén elért eredményeket, és azokról rendszeresen tájékoztatja a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet.

(5) A létesítmény üzemeltetője - amennyiben ezt előre nem látható külső körülmények miatt kellően indokoltnak tartja - kérheti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jogállás időtartamát, vagy módosítsa a végrehajtási terveit a 13. cikk (3) bekezdése, illetve a 14. cikk (3) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelés tekintetében. Ilyen felülvizsgálat alapján a Bizottság módosíthatja az e cikk (3) bekezdésével összhangban megadott jogállás időtartamát, vagy elfogadhatja a végrehajtási tervek módosítását.

(6) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy létesítmény már nem felel meg a 13. cikk (3) bekezdésében, illetve a 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, lehetőséget biztosít az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem üzemeltetőjének, hogy észrevételeket tegyen, és megfelelő intézkedéseket javasoljon.

(7) A Bizottság hatályon kívül helyezheti az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállását elismerő határozatot, ha az elismerés nem helytálló információkat tartalmazó kérelmen alapult, vagy amennyiben az e cikk (5) bekezdése szerinti eljárás befejezése ellenére az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem nem felel meg a 13. cikk (3) bekezdésében, illetve a 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Bizottság az ilyen határozat meghozatala előtt konzultál a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel, miután ismertette vele a javasolt hatályon kívül helyezés indokait. Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállásának visszavonásáról hozott minden határozatot megfelelően meg kell indokolni, és biztosítani kell, hogy az üzemeltető a határozat ellen fellebbezéssel élhessen.

(8) Azok a létesítmények, amelyeknek integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállását hatályon kívül helyezték e cikk (7) bekezdése szerint, elveszítik az e rendeletből eredő, e jogállás elismeréséhez kapcsolódó valamennyi jogot. Az ilyen létesítmények azonban továbbra is a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség hatálya alá tartoznak a jogállás e cikk (3) bekezdése szerinti megadásakor eredetileg előirányzott időszakkal megegyező ideig, vagy - amennyiben a jogállást felülvizsgálták - az e cikk (5) bekezdése szerinti alkalmazandó időtartamra.

16. cikk

Közérdek és állami támogatás

(1) Úgy kell tekinteni, hogy az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek hozzájárulnak az Unióban a félvezető-ellátás biztonságához és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához, és ezért azokat közérdekűnek kell tekinteni.

(2) Az ellátásbiztonságnak és az Unió félvezető-ökoszisztémája rezilienciájának megvalósítása érdekében a tagállamok - az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül - a 18. cikkel összhangban támogatási intézkedéseket alkalmazhatnak, és igazgatási támogatást biztosíthatnak az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek számára.

17. cikk

Tervezési kiválósági központok

(1) A Bizottság "tervezési kiválósági központ" címet ítélhet oda az Unióban létrehozott olyan tervezőközpontoknak, amelyek jelentősen növelik az Unió képességeit az innovatív csiptervezés terén az általuk kínált szolgáltatások vagy tervezési készségek és képességek fejlesztése, előmozdítása és megerősítése révén.

(2) A Bizottság a 37. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet azáltal történő kiegészítésére vonatkozóan, hogy meghatározza az e cikk (1) bekezdésében említett cím kérelmezésére vonatkozó eljárást, valamint az odaítélésére, ellenőrzésére és visszavonására vonatkozó követelményeket és feltételeket.

(3) A tervezési kiválósági központokat közérdekűnek kell tekinteni, ezáltal úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulnak az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához. A tagállamok - az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül - támogatási intézkedéseket alkalmazhatnak a tervezési kiválósági központok számára, különösen, ha e tervezési kiválósági központok kkv-k.

18. cikk

Az engedélyezési eljárások felgyorsítása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az integrált gyártólétesítmények és nyílt uniós üzemek tervezésével, megépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos közigazgatási kérelmeket hatékonyan, átlátható módon és kellő időben feldolgozzák. E célból valamennyi érintett nemzeti hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy e kérelmeket a jogilag lehetséges leggyorsabb módon, a nemzeti jogot és eljárásokat teljes mértékben tiszteletben tartó módon kezeljék.

(2) Amennyiben a nemzeti jogban létezik ilyen jogállás, az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket a lehető legnagyobb nemzeti jelentőségű jogállással kell felruházni, és ennek megfelelően kell kezelni az engedélyezési eljárások során. E bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a nemzeti jogban létezik ilyen, legnagyobb nemzeti jelentőségű jogállás, és ez nem keletkeztet kötelezettséget a tagállamok számára ilyen jogállás bevezetésére.

(3) A félvezető-ellátás biztonsága és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciája a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kiemelkedően fontos közérdeken alapuló kényszerítő indoknak tekinthető. Ezért az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek tervezése, megépítése és üzemeltetése kiemelkedően fontos közérdeknek tekinthető, feltéve, hogy az említett rendelkezésekben meghatározott többi feltétel teljesül. E bekezdés nem sérti az egyéb uniós környezetvédelmi jogszabályok alkalmazandóságát vagy végrehajtását.

(4) Minden egyes integrált gyártólétesítmény és nyílt uniós üzem esetében minden érintett tagállam kijelölhet egy, a tervezéssel, építéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos közigazgatási kérelmek megkönnyítéséért és koordinálásáért felelős hatóságot.

Minden kijelölt hatóság koordinátort nevezhet ki, aki egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál az integrált gyártólétesítmény vagy a nyílt uniós üzem számára.

Amennyiben egy integrált gyártólétesítmény vagy egy nyílt uniós üzem létrehozásához két vagy több tagállamban kell döntéseket hozni, a releváns kijelölt hatóságok megtehetnek minden szükséges lépést az egymás közötti hatékony és eredményes együttműködés és koordináció érdekében.

IV. FEJEZET

Nyomon követés és válságreagálás

1. szakasz

Nyomon követés

19. cikk

Az Unió félvezető-ágazatának stratégiai feltérképezése

(1) A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel együttműködve elvégzi az Unió félvezető-ágazatának stratégiai feltérképezését. A stratégiai feltérképezésnek elemzést kell nyújtania az Uniónak a globális félvezető-ágazat tekintetében fennálló erősségeiről és gyengeségeiről, és azonosítania kell az olyan tényezőket, mint például:

a) a belső piacon a félvezető-ellátástól függő kulcsfontosságú termékek és kritikus infrastruktúrák;

b) a főbb felhasználó iparágak az Unióban, valamint azok jelenlegi és várható szükségletei és függőségei, beleértve az ellátásbiztonságot érintő, a beruházások elégtelenségéhez is kapcsolódó lehetséges kockázatok elemzését is;

c) az Unió félvezető-ellátási láncának kulcsfontosságú szegmensei, beleértve a tervezést, a tervezési szoftvereket, az anyagokat, a gyártóberendezéseket, a félvezetőgyártást és a back-end-kiszervezését;

d) az uniós félvezető-ágazat technológiai jellemzői, a harmadik országbeli technológiától és szolgáltatóktól való függőségei, valamint szűk keresztmetszetei, beleértve a bemeneti anyagokhoz való hozzáférést is;

e) a félvezető-ágazatban a készségek és a szakképzett munkaerőhöz való tényleges hozzáférés iránti jelenlegi és várható igények;

f) adott esetben a 25., 26. és 27. cikkben említett válságintézkedéseknek a félvezető-ágazatra gyakorolt lehetséges hatása.

(2) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet a stratégiai feltérképezés összesített eredményeiről.

(3) A Bizottság az (1) bekezdés szerint elvégzett stratégiai feltérképezés eredményei alapján, a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően elkészíti a korai előrejelző mutatók listáját. A Bizottság - a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően - rendszeresen, legalább kétévente felülvizsgálja a korai előrejelző mutatók listáját.

(4) A Bizottság - a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően - kidolgozza a félvezető-ágazat stratégiai feltérképezésének keretét és módszertanát. A Bizottság szükség esetén aktualizálja a keretet és a módszertant.

(5) A stratégiai feltérképezésnek - többek között - a vállalkozásoktól származó, nyilvánosan és kereskedelmi forgalomban rendelkezésre álló adatokon és releváns nem bizalmas információkon, hasonló - többek között nyersanyagokra és a megújuló energiára vonatkozó uniós joggal összefüggésben végzett - elemzések eredményein, valamint a 40. cikk (1) bekezdése szerint elvégzett értékeléseken kell alapulnia. Azokban az esetekben, amikor ez nem elegendő az e cikk (1) bekezdése szerinti stratégiai feltérképezés kidolgozásához, a Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően önkéntes információkéréseket intézhet a félvezető-értéklánc uniós szereplőihez. A Bizottság szabványosított és biztonságos eszközöket biztosít az ilyen információkérés céljából történő, a 32. cikk (4) bekezdésében említett információgyűjtéshez és -feldolgozáshoz.

(6) Az e bekezdés alapján megszerzett információkat a 32. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségeknek megfelelően kell kezelni.

(7) A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően iránymutatást fogad el az (5) bekezdés szerinti információ-szolgáltatásra vonatkozóan. A Bizottság szükség esetén aktualizálja az iránymutatást.

