62005CJ0045_SUM[1]

A Bíróság (második tanács) 2007. május 24-i ítélete. Maatschap Schonewille-Prins kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: College van Beroep voor het bedrijfsleven - Hollandia. Agrárstruktúrák - Közösségi támogatási programok - A marha- és borjúhús ágazata - A szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása - Vágási támogatás - Kizárás és csökkentés. C-45/05. sz. ügy

C-45/05. sz. ügy

Maatschap Schonewille-Prins

kontra

Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

(a College van Beroep voor het bedrijfsleven [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Agrárstruktúrák – Közösségi támogatási programok – Marhahúságazat – A szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása – Vágási támogatás – Kizárás és csökkentés”

P. Léger főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2006. július 13.

A Bíróság ítélete (második tanács), 2007. május 24.

Az ítélet összefoglalása

1. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Marhahús – Vágási támogatás – A biztosítás feltételei

(1760/2000 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (4)–(7) preambulumbekezdés és 7. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés; 1254/1999 tanácsi rendelet, 21. cikk)

2. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Marhahús – Vágási támogatás – A biztosítás feltételei

(1760/2000 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés; 1254/1999 tanácsi rendelet, 21. cikk)

3. Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Egyes támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere

(1760/2000 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés; 2419/2001 bizottsági rendelet, 44. és 45. cikk)

4. Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Egyes támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere

(1760/2000 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 22. cikk; 3887/92 bizottsági rendelet, 11. cikk)

1.     A marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 1254/1999 rendelet 21. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a szarvasmarha gazdaságba való beszállításának vagy onnan való elszállításának a számítógépes adatbázis felé való bejelentésére vonatkozóan a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében előírt határidő elmulasztása az említett szarvasmarha után járó vágási támogatásra vonatkozó jogosultság megszűnését vonja maga után, és következésképpen az ezen állat után járó támogatásból való kizáráshoz vezet. Az 1254/1999 rendelet említett 21. cikkének szövegéből ugyanis egyértelműen következik, hogy – amint azt az 1254/1999 rendelet (18) preambulumbekezdése is jelzi – a vágási támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy az érintett állattartók betartsák a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására vonatkozó közösségi szabályokat.

Az ilyen értelmezést támasztják alá az 1760/2000 rendelet célkitűzései is, amelyek, amint az a rendelet (4)–(7) preambulumbekezdéséből kitűnik, a fogyasztók marhahús és marhahústermékek minőségébe vetett bizalmának javítása, a közegészség védelmének megőrzése és a marhahúspiac tartós egyensúlyának megerősítése.

(vö. 32., 40., 43. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.     Az arányosság elvére tekintettel nem érinti a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 1254/1999 rendelet 21. cikkének az érvényességét az, hogy e cikk a vágási támogatásra való jogosultságot megszünteti azon szarvasmarha vonatkozásában, amelynek tekintetében a bejelentésre vonatkozóan a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztották, ami következésképpen az ezen állat után járó támogatásból való kizárásához vezet.

Ugyanis a bejelentési határidő betartásának kötelezettsége, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára járvány esetén az állatok származásának gyors azonosítását, valamint a közegészség mindenfajta veszélyeztetésének elkerülése érdekében a szükséges intézkedések azonnali meghozatalát, a szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása rendszerének, és különösen azon rendszernek a célkitűzései közé illeszkedik, amely előírja ezen állatok valós időben történő hatékony nyomon követésének biztosítását, amely közegészségügyi okokból alapvető fontosságú. Következésképpen ez a kötelezettség nem tekinthető az említett célkitűzések elérésére nyilvánvalóan alkalmatlan intézkedésnek.

(vö. 50., 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.     Az olyan szarvasmarhák után járó vágási támogatásból való kizárásra, amelyeket illetően a gazdaságba való beszállítást vagy az onnan való elszállítást nem jelentették be a számítógépes adatbázis felé a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőn belül, nem alkalmazható a 3508/92 rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2419/2001 rendelet 44. és 45. cikke annak érdekében, hogy az említett szarvasmarha után mégis vágási támogatást lehessen nyújtani, még abban az esetben sem, ha az adatbázis felé késedelmesen továbbított adatok helyesek.

Az említett 44. és 45. cikkben előírt kivételek ugyanis csak a szankciókra vonatkozhatnak. Azonban a vágási támogatásból az olyan szarvasmarha tekintetében történő kizárás, amelyre vonatkozóan a gazdaságba való beszállítást vagy az onnan való elszállítást a számítógépes adatbázis felé nem jelentették be az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőn belül, nem szankció, hanem az említett támogatás nyújtására vonatkozó feltételek be nem tartásának a következménye.

(vö. 57–58., 60. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4.     Az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 3887/92 rendelet 11. cikkét és/vagy a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1760/2000 rendelet 22. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok nem írhatnak elő olyan nemzeti szankciókat, amelyek a vágási támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő által igényelhető közösségi támogatás teljes összegéből való levonásokból, illetve a támogatásból történő kizárásból állnak, mivel az ilyen jellegű szankciókat a 3887/92 rendelet már részletesen tartalmazza.

Ez az értelmezés nem mond ellent a fent hivatkozott cikkeknek, mivel nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a 3887/92 rendeletben előírt levonásoktól és kizárásoktól eltérő jellegű nemzeti szankciókat fogadjanak el.

