32024R1468[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1468 rendelete (2024. május 14.) az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletnek a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerek, a KAP stratégiai tervek módosítása, a KAP stratégiai tervek felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések és szankciók alóli mentességek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1468 RENDELETE

(2024. május 14.)

az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletnek a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerek, a KAP stratégiai tervek módosítása, a KAP stratégiai tervek felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések és szankciók alóli mentességek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szabályokat állapít meg a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervekhez (a továbbiakban: KAP stratégiai tervek) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatás vonatkozásában. Az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szabályokat állapít meg a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozására, irányítására és monitoringjára vonatkozóan.

(2) Annak ellenére, hogy az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletek jelentős rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára, és csökkenthetik a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheit, e rendeletek konkrét alkalmazásának első éve a KAP stratégiai tervek révén egyértelművé tette, hogy a KAP uniós jogi keretét bizonyos korlátozott mértékben ki kell igazítani a KAP stratégiai tervek hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint a KAP stratégiai tervek végrehajtásával és bizonyos követelmények ellenőrzésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

(3) Ezen túlmenően a mezőgazdasági termelők rendkívüli nehézségekkel és bizonytalanságokkal néznek szembe. Az elmúlt éveket jelentős számú szélsőséges meteorológiai esemény jellemezte, többek között számos aszály és áradás következett be az év során az Unió különböző részein. Ezek az események hatással vannak a termésre és a bevételre, továbbá jelentősen befolyásolják a szokásos mezőgazdasági gyakorlatok végrehajtását és ütemezését is. Az Ukrajna ellen indított orosz agressziós háború miatt kialakult magas energia- és inputárak, valamint a rendkívüli bizonytalanság, a magas megélhetési költségek, az infláció, a gabonatermelés értékének 2023-as csökkenése és a nemzetközi kereskedelmi forgalom változása további bizonytalanságokhoz vezetett és további nyomást helyezett a mezőgazdasági termelőkre. Ezen események egybeesése komoly nyomást gyakorol a mezőgazdasági termelőkre, mint a természeti erőforrásokkal gazdálkodó gazdasági szereplőkre, hogy alakítsák át a mezőgazdasági üzemeik irányítását és a mezőgazdasági gyakorlatok végrehajtását.

(4) Következésképpen felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendelet egyes rendelkezéseit annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok jobban hozzáigazíthassák a KAP stratégiai tervüket a mezőgazdasági termelők igényeihez, és nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági tevékenységeik elvégzéséhez, figyelembe véve a növekvő kihívásokat, az időjárás kiszámíthatatlanságát és a gazdasági bizonytalanságokat.

(5) Az (EU) 2021/2115 rendelet 13. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy biztosítsák valamennyi mezőgazdasági terület - köztük a termelésből kivont földterületek - jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamoknak nemzeti vagy regionális szinten minimumelőírásokat kell meghatározniuk a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek számára az e rendelet III. mellékletben felsorolt, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó minden egyes előírás tekintetében, az említett előírások mindegyikének a III. mellékletben említettek szerinti fő célkitűzésével összhangban. Az 5., 6. és 7. sz. GAEC-előírás által követett átfogó talajvédelmi és talajminőségi célkitűzéseket számos tényező befolyásolja, így például a talajtípus, a növénykultúra megválasztása, az éghajlati és időjárási viszonyok, valamint a múltbeli és jelenlegi földhasználati és gazdálkodási rendszerek, például a biogazdálkodás, amely bizonyos műveletek esetében eltérő megközelítést igényel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az említett tényezők kellő figyelembevétele nélkül bizonyos követelmények, például a talajművelésre vonatkozó korlátozások vagy egy meghatározott időszakban történő vetésre vonatkozó kötelezettségek előírása negatív hatással lehet bizonyos talajokra vagy bizonyos növényekre, sőt akár a talajvédelemmel kapcsolatos célkitűzéssel is ellentétes lehet. A 9. sz. GAEC-előírás tilalmat ír elő a Natura 2000 területeken elhelyezkedő, környezeti szempontból érzékenynek minősített állandó gyepterületek átalakítására vagy felszántására vonatkozóan. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy előfordulhatnak olyan kivételes helyzetek, amikor az említett, környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületek - például vadállatok vagy inváziós fajok miatt - károsodnak, és a szóban forgó állandó gyepterületek helyreállításához, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a 9. sz. GAEC-előírás követelményei hozzájáruljanak az élőhelyek és fajok védelméhez, olyan - többek között az érintett területek felszántására vonatkozó tilalom alóli mentességet biztosító - intézkedésekre lehet szükség, amelyek megfelelőek az említett helyzetek kezelésére.

