32018R0848[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/848 RENDELETE

(2018. május 30.)

az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az ökológiai termelés elveit és megállapítja az ökológiai termelésre, a kapcsolódó tanúsításra és az ökológiai termelésre utaló jelzések jelöléseken és a reklámozásban való használatára, valamint az (EU) 2017/625 rendeletben megállapított ellenőrzéseket kiegészítő további ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az EUMSZ I. mellékletében felsorolt alábbi, mezőgazdasági eredetű - ezen belül akvakultúrából és méhészetből is származó - termékekre és az ezen termékekből származó termékekre alkalmazandó, amennyiben e termékeket előállítják, elkészítik, jelölik, forgalmazzák, forgalomba hozzák, az Unióba importálják vagy az Unióból exportálják, illetve amennyiben ezeket a termékeket előállítani, elkészíteni, jelölni, forgalmazni, forgalomba hozni, az Unióba importálni vagy az Unióból exportálni kívánják:

a) élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek, beleértve a vetőmagokat és egyéb növényi szaporítóanyagokat is;

b) feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek;

c) takarmány.

Ez a rendelet alkalmazandó az e rendelet I. mellékletében felsorolt, a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó bizonyos egyéb termékekre is, amennyiben azokat előállítják, elkészítik, jelölik, forgalmazzák, forgalomba hozzák, az Unióba importálják vagy az Unióból exportálják, illetve amennyiben azokat előállítani, elkészíteni, jelölni, forgalmazni, forgalomba hozni, az Unióba importálni vagy az Unióból exportálni kívánják.

A vendéglátó, illetve közétkeztetési tevékenységekből származó termékek előállítására, jelölésére és ellenőrzésére a tagállamok nemzeti szabályokat, vagy ennek hiányában magánszabványokat alkalmazhatnak. Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója nem használható az említett termékek jelölésén, megjelenítésében vagy reklámozásában, továbbá nem használható a vendéglátó, illetve közétkeztető reklámozására sem.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"ökológiai termelés" : az e rendeletnek megfelelő termelési módszerek használata az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában, a 10. cikkben említett átállási időszak alatt is;

2.

"ökológiai termék" : a 10. cikkben említett átállási időszak alatt előállított terméktől eltérő, ökológiai termelésből származó termék. A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termékeknek;

3.

"mezőgazdasági nyersanyag" : tartósítási vagy feldolgozási eljárásnak alá nem vetett mezőgazdasági termék;

4.

"megelőző intézkedések" : a biológiai sokféleség és a talaj minőségének megőrzése érdekében a gazdasági szereplők által az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában meghozandó intézkedések, a károsítók és betegségek megelőzésére és az ellenük való védekezésre szolgáló intézkedések, valamint a környezetre és az állatok egészségére, illetve a növények egészségére gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése céljából meghozandó intézkedések;

5.

"elővigyázatossági intézkedések" : az e rendelettel összhangban az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződés kivédése, valamint az ökológiai termékek nem ökológiai termékekkel való keveredésének elkerülése céljából a gazdasági szereplők által az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában meghozandó intézkedések;

6.

"átállás" : a nem ökológiai termelésről az ökológiai termelésre való átmenet meghatározott időszak alatt, melynek folyamán alkalmazzák e rendeletnek az ökológiai termelésre vonatkozó rendelkezéseit;

7.

"átállási termék" : a 10. cikkben említett átállási időszak alatt előállított termék;

8.

"mezőgazdasági üzem" : az azonos irányítás alatt működő, a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek, beleértve az akvakultúrából és méhészetből származó termékeket, illetve az I. mellékletben felsorolt termékek - az illóolajok és az élesztő kivételével - előállítása céljából üzemeltetett összes termelőegység;

9.

"termelőegység" : egy mezőgazdasági üzem valamennyi eszköze, mint például az elsődleges termelésre használt létesítmények, mezőgazdasági parcellák, legelők, szabadtéri területek, állattartó épületek vagy azok részei, kaptárak, halastavak, zárt tartási rendszerek és termelőhelyek algák vagy tenyésztett víziállatok számára, nevelőegységek, part menti vagy tengerfenéki termőhelyek, valamint a termények, növényi termékek, algatermékek, állati termékek, nyersanyagok és bármilyen más releváns inputanyag tárolására szolgáló helyiségek, amelyeket a 10., a 11. vagy a 12. pontban leírtak szerint üzemeltetnek;

10.

"ökológiai termelőegység" : az ökológiai termelésre alkalmazandó követelményeknek megfelelően üzemeltett termelőegység, kivéve a 10. cikkben említett átállási időszak alatt;

11.

"átállási termelőegység" : a 10. cikkben említett átállási időszak alatt az ökológiai termelésre alkalmazandó követelményeknek megfelelően üzemeltett termelőegység; ez a termelőegység állhat mezőgazdasági parcellákból vagy más eszközökből, amelyek vonatkozásában a 10. cikkben említett átállási időszak különböző időpontokban kezdődik meg;

12.

"nem ökológiai termelőegység" : nem az ökológiai termelésre alkalmazandó követelményeknek megfelelően üzemeltetett termelőegység;

13.

"gazdasági szereplő" : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ellenőrzése alá tartozó előállítás, elkészítés és forgalmazás valamennyi szakasza során gondoskodni köteles az e rendeletnek való megfelelésről;

14.

"mezőgazdasági termelő" : olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja - a nemzeti jog által az említett csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül -, aki vagy amely mezőgazdasági tevékenységet folytat;

15.

"mezőgazdasági terület" : az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott mezőgazdasági terület;

16.

"növények" : az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározott növények;

17.

"növényi szaporítóanyag" : olyan növények és a növényeknek a fejlődés bármely szakaszában lévő olyan részei, ideértve a magvakat is, amelyeket egész növények előállítására szántak és amelyek erre alkalmasak;

18.

"ökológiai heterogén anyag" :

az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely: a)

egységes fenotípusos tulajdonságokkal bír; b)

az egyes reproduktív egységek között nagyfokú genetikai és fenotípusos sokféleség jellemzi, így az említett növénycsoportosítást az anyag egésze, nem pedig néhány egység reprezentálja; c)

nem fajta a 2100/94/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 5. cikkének (2) bekezdése értelmében; d)

nem különböző fajták keveréke; és e)

előállítására e rendelettel összhangban került sor;

19.

"ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajta" :

a 2100/94/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott fajta, amely: a)

az egyes reproduktív egységek közötti nagyfokú genetikai és fenotípusos sokféleség által jellemezhető; és b)

az e rendelet II. melléklete I. részének 1.8.4. pontjában említett ökológiai nemesítési tevékenységek eredménye;

20.

"anyanövény" : olyan beazonosított növény, amelyből új növények szaporítása céljából növényi szaporítóanyagot vettek;

21.

"nemzedék" : növények olyan csoportja, amelyek az egymást követő utódok sorában ugyanazon a leszármazási szinten helyezkednek el;

22.

"növénytermesztés" : mezőgazdasági termények kereskedelmi célú előállítása, ideértve a vadon termő növényi termékek begyűjtését is;

23.

"növényi termékek" : az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 6. pontjában meghatározott növényi termékek;

24.

"károsító" : az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 1. cikkének 1. pontjában meghatározott károsító;

25.

"biodinamikus készítmények" : a biodinamikus gazdálkodásban hagyományosan alkalmazott keverékek;

26.

"növényvédő szerek" : az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkében említett termékek;

27.

"állattartás" : házi- vagy háziasított szárazföldi állatok tartása, a rovarokat is beleértve;

28.

"veranda" : a baromfi tartására szolgáló épülethez csatlakozó fedett, de szigeteletlen kültéri építmény, amelynek leghosszabb oldala általában drótkerítéssel vagy hálóval felszerelt, hőmérséklete kültéri, megvilágítása természetes és szükség esetén mesterséges, padlója pedig alommal borított;

29.

"jérce" : a Gallus gallus fajhoz tartozó, 18 hétnél fiatalabb fiatal állat;

30.

"tojótyúk" : a Gallus gallus fajhoz tartozó, legalább 18 hetes állat, amelyet étkezésitojás-termelés céljából tartanak;

31.

"hasznosítható terület" : az 1999/74/EK tanácsi irányelv ( 4 ) 2. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott hasznosítható terület;

32.

"akvakultúra" : az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 4. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott akvakultúra;

33.

"akvakultúra-termék" : az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 34. pontjában meghatározott akvakultúra-termék;

34.

"zárt visszaforgatásos akvakultúrás létesítmény" : olyan létesítmény a szárazföldön vagy hajón, amelyben az akvakultúrás termelés zárt környezetben, a víz visszaforgatásával történik, és állandó külső energiaforrást igényel a tenyésztett víziállatok környezetének stabilizálása érdekében;

35.

"megújuló energiaforrásból származó energia" : nem fosszilis megújuló energiaforrások, mint például a szél-, a nap-, a geotermikus, a hullám- és árapályenergia, a vízenergia, a hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és a biogázok energiája;

36.

"keltető" : a tenyésztésre, illetve termesztésre, keltetésre és nevelésre szolgáló helyek a tenyésztett víziállatok, különösen a halak és a külső vázas, ehető, vízi gerinctelenek korai életszakaszában;

37.

"ivadéknevelő" : olyan hely, ahol közbenső akvakultúrás termelési rendszert alkalmaznak a keltetés és a nyújtás szakaszai között. Az ivadéknevelés szakasza mindig a termelési ciklus első harmadában fejeződik be, a szmoltifikáción áteső fajok kivételével;

38.

"vízszennyezés" : a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 33. pontjában és a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 3. cikkének 8. pontjában meghatározott szennyezés, az említett két irányelv hatálya alá tartozó vizeken;

39.

"polikultúra" : az akvakultúrában két vagy több, általában különböző táplálkozási szinten álló faj nevelése ugyanabban a kultúrában;

40.

"termelési ciklus" : a tenyésztett víziállat vagy alga élettartama a legkorábbi életszakasztól (a tenyésztett víziállatoknál ez a megtermékenyült ikra) a lehalászásig vagy betakarításig;

41.

"helyi fajok" : olyan akvakultúrás fajok, amelyek a 708/2007/EK tanácsi rendelet ( 7 ) 3. cikkének 6., illetve 7. pontjának értelmében idegen és nem honos fajoktól eltérő fajok, valamint az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt fajok;

42.

"állatorvosi kezelés" : egy adott betegség egy előfordulásához kapcsolódó gyógyító vagy megelőző kezelések összessége;

43.

"állatgyógyászati készítmény" : a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 1. cikkének 2. pontjában meghatározott állatgyógyászati készítmény;

44.

"elkészítés" : az ökológiai, illetve átállási termékek tartósítására vagy feldolgozására irányuló műveletek, illetve a feldolgozatlan terméken az eredeti termék módosítása nélkül elvégzett bármely más művelet, például a vágás, a darabolás, a tisztítás vagy őrlés, továbbá a csomagolás, a jelölés vagy a jelölésnek az ökológiai termeléshez kötődő megváltoztatása;

45.

"élelmiszer" : a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

46.

"takarmány" : a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott takarmány;

47.

"takarmány-alapanyagok" : a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 3. cikke (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagok;

48.

"forgalomba hozatal" : a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott forgalomba hozatal;

49.

"nyomonkövethetőség" : képesség arra, hogy az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában nyomonkövessék az élelmiszereket, a takarmányokat, a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékeket és minden olyan anyagot, amely valamely élelmiszerbe, takarmányba vagy a 2. cikk (1) bekezdésében említett bármely termékbe szándékoltan vagy várhatóan be fog kerülni;

50.

"az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás szakasza" : az ökológiai termék elsődleges termelésétől a termék raktározásáig, feldolgozásáig, szállításáig, értékesítéséig és a végső fogyasztó részére történő átadásáig tartó bármely szakasz, ideértve adott esetben a jelölést, a reklámozást, a behozatalt, a kivitelt és az alvállalkozói tevékenységeket is;

51.

"összetevő" : az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott összetevő, illetve élelmiszertől eltérő termékek esetében a termékek előállítása vagy elkészítése során felhasznált bármely olyan anyag vagy termék, amely a késztermékben - akár módosult formában is - továbbra is jelen van;

52.

"jelölés" : valamely termékre vonatkozó olyan szó, leírás, védjegy, márkanév, képi információ vagy jel, amely a terméket kísérő vagy arra utaló csomagoláson, iraton, feliraton, címkén, gyűrűn vagy fémgyűrűn található;

53.

"reklámozás" : a termékeknek a nyilvánosság részére történő bemutatása a címkétől eltérő bármely olyan eszközzel, amely a fogyasztói hozzáállást, meggyőződést és viselkedést szándékoltan vagy valószínűsíthetően befolyásolja és formálja annak érdekében, hogy közvetlen vagy közvetett módon előmozdítsa a termékek eladását;

54.

"illetékes hatóságok" : az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;

55.

"ellenőrző hatóság" : az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott ökológiai ellenőrző hatóság, illetve a Bizottság vagy a Bizottság által elismert harmadik ország által elismert, harmadik országokban az Unióba importálandó ökológiai és átállási termékek ellenőrzésének lefolytatására felhatalmazott hatóság;

56.

"ellenőrző szervezet" : az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározott, felhatalmazással rendelkező szervezet, illetve a Bizottság vagy a Bizottság által elismert harmadik ország által elismert, harmadik országokban az Unióba importálandó ökológiai vagy átállási termékek ellenőrzésének lefolytatására felhatalmazott szervezet;

57.

"meg nem felelés" : e rendeletnek való meg nem felelés, vagy az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusoknak való meg nem felelés;

58.

"géntechnológiával módosított szervezet" vagy "GMO" : a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott, géntechnológiával módosított szervezet, amelyet nem az említett irányelv I.B. mellékletében felsorolt genetikai módosítási technikák alkalmazásával állítottak elő;

59.

"GMO-kból előállított" : teljesen vagy részben GMO-kból származó, de GMO-kat nem tartalmazó és nem azokból álló;

60.

"GMO-k felhasználásával előállított" : az előállítási folyamatban utolsó élő szervezetként GMO-t alkalmazó, de GMO-kat nem tartalmazó, nem azokból álló, és nem is GMO-kból előállított;

61.

"élelmiszer-adalékanyag" : az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott élelmiszer-adalékanyag;

62.

"takarmány-adalékanyag" : az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott takarmány-adalékanyag;

63.

"mesterséges nanoanyag" : az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott mesterséges nanoanyag;

64.

"egyenértékűség" : ugyanazon célok megvalósítása és ugyanazon elvek érvényesítése olyan szabályok alkalmazása révén, amelyek a megfelelés tekintetében azonos szintű garanciát nyújtanak;

65.

"technológiai segédanyag" : az élelmiszerek esetében az 1333/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott technológiai segédanyag, a takarmányok esetében pedig az 1831/2003/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott technológiai segédanyag;

66.

"élelmiszerenzim" : az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott élelmiszerenzim;

67.

"ionizáló sugárzás" : a 2013/59/Euratom tanácsi irányelv ( 16 ) 4. cikkének 46. pontjában meghatározott ionizáló sugárzás;

68.

"előrecsomagolt élelmiszer" : az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott előrecsomagolt élelmiszer;

69.

"baromfitartó épület" : baromfiállomány elhelyezésére szolgáló rögzített vagy mobil épület, amely magában foglal egy tetővel ellátott felületet, így egy verandát is; az épület külön egységekre osztható, amelyek mindegyikében a baromfiállomány egy csoportja kap helyet;

70.

"talajhoz kapcsolódó növénytermesztés" : az altalajjal és az alapkőzettel kapcsolatban álló élő vagy az ökológiai termelésben megengedett anyagokkal és termékekkel kevert vagy termékennyé tett talajban történő termesztés;

71.

"feldolgozatlan termék" : a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) 2. cikke (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott feldolgozatlan termék, a csomagolási és jelölési műveletektől függetlenül;

72.

"feldolgozott termék" : a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott feldolgozott termék, a csomagolási és jelölési műveletektől függetlenül;

73.

"feldolgozás" : a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott feldolgozás; ide tartozik az e rendelet 24. és 25. cikkében említett anyagok felhasználása, ugyanakkor nem tartoznak ide a csomagolási és jelölési műveletek;

74.

"az ökológiai vagy átállási termékek integritása" :

azon tény, amely szerint a termék esetében nem merül fel olyan meg nem felelés, amely: a)

az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás bármely szakaszában befolyásolja a termék ökológiai, illetve átállási jellemzőit; vagy b)

ismétlődő vagy szándékos;

75.

"karám" : olyan elkerített terület, amely magában foglal egy olyan részt, ahol az állatok védve vannak a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben.

II. FEJEZET

AZ ÖKOLÓGIAI TERMELÉS CÉLJAI ÉS ELVEI

4. cikk

Célok

Az ökológiai termelés általános céljai a következők:

a) hozzájárulás a környezet és az éghajlat védelméhez;

b) a talaj hosszú távú termőképességének fenntartása;

c) hozzájárulás a magas szintű biológiai sokféleséghez,

d) jelentős hozzájárulás a méreganyagoktól mentes környezeti állapot eléréséhez;

e) hozzájárulás a magas szintű állatjóléti normákhoz és különösen az állatok fajspecifikus viselkedési igényeinek kielégítéséhez;

f) a rövid értékesítési láncok és a helyi termelés ösztönzése az Unió különböző területein;

g) a ritka és őshonos, kihalás által veszélyeztetett fajták megőrzésének ösztönzése;

h) hozzájárulás az ökológiai mezőgazdaság sajátos igényeihez és céljaihoz igazodó növényi genetikai anyagok kínálatának fejlesztéséhez;

i) hozzájárulás a magas szintű biológiai sokféleséghez, különösen változatos növényi genetikai anyagok, például ökológiai heterogén anyagok és ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták használatával;

j) az ökológiai növénynemesítési tevékenységek fejlesztésének előmozdítása az ökológiai ágazat kedvező gazdasági kilátásaihoz való hozzájárulás érdekében.

5. cikk

Általános elvek

Az ökológiai termelés fenntartható gazdálkodási rendszer, amely a következő általános elveken alapul:

a) a természetes rendszerek és ciklusok tiszteletben tartása, a talaj, a víz és a levegő állapotának, a növények és az állatok egészségének, továbbá az ezek közötti egyensúlynak a megőrzése és javítása;

b) a természeti tájelemek, például a természeti örökségi helyszínek megőrzése;

c) az energia és a természeti erőforrások, úgymint a víz, a talaj, a szerves anyagok és a levegő felelősségteljes használata;

d) az olyan kiváló minőségű élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági és akvakultúra-termékek széles skálájának előállítása, amelyek eleget tesznek a fogyasztók olyan termékek iránti igényének, amelyek előállítása a környezetre, az emberi egészségre, a növények egészségére, illetve az állatok egészségére és jólétére nézve nem ártalmas eljárások alkalmazásával történik;

e) az ökológiai termelés integritásának biztosítása az élelmiszerek és takarmányok előállításának, elkészítésének és forgalmazásának valamennyi szakaszában;

f) az ökológiai rendszereken alapuló biológiai folyamatok megfelelő tervezése és irányítása a gazdálkodási rendszeren belüli természeti erőforrások felhasználásával, olyan módszerek igénybevételével, amelyek: i. élő szervezetek és mechanikai termelési módszerek alkalmazásával járnak; ii. talajhoz kapcsolódó növénytermesztést és termőföldhöz kapcsolódó állattartást foglalnak magukban, illetve olyan akvakultúrás tevékenységet végeznek, amely megfelel a vízi erőforrások fenntartható kiaknázása elvének; iii. az állatgyógyászati készítmények kivételével kizárják a GMO-k, valamint a GMO-kból vagy GMO-k felhasználásával előállított termékek használatát; iv. kockázatértékelésen, valamint adott esetben elővigyázatossági intézkedések és megelőző intézkedések alkalmazásán alapulnak;

g) a külső erőforrások (input) felhasználásának korlátozása; amennyiben külső erőforrásokra van szükség, vagy nem állnak rendelkezésre az f) pontban említett megfelelő irányítási gyakorlatok és módszerek, a külső erőforrásokat az alábbiakra kell korlátozni: i. ökológiai termelésből származó inputanyagok, a növényi szaporítóanyagok esetében az ökológiai mezőgazdaság sajátos igényeinek és céljainak való megfelelőség céljára szelektált fajtákat kell előnyben részesíteni; ii. természetes anyagok vagy természetes anyagokból nyert anyagok; iii. lassan oldódó, ásványi eredetű trágyák;

h) szükség esetén a termelési folyamat kiigazítása e rendelet keretein belül az egészségügyi helyzet, az ökológiai egyensúly, az éghajlat és a helyi feltételek regionális különbségei, a fejlődési szintek, valamint a sajátos állattartási gyakorlatok figyelembevétele érdekében;

i) az állatok klónozása, a mesterségesen létrehozott poliploid állatok tenyésztése, valamint az ionizáló sugárzás kizárása a teljes ökológiai élelmiszerláncból;

j) az állatok magas szintű jólétének biztosítása a fajspecifikus igények figyelembevételével.

6. cikk

A mezőgazdasági tevékenységekre és az akvakultúrára vonatkozó konkrét elvek

A mezőgazdasági tevékenységek és az akvakultúra esetében az ökológiai termelés különösen a következő konkrét elveken alapul:

a) a talaj élővilágának, valamint a talaj természetes termékenységének, stabilitásának, vízmegtartásának és biológiai sokféleségének fenntartása és javítása, a talajtömörödés, a talajerózió és a talajban lévő szervesanyag-tartalom csökkenésének megelőzése és az ezek elleni küzdelem, továbbá a növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztül történő táplálása;

b) a nem megújuló erőforrások és a külső erőforrások használatának minimálisra korlátozása;

c) a növényi és állati eredetű hulladék és melléktermékek visszaforgatása inputanyagként a növénytermesztésbe és az állattartásba;

d) a növények egészségének megőrzése megelőző intézkedések révén, különös tekintettel a károsítóknak és betegségeknek ellenálló megfelelő fajok, fajták vagy heterogén anyagok kiválasztására, a megfelelő vetésforgóra, a mechanikai és fizikai módszerekre, valamint a károsítók természetes ellenségeinek a védelmére;

e) nagyfokú genetikai sokféleséggel rendelkező, a betegségekkel szemben ellenálló és hosszú élettartamú vetőmagok és állatok használata;

f) a növényfajtáknak az egyes ökológiai termelési rendszerek sajátosságaira tekintettel történő kiválasztása, az agronómiai teljesítményre, a betegségekkel szembeni ellenálló képességre, a különféle helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképességre és a keresztezés természetes korlátainak tiszteletben tartására helyezve a hangsúlyt;

g) ökológiai növényi szaporítóanyag, például ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyagának használata és ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták használata;

h) az ökológiai fajtáknak a természetes reprodukciós képességre támaszkodva történő termesztése, a termesztésnek a keresztezés természetes korlátai között tartására helyezve a hangsúlyt;

i) a 2100/94/EK rendelet 14. cikkének és a tagállami jogban garantált nemzeti növényfajta-oltalomnak a sérelme nélkül a mezőgazdasági termelők számára annak lehetővé tétele, hogy a saját gazdaságukból származó növényi szaporítóanyagot használjanak az ökológiai termelés sajátos feltételeihez igazodó genetikai erőforrások előmozdítása céljából;

j) az állatfajtáknak a nagyfokú genetikai sokféleségnek, az állatok helyi körülményekhez való alkalmazkodási képességének, tenyészértékének, élettartamának, életképességének és betegségekkel vagy egészségi problémákkal szembeni ellenálló képességének figyelembevételével történő kiválasztása;

k) termőhelyhez alkalmazkodó és termőföldhöz kapcsolódó állattartás folytatása;

l) az immunrendszert erősítő és a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességet fokozó állattartási gyakorlatok alkalmazása, ideértve a rendszeres járatást, valamint a szabad térhez és a legelőhöz jutást is;

m) az állatok ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű összetevőkből és természetes, nem mezőgazdasági eredetű anyagokból álló ökológiai takarmánnyal való etetése;

n) az ökológiai állati termékek olyan állatokból való előállítása, amelyeket egész élettartamuk alatt a születés vagy kikelés óta ökológiai gazdaságokban tartottak;

o) a vízi környezet egészségének, valamint a környező vízi és szárazföldi ökoszisztémák minőségének folyamatos fenntartása;

p) a vízi szervezeteknek az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelő fenntartható halászati gazdálkodásból származó takarmánnyal, vagy ökológiai termelésből - az ökológiai akvakultúrát is beleértve - származó mezőgazdasági eredetű összetevőkből és természetes, nem mezőgazdasági eredetű anyagokból álló ökológiai takarmánnyal való etetése;

q) a természetvédelmi szempontból értékes fajok ökológiai termelés következtében esetlegesen felmerülő veszélyeztetésének elkerülése.

7. cikk

Az ökológiai élelmiszerek feldolgozására alkalmazandó konkrét elvek

A feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállítása különösen a következő konkrét elveken alapul:

a) az ökológiai élelmiszer ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevőkből készül;

b) az élelmiszer-adalékanyagok, a főként technológiai és érzékszervi tulajdonságot javító nem ökológiai összetevők, a mikrotápanyagok, valamint a technológiai segédanyagok használata minimálisra korlátozott, és kizárólag alapvető technológiai szükséglet esetén vagy speciális élelmezési célokból lehetséges;

c) az olyan anyagok és feldolgozási módszerek kizárása, amelyek a termék valódi jellegét illetően megtévesztőek lehetnek;

d) az ökológiai élelmiszerek gondos feldolgozása, lehetőleg biológiai, mechanikai és fizikai módszerek alkalmazásával;

e) a mesterséges nanoanyagokat tartalmazó vagy azokból álló élelmiszerek kizárása.

8. cikk

Az ökológiai takarmányok feldolgozására alkalmazandó konkrét elvek

A feldolgozott ökológiai takarmányok előállítása különösen a következő konkrét elveken alapul:

a) az ökológiai takarmány ökológiai takarmány-alapanyagokból készül;

b) a takarmány-adalékanyagok és a technológiai segédanyagok használata minimálisra korlátozott, és kizárólag alapvető technológiai vagy tenyésztéstechnikai szükséglet esetén vagy speciális takarmányozási célokból lehetséges;

c) az olyan anyagok és feldolgozási módszerek kizárása, amelyek a termék valódi jellegét illetően megtévesztőek lehetnek;

d) az ökológiai takarmányok gondos feldolgozása, lehetőleg biológiai, mechanikai és fizikai módszerek alkalmazásával.

III. FEJEZET

TERMELÉSI SZABÁLYOK

9. cikk

Általános termelési szabályok

Az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett alábbi termékek és anyagok ökológiai termelésben való felhasználása megengedett, feltéve, hogy azokat az említett rendeletnek megfelelően engedélyezték:

a) védőanyagok [antidótumok], kölcsönhatás-fokozók [szinergisták] és segédanyagok [koformulánsok] növényvédő szerek összetevőjeként;

b) növényvédő szerekhez kevert hatásjavítók [adjuvánsok].

Az e rendelet hatálya alá tartozó céloktól eltérő célokra szolgáló termékek és anyagok ökológiai termelésben való felhasználása abban az esetben megengedett, ha a felhasználásuk a II. fejezetben meghatározott elveknek megfelelően történik.

A (2) bekezdés ellenére egy mezőgazdasági üzem felosztható egyértelműen és hatékony módon elkülönített ökológiai, átállási és nem ökológiai termelőegységekre, feltéve, hogy a nem ökológiai termelőegységekben:

a) állatok esetében eltérő fajokat tartanak;

b) növények esetében eltérő, könnyen megkülönböztethető fajtákat termesztenek.

Algák és tenyésztett víziállatok esetében azonos fajok is termelhetők, amennyiben a termelőhelyek és termelőegységek egyértelműen és hatékony módon elkülönülnek egymástól.

Ilyen esetekben:

a) a mezőgazdasági termelőnek az illetékes hatóságot, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságot vagy az ellenőrző szervezetet minden érintett termény betakarításának kezdetéről - azt legalább 48 órával megelőzően - értesítenie kell;

b) a betakarítás befejezésekor a mezőgazdasági termelőnek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságot vagy az ellenőrző szervezetet az érintett termelőegységeken betakarított pontos mennyiségekről, valamint a termények elkülönítésére tett intézkedésekről;

c) az átállási terv kezdetét követően az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy az ellenőrző szervezetnek minden évben meg kell erősítenie az átállási tervet, valamint a hatékony és egyértelmű elkülönítés biztosítása érdekében tett intézkedéseket.