(vö. 65., 67–68. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2007. május 24.( * )

„Agrárstruktúrák – Közösségi támogatási programok – Marhahúságazat – A szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása – Vágási támogatás – Kizárás és csökkentés”

A C-45/05. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz 2005. február 4-én érkezett 2005. február 2-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Maatschap Schonewille-Prins

és

a Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Schintgen, R. Silva de Lapuerta, G. Arestis (előadó) és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: P. Léger,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2006. április 27-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–       a Maatschap Schonewille-Prins képviseletében E. Buys, a Denkavit Nederland igazgatója,

–       a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster és M. de Grave, meghatalmazotti minőségben,

–       az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében T. van Rijn és F. Erlbacher, valamint M. van Heezik, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2006. július 13-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1       Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 339. o.), a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 204., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 30. kötet, 248. o), valamint az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 391., 36. o.) és a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 34. kötet, 308. o) értelmezésére vonatkozik. Az 1254/1999 rendelet tekintetében a kérelem e rendelet 21. cikkének érvényességére is kiterjed.

2       E kérelmet a szarvasmarhafélék tenyésztésével foglalkozó, mezőgazdasági termelőket tömörítő Maatschap Schonewille-Prins (a továbbiakban: Schonewille) és a Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit (holland mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszerügyi miniszter, a továbbiakban: miniszter) között folyamatban lévő jogvita keretében nyújtották be, amelynek tárgya az, hogy a miniszter megtagadta a Schonewille által korábban kérelmezett, a szarvasmarhafélék után járó vágási támogatás nyújtását.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3       Az 1254/1999 rendelet 11. cikke szerint a gazdaságában szarvasmarhákat tartó termelő vágási támogatásban részesülhet, amely az arra alkalmas állatok levágásakor vagy a Közösségen kívüli országba való exportálásakor jár.

4       E tekintetben az említett rendelet 21. cikke a következőképpen rendelkezik:

„E fejezet szerinti közvetlen kifizetésre a 820/97/EK rendelet szerint azonosított és nyilvántartott állatok minősülhetnek jogosultnak [helyesen: Az e fejezet szerinti közvetlen kifizetés csak a 820/97/EK rendelet szerint azonosított és nyilvántartott állatok után nyújtható].”

5       Az 1254/1999 rendelet (18) preambulumbekezdése a következőket írja elő:

„[…] a közvetlen kifizetéseket függővé kell tenni attól, hogy az érintett állattartók betartják-e a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására vonatkozó közösségi szabályokat […]”.

6       A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint a marhahús és a marhahúskészítmények címkézéséről szóló, 1997. április 21-i 820/97/EK tanácsi rendeletet (HL L 117., 1. o.) 2000. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az 1760/2000 rendelet.

7       Az 1760/2000 rendelet (4), (5), (6) és (7) preambulumbekezdése a következőket írja elő:

„A marhahús és a marhahústermékek piacán a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalom megbetegedéseihez kapcsolódó válság miatt bekövetkezett egyensúlyvesztést követően az érintett termékek termelési és értékesítési feltételeinek átláthatósága – különösen a nyomon követhetőség terén – elért javulás [helyesen: – különösen a nyomon követhetőség – terén elért javulás] pozitív hatással volt a marhahúsfogyasztásra. A fogyasztók marhahús iránti bizalmának fenntartása és erősítése, valamint félrevezetésük elkerülése érdekében szükséges egy olyan rendszer kereteinek kidolgozása, amelyben a fogyasztók a termék megfelelő és egyértelmű címkézése útján juthatnak információhoz.

E célból alapvető fontosságú egyrészről a termelési fázisban egy hatékony rendszer bevezetése a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására, […].

E fejlesztésből eredő garanciák révén bizonyos közérdekű követelmények is teljesülni fognak, különös tekintettel az emberi és állati egészség védelmére.

Ennek eredményeképpen a fogyasztók marhahús és marhahústermékek minőségébe vetett bizalma javulni fog, megőrizhető lesz a közegészség védelmének egy magasabb szintje, a marhahúspiac tartós egyensúlya pedig megerősödik.”

8       Az 1760/2000 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A szállítók kivételével minden állattartó köteles:

–       naprakész nyilvántartást vezetni,

–       amint a számítógépes adatbázis teljesen működőképes, minden, a gazdaságba, illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetve halálát, továbbá ezen események időpontját, az eseménytől számított háromtól hétnapos, a tagállam által meghatározott időtartamon belül az illetékes hatóságnak jelenteni. A tagállam kérésére azonban, és a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a Bizottság meghatározhatja azokat a körülményeket, amelyek között a tagállamok meghosszabbíthatják a maximális időtartamot, és különleges szabályokat hozhatnak a különféle hegyvidéki területeken nyári legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgására vonatkozóan.”

9       Ugyanezen rendelet 22. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására. […]

Minden, a tagállam által az állattartóra kiszabott szankciónak arányban kell állnia a szabályszegés súlyosságával. […]”

10     A 3887/92 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A jelen rendelet által előírt szankciókat a nemzeti szinten előírt kiegészítő szankciók sérelme nélkül kell alkalmazni [nem hivatalos fordítás]”.

11     A 3887/92 rendeletet 2002. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 2419/2001 rendelet.

12     A 2419/2001 rendelet 44. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1) Az ebben a címben előírt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes.