20. cikk

Nyomon követés és előre jelzés

(1) A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva rendszeresen nyomon követi a félvezető-értékláncot, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek zavarhatják, veszélyeztethetik vagy negatívan befolyásolhatják a félvezető-ellátást, illetve a félvezetőkkel való kereskedelmet. E rendelet alkalmazása céljából a nyomon követésnek a következő tevékenységekből kell állnia:

a) a 19. cikk szerint azonosított korai előrejelző mutatók nyomon követése;

b) a 21. cikk szerint azonosított kulcsfontosságú piaci szereplők által végzett tevékenységek integritásának a tagállamok általi nyomon követése, és a tagállamok általi jelentéstétel azokról a jelentős eseményekről, amelyek akadályozhatják az ilyen tevékenységek rendszeres folytatását;

c) a félvezető-ágazaton belüli megelőző kockázatcsökkentéssel és fokozott átláthatósággal kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosítása.

A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően a félvezető-ágazat igényei alapján meghatározza a nyomon követés gyakoriságát.

A Bizottság koordinálja a félvezető-ágazat nyomon követésével kapcsolatos tevékenységeket, a 19. cikk szerint vagy más forrásoktól - például nemzetközi partnerektől - gyűjtött információk alapján.

(2) A Bizottság különös figyelmet fordít a kkv-kra az információgyűjtésből eredő adminisztratív terhek minimalizálása érdekében.

(3) A Bizottság felkéri a kulcsfontosságú piaci szereplőket, a kritikus ágazatok félvezető-felhasználóinak egy reprezentatív csoportját, a félvezető-értéklánc képviseleti szervezeteit és más érintett érdekelt feleket, hogy önkéntes alapon szolgáltassanak információkat az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti nyomonkövetési tevékenységek elvégzése céljából.

(4) Az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a tagállamok önkéntes alapon információkat kérhetnek kulcsfontosságú piaci szereplőktől, amennyiben ez szükséges és arányos.

(5) A (3) bekezdés alkalmazása céljából az illetékes nemzeti hatóságoknak létre kell hozniuk és fenn kell tartaniuk a félvezető-ellátási lánc mentén működő, a területükön letelepedett valamennyi érintett vállalkozás elérhetőségi adatainak a listáját. Ezt a listát továbbítani kell a Bizottság részére. A Bizottság az interoperabilitás biztosítása érdekében meghatározza az elérhetőségi adatok listájának szabványosított formátumát.

(6) Az e cikk alapján megszerzett minden információt a 32. cikkel összhangban kell kezelni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek során gyűjtött információk alapján a Bizottság rendszeres frissítések formájában jelentést készít a félvezetőkkel foglalkozó európai testület számára, amelyben összefoglalja megállapításait. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület összeül a nyomon követés eredményeinek kiértékelése céljából. A Bizottság meghívja a félvezető-ágazat képviseleti szervezeteit az ilyen ülésekre. A Bizottság adott esetben meghívhatja az ilyen ülésekre a kulcsfontosságú piaci szereplőket, a kritikus ágazatok félvezető-felhasználóit, a partner harmadik országok hatóságait vagy képviseleti szervezeteit, valamint a tudományos élet és a civil társadalom szakértőit is.

21. cikk

Kulcsfontosságú piaci szereplők

A tagállamok a Bizottsággal együttműködésben a 19. cikkel összhangban meghatározzák, hogy a félvezető-ellátási láncok mentén melyek a területükön letelepedett kulcsfontosságú piaci szereplők, figyelembe véve a következő elemeket:

a) a piaci szereplő által nyújtott szolgáltatásra vagy árura támaszkodó egyéb uniós vállalkozások száma;

b) a kulcsfontosságú piaci szereplő uniós vagy globális piaci részesedése az ilyen szolgáltatások vagy áruk piacán;

c) a piaci szereplő fontossága a megfelelő szintű szolgáltatás- vagy árukínálat fenntartásában az Unióban, figyelembe véve az adott szolgáltatás vagy áru nyújtásához rendelkezésre álló alternatív eszközöket;

d) az a hatás, amelyet a piaci szereplő által nyújtott szolgáltatás vagy a szereplő általi áruellátás zavara gyakorolhat az Unió félvezető-ellátási láncára és az attól függő piacokra.

2. szakasz

Riasztások és a válságszakasz aktiválása

22. cikk

Riasztások és megelőző intézkedések

(1) Amennyiben valamely illetékes nemzeti hatóság a félvezető-ellátás súlyos zavarának kockázatáról szerez tudomást vagy konkrét és megbízható információval rendelkezik bármely más, megvalósuló releváns kockázati tényezőről vagy bekövetkező eseményről, indokolatlan késedelem nélkül riasztja a Bizottságot.

(2) Amennyiben a Bizottság a félvezető-ellátás súlyos zavarának kockázatáról szerez tudomást, vagy konkrét és megbízható információval rendelkezik bármely más, megvalósuló releváns kockázati tényezőről vagy bekövetkező eseményről, többek között korai előrejelző mutatók alapján, az (1) bekezdés szerinti riasztást vagy nemzetközi partnerek általi riasztást követően, indokolatlan késedelem nélkül végrehajtja a következő megelőző intézkedéseket:

a) összehívja a félvezetőkkel foglalkozó európai testület rendkívüli ülését a következő intézkedések koordinálása érdekében:

i. annak megvitatása, hogy mennyire súlyosak a félvezető-ellátás zavarai;

ii. annak megvitatása, hogy a 23. cikkben említett eljárás megindítása szükséges és arányos-e;

iii. annak megvitatása, hogy helyénvaló, szükséges és arányos-e, hogy a tagállamok megelőző intézkedésként közösen szerezzenek be félvezetőket, köztes termékeket vagy nyersanyagokat (a továbbiakban: közös beszerzés);

iv. párbeszéd indítása a félvezető-értéklánc érdekelt feleivel megelőző intézkedések azonosítása, előkészítése és esetleges koordinálása céljából;

b) az Unió nevében a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban konzultációkat vagy együttműködést kezdeményez az érintett harmadik országokkal az ellátási lánc zavarainak kezelésére irányuló, együttműködésen alapuló megoldások keresése céljából, ami adott esetben magában foglalhatja a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott koordinációt;

c) felkéri az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy értékeljék a kulcsfontosságú piaci szereplők felkészültségének állapotát.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett megvitatást követően lefolytatott bármely közös beszerzést a tagállamok a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 38. és 39. cikkében foglalt szabályokkal, valamint a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) 56. és 57. cikkében foglalt szabályokkal összhangban folytatják le.

23. cikk

A válságszakasz aktiválása

(1) Úgy kell tekinteni, hogy félvezetőválság áll fenn, ha:

a) a félvezető-ellátási láncban olyan súlyos zavarok állnak fenn vagy a félvezetők Unión belüli kereskedelmében olyan súlyos akadályok merülnek fel, amelyek jelentős hiányt okoznak a félvezetők, a köztes termékek, illetve a nyersanyagok vagy feldolgozott anyagok tekintetében, és

b) az ilyen jelentős hiányok olyan mértékben akadályozzák a kritikus ágazatok által használt alapvető termékekkel való ellátást, azok javítását vagy karbantartását, hogy a válság az említett ágazatok által az Unió társadalmára, gazdaságára és biztonságára gyakorolt hatások miatt súlyosan káros hatással lenne a kritikus ágazatok működésére.

(2) Amennyiben a Bizottság a 22. cikk (2) bekezdése szerint potenciális félvezetőválságról szerez tudomást, értékeli, hogy teljesülnek-e az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek. Ezen értékelés során figyelembe kell vennie a válságszakasz által az Unió félvezetőiparára és kritikus ágazataira gyakorolt lehetséges pozitív és negatív hatásokat és következményeket. Amennyiben az említett értékelés konkrét és megbízható bizonyítékkal szolgál, a Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően javasolhatja a Tanácsnak a válságszakasz aktiválását.

(3) A Tanács - minősített többséggel eljárva - tanácsi végrehajtási jogi aktus útján aktiválhatja a válságszakaszt. A válságszakasz időtartamát a végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni, és az nem haladhatja meg a 12 hónapot.

A Bizottság a válsághelyzet alakulásáról rendszeresen és minden esetben legalább háromhavonta jelentést tesz a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek és az Európai Parlamentnek.

(4) Annak az időtartamnak a lejárta előtt, amelyre a válságszakaszt aktiválták, a Bizottság értékeli, hogy helyénvaló-e meghosszabbítani a válságszakaszt. Amennyiben ez az értékelés konkrét és megbízható bizonyítékkal szolgál arra nézve, hogy a válságszakasz aktiválásának feltételei továbbra is teljesülnek, a Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően javasolhatja a Tanácsnak a válságszakasz időtartamának meghosszabbítását.

A Tanács - minősített többséggel eljárva - tanácsi végrehajtási jogi aktus útján meghosszabbíthatja a válságszakaszt. A meghosszabbítás időtartamát korlátozni kell és a tanácsi végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni.

A Bizottság kellően indokolt esetben javasolhatja a válságszakasz egyszeri vagy több alkalommal történő meghosszabbítását.

(5) A válságszakasz során a Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően értékeli, hogy helyénvaló-e a válságszakasz idő előtti megszüntetése. Amennyiben az értékelés erre utal, a Bizottság javasolhatja a Tanácsnak a válságszakasz megszüntetését.

A Tanács - minősített többséggel eljárva - tanácsi végrehajtási jogi aktus útján megszüntetheti a válságszakaszt.

(6) A válságszakasz során a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére szükség szerint összehívja a félvezetőkkel foglalkozó európai testület rendkívüli üléseit.

A tagállamok szorosan együttműködnek a Bizottsággal, és a félvezetőkkel foglalkozó európai testület keretében időben tájékoztatást nyújtanak a félvezető-ellátási lánc tekintetében hozott nemzeti intézkedésekről, és koordinációt folytatnak ezekkel kapcsolatban.