(6) A szélsőséges meteorológiai események növekvő száma, valamint a környezeti szempontból érzékenynek minősített állandó gyepterületek vadállatok, inváziós fajok és hasonló tényezők miatti károsodásának nagyobb gyakorisága miatt egyre gyakrabban merülnek fel az 5., 6., 7. és 9. sz. GAEC-előírások követelményeinek alkalmazásával kapcsolatos, a mezőgazdasági termelők által tapasztalt, a tagállamok által kezelendő konkrét problémák is. Fennáll annak a kockázata is, hogy az említett követelmények aránytalanok lennének az 5., 6. és 7. sz. GAEC-előírás szerinti védelmi célkitűzés eléréséhez, valamint a 9. sz. GAEC-előírás szerinti, az élőhelyek és fajok védelmére vonatkozó célkitűzéshez való tényleges hozzájárulásukhoz képest. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi mentességeket állapítsanak meg az 5., 6., 7. és 9. sz. GAEC-előírások követelményei alól az említett követelmények alkalmazása során felmerülő konkrét problémák kezelése érdekében objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok - így például a talajtípusok, a növények vagy a gazdálkodási rendszerek vagy az állandó gyepterületeket többek között a vadállatok vagy inváziós fajok miatt érő károsodás - alapján. Korlátozni kell az említett mentességek területi hatályát, és azok nem akadályozhatják, hogy az említett előírások hozzájáruljanak az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében felsorolt fő céljuk eléréséhez.

(7) Az időjárási viszonyok és az általuk a mezőgazdasági területek állapotára gyakorolt hatás megakadályozhatja a mezőgazdasági termelőket és más kedvezményezetteket abban, hogy egy adott évben megfeleljenek a GAEC-előírások követelményeinek, például a műveletekre vonatkozó határidőknek és időszakoknak. Az olyan helyzet elkerülése érdekében, amelyben az ilyen követelményekkel szembesülő mezőgazdasági termelők például arra kényszerülnek, hogy egy bizonyos időpontig el kell vetniük a növényeket, miközben egy adott évben az időjárási viszonyok egyáltalán nem vagy csak úgy teszik lehetővé a szükséges műveletek elvégzését, hogy súlyos negatív hatást gyakorolnak a talajra, például a talajtömörödést idéznek elő, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó minimumelőírások végrehajtása során az említett követelményektől való ideiglenes eltéréseket írjanak elő. Az ilyen ideiglenes eltérések hatályát a releváns időjárási viszonyok által érintett mezőgazdasági termelőkre és más kedvezményezettekre vagy területekre kell korlátozni, és a tagállamoknak csak a feltétlenül szükséges ideig alkalmazhatják az eltéréseket.