(2) Az ebben a címben előírt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni a támogatási kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási kérelem pontatlan, illetve a benyújtása óta pontatlanná vált, ha a mezőgazdasági termelőt nem értesítették az illetékes hatóság szándékáról egy helyszíni ellenőrzés elvégzésére, és az illetékes hatóság még nem értesítette a mezőgazdasági termelőt a kérelemben található bármiféle szabálytalanságról [helyesen: feltéve, hogy a mezőgazdasági termelőt nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzésre irányuló szándékáról, és nem kapott tájékoztatást az illetékes hatóságtól arra vonatkozóan, hogy a kérelme tekintetében szabálytalanságot állapítottak meg].

Az első albekezdésben említett, a mezőgazdasági termelő által megadott információ a támogatási kérelemnek a tényleges helyzetnek megfelelő kiigazítását kell eredményezze [helyesen: a támogatási kérelmet a mezőgazdasági termelő által az első albekezdés szerint megadott információ alapján kiigazítják oly módon, hogy az a tényleges helyzetnek megfeleljen].”

13     Ugyanezen rendelet 45. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1) A kérelmezett szarvasmarhafélékre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibáira és hiányosságaira a 44. cikket kell alkalmazni [helyesen: Azon szarvasmarhafélék vonatkozásában, amelyek után támogatási kérelmet nyújtottak be, a 44. cikket a számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibája vagy hiányossága esetén a kérelem időpontjától kezdődően kell alkalmazni].

(2) A nem kérelmezett szarvasmarhafélékre vonatkozóan a 39. cikkben előírt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő a számítógépes adatbázis bejegyzéseit módosító és kiigazító bejelentést tesz az illetékes hatóság felé, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelőt nem értesítették az illetékes hatóság szándékáról egy helyszíni ellenőrzés elvégzésére. [helyesen: Azon szarvasmarhafélék vonatkozásában, amelyek után nem nyújtottak be kérelmet, a 39. cikkben előírt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelő az illetékes hatósággal közölte a számítógépes adatbázis bejegyzéseire vonatkozó módosításokat és kiegészítéseket, és nem kapott értesítést az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzésre irányuló szándékáról].”

14     A 2419/2001 rendelet 47. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A 2988/95/EK tanácsi rendelet 6. cikkére is figyelemmel az e rendelet szerinti levonások és kizárások nem érintik a közösségi vagy nemzeti jogszabályok bármely egyéb rendelkezése szerinti kiegészítő szankciókat.”

A nemzeti szabályozás

15     A szarvasmarhafélékért és a húsért felelős hivatal által elfogadott, a szarvasmarhafélék azonosításáról és nyilvántartásáról szóló 1998-as holland rendelet (Verordening identificatie en registratie runderen 1998 van het Productschap Vee en Vlees, a továbbiakban: a PVV-rendelet) a következőképpen rendelkezik:

„12. cikk

(1)      Az állattartók, a szállítók kivételével, kötelesek a 820/97 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében, valamint a 7. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdésében előírt adatokat pontosan és kimerítően nyilvántartásba venni.

[…]

13. cikk

„(1)      Az állattartók, a szállítók kivételével, kötelesek a jelen rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokat a szolgálattal három munkanapon belül közölni […].”

16     A vágási támogatásra vonatkozó jogosultságot az állatokra vonatkozó közösségi támogatásokról szóló rendelet (Regeling dierlijke EG-premies, Stcrt. 1996, no 80, a továbbiakban: Regeling) tartalmazza.

17     A Regeling 2.3. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az olyan szarvasmarhaféle levágása vagy harmadik országba történő exportálása után, amely az azonosítási és nyilvántartási regiszter szerint a levágás vagy a harmadik országba történő exportálás időpontjában legalább nyolc hónapos, az állattartó részére a kérelmére a jelen Regeling, valamint az 1254/1999 rendelet és a 2342/1999 rendelet rendelkezéseinek megfelelően támogatás fizetendő.”

18     A Regeling 2.4b. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A szarvasmarha hollandiai vágóhídon történő levágása esetén a vágási támogatás kérelmezése a levágásnak az érintett vágóhíd által a PVV-rendelet alapján az azonosítási és nyilvántartási regiszterbe való bejegyzésével történik.”

19     A Regeling 4.9. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Semmilyen támogatás nem jár azon szarvasmarhafélék után, amelyek tekintetében az állattartó huszonöt napon belül nem felel meg azoknak a rendelkezéseknek, amelyek rá a PVV-rendelet alapján vonatkoznak, amely rendelet előírja a szarvasmarhák születési idejének, valamint a szarvasmarháknak az állattartó gazdaságába való beszállítása vagy onnan való elszállítása, levágása, vagy harmadik országba történő exportálása időpontjának az azonosítási és nyilvántartási regiszterbe való bejegyzését, amennyiben az adott bejegyzési kötelezettség 2000. január 1-jén vagy azt követően keletkezett.

(2)      A támogatás 25 %-kal csökken azon szarvasmarhák után, amelyek tekintetében az állattartó az előírt határidőben nem, de az adott eseménytől számított huszonöt napon belül megfelel azoknak a rendelkezéseknek, amelyek rá a PVV-rendelet alapján vonatkoznak, amely rendelet előírja a szarvasmarhák születési idejének, valamint a szarvasmarháknak az állattartó gazdaságába való beszállítása vagy onnan való elszállítása, levágása, vagy harmadik országba történő exportálása időpontjának az azonosítási és nyilvántartási regiszterbe való bejegyzését, amennyiben az adott bejegyzési kötelezettség 2000 január 1-jén vagy azt követően keletkezett.”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

20     2001. február 1-jén a Schonewille 365 szarvasmarha után vágási támogatás iránti kérelmet nyújtott be a miniszterhez a Regeling alapján.