(7) Azon időtartam lejártakor, amelyre a válságszakaszt aktiválták, vagy a válságszakasznak e cikk (5) bekezdése szerinti, idő előtti megszüntetése esetén a 25., 26. és 27. cikkel összhangban hozott intézkedések azonnal hatályukat vesztik.

(8) A Bizottság legkésőbb a válságszakasz időtartamának lejártát követő hat hónapon belül aktualizálja a félvezető-értékláncok 19. és 20. cikk szerinti feltérképezését és nyomon követését, figyelembe véve a válság során szerzett tapasztalatokat.

3. szakasz

Reagálás a hiányra

24. cikk

Szükséghelyzeti eszköztár

(1) A válságszakasznak a 23. cikk szerinti aktiválása esetén, és ha az Unión belüli félvezetőválság kezelése érdekében szükséges, a Bizottság meghozhatja a 25., a 26. vagy a 27. cikkben előírt intézkedést az említett cikkben megállapított feltételek szerint.

(2) A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően a 26. és 27. cikkben előírt intézkedések alkalmazását azokra a kritikus ágazatokra korlátozza, amelyek működését a félvezetőválság megzavarja vagy ilyen zavar fenyegeti. Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések alkalmazásának arányosnak kell lennie, az Unióban a kritikus ágazatokat érintő súlyos zavarok kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia, és az Unió érdekeit kell szolgálnia. Ezen intézkedések alkalmazása során el kell kerülni, hogy aránytalan adminisztratív terhek háruljanak különösen a kkv-kra.

(3) A válságszakasz 23. cikk szerinti aktiválása esetén és adott esetben az Unión belüli félvezetőválság kezelése érdekében a félvezetőkkel foglalkozó európai testület:

a) értékelhet megfelelő és hatékony szükséghelyzeti intézkedéseket és azokkal kapcsolatban tanácsot adhat;

b) értékelheti a védelmi intézkedések esetleges bevezetése által az Unió félvezető-ágazatára várhatóan gyakorolt hatást, figyelembe véve különösen azt, hogy az adott piaci helyzetben fennáll-e valamely alapvető termék (EU) 2015/479 rendelet szerinti jelentős hiánya, és véleményt készít a Bizottság számára;

(4) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdéssel összhangban hozott intézkedésekről, és megindokolja döntését.

(5) A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően további iránymutatást adhat ki a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan.

25. cikk

Információgyűjtés

(1) A válságszakasznak a 23. cikk szerinti aktiválása esetén a Bizottság felkérheti a félvezető-ellátási lánc mentén működő vállalkozásokat, hogy szolgáltassanak információkat gyártási képességeikről, gyártási kapacitásaikról és az aktuális elsődleges zavarokról. A kért információknak a félvezetőválság jellegének értékeléséhez, illetve a lehetséges uniós vagy nemzeti szintű mérséklési vagy szükséghelyzeti intézkedések meghatározásához és értékeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az információkérés nem járhat olyan információ szolgáltatásával, amelynek közlése ellentétes lenne a tagállamok nemzetbiztonsági érdekeivel.

(2) Az információkérés elindítása előtt a Bizottság önkéntes konzultációt folytathat reprezentatív számú érintett vállalkozással, hogy meghatározza az említett kérés megfelelő és arányos tartalmát. A Bizottság az információkérést a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel együttműködve dolgozza ki.

(3) A Bizottság az információkérés elindításához a 32. cikk szerinti biztonságos eszközöket használja és a megszerzett információkat az említett cikknek megfelelően kezeli. E célból az illetékes nemzeti hatóságok továbbítják a Bizottság részére az elérhetőségi adatoknak a 20. cikk (5) bekezdése értelmében összeállított listáját.

A Bizottság haladéktalanul továbbítja az információkérés másolatát azon tagállam illetékes nemzeti hatóságának, amelynek területén a címzett vállalkozás gyártási telephelye található. Ha az illetékes nemzeti hatóság ezt kéri, a Bizottság az uniós joggal összhangban továbbítja az érintett vállalkozástól kapott információkat.

(4) Az információkérésben meg kell jelölni annak jogalapját, annak a szükséges minimumra kell korlátozódnia és arányosnak kell lennie az adatok részletessége és mennyisége, valamint a kért adatokhoz való hozzáférés gyakorisága tekintetében, figyelembe kell vennie a vállalkozás jogos céljait, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket, továbbá abban meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül az információt rendelkezésre kell bocsátani. Meg kell benne jelölni továbbá a 33. cikkben meghatározott szankciókat.

(5) A kért információt az érintett vállalkozás vagy vállalkozástársulás nevében a vállalkozások tulajdonosainak vagy képviselőinek, illetve a jogi személyek, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében a jogszabály vagy a létesítő okirat által képviseletre felhatalmazott személyeknek kell benyújtaniuk.

(6) Amennyiben egy vállalkozás az e cikk szerinti kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt, a 33. cikknek megfelelően pénzbírságot kell rá kiszabni, kivéve, ha a vállalkozás alapos okból nem szolgáltatta a kért információt.

(7) Amennyiben egy, az Unióban letelepedett vállalkozással szemben a félvezetőkkel kapcsolatos tevékenységeivel kapcsolatban harmadik országból kérnek információt, annak kellő időben és oly módon kell tájékoztatnia a Bizottságot, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy a vállalkozástól hasonló információkat kérjen. A Bizottság tájékoztatja a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet valamely harmadik ország ilyen irányú kéréséről.

26. cikk

Kiemelt fontosságú megrendelések

(1) A válságszakasznak a 23. cikk szerinti aktiválása esetén a Bizottság kötelezheti az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket, hogy fogadják el és részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns termékek iránti megrendeléseket (a továbbiakban: kiemelt fontosságú megrendelés). Az ilyen kötelezettség elsőbbséget élvez minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség - adott esetben - félvezetőkkel foglalkozó egyéb olyan vállalkozások számára is előírható, amelyek állami támogatásban részesüléssel összefüggésben elfogadták ennek lehetőségét.

(3) Amennyiben egy, az Unióban letelepedett, félvezetőkkel foglalkozó vállalkozás harmadik ország kiemelt fontosságú megrendelési intézkedésének hatálya alá tartozik, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. Ha ez a kötelezettség jelentős hatással van bizonyos kritikus ágazatok működésére, a Bizottság - amennyiben ez szükséges és arányos - megkövetelheti a vállalkozástól, hogy a (4), (5) és (6) bekezdéssel összhangban fogadja el és részesítse előnyben a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendeléseket.

(4) A kiemelt fontosságú megrendeléseket azokra a kedvezményezettekre kell korlátozni, amelyek kritikus ágazatok félvezető-felhasználói vagy kritikus ágazatokat ellátó olyan vállalkozások, amelyek tevékenységeiben zavar állt be, vagy amelyek tevékenységeit illetően fennáll a zavar kockázata, és amelyek nem tudták más módon elkerülni vagy enyhíteni a hiány hatását annak ellenére, hogy megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket hajtottak végre. A Bizottság felkérheti a kedvezményezetteket, hogy erre vonatkozóan nyújtsanak be megfelelő bizonyítékot.

(5) Az e cikk (1), a (2) és a (3) bekezdése szerinti kötelezettségeket mint végső eszközként alkalmazható intézkedést a Bizottság határozatban állapítja meg. A Bizottság ezt a határozatot a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően, az összes alkalmazandó uniós jogi kötelezettségnek megfelelően, az eset körülményeit figyelembe véve hozza meg, beleértve a szükségesség és az arányosság elvét is. A határozatban figyelembe kell venni különösen az érintett vállalkozás jogos céljait, valamint a gyártási folyamat bármilyen megváltoztatásához szükséges költségeket, erőfeszítéseket és műszaki kiigazításokat. Határozatában a Bizottság megjelöli a kiemelt fontosságú megrendelés jogalapját, meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a megrendelést teljesíteni kell, és adott esetben meghatározza a terméket és a mennyiséget, valamint - adott esetben - az ilyen kötelezettség be nem tartása esetére a 33. cikkben meghatározott szankciókat. A kiemelt fontosságú megrendelést méltányos és észszerű áron kell eszközölni.

(6) A kiemelt fontosságú megrendelések (1) bekezdés szerinti kiadását megelőzően a Bizottság lehetőséget biztosít a kiemelt fontosságú megrendelés tervezett címzettjének arra, hogy meghallgassák a megrendelés megvalósíthatóságáról és részleteiről. A Bizottság nem adja ki a kiemelt fontosságú megrendelést, amennyiben:

a) a vállalkozás elégtelen gyártási képesség vagy gyártási kapacitás vagy technikai okok miatt nem képes teljesíteni a kiemelt fontosságú megrendelést, még a megrendelés preferenciális kezelése mellett sem;

b) a megrendelés elfogadása észszerűtlen gazdasági terhet jelentene és különös nehézségeket okozna a vállalkozásnak, beleértve az üzletmenet-folytonossághoz kapcsolódó lényeges kockázatokat.