(8) Az (EU) 2021/2115 rendelet számos elemet és eszközt biztosít a tagállamok számára a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához való hozzájárulással, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapításával, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzésével kapcsolatos, a szóban forgó rendelet 6. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzés megvalósításához. Az említett elemek egyike a feltételességi rendszer. Az említett rendelet III. mellékletében felsorolt 8. sz. GAEC-előírás számos követelményt tartalmaz, többek között azt a kötelezettséget, hogy a szántóterületek bizonyos részét nem termelési célú területeknek vagy tájképi elemeknek kell szentelni. A 8. GAEC-előírás fő célja a nem termelési célú tájképi elemek vagy mezőgazdasági területek fenntartása a gazdaságon belüli biológiai sokféleség javítása érdekében. A tagállamok tervezhetnek olyan beavatkozásokat is, amelyek támogatják e cél megvalósítását, ilyenek például az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikke szerinti, az intézkedésekre kiterjedő agrár-ökológiai programok. A kedvezőtlen eseményekből és a gazdasági bizonytalanságokból származó kihívásokkal és bizonytalanságokkal összefüggésben a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyensúlyt kell teremteni a biológiai sokféleség védelméhez és fokozásához hozzájáruló különböző szakpolitikai eszközök között annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők nagyobb rugalmassággal rendelkezzenek ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemük sajátos helyzetétől függően hozzájáruljanak e célkitűzés eléréséhez, és hogy e hozzájárulásért nagyobb pénzügyi kompenzációban részesüljenek.

(9) Konkrétabban, mivel az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében felsoroltak szerint jelenleg a 8. sz. GAEC-előírás első követelménye alapján írják elő azon kötelezettséget, hogy a szántóterületek egy részét nem termelési célú területeknek vagy tájképi elemeknek kell szentelni, az említett rendelet 70., 71. és 72. cikkében említett közvetlen kifizetéseket és beavatkozásokat kérelmező mezőgazdasági termelőknek a felmerült költségek vagy az elmaradt jövedelem kompenzálása nélkül kell betartaniuk az említett követelményt. Ez bizonyos esetekben jelentős pénzügyi terhet róhat az érintett mezőgazdasági termelőkre és kedvezményezettekre, különös tekintettel arra, hogy a 8. sz. GAEC-előírás szerinti, nem termelési célú területeknek vagy tájképi elemeknek szentelt szántóterületen nem lehet növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkozni. Tekintettel az egyes mezőgazdasági termelőkre háruló terhekre és következményekre, valamint az őket sújtó rendkívüli nehézségekre és bizonytalanságokra, annak szükségességét, hogy a szántóterületen nem termelési célú területeket vagy tájképi elemeket kell fenntartani, jobban lehetne kezelni egy olyan eszköz révén, amely nagyobb rugalmasságot, és ami még fontosabb, ösztönzőt biztosít az ilyen nem termelési célú területekhez és tájképi elemekhez kapcsolódó költségek és elmaradt jövedelmek legalább egy részének kompenzálására. Ennek megfelelően az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikkét módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak agrár-ökológiai programokhoz, amelyek a szántóterületeken nem termelési célú területek - például parlagon hagyott területek - fenntartására, valamint új tájképi elemek létrehozására irányuló gyakorlatokra terjednek ki.

(10) Ugyanakkor az (EU) 2021/2115 rendelettel létrehozott feltételességi rendszert át kell alakítani a - szántóterület egy részének nem termelési célú területnek vagy tájképi elemnek való szentelésére vonatkozó - kötelezettségnek az említett rendelet III. mellékletében felsorolt 8. sz. GAEC-előírásból való törlésével. A mezőgazdasági területek meglévő tájképi elemei védelmének biztosítása érdekében a feltételességi rendszer részeként fenn kell tartani a jelenleg a 8. sz. GAEC-előírás követelményeinek részét képező, a tájképi elemek megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, valamint a sövények és fák kivágásának tilalmát a madarak költési és fiókanevelési időszakában.

(11) A tagállamok számára további rugalmasságot kell biztosítani KAP stratégiai terveik módosítása tekintetében, garantálva ugyanakkor azok stabilitását és, megvalósíthatóságát, valamint a módosítási folyamat adminisztratív hatékonyságát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kihívást jelenthet mind az EMGA, mind az EMVA egyedi követelményeit egyetlen, módosításra irányuló kérelemben kezelni. Ugyanakkor korlátozni kell a naptári évenként benyújtható módosítások számát annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőknek és egyéb kedvezményezetteknek elegendő idejük legyen az említett módosítások figyelembevételére, továbbá, hogy korlátozódjanak a tagállamokra háruló adminisztratív terhek, és a Bizottság az említett jogi keretben meghatározott határidőkön belül képes legyen értékelni az említett módosításoknak az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott uniós jogi kerettel való összeegyeztethetőségét. Az említett okokból a KAP stratégiai tervek módosításaira irányuló, naptári évenként benyújtható kérelmek maximális számát kettőre kell növelni azon három további, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelmen felül, amelyeket az (EU) 2021/2115 rendelet 119. cikkének (7) bekezdésével összhangban lehet benyújtani.