21     2002. június 24-i határozatában a miniszter kijelentette, hogy a 2001-es évre vonatkozóan a kérelem tárgyát képező szarvasmarhák közül csupán 260 felel meg teljes mértékben vagy részben a támogatás feltételeinek.

22     2002. július 23-i levelével a Schonewille ellen panaszt nyújtott be e határozat. A miniszter 2002. augusztus 19-én helyesbítő határozatot fogadott el, amellyel megállapította, hogy 15 további szarvasmarha után nyújtható teljes mértékű vágási támogatás, és úgy találta, hogy egy másik állat nem felel meg teljes mértékben a támogatás feltételeinek.

23     Az alapügy felei közötti számos levélváltást követően, mivel a Schonewille fenntartotta panaszát, a miniszter 2003. június 19-én új határozatot hozott. E határozatban a panaszt a végül támogathatónak nyilvánított további 15 szarvasmarha utáni vágási támogatásra vonatkozó részében elfogadhatatlannak, az ezt meghaladó részében pedig megalapozatlannak nyilvánította.

24     E határozatában a miniszter egyebekben egyrészt egy szarvasmarha esetében teljes mértékben elutasította a támogatás iránti kérelmet, azzal az indokolással, hogy a Rigeling 4.9. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül nem került sor az azonosítási és nyilvántartási regiszterbe történő bejegyzésre. Másrészt a miniszter a szarvasmarhák egy csoportja tekintetében a kérelmezett támogatást a Regeling 4.9. cikkének (2) bekezdése alapján 25 %-kal csökkentette.

25     2003. július 30-án a Schonewille a kérdéseket előterjesztő bíróság előtt keresetet indított a 2003. június 19-i határozat ellen.

26     Az alapügyben a Schonewille azt az álláspontot képviseli, hogy a miniszter tévesen állapította meg, hogy a szarvasmarhának a gazdaságba való beszállításának az azonosítási és nyilvántartási regiszterbe történő késedelmes bejegyzése igazolhatja a vágási támogatás megtagadását vagy csökkentését. Álláspontja szerint a szarvasmarhafélék támogathatóságát kizárólag az 1254/1999 rendelet 21. cikke alapján kell értékelni. Mivel ez a cikk kizárólag azt követeli meg, hogy az állatokat az 1760/2000 rendelet szerint azonosítsák és nyilvántartsák, a Schonewille álláspontja szerint a miniszter a szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása tekintetében nem állapíthat meg olyan további feltételeket az említett támogathatóságra vonatkozóan, mint a Regeling 4.9. cikkében előírt, az említett regiszterbe történő bejegyzés időpontját érintő követelmények.

27     A kérdéseket előterjesztő bíróság nézete szerint a jelen ügyben alapvetően az a kérdés merül fel, hogy figyelembe véve a szarvasmarhafélék gazdaságba való beszállítása időpontjának bejegyzése tárgyában, a Schonewille által az azonosítási és nyilvántartási regiszter kezelője felé tett bejelentések tekintetében megállapított szabálytalanságokat, a miniszter megalapozottan zárta-e ki teljes mértékben vagy részben az 1254/1999 rendelet szerinti vágási támogatásra vonatkozó jogosultságot.

28     E körülmények között a College van Beroep voor het bedrijfsleven felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

1)      Úgy kell-e értelmezni az 1254/1999/EK rendelet 21. cikkét, hogy az 1760/2000/EK rendelet betartásával kapcsolatos bármilyen szabálytalanság egy állat vonatkozásában az állatra megállapított vágási támogatásból való teljes kizárást vonja maga után?

2)      Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: érvényes-e az 1254/1999/EK rendelet 21. cikke, különösen az abból eredő következményekre tekintettel?

3)      Alkalmazható-e a 2419/2001/EK rendelet 44. és 45. cikke az 1760/2000/EK rendelet betartása során elkövetett szabálytalanságokra?

4)      A harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén: azt jelenti-e a 2419/2001/EK rendelet 44. cikkével összefüggésben értelmezett 45. cikkének helyes alkalmazása, hogy a vágási támogatásból való teljes kizárás nem alkalmazható a számítógépes adatbázis kezelője felé történő bejelentéssel kapcsolatos mulasztás miatt, ha a közölt adatok, mint a jelen ügyben a beszállítási adatok, tényszerűen teljes mértékben helyesek (és kezdettől fogva azok voltak, így nem kellett őket helyesbíteni)? Ha ez nem vonatkozik minden mulasztásra, vonatkozik-e a jelen jogvita tényállására, ahol a mulasztás az adatok késedelmes továbbításában áll (néhány nap vagy hét), miközben a vágásra jóval későbbi időpontban kerül sor?

5)      Úgy kell-e értelmezni a 3887/92/EGK rendelet 11. cikkét, és/vagy az 1760/2000/EK rendelet 22. cikkét és/vagy a 2419/2001/EK rendelet 47. cikkének (2) bekezdését, hogy e rendelet betartásának biztosítása érdekében a tagállamok jogosultak nemzeti szankció útján a vágási támogatásra vonatkozó közösségi szabályokon alapuló jogosultsággal kapcsolatos levonásokat és kizárásokat alkalmazni?