(7) Amennyiben egy vállalkozás számára elő van írva valamely kiemelt fontosságú megrendelés elfogadása és előnyben részesítése, nem felel a szerződéses kötelezettségek olyan megszegéséért, amely a kiemelt fontosságú megrendelések teljesítéséhez szükséges. A felelősség csak annyiban zárható ki, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megsértése szükséges volt az előírt előnyben részesítésnek való megfeleléshez.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a kiemelt fontosságú megrendelések működésének gyakorlati és operatív szabályait. Az említett végrehajtási jogi aktust a 38. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

Közös beszerzés

(1) A válságszakasznak a 23. cikk szerinti aktiválása esetén a Bizottság két vagy több tagállam kérésére központi beszerző szervként járhat el a részt venni kívánó összes tagállam (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) nevében a válság szempontjából releváns olyan termékek közbeszerzése (a továbbiakban: közös beszerzés) tekintetében, amelyek a kritikus ágazatokat szolgálják. A közös beszerzésben való részvétel nem sérti az egyéb közbeszerzési eljárásokat. A közös beszerzés iránti kérelemben meg kell adni az annak alapjául szolgáló indokokat, és azt kizárólag a félvezetők ellátási láncában bekövetkezett, a válsághoz vezető zavarok kezelésére lehet felhasználni.

(2) A Bizottság - a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményét figyelembe véve - értékeli a kérelem hasznosságát, szükségességét és arányosságát. Amennyiben a Bizottság nem szándékozik eleget tenni a kérelemnek, tájékoztatja az érintett tagállamokat és a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet, és megindokolja az elutasítást.

(3) A Bizottság javaslatot készít a részt vevő tagállamok által aláírandó megállapodásra vonatkozóan. Az ilyen megállapodásban részletesen meg kell szervezni az (1) bekezdésben említett közös beszerzést, beleértve a közös beszerzési mechanizmus alkalmazásának indokolását és a vállalandó kötelezettségeket, és megbízást kell adni a Bizottságnak arra, hogy a részt vevő tagállamok nevében eljárjon.

(4) Az e rendelet szerinti beszerzéseket a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (33) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) a saját beszerzései tekintetében meghatározott szabályoknak megfelelően hajtja végre. A Bizottság valamennyi részt vevő tagállam nevében jogosult és köteles lehet arra, hogy az eredményhez való elsőbbségi jog ellenében szerződéseket kössön a gazdasági szereplőkkel - beleértve a válság szempontjából releváns termékek egyéni gyártóit is - e termékek megvásárlására vagy az ilyen termékek előállításának vagy fejlesztésének finanszírozására vonatkozóan.

(5) Amennyiben a válság szempontjából releváns termékek beszerzése az uniós költségvetésből származó finanszírozást is magában foglal, a gazdasági szereplőkkel kötött egyedi megállapodások egyedi feltételeket határozhatnak meg.

(6) A Bizottság lefolytatja a beszerzési eljárásokat, és a szerződéseket a részt vevő tagállamok nevében megköti a gazdasági szereplőkkel. A Bizottság felkéri a részt vevő tagállamokat, hogy jelöljenek ki képviselőket a beszerzési eljárások előkészítésében való részvételre. A beszerzett termékek telepítése, használata vagy viszonteladása továbbra is a részt vevő tagállamok felelősségi körébe tartozik, a (3) bekezdésben említett megállapodással összhangban.

(7) A közös beszerzés e cikk szerinti alkalmazása nem érinti a költségvetési rendeletben meghatározott egyéb eszközöket.

V. FEJEZET

Irányítás

1. szakasz

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület

28. cikk

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület létrehozása és feladatai

(1) Létrejön a félvezetőkkel foglalkozó európai testület.

(2) A félvezetőkkel foglalkozó európai testület e rendelet értelmében tanácsot ad, segítséget nyújt és ajánlásokat tesz a Bizottságnak, különösen a következők révén:

a) tanácsadás a kezdeményezéssel kapcsolatban a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás hatóságainak testülete számára;

b) tanácsadás a Bizottság részére az integrált gyártólétesítményekre és a nyílt uniós üzemekre vonatkozó kérelmek értékelése terén;

c) véleménycsere a Bizottsággal a szellemitulajdon-jogok, a bizalmas információk és az üzleti titkok félvezető-ágazattal kapcsolatos hatékony védelmének és érvényesítésének legjobb módjairól, az uniós és nemzeti joggal összhangban, az érdekelt felek kellő bevonásával;

d) az olyan konkrét ágazatok és technológiák azonosításának megvitatása és előkészítése, amelyek potenciálisan jelentős társadalmi vagy környezeti hatással, vagy biztonsági jelentőséggel bírnak, és ezért zöld, megbízható és biztonságos termékként való tanúsítást igényelnek;

e) a stratégiai feltérképezéssel, a nyomon követéssel, a riasztással és a megelőző intézkedésekkel, valamint a válságreagálással kapcsolatos kérdések kezelése;

f) tanácsadás a válságszakasz 24-27. cikk szerinti eszközeivel kapcsolatban;

g) tanácsadás és ajánlások tétele e rendelet következetes végrehajtásával kapcsolatban, valamint az e rendelettel kapcsolatos kérdésekben a tagállamok közötti együttműködés és az információcsere elősegítése.

(3) A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek tanácsot kell adnia a Bizottság számára a félvezetőkkel kapcsolatos nemzetközi együttműködést érintő kérdésekben. Ebből a célból figyelembe veheti az érdekelt felek nézeteit, többek között a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetség véleményét. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek rendszeres időközönként meg kell vitatnia a következőket és tájékoztatnia kell a Bizottságot e megbeszélések eredményéről:

a) hogyan fokozható az Unió és a harmadik országok közötti együttműködés a globális félvezető-értéklánc mentén, figyelembe véve a harmadik országokkal kötött, meglévő nemzetközi együttműködési megállapodásokat;

b) mely harmadik országokat lehetne kiemelten kezelni a félvezetőkkel kapcsolatos megerősített nemzetközi együttműködés tekintetében, figyelembe véve a következőket:

i. a félvezető-ellátási láncon belüli kiegészítő jelleg és kölcsönös függőségek;

ii. a kereskedelempolitikák, a vámok, az exportkorlátozások, a kereskedelmi akadályok, valamint a kulcsfontosságú uniós piaci szereplők vállalkozásai megszűnésének, kihelyezésének vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyok általi felvásárlásának a félvezető-ellátásra gyakorolt hatásai nyilvánosan rendelkezésre álló információk alapján;

iii. az ellátás biztonságához való potenciális hozzájárulás, figyelembe véve gyártási kapacitásukat a félvezetők, a köztes termékek és a félvezetők vagy köztes termékek előállításához szükséges nyersanyagok tekintetében;

iv. az adott harmadik ország és az Unió között meglévő együttműködési megállapodások.

Ez a bekezdés nem érinti az Európai Parlament és a Tanács Szerződések szerinti előjogait.

(4) A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek adott esetben biztosítania kell a koordinációt, az együttműködést és az információcserét az uniós jog alapján létrehozott, válságreagálással és a válsághelyzetekre való felkészüléssel foglalkozó releváns struktúrákkal.

29. cikk

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület felépítése

(1) A félvezetőkkel foglalkozó európai testület minden tagállam képviselőiből áll. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület elnöke a Bizottság képviselője.

(2) Minden tagállam kinevez egy magas szintű képviselőt a félvezetőkkel foglalkozó európai testületbe. Amennyiben a funkció és a szakértelem szempontjából releváns, egy tagállam a félvezetőkkel foglalkozó európai testület különböző feladataival kapcsolatban egynél több képviselővel is rendelkezhet. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület minden tagja póttaggal rendelkezik. Csak a tagállamok rendelkeznek szavazati joggal. Képviselőik számától függetlenül minden tagállam csak egy szavazattal rendelkezik.

(3) A félvezetőkkel foglalkozó európai testület - a Bizottság javaslata alapján és az elnökkel egyetértésben - az első ülésén elfogadja az eljárási szabályzatát.

(4) Az elnök meghatározott kérdések vizsgálatára állandó vagy ideiglenes alcsoportokat hozhat létre.

Az elnök adott esetben meghívja ezekbe az alcsoportokba a félvezető-értéklánc képviseleti szervezeteit, a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetséget, a szakszervezeteket és a félvezető-felhasználókat uniós szinten, hogy megfigyelői minőségben ismertessék véleményüket.

Létre kell hozni egy, az uniós kutatási és technológiai szervezeteket magában foglaló alcsoportot, amelynek feladata a stratégiai technológiai iránymutatások konkrét szempontjainak vizsgálata és az erről való jelentéstétel a félvezetőkkel foglalkozó európai testület részére.

30. cikk

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület működése

(1) A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek évente legalább egyszer rendes ülést kell tartania. A Bizottság vagy valamely tagállam kérésére, valamint a 20. cikkben és a 23. cikkben említettek szerint rendkívüli üléseket tarthat.

(2) A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek külön üléseket kell tartania a 28. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett feladatait, valamint a 28. cikk (2) bekezdésének b), d), e) és f) pontjában említett feladatait illetően.

(3) Az elnök hívja össze az üléseket és készíti el a napirendet a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tagjaival való egyeztetést követően, a félvezetőkkel foglalkozó európai testület e rendelet szerinti feladatainak és eljárási szabályzatának megfelelően.

A Bizottság igazgatási és elemzési támogatást nyújt a félvezetőkkel foglalkozó európai testület 28. cikk szerinti tevékenységeihez.

(4) Adott esetben az elnök bevonja a félvezető-ágazat képviseleti szervezeteit és meghív az adott témában speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket, egyebek mellett az érdekelt szervezetek részéről, és - többek között a tagállamok javaslata alapján - megfigyelőket jelöl ki, hogy vegyenek részt az üléseken. Az elnök elősegítheti a félvezetőkkel foglalkozó európai testület és más uniós szervek, hivatalok, ügynökségek, valamint szakértői és tanácsadó csoportok közötti információcserét. Az elnök e célból állandó megfigyelőként meghívja az Európai Parlament egy képviselőjét a félvezetőkkel foglalkozó európai testületbe, különösen a nyomon követésről és a válságreagálásról szóló IV. fejezettel kapcsolatos ülésekre. Az elnök biztosítja a többi érintett uniós intézmény és szerv megfigyelőként való részvételét a félvezetőkkel foglalkozó európai testületben a nyomon követésről és a válságreagálásról szóló IV. fejezettel kapcsolatos üléseken.