(12) Az (EU) 2021/2115 rendelet 120. cikkének megfelelően a tagállamok kötelesek értékelni, hogy szükség van-e KAP stratégiai tervük módosítására az említett rendelet XIII. mellékletében felsorolt jogalkotási aktusok módosításai esetében, és az ilyen értékelésekről meghatározott határidőn belül értesíteniük kell a Bizottságot. Mivel az említett kötelezettség megterhelőnek bizonyult a tagállamok számára, és mérsékelni kell az erőfeszítéseket, amelyek tagállamok részéről a jelenlegi KAP stratégiai tervek programozási időszaka fennmaradó részének értékeléséhez egyébként szükségesek, az említett kötelezettség nem alkalmazandó a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusok azon módosításaira, amelyek 2025. december 31. után lépnek hatályba.

(13) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a számos kedvezőtlen esemény egybeesése kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket, ami miatt nagyobb rugalmasságra és a KAP stratégiai tervek végrehajtásának egyszerűsítésére van szükség bizonyos, az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében felsorolt GAEC-előírások tekintetében.

(14) Az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében felsorolt 6. sz. GAEC-előírás fő célja a talajvédelem, a legérzékenyebb időszakokban minimálisan megkövetelt talajborítás követelménye révén annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fedetlen talaj a legérzékenyebb időszakokban. A 6. sz. GAEC-előírás szerinti követelmények kialakítását és végrehajtását számos tényező befolyásolja, nagyobb mértékben, mint a többi GAEC-előírás esetében. Így különösen, a minimálisan megkövetelt talajborítás különböző eszközökkel biztosítható, amelyek nemcsak a talaj- és éghajlati viszonyoktól függenek, hanem olyan tényezőktől is, mint például a növénykultúra megválasztása és a tenyészidő időtartama az adott évben. Emellett különböző érzékeny időszakok lehetnek, különösen a sajátos talaj- és éghajlati viszonyoktól függően. Ezenkívül a termeléshez, és különösen a vetéshez kapcsolódó döntések meghozatalakor a mezőgazdasági termelőknek és egyéb kedvezményezetteknek össze kell tudniuk egyeztetni a 6. sz. GAEC-előírás követelményeit a kiszámíthatatlan időjárási viszonyokkal. Az említett tényezőkre tekintettel a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyéb GAEC-előírások követelményeihez képest rugalmasabban kezeljék a 6. sz. GAEC-előírás követelményeit, és oly módon, ami biztosítja az ilyen követelmények hozzájárulását az említett előírás fő céljának eléréséhez, figyelembe véve számos tényezőt, így például a talaj- és éghajlati viszonyokat is.

(15) A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy - az (EU) 2021/2115 rendelet 109. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban - meghatározzák a 6. sz. GAEC-előírás fő elemeit, és azokat a KAP stratégiai terveikben összefoglalják. Ezért a Bizottságnak az említett rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével, 109. cikkének (2) bekezdésével, valamint 118. és 119. cikkével összhangban biztosítania kell, hogy a tagállamok által meghatározott 6. sz. GAEC-előírás fő elemei összességében összhangban legyenek az említett GAEC-előírás fő céljával.

(16) Az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében felsorolt 7. sz. GAEC-előírás fő célja a talajpotenciál megőrzése. Tekintettel arra, hogy a növénytermesztés diverzifikálása szintén hozzájárulhat a talajpotenciál megőrzéséhez, ugyanakkor egyes mezőgazdasági termelők számára egyszerűbben megvalósítható azon sokrétű terhelések és kihívások közepette, amelyekkel jelenleg szembesülnek, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy engedélyezzék a mezőgazdasági termelőknek, hogy a 7. sz. GAEC-előírásnak a növénytermesztés diverzifikálása révén is megfelelhessenek. Ezért meg kell határozni a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó minimumkövetelményeket.