Amennyiben a (7), a (8) és a (9) bekezdésben említett esetekben a mezőgazdasági üzemnek nem az összes termelőegységét üzemeltetik az ökológiai termelési szabályok szerint, a gazdasági szereplők kötelesek:

a) az ökológiai és az átállási termelőegységekben használt termékeket elkülönítve tartani a nem ökológiai termelőegységekben használt termékektől;

b) az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termelőegységekben előállított termékeket egymástól elkülönítve tartani;

c) a termelőegységek és a termékek hatékony elkülönítését megfelelően feltüntető nyilvántartást vezetni.

10. cikk

Átállás

Ezt megelőző időszak visszamenőlegesen nem számítható bele az átállási időszakba, az alábbi esetek kivételével:

a) a gazdasági szereplő mezőgazdasági parcellái az 1305/2013/EU rendelet értelmében végrehajtott programban meghatározott intézkedések tárgyát képezték, amelyek garantálják, hogy az adott mezőgazdasági parcellákon kizárólag az ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezett termékek vagy anyagok kerüljenek felhasználásra; vagy

b) a gazdasági szereplő bizonyítani tudja, hogy a mezőgazdasági parcellák korábban természetes vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket legalább három éven keresztül nem kezeltek az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal.

Átállási termékként forgalmazhatók azonban az átállási időszak alatt az (1) bekezdésnek megfelelően előállított alábbi termékek:

a) növényi szaporítóanyag, amennyiben legalább 12 hónapos átállási időszakot tartottak;

b) növényi eredetű élelmiszeripari termékek és növényi eredetű takarmánytermékek, amennyiben a termék csak egyetlen mezőgazdasági növényi összetevőt tartalmaz és a betakarítást megelőzően legalább 12 hónapos átállási időszakot tartottak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

11. cikk

A GMO-k használatának tilalma

12. cikk

Növénytermesztési szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a) a II. melléklet I. részének 1.3. és 1.4. pontját az eltérések tekintetében;

b) a II. melléklet I. részének 1.8.5. pontját az átállási és nem ökológiai növényi szaporítóanyagok felhasználása tekintetében;

c) a II. melléklet I. részének 1.9.5. pontját, kiegészítve azt a mezőgazdasági üzemek üzemeltetői között kötött megállapodásokra vonatkozó további rendelkezésekkel, vagy módosítva ezeket a további rendelkezéseket;

d) a II. melléklet I. részének 1.10.1. pontját, kiegészítve azt a károsítók és a gyomok elleni védekezést szolgáló további intézkedésekkel, vagy módosítva ezeket a további intézkedéseket;

e) a II. melléklet I. részét, kiegészítve azt egyes növényekre és növényi termékekre vonatkozó további részletes szabályokkal és termesztési gyakorlatokkal, beleértve a csíráztatott magokra vonatkozó szabályokat is, vagy módosítva ezeket a további szabályokat.

13. cikk

Az ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyagának forgalmazására vonatkozó egyedi rendelkezések

Az (1) bekezdésben említettek szerinti ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyaga azt követően forgalmazható, hogy a szállító a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 98/56/EK, a 2002/53/EK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK irányelvben említett felelős hivatalos szervek részére értesítést küld az ökológiai heterogén anyagról, amelyben eljuttatja hozzájuk az alábbiakat tartalmazó dokumentációt:

a) a kérelmező elérhetősége;

b) az ökológiai heterogén anyag faja és megnevezése;

c) az adott növénycsoportosításra jellemző fő agronómiai és fenotípusos tulajdonságok leírása, beleértve a nemesítési módszereket, az említett tulajdonságokra vonatkozó, rendelkezésre álló tesztek eredményeit, a termesztési országot és a felhasznált szülő növényt;

d) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy az a), b) és c) pontban szereplő elemek megfelelnek a valóságnak; és

e) egy reprezentatív minta.

Az értesítést tértivevényes ajánlott levélben vagy a hivatalos szervek által elfogadott más kommunikációs csatornán - a kézbesítésről hivatalos visszaigazolást kérve - kell megküldeni.

A kézbesítési visszaigazoláson feltüntetett időpontot követő három hónap elteltével úgy kell tekinteni, hogy a felelős hivatalos szerv nyugtázta az értesítést és annak tartalmát, feltéve, hogy nem kért kiegészítő információt, illetve a dokumentáció hiányossága vagy a 3. cikk 57. pontjában meghatározottak szerinti meg nem felelés miatt nem tájékoztatta a szállítót a kérelem hivatalos elutasításáról.

Az értesítés kifejezett vagy hallgatólagos nyugtázását követően a felelős hivatalos szerv jegyzékbe veheti a bejelentett ökológiai heterogén anyagot. Az említett jegyzékbe vétel a szállító számára ingyenes.

Az ökológiai heterogén anyag jegyzékbe vételéről tájékoztatni kell a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot.

Az említett ökológiai heterogén anyagnak meg kell felelnie a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított követelményeknek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet úgy, hogy szabályokat határoznak meg a meghatározott nemzetséghez vagy fajhoz tartozó ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására vonatkozóan az alábbiak tekintetében:

a) az ökológiai heterogén anyag leírása, beleértve a vonatkozó nemesítési és termesztési módszereket és a felhasznált szülő növényt;

b) a vetőmagtételekre vonatkozó minőségi minimumkövetelmények, beleértve a fajtaazonosságot, a specifikus tisztaságot, a csírázási arányt és egészségi állapotot;

c) jelölés és csomagolás;

d) azok az információk és a termesztésből származó azon minták, amelyeket a gazdasági szereplőnek meg kell őriznie;

e) adott esetben az ökológiai heterogén anyag fenntartása.

14. cikk

Állattartási szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a) a II. melléklet II. részének 1.3.4.2., 1.3.4.4.2. és 1.3.4.4.3. pontját, csökkentve az állatok származására vonatkozó százalékos arányokat, amint megállapítást nyert, hogy az uniós piacon elegendő ökológiai állat áll rendelkezésre;

b) a II. melléklet II. részének 1.6.6. pontját a teljes állománysűrűséggel összefüggő szervesnitrogén-határérték tekintetében;

c) a II. melléklet II. része 1.9.6.2. pontjának b) alpontját a méhcsaládok etetése tekintetében;

d) a II. melléklet II. része 1.9.6.3. pontjának b) és e) alpontját a méhészetek fertőtlenítésére és a Varroa destructor fertőzés elleni fellépésre szolgáló módszerek és kezelések tekintetében;

e) a II. melléklet II. részét, kiegészítve azt az említett részben a 2018. június 17-én szabályozott fajoktól eltérő fajokra vonatkozó részletes állattartási szabályokkal, vagy módosítva ezeket a további szabályokat az alábbiak tekintetében: i. eltérések az állatok származását illetően; ii. az állatok táplálása; iii. elhelyezés és tartási gyakorlatok; iv. egészségvédelem; v. állatjólét.

A Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogad el a II. melléklet II. része tekintetében, szabályokat határozva meg az alábbiakról:

a) az 1.4.1. pont g) alpontjában említett azon minimális időtartam, amelyen belül a szopós állatokat anyatejjel kell táplálni;

b) a meghatározott állatfajok esetében alkalmazandó állatállomány-sűrűség és legkisebb bel- és kültéri alapterület, annak biztosítása érdekében, hogy az állatok fejlődési, élettani és viselkedési igényei az 1.6.3., az 1.6.4. és az 1.7.2. pontnak megfelelően ki legyenek elégítve;

c) a legkisebb bel- és kültéri alapterület jellemzői és műszaki követelményei;

d) a méhek kivételével valamennyi állatfaj tekintetében az épületek és karámok jellemzői és műszaki követelményei annak biztosítása érdekében, hogy az állatok fejlődési, élettani és viselkedési igényei az 1.7.2. pontnak megfelelően ki legyenek elégítve;

e) a szabadtéri területek növényzettel való ellátásának követelményei és a védőlétesítmények jellemzői.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

Az algákra és a tenyésztett víziállatokra vonatkozó termelési szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a) a II. melléklet III. részének 3.1.3.3. pontját a húsevő tenyésztett víziállatok takarmányozása tekintetében;

b) a II. melléklet III. részének 3.1.3.4. pontját, kiegészítve azt bizonyos tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkozó további különös szabályokkal, vagy módosítva ezeket a további szabályokat;

c) a II. melléklet III. részének 3.1.4.2. pontját a tenyésztett víziállatok állatorvosi kezelése tekintetében;

d) a II. melléklet III. részét, további részletes fajspecifikus feltételekkel egészítve ki azt a tenyészállománnyal való gazdálkodásnak, a szaporításnak és a növendékállomány tenyésztésének vonatkozásában, vagy módosítva ezeket a további részletes feltételeket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

A feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó előállítási szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a) a II. melléklet IV. részének 1.4. pontját a gazdasági szereplők által meghozandó elővigyázatossági intézkedések és megelőző intézkedések tekintetében;

b) a II. melléklet IV. részének 2.2.2. pontját olyan termékek és anyagok típusai és összetétele, valamint felhasználásuk feltételeinek tekintetében, amelyek feldolgozott élelmiszerekben való felhasználása megengedett;

c) a II. melléklet IV. részének 2.2.4. pontját a 30. cikk (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának i. alpontjában említett mezőgazdasági eredetű összetevők százalékos arányának kiszámítása tekintetében, beleértve a 24. cikk alapján ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezett azon élelmiszer-adalékanyagokat, amelyeket a százalékos arány említett kiszámításakor mezőgazdasági eredetű összetevőként vesznek figyelembe.

Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem terjedhetnek ki olyan aromaanyagok, illetve aromakészítmények használatának lehetővé tételére, amelyek az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 20 ) 16. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése értelmében nem természetesek, továbbá nem ökológiaiak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

17. cikk

A feldolgozott takarmányokra vonatkozó előállítási szabályok

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

18. cikk

A borra vonatkozó előállítási szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a) a II. melléklet VI. részének 3.2. pontját, kiegészítve azt további tiltott borászati gyakorlatokkal, eljárásokkal, és kezelésekkel, vagy módosítva ezeket a további elemeket;

b) a II. melléklet VI. részének 3.3. pontját.

19. cikk

Az élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztőre vonatkozó előállítási szabályok

20. cikk

Meghatározott állatfajokra és a tenyésztett víziállatok meghatározott fajaira vonatkozó egyes termelési szabályok hiánya

Az alábbiak elfogadásáig:

a) a II. melléklet II. részének 1.9. pontjában szabályozottaktól eltérő állatfajokra vonatkozó további általános szabályok, a 14. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően;

b) a 14. cikk (3) bekezdésében említett, állatfajokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok; vagy

c) a 15. cikk (3) bekezdésében említett, tenyésztett víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok,

a tagállamok meghatározott állatfajokra, illetve állatfajcsoportokra részletes nemzeti termelési szabályokat alkalmazhatnak az a), b) és c) pontban említett intézkedések által szabályozandó elemek tekintetében, feltéve, hogy az említett nemzeti szabályok megfelelnek e rendeletnek, és nem tiltják, korlátozzák vagy akadályozzák a területükön kívül előállított, e rendeletnek megfelelő termékek forgalomba hozatalát.

21. cikk

A 12-19. cikkben említett termékkategóriákon kívül eső termékekre vonatkozó termelési szabályok

Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az ökológiai termelés II. fejezetben meghatározott céljain és elvein kell alapulniuk, továbbá meg kell felelniük a 9., 10. és 11. cikkben meghatározott általános termelési szabályoknak, valamint a hasonló termékek tekintetében a II. mellékletben megállapított meglévő részletes termelési szabályoknak. Követelményeket kell meghatározniuk különösen az érintett termékek vonatkozásában megengedett vagy tiltott kezelések, gyakorlatok és inputanyagok, illetve az esetükben alkalmazandó átállási időszakok tekintetében.

Az (1) bekezdésben említett részletes termelési szabályok hiányában:

a) a gazdasági szereplőknek az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében eleget kell tenniük az 5. és 6. cikkben meghatározott, és értelemszerűen a 7. cikkben meghatározott elveknek, valamint a 9-11. cikkben meghatározott általános termelési szabályoknak;

b) a tagállamok az (1) bekezdésben említett termékek esetében alkalmazhatnak részletes nemzeti termelési szabályokat, feltéve, hogy az említett szabályok megfelelnek e rendeletnek, és nem tiltják, korlátozzák vagy akadályozzák a területükön kívül előállított, e rendeletnek megfelelő termékek forgalomba hozatalát.

22. cikk

Rendkívüli termelési szabályok elfogadása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik ezt a rendeletet az alábbiak meghatározása révén:

a) azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének h), i), j), k) és l) pontjában meghatározott "kedvezőtlen éghajlati jelenség", "állatbetegségek", "környezeti esemény", "természeti katasztrófa", illetve "katasztrófaesemény" miatt kialakult körülmények vagy azokkal összehasonlítható helyzet katasztrofálisnak minősíthető-e;

b) arra vonatkozó különös szabályok - beleértve az e rendelettől való eltérés lehetőségét is -, hogy a tagállamok miként kezeljék az ilyen katasztrófahelyzeteket, amennyiben ezen cikk alkalmazása mellett döntenek; és

c) az e helyzetben folytatandó nyomonkövetésre és jelentéstételre vonatkozó különös szabályok.

Az említett kritériumokra és szabályokra az ökológiai termelésre vonatkozóan a II. fejezetben megállapított elvek vonatkoznak.

23. cikk

A termékek összegyűjtése, csomagolása, szállítása és tárolása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a) a III. melléklet 2. szakaszát;

b) a III. melléklet 3., 4. és 6. szakaszát, úgy, hogy azokat további különös szabályokkal egészítik ki az érintett termékek szállítására és átvételére vonatkozóan, vagy úgy, hogy módosítják ezeket a további szabályokat.

24. cikk

Termékek és anyagok ökológiai termelésben való felhasználásának engedélyezése

A Bizottság az ökológiai termelésben az alábbi célokra engedélyezheti bizonyos termékek és anyagok felhasználását, és minden ilyen engedélyezett terméket és anyagot korlátozó jegyzékekbe vesz fel:

a) növényvédő szerekben használandó hatóanyagok;

b) trágyák, talajjavító és tápanyag-utánpótló szerek;

c) nem ökológiai, növényi vagy állati eredetű, illetve élesztő- vagy algaalapú takarmány-alapanyagok, illetve mikrobiális vagy ásványi eredetű takarmány-alapanyagok;

d) takarmány-adalékanyagok és technológiai segédanyagok;

e) állattartási célra használt tavak, ketrecek, tartályok, átfolyóvizes rendszerek folyosói, épületek vagy létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek;

f) növénytermesztési célra használt épületek és létesítmények, többek között a mezőgazdasági üzem raktárainak tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek;

g) a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek.

A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett termékeken és anyagokon kívül bizonyos további termékek és anyagok feldolgozott ökológiai élelmiszerek és élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztő előállításában való, az alábbi célokra történő felhasználását engedélyezheti, és minden ilyen engedélyezett terméket vagy anyagot korlátozó jegyzékekbe vesz fel:

a) élelmiszer-adalékanyagok és technológiai segédanyagok;

b) feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához használandó nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők;

c) élesztő és élesztőtermékek előállításához használható technológiai segédanyagok.

Az (1) bekezdésben említett termékek és anyagok ökológiai termelésben való felhasználásának az engedélyezésére a II. fejezetben meghatározott elvek és az alábbi, összességükben értékelendő kritériumok vonatkoznak:

a) alapvető fontosságúak a fenntartható termelés és a tervezett felhasználásuk szempontjából;

b) valamennyi érintett termék és anyag teljes mértékben növényi, állati, mikrobiális vagy ásványi eredetű vagy algaalapú, kivéve, ha ilyen eredetű termék vagy anyag megfelelő mennyiségben vagy minőségben nem áll rendelkezésre, illetve nem áll rendelkezésre alternatíva;

c) az (1) bekezdés a) pontjában említett termékek esetében: i. felhasználásuk nélkülözhetetlen egy olyan károsító féken tartásához, amely ellen nem áll rendelkezésre más biológiai, fizikai, nemesítési alternatíva, vagy növénytermesztési gyakorlat, illetve egyéb hatékony gazdálkodási gyakorlat; ii. amennyiben az említett termékek nem növényi, állati, mikrobiális vagy ásványi eredetűek vagy algaalapúak, valamint nem azonosak a természetes formájukkal, akkor a felhasználásuk feltételei kizárják a növény ehető részeivel való közvetlen kapcsolatot;

d) az (1) bekezdés b) pontjában említett termékek esetében használatuk nélkülözhetetlen a talaj termékennyé tételéhez vagy termékenységének fenntartásához, vagy a növénykultúra meghatározott tápanyagszükségletének kielégítéséhez, illetve a meghatározott talajjavítási célok eléréséhez;

e) az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett termékek esetében: i. használatuk szükséges az állatok egészségének, jólétének és életképességének megőrzéséhez, továbbá hozzájárul az érintett állatfaj élettani és viselkedési szükségleteinek megfelelő étrendhez, vagy ezen anyagok felhasználása nélkül a takarmány előállítása vagy tartósítása nem lehetséges; ii. ásványi eredetű takarmány, nyomelemek, vitaminok vagy provitaminok kizárólag akkor használhatók fel, ha természetes eredetűek, kivéve, ha ilyen termék vagy anyag megfelelő mennyiségben vagy minőségben nem áll rendelkezésre, illetve nem áll rendelkezésre alternatíva; iii. növényi vagy állati eredetű, nem ökológiai takarmány-alapanyagok használata szükséges, mivel az ökológiai termelési szabályoknak megfelelően előállított, növényi vagy állati eredetű takarmány-alapanyagok nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben; iv. nem ökológiai fűszerek, gyógynövények és melasz használata szükséges, mivel az említett termékek ökológiai formában nem elérhetők, az említett termékek előállítása vagy elkészítése kémiai oldószerek használata nélkül történjen, és az említett termékek használata - évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékos arányaként kiszámítva - az adott faj takarmányadagjának 1 %-ára korlátozódik.

A (2) bekezdésben említett termékek és anyagok feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításában vagy az élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztő előállításához való felhasználásának engedélyezésére a II. fejezetben meghatározott elvek és az alábbi, összességükben értékelendő kritériumok vonatkoznak:

a) az e cikkel összhangban engedélyezett helyettesítő termékek vagy anyagok vagy az e rendeletnek megfelelő technológiák nem állnak rendelkezésre;

b) felhasználásuk nélkül az élelmiszer előállítása vagy tartósítása, vagy az uniós jogszabályok alapján megállapított élelmezési előírásoknak való megfelelés nem lehetséges;

c) a természetben megtalálhatók, és kizárólag mechanikai, fizikai, biológiai, enzimatikus vagy mikrobiális folyamatokon mentek keresztül, kivéve, ha ilyen forrásokból származó termékek vagy anyagok nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben vagy minőségben;

d) az ökológiai összetevő nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben.

A Bizottság nyilvánosságra hozza az e bekezdésben említett valamennyi kérést.

A nem ökológiai összetevőknek a (2) bekezdés b) pontjában említett jegyzékét évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők feldolgozott ökológiai élelmiszerekben való használatának tagállami engedélyezése

26. cikk

Az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagoknak, az ökológiai állatoknak és az ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatok ivadékainak piaci elérhetőségére vonatkozó adatok gyűjtése

A tagállamoknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik az ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyagokat, ökológiai állatokat, illetve az ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatok ivadékait forgalmazó, és azokat elegendő mennyiségben és észszerű határidőn belül szállítani képes gazdasági szereplők számára, hogy önkéntes alapon, térítésmentesen, nevük és elérhetőségük megadásával közzétegyék az alábbi információkat:

a) a rendelkezésre álló ökológiai és átállási növényi szaporítóanyag, például az ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyaga, illetve az ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták, a burgonya-vetőgumókkal együtt és a palánták kivételével; az említett anyag tömegben kifejezett mennyisége; és az év azon időszaka, amelyben az említett anyag rendelkezésre áll; az említett anyagot legalább a tudományos latin elnevezés megadásával kell feltüntetni;

b) azon ökológiai állatok, amelyek esetében a II. melléklet II. része 1.3.4.4. pontjával összhangban eltérés alkalmazható; a rendelkezésre álló állatok száma nemek szerinti bontásban; adott esetben a különböző állatfajokkal kapcsolatos, a rendelkezésre álló fajtákra és vonalakra vonatkozó információk; az állatok fajtái, az állatok kora; valamint minden egyéb vonatkozó információ;

c) az az ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatoknak a mezőgazdasági üzemben rendelkezésre álló ivadékai, azok egészségi állapota a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek ( 21 ) megfelelően, valamint a termelőkapacitás fajonként.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak tekintetében:

a) az (1) bekezdésben említett adatbázisok és a (2) bekezdésben említett rendszerek létrehozására és karbantartására vonatkozó technikai részletek meghatározása;

b) az (1) és a (2) bekezdésben említett információgyűjtésre vonatkozó előírások meghatározása;

c) az (1) bekezdésben említett adatbázisokban és a (2) és a (3) bekezdésben említett rendszerekben való részvétel részletes szabályaira vonatkozó előírások meghatározása; valamint

d) a tagállamok által az 53. cikk (6) bekezdésével összhangban nyújtandó információk részleteinek meghatározása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

Kötelezettségek és intézkedések meg nem felelés gyanúja esetén

Amennyiben egy gazdasági szereplőben felmerül a gyanú, hogy az általa előállított, elkészített vagy importált, illetve a más gazdasági szereplőtől kapott termék nem felel meg e rendeletnek, az említett gazdasági szereplő a 28. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel köteles:

a) az érintett terméket azonosítani és elkülöníteni;

b) ellenőrizni, hogy a gyanú alátámasztható-e;

c) tartózkodni az érintett termék ökológiai vagy átállási termékként való forgalomba hozatalától, valamint ökológiai termelésben való felhasználásától, amennyiben a gyanút nem lehet eloszlatni;

d) amennyiben a gyanút alátámasztották, vagy amennyiben az nem zárható ki, haladéktalanul tájékoztatni az érintett illetékes hatóságot, illetve adott esetben az érintett ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervezetet, és adott esetben át kell adni számára a rendelkezésre álló adatokat;

e) maradéktalanul együttműködni az érintett illetékes hatósággal, illetve adott esetben az érintett ellenőrző hatósággal vagy ellenőrző szervezettel a gyanítható meg nem felelés okainak ellenőrzésében és azonosításában.

28. cikk

Elővigyázatossági intézkedések a nem engedélyezett termékek és anyagok jelenlétének elkerülése érdekében

Az olyan termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződés elkerülése érdekében, amelyek ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján nem engedélyezettek, a gazdasági szereplők az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában kötelesek meghozni az alábbi elővigyázatossági intézkedéseket:

a) arányos és megfelelő intézkedések meghozatala és fenntartása az ökológiai termelés és termékek nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződése kockázatának azonosítása céljából, beleértve a kritikus eljárási lépések szisztematikus azonosítását is;

b) arányos és megfelelő intézkedések meghozatala és fenntartása az ökológiai termelés és termékek nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződése kockázatának elkerülése céljából;

c) az említett intézkedések rendszeres felülvizsgálata és kiigazítása; valamint

d) e rendelet egyéb vonatkozó, az ökológiai, átállási és nem ökológiai termékek elkülönítését biztosító előírásainak való megfelelés biztosítása.

Amennyiben egy gazdasági szereplőben felmerül a gyanú, hogy egy termék nem felel meg e rendeletnek, mivel a szóban forgó, ökológiai vagy átállási termékként felhasználni vagy forgalmazni kívánt termékben olyan termék vagy anyag van jelen, amely ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján nem engedélyezett, a gazdasági szereplő köteles:

a) az érintett terméket azonosítani és elkülöníteni;

b) ellenőrizni, hogy a gyanú alátámasztható-e;

c) tartózkodni az érintett termék ökológiai vagy átállási termékként való forgalomba hozatalától, valamint ökológiai termelésben történő felhasználásától, amennyiben a gyanút nem lehet eloszlatni;

d) amennyiben a gyanút alátámasztották, vagy amennyiben az nem zárható ki, haladéktalanul tájékoztatni az érintett illetékes hatóságot, illetve adott esetben az érintett ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervezetet, és adott esetben át kell adni számára a rendelkezésre álló adatokat;

e) maradéktalanul együttműködni az érintett illetékes hatósággal, illetve adott esetben az érintett ellenőrző hatósággal vagy ellenőrző szervezettel a nem engedélyezett termékek és anyagok jelenléte okainak ellenőrzésében és azonosításában.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes szabályokat határozhat meg a következők vonatkozásában:

a) a (2) bekezdés a)-e) pontjával összhangban a gazdasági szereplők által követendő eljárási lépések, és az általuk benyújtandó, vonatkozó dokumentáció;

b) a gazdasági szereplők által elfogadandó és felülvizsgálandó azon arányos és megfelelő intézkedések, amelyek célja az (1) bekezdés a), b) és c) pontjával összhangban a szennyeződés kockázatának azonosítása és elkerülése.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

29. cikk

Nem engedélyezett termékek vagy anyagok jelenléte esetén meghozandó intézkedések

Amennyiben az illetékes hatóság, illetve adott esetben az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet megalapozott információt kap olyan termékek vagy anyagok jelenlétéről, amelyek ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján nem engedélyezettek, vagy valamely gazdasági szereplőtől a 28. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban tájékoztatást kap, vagy ilyen termékeket vagy anyagokat észlel egy ökológiai vagy átállási termékben:

a) az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban haladéktalanul hatósági vizsgálatot végez abból a célból, hogy megállapítsa a forrást és az okokat a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének és a 28. cikk (1) bekezdésének való megfelelés ellenőrzése érdekében; e vizsgálatot a lehető leghamarabb, észszerű határidőn belül el kell végezni, figyelembe véve a termék tartósságát és az eset összetettségét;

b) az a) pontban említett vizsgálat eredményének rendelkezésre állásáig ideiglenesen megtiltja mind az érintett termékek ökológiai vagy átállási termékként történő forgalomba hozatalát, mind annak az ökológiai termelésben való felhasználását.

Az érintett terméket nem lehet ökológiai vagy átállási termékként forgalomba hozni, illetve azt ökológiai termelésben felhasználni, amennyiben az illetékes hatóság, illetve adott esetben az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet megállapítja, hogy az érintett gazdasági szereplő:

a) olyan termékeket vagy anyagokat használt fel, amelyek ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján nem engedélyezettek;

b) nem hozta meg a 28. cikk (1) bekezdésében említett elővigyázatossági intézkedéseket; vagy

c) az illetékes hatóságok, az ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek korábbi vonatkozó kéréseire válaszul nem hozott intézkedéseket.

Szükség esetén az érintett gazdasági szereplő köteles meghozni az ahhoz szükséges javító intézkedéseket, hogy a jövőben elkerülhető legyen a szennyeződés.

A tagállamok a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, dokumentumok és információk cseréjét lehetővé tevő számítógépes rendszeren keresztül elérhetővé teszik az említett információt a többi tagállam és a Bizottság számára.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes szabályokat határoz meg a következők vonatkozásában:

a) az ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján nem engedélyezett termékek és anyagok kimutatására és értékelésére vonatkozó, az illetékes hatóságok, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek által alkalmazandó módszerek;

b) a tagállamok által az e cikk (6) bekezdésével összhangban a Bizottság és a többi tagállam részére rendelkezésre bocsátandó információk részletei és formátuma.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

JELÖLÉS

30. cikk

Ökológiai termelésre utaló kifejezések használata

A jelölésen vagy a reklámozásban nem alkalmazhatók továbbá olyan kifejezések - beleértve a védjegyekben vagy a vállalatnevekben használt kifejezéseket is - vagy gyakorlatok, amelyek megtéveszthetik a fogyasztót vagy a felhasználót, azt sugallva, hogy a termék vagy annak összetevői megfelelnek e rendeletnek.