A megfigyelők és a szakértők nem rendelkezhetnek szavazati joggal, és nem vehetnek részt a félvezetőkkel foglalkozó európai testület és alcsoportjai véleményeinek, ajánlásainak vagy tanácsainak megfogalmazásában. Adott esetben a félvezetőkkel foglalkozó európai testület felkérheti ezeket a megfigyelőket és szakértőket, hogy információkkal és nézőpontjuk ismertetésével nyújtsanak hozzájárulást.

(5) A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a bizalmas információk 32. cikk szerinti biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosítása érdekében.

2. szakasz

Illetékes nemzeti hatóságok

31. cikk

Az illetékes nemzeti hatóságok és az egyedüli kapcsolattartó pontok kijelölése

(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot e rendelet nemzeti szintű alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása céljából.

(2) Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes nemzeti hatóságot jelöl ki, egyértelműen meghatározza az érintett hatóságok felelősségi körét, és biztosítja, hogy azok hatékonyan és eredményesen együttműködjenek az e rendelet szerinti feladataik ellátása érdekében, beleértve a (3) bekezdésben említett nemzeti egyedüli kapcsolattartó pont kijelölését és tevékenységeit is.

(3) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontot (a továbbiakban: egyedüli kapcsolattartó pont), amely összekötő szerepet tölt be a többi tagállam illetékes nemzeti hatóságaival, a Bizottsággal és a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel való, határokon átnyúló együttműködés biztosítása érdekében. Amennyiben valamely tagállam csak egy illetékes hatóságot jelöl ki, ez az illetékes hatóság lesz egyúttal az egyedüli kapcsolattartó pont is.

(4) Minden tagállam értesíti a Bizottságot az illetékes nemzeti hatóság vagy egynél több illetékes nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint az egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontról, beleértve az e rendelet szerinti pontos feladataikat és felelősségi köreiket, elérhetőségeiket és azok későbbi változásait.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok - beleértve a kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontot is - pártatlanul, átláthatóan és időben gyakorolják hatáskörüket, és hogy rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges hatáskörökkel és megfelelő technikai, pénzügyi és emberi erőforrásokkal.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok adott esetben, valamint az uniós és a nemzeti joggal összhangban konzultáljanak és együttműködjenek más érintett nemzeti hatóságokkal és az érintett érdekelt felekkel.

A Bizottság elősegíti az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködést.

VI. FEJEZET

Titoktartás és szankciók

32. cikk

A bizalmas információk kezelése

(1) Az e rendelet végrehajtása során megszerzett információk kizárólag e rendelet céljaira használhatók fel, és azok a vonatkozó uniós és nemzeti jog szerinti védelemben részesülnek.

(2) A 15., 20. és 25. cikke valamint a 26. cikk (3) bekezdése alapján megszerzett információk a szakmai titoktartás hatálya alá tartoznak, és az uniós intézményekre alkalmazandó szabályok és a vonatkozó nemzeti jog által biztosított védelmet élvezik, beleértve az e szabályok megsértése esetén alkalmazandó rendelkezések aktiválását is.

(3) A Bizottság és a nemzeti hatóságok, azok tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek biztosítják a feladataik és tevékenységeik végzése során megszerzett információk és adatok bizalmas jellegét, különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és az érzékeny üzleti információk vagy üzleti titkok védelme érdekében. Ez a kötelezettség vonatkozik a tagállamok minden olyan képviselőjére, valamint minden olyan megfigyelőre, szakértőre és egyéb résztvevőre, akik a 28. cikk értelmében részt vesznek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein, valamint alkalmazandó a 38. cikk (1) bekezdése szerinti, félvezetőkkel foglalkozó bizottság tagjaira.

(4) A Bizottság szabványosított és biztonságos eszközöket biztosít az e rendelet szerinti információgyűjtéshez, -feldolgozáshoz és -tároláshoz.

(5) Azon harmadik országok illetékes hatóságaival, amelyekkel a megfelelő szintű titoktartás biztosítása érdekében két- vagy többoldalú titoktartási megállapodásokat kötöttek, a Bizottság és a tagállamok - szükség esetén - a 20. és a 25. cikk alapján megszerzett információkat kizárólag olyan összesített formában oszthatják meg, amely megakadályozza az adott tagállamban működő adott vállalat egyedi helyzetével kapcsolatos megállapítások illetéktelenek általi megismerését. Azelőtt, hogy a Bizottság vagy a tagállamok bármilyen információcserébe bocsátkoznának, értesíteniük kell a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet a megosztandó információkról és a vonatkozó titoktartási megállapodásról.

A harmadik országok illetékes hatóságaival való információcsere során a Bizottság egyedüli kapcsolattartó pontot jelöl ki és használ az Unióban az ilyen információk vagy adatok bizalmas módon, a vonatkozó bizottsági eljárásoknak megfelelően történő továbbításának megkönnyítése érdekében.

(6) A Bizottság az információgyűjtés során szerzett tapasztalatok alapján szükség szerint végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a bizalmas információknak az e rendelet szerinti információcserével összefüggésben történő kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 38. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

Szankciók

(1) A Bizottság - amennyiben szükségesnek és arányosnak ítéli - határozatot fogadhat el, amelyben:

a) pénzbírságot szabhat ki, ha egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a 25. cikk szerinti kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt;

b) pénzbírságot szabhat ki, amennyiben egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget a Bizottságnak a harmadik országok által előírt kötelezettségekről való tájékoztatására vonatkozó, a 25. cikk (7) bekezdése és a 26. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségnek;

c) kényszerítő bírságot szabhat ki, amennyiben egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget a 26. cikk szerinti, a válság szempontjából releváns termékek gyártásának előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettségnek.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt a Bizottság lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy a 36. cikknek megfelelően meghallgassák őket. Annak megállapítása érdekében, hogy a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok szükségesnek és arányosnak tekinthetők-e, figyelembe vesz az ilyen vállalkozás által a mulasztással kapcsolatban előadott minden kellően megalapozott indoklást.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben kiszabott pénzbírság összege nem haladhatja meg a 300 000 EUR-t.

Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben kiszabott pénzbírság összege nem haladhatja meg a 150 000 EUR-t.

Ha az érintett vállalkozás kkv, a kiszabott pénzbírság összege nem haladhatja meg az 50 000 EUR-t.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben kiszabott kényszerítő bírság összege a kiemelt fontosságú megrendelést kiadó határozatban megállapított időponttól számítva nem haladhatja meg a 26. cikk szerinti kötelezettség nem teljesítésének minden egyes munkanapjára eső aktuális napi forgalom 1,5 %-át.

Ha az érintett vállalkozás kkv, a kiszabott kényszerítő bírság összege nem haladhatja meg az aktuális napi forgalom 0,5 %-át.

(5) A pénzbírság vagy a kényszerítő bírság összegének megállapításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát - többek között a 26. cikkben meghatározott kiemelt fontosságú megrendelés elfogadására és előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése esetén -, és hogy a vállalkozás részben teljesítette-e a kiemelt fontosságú megrendelést, kellően figyelembe véve az arányosság és a megfelelőség elvét.

(6) Amennyiben a vállalkozás a kényszerítő bírság által érvényesíteni kívánt követelményeknek eleget tett, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét az eredeti határozatban foglalthoz képest alacsonyabb összegben is rögzítheti.

(7) A Bíróság korlátlan joghatósággal rendelkezik a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

34. cikk

A szankciók kiszabására vonatkozó elévülési idők

(1) A 33. cikk alapján a Bizottságra ruházott jogkörökre a következő elévülési idők vonatkoznak:

a) két év a 25. cikk szerinti információkérésre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén;

b) két év a 25. cikk (7) bekezdése és a 26. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén;

c) három év a 26. cikk szerinti, a válság szempontjából releváns termékek előállításának előnyben részesítésére irányuló kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett elévülési idők a jogsértés elkövetésének napján kezdődnek. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén az elévülési idők az utolsó jogsértés elkövetésének napján kezdődnek.

(3) A Bizottság vagy a tagállamok illetékes hatóságai által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében tett intézkedések megszakítják az elévülési időt.

(4) Az elévülési idő megszakadása minden olyan félre vonatkozik, aki a jogsértésben való részvételért felelősnek minősül.

(5) Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak letelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időtartam meghosszabbodik azzal az időtartammal, amely alatt az elévülési idő nyugszik amiatt, hogy a Bizottság határozata a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

35. cikk

A szankciók érvényesítésének elévülési ideje

(1) A Bizottságnak a 33. cikk értelmében elfogadott határozatok érvényesítésére vonatkozó hatáskörére hároméves elévülési idő alkalmazandó.

(2) Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napján kezdődik.

(3) A pénzbírságok és a kényszerítő bírság érvényesítésére vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a) a pénzbírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés;

b) a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4) Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik.