(17) Fontos, hogy a KAP a feltételességi követelmények révén továbbra is hozzájáruljon az (EU) 2021/2115 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott környezetvédelmi célkitűzésekhez. Lényeges továbbá, hogy az említett követelmények, mint a tagállamok és a mezőgazdasági termelők számára közös alapkövetelmények stabilitása biztosított legyen. Ezért az (EU) 2021/2115 rendelet feltételességi követelményeit továbbra is valamennyi mezőgazdasági termelőre alkalmazni kell. Az (EU) 2021/2116 rendeletben előírt feltételességi követelmények ellenőrzéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek azonban aránytalanul nagyok lehetnek a mezőgazdasági kistermelők és a nemzeti közigazgatások számára. Ezért a 6., 7. és 8. sz. GAEC-előírásra vonatkozó rugalmassági mechanizmusok alkalmazása mellett csökkenteni kell a mezőgazdasági kistermelőkre és a nemzeti közigazgatásokra az (EU) 2021/2116 rendeletben előírt ellenőrzésekhez kapcsolódó terheket. Ezért az olyan mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelőket, amelynél a mezőgazdasági terület mérete nem haladja meg a 10 hektárt, mentesíteni kell a feltételességi ellenőrzés alól az uniós jog szerinti, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapot tekintetében. Mivel az említett mezőgazdasági kistermelők a KAP-támogatások kedvezményezettjeinek 65 %-át teszik ki, de a teljes mezőgazdasági területnek csak megközelítőleg 10 %-án gazdálkodnak, ez a mentesség számos mezőgazdasági termelő és nemzeti közigazgatás munkáját egyszerűsítené, anélkül, hogy jelentősen akadályozná a feltételességi követelmények hozzájárulását a célkitűzéseik eléréséhez.

(18) Mivel a mezőgazdasági kistermelők által kezelt mezőgazdasági terület korlátozott, és a szankciók általában alacsonyak a mezőgazdasági kistermelők esetében, a szankciók alkalmazása aránytalan terhet róhat a tagállamok közigazgatására. A feltételességi ellenőrzések alól mentesített mezőgazdasági kistermelőket ezért mentesíteni kell a feltételességi követelmények be nem tartása esetén kiszabott közigazgatási szankciók alkalmazása alól is.

(19) A feltételességre és a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzésekhez kapcsolódó túlzott mértékű adminisztratív költségek és terhek elkerülése érdekében azon kedvezményezetteket, akik mind az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti KAP stratégiai terv, mind az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján (5)2025. december 31-ig végrehajtott vidékfejlesztési program keretében részesülnek területalapú támogatásban, és ezért az (EU) 2021/2116 rendelet szerinti feltételességi ellenőrzések hatálya alá tartoznak, mentesíteni kell az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerinti kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések és a szankciók alkalmazása alól.

(20) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a mezőgazdasági termelők által tapasztalt rendkívüli nehézségeknek és bizonytalanságoknak az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendelet egyes rendelkezéseinek felülvizsgálata és egyszerűsítése révén történő kezelését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21) Az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(22) Az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében felsorolt 6., 7. és 8. sz. GAEC-előírás tekintetében e rendeletben megállapított intézkedések zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani a KAP stratégiai terveknek a tagállamok által az (EU) 2021/2115 rendelet 119. cikke alapján a Bizottság jóváhagyására benyújtott módosításai tekintetében 2024-ben, valamint az említett módosításoknak - az említett módosítok Bizottság általi jóváhagyását megelőzően - 2024-ben bekövetkező hatásai tekintetében.