A növényi szaporítóanyagok, valamint azok a növényi eredetű élelmiszer- és takarmánytermékek azonban, amelyek előállítására átállási időszak alatt került sor, és amelyek megfelelnek a 10. cikk (4) bekezdésének, átállási termékként jelölhetők meg és reklámozhatók az "átállási" kifejezés vagy egy azzal azonos jelentésű kifejezés alkalmazásával, az (1) bekezdésben említett kifejezésekkel együtt.

Az (1) bekezdésben említett kifejezések feldolgozott élelmiszerek tekintetében az alábbi esetekben használhatók:

a) a kereskedelmi megnevezésben és az összetevők felsorolásában - amennyiben ez a felsorolás az uniós jogszabályok értelmében kötelező -, feltéve, hogy: i. a feldolgozott élelmiszer megfelel a II. melléklet IV. részében meghatározott termelési szabályoknak és a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott szabályoknak; ii. a termék mezőgazdasági eredetű összetevőinek legalább 95 tömegszázaléka ökológiai; valamint iii. az aromák esetében azokat kizárólag az 1334/2008/EK rendelet 16. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban természetes aromaanyagokként és természetes aromakészítményekként jelölt anyagokként használják fel, és az érintett aromában valamennyi aromakomponens és aromakomponens-hordozó ökológiai;

b) kizárólag az összetevők felsorolásában, feltéve, hogy: i. a termék mezőgazdasági eredetű összetevőinek kevesebb mint 95 tömegszázaléka ökológiai, feltéve, hogy azok az összetevők megfelelnek az e rendeletben meghatározott termelési szabályoknak; valamint ii. a feldolgozott élelmiszer megfelel a II. melléklet IV. része 1.5. pontjában, 2.1. pontjának a) és b) alpontjában, valamint - a nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők korlátozott felhasználására vonatkozóan a II. melléklet IV. része 2.2.1. pontjában meghatározott szabályokat kivéve - 2.2.1. pontjában meghatározott termelési szabályoknak, valamint a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott szabályoknak;

c) a kereskedelmi megnevezésben és az összetevők felsorolásában, feltéve, hogy: i. a fő összetevő halászati vagy vadászati termék; ii. az (1) bekezdésben említett kifejezés a kereskedelmi megnevezésben egyértelműen egy olyan egyéb ökológiai összetevőre vonatkozik, amely nem azonos a fő összetevővel; iii. a termék minden egyéb mezőgazdasági eredetű összetevője ökológiai; valamint iv. a feldolgozott élelmiszer megfelel a II. melléklet IV. része 1.5. pontjában, 2.1. pontja a) és b) alpontjában, valamint - a nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők korlátozott felhasználására vonatkozóan a II. melléklet IV. része 2.2.1. pontjában meghatározott szabályokat kivéve - 2.2.1. pontjában meghatározott termelési szabályoknak, valamint a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott szabályoknak.

Az összetevőknek az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett felsorolásában jelezni kell, hogy mely összetevők ökológiaiak. Az ökológiai termelésre való hivatkozás csak az ökológiai összetevőknél szerepelhet.

Az összetevőknek az első albekezdés b) és c) pontjában említett felsorolásában jelezni kell, hogy a termék összes mezőgazdasági eredetű összetevőjének hány százaléka ökológiai összetevő.

Az összetevőknek az e bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett felsorolásában használt, az (1) bekezdésben említett kifejezéseket, valamint az e bekezdés harmadik albekezdésében említett százalékos arányt az összetevők felsorolásában szereplő egyéb információkkal megegyező színnel, mérettel és betűtípussal kell feltüntetni.

Az (1) bekezdésben említett kifejezések feldolgozott takarmányok tekintetében a kereskedelmi megnevezésben és az összetevők felsorolásában az alábbi esetekben használhatók:

a) a feldolgozott takarmány megfelel a II. melléklet II., III. és V. részében meghatározott termelési szabályoknak és a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott különös szabályoknak;

b) a feldolgozott takarmány összes mezőgazdasági eredetű összetevője ökológiai; valamint

c) a termék szárazanyag-tartalma legalább 95 %-ban ökológiai.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a) e cikket, kiegészítve azt az I. mellékletben felsorolt termékek jelölésével kapcsolatos további szabályokkal, vagy módosítva ezeket a további szabályokat; és

b) a kifejezések IV. mellékletben szereplő jegyzékét, figyelembe véve a tagállamokban bekövetkezett nyelvi változásokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

A növénytermesztésben használt termékek és anyagok jelölése

E rendeletnek a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatályát nem érintve a növényvédő szerekben vagy trágyaként, talajjavító szerként vagy tápanyagként használt, a 9. és a 24. cikk alapján engedélyezett termékeken és anyagokon szerepelhet arra utaló jelölés, hogy az adott terméket vagy anyagot az ökológiai termelésben való felhasználásra e rendeletnek megfelelően engedélyezték.

32. cikk

Kötelező megjelölések

Ha egy termék a 30. cikk (1) bekezdésében említett kifejezésekkel van megjelölve, ideértve a 30. cikk (3) bekezdésének megfelelően átállási termékként jelölt termékeket is:

a) fel kell tüntetni a jelölésen a legutolsó termelési vagy elkészítési műveletet végző gazdasági szereplőt felügyelő ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet kódszámát; és

b) előrecsomagolt élelmiszerek esetében az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló, 33. cikkben említett logóját is fel kell tüntetni a csomagoláson, kivéve a 30. cikk (3) bekezdésében, valamint a 30. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontjában említett eseteket.

Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata esetén a terméket alkotó mezőgazdasági nyersanyagok termelési helyét meg kell jelölni a logóéval azonos mezőben, az alábbi kifejezések egyikével:

a) "EU-mezőgazdaság", amennyiben a mezőgazdasági nyersanyagot az Unióban állították elő;

b) "nem EU-mezőgazdaság", amennyiben a mezőgazdasági nyersanyagot harmadik országban állították elő;

c) "EU-/nem EU-mezőgazdaság", amennyiben a mezőgazdasági nyersanyagok egy részét az Unióban, más részét harmadik országban állították elő.

Az első albekezdés alkalmazásában "mezőgazdaság" helyett adott esetben "akvakultúra" is állhat, valamint az "EU" és "nem EU" szavak felválthatók vagy kiegészíthetők egy ország nevével vagy egy ország és egy régió nevével, ha a terméket alkotó valamennyi mezőgazdasági nyersanyagot abban az országban vagy adott esetben abban a régióban állították elő.

Azon hely megjelölése tekintetében, ahol a terméket alkotó mezőgazdasági nyersanyagokat az első és a harmadik albekezdésben említettek szerint előállították, figyelmen kívül hagyhatók azon csekély tömegű összetevők, amelyek összesített mennyisége nem haladja meg a mezőgazdasági nyersanyagok össztömegének 5 %-át.

Az "EU" vagy "nem EU" szavak nem szerepelhetnek a termék megnevezésénél feltűnőbb színnel, mérettel vagy betűtípussal.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el:

a) az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a 33. cikk (3) bekezdésében említett megjelölések alkalmazásával, megjelenítésével, elrendezésével és méretével kapcsolatos részletes szabályokról;

b) az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek kódszámainak kiosztásáról;

c) a mezőgazdasági nyersanyagok termelési helyének megjelöléséről e cikk (2) bekezdésével és a 33. cikk (3) bekezdésével összhangban.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója

Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója felhasználható továbbá a magának a logónak a létezésével és reklámozásával kapcsolatos tájékoztatási és szemléletformálási célra, feltéve, hogy a logó ilyen használata valószínűsíthetően nem vezeti félre a fogyasztókat egyes termékek ökológiai termelését illetően, továbbá feltéve, hogy a logó az V. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően szerepel. Ilyen esetben a 32. cikk (2) bekezdése és az V. melléklet 1.7. pontja szerinti követelmények nem alkalmazandók.

Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója nem használható a 30. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontjában említettek szerinti feldolgozott élelmiszerek, valamint a 30. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti, átállási termékek esetében.

V. FEJEZET

TANÚSÍTÁS

34. cikk

Tanúsítási rendszer

Amennyiben az illetékes hatóságok egynél több ellenőrző hatóságra vagy ellenőrző szervezetre ruháztak át hatáskört vagy bizonyos hatósági ellenőrzési feladatokat vagy más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó bizonyos feladatokat, a gazdasági szereplőknek, illetve gazdálkodói csoportoknak az első albekezdésben említett bejelentésben meg kell jelölniük, hogy mely ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet ellenőrzi az általuk végzett tevékenység e rendeletnek való megfelelését és állítja ki a 35. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítványt.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából:

a) az (1) bekezdésben említett bejelentés formátuma és műszaki megvalósítása;

b) a (6) bekezdésben említett jegyzékek közzétételével kapcsolatos intézkedések; valamint

c) a (7) bekezdésben említett díjak közzétételére vonatkozó eljárások és a közzététellel kapcsolatos intézkedések.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

35. cikk

Tanúsítvány

Az illetékes hatóságok, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek tanúsítványt állítanak ki azon gazdasági szereplők vagy gazdálkodói csoportok számára, akik vagy amelyek a 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentették tevékenységüket és megfelelnek e rendeletnek. A tanúsítványra a következő szabályok vonatkoznak:

a) azt lehetőleg elektronikus formában kell kiadni;

b) annak tartalmaznia kell legalább a gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport azonosító adatait - beleértve a tagok felsorolását is -, a tanúsítás hatálya alá tartozó termékkategóriákat, valamint a tanúsítvány érvényességi idejét;

c) annak tanúsítania kell, hogy a bejelentett tevékenység megfelel e rendeletnek, és

d) azt a VI. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell kiállítani.

E cikk (1) és (4) bekezdésének alkalmazásában a termékeket a következő kategóriákba kell sorolni:

a) feldolgozatlan növények és növényi termékek, beleértve a vetőmagokat és egyéb növényi szaporítóanyagokat is;

b) állatok és feldolgozatlan állati termékek;

c) algák és feldolgozatlan akvakultúra-termékek;

d) feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek, az akvakultúra-termékeket is beleértve;

e) takarmány;

f) bor;

g) az e rendelet I. mellékletében felsorolt, illetve az előbbi kategóriákba nem tartozó egyéb termékek.

A tagállamok mentesíthetik a (2) bekezdésben meghatározott tanúsítvánnyal való rendelkezés kötelezettsége alól azokat a gazdasági szereplőket, akik vagy amelyek a végső fogyasztók részére közvetlenül értékesítenek takarmánytól eltérő, nem csomagolt ökológiai termékeket, feltéve, hogy az említett gazdasági szereplők ezeket a termékeket kizárólag az értékesítés helyével összefüggő módon állítják elő, készítik el vagy tárolják, hogy ezeket a termékeket nem harmadik országból hozzák be, vagy hogy e tevékenységeket nem adják ki alvállalkozásba harmadik félnek, és feltéve, hogy:

a) az ilyen értékesítések nem haladják meg évente az 5 000 kg mennyiséget;

b) az ilyen értékesítések éves forgalma a nem csomagolt ökológiai termékek tekintetében nem haladja meg a 20 000 EUR-t, vagy

c) a tanúsítás gazdasági szereplőre háruló potenciális költsége meghaladja az érintett gazdasági szereplő által értékesített, nem csomagolt ökológiai termékek teljes forgalmának a 2 %-át.

Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy mentesítést ad az első albekezdésben említett gazdasági szereplőknek, az első albekezdésben meghatározottaknál szigorúbb határértékeket is megállapíthat.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan döntésükről, amellyel az első albekezdés alapján mentesítenek gazdasági szereplőket, valamint arról, hogy a gazdasági szereplők mentesítésére milyen határértékek vonatkoznak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

36. cikk

Gazdálkodói csoport

A gazdálkodói csoportok:

a) csak mezőgazdasági termelő tagokból, illetve algákat vagy tenyésztett víziállatokat termelő gazdasági szereplő tagokból állhatnak, akik vagy amelyek emellett élelmiszer vagy takarmány feldolgozásával, elkészítésével, illetve forgalomba hozatalával is foglalkozhatnak;

b) csak olyan tagokból állhatnak: i. akik vagy amelyek esetében az egyéni tanúsítás költsége több, mint az egyes tagok vonatkozásában az ökológiai termelés éves forgalmának vagy standard termelési értékének a 2 %-a, és akik vagy amelyek esetében az ökológiai termelés éves forgalma nem haladja meg a 25 000 EUR-t vagy az ökológiai termelés standard termelési értéke nem haladja meg a 15 000 EUR-t évente; vagy ii. akik vagy amelyek mindegyike legfeljebb az alábbiakban meghatározott méretű mezőgazdasági üzemmel rendelkezik: - öt hektár, - 0,5 hektár üvegház esetében, vagy - 15 hektár, kizárólag állandó gyepterület esetében;

c) valamely tagállamban vagy harmadik országban vannak letelepedve;

d) jogi személyiséggel rendelkeznek;

e) csak olyan tagjai lehetnek, akik vagy amelyek az a) pontban említett termelési vagy esetleges egyéb tevékenységeiket egymás földrajzi közelségében végzik ugyanabban a tagállamban vagy ugyanabban a harmadik országban;

f) a csoport által előállított termékekre kötelesek közös értékesítési rendszert létrehozni; valamint

g) kötelesek létrehozni egy olyan belső ellenőrzési rendszert, amely olyan dokumentált ellenőrzési tevékenységeket és eljárásokat foglal magában, amelyeknek megfelelően egy meghatározott személynek vagy szervezetnek a csoport minden egyes tagja tekintetében el kell végeznie az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzését. A belső ellenőrzési rendszernek dokumentált eljárásokat kell tartalmaznia a következőkre vonatkozóan: i. a csoport tagjainak regisztrációja; ii. a belső ellenőrzések, amelyek magukban foglalják a csoport minden egyes tagjának éves belső helyszíni fizikai vizsgálatát, valamint minden további kockázatalapú ellenőrzést, amelyet a belső ellenőrzési rendszer irányítója ütemez be és a belső ellenőrzési rendszer ellenőrei végeznek, akik szerepét a h) pont határozza meg; iii. a meglévő csoport új tagjainak jóváhagyása, illetve adott esetben új termelési egységek vagy meglévő tagok új tevékenységeinek jóváhagyása a belső ellenőrzési jelentés alapján a belső ellenőrzési rendszer irányítójának jóváhagyásával; iv. a belső ellenőrzési rendszer ellenőreinek képzése, amelyre legalább évente kerül sor, és amelyhez csatolni kell a résztvevők által megszerzett ismeretek értékelését; v. a csoport tagjai számára a belső ellenőrzési rendszer eljárásaival és az e rendelet követelményeivel kapcsolatban nyújtott képzés; vi. a dokumentumok és nyilvántartások ellenőrzése; vii. a belső ellenőrzések során feltárt meg nem felelés esetén hozott intézkedések, az utánkövetésüket is ideértve; viii. a belső nyomonkövethetőség, amely megmutatja a csoport közös forgalmazási rendszerében leszállított termékek származását, és lehetővé teszi minden tag valamennyi termékének a nyomon követését minden szakaszban, például az előállítás, a feldolgozás, az elkészítés vagy a forgalomba hozatal során, beleértve a csoport egyes tagjai terméshozamának becslését és keresztellenőrzését;

h) kinevezi a belső ellenőrzési rendszer irányítóját és a belső ellenőrzési rendszer egy vagy több ellenőrét, akik a csoport tagjai lehetnek. Pozíciójuk nem kombinálható. A belső ellenőrzési rendszer ellenőrei számának megfelelőnek és arányosnak kell lennie, különösen a csoport ökológiai termelésének típusával, szerkezetével, méretével, termékeivel, tevékenységeivel és teljesítményével. A csoport termékei és tevékenységei tekintetében a belső ellenőrzési rendszer ellenőreinek megfelelő kompetenciával kell rendelkezniük. A belső ellenőrzési rendszer irányítója: i. ellenőrzi a csoport minden egyes tagjának alkalmasságát az a), b) és e) pontban meghatározott kritériumok tekintetében; ii. biztosítja, hogy minden egyes tag és a csoport között írásos és aláírt tagsági megállapodás jöjjön létre, amelynek révén a tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy: - betartják ezt a rendeletet, - részt vesznek a belső ellenőrzési rendszerben és betartják a belső ellenőrzési rendszer eljárásait, beleértve a belső ellenőrzési rendszer irányítója által rájuk ruházott feladatokat és felelősségi köröket, valamint a nyilvántartási kötelezettséget, - lehetővé teszik a termelőegységekbe és létesítményekbe való belépést, és jelen vannak a belső ellenőrzési rendszer ellenőrei által végzett belső vizsgálatok, valamint az illetékes hatóság, illetve adott esetben az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet által végzett hatósági ellenőrzések során, rendelkezésükre bocsátják az összes dokumentumot és nyilvántartást, valamint ellenjegyzik az ellenőrzési jelentéseket, - meg nem felelés esetén a belső ellenőrzési rendszer irányítója vagy az illetékes hatóság, illetve adott esetben az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet döntésével összhangban elfogadják és a megadott határidőn belül végrehajtják az intézkedéseket, - haladéktalanul tájékoztatják a belső ellenőrzési rendszer irányítóját a meg nem felelés gyanújáról; iii. kidolgozza és naprakészen tartja a belső ellenőrzési rendszer eljárásait, a vonatkozó dokumentumokat és nyilvántartásokat, és azokat rendelkezésre bocsátja a belső ellenőrzési rendszer ellenőrei és adott esetben a csoport tagjai számára; iv. összeállítja és naprakészen tartja a csoport tagjainak listáját; v. feladatokat és felelősségi köröket ruház a belső ellenőrzési rendszer ellenőreire; vi. összekötőként jár el a csoport tagjai és az illetékes hatóság, illetve adott esetben az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet között, többek között az eltérések iránti kérelmek ügyében is; vii. évente ellenőrzi a belső ellenőrzési rendszer ellenőreinek összeférhetetlenségi nyilatkozatait; viii. ütemezi a belső ellenőrzéseket és gondoskodik megfelelő végrehajtásukról, összhangban a belső ellenőrzési rendszer irányítójának a g) pont második bekezdésének ii. alpontja szerinti ütemtervével; ix. biztosítja a belső ellenőrzési rendszer ellenőreinek megfelelő képzését és évente értékeli a belső ellenőrzési rendszer ellenőreinek kompetenciáit és képesítéseit; x. jóváhagyja a meglévő tagok új tagjait vagy új termelési egységeit vagy új tevékenységeit; xi. meg nem felelés esetén a belső ellenőrzési rendszer keretében a g) pont szerinti dokumentált eljárások révén megállapított intézkedéseknek megfelelően határoz az intézkedésekről és gondoskodik utókövetésükről; xii. dönt a tevékenységek alvállalkozásba adásáról, ideértve a belső ellenőrzési rendszer ellenőreire háruló feladatok kiszervezését is, és aláírja a vonatkozó megállapodásokat vagy szerződéseket. A belső ellenőrzési rendszer ellenőre: i. a belső ellenőrzési rendszer irányítója által megadott ütemtervnek és eljárásoknak megfelelően belső ellenőrzéseket végez a csoport tagjainál; ii. belső ellenőrzési jelentéseket készít egy sablon alapján, és azokat észszerű időn belül benyújtja a belső ellenőrzési rendszer irányítójának; iii. a kinevezéskor írásos és aláírt összeférhetetlenségi nyilatkozatot nyújt be, és azt évente frissíti; iv. részt vesz a képzéseken.

A belső ellenőrzési rendszer hiányosságának minősülnek legalább a következő helyzetek:

a) felfüggesztett/visszavont tagságú tagoktól vagy termelési egységektől származó termékek előállítása, feldolgozása, előkészítése vagy forgalomba hozatala;

b) olyan termékek forgalomba hozatala, amelyek esetében a belső ellenőrzési rendszer irányítója megtiltotta, hogy a termékek jelölése vagy reklámozása ökológiai termelésre utaljon;

c) új tagok felvétele a tagok listájára vagy a meglévő tagok tevékenységeinek megváltoztatása a belső jóváhagyási eljárás lefolytatása nélkül;

d) egy adott évben a csoport valamely tagját érintő éves helyszíni fizikai vizsgálat elvégzésének elmulasztása;

e) a felfüggesztett vagy visszavont tagságú tagok tagjegyzékben való feltüntetésének elmulasztása;

f) a belső ellenőrzési rendszer ellenőrei által végzett belső vizsgálatok és az illetékes hatóság, illetve adott esetben az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet által végzett hatósági ellenőrzések megállapításai közötti súlyos eltérések;

g) a belső ellenőrzési rendszer ellenőrei, az illetékes hatóság vagy adott esetben az ellenőrző szervezet ellenőrző hatósága által megállapított meg nem felelés esetén a megfelelő intézkedések elrendelésével vagy a szükséges utókövetésével összefüggő súlyos hiányosságok;

h) a belső ellenőrzési rendszer ellenőreinek nem megfelelő létszáma vagy a belső ellenőrzési rendszer ellenőreinek nem megfelelő kompetenciája a csoport ökológiai termelésének típusa, szerkezete, mérete, tevékenységei és teljesítménye vonatkozásában.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek úgy módosítják e cikk (1) és (2) bekezdését, hogy az alábbiakra vonatkozóan rendelkezésekkel egészítik ki azt, vagy úgy, hogy módosítják ezeket a kiegészítő szabályokat:

a) a gazdálkodói csoport egyes tagjainak felelőssége;

b) a csoport tagjai földrajzi közelségének meghatározására vonatkozó kritériumok, mint például a közös létesítmények vagy telephelyek;

c) a belső ellenőrzési rendszer létrehozása és működése, beleértve az elvégzendő ellenőrzések hatályát, tartalmát és gyakoriságát, valamint a belső ellenőrzési rendszer létrehozásával vagy működésével kapcsolatos hiányosságok azonosítására vonatkozó kritériumokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján különös szabályokat határozhat meg a következőkre vonatkozóan:

a) a gazdálkodói csoportok összetétele és mérete;

b) a dokumentációs és nyilvántartási rendszerek, a belső nyomonkövethetőséget szolgáló rendszer, valamint a gazdasági szereplők jegyzéke;

c) valamely gazdálkodói csoport és az illetékes hatóság(ok), az ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉS MÁS HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGEK

37. cikk

Az (EU) 2017/625 rendelettel való kapcsolat és az ökológiai termeléssel és az ökológiai termékek jelölésével kapcsolatos hatósági ellenőrzésekre és egyéb hatósági tevékenységekre vonatkozó kiegészítő szabályok

Az e fejezetben foglalt különös szabályokat - az (EU) 2017/625 rendeletben meghatározott szabályokkal együtt, kivéve, ha e rendelet 40. cikkének (2) bekezdése másképpen rendelkezik, valamint e rendelet 29. cikkével együtt, kivéve, ha e rendelet 41. cikkének (1) bekezdése másképpen rendelkezik - azokra a hatósági ellenőrzésekre és egyéb hatósági tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek célja annak ellenőrzése az előállítás, elkészítés és forgalmazás teljes folyamatának valamennyi szakaszában, hogy az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett termékek előállítása e rendelettel összhangban történt-e.

38. cikk

A hatósági ellenőrzésekre és az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó kiegészítő szabályok

Az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkének megfelelően, az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzések közé tartozik különösen:

a) annak ellenőrzése, hogy a gazdasági szereplők az e rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében és 28. cikkében említettek szerint hoztak-e megelőző és elővigyázatossági intézkedéseket az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában;

b) ha a mezőgazdasági üzem nem ökológiai vagy átállási termelőegységeket is magában foglal, a nyilvántartások, valamint az érvényben lévő intézkedések, eljárások vagy szabályok ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termelőegységek, valamint az említett egységek által előállított termékek, és az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termelőegységek részére szánt anyagok és termékek egyértelműen és hatékony módon elkülönülnek egymástól; ennek az ellenőrzésnek ki kell terjednie az olyan parcellák ellenőrzésére, amelyek esetében az átállási időszak részeként visszamenőleges hatállyal elismerésre került egy korábbi időszak, valamint a nem ökológiai termelőegységek ellenőrzésére;

c) ha a gazdasági szereplők egyidejűleg gyűjtik össze az ökológiai, az átállási és a nem ökológiai termékeket, ugyanazon előkészítő egységben, területen vagy helyiségekben készítik el vagy tárolják azokat, vagy egyidejűleg szállítják azokat más gazdasági szereplők vagy egységek részére, a nyilvántartások, valamint az érvényben lévő intézkedések, eljárások vagy szabályok ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy az egyes műveletek végrehajtására időben vagy térben elkülönülten kerül sor, hogy megfelelő tisztítási intézkedések és adott esetben a termékek kicserélését megakadályozó intézkedések kerültek bevezetésre, valamint hogy az ökológiai és átállási termékek mindenkor azonosítva vannak, és az ökológiai, átállási és a nem ökológiai termékeket az előkészítési műveletek előtt és után is egymástól időben vagy térben elkülönülten tárolják;

d) a gazdálkodói csoportok belső ellenőrzési rendszere létrehozásának és működésének ellenőrzése;

e) ha a gazdasági szereplők mentesülnek e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban a bejelentési kötelezettség alól vagy ha a gazdasági szereplők mentesülnek e rendelet 35. cikkének (8) bekezdésével összhangban a tanúsítvánnyal való rendelkezés kötelezettsége alól, annak az ellenőrzése, hogy teljesülnek-e az említett mentesítés feltételei, továbbá az említett gazdasági szereplők által értékesített termékek ellenőrzése.

Az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkének megfelelően, az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzéseket az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás teljes folyamatának valamennyi szakaszában végre kell hajtani, mégpedig e rendelet 3. cikkének 57. pontjában meghatározott meg nem felelés valószínűsége alapján, amelynek meghatározásához - az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkében említettek elemek mellett - különösen a következő elemeket kell figyelembe venni:

a) a gazdasági szereplők és a gazdálkodói csoportok típusa, mérete és szerkezete;

b) azon időszak hossza, amióta a gazdasági szereplők és a gazdálkodói csoportok ökológiai termelést folytatnak, illetve ökológiai termékeket készítenek és forgalmaznak;

c) az e cikknek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei;

d) a végzett tevékenységek szempontjából mérvadó időpont;

e) termékkategóriák;

f) a termékek típusa, mennyisége és értéke, valamint ezen adatok időbeli alakulása;

g) a termékek keveredésének vagy a nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való szennyeződés lehetősége;

h) a szabályok alóli eltéréseknek vagy mentességeknek a gazdasági szereplők és a gazdálkodói csoportok általi alkalmazása;

i) a meg nem felelés szempontjából kritikus kérdések, valamint a meg nem felelés valószínűsége az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában;

j) alvállalkozói tevékenységek.

A megfelelőségi ellenőrzés során tényleges helyszíni fizikai vizsgálatot kell tartani, kivéve abban az esetben, ha az alábbi feltételek teljesültek:

a) az érintett gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport korábbi ellenőrzései során - legalább három egymást követő évben - nem derült fény semmilyen olyan meg nem felelésre, amely érintené az ökológiai vagy az átállási termékek integritását; valamint

b) az érintett gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport az e cikk (2) bekezdésében és az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkében említett elemek szerinti értékelése szerint az esetükben alacsony a meg nem felelés valószínűsége.

A két helyszíni fizikai vizsgálat között eltelt idő azonban ebben az esetben nem haladhatja meg a 24 hónapot.