6)      Az ötödik kérdésre adott részben vagy egészben igenlő válasz esetén: a közösségi szabályokban előírt, a közösségi levonások és kizárások alóli kivételek, különösen a 2419/2001/EK rendelet 44. és 45. cikke, megfelelően alkalmazandók-e a nemzeti levonásokra és kizárásokra is?

7)      A hatodik kérdésre adott igenlő válasz esetén azt eredményezi-e a 2419/2001/EK rendelet 44. cikkével összefüggésben értelmezett 45. cikkének megfelelően történő, helyes alkalmazása, hogy a számítógépes adatbázis felé történő bejelentéssel kapcsolatos mulasztások, különösen az adatok késedelmes továbbítása, nem vezethetnek a vágási támogatásból való kizáráshoz, ha a nyilvántartásba bevezetett adatok, mint a jelen ügyben a beszállítás dátuma, tényszerűen teljes mértékben helyesek?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

29     A kérdéseket előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az 1254/1999 rendelet 21. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a szarvasmarha gazdaságba való beszállításának vagy onnan való elszállításának a számítógépes adatbázis felé történő bejelentésére vonatkozóan az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása maga után vonja-e az ezen állat után járó vágási támogatásra vonatkozó jogosultság kizárását.

30     Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely közösségi jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak a rendelkezés szövegét, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek részét képezi (lásd különösen a C-294/01. sz. Granarolo-ügyben 2003. november 13-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-13429. o.] 34. pontját és a C-306/05. sz. SGAE-ügyben 2006. december 7-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-11519. o.] 34. pontját).

31     Az 1254/1999 rendelet 21. cikke szerint a vágási támogatás „a[z] [1760/2000] rendelet szerint azonosított és nyilvántartott állatok” után fizethető.

32     Az említett cikk szövegéből egyértelműen következik, hogy – amint azt az 1254/1999 rendelet (18) preambulumbekezdése is jelzi – a vágási támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy az érintett állattartók betartsák a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására vonatkozó közösségi szabályokat.

33     Ezenfelül meg kell állapítani, hogy a 2419/2001 rendelet (28) preambulumbekezdése szerint „az […] 1254/1999 rendelet 21. cikke alapján a szarvasmarhafélék megfelelő azonosítása és nyilvántartása a [vágási támogatásra való] jogosultság egyik feltétele”.

34     Továbbá, amint arra az 1760/2000 rendelet (8) preambulumbekezdése emlékeztet, „a Közösségen belüli kereskedelmi forgalomban az állatokat a közösségi szabályoknak megfelelően kell azonosítani, és oly módon kell nyilvántartani, hogy a gazdaság, központ vagy szervezet, ahonnan az állatok származnak, vagy ahol ideiglenesen tartották őket, beazonosítható legyen, továbbá […] 1993. január 1-jéig ezeket az azonosítási és nyilvántartási rendszereket az állatoknak az egyes tagállamok területén belüli mozgásaira is ki kell terjeszteni”.

35     E tekintetben az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése különösen a szarvasmarhafélék nyilvántartása tekintetében úgy rendelkezik, hogy valamennyi állattartó „[…] minden, a gazdaságba, illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetve halálát, továbbá ezen események időpontját, az eseménytől számított háromtól hétnapos, a tagállam által meghatározott időtartamon belül az illetékes hatóságnak jelenteni. A tagállam kérésére azonban, és a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a Bizottság meghatározhatja azokat a körülményeket, amelyek között a tagállamok meghosszabbíthatják a maximális időtartamot, és különleges szabályokat hozhatnak a különféle hegyvidéki területeken nyári legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgására vonatkozóan”.

36     Meg kell állapítani, hogy ennek a rendelkezésnek a szövege kógens jellegű, és részletesen megállapítja az állattartókra háruló bejelentési kötelezettség terjedelmét, valamint pontosan meghatározza az állattartók számára az e kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt.

37     Ugyanígy meg kell állapítani, hogy az említett rendelkezés végül pontosan meghatározza az említett határidő meghosszabbításának részletes szabályait. E részletes szabályok pontos meghatározása azonban nem érvényesülne hatékonyan, ha az állattartók szabadon elmulaszthatnák ezt a határidőt.

38     Következésképen e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy minden állattartó köteles a szarvasmarhafélék gazdaságba való beszállításának vagy onnan való elszállításának a számítógépes adatbázis felé való bejelentésekor az előírt határidőt betartani.

39     Ez az értelmezés egyebekben megfelel annak a megfogalmazásnak, amelyet a füljelzők, marhalevelek és állomány-nyilvántartások tekintetében az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 911/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 163., 65. o.) 9. cikke kifejezetten magában foglal, és amely szerint az állattartó az említett bejelentést háromtól hét napig terjedő határidőn belül köteles megtenni.

40     Ezenfelül ugyanezt az értelmezést támasztják alá az 1760/2000 rendelet célkitűzései is, amelyek, amint az a rendelet (4)–(7) preambulumbekezdéséből kitűnik, a fogyasztók marhahús és marhahústermékek minőségébe vetett bizalmának javítása, a közegészség védelmének megőrzése, és a marhahúspiac tartós egyensúlyának megerősítése.