(23) Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők számára nagyobb rugalmasságot kell biztosítani mezőgazdasági tevékenységük végzéséhez, figyelembe véve a növekvő kihívásokat, az időjárás kiszámíthatatlanságát és a gazdasági bizonytalanságokat, amelyekkel szembesülnek, valamint e rendkívüli nehézségek és bizonytalanságok hatásai kezelésének sürgősségét, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(24) A tervezett intézkedések zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében és tekintettel a mezőgazdasági termelőket sújtó rendkívüli nehézségek és bizonytalanságok sürgős kezelésének szükségességére, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(25) A mezőgazdasági kistermelők és a nemzeti hatóságok aránytalan adminisztratív terheinek elkerülése érdekében a feltételességi követelmények be nem tartásával kapcsolatos szankciók alóli mentességet és a kölcsönös megfeleltetési követelmények be nem tartásával kapcsolatos szankciók alóli mentességet visszamenőlegesen, a 2024-es igénylési év tekintetében kell alkalmazni.

(26) Tekintettel arra, hogy a 2024-es igénylési év 2024. január 1-jén kezdődött, az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében felsorolt 6., 7. és 8. sz. GAEC-előírásra vonatkozóan e rendeletben meghatározott intézkedéseket már a 2024-es igénylési év tekintetében alkalmazni kell, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen az említett intézkedéseket az említett igénylési évtől alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/2115 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/2115 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép: (*1) A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről ( HL L 160., 1999.6.26., 80. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1999/1257/oj)." (*2) A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról ( HL L 277., 2005.10.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2005/1698/oj)." (*3) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről ( HL L 347., 2013.12.20., 487. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1305/oj).";"

"a) »szántóterület«: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület; emellett a kötelezettségvállalás ideje alatt növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott olyan földterület, amely a jelen rendelet 31. vagy 70. cikkének, vagy az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (*1) 22., 23. vagy 24. cikkének, vagy az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (*2) 39. cikkének, vagy az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) 28. cikkének megfelelően pihentetés alatt áll.

b) a (4) bekezdés első albekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép: Ha a tagállamok úgy döntenek, a »támogatható hektár« egyéb tájképi elemeket is magában foglalhat, feltéve, hogy azok nincsenek túlsúlyban, és nem akadályozzák jelentősen a mezőgazdasági tevékenység teljesítményét az általuk a mezőgazdasági parcellán elfoglalt terület következtében. Ezen elv végrehajtása során a tagállamok meghatározhatják, hogy az ilyen egyéb tájképi elemek a mezőgazdasági parcella legfeljebb mekkora hányadát boríthatják. A szórványosan elhelyezkedő, nem támogatható tájképi elemeket is tartalmazó állandó gyepterületek tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy rögzített csökkentési együtthatókat alkalmaznak a támogathatónak minősülő terület meghatározására;"

"b) a mezőgazdasági üzem bármely olyan területe, amelyet:

i. a III. mellékletben szereplő 8. sz. GAEC-előírás szerinti megőrzési kötelezettség hatálya alá tartozó tájképi elemek borítanak; vagy

ii. a mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartamára a 31. cikkben említett agrár-ökológiai program eredményeként hoztak létre vagy tartanak fenn.

2. A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"A III. mellékletben felsorolt 5., 6., 7. vagy 9. sz. GAEC-előírás meghatározásakor a tagállamok egyedi mentességeket állapíthatnak meg az említett előírások követelményei alól. Az említett mentességeknek objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon - úgymint növények, talajtípusok és gazdálkodási rendszerek vagy az állandó gyepterületek esetében többek között a vadállatok vagy inváziós fajok miatti károsodás - kell alapulniuk, és területi hatályuknak korlátozottnak kell lenniük. Egyedi mentességek csak akkor állapíthatók meg, és csak olyan mértékben, amennyiben azok szükségesek az említett előírások alkalmazása során felmerülő konkrét problémák kezeléséhez, és nem akadályozhatják jelentősen, hogy az egyes előírások hozzájáruljanak a III. mellékletben felsorolt fő célok megvalósításához.";

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban meghatározott minimumelőírások végrehajtása során a tagállamok ideiglenes eltérést engedélyezhetnek az olyan követelményektől, mint például az említett előírásokban meghatározott határidők és időszakok, ha az időjárási viszonyok megakadályozzák a mezőgazdasági termelőket és egyéb kedvezményezetteket abban, hogy egy adott évben megfeleljenek az említett követelményeknek. Az ilyen ideiglenes eltérések alkalmazási köre az ilyen időjárási viszonyok által érintett mezőgazdasági termelőkre és egyéb kedvezményezettekre, illetve területekre korlátozódik, és csak a feltétlenül szükséges ideig alkalmazhatók."