Az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkének megfelelően, az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzések:

a) végrehajtásának összhangban kell lennie az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével, ezzel párhuzamosan biztosítani kell, hogy a gazdasági szereplők vagy gazdálkodói csoportok hatósági ellenőrzésének egy minimális arányát előzetes értesítés nélkül hajtsák végre;

b) során biztosítani kell, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzések mellett minimális számú további ellenőrzésre is sor kerüljön;

c) végrehajtása során az (EU) 2017/625 rendelet 14. cikkének h) pontjával összhangban vett minimális számú mintát kell vételezni;

d) során biztosítani kell, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett megfelelőségi ellenőrzéshez kapcsolódóan sor kerüljön egy minimális számú olyan gazdasági szereplő ellenőrzésére, aki vagy amely tagja valamely gazdálkodói csoportnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek:

a) kiegészítik e rendeletet az olyan, a hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó, az alábbiakat érintő konkrét kritériumok és feltételek meghatározásával, amelyek lefolytatásának célja egyrészt a nyomonkövethetőség biztosítása az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában, másrészt az e rendeletnek való megfelelés biztosítása: i. a bizonylatokon alapuló nyilvántartás ellenőrzése; ii. a gazdasági szereplők meghatározott kategóriáira vonatkozóan végzett ellenőrzések; iii. adott esetben azon időtartam, amelyen belül az e rendeletben előírt ellenőrzéseket, az e cikk (3) bekezdésében említett helyszíni fizikai vizsgálatot is beleértve, el kell végezni, valamint azok a konkrét létesítmények vagy területek, ahol az említett ellenőrzéseket el kell végezni;

b) amelyek úgy módosítják e cikk (2) bekezdését, hogy azt a gyakorlati tapasztalatokon alapuló további elemekkel egészítik ki, vagy úgy, hogy módosítják ezeket a további elemeket.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak meghatározása céljából:

a) a gazdasági szereplők vagy gazdálkodói csoportok összes hatósági ellenőrzésének azon, a (4) bekezdés a) pontjában említettek szerinti minimális aránya, amelyet előzetes értesítés nélkül kell végrehajtani;

b) a (4) bekezdés b) pontjában említett további ellenőrzések minimális aránya;

c) a (4) bekezdés c) pontjában említett minták minimális száma;

d) a (4) bekezdés d) pontjában említett olyan gazdasági szereplők minimális száma, akik vagy amelyek tagjai valamely gazdálkodói csoportnak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

39. cikk

A gazdasági szereplők és gazdálkodói csoportok által hozandó intézkedésekre vonatkozó kiegészítő szabályok

Az (EU) 2017/625 rendelet 15. cikkében meghatározott kötelezettségeken túl a gazdasági szereplők és gazdálkodói csoportok kötelesek:

a) megőrizni az e rendeletnek való megfelelésüket bizonyító nyilvántartásokat;

b) megtenni a hatósági ellenőrzésekhez szükséges valamennyi nyilatkozatot és egyéb közleményt;

c) megfelelő gyakorlati intézkedéseket hozni az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából;

d) aláírandó és szükség szerint frissítendő nyilatkozat formájában benyújtani a következő információkat: i. az ökológiai vagy átállási termelőegység és az e rendeletnek megfelelően végrehajtandó tevékenységek teljeskörű leírása; ii. az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából hozandó megfelelő gyakorlati intézkedések; iii. a vállalkozások kötelesek: - haladéktalanul írásban tájékoztatni a termékek vásárlóit, továbbá megfelelő információcserét folytatni az illetékes hatósággal, illetve adott esetben az ellenőrző hatósággal vagy ellenőrző szervezettel, ha a szóban forgó termékek integritását érintő meg nem felelés gyanúját alátámasztották, a meg nem felelés gyanúját nem lehet eloszlatni, vagy ha a meg nem felelést megállapították, - az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet megváltozása esetén az ellenőrzési dosszié átadásához, illetve az ökológiai termelés megszüntetése esetén az ellenőrzési dossziénak az utolsó ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet által legalább öt évig történő megőrzéséhez hozzájárulni, - az ökológiai termelés megszüntetése esetén haladéktalanul tájékoztatni erről az illetékes hatóságot vagy a 34. cikk (4) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóságot vagy szervezetet, és - az alvállalkozók különböző ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek általi ellenőrzése esetén az említett hatóságok vagy szervezetek közötti információcseréhez hozzájárulni.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából:

a) az e rendeletnek való megfelelést bizonyító nyilvántartások;

b) a hatósági ellenőrzésekhez szükséges nyilatkozatok és egyéb közlemények;

c) az e rendeletnek való megfelelés biztosítását célzó megfelelő gyakorlati intézkedések.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

40. cikk

Hatósági ellenőrzési feladatok és más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatok végzésének átruházására vonatkozó kiegészítő szabályok

Az illetékes hatóságok csak abban az esetben ruházhatnak át ellenőrző szervezetekre bizonyos hatósági ellenőrzési feladatokat és más hatósági tevékenységhez kapcsolódó bizonyos feladatokat, ha az (EU) 2017/625 rendelet III. fejezetében meghatározottakon túl teljesülnek az alábbi feltételek is:

a) a felhatalmazás tartalmazza az átruházott hatósági ellenőrzési feladatok és a más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatok részletes leírását - a jelentéstételi kötelezettséget és más konkrét kötelezettségeket is beleértve -, valamint azon feltételek részletes leírását, amelyek mellett az ellenőrző szervezet az említett feladatokat elvégezheti. Így különösen az ellenőrző szervezetnek előzetes jóváhagyás céljából be kell nyújtania az illetékes hatóságok számára a következőket: i. a gazdasági szereplők és gazdálkodói csoportok hatósági ellenőrzése során követendő kockázatértékelési eljárása, amely meghatározza különösen a gazdasági szereplők és gazdálkodói csoportok megfelelőségi ellenőrzése részletességének és gyakoriságának alapját, és amelynek kidolgozására az (EU) 2017/625 rendelet 9. cikkében és az e rendelet 38. cikkében említettek alapján került sor; ii. az egységesített ellenőrzési eljárás, amely tartalmazza azoknak az ellenőrzési intézkedéseknek a részletes leírását, amelyek alkalmazását az ellenőrző szervezet vállalja az ellenőrzése alá tartozó gazdasági szereplők és gazdálkodói csoportok tekintetében; iii. a 41. cikk (4) bekezdésében említett közös jegyzékkel összhangban lévő intézkedések jegyzéke, amely intézkedéseket a gyanítható vagy megállapított meg nem felelés esetén kell foganatosítani a gazdasági szereplőkkel és gazdálkodói csoportokkal szemben; iv. a gazdasági szereplők és gazdálkodói csoportok tekintetében végzett hatósági ellenőrzési feladatok és más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatok hatékony nyomonkövetésére és az említett feladatokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó szabályok. Az ellenőrző szervezetnek az i-iv. pontban említett elemek valamennyi későbbi módosítását be kell jelentenie az illetékes hatóságnak;

b) az említett illetékes hatóságok rendelkeznek az ahhoz szükséges eljárásokkal és szabályokkal, hogy biztosítsák az ellenőrző szervezetek felügyeletét, beleértve annak ellenőrzését, hogy az átruházott feladatokat - különösen a megfelelés ellenőrzésének részletessége és gyakorisága tekintetében - eredményesen, független módon és objektíven hajtják végre.

Az illetékes hatóságok az (EU) 2017/625 rendelet 33. cikke a) pontjának megfelelően legalább évente egyszer elvégzik azon ellenőrző szervezetek auditját, amelyekre hatósági ellenőrzési feladatokat vagy más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatokat ruháztak át.

Az illetékes hatóságok nem ruházhatják át ellenőrző szervezetekre a következő hatósági ellenőrzési feladatokat és más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatokat:

a) más ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek felügyelete és auditja;

b) felhatalmazás eltérések engedélyezésére, kivéve a nem ökológiai termelésből származó növényi szaporítóanyagok felhasználására vonatkozó eltéréseket;

c) hatáskör a tevékenységeknek gazdasági szereplők vagy gazdálkodói csoportok által az e rendelet 34. cikkének (1) bekezdése szerint történő bejelentésének átvételére;

d) az e rendelet rendelkezéseinek való meg nem felelés valószínűségének értékelése, amely meghatározza- az (EU) 2017/625 rendelet 54. cikkével összhangban - az ökológiai termékeket tartalmazó szállítmányok tekintetében az Unióban való szabad forgalomba bocsátásukat megelőzően elvégzendő fizikai ellenőrzések gyakoriságát;

e) az intézkedések e rendelet 41. cikkének (4) bekezdésében említett közös jegyzékének összeállítása.

Az (EU) 2017/625 rendelet 33. cikke b) pontjának sérelme nélkül az illetékes hatóságok a hatósági ellenőrzési feladatok vagy a más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatok átruházásának az említett pontban említett esetekben történő teljes vagy részleges visszavonását megelőzően teljesen vagy részlegesen felfüggeszthetik az említett átruházást:

a) egy 12 hónapot meg nem haladó időtartamra, amely során az ellenőrző szervezetnek orvosolnia kell az auditok és vizsgálatok során azonosított hiányosságokat, illetve kezelnie kell azon meg nem feleléseket, amelyekkel kapcsolatban az e rendelet 43. cikkének megfelelően információcserére kerül sor más ellenőrző hatóságokkal és ellenőrző szervezetekkel, illetékes hatóságokkal, valamint a Bizottsággal; vagy

b) arra az időtartamra, amelyre az (EU) 2017/625 rendelet 29. cikke b) pontjának iv. alpontjában említett és e rendelet 40. cikkének (3) bekezdéséhez kapcsolódó akkreditáció felfüggesztésre kerül.

A hatósági ellenőrzési feladatok és a más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatok átruházásának felfüggesztése esetén az érintett ellenőrző szervezetek nem állíthatják ki a 35. cikkben említett tanúsítványokat azon részeket illetően, amelyek tekintetében az átruházás felfüggesztésre került. Az illetékes hatóságoknak határozniuk kell arról, hogy az érintett ellenőrző szervezetek által az átruházás teljes vagy részleges felfüggesztésének időpontját megelőzően kiállított tanúsítványok érvényesek maradnak-e, és az említett határozatról tájékoztatniuk kell az érintett gazdasági szereplőket.

Az (EU) 2017/625 rendelet 33. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak a lehető leghamarabb meg kell szüntetniük a hatósági ellenőrzési feladatok és a más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó feladatok átruházásának felfüggesztését, ha az adott ellenőrző szervezet orvosolta az első albekezdés a) pontjában említett hiányosságokat, illetve meg nem feleléseket, vagy ha az akkreditációs szerv megszüntette az első albekezdés b) pontjában említett akkreditáció felfüggesztését.

Az ellenőrző szervezeteknek továbbítaniuk kell az illetékes hatóságoknak

a) minden év január 31-ig azon gazdasági szereplők jegyzékét, amelyeknél az előző év december 31-ig ellenőrzést végeztek;

b) minden év március 31-ig az előző év folyamán végzett hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyeket az (EU) 2017/625 rendelet 113. cikkében említett éves jelentések ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló része elkészítésének támogatása céljából végeztek.

41. cikk

A gyanítható és megállapított meg nem felelés esetén hozandó intézkedésekre vonatkozó kiegészítő szabályok, valamint az intézkedések közös jegyzéke

A 29. cikkre is figyelemmel amennyiben egy illetékes hatóság, illetve adott esetben egy ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet azt gyanítja, vagy - többek között más illetékes hatóságoktól, illetve adott esetben más ellenőrző hatóságoktól vagy ellenőrző szervezetektől - alátámasztott információt kap arról, hogy valamely gazdasági szereplő olyan terméket szándékozik felhasználni vagy forgalomba hozni, amely nem biztos, hogy megfelel e rendeletnek, azonban szerepelnek rajta ökológiai termelésre utaló kifejezések, vagy amennyiben az említett illetékes hatóság, ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet valamely gazdasági szereplőtől a 27. cikknek megfelelően egy meg nem felelés gyanújára vonatkozó tájékoztatást kap:

a) az (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően köteles haladéktalanul hatósági vizsgálatot végrehajtani annak céljából, hogy ellenőrizze az e rendeletnek való megfelelést; az említett vizsgálatot a lehető leghamarabb, észszerű határidőn belül el kell végezni, figyelembe véve a termék tartósságát és az eset összetettségét;

b) az a) pontban említett vizsgálat eredményének rendelkezésre állásáig köteles ideiglenesen megtiltani mind az érintett termékek ökológiai vagy átállási termékként történő forgalomba hozatalát, mind az ökológiai termelésben való felhasználásukat. E döntés meghozatala előtt az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek lehetőséget kell adnia a gazdasági szereplő számára arra, hogy észrevételeket tegyen.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

42. cikk

Az integritást érintő meg nem felelés esetén hozandó intézkedésekre vonatkozó kiegészítő szabályok

43. cikk

Az információcserére vonatkozó kiegészítő szabályok

Az illetékes hatóságoknak ezen információk más illetékes hatóságokkal és a Bizottsággal való megosztását a dokumentumok és információk elektronikus cseréjét lehetővé tevő, a Bizottság által rendelkezésre bocsátott számítógépes rendszeren keresztül kell végrehajtaniuk.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VII. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

44. cikk

Ökológiai termékek exportja

45. cikk

Ökológiai és átállási termékek importja

Harmadik országból az Unióba akkor importálható egy termék ökológiai termékként vagy átállási termékként való forgalomba hozatal céljára, amennyiben teljesül a következő három feltétel:

a) a termék a 2. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti termék;

b) a következők egyike alkalmazandó: i. a termék megfelel e rendelet II., III. és IV. fejezetének, továbbá valamennyi érintett gazdasági szereplő és a 36. cikkben említett valamennyi gazdálkodói csoport - az érintett harmadik országbeli exportőröket is beleértve - a 46. cikknek megfelelően elismert ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek ellenőrzése alatt áll, és az említett hatóságok vagy szervezetek tanúsítványt bocsátottak ki az összes ilyen gazdasági szereplő, gazdálkodói csoport és exportőr számára, igazolva, hogy azok megfelelnek ennek a rendeletnek; ii. amennyiben a termék a 47. cikknek megfelelően elismert harmadik országból származik, az említett termék megfelel a vonatkozó kereskedelmi megállapodásban meghatározott feltételeknek; vagy iii. amennyiben a termék a 48. cikknek megfelelően elismert harmadik országból származik, az említett termék megfelel az adott harmadik ország uniós szabályokkal egyenértékű termelési és ellenőrzési szabályainak, és azt olyan, az említett megfelelést tanúsító ellenőrzési tanúsítvány kíséretében hozzák be az Unió területére, amelyet az említett harmadik ország illetékes hatóságai, ellenőrző hatóságai vagy ellenőrző szervezetei állítottak ki; és

c) a harmadik országbeli gazdasági szereplők mindenkor az uniós és az említett harmadik országbeli importőrök és nemzeti hatóságok rendelkezésére tudják bocsátani azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik azon gazdasági szereplők azonosítását, akik a szállítóik, valamint e szállítók ellenőrző hatóságainak vagy ellenőrző szervezeteinek az azonosítását annak céljából, hogy biztosítható legyen az érintett ökológiai vagy átállási termék nyomonkövethetősége. Ezeket az információkat az importőrök ellenőrző hatóságaival vagy ellenőrző szervezeteivel is közölni kell.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

46. cikk

Az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek elismerése

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az ellenőrző hatóságoknak és az ellenőrző szervezeteknek a 35. cikk (7) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartozó termékek importjának ellenőrzése tekintetében történő, az (1) bekezdésnek megfelelő elismerésére abban az esetben kerülhet sor, ha teljesítik a következő kritériumokat:

a) valamely tagállamban vagy harmadik országban a jogszabályoknak megfelelően letelepedettek;

b) az ellenőrzési feladatok átruházása nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy ellenőrzéseket végezzenek annak biztosítására, hogy az Unióba importálni kívánt ökológiai és átállási termékek megfeleljenek a 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, b) pontjának i. alpontjában és c) pontjában, valamint az e cikkben foglalt feltételeknek; e pont alkalmazásában az ellenőrzési feladatok olyan személyek általi elvégzése, akik egyedi szerződés vagy hivatalos megállapodás alapján, és ezáltal a megbízó ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet irányítása mellett és eljárásainak megfelelően működnek közre, nem tekintendő átruházásnak, továbbá az ellenőrzési feladatok átruházásának tilalma nem vonatkozik a mintavételre;

c) megfelelő garanciákat kell nyújtaniuk az objektivitás és a pártatlanság tekintetében, és ellenőrzési feladataik gyakorlását illetően nem állhat fenn esetükben összeférhetetlenség; azaz rendelkezniük kell olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy az ellenőrzéseket és egyéb tevékenységeket végző személyzet esetében kizárják az összeférhetetlenséget, és hogy a gazdasági szereplőket három egymást követő évet meghaladóan ne ellenőrizhesse ugyanazon ellenőr;

d) az ellenőrző szervezeteket az e rendelettel összhangban történő, egyetlen akkreditáló testület általi elismerés céljából az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozás szerinti, "Megfelelőségértékelés: Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények" elnevezésű harmonizált szabvány alapján kell akkreditálni;

e) rendelkezniük kell az ellenőrzési feladataik végrehajtásához szükséges szakértelemmel, felszereléssel és infrastruktúrával, valamint megfelelő számú, képzettségű és tapasztalattal rendelkező személyzettel;

f) megfelelő kapacitással és szakértelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy tanúsítási és ellenőrzési tevékenységeiket e rendelet és különösen az (EU) 2021/1698 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 25 ) követelményeivel összhangban végezzék minden harmadik ország gazdasági szereplőinek valamennyi típusa (önálló gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport) és minden olyan termékkategória esetében, amely tekintetében elismerést kívánnak szerezni;

g) rendelkezniük kell olyan eljárásokkal és intézkedésekkel, amelyek biztosítják az általuk végzett ellenőrzések és egyéb tevékenységek pártatlanságát, minőségét, következetességét, hatékonyságát és megfelelőségét;

h) elegendő képzett és tapasztalt személyzettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy az ellenőrzéseket és egyéb tevékenységeket hatékonyan és kellő időben el lehessen végezni;

i) megfelelő és megfelelően karbantartott létesítményekkel és berendezésekkel kell rendelkezniük annak biztosításához, hogy munkatársaik hatékonyan és kellő időben el tudják végezni az ellenőrzéseket és egyéb tevékenységeket;

j) rendelkezniük kell olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy a személyzet tagjai feladataik megfelelő ellátása érdekében bejussanak a gazdasági szereplők telephelyeire és hozzáférjenek az általuk tárolt dokumentumokhoz;

k) szervezeten belül olyan készségfejlesztést és képzéseket kell folytatniuk, valamint olyan eljárásokat kell alkalmazniuk, amelyek révén hatékony ellenőrzéseket - ideértve a vizsgálatokat is - végezhetnek a gazdasági szereplőkön, illetve adott esetben egy adott gazdálkodói csoport belső kontrollrendszerén;

l) egy adott harmadik országra és/vagy termékkategóriára vonatkozó korábbi elismerésüket nem vonták vissza a (2a) bekezdés szerint, illetve akkreditációjukat egyetlen akkreditáló testület sem vonta vissza vagy függesztette fel a vonatkozó nemzetközi szabvány, különösen a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 17011 szabványa (Megfelelőségértékelés - Megfelelőségértékelést végző szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó követelmények) alapján megállapított felfüggesztési vagy visszavonási eljárásoknak megfelelően, az alábbiak benyújtását megelőző 24 hónapban: i. elismerés iránti kérelem ugyanarra a harmadik országra és/vagy ugyanazon termékkategóriára vonatkozóan, kivéve, ha a korábbi elismerést a (2a) bekezdés k) pontjával összhangban vonták vissza; ii. elismerés hatályának egy további harmadik országra történő kiterjesztésére irányuló kérelem az (EU) 2021/1698 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkével összhangban, kivéve, ha a korábbi elismerést e cikk (2a) bekezdésének k) pontjával összhangban vonták vissza; iii. elismerés hatályának egy további termékkategóriára történő kiterjesztésére irányuló kérelem az (EU) 2021/1698 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkével összhangban;

m) az ellenőrző hatóságoknak abban a harmadik országban működő állami közigazgatási szervezetnek kell lenniük, amelyre vonatkozóan az elismerést kérik;

n) teljesíteniük kell az (EU) 2021/1698 felhatalmazáson alapuló rendelet I. fejezetében meghatározott eljárási követelményeket; valamint

o) teljesíteniük kell a (7) bekezdés alapján esetlegesen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott további kritériumokat.

A Bizottság egy adott harmadik ország és/vagy termékkategória tekintetében visszavonhatja az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet elismerését, ha:

a) az elismerésre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott kritériumok valamelyike már nem teljesül;

b) a Bizottság nem kapja kézhez az (EU) 2021/1698 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében említett éves jelentést a szóban forgó cikkben rögzített határidőn belül, illetve ha az éves jelentésben foglalt információk hiányosak, pontatlanok vagy nem felelnek meg az említett rendeletben meghatározott követelményeknek;

c) az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet nem bocsátja rendelkezésre vagy nem közli a (4) bekezdésben említett technikai dokumentációval, az általa alkalmazott ellenőrzési rendszerrel, vagy az elismerés hatálya alá tartozó gazdasági szereplők vagy gazdálkodói csoportok, illetve ökológiai termékek naprakész jegyzékével kapcsolatos valamennyi információt;

d) az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet nem értesíti a Bizottságot 30 naptári napon belül a (4) bekezdésben említett technikai dokumentációval kapcsolatos módosításokról;

e) az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet a megállapított határidőn belül nem bocsátja rendelkezésre a Bizottság vagy valamely tagállam által kért információkat, vagy az információk hiányosak, pontatlanok vagy nem felelnek meg az e rendeletben, az (EU) 2021/1698 felhatalmazáson alapuló rendeletben és a (8) bekezdés alapján elfogadandó végrehajtási jogi aktusban meghatározott követelményeknek, vagy nem működik együtt a Bizottsággal, különösen a meg nem felelés vizsgálata során;

f) az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet nem járul hozzá a Bizottság által kezdeményezett helyszíni vizsgálathoz vagy audithoz;

g) a helyszíni vizsgálat vagy audit az ellenőrző intézkedések rendszerszintű hibás működését jelzi, vagy az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet nem tudja maradéktalanul végrehajtani a Bizottság által a helyszíni vizsgálatot vagy auditot követően megfogalmazott ajánlásokat a Bizottságnak benyújtott javasolt cselekvési tervben;

h) az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet a megállapított meg nem felelés és jogsértés összefüggésében nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a Bizottság által a helyzet súlyosságának megfelelően megállapított határidőn belül, amely nem lehet rövidebb 30 naptári napnál;

i) az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet - olyan esetekben, amikor egy gazdasági szereplő megváltoztatja ellenőrző hatóságát vagy ellenőrző szervezetét - nem közli az új ellenőrző hatósággal vagy ellenőrző szervezettel a gazdasági szereplő ellenőrzési dossziéjának vonatkozó elemeit - beleértve az írásos feljegyzéseket is - legfeljebb 30 naptári nappal azt követően, hogy a gazdasági szereplőtől vagy az új ellenőrző hatóságtól vagy ellenőrző szervezettől megkapta az átadásra vonatkozó kérelmet;

j) felmerül annak a kockázata, hogy megtévesztik a fogyasztót az elismerés hatálya alá tartozó termékek valódi jellegét illetően; vagy

k) az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet 48 egymást követő hónapon keresztül nem tanúsított egyetlen gazdasági szereplőt sem abban a harmadik országban, amelyre vonatkozóan elismerték.

A (2) bekezdés d) pontjában említett akkreditációt kizárólag az alábbi szervek adhatják meg:

a) a 765/2008/EK rendelet szerinti, Unión belüli nemzeti akkreditáló testület; vagy

b) olyan, Unión kívüli akkreditáló testület, amely a Nemzetközi Akkreditálási Fórum égisze alatt létrejött valamely többoldalú elismerési megállapodás aláíró fele.

Az ellenőrző hatóságoknak be kell nyújtaniuk az illetékes hatóság által készített legutóbbi értékelő jelentést, az ellenőrző szervezeteknek pedig be kell nyújtaniuk az akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot. Adott esetben az ellenőrző hatóságoknak, illetve az ellenőrző szervezeteknek be kell nyújtaniuk továbbá tevékenységeik rendszeres helyszíni értékeléséről, felügyeletéről és a többéves újraértékeléséről szóló legutóbbi jelentéseket.

Az ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek (1) bekezdésben említett elismerését különösen abban az esetben kell a szóban forgó bekezdésben említett eljárás keretében haladéktalanul visszavonni, ha súlyos vagy ismétlődő jogsértésekre derül fény a tanúsítvány vagy a (8) bekezdésnek megfelelően meghatározott ellenőrzések és intézkedések tekintetében, és ha az érintett ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet a Bizottság kérésére válaszul, a Bizottság által meghatározott időtartamon belül nem tett kellő időben megfelelő helyreigazító intézkedéseket. Az említett időtartamot a probléma súlyosságának függvényében kell meghatározni, és az általában nem lehet kevesebb 30 napnál.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek:

a) e cikk (2) bekezdését úgy módosítják, hogy az abban meghatározottak mellett az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek e cikk (1) bekezdésében említett elismerésére, illetve az említett elismerés visszavonására vonatkozó további kritériumokkal egészítik ki azt, vagy úgy, hogy módosítják ezeket a további kritériumokat;

b) kiegészítik e rendeletet a következők tekintetében: i. a Bizottság által az (1) bekezdésnek megfelelően elismert ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek felügyelete, ideértve a helyszíni vizsgálatokat is; valamint ii. az említett ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek által végzett ellenőrzések és más tevékenységek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

47. cikk

Kereskedelmi megállapodás szerinti egyenértékűség

A 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett elismert harmadik ország egy olyan harmadik ország, amelyet az Unió egy kereskedelmi megállapodás keretében olyan országként ismert el, mint amelynek termelési rendszere - a megfelelés tekintetében az Unió szabályaival azonos szintű garanciát nyújtó szabályok alkalmazása révén - az Unióéval azonos céloknak és elveknek felel meg.

48. cikk

A 834/2007/EK rendelet szerinti egyenértékűség

Az említett elismerés hatálya 2026. december 31-én jár le.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

49. cikk

A Bizottság jelentése a 47. és 48. cikk alkalmazásáról

A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 47. és a 48. cikk alkalmazásával kapcsolatos helyzetről, különösen a harmadik országoknak az egyenértékűség szempontjából való elismerésére vonatkozóan.

VIII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Az ökológiai és átállási termékek szabad mozgása

50. cikk

Az ökológiai és átállási termékek tiltástól és korlátozástól mentes forgalmazása

Az illetékes hatóságok, az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek a termékek előállításával, jelölésével, illetve megjelenítésével kapcsolatos okokból nem tiltják meg és nem is korlátozzák az olyan ökológiai vagy átállási termékek forgalmazását, amelyek egy másik tagállam illetékes hatóságának, ellenőrző hatóságának vagy ellenőrző szervezetének ellenőrzése alá tartozik, amennyiben az említett termékek megfelelnek e rendeletnek. Különösen nem végezhetők az (EU) 2017/625 rendeletben előírtaktól eltérő hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek, és a hatósági ellenőrzésekkel és más hatósági tevékenységekkel kapcsolatban nem szedhetők be az említett rendelet VI. fejezetében előírtakon kívüli díjak.

2. SZAKASZ

Információk, jelentéstétel és a kapcsolódó eltérések

51. cikk

Az ökológiai ágazattal és az ökológiai termékek kereskedelmével kapcsolatos információk

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

52. cikk

Az illetékes hatóságokra, az ellenőrző hatóságokra és az ellenőrző szervezetekre vonatkozó információk

A tagállamok naprakész jegyzéket vezetnek a következőkről:

a) az illetékes hatóságok neve és címe; és

b) az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek neve, címe és kódszáma.

A tagállamok továbbítják a Bizottságnak az említett jegyzékeket és azok módosításait, továbbá közzéteszik azokat, amennyiben az (EU) 2017/625 rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban még nem történt meg az említett továbbítás és közzététel.

53. cikk

Eltérések, engedélyek és jelentéstétel

2029. január 1-jétől a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ökológiai növényi szaporítóanyag és az ökológiai állatok rendelkezésre állásával kapcsolatban az e cikk (7) bekezdésében meghatározott jelentésben szereplő megállapítások alapján, amelyek az alábbiak tekintetében módosítják e rendeletet:

a) a II. melléklet I. részének 1.8.5. pontjában, valamint a II. melléklet II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjában említett eltéréseket - a II. melléklet II. részének 1.3.4.4.2. pontja kivételével - 2036. december 31-énél hamarabb megszünteti vagy az említett időponton túlmenően meghosszabbítja, vagy

b) megszünteti a II. melléklet II. részének 1.3.4.4.2. pontjában említett eltérést.

A tagállamok minden év június 30-ig a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják:

a) a 26. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban és a 26. cikk (2) bekezdésében említett rendszerekben, valamint adott esetben a 26. cikk (3) bekezdésében említett rendszerekben szereplő információkat;

b) a II. melléklet I. része 1.8.5. pontjának és a II. melléklet II. része 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjának megfelelően engedélyezett eltérésekre vonatkozó információkat; és

c) a baromfiféléknek és sertésféléknek szánt, ökológiai fehérje takarmány uniós piacon való rendelkezésre állására, valamint a II. melléklet II. része 1.9.3.1. pontja c) alpontjának és 1.9.4.2. pontja c) alpontjának megfelelően megadott engedélyekre vonatkozó információkat.