41     E célkitűzések elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere teljes mértékben hatékony és folyamatosan megbízható legyen, oly módon, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára, hogy járvány esetén a lehető legrövidebb időn belül azonosítsák az állat származását, és azonnal elfogadják a szükséges intézkedéseket a közegészség bármiféle veszélyeztetésének megelőzése érdekében. Erre azonban nem lenne lehetőség akkor, ha az állattartó a szarvasmarhafélék mozgását nem jelenti be a számítógépes adatbázis felé az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében előírt határidőn belül.

42     Meg kell állapítani továbbá, hogy az említett cikkben előírt határidőn belüli bejelentés kötelezettsége alól a magában a cikkben említett eltérésen kívül a közösségi jogi rendelkezések kifejezetten semmilyen más eltérést nem engednek, még az 1254/1999 rendelet rendelkezései sem, amelyek a vágási támogatás nyújtását a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó közösségi szabályok betartásától teszik függővé, amely szabályoknak az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdése második francia bekezdésének rendelkezései szerves részét képezik.

43     A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1254/1999 rendelet 21. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a szarvasmarha gazdaságba való beszállításának vagy onnan való elszállításának a számítógépes adatbázis felé való bejelentésére vonatkozóan az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében előírt határidő elmulasztása az említett szarvasmarha után járó vágási támogatásra vonatkozó jogosultság megszűnését vonja maga után, és – következésképpen – az ezen állat után járó támogatásból való kizáráshoz vezet.

A második kérdésről

44     A kérdést előterjesztő bíróság a második kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az 1254/1999 rendelet 21. cikkének a jogkövetkezményei, amint azokat az első kérdésre adott válasz meghatározza, nem aránytalanok-e oly módon, hogy az említett rendelkezés érvénytelenségét vonják maguk után.

45     E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az arányosság elve, amely a közösségi jog általános elveinek egyike, megköveteli, hogy a közösségi intézmények jogi aktusai ne lépjenek túl azon, ami alkalmas és szükséges a szóban forgó szabályozás által elérni kívánt jogszerű cél megvalósításához – így amikor több alkalmas intézkedés közül lehet választani, a legkevésbé kényszerítőt kell igénybe venni –, továbbá megköveteli, hogy az okozott hátrányok ne legyenek aránytalanok az elérni kívánt célokhoz képest (lásd a C-133/93., C-330/93. és C-362/93. sz., Crispoltoni és társai egyesített ügyekben 1994. október 5-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-4863. o.] 41. pontját, valamint a C-157/96. sz., National Farmers’ Union és társai ügyben 1998. május 5-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-2211. o.] 60. pontját).

46     Ami a fent említett feltételek bírósági felülvizsgálatát illeti, a közösségi jogalkotó a közös agrárpolitika tekintetében olyan mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amely megfelel az EK 34 – EK 37. cikkben részére biztosított politikai felelősségnek. Következésképpen az ilyen intézkedés jogszerűségét egyedül az e területen hozott intézkedésnek a hatáskörrel rendelkező intézmény által kitűzött cél elérésére való nyilvánvaló alkalmatlansága érintheti (lásd a Crispoltoni és társai ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 42. pontját, valamint a National Farmers’ Union és társai ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 61. pontját).

47     E tekintetben ezenfelül azt is meg kell állapítani, hogy amikor a közösségi jogalkotó valamely támogatás nyújtásához támogathatósági feltételeket határoz meg, az e feltételek valamelyikének be nem tartásából eredő kizárás nem szankció, hanem csupán a jog által előírt feltételek be nem tartásának az egyszerű következménye (lásd ebben az értelemben a C-171/03. sz., Toeters és Verberk ügyben 2004. november 11-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-10945. o.] 47. pontját).

48     Az 1254/1999 rendelet 21. cikke a vágási támogatás nyújtását a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan az 1760/2000 rendelet rendelkezései által megállapított közösségi szabályok betartásától teszi függővé. Ezek közül a 7. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdése megköveteli a szarvasmarha gazdaságba való beszállításának vagy onnan való elszállításának a számítógépes adatbázis felé történő bejelentésére vonatkozó határidő betartását. Ebből következően ennek a határidőnek az elmulasztása az érintett szarvasmarha után járó vágási támogatásból való kizáráshoz vezet, és ez a kizárás az említett támogatás tekintetében pusztán a támogatásnyújtásra vonatkozó egyik feltétel be nem tartásának a következménye.

49     Amint az a jelen ítélet 40. és 41. pontjából következik, a bejelentésre vonatkozóan az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében előírt határidő betartásának kötelezettsége különösen jelentős a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó közösségi szabályok tekintetében.

50     Ez a kötelezettség ugyanis, amely járvány esetén lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az állatok származásának gyors azonosítását, valamint a közegészség mindenfajta veszélyeztetésének elkerülése érdekében a szükséges intézkedések azonnali meghozatalát, a szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása rendszerének, különösen azon rendszernek az említett pontokban előírt célkitűzései közé illeszkedik, amely előírja ezen állatok valós időben történő hatékony nyomon követésének biztosítását, amely közegészségügyi okokból alapvető fontosságú. Következésképpen ez a kötelezettség nem tekinthető az említett célkitűzések elérésére nyilvánvalóan alkalmatlan intézkedésnek.

51     Meg kell állapítani továbbá, hogy a vágási támogatásból a számítógépes adatbázis felé történő bejelentés határidejének elmulasztása miatt való kizárás kizárólag azokra a szarvasmarhákra vonatkozik, amelyek tekintetében az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott nyilvántartási kötelezettséget nem teljesítették.