(5) A pénzbírság és a kényszerítő bírság érvényesítésére vonatkozó elévülési idő nyugszik:

a) ha a kötelezett fizetési haladékot kapott;

b) ha a kifizetés kikényszerítését a Bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

36. cikk

A meghallgatáshoz való jog szankciók kiszabása esetén

(1) A 33. cikk szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett vállalkozásnak arra, hogy meghallgassák a következőkről:

a) a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve minden olyan kérdést, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást fogalmazott meg;

b) olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság az a) pontban említett előzetes megállapítások kapcsán kíván meghozni.

(2) Az érintett vállalkozások a Bizottságnak az (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapításaival kapcsolatos észrevételeiket a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül nyújthatják be, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.

(3) A Bizottság csak olyan kifogásokra alapozhatja a határozatait, amelyekkel kapcsolatban az érintett vállalkozásoknak lehetősége volt észrevételt tenni.

(4) Az érintett vállalkozás védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett vállalkozás jogosult kell, hogy legyen hozzáférni a Bizottság irataihoz a megállapodás szerinti közzététel feltételei alapján, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. Az iratbetekintési jog nem terjedhet ki a bizalmas jellegű információkra és a Bizottság vagy a tagállami hatóságok belső dokumentumaira. Ennélfogva a betekintéshez való jog nem terjedhet ki különösen a Bizottság és a tagállami hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információkat közölje és felhasználja.

VII. FEJEZET

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

37. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 17. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2023. szeptember 19-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 17. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk (2) vagy (3) bekezdésében, vagy a 17. cikk (2) bekezdésében értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

38. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság (a továbbiakban: a félvezetőkkel foglalkozó bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

39. cikk

Az (EU) 2021/694 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/694 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a bevezető fordulat helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A programnak hat, egymással összefüggő egyedi célkitűzése van:";

b) a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

"f) 6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők."

2. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"8a. cikk

6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők

Az Unió pénzügyi hozzájárulása a 6. sz. Félvezetők egyedi célkitűzés esetében az (EU) 2023/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1)4. cikke (2) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott célkitűzések megvalósítására irányul.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1781 rendelete (2023. szeptember 13.) az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról (csiprendelet) (HL L 229.., 2023.9.18., 1. o.)." "

3. A 9. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) A programnak a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 8 168 000 000 EUR. (2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő: a) 2 019 914 000 EUR az 1 sz. Nagy teljesítményű számítástechnika egyedi célkitűzésre; b) 1 663 956 000 EUR a 2. sz. Mesterséges intelligencia egyedi célkitűzésre; c) 1 399 566 000 EUR a 3. sz. Kiberbiztonság és bizalom egyedi célkitűzésre; d) 507 347 000 EUR a 4. sz. Fejlett digitális készségek egyedi célkitűzésre; e) 1 002 217 000 EUR az 5. sz. Digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás egyedi célkitűzésre; f) 1 575 000 000 EUR a 6. sz. Félvezetők egyedi célkitűzésre."

4. A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett harmadik országokkal és szervezetekkel az 1. sz., a 2. sz., a 3. sz. és a 6. sz. egyedi célkitűzés tekintetében folytatott együttműködés a 12. cikk hatálya alá tartozik."

5. A 12. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(6) Ha biztonsági okokból kellően indokolt, a munkaprogram rendelkezhet úgy is, hogy társult országokban letelepedett jogalanyok és az Unióban letelepedett, de harmadik országokból irányított jogalanyok csak akkor jogosultak részt venni az 1. sz., a 2. sz. és a 6. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó valamennyi vagy egyes fellépésekben, ha megfelelnek az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmét garantáló és a minősített dokumentumokban foglalt információ védelmét biztosító, ezen jogi személyek által teljesítendő követelményeknek. Az említett követelményeket a munkaprogramban kell meghatározni."

6. A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 6. sz. egyedi célkitűzés és más uniós programok közötti szinergiákat az (EU) 2023/1781 rendelet 6. cikke és III. melléklete ismerteti."

7. A 14. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett szervek egyes végrehajtási feladatokkal történő megbízása révén, közvetett irányítással kell végrehajtani e rendelet 4-8a. cikkével összhangban. A program végrehajtásával megbízott szervek csak akkor térhetnek el az e rendeletben megállapított részvételi és terjesztési szabályoktól, ha az ilyen eltérésről az ezen szerveket létrehozó vagy az ezen szervekre költségvetés-végrehajtási feladatokat átruházó jogi aktus rendelkezik, vagy - a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii., iii. vagy v. alpontjában említett szervek esetében - ha az ilyen eltérésről a hozzájárulási megállapodás rendelkezik, és ezt a szervek sajátos működési igényei vagy a fellépés jellege megkövetelik." ;

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4) Amennyiben az (EU) 2023/1781 rendelet 27. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, az említett cikket kell alkalmazni." .

8. A 17. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Kizárólag a 3-8a. cikkben említett célkitűzések megvalósításához hozzájáruló fellépések jogosultak finanszírozásra."

9. Az I. melléklet a következő bekezdéssel egészül ki:

"6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők

A 6. sz. egyedi célkitűzéshez tartozó intézkedéseket az (EU) 2023/1781 rendelet I. melléklete tartalmazza."

10. A II. melléklet a következő ponttal egészül ki:

"6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők

A 6. sz. egyedi célkitűzés végrehajtásának monitoringjához és az elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mérhető mutatókat az (EU) 2023/1781 rendelet II. melléklete határozza meg."

11. A III. melléklet a következő ponttal egészül ki:

"6. sz. egyedi célkitűzés - Félvezetők

A 6. sz. egyedi célkitűzés esetében az uniós programokkal fennálló szinergiákat az (EU) 2023/1781 rendelet III. melléklete ismerteti."

40. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2026. szeptember 20-ig, majd azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. A jelentéseket közzé kell tenni.

(2) E rendelet értékelésének és felülvizsgálatának céljából a félvezetőkkel foglalkozó európai testület, a tagállamok és az illetékes nemzeti hatóságok annak kérésére információkat szolgáltatnak a Bizottságnak.

(3) A Bizottság az értékelés és felülvizsgálat során figyelembe veszi a félvezetőkkel foglalkozó európai testület, az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb érintett szervek vagy források álláspontját és megállapításait.

41. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. szeptember 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

J. M. ALBARES BUENO

(1) HL C 365., 2022.9.23., 34. o.

(2) HL C 498., 2022.12.30., 94. o.

(3) Az Európai Parlament 2023. július 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. július 25-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(6) A Tanács (EU) 2021/2085 rendelete (2021. november 19.) a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról, valamint a 219/2007/EK, az 557/2014/EU, az 558/2014/EU, az 559/2014/EU, az 560/2014/EU, az 561/2014/EU és a 642/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 427., 2021.11.30., 17. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(9) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(10) A Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 58., 2020.2.27., 4. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79. I, 2019.3.21., 1. o.).

(14) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(15) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).

(20) A Bizottság (EU) 2019/534 ajánlása (2019. március 26.) az 5G hálózatok kiberbiztonságáról (HL L 88., 2019.3.29., 42. o.).

(21) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/479 rendelete (2015. március 11.) a kivitelre vonatkozó közös szabályokról (HL L 83., 2015.3.27., 34. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o.).

(24) A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.).

(25) A Bizottság (EU) 2022/210 ajánlása (2022. február 8.) a félvezetőhiány kezelését célzó közös uniós eszköztárról és a félvezető-ökoszisztéma nyomon követésére szolgáló uniós mechanizmusról (HL L 35., 2022.2.17., 17. o.).

(26) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(27) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(29) A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(30) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

INTÉZKEDÉSEK

A kezdeményezés technikai leírása: az intézkedések köre

A kezdeményezés által támogatott kezdeti és adott esetben későbbi intézkedéseket az alábbi technikai leírással összhangban kell végrehajtani:

I. rész

Az integrált félvezető technológiák tervezési kapacitásai

A kezdeményezés az integrált félvezető technológiák tekintetében nagyszabású innovatív tervezési kapacitásokat fog kiépíteni egy Unió-szerte elérhető virtuális tervezési platformon keresztül. A virtuális tervezési platform kibővített könyvtárakkal és eszköztárral rendelkező új, innovatív tervezési létesítményekből fog állni, amelyek számos meglévő és új technológiát integrálnak (ideértve az olyan kialakulóban lévő technológiákat, mint az integrált fotonika, a kvantum és a mesterséges intelligencia/neuromorf technológia). A meglévő elektronikus tervezési automatizálási eszközökkel együtt lehetővé teszi majd innovatív komponensek és új rendszerkoncepciók kidolgozását, valamint olyan kulcsfontosságú funkciók demonstrálását, mint a nagy teljesítményű, alacsony energiaigényű, biztonsági, új 3D-s és heterogén rendszer-architektúrákkal kapcsolatos új megközelítések stb.

A különböző gazdasági ágazatok felhasználói iparágaival szoros együttműködésben a virtuális tervezési platform összekapcsolja majd a tervezővállalatokat, a szellemi tulajdon területén működő cégeket és az eszközök beszállítóit a kutatási és technológiai szervezetekkel, hogy közös technológiafejlesztésen alapuló virtuális prototípus-megoldások születhessenek. A kockázatok és a fejlesztési költségek meg fognak oszlani, és a tervezési eszközökhöz való hozzáférés új, webalapú módszerei kerülnek előtérbe, rugalmas költségmodellekkel - különösen a prototípus-készítés esetében - és közös interfészszabványokkal.