2026. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az alábbiak rendelkezésre állnak-e az uniós piacon, és adott esetben arról, hogy mi okozza a hozzáférés korlátozottságát:

a) ökológiai növényi szaporítóanyag;

b) a II. melléklet II. része 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjában említett eltérések hatálya alá tartozó ökológiai állatok;

c) a baromfifélék és a sertésfélék takarmányozására szánt, a II. melléklet II. része 1.9.3.1. pontja c) alpontjában és 1.9.4.2. pontja c) alpontjában említett engedélyek hatálya alá tartozó, ökológiai fehérje takarmány.

A Bizottság említett jelentés elkészítése során figyelembe veszi különösen a 26. cikknek megfelelően gyűjtött adatokat, valamint az eltérésekre és az engedélyekre vonatkozó, az e cikk (6) bekezdésében említett információkat.

IX. FEJEZET

ELJÁRÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Eljárási rendelkezések

54. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

55. cikk

Bizottsági eljárás

2. SZAKASZ

Hatályon kívül helyezés, valamint átmeneti és záró rendelkezések

56. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 834/2007/EK rendelet hatályát veszti.

Ugyanakkor az e rendelet 58. cikkében meghatározottak szerint a 834/2007/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell a harmadik országok által benyújtott, függőben lévő kérelmek elbírálása tekintetében.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

57. cikk

A 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (3) bekezdése értelmében elismert ellenőrző hatóságokra és ellenőrző szervezetekre vonatkozó átmeneti intézkedések

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

58. cikk

A 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése értelmében harmadik országok által benyújtott kérelmekre vonatkozó átmeneti intézkedések

59. cikk

Az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek első elismerésére vonatkozó átmeneti intézkedések

Az alkalmazás 61. cikk második bekezdésében említett kezdőnapjától eltérve, a 46. cikket 2018. június 17-től kezdődően alkalmazni kell, amennyiben erre szükség van az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek kellő időben történő elismeréséhez.

60. cikk

A 834/2007/EK rendeletnek megfelelően előállított ökológiai termékek készleteire vonatkozó átmeneti intézkedések

A 834/2007/EK rendeletnek megfelelően 2022. január 1-je előtt előállított termékek a készletek kimerüléséig ezen időpont után is forgalomba hozhatók.

61. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT EGYÉB TERMÉKEK

- Élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztők,

- matétea, csemegekukorica, szőlőlevél, pálmafacsúcsrügy, komlóhajtás, továbbá növények hasonló, étkezésre alkalmas részei és az azokból előállított termékek,

- élelmiszerben vagy takarmányban történő felhasználásra szánt tengeri só és egyéb sók,

- legombolyítható selyemgubó,

- természetes mézgák és gyanták,

- méhviasz,

- illóolajok,

- természetes parafából készült dugók, nem agglomerált, és kötőanyag nélkül,

- kártolatlan és fésületlen pamut,

- kártolatlan és fésületlen gyapjú,

- nyers bőr és kezeletlen irha,

- hagyományos növényalapú növényi készítmények.

II. MELLÉKLET

A III. FEJEZETBEN EMLÍTETT RÉSZLETES TERMELÉSI SZABÁLYOK

I. rész: Növénytermesztési szabályok

A 9-12. cikkben megállapított termelési szabályok mellett az e részben meghatározott szabályok alkalmazandók az ökológiai növénytermesztésre.

1. Általános követelmények

1.1.

Az ökológiai növényeket - a vízben természetes módon termesztett növények kivételével - az altalajjal és az alapkőzettel kapcsolatban álló élő talajban vagy az ökológiai termelésben engedélyezett anyagokkal és termékekkel kevert vagy termékennyé tett élő talajban kell termeszteni.

1.2.

Nem megengedett a hidroponikus termesztés, amely a természetben nem vízben élő növények termesztésének azon módja, amikor a növényeket kizárólag tápoldatban vagy olyan semleges tápközegben gyökereztetik, amelyhez tápoldatot adtak.

1.3.

Az 1.1. ponttól eltérve megengedettek a következők: a)

a kizárólag a magban lévő tápanyagokat hasznosító csíráztatott magok - többek között csírák, hajtások és zsázsa - előállítása tiszta vízben történő áztatással, feltéve, hogy a magok ökológiai termelésből származnak. A termesztőközeg használata tilos, kivéve a kizárólag a magok nedvesen tartására szolgáló semleges tápközeg használatát, amennyiben a semleges tápközeg összetevőit a 24. cikknek megfelelően engedélyezték; b)

cikóriafejek előállítása, beleértve a tiszta vízben való hajtatásukat is, feltéve, hogy a növényi szaporítóanyag ökológiai termelésből származik. Termesztőközeg használata csak akkor megengedett, ha összetevőit a 24. cikknek megfelelően engedélyezték.

1.4.

Az 1.1. ponttól eltérve megengedettek a következő gyakorlatok: a)

növénytermesztés cserépben dísz- és gyógynövények termesztése céljából, amely esetében a növényt és a cserepet együtt kínálják megvételre a végső fogyasztónak; b)

palánták és további kiültetésre szánt konténeres palánták nevelése további átültetésig.

1.5.

Az 1.1. ponttól eltérve csak olyan felszíneken megengedett a növénytermesztés körülhatárolt ágyásokban, amelyeket 2017. június 28. előtt ezen eljárásokhoz ökológiai felszínnek minősítettek Finnországban, Svédországban és Dániában. Nem megengedett az említett felszínek kiterjesztése.

Az említett eltérés 2031. december 31-én hatályát veszti.

2026. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a körülhatárolt ágyások ökológiai gazdálkodásban való használatáról. A Bizottság a jelentéssel együtt adott esetben a körülhatárolt ágyások ökológiai gazdálkodásban való használatáról szóló jogalkotási javaslatot is előterjeszthet.

1.6.

Csak olyan növénytermesztési technológiák alkalmazhatók, amelyek révén elkerülhető vagy minimálisra csökkenthető a környezetszennyezés.

1.7. Átállás

1.7.1. Ahhoz, hogy a növényeket és növényi termékeket ökológiai termékeknek lehessen tekinteni, az e rendeletben foglalt termelési szabályokat a mezőgazdasági parcellákra a vetést megelőzően legalább kétéves átállási időszakon keresztül, a legelő vagy évelőtakarmány-termő parcellák esetében az ökológiai takarmányként történő felhasználás előtt legalább kétéves időszakon keresztül, illetve a takarmányoktól eltérő évelő növények esetében az ökológiai termények első betakarítása előtt legalább három éves időszakon keresztül alkalmazni kell.

1.7.2. Azokban az esetekben, amikor a földterület, illetve egy vagy több parcella ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal szennyeződött, az illetékes hatóság úgy dönthet, hogy az átállási időszakot az érintett földterület vagy parcellák esetében az 1.7.1. pontban megadott időszakhoz képest meghosszabbítja.

1.7.3. Az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékkel vagy anyaggal történő kezelés esetén az illetékes hatóságnak az 1.7.1. pontnak megfelelően új átállási időszakot kell előírnia.

Az említett időszak az alábbi két esetben lerövidülhet: a)

az érintett tagállam illetékes hatósága által kötelezően előírt, a károsítók vagy a gyomok - köztük a zárlati károsítók, illetve az idegenhonos inváziós fajok - féken tartását célzó intézkedés részeként ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékkel vagy anyaggal történő kezelés; b)

az érintett tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott tudományos vizsgálatok részeként ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékkel vagy anyaggal történő kezelés.

1.7.4. Az 1.7.2. és az 1.7.3. pontban említett esetekben az átállási időszak hosszát a következő követelmények figyelembevételével kell meghatározni: a)

az érintett termék vagy anyag lebomlási folyamatának olyannak kell lennie, hogy az átállási időszak végére a talajban vagy - évelő kultúrák esetében - a növényben a szermaradékok mennyisége jelentéktelen legyen; b)

a kezelést követően betakarított termény nem hozható forgalomba ökológiai vagy átállási termékként.

1.7.4.1. A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan általuk hozott határozatról, amely kötelező intézkedéseket ír elő az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való kezelésre vonatkozóan.

1.7.4.2. Ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való kezelés esetén az 1.7.5. pont b) pontja nem alkalmazandó.

1.7.5. Az ökológiai állattartásra szánt földterület esetén: a)

az átállási szabályok a termelőegység állati takarmány előállítására használt teljes területére vonatkoznak; b)

az a) pont ellenére az átállási időszak egy évre csökkenthető a legelők és a nem növényevő fajok által használt szabadtéri területek tekintetében.

1.8. A növények eredete a növényi szaporítóanyagokat is beleértve

1.8.1. A növénytermesztéshez és a növényi szaporítóanyagoktól eltérő növényi termékek előállításához kizárólag ökológiai növényi szaporítóanyag használható.

1.8.2. A növényi szaporítóanyagtól eltérő termékek előállításához használt ökológiai növényi szaporítóanyag előállításához az anyanövények, valamint adott esetben a növényi szaporítóanyagként történő felhasználásra szánt más növények termesztésének legalább egy generáción keresztül kell folynia e rendelettel összhangban, ami évelő szabadföldi kultúrák esetén legalább két vegetációs időszakot foglal magában.

1.8.3. Az ökológiai növényi szaporítóanyag kiválasztásakor a gazdasági szereplőknek előnyben kell részesíteniük az ökológiai gazdálkodásra alkalmas ökológiai növényi szaporítóanyagot.

1.8.4. Az ökológiai gazdálkodásra alkalmas ökológiai fajták termesztéséhez az ökológiai nemesítési tevékenységeket ökológiai körülmények között kell végezni, mégpedig azzal a központi törekvéssel, hogy növeljék a genetikai sokféleséget, fokozottan támaszkodjanak a természetes reprodukciós képességre, hogy növekedjen az agronómiai teljesítmény, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a különféle helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodó képesség.

A merisztématenyésztés kivételével valamennyi szaporítási eljárást tanúsított ökológiai gazdálkodás keretében kell folytatni.

1.8.5. Az átállási vagy nem ökológiai növényi szaporítóanyag használata

1.8.5.1. Az 1.8.1. ponttól eltérve, amennyiben a 26. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban vagy a 26. cikk (2) bekezdésében említett rendszerekben gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a gazdasági szereplőnek az ökológiai növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségi vagy mennyiségi igényei nem teljesülnek, a gazdasági szereplő használhat a 10. cikk (4) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti átállási növényi szaporítóanyagot vagy az 1.8.6. ponttal összhangban engedélyezett növényi szaporítóanyagot.

Ezen túlmenően, amennyiben nem állnak rendelkezésre ökológiai palánták, a 10. cikk (4) bekezdése második albekezdése a) pontjának megfelelően forgalmazott "átállási palánták" is használhatók, ha azokat az alábbiak szerint nevelték: a)

egy, a vetőmagok elültetésétől a palánták átültetésre késszé válásáig tartó, legalább 12 hónapos termesztési cikluson keresztül egy olyan mezőgazdasági parcellán, amelynek esetében ugyanezen időszak alatt teljesült a legalább 12 hónapos átállási időszakra vonatkozó követelmény; vagy b)

ökológiai vagy átállási mezőgazdasági parcellán vagy konténerekben, ha az 1.4. pontban említett eltérés alkalmazási körébe tartoznak, és feltéve, hogy a palánták olyan mezőgazdasági parcellán termesztett növényből begyűjtött átállási vetőmagból származnak, amelynek esetében teljesült a legalább 12 hónapos átállási időszakra vonatkozó követelmény.

Amennyiben nem áll rendelkezésre a gazdasági szereplő igényeit kielégítő minőségű vagy mennyiségű ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyag, illetve az 1.8.6. ponttal összhangban engedélyezett növényi szaporítóanyag, az illetékes hatóságok engedélyezhetik a nem ökológiai növényi szaporítóanyagoknak az 1.8.5.3.-1.8.5.8. pontban meghatározott feltételek melletti használatát.

Ilyen egyedi engedélyek csak az alábbi esetekben adhatók: a)

amennyiben a gazdasági szereplő által termeszteni kívánt fajoknak egyetlen fajtája sincs nyilvántartva a 26. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban vagy a 26. cikk (2) bekezdésében említett rendszerekben; b)

amennyiben egyetlen növényi szaporítóanyagot forgalmazó gazdasági szereplő sem tudja a vetéshez vagy az ültetéshez szükséges ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyagot, illetve az 1.8.6. ponttal összhangban engedélyezett növényi szaporítóanyagot időben leszállítani annak ellenére, hogy a felhasználó a növényi szaporítóanyagot olyan észszerű időpontban rendelte meg, amely lehetővé tette volna az ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyag, illetve az 1.8.6. ponttal összhangban engedélyezett növényi szaporítóanyag előállítását és szállítását; c)

amennyiben a gazdasági szereplő által termeszteni kívánt fajta nincs ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyagként, illetve az 1.8.6. ponttal összhangban engedélyezett növényi szaporítóanyagként nyilvántartva a 26. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban vagy a 26. cikk (2) bekezdésében említett rendszerekben, és a gazdasági szereplő bizonyítani tudja, hogy ugyanannak a fajnak egyetlen nyilvántartásba vett alternatívája sem megfelelő, különösen az agronómiai, illetve talaj- és éghajlati adottságok, valamint az előállításhoz szükséges technológiai tulajdonságok szempontjából; d)

amennyiben a felhasználás kutatás, kisparcellás szántóföldi kísérlet során történő vizsgálat, valamint fajtamegőrzés vagy termékinnováció céljából indokolt, és azt az érintett tagállam illetékes hatóságai jóváhagyták.

Az ilyen engedélyre irányuló kérelem benyújtása előtt a gazdasági szereplőknek ellenőrizniük kell a 26. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban vagy a 26. cikk (2) bekezdésében említett rendszerekben, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyag, illetve az 1.8.6. ponttal összhangban engedélyezett növényi szaporítóanyag, vagyis hogy indokolt-e a kérelmük.

A 6. cikk i) pontjának megfelelően a gazdasági szereplők a saját gazdaságukból származó ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagot egyaránt felhasználhatják, tekintet nélkül a 26. cikk (1) bekezdésében említett adatbázis vagy a 26. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszer szerinti minőségi és mennyiségi rendelkezésre állásra.

1.8.5.2. Az 1.8.1. ponttól eltérve a harmadik országbeli gazdasági szereplők használhatnak a 10. cikk (4) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti átállási növényi szaporítóanyagot, illetve az 1.8.6. ponttal összhangban engedélyezett növényi szaporítóanyagot, amennyiben a gazdasági szereplő helye szerinti harmadik ország területén igazoltan nem áll rendelkezésre kielégítő minőségű vagy mennyiségű ökológiai növényi szaporítóanyag.

A vonatkozó nemzeti szabályok sérelme nélkül a harmadik országbeli gazdasági szereplők a saját mezőgazdasági üzemükből származó ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagot egyaránt használhatják.

A 46. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek engedélyezhetik a harmadik országbeli gazdasági szereplők számára, hogy nem ökológiai növényi szaporítóanyagot használjanak az ökológiai termelőegységekben, amennyiben a gazdasági szereplő helye szerinti harmadik ország területén nem áll rendelkezésre kielégítő minőségű vagy mennyiségű ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyag, illetve az 1.8.6. ponttal összhangban engedélyezett növényi szaporítóanyag, valamint ha teljesülnek az 1.8.5.3., az 1.8.5.4., az 1.8.5.5. és az 1.8.5.8. pontban meghatározott feltételek.

1.8.5.3. A betakarítást követően a nem ökológiai növényi szaporítóanyagot kizárólag az e rendelet 24. cikke (1) bekezdésének megfelelően növényi szaporítóanyag kezelésére engedélyezett növényvédő szerekkel lehet kezelni, kivéve, ha az (EU) 2016/2031 rendeletnek megfelelően az érintett tagállam illetékes hatóságai növényegészségügyi célból egy adott faj valamennyi fajtája és heterogén anyaga tekintetében vegyszeres kezelést írnak elő azon a területen, ahol a növényi szaporítóanyagot felhasználni tervezik.

Amennyiben az első bekezdésben említett, előírt vegyszeres kezeléssel kezelt nem ökológiai növényi szaporítóanyagot használnak, a parcellára, amelyen a kezelt növényi szaporítóanyagot termesztik, adott esetben az 1.7.3. és 1.7.4. pontban előírt átállási időszak vonatkozik.

1.8.5.4. A nem ökológiai növényi szaporítóanyagok felhasználására vonatkozó engedélyt a vetést vagy az ültetést megelőzően kell megszerezni.

1.8.5.5. A nem ökológiai növényi szaporítóanyagok felhasználására vonatkozó engedély egyéni felhasználóknak adható, egyszerre csak egy idényre, és az engedélyezésért felelős illetékes hatóságoknak, ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek jegyzékbe kell foglalnia az engedélyezett növényi szaporítóanyagok mennyiségét.

1.8.5.6. A tagállamok illetékes hatóságainak hivatalos jegyzéket kell létrehozniuk, amelyben fel kell tüntetniük azokat a növényfajokat, -alfajokat vagy -fajtákat (adott esetben csoportosítva), amelyeket illetően megállapították, hogy a területükön megfelelő növényfajtákhoz elegendő mennyiségben áll rendelkezésre ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyag. Az e jegyzékben szereplő növényfajokra, -alfajokra vagy -fajtákra az érintett tagállam területén kizárólag akkor adható ki az 1.8.5.1. pont szerinti engedély, ha azt az 1.8.5.1. pont d) alpontjában felsorolt célok valamelyike indokolja. Amennyiben a jegyzékben szereplő valamely növényfajhoz, -alfajhoz vagy -fajtához rendelkezésre álló ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyag mennyisége és minősége kivételes körülmények miatt elégtelennek vagy nem megfelelőnek bizonyul, a tagállamok illetékes hatóságai eltávolíthatják az adott fajt, alfajt vagy fajtát a jegyzékből.

A tagállamok illetékes hatóságai évente frissítik a jegyzéküket, és azt nyilvánosan elérhetővé teszik.

A tagállamok illetékes hatóságai minden év június 30-ig, az első alkalommal pedig 2022. június 30-ig továbbítják a Bizottságnak és a többi tagállamnak azt az internetes honlapra mutató linket, amelyen a naprakész jegyzékük nyilvánosan elérhető. A Bizottság az e célból létrehozott honlapon közzéteszi az egyes naprakész nemzeti jegyzékekre mutató hivatkozásokat.

1.8.5.7. Az 1.8.5.5. ponttól eltérve a tagállamok illetékes hatóságai évente általános engedélyt adhatnak ki valamennyi érintett gazdasági szereplő részére az alábbiak szerint: a)

adott fajra vagy alfajra, amennyiben annak egyetlen fajtája sincs nyilvántartva a 26. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban vagy a 26. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerben; b)

adott fajtára, amennyiben arra vonatkozóan teljesülnek az 1.8.5.1. c) pontban rögzített feltételek.

Általános felhatalmazás alkalmazása esetén a gazdasági szereplőknek nyilván kell tartaniuk a felhasznált anyag mennyiségét, az engedélyezésért felelős illetékes hatóságnak pedig jegyzékbe kell foglalnia az engedélyezett nem ökológiai növényi szaporítóanyagok mennyiségét.

A tagállamok illetékes hatóságai évente frissítik azoknak a növényfajoknak, -alfajoknak és -fajtáknak a jegyzékét, amelyekre általános engedélyt adtak ki, és ezt a jegyzéket nyilvánosan elérhetővé teszik.

A tagállamok illetékes hatóságai minden év június 30-ig, az első alkalommal pedig 2022. június 30-ig továbbítják a Bizottságnak és a többi tagállamnak azt az internetes honlapra mutató linket, amelyen a naprakész jegyzékük nyilvánosan elérhető. A Bizottság az e célból létrehozott honlapon közzéteszi az egyes naprakész nemzeti jegyzékekre mutató hivatkozásokat.

1.8.5.8. Az illetékes hatóságok nem engedélyezik nem ökológiai palánták használatát olyan fajok palántáinak esetében, amelyeknek a palánták átültetésétől az első termékbetakarításig tartó termesztési ciklusa egy vegetációs időszakra korlátozódik.

1.8.6. Az illetékes hatóságok, illetve adott esetben a 46. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek engedélyezhetik az ökológiai termelésben való felhasználásra szánt növényi szaporítóanyagokat előállító gazdasági szereplők számára, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre kielégítő mennyiségű vagy minőségű, az 1.8.2. pontnak megfelelően előállított anyanövény vagy - adott esetben - más, növényi szaporítóanyagok előállítására szánt növény, nem ökológiai növényi szaporítóanyagokat is használhassanak, és az ilyen anyagokat az ökológiai termelésben való felhasználás céljából forgalomba hozhassák, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek: a)

a betakarítást követően a nem ökológiai növényi szaporítóanyagokat nem kezelték az e rendelet 24. cikke (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett növényvédő szerektől eltérő növényvédő szerekkel, kivéve, ha az (EU) 2016/2031 rendelet alapján az érintett tagállam illetékes hatóságai növényegészségügyi célból egy adott faj valamennyi fajtája és heterogén anyaga tekintetében vegyszeres kezelést írtak elő azon a területen, ahol a növényi szaporítóanyagokat felhasználni tervezik. Az említettek szerint hatóságilag előírt vegyszeres kezeléssel kezelt nem ökológiai növényi szaporítóanyagok használata esetén a mezőgazdasági parcellára, amelyen a kezelt növényi szaporítóanyagokat termesztik, adott esetben az 1.7.3. és az 1.7.4. pontban előírt átállási időszak vonatkozik; b)

a felhasznált nem ökológiai növényi szaporítóanyagok nem olyan faj palántái, amelyeknek a palánták átültetésétől az első termékbetakarításig tartó termesztési ciklusa egy vegetációs időszakra korlátozódik; c)

a növényi szaporítóanyagok termesztése minden egyéb releváns ökológiai növénytermesztési követelménynek megfelel; d)

a nem ökológiai növényi szaporítóanyagok használatára vonatkozó engedélyt az érintett anyagok elvetését vagy elültetését megelőzően meg kell szerezni; e)

az engedélyezésért felelős illetékes hatóság, ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet az engedélyt kizárólag egyéni felhasználóknak és egyszerre csak egy idényre adhatja meg, és köteles jegyzékbe foglalni az engedélyezett növényi szaporítóanyagok mennyiségeit; f)

az e) ponttól eltérve a tagállamok illetékes hatóságai évente általános engedélyt adhatnak ki egy adott fajhoz, alfajhoz vagy fajtához tartozó nem ökológiai növényi szaporítóanyagok használatára vonatkozóan; az érintett fajok, alfajok, illetve fajták jegyzékét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni és évente frissíteni kell. Ebben az esetben az említett illetékes hatóságoknak jegyzékbe kell foglalniuk az engedélyezett nem ökológiai növényi szaporítóanyagok mennyiségeit; g)

az e bekezdés alapján megadott engedélyek érvényessége 2036. december 31-én jár le.

A tagállamok illetékes hatóságai első alkalommal 2023. június 30-ig, majd minden évben június 30-ig közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal az első bekezdés alapján megadott engedélyekre vonatkozó információkat.

Az első bekezdés szerinti növényi szaporítóanyagokat előállító és forgalmazó gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott nemzeti rendszerekben önkéntes alapon közzétegyék az ilyen növényi szaporítóanyagok rendelkezésre állására vonatkozó konkrét információkat. Azoknak a gazdasági szereplőknek, akik úgy döntenek, hogy feltüntetik az ilyen információkat, gondoskodniuk kell az információk rendszeres frissítéséről és - amikor az érintett növényi szaporítóanyag már nem áll rendelkezésre - a nemzeti rendszerekből való törléséről. Amennyiben a gazdasági szereplők élnek az f) pontban említett általános engedély által biztosított lehetőséggel, nyilvántartást kell vezetniük a felhasznált mennyiségről.

1.9. Talajerő-gazdálkodás és tápanyag-utánpótlás

1.9.1. Az ökológiai növénytermesztés során olyan földművelési és növénytermesztési módszereket kell használni, amelyek fenntartják vagy növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozzák a talajstabilitást és a talaj biológiai sokféleségét, valamint megelőzik a talajtömörödést és a talajeróziót.

1.9.2. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását az alábbiak szerint kell fenntartani és növelni: a)

a legelő vagy évelőtakarmány-termő parcellák kivételével többéves vetésforgó használatával, ami vonatkozik a kötelező hüvelyesekre - mint a vetésforgóban használt fő- vagy takarónövényre - és más zöldtrágya-növényekre is, b)

az üvegházak, illetve a takarmányoktól eltérő évelő növények esetében rövid tenyészidejű zöldtrágya-növények és pillangósvirágúak használatával, továbbá a növények sokféleségének felhasználásával, valamint c)

minden esetben az állati szerves trágya vagy az ökológiai - mindkét esetben lehetőség szerint komposztált - szerves anyag alkalmazásával.

1.9.3. Ha a növények tápanyagigényét az 1.9.1. és az 1.9.2. pontban meghatározott intézkedések révén nem lehet kielégíteni, kizárólag a 24. cikk alapján az ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezett trágya és talajjavító szerek használhatók, és csakis a szükséges mértékben. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az ilyen termékek felhasználásáról, beleértve az egyes termékek felhasználásának dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését, a felhasznált mennyiséget, valamint az érintett terményt és parcellákat.

1.9.4. A parcellán használt szerves trágya összmennyisége a 91/676/EGK irányelvben meghatározottak szerint nem haladhatja meg az évi 170 kg nitrogénmennyiséget hektáronként az átállási és ökológiai termelőegységekben használt mezőgazdasági területen. Ez a korlátozás kizárólag az istállótrágyára, a szárított istállótrágyára, a szárított baromfitrágyára és a komposztált állati ürülékre vonatkozik, ideértve a baromfitrágyát, a komposztált istállótrágyát és a folyékony állati ürüléket is.

1.9.5. A mezőgazdasági üzemek üzemeltetői az ökológiai termelőegységekből származó többlettrágya elhelyezésének céljából írásbeli együttműködési megállapodásokat kizárólag az ökológiai termelési szabályoknak megfelelő más mezőgazdasági üzemek üzemeltetőivel és vállalkozásokkal köthetnek. Az 1.9.4. pontban említett felső határértéket az ilyen együttműködésben részt vevő összes olyan termelőegység alapján kell kiszámítani, ahol ökológiai gazdálkodás folyik.

1.9.6. Mikroorganizmus-készítmények is felhasználhatók a talaj általános állapotának vagy a talaj, illetve a növények tápanyagellátásának javítása céljából.

1.9.7. Komposztaktiváláshoz megfelelő növényi alapú készítmények és mikroorganizmus-készítmények is felhasználhatók.

1.9.8. Ásványi eredetű nitrogént tartalmazó trágya nem használható fel.

1.9.9. Biodinamikus készítmények felhasználhatók.

1.10. Károsítók és gyomok elleni védekezés

1.10.1. A károsítók és gyomnövények által okozott károk megelőzéséhez elsősorban a következők által nyújtott védelemre kell támaszkodni: - természetes ellenségek, - fajok és fajták vagy heterogén anyag kiválasztása, - vetésforgó, - termesztési technológiák, mint például a biofumigáció, valamint mechanikai és fizikai módszerek, továbbá - hőkezelési eljárások, mint például a szolarizáció és a hajtatott növények esetében a sekély talajgőzölés (legfeljebb 10 cm-es mélységben).

1.10.2. Amennyiben a növényeket az 1.10.1. pontban meghatározott intézkedésekkel nem lehet megfelelően megvédeni a károsítóktól, vagy amennyiben a növénykultúrát igazolt veszély fenyegeti, kizárólag azok a termékek és anyagok használhatók fel - és csakis a szükséges mértékben -, amelyeknek az ökológiai termelésben való felhasználását a 9. és 24. cikk alapján engedélyezték. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük igazolandó az ilyen termékek felhasználásának szükségességét, beleértve az egyes termékek felhasználásának dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését, hatóanyagait, a felhasznált mennyiséget, az érintett terményt és parcellákat, valamint azon károsítót vagy betegséget, amellyel szemben a termék védelmet biztosít.