52     A második kérdésre ezért azt a választ kell adni, hogy e kérdés vizsgálata nem eredményezte olyan jellegű tényező fennállásának megállapítását, amely az arányosság elvére tekintettel érintené az 1254/1999 rendelet 21. cikkének érvényességét, amennyiben e cikk a vágási támogatásra való jogosultságot megszünteti azon szarvasmarha vonatkozásában, amely tekintetében a bejelentésre vonatkozóan az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztották, ami következésképpen az ezen állat után járó támogatásból való kizárásához vezet.

A harmadik és a negyedik kérdésről

53     A kérdést előterjesztő bíróság az együtt vizsgálandó harmadik és negyedik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a 2419/2001 rendelet 44. és 45. cikke vonatkozik-e az olyan szarvasmarha után járó vágási támogatásból való kizárásra, amelyre vonatkozóan a gazdaságba való beszállítást vagy az onnan való elszállítást a számítógépes adatbázis felé nem jelentették be az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőn belül, abban az esetben, ha az említett adatok, amelyeket késedelemmel továbbítottak az adatbázisba, helyesek.

54     Előzetesen meg kell állapítani, hogy – amint arra indítványának 67. pontjában a főtanácsnok is rámutat – a 2419/2001 rendelet fő szabály szerint nem alkalmazható az alapügy tényállására, mivel az a 3887/92 rendelet időbeli hatálya alá tartozik.

55     Mindazonáltal a Bíróság a C-295/02. sz. Gerken-ügyben 2004. július 1-jén hozott ítéletének (EBHT 2004., I-6369. o.) 61. pontjában megállapította, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.) 2. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy olyan „állattenyésztési” támogatás iránti kérelem esetén, amely a 3887/92 rendelet időbeli hatálya alá tartozik, és amely olyan szabálytalanságot tartalmaz, amely miatt ez utóbbi rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontja szankció alkalmazására ad okot – amely pont jelenleg, az 1999. december 21-i 2801/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 340., 29. o.) általi módosítást követően, a 10c. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdése –, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak visszaható hatállyal alkalmazniuk kell a 2419/2001 rendelet 44. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit, mert e rendelkezések kevésbé szigorúak az érintett magatartás vonatkozásában (lásd még a C-45/06. sz. Campina-ügyben 2007. március 8-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 32. és 33. pontját).

56     Következésképpen a 2419/2001 rendelet 44. és 45. cikkében előírt kivételek visszaható hatállyal alkalmazandók a 3887/92 rendelet időbeli hatálya alá tartozó támogatás iránti kérelmek tekintetében kirótt szankciókra annyiban, amennyiben az említett cikkek alkalmazása enyhébb szankciókat eredményez, mint az utóbbi, ilyen kivételeket nem tartalmazó rendelet alapján alkalmazandó szankciók.

57     A 2419/2001 rendelet 44. és 45. cikkének tárgyi hatálya tekintetében meg kell állapítani, hogy a 44. cikk (1) bekezdése az említett cikkekben előírt kivételek alkalmazását a rendelet IV. címében meghatározott levonásokra és kizárásokra korlátozza. Következésképpen a Gerken-ügyben hozott, fent hivatkozott ítéletben foglalt megállapításokra tekintettel az említett kivételek a 3887/92 rendelet keretében csak a 10b. cikkben előírt szankciókra vonatkozhatnak. Amint azt indítványának 70. pontjában a főtanácsnok megállapította, e cikk célja – amely cikk a mezőgazdasági termelő által igényelhető támogatás teljes összegének csökkentése vagy a támogatásból való kizárása formájában szankciókat állapít meg – az, hogy a mezőgazdasági termelőt pénzügyi jellegű büntetéssel sújtsák az állatoknak a támogatási kérelemben feltüntetett száma, valamint a támogatható állatok megállapított száma között felfedezett különbség miatt.

58     Amint azonban a jelen ítélet 48. cikkéből következik, a vágási támogatásból az olyan szarvasmarha tekintetében történő kizárás, amelyre vonatkozóan a gazdaságba való beszállítást vagy az onnan való elszállítást a számítógépes adatbázis felé nem jelentették be az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőn belül, nem szankció, hanem az említett támogatás nyújtására vonatkozó feltételek be nem tartásának a következménye.

59     Ennek megfelelően a 2419/2001 rendelet 44. és 45. cikkében előírt kivételek nem vonatkozhatnak az ilyen kizárásra oly módon, hogy olyan szarvasmarha támogathatóságát írják elő, amely tekintetében az említett támogatás nyújtásának feltételeit nem teljesítették.

60     A fenti megfontolásokra tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az olyan szarvasmarhák után járó vágási támogatásból való kizárásra, amelyeket illetően a gazdaságba való beszállítást vagy az onnan való elszállítást nem jelentették be a számítógépes adatbázis felé az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőn belül, nem alkalmazható a 2419/2001 rendelet 44. és 45. cikke annak érdekében, hogy az említett szarvasmarha után mégis vágási támogatást lehessen nyújtani, még abban az esetben sem, ha az adatbázis felé késedelmesen továbbított adatok helyesek.

Az ötödik kérdésről

61     A kérdést előterjesztő bíróság az ötödik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a 3887/92 rendelet 11. cikkét és/vagy az 1760/2000 rendelet 22. cikkét és/vagy a 2419/2001 rendelet 47. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a közösségi szabályozás betartásának biztosítása érdekében a tagállamok nemzeti szankció útján csökkenthetik a vágási támogatást, vagy kizárhatják az arra való jogosultságot.