A virtuális tervezési platformot folyamatosan korszerűsíteni kell új tervezési képességekkel, ahogyan folyamatosan egyre több technológiát és kialakítást integrál az alacsony energiaigényű processzorokhoz (beleértve a nyílt forráskódú rendszereket, például a RISC-V-t). Ezenkívül a virtuális tervezési platform más technológiák tervezését is lehetővé teheti, ideértve például a felhasználás helyén programozható logikai kapumátrixon alapuló programozható csipeket, az új 3D-s és heterogén rendszerarchitektúrákat stb. Szolgáltatásait a felhőn keresztül fogja kínálni, így az egész közösség számára maximális hozzáférést és nyitottságot biztosít a tagállamok meglévő és új tervezőközpontjainak hálózatba szervezése révén.

II. rész

Kísérleti gyártósorok az innovatív gyártás, tesztelés és validálás előkészítésére

A kezdeményezés olyan gyártási, tesztelési és validálási kísérleti gyártósorokat támogat, amelyek a laboratóriumi kidolgozás és gyártás közötti szakadék áthidalására szolgálnak a fejlett félvezető technológiák, így például az olyan teljesítményelektronikához szükséges architektúrák és anyagok tekintetében, amely elősegíti a fenntartható és megújuló energiát, az energiatárolást, a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő intelligens gyártást, az automatizálást és az elektromobilitást, az alacsonyabb energiafogyasztást, a kiberbiztonságot, a működési biztonságot és a nagyobb számítástechnikai teljesítményt, vagy amely áttörést jelentő technológiákat integrál, ideértve például a neuromorf és beágyazott MI-vel működő csipeket, az integrált fotonikát, a grafénon és más 2D anyagokon alapuló technológiákat, az elektronika és a mikrofluidika heterogén rendszerekben való integrálását" valamint az elektronikai alkatrészek és rendszerek fenntarthatóságának és körforgásos jellegének fokozását szolgáló technológiai megoldásokat. A kiemelt területek magukban foglalják a következőket:

a) Kísérleti gyártósorok az IP-blokkok, virtuális prototípusok, új tervezési opciók és új integrált heterogén rendszerek teljesítményének nyílt és hozzáférhető módon történő kikísérletezésére, tesztelésére és validálására, többek között a folyamattervezési készletek révén.

A virtuális tervezési platform lehetővé teszi az új IP-blokkok és az új rendszerkoncepciók tervezési opcióinak tesztelését és validálását a kísérleti gyártósorokon a korai folyamattervezési készletek segítségével, azonnali visszajelzést adva a modellek finomításához és tökéletesítéséhez a gyártásra való továbbítás előtt. A kezdeményezés a tervezési infrastruktúrával szinergiában a kezdetektől több meglévő kísérleti gyártósort is kibővít, hogy lehetővé tegye a tervezési és (virtuális) prototípus-készítési projektekhez való hozzáférést.

b) Új kísérleti gyártósorok a félvezető technológiák esetében, mint például a teljes kiürítésű "szilícium a szigetelőn" technológia 10-7 nm-re csökkentve, fejlett Gate-All-Around és élvonalbeli csomópontok (pl. 2 nm alatt), kiegészítve a 3D heterogén rendszerek integrálását és a fejlett csomagolást szolgáló kísérleti gyártósorokkal. A kísérleti gyártósorok integrálják majd a legújabb kutatási és innovációs tevékenységeket és azok eredményeit.

A kísérleti gyártósorok magukban foglalnak egy célzott tervezési infrastruktúrát, amely például az áramkörök és system-on-chip rendszerek tervezéséhez használt tervezési eszközök gyártási folyamatát szimuláló tervezési modellekből áll. E tervezési infrastruktúra létrehozása és a kísérleti gyártósorok felhasználóbarát virtualizálása Unió-szerte közvetlenül hozzáférhetővé teszi majd őket a virtuális tervezési platformon keresztül. Ez a kapcsolat lehetővé teszi a tervezői közösség számára, hogy tesztelje és validálja a technológiai lehetőségeket, mielőtt azok kereskedelmi forgalomba kerülnének. Biztosítani fogja, hogy az új csip- és rendszertervezés teljes mértékben kiaknázza az új technológiákban rejlő lehetőségeket, és élvonalbeli innovációt eredményezzen.

Ezek a kísérleti gyártósorok együttesen előmozdítják majd az uniós szellemi tulajdont, készségeket és innovációt a félvezetőgyártási technológiák terén, továbbá megerősítik és javítják majd az Unió pozícióját a fejlett félvezető technológiai modulokhoz, például a litográfiához és a lapkatechnológiákhoz szükséges új gyártási berendezések és anyagok terén.

Szoros egyeztetést és együttműködést kell szervezni az iparral annak érdekében, hogy irányt lehessen mutatni e kapacitásbővítéshez és a kiválasztott minősített kísérleti gyártósorok kritikus bevonásához már a kezdetektől, ideértve például a fejlett csomagolást, a 3D heterogén integrációs technológiát és az olyan fontos kiegészítő funkciókat, mint például a szilíciumfotonika, a teljesítményelektronika, az érzékelési technológiák, a szilícium-grafén és a kvantumtechnológiák. Ez az erőteljes, kibővített, az egész Unióra kiterjedő kísérletigyártósor-infrastruktúra, amely szorosan kapcsolódik a tervezést támogató infrastruktúrához, alapvető fontosságú az Unió tudásának, kapacitásának és képességeinek bővítéséhez, hogy az államilag finanszírozott kutatástól a kereskedelmi finanszírozású gyártásig terjedő innovációs szakadék áthidalható legyen, és az évtized végére növekedjen mind a kereslet, mind a gyártás az Unióban.

III. rész

A kvantumcsipekhez szükséges fejlett technológiai és mérnöki kapacitások

A kezdeményezésnek foglalkoznia kell a nem klasszikus elveket hasznosító információfeldolgozási komponensek jövőbeli generációjának sajátos igényeivel, különösen a kutatási tevékenységeken alapuló kvantumhatásokat hasznosító csipekkel (azaz kvantumcsipekkel). A kiemelt területek magukban foglalják a következőket:

a) Kvantumcsipek innovatív tervezési könyvtárai, amelyek a klasszikus félvezetőipar jól bevált folyamatainak tervezési és gyártási folyamataira építenek a félvezető- és fotonika-alapú qubit-platformok esetében; a félvezetőkkel nem kompatibilis alternatív qubit-platformok innovatív és fejlett tervezőkönyvtárainak és gyártási folyamatainak fejlesztésével kiegészítve.

b) Kísérleti gyártósorok a következő célokra: kvantumáramkörök és vezérlőelektronika integrálása kvantumcsipek építése céljából, a folyamatban lévő kutatásokra építve és azokra alapozva; valamint hozzáférés biztosítása a prototípus-készítésre és -gyártásra szolgáló tiszta helyiségekhez és üzemekhez, csökkentve ezáltal a kvantumkomponensek kis mennyiségben történő kifejlesztéséhez és gyártásához szükséges belépési korlátokat, valamint felgyorsítva az innovációs ciklusokat.

c) Tesztelési és kísérleti létesítmények a többek között a kísérleti gyártósorok által előállított fejlett kvantumösszetevők tesztelésére és validálására, bezárva a kvantumkomponensek tervezői, gyártói és felhasználói közötti innovációs visszacsatolási hurkot.

IV. rész

Kompetenciaközpontok hálózata és készségfejlesztés

A kezdeményezés a következőket támogatja:

a) Kompetenciaközpontok hálózatának létrehozása minden tagállamban e technológiák használatának előmozdítása érdekében, kapcsolódási pontként szolgálva a virtuális tervezési platformhoz és kísérleti gyártósorokhoz, megkönnyítve azok hatékony használatát, valamint szakértelmet és készségeket biztosítva az érdekelt felek, köztük a végfelhasználó kkv-k számára. A kompetenciaközpontok innovatív szolgáltatásokat nyújtanak majd az iparnak, különös figyelemmel a kkv-kra, a tudományos körökre és a hatóságokra, személyre szabott megoldásokat kínálva a felhasználók széles köre számára, ami elősegíti a tervezés és a fejlett technológiák szélesebb körű elterjedését az Unióban. Emellett hozzá fognak járulni a magasan képzett uniós munkaerő kialakulásához is.

b) A készségeket illetően a tervezési eszközökkel és a félvezető technológiákkal kapcsolatos helyi, regionális vagy uniós szintű konkrét képzési intézkedésekre kerül sor. Támogatásban részesülnek majd a felsőfokú tanulmányokra vonatkozó ösztöndíjak. Ezek az intézkedések kiegészítik a készségfejlesztési paktum keretében tett ipari kötelezettségvállalásokat, a tudományos körökkel együttműködésben növelve a szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések számát. Figyelmet fognak fordítani a más ágazatokból átkerülő munkavállalók átképzési és továbbképzési programjaira is.

V. rész

A Csipfinanszírozási Alap keretébe tartozó, az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások, a kkv-k és a félvezető-értékláncban részt vevő egyéb vállalatok tőkéhez való hozzáférését célzó tevékenységek

A kezdeményezés támogatja egy virágzó félvezető- és kvantuminnovációs ökoszisztéma létrehozását azáltal, hogy segíti az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások és a kkv-k kockázati tőkéhez való széles körű hozzáférését üzleti tevékenységük és piaci jelenlétük fenntartható módon történő növelése érdekében.

II. MELLÉKLET

MÉRHETŐ MUTATÓK A KEZDEMÉNYEZÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSÉHEZ ÉS A CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA TERÉN ELÉRT HALADÁSRA VONATKOZÓ JELENTÉSTÉTELHEZ

1.

A kezdeményezés 1. operatív célkitűzésével kapcsolatban:

2.