1.10.3. A csapdákban és a légtértelítéshez használt termékadagoló-berendezésekben felhasznált termékek és anyagok esetében - a feromonok kivételével - meg kell akadályozni, hogy a termékek és anyagok a csapdákból vagy adagolóberendezésekből kikerüljenek a környezetbe, és ott érintkezésbe kerüljenek a termesztett növényekkel. Használat után gondoskodni kell az összes csapda, köztük a feromoncsapdák begyűjtéséről és biztonságos ártalmatlanításáról.

1.11. A tisztításhoz és fertőtlenítéshez használt termékek

Tisztításhoz és fertőtlenítéshez csak olyan tisztító- és fertőtlenítőszerek alkalmazhatók a növénytermesztésben, amelyek ökológiai termelésben való felhasználását a 24. cikk alapján engedélyezték. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az ilyen termékek felhasználásáról, beleértve az egyes termékek felhasználásának dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését, hatóanyagait, továbbá a felhasználás helyét.

1.12. Nyilvántartási kötelezettség

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az érintett parcellákról és a termésmennyiségről. Ezen belül a gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az egyes parcellákon felhasznált egyéb külső forrásból bevitt anyagokról, és adott esetben rendelkezésre kell állniuk a termelési szabályoktól az 1.8.5. pont alapján engedélyezett bármely eltéréshez kapcsolódó igazoló dokumentumoknak.

1.13. Feldolgozatlan termékek elkészítése

Amennyiben a növényeken feldolgozástól eltérő elkészítési műveleteket hajtanak végre, akkor a IV. rész 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. és 2.2.3. pontjában megállapított általános követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az ilyen műveletekre.

2. Egyes növényekre és növényi termékekre vonatkozó részletes szabályok

2.1. A gombatermesztésre vonatkozó szabályok

A gombatermesztésben csak olyan termesztőközeg használható, amely kizárólag a következő összetevőkből áll:

a) istállótrágya és állati ürülék: i. vagy ökológiai termelőegységekből vagy az átállás második évében lévő termelőegységekből; vagy ii. az 1.9.3. pontban említettek, kizárólag amikor az i. pontban említett termék nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy az említett istállótrágya és az állati ürülék - a takaróanyagot és az esetlegesen hozzáadott vizet figyelmen kívül hagyva - nem haladja meg a termesztőközeg összes összetevője komposztálás előtti tömegének 25 %-át;

b) ökológiai termelőegységekből származó, az a) pontban említettektől eltérő mezőgazdasági eredetű termékek;

c) vegyszerrel nem kezelt tőzeg;

d) a kivágás után vegyszerrel nem kezelt fa;

e) az 1.9.3. pontban említett ásványi anyagok, víz és talaj.

2.2. A vadon termő növények begyűjtésére vonatkozó szabályok

A természetes területeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken vadon termő növények és azok részeinek begyűjtése ökológiai termelésnek tekinthető, feltéve, hogy:

a) az említett területeket a begyűjtést megelőző legalább hároméves időtartam alatt a 9. és 24. cikk alapján ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezett termékeken vagy anyagokon kívül mással nem kezelték;

b) a begyűjtés a természetes élőhely egyensúlyát vagy a gyűjtőterületen élő fajok fennmaradását nem befolyásolja.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük a begyűjtés időszakáról és helyéről, az érintett fajokról és a begyűjtött vadon termő növények mennyiségéről.

II. rész: Állattartási szabályok

Az ökológiai állattartásra a 9., 10., 11. és 14. cikkben megállapított termelési szabályok mellett az e részben meghatározott szabályok alkalmazandók.

1. Általános követelmények

1.1.

A méhészet kivételével nem megengedett az olyan földterület nélküli állattartás, amelynek során az ökológiai állattartást folytatni kívánó mezőgazdasági termelő nem művel mezőgazdasági földterületet és nem kötött írásos együttműködési megállapodást mezőgazdasági termelővel ökológiai vagy átállási termelőegységeknek az állattartás céljára történő használatáról.

A gazdasági szereplőknél rendelkezésre kell állniuk az állattenyésztési szabályoktól az 1.3.4.3., 1.3.4.4., 1.7.5., 1.7.8. pont, az 1.9.3.1. pont c) alpontja és az 1.9.4.2. pont c) alpontja alapján engedélyezett bármely eltéréshez kapcsolódó igazoló dokumentumoknak.

1.2.

1.2.1.

Amennyiben a termelőegység - beleértve a legelőket és bármely takarmányozásra használt területet -, valamint az e termelőegységre vonatkozóan az I. rész 1.7.1. és 1.7.5. b) pontjában említett átállási időszak kezdetén a termelőegységben lévő állatok esetében egyidőben kezdődik meg az átállás, a termelőegység átállási időszakának végén az állatok és az állati termékek ökológiainak tekinthetők, abban az esetben is, ha az e rész 1.2.2. pontjában az állattartás érintett típusa tekintetében meghatározott átállási időszak hosszabb, mint a termelőegység átállási időszaka.

Az 1.4.3.1. ponttól eltérve az említett, egyidejű átállás esetében és a termelőegység átállási időszakában a termelőegységben az átállási időszak kezdetétől jelen lévő állatok etethetők az átállási termelőegységben az átállás első évében előállított, átállási takarmánnyal és/vagy az 1.4.3.1. pontnak megfelelő takarmánnyal és/vagy ökológiai takarmánnyal.

Nem ökológiai állatok az 1.3.4. pontnak megfelelően kerülhetnek be átállási termelőegységbe az átállás megkezdését követően.

1.2.2.

Az állattartás típusára vonatkozó átállási időszakok az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: a)

a húsukért tartott szarvasmarha- és lófélék esetében 12 hónap, de mindenképpen legalább élettartamuk háromnegyed része; b)

a juhfélék, a kecskefélék, a sertésfélék és a tejhasznú állatok esetében 6 hónap; c)

a húsáért tartott baromfi esetében - a pekingi kacsa kivételével -, ha háromnapos koruk előtt vonták be az ökológiai termelésbe, 10 hét; d)

pekingi kacsa esetében, ha háromnapos kora előtt vonták be az ökológiai termelésbe, 7 hét; e)

tojástermelésre tartott baromfi esetében, ha háromnapos kora előtt vonták be az ökológiai termelésbe, 6 hét; f)

méhek esetében 12 hónap.

Az átállási időszak alatt a viaszt ökológiai termelést folytató méhészetből származó viaszra kell cserélni.

Mindazonáltal a nem ökológiai méhviasz is felhasználható, ha: i.

ökológiai méhészetből származó méhviasz nem áll a piacon rendelkezésre; ii.

a méhviasz igazoltan nem szennyezett ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal; és iii.

fedelezésből származik; g)

nyulak esetében 3 hónap; h)

szarvasfélék esetében 12 hónap.

1.3.

1.3.1.

Az átállási szabályok sérelme nélkül az ökológiai állatoknak ökológiai termelőegységben kell születniük vagy kikelniük és nevelkedniük.

1.3.2.

Az ökológiai állatok tenyésztésére vonatkozóan: a)

a szaporításnak természetes módszereken kell alapulnia, azonban mesterséges megtermékenyítés alkalmazása is megengedett; b)

a szaporodást nem szabad hormonokkal vagy hasonló hatású egyéb anyagokkal való kezeléssel előidézni vagy gátolni, kivéve az egyes állatok állatorvosi gyógykezelésének formájaként; c)

a mesterséges szaporítás egyéb formái, mint például a klónozás és az embrióátültetés, nem alkalmazhatók; d)

a fajtát az ökológiai termelés elveinek megfelelően oly módon kell megválasztani, hogy az biztosítsa az állatjólét magas szintjét, és hozzájáruljon az állatok szenvedésének megelőzéséhez és csonkításuk szükségességének elkerüléséhez is.

1.3.3.

A fajták vagy vonalak kiválasztásakor a gazdasági szereplőnek fontolóra kell vennie annak lehetőségét, hogy előnyben részesítse azon fajtákat vagy vonalakat, amelyekre jellemző a genetikai sokféleség magas szintje, továbbá - minden esetben jólétük veszélyeztetése nélkül - meg kell vizsgálnia az állatok helyi feltételekhez való alkalmazkodó képességét, tenyészértékét, élettartamát, életképességét és betegségekkel vagy egészségügyi problémákkal szembeni ellenálló képességét. Ezen túlmenően, a fajtákat és a vonalakat úgy kell megválasztani, hogy elkerülhetők legyenek az intenzív tartás keretében használt bizonyos fajtákra vagy vonalakra jellemző betegségek és egészségügyi problémák, például a sertés-stressz szindróma, amely esetlegesen fakó-puha-vizenyős (PSE) húshoz vezethet, továbbá a hirtelen halál, a spontán vetélés vagy a császármetszést igénylő nehéz ellés. Előnyben kell részesíteni az őshonos fajtákat és vonalakat.

A fajták és vonalak első bekezdésnek megfelelő kiválasztásához a gazdasági szereplőnek fel kell használnia a 26. cikk (3) bekezdésében említett rendszerekben rendelkezésre álló információkat.

1.3.4.

1.3.4.1.

Az 1.3.1. ponttól eltérve szaporítási célból a nem ökológiai módszerekkel nevelt állatokat akkor lehet bevinni az ökológiai termelőegységbe, ha az állatfajták az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke (10) bekezdése b) pontjában és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban említettek szerint a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetettnek minősülnek. Ilyen esetben nem feltétlenül szükséges, hogy a fajta állatai még nem ellettek legyenek.

1.3.4.2.

Az 1.3.1. ponttól eltérve méhészet megújítása céljából évente a méhanyák és méhcsaládok 20 %-át lehet az ökológiai termelőegységben nem ökológiai termelésből származókkal pótolni, feltéve, hogy a méhanyákat és a méhcsaládokat ökológiai termelőegységből származó lépekkel vagy lépalapokkal ellátott kaptárakban helyezik el. Évente egy családot vagy méhanyát minden esetben lehet nem ökológiai termelésből származó családdal vagy méhanyával pótolni.

1.3.4.3.

Az 1.3.1. ponttól eltérve egy állomány első ízben történő kialakításakor, megújításakor vagy átalakításakor, és amennyiben a mezőgazdasági termelő minőségi és mennyiségi igényei nem teljesíthetők, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem ökológiai tartású baromfi is bevihető az ökológiai baromfitartó termelőegységbe, feltéve, hogy a tojástermelés céljából behozott jércék és a hústermelés céljából behozott baromfifélék háromnaposnál fiatalabbak. A belőlük származó termékek csak akkor tekinthetők ökológiai eredetűnek, ha betartották az 1.2. pontban említett átállási időszakot.

1.3.4.4.

Az 1.3.1. ponttól eltérve amennyiben a 26. cikk (2) bekezdésének (b) pontjában említett rendszerben gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelő ökológiai állatokra vonatkozó minőségi vagy mennyiségi igényei nem teljesülnek, az illetékes hatóság engedélyezheti nem ökológiai állatoknak az 1.3.4.4.1-1.3.4.4.4. pontban előírt feltételek betartása melletti bevitelét az ökológiai termelőegységbe.

A mezőgazdasági termelőnek valamely említett eltérésre irányuló kérelmének benyújtása előtt ellenőriznie kell a 26. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszerben gyűjtött adatokat, hogy a kérelme indokolt-e.

Harmadik országbeli gazdasági szereplők esetében a 46. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek engedélyezhetik nem ökológiai állatok bevitelét az ökológiai termelőegységekbe, amennyiben a gazdasági szereplő helye szerinti ország területén nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű vagy elegendő mennyiségű ökológiai állat.

1.3.4.4.1. Szaporítási célból az állatállomány első alkalommal történő kialakításakor nem ökológiai tartású fiatal állatok is bevihetők a termelőegységbe. Ezeket elválasztásuk után azonnal az ökológiai termelés szabályainak megfelelően kell nevelni. Ezenfelül az említett állatok állatállományba történő bevitele időpontjában az alábbi korlátozások alkalmazandók: a)

a szarvasmarhaféléknek, a lóféléknek és a szarvasféléknek hat hónaposnál fiatalabbnak kell lenniük; b)

a juhféléknek és a kecskeféléknek 60 napnál fiatalabbnak kell lenniük; c)

a sertésféléknek 35 kg-nál könnyebbnek kell lenniük; d)

a nyulaknak három hónaposnál fiatalabbnak kell lenniük.

1.3.4.4.2. Szaporítási célból az állatállomány megújítása érdekében be lehet vinni a termelőegységbe nem ökológiai tartású kifejlett hímivarú és nem ökológiai tartású, még nem ellett nőivarú állatokat. Ezeket ezt követően az ökológiai termelés szabályai szerint kell nevelni. Ezenfelül a nőivarú állatok létszámára az alábbi éves korlátozások vonatkoznak: a)

a lófélékhez vagy szarvasmarhafélékhez tartozó kifejlett állatoknak legfeljebb 10 %-át, a sertésfélékhez, juhfélékhez, kecskefélékhez és szarvasfélékhez tartozó kifejlett állatoknak, illetve a kifejlett nyulaknak legfeljebb 20 %-át lehet bevinni; b)

tíznél kevesebb lóféléből, szarvasféléből, szarvasmarhaféléből vagy nyúlból, illetve ötnél kevesebb sertésféléből, juhféléből vagy kecskeféléből álló termelőegységeknél minden ilyen pótlás évente legfeljebb egy állatra korlátozódhat.

1.3.4.4.3. Az 1.3.4.4.2. alpontban meghatározott százalékarányok legfeljebb 40 %-ra emelhetők, amennyiben az illetékes hatóság megerősítette, hogy valamely alábbi feltétel teljesül: a)

a gazdaság jelentős bővítésére került sor; b)

fajtaváltásra került sor; c)

új állatállomány-szakosodás bevezetésére került sor.

1.3.4.4.4. Az 1.3.4.4.1., 1.3.4.4.2. és 1.3.4.4.3. pontban említett esetekben a nem ökológiai állatok kizárólag abban az esetben minősülnek ökológiainak, ha biztosítva lett az 1.2. pontban meghatározott átállási időszak tekintetében a megfelelés. Az 1.2.2. pontban meghatározott átállási időszak legkorábban akkor veheti kezdetét, amikor az állatok bekerülnek az átállási termelőegységbe.

1.3.4.4.5. Az 1.3.4.4.1-1.3.4.4.4. pontban említett esetekben a nem ökológiai állatokat vagy elkülönítetten kell tartani a többi állattól, vagy azokat az 1.3.4.4.4. pontban említett átállási időszak végéig azonosítható módon kell tartani.

1.3.4.5.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az állatok származásáról, a megfelelő rendszerek szerint (egyedenként vagy csoportonként/állományonként/családonként) azonosítva azokat, a gazdaságba behozott állatok állategészségügyi adatairól, érkezési időpontjáról és az átállási időszakról, illetve meg kell őrizniük a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

1.4. Táplálás

1.4.1. Általános táplálási követelmények

A táplálásra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: a)

az állatok takarmányát elsősorban az állatokat tartó mezőgazdasági üzemből kell beszerezni vagy az ugyanabban a régióban lévő más mezőgazdasági üzemekhez tartozó ökológiai vagy átállási termelőegységekből kell beszerezni; b)

az állatokat olyan ökológiai vagy átállási takarmánnyal kell etetni, amely kielégíti az állatok fejlődésük különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét; a korlátozott etetés nem megengedett az állattartásban, kivéve, ha ez állat-egészségügyi okból indokolt; c)

nem szabad az állatokat olyan körülmények között, illetve olyan étrenden tartani, amely vérszegénységet okozhat; d)

a hízlalási eljárások során minden esetben tiszteletben kell tartani minden egyes faj bevett táplálkozási szokásait és az állatjóléti szempontokat a tenyésztési folyamat valamennyi szakaszában; a kényszertáplálás tilos; e)

a sertésfélék, a baromfifélék és a méhek kivételével az állatok számára - amennyiben a feltételek azt lehetővé teszik - folyamatos hozzáférést kell biztosítani legelőhöz vagy szálastakarmányhoz; f)

növekedésserkentők és szintetikus aminosavak nem használhatók; g)

a szopós állatokat a Bizottság által a 14. cikk (3) bekezdése a) pontjával összhangban minimumként meghatározott ideig lehetőleg anyatejjel kell táplálni; ezen időszak alatt nem használható sem vegyi úton előállított, sem növényi eredetű alkotórészeket tartalmazó tejpótló takarmány; h)

a növényi vagy állati eredetű, illetve élesztő- vagy algaalapú takarmány-alapanyagoknak ökológiainak kell lenniük; i)

a nem ökológiai növényi vagy állati eredetű, illetve élesztő- vagy algaalapú takarmány-alapanyagok, mikrobiális vagy ásványi eredetű takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok és technológiai segédanyagok kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha ökológiai termelésben való felhasználásukat a 24. cikk alapján engedélyezték.

1.4.2. Legeltetés

1.4.2.1. Legeltetés ökológiai földterületen

Az 1.4.2.2. pont sérelme nélkül az ökológiai állatokat ökológiai földterületen kell legeltetni. Minden évben korlátozott ideig azonban nem ökológiai állatok is legeltethetők ökológiai legelőkön, amennyiben azokat az 1305/2013/EU rendelet 23., 25., 28., 30., 31. és 34. cikke szerint támogatott földterületen környezetbarát módon nevelték és amennyiben az ökológiai legelőn nincsenek jelen az ökológiai állatokkal egyidőben.

1.4.2.2. Közös földterületen történő legeltetés és vándorlegeltetés

1.4.2.2.1. Az ökológiai állatok az alábbi feltételek mellett legelhetnek közös földterületen: a)

a közös földterületet legalább három éve nem kezelték ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal; b)

a közös földterületet használó, valamennyi nem ökológiai állatot az 1305/2013/EU rendelet 23., 25., 28., 30., 31. és 34. cikke szerint támogatott földterületen környezetbarát módon nevelték; c)

az olyan ökológiai állatokból származó állati termékek, amelyeket azon időszak alatt állítottak elő, amely alatt az említett állatok a közös földterületen legeltek, nem tekinthetők ökológiai terméknek, kivéve, ha bizonyítható az említett állatoknak a nem ökológiai állatoktól való megfelelő elkülönítése.

1.4.2.2.2. A vándorlegeltetési időszak alatt - egyik legelőterületről a másikra történő hajtásuk során - az ökológiai állatok legelhetnek nem ökológiai területen. Ebben az időszakban az ökológiai állatokat elkülönítve kell tartani a többi állattól. Nem ökológiai takarmánynak fű és egyéb növényzet formájában történő bevitele az alábbiak szerint megengedett a legeltetésben: a)

legfeljebb 35 napig az oda- és a visszautat is beleszámítva; vagy b)

az éves össztakarmány legfeljebb 10 %-ának megfelelő mennyiség a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában számolva.

1.4.3. Átállási takarmány

1.4.3.1. Ökológiai állattartással foglalkozó mezőgazdasági üzemek esetében: a)

a takarmányadagok átlagban legfeljebb 25 %-ban tartalmazhatnak átállási takarmányt az átállás második évétől kezdve. Ez a százalékarány 100 %-ra növelhető, amennyiben ez az átállási takarmány abból a mezőgazdasági üzemből származik, amelyben az állattartás is folyik; valamint b)

az állatállomány ellátására használt összes takarmány átlagos mennyiségének legfeljebb 20 %-a származhat az állandó legelőkön, évelőtakarmány-termő parcellákon, illetve az ökológiai gazdálkodás keretében bevetett fehérjenövény-parcellákon történő legeltetésből, illetve az azokon történő betakarításból, az átállás első évében, amennyiben az említett földterületek a mezőgazdasági üzem részét képezik.

Ha az a) és b) pontban említett, átállási takarmány mind a két típusát használják takarmányozásra, akkor az ilyen takarmányok együttes százalékaránya nem haladhatja meg az a) pontban megállapított százalékarányt.

1.4.3.2. Az 1.4.3.1. pontban szereplő adatokat évente, a növényi eredetű takarmány szárazanyagtartalmának százalékos arányaként kell kiszámítani.

1.4.4. A takarmányozási rendszer nyilvántartása

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük a takarmányozási rendszerről és adott esetben a legeltetési időszakról. Ezen belül nyilvántartást kell vezetniük a takarmány megnevezéséről, ideértve a felhasznált takarmány bármilyen formáját, például a takarmánykeverékeket is, a takarmányadagokon belül a különböző takarmány-alapanyagok arányáról, a saját gazdaságukból vagy ugyanazon régióból származó takarmány arányáról, valamint adott esetben a legeltetési területekhez való hozzáférés időszakairól, a korlátozásokkal érintett vándorlegeltetési időszakokról, valamint az 1.4.2. és 1.4.3. pont alkalmazásához kapcsolódó igazoló dokumentumokról.

1.5. 1.5.1. Betegségmegelőzés 1.5.2. Állat-egészségügyi kezelés

1.5.1.1.

A betegségmegelőzésnek a fajták és vonalak megfelelő kiválasztásán, a megfelelő állattartási módszereken, kiváló minőségű takarmányon, az állatok testmozgásán, megfelelő állománysűrűségen, valamint a megfelelő és kielégítő, higiénikus körülmények közt való elhelyezésen kell alapulnia.

1.5.1.2.

Immunológiai állatgyógyászati készítmények használhatók.

1.5.1.3.

Nem használhatók megelőző kezelés keretében a kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítmények, az antibiotikumokat és a szintetikus allopátiás molekulákból álló bóluszokat is ideértve.

1.5.1.4.

Nem használhatók a növekedés- vagy termelékenységfokozó anyagok (az antibiotikumokat, kokcidiosztatikumokat és egyéb mesterséges növekedésserkentő anyagokat is ideértve), valamint hormonok és szaporodásszabályozásra vagy más célokra (például az ivarzás indukálására vagy szinkronizálására) szolgáló hasonló anyagok.

1.5.1.5.

Ha az állatállomány nem ökológiai termelőegységekből származik, a helyi körülmények függvényében egyedi intézkedéseket, például szűrővizsgálatot vagy karantént kell alkalmazni.

1.5.1.6.

Tisztításhoz és fertőtlenítéshez csak olyan tisztító- és fertőtlenítőszerek használhatók az állattartó épületekben és létesítményekben, amelyek ökológiai termelésben való felhasználását a 24. cikk alapján engedélyezték. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az ilyen termékek felhasználásáról, beleértve a termék felhasználásának dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését, hatóanyagait, továbbá a felhasználás helyét.

1.5.1.7.

Az épületeket, ólakat, karámokat, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell az állatok közötti fertőzéseknek és a betegséghordozó organizmusok elszaporodásának elkerülése érdekében. Az ürüléket, vizeletet és az el nem fogyasztott vagy kiömlött takarmányt szükség szerinti gyakorisággal el kell távolítani a szagok minimálisra csökkentése, valamint a rovarok és rágcsálók odavonzásának megakadályozása érdekében. Az állattartó épületekben és létesítményekben a rovarok és egyéb károsítók irtására, kizárólag csapdában használandó, rágcsálóirtók, valamint az ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. és 24. cikk alapján engedélyezett termékek és anyagok használhatók.

1.5.2.1.

Ha az állat-egészségügyi betegségmegelőző intézkedések ellenére az állatok megbetegszenek vagy megsérülnek, haladéktalanul kezelni kell őket.

1.5.2.2.

A betegség kezelését az állatok szenvedésének elkerülése érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni. Ha a fitoterápiás, homeopátiás és egyéb készítmények hatástalannak bizonyulnak, szükség esetén és szigorú feltételek mellett állatorvosi utasítás alapján kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítmények is használhatók, az antibiotikumokat is ideértve. Különösen a kezelésekre és a várakozási időszakokra vonatkozóan meg kell állapítani korlátozásokat.

1.5.2.3.

Az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett ásványi eredetű takarmány-alapanyagokat és az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett tápértékkel rendelkező adalékanyagokat, valamint a fitoterápiás és homeopátiás készítményeket előnyben kell részesíteni a kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítményekkel szemben - az antibiotikumokat is ideértve -, feltéve, hogy ezek az adott állatfaj esetében és a kezelést szükségessé tevő helyzetben megfelelő terápiás hatással rendelkeznek.

1.5.2.4.

A vakcinázás, az élősködők elleni kezelés és a kötelező mentesítési tervek kivételével, ha egy állat vagy állatok valamely csoportja 12 hónapon belül háromnál több alkalommal, vagy egy évnél rövidebb hasznos élettartamú állat esetében egynél több alkalommal kap kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítménnyel - az antibiotikumokat is ideértve - végzett kezelést, az érintett állatok és a belőlük származó termékek nem értékesíthetők ökológiai termékként, és ezekre az állatokra alkalmazni kell az 1.2. pontban említett átállási időszakokat.

1.5.2.5.

Az állatnak a kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítménnyel - az antibiotikumokat is ideértve - szokásos alkalmazási feltételek mellett történő utolsó kezelése és az említett állatból ökológiai módon előállított élelmiszerek előállítása közötti várakozási időnek a 2001/82/EK irányelv 11. cikkében említett várakozási idő kétszeresének, de legalább 48 órának kell lennie.

1.5.2.6.

Az uniós jog alapján az emberi és az állati egészség védelmében kötelezővé tett kezelések megengedettek.

1.5.2.7.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az alkalmazott kezelésekről, ezen belül a kezelt egyedek azonosító adatairól, a kezelés időpontjáról, a diagnózisról, az adagolásról, a kezelés során használt termék megnevezéséről, adott esetben az állatorvosi vényről, valamint az állati termékek ökológiai termékként történő forgalomba hozatala és jelölése előtt alkalmazott várakozási időszakról, illetve meg kell őrizniük a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

1.6.

1.6.1.

Az épület szigetelésének, fűtésének és szellőzésének biztosítania kell, hogy a légmozgás, a por koncentrációja, a hőmérséklet, a levegő relatív páratartalma és a gázok koncentrációja olyan értéken belül maradjon, amely biztosítja az állatok jóllétét. Az épületekben bőséges természetes szellőzést és fényt kell biztosítani.

1.6.2.

Az állatok zárt helyen történő elhelyezése nem kötelező azokon a területeken, ahol megfelelőek az éghajlati viszonyok az állatok szabadban tartásához. Ilyen esetekben az állatok számára a kedvezőtlen időjárási viszonyok elleni védelem érdekében hozzáférést kell biztosítani menedékhelyhez vagy árnyékos helyhez.

1.6.3.

Az épületekben az állománysűrűségnek lehetővé kell tennie az állatok kényelmét és jóllétét, továbbá ki kell elégítenie az állatok fajspecifikus igényeit, és az állománysűrűségnek különösen az állatok fajától, fajtájától és életkorától kell függenie. Az állománysűrűség tekintetében figyelembe kell venni továbbá az állatok viselkedési szokásait is, amelyek különösen a csoport nagyságától és az állatok nemétől függenek. Az állománysűrűségnek biztosítania kell az állatok jóllétét azáltal, hogy elegendő teret biztosítanak számukra ahhoz, hogy természetes testhelyzetben álljanak, mozogjanak, könnyen lefeküdjenek, megforduljanak, tisztogassák magukat, és olyan természetes mozdulatokat tegyenek, mint a nyújtózkodás vagy a szárnycsapkodás.

1.6.4.

Az épületek és a szabadtéri kifutók minimális bel- és kültéri alapterülete és a 14. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított, az elhelyezéshez kapcsolódó technikai adatok tekintetében biztosítani kell a megfelelést.

1.6.5.

A szabadtéri területek lehetnek részlegesen fedettek. A verandák nem minősülnek szabadtéri területnek.

1.6.6.

A teljes állománysűrűséget úgy kell meghatározni, hogy az ne lépje túl az évi 170 kg-os szervesnitrogén-mennyiséget a mezőgazdasági terület egy hektárjára vetítve.

1.6.7.

Az 1.6.6. pontban említett megfelelő állatállománysűrűség meghatározásához az illetékes hatóságnak - az állattartásra vonatkozóan külön előírásokban típusonként megadott adatokat felhasználva - meg kell állapítania az 1.6.6. pontban említett határértéknek megfelelő állategységek számát.

1.6.8.

Az állattartáshoz nem használhatók ketrecek, bokszok és sima borítású padozatok egyetlen állatfaj vonatkozásában sem.

1.6.9.

Amikor állat-egészségügyi okokból az állatokat elkülönítetten kezelik, olyan teret kell számukra biztosítani, ahol kemény talaj és szalma vagy megfelelő alom van. Lehetővé kell tenni, hogy az állat kényelmesen megfordulhasson és teljes hosszában kényelmesen lefeküdhessen.