62     Előzetesen meg kell állapítani, hogy – amint az a jelen ítélet 54. és 55. pontjából következik –, mivel a 2419/2001 rendelet fő szabály szerint nem alkalmazható az alapügy tényállására, és mivel a Gerken-ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet megállapítási nem teszik lehetővé az e rendeletben foglalt szankciók visszaható hatállyal történő alkalmazását, csak abban az esetben, ha a kérdéses magatartás tekintetében enyhébbek, az említett rendelet 47. cikkének (2) bekezdése, amely bevezeti a nemzeti és a közösségi szankciók halmazatának lehetőségét, nem alkalmazható visszaható hatállyal, és ezért az alapügyben nem alkalmazható.

63     Ezt követően meg kell állapítani, hogy – hetedik és kilencedik preambulumbekezdésének megfelelően – a 3887/92 rendelet célja a közösségi támogatásokra vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartásának hatékony ellenőrzése, valamint a szabálytalanságok és csalások hatékony megelőzésére, illetve szankcionálására irányuló rendelkezések megállapítása (lásd a C-63/00. sz., Schilling és Nehring ügyben 2002. május 16-án hozott ítélet [EBHT 2002., I-4483. o.] 25. pontját, valamint a Gerken-ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 41. pontját.)

64     E tekintetben a szarvasmarhafélék után járó vágási támogatást illetően az említett rendelet pontosan meghatározza a szabálytalanság esetén alkalmazandó szankciókat, amelyek a következők: a közösségi támogatás teljes összegéből való levonások, illetve a támogatásból való kizárás. A rendelet ily módon a közös szabályok olyan rendszerét vezeti be, amely az Európai Közösség pénzügyi érdekeit kívánja védeni.

65     Következésképpen a tagállamok nem írhatnak elő olyan nemzeti szankciókat, mint a vágási támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő által igényelhető közösségi támogatás teljes összegéből való levonások, illetve a támogatásból történő kizárás, mivel az ilyen jellegű szankciókat a 3887/92 rendelet már részletesen tartalmazza.

66     Ez az értelmezés egyebekben megfelel a 2419/2001 rendelet 51. cikkében és a 3887/92 rendelet, valamint a 2419/2001 rendelet helyébe lépő, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 243. o.) 75. cikkében foglalt kifejezett megfogalmazásnak, amely szerint a tagállamok csak akkor alkalmazhatnak alkalmas nemzeti szankciókat a termelőkkel vagy a támogatások odaítélésének eljárásában részt vevő egyéb piaci résztvevőkkel szemben, ha a vonatkozó levonásokat vagy kizárásokat e rendeletek nem írják elő.

67     Végezetül meg kell állapítani, hogy ez az értelmezés nem mond ellent a 3887/92 rendelet 11. cikkének és/vagy az 1760/2000 rendelet 22. cikkének annyiban, hogy nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a 3887/92 rendeletben előírt levonásoktól és kizárásoktól eltérő jellegű nemzeti szankciókat fogadjanak el.

68     A fenti megfontolásokra tekintettel az ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 3887/92 rendelet 11. cikkét és/vagy a 2000/1760 rendelet 22. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok nem írhatnak elő olyan nemzeti szankciókat, mint a vágási támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő által igényelhető közösségi támogatás teljes összegéből való levonások, illetve a támogatásból történő kizárás, mivel az ilyen jellegű szankciókat a 3887/92 rendelet már részletesen tartalmazza.

A hatodik és a hetedik kérdésről

69     Az ötödik kérdésre adott válaszra tekintettel a hatodik és a hetedik kérdésre nem szükséges válaszolni.

A költségekről

70     Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet 21. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a szarvasmarha gazdaságba való beszállításának vagy onnan való elszállításának a számítógépes adatbázis felé való bejelentésére vonatkozóan a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében előírt határidő elmulasztása az említett szarvasmarha után járó vágási támogatásra vonatkozó jogosultság megszűnését vonja maga után, és következésképpen az ezen állat után járó támogatásból való kizáráshoz vezet.

2) A második előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata nem eredményezte olyan jellegű tényező fennállásának megállapítását, amely az arányosság elvére tekintettel érintené az 1254/1999 rendelet 21. cikkének érvényességét, amennyiben e cikk a vágási támogatásra való jogosultságot megszünteti azon szarvasmarha vonatkozásában, amely tekintetében a bejelentésre vonatkozóan az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztották, ami következésképpen az ezen állat után járó támogatásból való kizáráshoz vezet.

3) Az olyan szarvasmarhák után járó vágási támogatásból való kizárásra, amelyeket illetően a gazdaságba való beszállítást vagy az onnan való elszállítást a számítógépes adatbázis felé nem jelentették be az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott határidőn belül, nem alkalmazható a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet 44. és 45. cikke annak érdekében, hogy az említett szarvasmarha után mégis vágási támogatást lehessen nyújtani, még abban az esetben sem, ha az adatbázis felé késedelmesen továbbított adatok helyesek.

4) Az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet 11. cikkét és/vagy az 1760/2000 rendelet 22. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok nem írhatnak elő olyan nemzeti szankciókat, amelyek a vágási támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő által igényelhető közösségi támogatás teljes összegéből való levonásokból, illetve a támogatásból történő kizárásból állnak, mivel az ilyen jellegű szankciókat a 3887/92 rendelet már részletesen tartalmazza.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: holland.