A kezdeményezés 2. operatív célkitűzésével kapcsolatban:

3.

A kezdeményezés 3. operatív célkitűzésével kapcsolatban:

4.

A kezdeményezés 4. operatív célkitűzésével kapcsolatban:

5.

Azon vállalkozások száma, amelyek igénybe vették a kezdeményezés által támogatott nemzeti kompetenciaközpontok szolgáltatásait.

6.

Azon személyek száma, akik sikerrel elvégeztek a kezdeményezés által támogatott olyan képzési programokat, amelyek keretében fejlett készségeket sajátítottak el, valamint félvezető-technológiákkal és kvantumtechnológiákkal kapcsolatos képzésben részesültek.

7.

A kezdeményezés 5. operatív célkitűzésével kapcsolatban:

8.

Azon induló innovatív vállalkozások, növekvő innovatív vállalkozások és kkv-k száma, amelyek a Csipfinanszírozási Alap keretébe tartozó tevékenységekből kockázati tőkében részesültek, valamint a végrehajtott tőkebefektetések teljes összege.

9.

Az Unióban működő vállalatok beruházásainak összege, többek között az értéklánc azon szegmense szerinti bontásban, amelyben működnek.

III. MELLÉKLET

UNIÓS PROGRAMOKKAL FENNÁLLÓ SZINERGIÁK

1.

a) a kezdeményezésnek a félvezető- és kvantumtechnológiákra irányuló célzott tematikus fókusza kiegészítő jellegű;

b) a Digitális Európa program 1-5. sz. egyedi célkitűzése támogatja a digitális kapacitásépítést a fejlett digitális technológiák terén, beleértve a nagy teljesítményű számítástechnikát, az MI-t és a kiberbiztonságot, és a fejlett digitális készségeket is;

c) a kezdeményezés az élvonalbeli félvezető-technológiák, következő generációs félvezető-technológiák és az élvonalbeli kvantumtechnológiák fejlett tervezési, gyártási és rendszerintegrációs képességeinek megerősítésére irányuló kapacitásépítésbe fog beruházni az innovatív vállalkozásfejlesztés, az uniós félvezető-ellátási és -értékláncok megerősítése, a kulcsfontosságú ipari ágazatok kiszolgálása és új piacok létrehozása érdekében.

2.

a) bár a kezdeményezés és a Horizont Európa által támogatott számos tematikus terület közel áll egymáshoz, a támogatandó intézkedések típusa, várható kimenete és beavatkozási logikája eltérő és egymást kiegészítő;

b) a Horizont Európa széles körű támogatást fog nyújtani a kutatás, a technológiai fejlesztés, a demonstráció, a kísérleti projektek, a koncepcióigazolás, a tesztelés és a prototípus-készítés számára, ideértve az innovatív digitális technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző alkalmazását is, különösen a következők révén:

i. a "Globális kihívások és európai ipari versenyképesség" pilléren belül a "Digitális gazdaság, ipar és világűr" klaszterre szánt célzott költségvetés az alaptechnológiák (MI és robotika, újgenerációs internet, nagy teljesítményű számítástechnika és big data, kulcsfontosságú digitális technológiák, beleértve a mikroelektronikát, a digitális technológiák más technológiákkal való kombinálása) fejlesztése céljából;

ii. kutatási infrastruktúrák támogatása a "Tudományos kiválóság" pillér keretében;

iii. a digitális technológiák integrálása valamennyi globális kihívás területén (egészségügy, biztonság, energia és mobilitás, éghajlat stb.); és

iv. támogatás az "Innovatív Európa" pillér keretébe tartozó, áttörést hozó innovációk térnyeréséhez (amelyek közül sok digitális és más technológiákat fog kombinálni);

c) a kezdeményezés kizárólag a félvezető- és kvantumtechnológiákkal kapcsolatos nagyszabású kapacitások Unió-szerte történő kiépítésére összpontosít. A kezdeményezés a következő területeken valósít meg beruházást:

i. az innováció előmozdítása két egymással szorosan összefüggő technológiai kapacitás támogatásával, amelyek lehetővé teszik új rendszerkoncepciók kidolgozását, valamint kísérleti gyártósorok keretében történő tesztelését és validálását;

ii. célzott támogatás nyújtása a képzési kapacitás kiépítéséhez és az alkalmazott fejlett digitális kompetenciák és készségek fejlesztéséhez a félvezetők technológiafejlesztési és végfelhasználói iparágak általi fejlesztésének és alkalmazásának támogatása érdekében; és

iii. a nemzeti kompetenciaközpontok hálózata, amely központok megkönnyítik a hozzáférést, valamint szakértői és innovációs szolgáltatásokat nyújtanak a végfelhasználói közösségek és iparágak számára új termékek és alkalmazások kifejlesztése, valamint a piaci hiányosságok kezelése érdekében;

d) a kezdeményezés technológiai kapacitásait a kutatási és innovációs közösség rendelkezésére bocsátják, többek között a Horizont Európa keretében támogatott intézkedések esetében is;

e) amint az új digitális technológiák fejlődése a félvezetők területén egyre előrehaladottabbá válik a Horizont Európa keretében, ezen technológiákat adott esetben a kezdeményezés fokozatosan átveszi és bevezeti;

f) az (EU) 2021/695 rendelet Horizont Európa programjai keretében a készségek és kompetenciák fejlesztését szolgáló képzések kialakítására indított programokat - ideértve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulásainak helymegosztási központjai által nyújtott fejlesztést is - kiegészíti a kezdeményezés által támogatott, a fejlett alkalmazott digitális készségekre és a félvezető- és kvantumtechnológiákkal kapcsolatos kompetenciákra irányuló kapacitásfejlesztés;

g) a programozás és a végrehajtás terén erős koordinációs mechanizmusokat vezetnek be, a lehető legnagyobb mértékben összehangolva a Horizont Európa és a kezdeményezés valamennyi eljárását. Irányítási struktúráik a Bizottság valamennyi érintett szolgálatát magukban foglalják.

3.

A megosztott irányítás alá tartozó uniós programokkal, többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, az Európai Szociális Alap Plusszal, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alappal való szinergiák biztosítják a regionális és helyi innovációs ökoszisztémák fejlesztését és megerősítését, az ipari átalakulást, valamint a társadalom és a közigazgatás digitális transzformációját. Ez magában foglalja az ipar digitális transzformációjának és az eredmények elterjedésének támogatását, valamint az új technológiák és az innovatív megoldások bevezetését. A kezdeményezés kiegészíti és támogatja a transznacionális hálózatépítést és az általa támogatott kapacitások feltérképezését, és elérhetővé teszi azokat a kkv-k és a végfelhasználói iparágak számára az Unió valamennyi régiójában.

4.

a) a kezdeményezés a félvezetők területén a széles körű digitális kapacitás- és infrastruktúra-építésre összpontosít, törekedve a kritikus meglévő vagy tesztelt innovatív digitális megoldásoknak egy uniós keretben, a közérdekű területeken vagy a piaci hiányosságok területén történő széles körű elterjedésére és telepítésére az egész Unióban. A kezdeményezést elsősorban a tagállamokkal végzett koordinált és stratégiai beruházásokon keresztül kell végrehajtani a félvezető-technológiákkal kapcsolatos, Unió-szerte megosztandó digitális kapacitások kiépítése és az uniós szintű intézkedések révén. Ez különösen fontos a villamosítás és az önvezető járművek esetében, és a versenyképesebb végfelhasználói iparágak fejlődését szolgálja és segíti elő, különösen a mobilitási és a közlekedési ágazatban;

b) a kezdeményezés kapacitásait és infrastruktúráit rendelkezésre kell bocsátani a mobilitási és közlekedési ágazatban alkalmazható innovatív új technológiák és megoldások tesztelésére. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek támogatnia kell az új innovatív technológiák és megoldások bevezetését és telepítését a mobilitás és a közlekedés területén, valamint más területeken;

c) koordinációs mechanizmusokat kell létrehozni, különösen megfelelő irányítási struktúrák révén.

5.

a) az (EU) 2021/523 rendelet alapján kerül sor a piaci alapú finanszírozás útján történő támogatásra, többek között az e kezdeményezés szerinti szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében; az ilyen piaci alapú finanszírozás vissza nem térítendő támogatással kombinálható;

b) az InvestEU Alap vegyes finanszírozási eszközét a Horizont Európa vagy a Digitális Európa program által vegyesfinanszírozási műveletek keretében pénzügyi eszközök formájában nyújtott finanszírozás támogatja.

6.

a) a kezdeményezés támogatja az élvonalbeli félvezető-technológiák kifejlesztéséhez és bevezetéséhez szükséges fejlett digitális készségek fejlesztését és elsajátítását az érintett iparágakkal együttműködésben;

b) az Erasmus + program fejlett készségekre vonatkozó része kiegészíti a kezdeményezés beavatkozásait, mobilitási tapasztalatok révén segítve a készségek megszerzését valamennyi területen és valamennyi szinten.

7.

Biztosítani kell a szinergiákat a kompetenciákra és készségekre vonatkozó más uniós programokkal és kezdeményezésekkel.

IV. MELLÉKLET

KRITIKUS ÁGAZATOK

1. Energia

2. Közlekedés

3. Bankok

4. Pénzügyi piaci infrastruktúra

5. Egészségügy

6. Ivóvíz

7. Szennyvíz

8. Digitális infrastruktúra

9. Közigazgatás

10. Űrágazat

11. Élelmiszer-előállítás, -feldolgozás és -forgalmazás

12. Védelem

13. Biztonság