3. A 31. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben említett agrár-ökológiai programok részeként a tagállamok támogatást hoznak létre és biztosítanak egy vagy több olyan rendszer számára, amelyek a szántóterületeken nem termelési célú területek - így például parlagon hagyott területek - fenntartására, valamint új tájképi elemek létrehozására irányuló gyakorlatokra terjednek ki. Az említett rendszerekben az aktív mezőgazdasági termelők és az aktív mezőgazdasági termelők csoportjai önkéntes alapon vehetnek részt."

4. A 119. cikk (7) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"A KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet naptári évenként kétszer lehet benyújtani, az e rendeletben előírt vagy a 122. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó lehetséges kivételek mellett. Ezenkívül a KAP stratégiai terv időszaka alatt további három, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelem nyújtható be. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a hiányzó elemek benyújtása céljából történő módosításra irányuló, a 118. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmekre."

5. A 120. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"E cikk első bekezdése nem alkalmazandó a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusok azon módosításaira, amelyek 2025. december 31. után lépnek hatályba."

6. A III. melléklet e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Az (EU) 2021/2116 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/2116 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 83. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az olyan mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelőket, amely esetében a mezőgazdasági terület mérete nem haladja meg a 69. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett 10 hektárt, mentesíteni kell az e cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott rendszer szerinti ellenőrzések alól.";

b) a (6) bekezdés f) pontját el kell hagyni;

2. A 84. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4) A olyan mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelőket, amely esetében a mezőgazdasági terület mérete nem haladja meg a 69. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett 10 hektárt, mentesíteni kell az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint a 85. cikkben említett szankciók alól."

3. A 104. cikk (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának iv. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"iv. az EMVA esetében a vidékfejlesztési programok 1305/2013/EU rendelet alapján történő végrehajtásának keretében a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra és a kifizető ügynökség által teljesített kifizetésekre, kivéve az 1306/2013/EU rendelet 96. és 97. cikkét az e rendelet 83. cikkében említett kontrollrendszernek alávetett kedvezményezettek tekintetében;".

3. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az (EU) 2021/2115 rendelet 119. cikke (8) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, a KAP stratégiai terveknek a tagállamok által az említett rendelet 119. cikkének (2) bekezdése alapján a 2024-es igénylési év tekintetében a Bizottság általi jóváhagyásra benyújtott - az e rendelet mellékletében meghatározott 6., 7. vagy 8. sz. GAEC-előírásban tett változtatásokkal kapcsolatos - módosításai hatálybalépésének időpontja nem igényli a Bizottság jóváhagyását.

(2) Az (EU) 2021/2115 rendelet 119. cikkének (11) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 2024-es igénylési évre vonatkozóan határozhatnak úgy, hogy a KAP stratégiai terveknek - az e rendelet mellékletében meghatározott 6., 7. vagy 8. sz. GAEC-előírásban tett változatásokkal kapcsolatos - módosításai a Bizottság általi jóváhagyásuk előtt joghatással bírnak. A 8. sz. GAEC-előírás tekintetében a tagállamok csak akkor hozhatják meg az említett határozatot, ha a 2024-es igénylési év tekintetében az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikkében említett, olyan rendszert alkalmaznak, amely a szántóterületeken nem termelési célú területek - például parlagon hagyott területek - fenntartására vagy új tájképi elemek létrehozására irányuló gyakorlatokra terjed ki.