1.6.10.

A karámban történő ökológiai állattartás nagyon nedves vagy mocsaras talajon nem megengedett.

1.7.

1.7.1.

Az állattartásban közreműködő, illetve a szállítás és a levágás során az állatokkal foglalkozó teljes személyzetnek megfelelő alapismeretek és készségek birtokában kell lennie az állatok egészségügyi és jóléti szükségletei vonatkozásában, továbbá a különösen az 1/2005/EK ( 26 ) és az 1099/2009/EK tanácsi rendeletben ( 27 ) előírt megfelelő képzésben kell részesülnie az e rendeletben megállapított szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében.

1.7.2.

A tartási gyakorlatoknak - az állománysűrűséget és az elhelyezési körülményeket is beleértve - meg kell felelniük az állatok fejlődési, élettani és viselkedési igényeinek.

1.7.3.

Az állatok számára folyamatos hozzáférést kell biztosítani az állatok testmozgását lehetővé tévő szabadtéri területhez, lehetőleg legelőhöz, amennyiben az időjárási viszonyok, az évszakra jellemző feltételek és a talaj állapota ezt megengedi, kivéve, ha uniós jogszabályok alapján az emberi és állati egészség védelmével kapcsolatosan korlátozások és kötelezettségek vannak előírva.

1.7.4.

Az állatok számát úgy kell korlátozni, hogy minimális legyen az állatok által okozott túllegelés, talajtaposási kár, erózió, szennyezés, és a trágyájuk szétszóródása általi szennyezés.

1.7.5.

Tilos az állatok kötött tartása és elszigetelése, kivéve egy-egy adott állat esetében korlátozott időtartamra, és csak az állat-egészségügyi szempontból indokolt mértékben. Az állatok elszigetelése kizárólag korlátozott időtartamra, és csak az állattartásban részt vevő személyzet biztonságának érdekében, vagy állatjóléti okokból engedélyezhető. Az illetékes hatóságok a (fiatal állományon kívül) legfeljebb 50 állatot tartó gazdaságok esetében engedélyezhetik a szarvasmarhák kötött tartását, ha nincs lehetőség arra, hogy a viselkedési szokásaiknak megfelelő csoportokban tartsák őket, feltéve, hogy a legeltetési időszakban hozzáférnek a legelőkhöz, és amikor a legeltetés nem lehetséges, legalább hetente kétszer hozzáférnek szabadtéri területekhez.

1.7.6.

Az állatok szállításának időtartamát a lehető legrövidebbre kell csökkenteni.

1.7.7.

Az állatok teljes élete során - a levágáskor is - el kell kerülni, illetve a minimumra kell korlátozni az állatok szenvedését, fájdalmát és szorongását.

1.7.8.

Az uniós állatjóléti jogszabályokkal kapcsolatos fejlemények sérelme nélkül eseti alapon kivételes jelleggel megengedhető a juhok farokkurtítása és a csőrkurtítás, ha ezeket az állat életének első 3 napján végzik, illetve a szarvtalanítás, amennyiben az említett gyakorlatok az állatok egészségének, jólétének vagy higiéniájának javítását szolgálják, vagy ha a személyzet biztonsága érdekében szükségesek. A szarvkezdemények eltávolítása kizárólag eseti alapon engedhető meg, amennyiben ez az állatok egészségének, jólétének vagy higiéniájának javítását szolgálja, vagy ha a személyzet biztonsága érdekében szükséges. Továbbá az említett műveleteket az illetékes hatóság kizárólag akkor engedélyezheti, ha a gazdasági szereplő megfelelően bejelentette a műveleteket a szóban forgó illetékes hatóságnak, és kellőképpen megindokolta azok szükségességét. Az említett műveleteket az illetékes hatóság továbbá kizárólag akkor engedélyezheti, ha azokat képzett személyzet végzi.

1.7.9.

Az állatok szenvedését a lehető legkisebbre kell csökkenteni megfelelő érzéstelenítéssel és/vagy fájdalomcsillapítással, illetve oly módon, hogy minden műveletet csak az arra legmegfelelőbb korban végez el a képesített személyzet.

1.7.10.

A fizikai kasztráció engedélyezett a termék minőségének biztosítása és a hagyományos termelési eljárások fenntartása céljából, azonban kizárólag az 1.7.9. pontban rögzített feltételek mellett.

1.7.11.

Az állatok fel- és lehajtását elektromos, illetve egyéb fájdalmat okozó terelőeszköz igénybevétele nélkül kell végezni. Tilos az allopátiás nyugtatók használata a szállítás előtt és a szállítás során.

1.7.12.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük minden egyes beavatkozásról, valamint az 1.7.5., 1.7.8., 1.7.9., illetve 1.7.10. pont alkalmazásának indokoltságáról, illetve meg kell őrizniük a vonatkozó igazoló dokumentumokat. A gazdaságot elhagyó állatok tekintetében adott esetben a következő adatokat kell nyilvántartásba venni: életkor, az egyedek száma, a vágóállatok tömege, megfelelő azonosítás (állatonként vagy csoportonként/állományonként/családonként), indítási időpont és rendeltetési hely.

1.8. Feldolgozatlan termékek elkészítése

Amennyiben az állatokon feldolgozástól eltérő elkészítési műveleteket hajtanak végre, a IV. rész 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. és 2.2.3. pontjában foglalt általános követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az említett műveletekre.

1.9. Kiegészítő általános szabályok

1.9.1. A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék vonatkozásában

1.9.1.1. Táplálás

A táplálásra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: a)

a takarmány legalább 60 %-ának magából a gazdaságból kell származnia, illetve ha ez nem kivitelezhető vagy ilyen takarmány nem áll rendelkezésre, akkor ugyanabból a régióból származó takarmányt és takarmány-alapanyagot használó más ökológiai vagy átállási termelőegységekkel vagy takarmányipari gazdasági szereplőkkel együttműködve kell azt előállítani. 2024. január 1-jétől ezt az arányt 70 %-ra kell emelni; b)

az állatok részére hozzáférést kell biztosítani a legelőhöz, amikor csak ezt a feltételek megengedik; c)

a b) pont ellenére az egy évnél idősebb hímivarú szarvasmarhák részére hozzáférést kell biztosítani a legelőhöz vagy a szabadtéri területhez; d)

ha az állatok számára a legeltetési időszakban biztosított a legelőhöz való hozzáférés és a téli elhelyezésre szolgáló létesítményekben biztosított az állatok számára a szabad mozgás, a téli hónapokban el lehet tekinteni a szabadtéri területek biztosítására vonatkozó kötelezettségtől; e)

a tartási rendszereket - a legelőknek az év különböző időszakaiban való rendelkezésre állásához igazodva - a legeltetés maximális kihasználására kell alapozni; f)

a napi takarmányadag szárazanyag-tartalmának legalább 60 %-ban rostanyagokból, friss vagy szárított tömegtakarmányból, illetve szilázsból kell állnia. Az említett arány a tejtermelésre tartott állatok esetében a korai laktáció idején legfeljebb három hónapos időtartamra 50 %-ra csökkenthető.

1.9.1.2. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

Az elhelyezésre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni: a)

az állatállomány elhelyezésére szolgáló létesítményeknek sima, de nem csúszós padozattal kell rendelkezniük; b)

az állattartó épületet el kell látni megfelelő méretű, kényelmes, tiszta és száraz fekvő-/pihenőhellyel, amely tömör szerkezetű, nem rúd- vagy rácspadozatú. A pihenőhelyet bőséges száraz alommal kell ellátni. Az alomnak szalmából vagy egyéb, erre alkalmas természetes anyagból kell állnia. Az alom javítható és dúsítható minden olyan ásványi termékkel, amelynek az ökológiai termelésben trágyaként, illetve talajjavító szerként való felhasználása a 24. cikk alapján engedélyezett; c)

a 2008/119/EK tanácsi irányelv ( 28 ) 3. cikke (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának és második albekezdésének ellenére a borjakat egyhetes korukon túl tilos egyedi bokszokban elhelyezni, kivéve egy adott állat esetében korlátozott időtartamra, és csak abban az esetben, ha ez állat-egészségügyi szempontból indokolt; d)

amikor állat-egészségügyi okokból az egyes borjakat elkülönítetten kezelik, olyan teret kell számukra biztosítani, ahol kemény talaj és szalmaalom van. Lehetővé kell tenni, hogy a borjú kényelmesen megfordulhasson és teljes hosszában kényelmesen lefeküdhessen.

1.9.2. A szarvasfélék vonatkozásában

1.9.2.1. Táplálás

A táplálásra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: a)

a takarmány legalább 60 %-ának magából a gazdaságból kell származnia, illetve ha ez nem kivitelezhető vagy ha ilyen takarmány nem áll rendelkezésre, akkor ugyanabból a régióból származó takarmányt és takarmány-alapanyagot használó más ökológiai vagy átállási termelőegységekkel vagy takarmányipari gazdasági szereplőkkel együttműködve kell azt előállítani. 2024. január 1-jétől ezt az arányt 70 %-ra kell emelni; b)

az állatok részére hozzáférést kell biztosítani a legelőhöz, amikor csak ezt a feltételek megengedik; c)

ha az állatok számára a legeltetési időszakban biztosított a legelőhöz való hozzáférés és a téli elhelyezésre szolgáló létesítményekben biztosított az állat számára a szabad mozgás, a téli hónapokban el lehet tekinteni a szabadtéri területek biztosítására vonatkozó kötelezettségtől; d)

a tartási rendszereket - a legelőknek az év különböző időszakaiban való rendelkezésre állásához igazodva - a legeltetés maximális kihasználására kell alapozni; e)

a napi takarmányadag szárazanyag-tartalmának legalább 60 %-ban rostanyagokból, friss vagy szárított tömegtakarmányból, illetve szilázsból kell állnia. Az említett arány a tejtermelésre tartott nőivarú szarvasfélék esetében a korai laktáció idején legfeljebb három hónapos időtartamra 50 %-ra csökkenthető; f)

a vegetációs időszak alatt természetes legelőt kell biztosítani a karámban. Nem megengedettek az olyan karámok, amelyek a vegetációs időszak alatt nem képesek legeltetéssel takarmányt biztosítani; g)

a mesterséges takarmányozás csak akkor megengedett, ha a rossz időjárási viszonyok miatt nincs elég legelő; h)

a karámban tenyésztett állatok számára tiszta és friss ivóvizet kell biztosítani. Ha az állatok számára nem áll rendelkezésre könnyen hozzáférhető természetes vízforrás, akkor itatóhelyet kell biztosítani.

1.9.2.2. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

Az elhelyezésre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni: a)

a szarvasfélék számára olyan búvóhelyet, menedéket és kerítést kell biztosítani, amely nem ártalmas a számukra; b)

a szarvaskarámokban biztosítani kell, hogy az állatok bele tudjanak hempergőzni a sárba, így tartva tisztán bőrüket és szabályozva hőmérsékletüket; c)

az elhelyezésre szolgáló minden létesítménynek sima, de nem csúszós padozattal kell rendelkeznie; d)

minden állattartó épületet el kell látni megfelelő méretű, kényelmes, tiszta és száraz fekvő-/pihenőhellyel, amely tömör szerkezetű, nem rúd- vagy rácspadozatú. A pihenőhelyet bőséges száraz alommal kell ellátni. Az alomnak szalmából vagy egyéb, erre alkalmas természetes anyagból kell állnia. Az alom javítható és dúsítható minden olyan ásványi termékkel, amelynek az ökológiai termelésben trágyaként, illetve talajjavító szerként való felhasználása a 24. cikk alapján engedélyezett; e)

az etetőhelyeket olyan, az időjárástól védett helyen kell felállítani, amely hozzáférhető mind az állatok, mind az őket felügyelő emberek számára. Az etetőhely környékén tömöríteni kell a talajt, az etetőt pedig tetővel kell ellátni; f)

ha a takarmány folyamatos hozzáférhetősége nem biztosítható, az etetőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy az összes állat egyszerre tudjon táplálkozni.

1.9.3. A sertésfélék vonatkozásában

1.9.3.1. Táplálás

A táplálásra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: a)

a takarmány legalább 30 %-ának magából a gazdaságból kell származnia, illetve ha ez nem kivitelezhető vagy ha ilyen takarmány nem áll rendelkezésre, akkor ugyanabból a régióból származó takarmányt és takarmány-alapanyagot használó más ökológiai vagy átállási termelőegységekkel vagy takarmányipari gazdasági szereplőkkel együttműködve kell azt előállítani; b)

a napi takarmányadaghoz szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányt, illetve szilázst is adagolni kell; c)

amennyiben a mezőgazdasági termelők nem tudnak kizárólag ökológiai fehérje takarmányt biztosítani, és az illetékes hatóság megerősítette, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű ökológiai fehérje takarmány, akkor 2026. december 31-ig használható nem ökológiai fehérje takarmány is, amennyiben megfelel a következő feltételeknek: i.

ökológiai formában nem elérhető; ii.

előállítása vagy elkészítése kémiai oldószerek használata nélkül történt; iii.

használata a legfeljebb 35 kg-os malacok különleges fehérje típusú összetevőkkel való etetésére korlátozódik; valamint iv.

az ezen állatok számára engedélyezett maximális százalékarány 12 hónapos időszakonként nem haladja meg az 5 %-ot. Ezt a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékos arányát kiszámítva kell megállapítani.

1.9.3.2. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

Az elhelyezésre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni: a)

az elhelyezésre szolgáló létesítményeknek sima, de nem csúszós padozattal kell rendelkezniük; b)

az elhelyezésre szolgáló épületet el kell látni megfelelő méretű, kényelmes, tiszta és száraz fekvő vagy pihenőhellyel, amely tömör szerkezetű, nem rúd- vagy rácspadozatú. A pihenőhelyet bőséges száraz alommal kell ellátni. Az alomnak szalmából vagy egyéb, erre alkalmas természetes anyagból kell állnia. Az alom javítható és dúsítható minden olyan ásványi termékkel, amelynek az ökológiai termelésben trágyaként, illetve talajjavító szerként való felhasználása a 24. cikk alapján engedélyezett; c)

minden sertés számára szalmából vagy más alkalmas anyagból készült, elég nagy területű almot kell biztosítani ahhoz, hogy a karámban egyszerre ki tudjanak nyújtózni teljes hosszukban; d)

a kocákat csoportokban kell tartani, kivéve a vemhesség utolsó szakaszát és a szoptatási időszakot, amikor lehetővé kell tenni számukra, hogy karámjukban szabadon mozogjanak, és mozgásukat csak rövid időszakokra lehet korlátozni; e)

a szalmára vonatkozó további követelmények sérelme nélkül a várható fialás előtt néhány nappal elegendő mennyiségű szalmát vagy más természetes anyagot kell biztosítani a kocák számára a fészeképítéshez; f)

a szabadban lehetővé kell tenni a sertésfélék számára az ürítést és a túrást. Túrás céljára különböző anyagok használhatók.

1.9.4. A baromfifélék vonatkozásában

1.9.4.1. Az állatok származása

Az intenzív tenyésztési módszerek elkerülése érdekében a baromfit vagy addig kell nevelni, amíg el nem ér egy minimális életkort, vagy lassú növekedésű, szabadtartásra alkalmas baromfivonalból kell származnia.

Az illetékes hatóságnak meg kell határoznia a lassú növekedésű vonalakra alkalmazandó feltételeket vagy el kell készítenie az említett vonalak jegyzékét, és ezeket az információkat a gazdasági szereplők, más tagállamok és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.

Ha a mezőgazdasági termelő nem alkalmaz lassú növekedésű baromfivonalakat, akkor a minimális vágási életkor a következő: a)

csirke esetében 81 nap; b)

kappan esetében 150 nap; c)

pekingi kacsa esetében 49 nap; d)

nőstény pézsmakacsa esetében 70 nap; e)

hím pézsmakacsa esetében 84 nap; f)

Mulard-kacsa esetében 92 nap; g)

gyöngytyúk esetében 94 nap; h)

hímivarú pulyka és pecsenyeliba esetében 140 nap; valamint i)

pulykatojó esetében 100 nap.

1.9.4.2. Táplálás

A táplálásra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: a)

a takarmány legalább 30 %-ának magából a gazdaságból kell származnia, illetve ha ez nem kivitelezhető vagy ha ilyen takarmány nem áll rendelkezésre, akkor ugyanabból a régióból származó takarmányt és takarmány-alapanyagot használó más ökológiai vagy átállási termelőegységekkel vagy takarmányipari gazdasági szereplőkkel együttműködve kell azt előállítani; b)

a napi takarmányadaghoz szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányt, illetve szilázst is adagolni kell; c)

amennyiben a mezőgazdasági termelők nem tudnak kizárólag ökológiai fehérje takarmányt biztosítani a baromfifélék számára, és az illetékes hatóság megerősítette, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű ökológiai fehérje takarmány, akkor 2026. december 31-ig használható nem ökológiai fehérje takarmány is, amennyiben megfelel a következő feltételeknek: i.

ökológiai formában nem elérhető; ii.

előállítása vagy elkészítése kémiai oldószerek használata nélkül történt; iii.

használata a fiatal baromfik különleges fehérje típusú összetevőkkel való etetésére korlátozódik; és iv.

az ezen állatok számára engedélyezett maximális százalékarány 12 hónapos időszakonként nem haladja meg az 5 %-ot. Ezt a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékos arányát kiszámítva kell megállapítani.

1.9.4.3. Állatjólét

Tilos az élő baromfiféléken végrehajtott tollszedés.

1.9.4.4. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

Az elhelyezésre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni: a)

a padlóterület legalább egyharmada legyen tömör, vagyis nem rúd- vagy rácspadozatú, és legyen fedve alomanyaggal, például szalmával, fűrészporral, homokkal vagy tőzeggel; b)

a tojótyúkok épületeiben a tyúkok által elérhető területen belül megfelelő nagyságú részt kell alkalmassá tenni a madárürülék összegyűjtésére; c)

az épületekből ki kell üríteni az állományt minden felnevelt baromficsoport után. Ekkor az épületeket és berendezéseket meg kell tisztítani és ki kell fertőtleníteni. Ezen túlmenően, miután egy baromficsoport felnevelése befejeződött, a kifutókat egy bizonyos, a tagállamok által meghatározandó időtartamig a növényzet pótlódása érdekében üresen kell hagyni. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük vagy meg kell őrizniük az igazoló dokumentumokat az ilyen időszakok alkalmazására vonatkozóan. Az említett követelmények nem alkalmazandók, ha a baromfi nevelése nem turnusokban történik, azt nem kifutókban tartják, és egész nap szabadon van; d)

a baromfifélék részére életük legalább egyharmadán keresztül hozzáférést kell biztosítani szabadtéri területhez. Mindazonáltal, a tojótyúkok és a hízóbaromfik részére életük legalább egyharmadán keresztül hozzáférést kell biztosítani szabadtéri területhez, kivéve, ha uniós jogszabályok alapján ideiglenes korlátozásokat rendeltek el; e)

a szabadtéri területekhez való napközbeni folyamatos hozzáférést attól a legkorábbi életkortól biztosítani kell, amelyben ez gyakorlatilag lehetséges, és amikor ezt az élettani és a fizikai körülmények lehetővé teszik, kivéve, ha uniós jogszabályok alapján ideiglenes korlátozásokat rendeltek el; f)

az 1.6.5. ponttól eltérve a 18 hétnél fiatalabb tenyészmadarak és jércék esetében, amennyiben az emberi és állati egészség védelméhez kapcsolódó, az uniós jogszabályok alapján elrendelt korlátozások és kötelezettségek tekintetében az 1.7.3. pontban meghatározott feltételek teljesülnek, és megakadályozzák, hogy a 18 hétnél fiatalabb tenyészmadarak és jércék szabadtéri területre jussanak, akkor a verandák szabadtéri területnek minősülnek, és ezekben az esetekben a többi madár kívültartásának érdekében drótkerítéssel kell felszerelni őket; g)

a baromfifélék részére biztosított szabadtéri területeknek lehetővé kell tenniük a szárnyasok számára, hogy könnyen hozzáférhessenek megfelelő számú itatóhoz; h)

a baromfifélék részére biztosított szabadtéri területek nagy részét növényzetnek kell borítania; i)

ha a szabadtéri területen korlátozott a táplálékhoz jutás lehetősége - például azért, mert huzamosabb ideig hó borítja vagy száraz időjárási viszonyok miatt -, akkor a baromfifélék étrendjébe kiegészítő szálastakarmányt kell beiktatni; j)

ha a baromfit az uniós jogszabályok alapján elrendelt korlátozások vagy kötelezettségek miatt zárt térben tartják, a megfelelő mennyiségű szálastakarmányhoz és a megfelelő anyagokhoz való folyamatos hozzáférést kell biztosítani a baromfi viselkedési igényeinek kielégítése céljából; k)

amikor csak az időjárási viszonyok és a higiéniai feltételek azt lehetővé teszik, a vízi szárnyasok részére hozzáférést kell biztosítani patakhoz, mesterséges vagy természetes tóhoz, illetve medencéhez a fajspecifikus igények és az állatjóléti követelmények teljesítése céljából; amikor az időjárási viszonyok az ilyen hozzáférést nem teszik lehetővé, hozzáférést kell biztosítani számukra vízhez, amelybe a tollazatuk megtisztítása érdekében a fejüket belemárthatják; l)

a természetes fény kiegészíthető mesterséges megvilágítással úgy, hogy naponta egy legfeljebb 16 órás megvilágítási periódust egy mesterséges megvilágítás nélküli, legalább 8 órás, folyamatos, éjszakai pihenési periódus kövessen; m)

a termelőegység hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületeinek teljes hasznos alapterülete legfeljebb 1 600 m2 lehet; n)

egy baromfitartó épület egy bizonyos egységében legfeljebb 3 000 tojótyúkot lehet elhelyezni.

1.9.5. A nyúlfélék vonatkozásában

1.9.5.1. Táplálás

A táplálásra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: a)

a takarmány legalább 70 %-ának magából a gazdaságból kell származnia, illetve ha ez nem kivitelezhető vagy ha ilyen takarmány nem áll rendelkezésre, akkor ugyanabból a régióból származó takarmányt és takarmány-alapanyagot használó más ökológiai vagy átállási termelőegységekkel vagy takarmányipari gazdasági szereplőkkel együttműködve kell azt előállítani; b)

a nyúlfélék részére hozzáférést kell biztosítani legelőhöz, amikor csak ezt a feltételek lehetővé teszik; c)

a tartási rendszereket - a legelőknek az év különböző időszakaiban való rendelkezésre állásához igazodva - a legeltetés maximális kihasználására kell alapozni; d)

ha a fű nem elegendő, rostos takarmányt, például szalmát vagy szénát kell biztosítani. Az étrend legalább 60 %-át takarmánynövényeknek kell kitenniük.

1.9.5.2. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

Az elhelyezésre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni: a)

az állattartó épületet el kell látni megfelelő méretű, kényelmes, tiszta és száraz fekvő- vagy pihenőhellyel, amely tömör szerkezetű, nem rúd- vagy rácspadozatú. A pihenőhelyet bőséges száraz alommal kell ellátni. Az alomnak szalmából vagy egyéb, erre alkalmas természetes anyagból kell állnia. Az alom javítható és dúsítható minden olyan ásványi termékkel, amelynek az ökológiai termelésben trágyaként, illetve talajjavító szerként való felhasználása a 24. cikk alapján engedélyezett; b)

a nyulakat csoportban kell tartani; c)

a nyúlgazdaságoknak a szabadtéri körülményekhez alkalmazkodott, robusztus fajtákat kell tartaniuk; d)

a nyulak részére hozzáférést kell biztosítani a következőkhöz: i.

fedett búvóhely sötét rejtekhelyekkel; ii.

növényzettel, lehetőleg fűvel borított szabadtéri kifutó; iii.

benti vagy kinti emelvény, amelyen leülhetnek; iv.

alomanyag a szoptató nőstények számára.

1.9.6. A méhek vonatkozásában

1.9.6.1. Az állatok származása

Méhészetek esetében előnyben kell részesíteni az Apis mellifera és helyi ökotípusai alkalmazását.

1.9.6.2. Táplálás

A táplálásra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: a)

a mézelési időszak végén a kaptárakban a méhek számára az átteleléshez elegendő méz- és pollenkészletet kell hagyni; b)

a méhcsaládokat csak akkor szabad etetni, ha a méhcsaládok túlélése az éghajlati viszonyok miatt veszélybe kerül. Ilyen esetben a méhcsaládokat ökológiai mézzel, ökológiai pollennel, ökológiai cukorsziruppal, illetve ökológiai cukorral szabad etetni.

1.9.6.3. Egészségvédelem

Az egészségvédelemre vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: a)

a kereteknek, kaptáraknak és lépeknek különösen a károsítók elleni védelme céljából kizárólag csapdában használandó, rágcsálóirtók, valamint az ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. és 24. cikk alapján engedélyezett termékek és anyagok használhatók; b)

a méhészetek fertőtlenítésére fizikai kezelés - így a gőz vagy a közvetlen láng - megengedett; c)

a herefiasítás elpusztítása csak a Varroa destructor fertőzés izolálása céljából megengedett; d)

ha minden fent említett megelőző intézkedés ellenére a méhcsaládok megbetegszenek vagy megfertőződnek, azonnal meg kell kezdeni a kezelésüket, és szükség esetén a méhcsaládokat elkülönített méhészetben kell elhelyezni; e)

Varroa destructor parazitafertőzés esetén hangyasav, tejsav, ecetsav és oxálsav, valamint mentol, timol, eukaliptol és kámfor használható; f)

amennyiben az ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. és 24. cikk alapján engedélyezett termékektől és anyagoktól eltérő, kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás termékekkel történő kezelésre kerül sor, az antibiotikumokat is ideértve, e kezelés ideje alatt a kezelt méhcsaládokat elkülönítő méhészetben kell elhelyezni, és az összes viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni. Ezt követően az ilyen méhcsaládokra az 1.2.2. pontban előírt 12 hónapos átállási időszakot kell alkalmazni.

1.9.6.4. Állatjólét

A méhészetre vonatkozóan a következő kiegészítő általános szabályok alkalmazandók: a)

tilos a méhészeti termékek kinyerésekor a lépben lévő méhek elpusztítása; b)

tilos a csonkítás, így például az anyaméhek szárnyainak levágása.

1.9.6.5. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

Az elhelyezésre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni: a)

a méhészeteket olyan területen kell elhelyezni, ahol biztosítottak az alapvetően ökológiai termesztésű növényi kultúrákból, vagy adott esetben természetes vegetációból vagy nem ökológiailag művelt erdőkből vagy alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel kezelt növényi kultúrákból származó nektár- és pollenforrások; b)

a méhészeteket elegendő távolságra kell elhelyezni azoktól a forrásoktól, amelyek a méhészeti termékek szennyezését vagy a méhek egészségének romlását okozhatják; c)

a méhészeteket úgy kell elhelyezni, hogy az azok helyszínétől mért 3 km-es sugarú körön belül a nektár- és pollenforrások lényegében ökológiai termesztésű növényekből vagy spontán vegetációból vagy alacsony környezeti terhelésű módszerekkel kezelt növényekből álljanak, amelyek egyenértékűek az 1305/2013/EU rendelet 28. és 30. cikkében meghatározott módszerekkel, és nem érintik a méhészeti termelés ökológiai minősítését. Az említett követelmény nem alkalmazandó azokra a területekre, ahol éppen nincs virágzás, illetve akkor, amikor a méhcsaládok teleltetése történik; d)

a méhészetben használt anyagokat és kaptárakat alapvetően olyan természetes anyagokból kell készíteni, amelyek esetében nem áll fenn a környezet és a méhészeti termékek szennyeződésének kockázata; e)

az új keretek készítéséhez használt méhviasznak ökológiai termelőegységekből kell származnia; f)

a kaptárakban kizárólag természetes anyagok - így propolisz, viasz és növényi olajak - használhatók; g)

a mézpergetés során nem használhatók kémiai úton előállított, szintetikus riasztószerek; h)

nem lehet a mézet fiasítást tartalmazó lépből pergetni; i)

a méhészet nem tekinthető ökológiainak, ha olyan térségben vagy területen található, amelyet a tagállamok ökológiai méhészeti tevékenység végzésére alkalmatlannak minősítettek.