Az első albekezdésben említett határozat meghozatala során a tagállamok biztosítják, hogy tiszteletben tartsák az uniós jog általános elveit, különösen a jogbiztonság elvét, a megkülönböztetésmentesség elvét, valamint a mezőgazdasági termelők és más kedvezményezettek jogos elvárásainak védelmét, és hogy figyelembe vegyék annak szükségességét, hogy a mezőgazdasági termelőknek és más kedvezményezetteknek elegendő idő álljon rendelkezésükre a módosításoknak való megfeleléshez.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 2. cikk (2) és (3) bekezdését, valamint a mellékletet a 2024-es igénylési évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. május 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2) Az Európai Parlament 2024. április 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. május 13-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2115/oj).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2116/oj).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1305/oj).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 347., 2013.12.20., 549. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1306/oj)

MELLÉKLET

Az (EU) 2021/2115 rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

1. A "6. sz. GAEC-előírásra" vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"6. sz. GAEC-előírás Minimálisan megkövetelt talajborítás a fedetlen talaj elkerülésére a legérzékenyebb időszakokban, a tagállamok által meghatározottak szerint (*1). Talajvédelem a legérzékenyebb időszakokban

2. A 7. sz. GAEC-előírásra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"7. sz. GAEC-előírás Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket. A tagállamok emellett dönthetnek úgy, hogy lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők és más kedvezményezettek számára, hogy ezt az előírást a növénytermesztés diverzifikálásával teljesítsék (*2). A talajpotenciál megőrzése

3. A "8. sz. GAEC-előírásra" vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"8. sz. GAEC-előírás Nem termelési célú tájképi elemek fenntartása a gazdaságon belüli biológiai sokféleség javítása érdekében".

- A tájképi elemek megőrzése

- A sövények és a fák kivágásának tilalma a madarak költési és fiókanevelési időszakában

- Esetleg az inváziós növényfajok megjelenésének megakadályozását szolgáló intézkedések

(*1) A tagállamok különösen figyelembe vehetik, hogy az érintett régiókban a hosszú és zord téli időszak miatt rövid a vegetációs időszak."

(*2) A vetésforgó a termesztett növények parcellaszinten történő megváltoztatását jelenti (az évelő növények, a gyepek és az egyéb egynyári takarmánynövények, valamint a parlagon hagyott földterületek kivételével), beleértve a megfelelően kezelt másodlagos növényeket is.

A gazdálkodási módszerek és a mezőgazdasági-éghajlati feltételek sokfélesége alapján a tagállamok az érintett régiókban a hüvelyes növényekkel kiegészített vetésforgónak vagy a növénytermesztés diverzifikálásának egyéb olyan gyakorlatait is engedélyezhetik, amelyek célja a talajban rejlő potenciál javítása és megőrzése, összhangban e GAEC-előírás célkitűzéseivel.

A növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó követelmények meghatározásakor a tagállamok tiszteletben tartják a következő minimumkövetelményeket:

a) amennyiben a mezőgazdasági üzem szántóterületének mérete 10 és 30 hektár között van, a növénytermesztés diverzifikálása azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzem szántóterületén legalább két különböző növénykultúrát termesztenek; a fő növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75 %-át foglalhatja el;

b) amennyiben a mezőgazdasági üzem szántóterületének mérete meghaladja a 30 hektárt, a növénytermesztés diverzifikálása azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzem szántóterületén legalább három különböző növénykultúrát termesztenek; a fő növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több, mint 75 %-át, továbbá a két fő növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95 %-át.

A tagállamok mentesíthetik az ezen előírás szerinti kötelezettségek alól a következő mezőgazdasági üzemeket:

a) amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére használják, parlagon hagyott földterületként használják, hüvelyes növények termesztésére használják, vagy arra az említett használatok valamely kombinációja vonatkozik;

b) amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület, azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére használják, vagy arra az említett használatok valamely kombinációja vonatkozik; vagy

c) amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek.

A nagy monokultúrák kialakulásának megelőzése érdekében a tagállamok meghatározhatják az egyetlen növénykultúrával borított terület felső határát.

Úgy kell tekinteni, hogy az (EU) 2018/848 rendeletnek megfelelő tanúsítással rendelkező mezőgazdasági termelők megfelelnek ezen GAEC-előírásnak."

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1468/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)