1.9.6.6. Nyilvántartási kötelezettségek

A gazdasági szereplőknek a méhkaptárok helyét feltüntető, megfelelő méretarányú vagy földrajzi koordinátákkal ellátott térképet kell vezetniük, amellyel az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet felé igazolni tudják, hogy a méhcsaládok számára hozzáférhető területek megfelelnek e rendelet követelményeinek.

A méhészeti nyilvántartásba az etetéssel kapcsolatban a következő adatokat kell felvenni: a felhasznált termék megnevezése, dátumok és mennyiségek, valamint a kaptárak, ahol a terméket alkalmazták.

A nyilvántartásban rögzíteni kell a zónát, ahol a kaptár található, a kaptár azonosító adataival és a költöztetés időszakával együtt.

A méhészeti nyilvántartásban valamennyi műveletet fel kell tüntetni, ideértve a mézkamrák eltávolítását és a mézpergetési műveleteket is. A begyűjtött méz mennyiségét és a begyűjtés időpontját is fel kell jegyezni.

III. rész: Az algákra és a tenyésztett víziállatokra vonatkozó termelési szabályok

1. Általános követelmények

1.1. A termelésnek olyan helyen kell történnie, amelyet nem ér ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékek vagy anyagok, vagy olyan szennyező anyag általi szennyezés, amely veszélyeztetné a termékek ökológiai jellegét.

1.2. Az ökológiai és a nem ökológiai termelőegységeket megfelelően, a tagállamok által meghatározott minimális elkülönítési távolságok - amennyiben alkalmazandók - betartásával kell elkülöníteni. Az említett elkülönítési intézkedéseknek a természetes körülményeken, külön vízellátási rendszereken, a távolságokon, az ár-apály viszonyokon, valamint az ökológiai termelőegység folyásirány szerinti vagy azzal ellentétes elhelyezkedésén kell alapulniuk. Az alga- és az akvakultúrás termelés nem tekinthető ökológiainak, ha azt olyan helyeken vagy területeken végzik, amelyet a tagállamok hatóságai ilyen tevékenységekre alkalmatlannak minősítettek.

1.3. Minden új, ökológiai termelésre bejelentkező olyan vállalkozás tekintetében, amely évente 20 tonnát meghaladó mennyiségű akvakultúrás terméket állít elő, a termelőegység volumenének megfelelő környezetvédelmi értékelést kell készíteni a termelőegység és közvetlen környezetének körülményei, valamint a működéséből adódó valószínű hatások felmérése érdekében. A gazdasági szereplőnek a környezetvédelmi értékelést be kell nyújtania az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek. A környezetvédelmi értékelés tartalmának a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 29 ) IV. mellékletén kell alapulnia. Ha a termelőegység esetében már végeztek ezzel egyenértékű értékelést, az említett értékelés felhasználható erre a célra.

1.4. A mangrove kiirtása nem megengedett.

1.5. A gazdasági szereplőnek a termelőegység volumenével arányos, fenntartható gazdálkodási tervet kell benyújtania az akvakultúra lehalászásáról és az algák betakarításáról.

1.6. A tervet évente aktualizálni kell, és részletesen be kell mutatni benne a működés környezeti hatásait, a végrehajtandó környezetvédelmi monitoringot, valamint tartalmaznia kell azon intézkedések jegyzékét, amelyeket a környező vízi és szárazföldi környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében kell megtenni, adott esetben beleértve a tápanyagok környezetbe való kibocsátásának mértékét termelési ciklusonként vagy éves jelleggel. A tervbe bele kell foglalni a műszaki berendezések ellenőrzését és javítását.

1.7. A fenntartható gazdálkodási tervben fel kell tüntetni a 92/43/EGK irányelvnek és a nemzeti szabályoknak megfelelően a ragadozók ellen végrehajtott védekező és megelőző intézkedéseket.

1.8. Adott esetben a gazdálkodási terv elkészítése során koordinációt kell folytatni a szomszédos gazdasági szereplőkkel.

1.9. Az akvakultúra- és algatermelő ágazat gazdasági szereplőinek a fenntartható gazdálkodási terv részeként hulladékcsökkentési ütemtervet kell kidolgozniuk, amelynek végrehajtását a műveletek megkezdésekor kell elindítani. A maradékhő használatát lehetőség szerint a megújuló forrásokból származó energiára kell korlátozni.

1.10. Feldolgozatlan termékek elkészítése

Amennyiben az algán vagy a tenyésztett víziállatokon a feldolgozástól eltérő elkészítési műveleteket hajtanak végre, a IV. rész 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. és 2.2.3. pontjában meghatározott általános követelmények értelemszerűen alkalmazandók az említett műveletekre.

1.11. A gazdasági szereplőknél rendelkezésre kell állniuk a tenyésztett víziállatokra vonatkozó termelési szabályoktól a 3.1.2.1. pont d) és e) alpontja alapján engedélyezett eltérésekhez kapcsolódó igazoló dokumentumoknak.

2. Az algákra vonatkozó követelmények

A 9., 10., 11. és 15. cikkben, valamint adott esetben az e rész 1. szakaszában megállapított általános termelési szabályok mellett az e szakaszban meghatározott szabályok alkalmazandók az algák ökológiai begyűjtésére és termelésére. Ezek a szabályok értelemszerűen alkalmazandók a fitoplankton termelésére is.

2.1. Átállás

2.1.1. Az algabegyűjtés esetében a termelőegységre előírt átállási időszak hat hónap.

2.1.2. Az algatermelés esetében a termelőegységre előírt átállási időszak hat hónap vagy egy teljes termesztési ciklus, attól függően, hogy melyik időszak a hosszabb.

2.2. Az algákra vonatkozó termelési szabályok

2.2.1. A vadon élő algák és részeik begyűjtése ökológiai termelési módnak tekinthető, amennyiben:

a) a termőterületek egészségügyi szempontból alkalmasak és a 2000/60/EK irányelv által meghatározottak szerint kiváló ökológiai állapotúak vagy az alábbiakkal megegyező minőségűek: - a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 30 ) értelmében A., illetve B. osztályba sorolt termelési területek, 2019. december 13-ig, vagy - az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott megfelelő termelési területek, 2019. december 14-től;

b) a begyűjtés a természetes ökoszisztéma egyensúlyát vagy a gyűjtőterületen élő fajok fennmaradását nem befolyásolja jelentősen.

2.2.2. Az algatermelés abban az esetben tekinthető ökológiainak, ha azt a 2.2.1. pont a) alpontjában felsoroltakkal legalább egyenértékű környezeti és egészségügyi jellemzőkkel bíró területeken folytatják. Ezen túlmenően a következő termelési szabályok alkalmazandók:

a) a termelés valamennyi szakaszában - a fiatal algák begyűjtésétől a betakarításig - fenntartható gyakorlatokat kell alkalmazni;

b) a kiterjedt génállomány fenntartásának biztosítása érdekében a vadon élő fiatal algák begyűjtését rendszeresen kell végezni a beltéri termelésű állomány sokféleségének fenntartásához és fokozásához;

c) trágyák kizárólag beltéri létesítményekben használhatók, és csak abban az esetben, ha az ökológiai termelésben való felhasználásuk a 24. cikk alapján e célból engedélyezett. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az ilyen termékek felhasználásáról, beleértve az egyes termékek felhasználási dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését, a felhasznált mennyiséget, valamint az érintett tételekre/tartályokra/medencékre vonatkozó információkat.

2.3. Algatermelés

2.3.1. A tengeri alga termeléséhez csak a környezetben természetesen előforduló, vagy - lehetőleg a közelben elhelyezkedő, polikultúrás rendszerhez tartozó - tenyésztett víziállatok ökológiai termeléséből származó tápanyagokat lehet felhasználni.

2.3.2. Az olyan szárazföldi létesítményekben, ahol külső tápanyagforrások felhasználására kerül sor, az elfolyó víz tápanyagtartalmának igazolhatóan azonosnak vagy kisebbnek kell lennie, mint a befolyó víz tápanyagtartalma. Csak az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett növényi vagy ásványi eredetű tápanyagok használhatók fel. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az ilyen termékek felhasználásáról, beleértve a felhasználás dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését, a felhasznált mennyiséget, valamint az érintett tételekre/tartályokra/medencékre vonatkozó információkat.

2.3.3. Az állomány-sűrűséget és a működési intenzitást nyilván kell tartani, és ezek tekintetében fenn kell tartani a vízi környezet sértetlenségét annak biztosításával, hogy az algatermelés során nem haladják meg a környezetre kedvezőtlen hatást még nem gyakorló maximális mennyiséget.

2.3.4. A köteleket és más, az algatermeléshez használt eszközöket lehetőség szerint ismételten fel kell használni, vagy gondoskodni kell újrahasznosításukról.

2.4. A vadon élő algák fenntartható begyűjtése

2.4.1. Az algák begyűjtésének megkezdésekor egyszeri alkalommal el kell végezni a biomassza mennyiségének felmérését.

2.4.2. Az egységen vagy területen belül olyan nyilvántartást kell vezetni, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplő számára annak megállapítását - az ellenőrző hatóság vagy szerv számára pedig annak ellenőrzését -, hogy kizárólag vadon élő, az e rendeletnek megfelelően termelt alga került-e begyűjtésre.

2.4.3. A begyűjtést úgy kell végezni, hogy a begyűjtött mennyiség ne gyakoroljon jelentős hatást a vízi környezet állapotára. A járulékos halfogás megelőzése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az alga képes legyen regenerálódni, intézkedéseket kell hozni a begyűjtési technikák, a minimális méretek, az életkor, a reprodukciós ciklusok, illetve a megmaradó alga mennyisége tekintetében.

2.4.4. Ha az algát megosztott vagy közös begyűjtési területen gyűjtik be, az érintett tagállam által kijelölt megfelelő hatóság által kiadott dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a begyűjtés egésze e rendeletnek megfelelően történt.

3. A tenyésztett víziállatokra vonatkozó követelmények

A 9., 10., 11. és 15. cikkben, valamint adott esetben az e rész 1. szakaszában megállapított általános termelési szabályok mellett az e szakaszban meghatározott szabályok alkalmazandók a halak, a rákok, a tüskésbőrűek és a puhatestűek fajainak ökológiai termelésére. Ezek a szabályok értelemszerűen vonatkoznak a zooplanktonok, a mikro-rákok, a kerekesférgek, a férgek és más takarmányozási célú víziállatok termelésére is.

3.1. Általános követelmények

3.1.1. Átállás

Az akvakultúrás termelőegységek esetében az akvakultúrás létesítmények alábbiakban felsorolt típusaira és az azokban termelt tenyészett víziállatokra a következő átállási időszakok vonatkoznak:

a) az olyan létesítmények esetében, amelyek kiszárítására, tisztítására és fertőtlenítésére nincs lehetőség, az átállási időszak 24 hónap;

b) a kiszárított vagy pihentetett létesítmények esetében az átállási időszak 12 hónap;

c) a kiszárított, kitisztított és fertőtlenített létesítmények esetében az átállási időszak 12 hónap;

d) nyílt vízi létesítmények esetében - a kéthéjú kagylók termelésével foglalkozó létesítményeket is beleértve - az átállási időszak három hónap.

3.1.2. A tenyésztett víziállatok származása

3.1.2.1. A tenyésztett víziállatok származására vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a) az ökológiai akvakultúrának ökológiai módszerekkel nevelt tenyészállományból, illetve ökológiai termelőegységből származó fiatal állomány tenyésztésén kell alapulnia;

b) helyi fajokat kell használni és a tenyésztés során olyan vonalak kialakítására kell törekedni, amelyek jobban alkalmazkodnak a termelési feltételekhez, biztosítják az állatok egészségét és jólétét, és jól hasznosítják a takarmányforrásokat. Az illetékes hatóság, illetve adott esetben az ellenőrző hatóság vagy szerv számára dokumentumokkal kell igazolni az állatok származását és kezelését;

c) olyan fajokat kell kiválasztani, amelyek robusztusak, és termelésük nincs jelentős káros hatással a vadon élő állományra;

d) szaporítási célból vadon kifogott víziállat vagy nem ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatok kizárólag kellően indokolt esetekben hozhatók be a gazdaságba, amennyiben ökológiai fajta nem áll rendelkezésre, vagy ha a genetikai állomány minőségének javítása érdekében, az illetékes hatóság engedélyével, tenyésztési céllal új genetikai állományt hoznak be a termelőegységbe. Ezeket az állatokat tenyésztési célból történő felhasználásukat megelőzően legalább három hónapig ökológiai gazdálkodás szerint kell tartani. A kihalással fenyegetett fajok IUCN által vezetett vörös jegyzékén szereplő állatok esetében a vadon fogott példányok felhasználása kizárólag az adott természetvédelmi intézkedésekért felelős, vonatkozó hatóság által elismert természetvédelmi program keretében engedélyezhető;

e) vadon élő víziállatok ivadékainak tenyésztési célú begyűjtése kizárólag az alábbi esetekre korlátozódhat: i. tavak, tartási rendszerek és zárt rendszerek feltöltésekor természetes módon beáramló halak vagy rákfélék lárvái és ivadékai; ii. a kihalással fenyegetett fajok IUCN által vezetett vörös jegyzékén nem szereplő fajok vadon élő ivadékainak vagy rákfélék lárváinak utánpótlása vizes élőhelyeken - például félsós vizű tavakban, árapályos területeken és part menti lagúnákban - alkalmazott extenzív akvakultúrás tenyésztésnél, feltéve, hogy: - az utánpótlás olyan gazdálkodási intézkedésekkel összhangban történik, amelyeket a vonatkozó hatóságok az érintett faj fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében jóváhagytak, és - az állatokat kizárólag a környezetükben természetes módon hozzáférhető takarmánnyal etetik. Az a) ponttól eltérve a tagállamok engedélyezhetik tenyésztési célból olyan fajokhoz tartozó, nem ökológiai növendékek legfeljebb 50 %-ot kitevő bevitelét az ökológiai termelőegységekbe, amelyeket 2022. január 1-jéig nem ökológiai módszerekkel neveltek az Unió területén, feltéve, hogy a termelési ciklus időtartamának legalább az utolsó kétharmada ökológiai gazdálkodás keretei között telik. Ez az eltérés legfeljebb kétéves időtartamra engedélyezhető, és nem megújítható. Az Unión kívüli akvakultúra-gazdaságok esetében az említett eltérést kizárólag a 46. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek engedélyezhetik olyan fajok esetében, amelyeket nem ökológiai módszerekkel neveltek a gazdaság helye szerinti ország területén, illetve az Unióban. Az említett eltérés legfeljebb kétéves időtartamra engedélyezhető, és nem megújítható.

3.1.2.2. A tenyésztésre vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a) hormonok és hormonszármazékok nem használhatók;

b) monoszex vonalak mesterséges tenyésztése - a kézi válogatás kivételével -, poliploidok létrehozása, mesterséges keresztezés és klónozás nem alkalmazható;

c) a megfelelő vonalakat kell kiválasztani.

3.1.2.3.

Az ivadékok nevelése

A tengeri halak lárváinak nevelése történhet tartási rendszerek (lehetőleg mezokozmosz rendszer vagy nagy volumenű tartási rendszer) alkalmazásával. E rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak: a)

a kezdeti állománysűrűség kevesebb mint 20 pete vagy lárva literenként; b)

a lárvanevelő tartály űrtartalma legalább 20 m3; továbbá c)

a lárvák a tartályban természetes úton kifejlődő planktonokkal táplálkoznak, de ezt szükség szerint ki lehet egészíteni máshonnan származó fitoplanktonokkal és zooplanktonokkal.

3.1.2.4.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az állatok származásáról, azonosítva az állatokat/állatcsoportokat, beérkezésük dátumáról és a fajok típusáról, a mennyiségekről, az ökológiai vagy nem ökológiai státuszról, valamint az átállási időszakról.

3.1.3. Táplálás

3.1.3.1. A halak, rákfélék és tüskésbőrűek takarmányozására vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a) az állatokat olyan takarmánnyal kell etetni, amely kielégíti az állatoknak a fejlődésük különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét;

b) a takarmányozási rendszereket az alábbi prioritások figyelembevételével kell kialakítani: i. az állatok egészsége és jóléte; ii. a termékek kiváló minősége, beleértve a termék tápanyag-összetételét is, amelynek biztosítania kell a fogyasztható végtermék kiváló minőségét; iii. alacsony környezeti hatás;

c) a takarmány növényi részének ökológiainak kell lennie, a takarmány víziállatokból nyert részének pedig ökológiai akvakultúrából vagy olyan halászati tevékenységekből kell származnia, amelyeket az illetékes hatóságok fenntarthatónak minősítettek az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott elvekkel összhangban elismert valamely rendszer szerint;

d) növényi vagy állati eredetű, illetve élesztő- vagy algaalapú, nem ökológiai takarmány-alapanyagok, ásványi eredetű vagy mikrobiális takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok és technológiai segédanyagok kizárólag abban az esetben használhatók, ha az ökológiai termelésben való felhasználásuk e rendelet szerint engedélyezett;

e) növekedésserkentők és szintetikus aminosavak nem használhatók.

3.1.3.2. A kéthéjú kagylókra és az egyéb, nem ember által takarmányozott, hanem planktonokkal táplálkozó fajokra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a) ezeknek a szűrve táplálkozó állatoknak teljes táplálkozási igényüket a természetből kell kielégíteniük, kivéve a keltetőkben és ivadéknevelőkben tartott ivadékok esetében;

b) a tenyésztési területek egészségügyi szempontból alkalmasak és a 2000/60/EK irányelv által meghatározottak szerint kiváló ökológiai állapotúak vagy a 2008/56/EK irányelvben meghatározottak szerint jó környezeti állapotúak, vagy az alábbiakkal megegyező minőségűek: - a 854/2004/EK rendelet értelmében A. osztályba sorolt termelési területek, 2019. december 14-ig, vagy - az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott megfelelő termelési területek, 2019. december 14-től.

3.1.3.3. Húsevő tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkozó különös szabályok

A húsevő tenyésztett víziállatok takarmányának beszerzése során a következőknek kell prioritást biztosítani:

a) akvakultúrából származó ökológiai takarmányok;

b) ökológiai akvakultúrából származó halak, rákok és puhatestűek vágási hulladékából nyert halliszt és halolaj;

c) fenntartható halászati tevékenységek során emberi fogyasztás céljára már kifogott halak, rákok és puhatestűek vágási hulladékából nyert halliszt, halolaj és takarmány-alapanyagok;

d) fenntartható halászati tevékenységek során kifogott és emberi fogyasztásra fel nem használt egész halakból, rákokból és puhatestűekből nyert halliszt, halolaj és takarmány-alapanyagok;

e) növényi vagy állati eredetű ökológiai takarmány-alapanyagok.

3.1.3.4. Egyes tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkozó különös szabályok

A nyújtási időszakban a szárazföldi vizekben tartott halakat, a Penaeidae családba tartozó garnélákat, az édesvízi garnélarákokat és a trópusi édesvízi halakat a következőképpen kell takarmányozni:

a) takarmányozásukat a halastavakban természetesen előforduló táplálékforrásokból kell megvalósítani;

b) ha az a) pontban említett természetes takarmány nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben, lehetséges a - lehetőség szerint a gazdaságban termesztett - növényi eredetű ökológiai takarmány, illetve alga felhasználása. A gazdasági szereplőknek dokumentációval kell igazolniuk a kiegészítő takarmány felhasználásának szükségességét;

c) a természetes takarmány b) pont szerinti kiegészítése esetén: i. a Penaeidae családba tartozó garnélák és édesvízi garnélarákok (Macrobrachium spp.) takarmányadagja tartalmazhat legfeljebb 25 %, fenntartható halászatból származó hallisztet és 10 %, ugyancsak fenntartható halászatból származó halolajat; ii. a cápaharcsák (Pangasius spp.) takarmányadagja tartalmazhat legfeljebb 10 %, fenntartható halászatból származó hallisztet vagy halolajat

Az ostoros garnélák és az édesvízi garnélarák (Macrobrachium spp.) megfelelő mennyiségű táplálékkal való ellátásának biztosítása érdekében azok étrendje a nyújtási időszakban és az ivadéknevelőkben, illetve keltetőkben töltött korai életszakaszokban kiegészíthető ökológiai forrásból származó koleszterinnel.

3.1.3.5.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az egyedi takarmányozási rendszerekről, ezen belül a takarmány megnevezéséről és mennyiségéről és a kiegészítő takarmány használatáról, valamint a takarmányozott állatokról/állatcsoportokról.

3.1.4. Egészségvédelem

3.1.4.1. Betegségmegelőzés

A betegségmegelőzésre vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a) a betegségmegelőzésnek megfelelő, többek között a fajok jó vízminőségre, áramlási sebességre és vízcserearányra vonatkozó igényeit figyelembe vevő, elhelyezéssel elért optimális feltételek melletti állattartáson, a mezőgazdasági üzemek optimális megtervezésén, jó tartási és gazdálkodási gyakorlaton - beleértve a létesítmények rendszeres tisztítását és fertőtlenítését -, kiváló minőségű takarmányon, megfelelő állománysűrűségen, valamint fajta- és vonalválasztáson kell alapulnia;

b) immunológiai állatgyógyászati készítmények használhatók;

c) az állat-egészségügyi tervnek tartalmaznia kell a termelőegység volumenével arányos, részletes biológiai biztonsági és betegségmegelőzési gyakorlatokat, beleértve az erre feljogosított tenyésztett víziállat-egészségügyi szolgálatokkal folytatott egészségügyi konzultációra vonatkozó írásos megállapodást; az említett szolgálatoknak a gazdaságot évente legalább egyszer, kéthéjú kagylók esetében pedig kétévente legalább egyszer fel kell keresniük;

d) az állatok tartására szolgáló rendszereket, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell;

e) a szerves lerakódást okozó szervezeteket kizárólag fizikai eszközzel vagy kézzel lehet eltávolítani, majd adott esetben a gazdaságtól távol vissza kell juttatni őket a tengerbe;

f) kizárólag az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett, berendezések és létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló anyagok használhatók;

g) a pihentetésre vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók: i. az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek meg kell állapítania, hogy szükség van-e pihentetési időszakra, valamint meg kell határoznia a pihentetés megfelelő időtartamát, amelyet dokumentálás mellett az egyes termelési ciklusokat követően kell beiktatni a tengeren megvalósuló nyílt vízi tartási rendszerekben; ii. a kéthéjú kagylók tenyésztésére vonatkozóan a pihentetés nem tehető kötelezővé; iii. a pihentetés ideje alatt a tenyésztett víziállatok ökológiai termelésében használt ketrecet vagy más eszközt ki kell üríteni, fertőtleníteni kell és üresen kell hagyni az újbóli használatig;

h) adott esetben az el nem fogyasztott haltakarmányt, az ürüléket és az elpusztult állatokat haladéktalanul el kell távolítani annak érdekében, hogy a környezetet a vízminőség vonatkozásában ne érje jelentős károsodás, továbbá a betegségek kialakulásának minimalizálása, valamint a rovarok vagy rágcsálók odavonzásának megakadályozása céljából;

i) UV-fény és ózon csak keltetőkben és ivadéknevelőkben használható;

j) az ektoparaziták elleni biológiai védekezés érdekében lehetőség szerint tisztogatóhalakat, valamint édesvizet, tengervizet és nátrium-klorid oldatot kell használni.

3.1.4.2. Állatorvosi kezelés

Az állatorvosi kezelésekre a következő szabályok alkalmazandók:

a) a betegség kezelését az állatok szenvedésének elkerülése érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni; ha a fitoterápiás, homeopátiás és egyéb készítmények hatástalannak bizonyulnak, szükség esetén és szigorú feltételek mellett állatorvosi utasítás alapján kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítmények is alkalmazhatók, az antibiotikumokat is ideértve. Adott esetben a kezelésekre és a várakozási időszakokra vonatkozóan korlátozásokat kell megállapítani;

b) az uniós jog alapján az emberi és az állati egészség védelmében kötelezővé tett kezelések megengedettek;

c) amennyiben az állatok egészségének biztosítása érdekében hozott, a 3.1.4.1. pontban említett megelőző intézkedések ellenére egészségi probléma merül fel, az állatorvosi kezelések az alábbi sorrendben végezhetők el: i. növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagok, homeopátiás hígításban; ii. érzéstelenítő hatással nem rendelkező növények és növényi kivonatok; valamint iii. a következő anyagok: nyomelemek, fémek, természetes immunerősítők vagy engedélyezett probiotikumok;

d) az allopátiás kezelések alkalmazását évi két kezelésre kell korlátozni, a vakcinázás és a kötelező mentesítési programok kivételével. Az egy évnél rövidebb tenyésztési ciklusú fajok esetében azonban legfeljebb egy allopátiás kezelés alkalmazható. Az allopátiás kezelések említett korlátozásainak túllépése esetén az érintett víziállatok nem forgalmazhatóak ökológiai termékként;

e) a tagállamok által alkalmazott kötelező védekezési terveken kívüli, élősködők elleni kezelést az alábbiak szerint kell korlátozni: i. a lazac esetében évente legfeljebb két kezelés, vagy 18 hónapnál rövidebb tenyésztési ciklus esetében évente egy kezelés; ii. a lazac kivételével minden faj esetében évente két kezelés, vagy 12 hónapnál rövidebb tenyésztési ciklus esetében évente egy kezelés; iii. valamennyi faj esetében összesen legfeljebb négy kezelés, tekintet nélkül az adott faj tenyésztési ciklusának hosszára;

f) a d) pontban említett allopátiás állatorvosi kezeléseknek és az élősködők elleni kezeléseknek - köztük a kötelező védekezési és mentesítési programok hatálya alá tartozó kezeléseknek - a várakozási ideje a 2001/82/EK irányelv 11. cikkében említett várakozási idő kétszerese, illetve előírt várakozási idő hiányában 48 óra;

g) az állatgyógyászati termékek bármely használatát az állatok ökológiai termékként történő forgalmazását megelőzően minden esetben jelenteni kell az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek. A kezelt állománynak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

3.1.4.3. Betegségmegelőzési nyilvántartás

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az alkalmazott betegségmegelőzési intézkedésekről, részletesen feljegyezve a pihentetési, tisztítási és a vízkezelési műveleteket, valamint az alkalmazott állatorvosi és egyéb, élősködők elleni kezeléseket, ezen belül a kezelés időpontját, a diagnózist, az adagolást, a kezeléshez használt termék megnevezését, adott esetben a kezelésre vonatkozó állatorvosi vényt, valamint az akvakultúra-termékek ökológiai termékként történő forgalomba hozatala és jelölése előtt alkalmazott várakozási időszakot.

3.1.5. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

3.1.5.1. Keltetők és ivadéknevelők, valamint az ökológiai takarmányozásra szolgáló szervezetek előállítására szolgáló létesítmények kivételével tilos a tenyésztett víziállatok termelésére zárt visszaforgatásos létesítményeket használni.

3.1.5.2. Kizárólag a keltetőkben és ivadéknevelőkben engedélyezett a víz mesterséges fűtése és hűtése. A víz fűtésére vagy hűtésére a termelés bármely szakaszában felhasználható fúrt kútból származó természetes víz.

3.1.5.3. A tenyésztett víziállatok környezetét úgy kell kialakítani, hogy fajspecifikus szükségleteikkel összhangban teljesüljenek a következők:

a) az állatok a jóllétüket biztosító nagyságú térrel rendelkeznek, és biztosítva van számukra a 15. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott megfelelő állománysűrűség;

b) az állatok tartása jó minőségű - többek között megfelelő áramlási sebességű és vízcserearányú - vízben, elegendő oxigénszinttel és a metabolitok alacsony szinten tartása mellett valósul meg;

c) az állatok tartása a fajspecifikus szükségletekkel összhangban lévő hőmérsékleti és fényviszonyok között, a földrajzi elhelyezkedést figyelembe véve valósul meg.

Az állománysűrűségnek a tenyésztett halak jólétére gyakorolt hatásai figyelembevételéhez folyamatosan ellenőrizni kell és számításba kell venni a halak állapotát (pl. az uszony sérülése, más típusú sérülések, növekedési ütem, viselkedés és általános egészségi állapot), valamint a víz minőségét.

Édesvízi halak esetében a meder kialakítását tekintve a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie a természetes élőhelyi feltételeknek.

A ponty és a hasonló fajok vonatkozásában:

- a medernek természetes földnek kell lennie,

- a halastavak és tavak szerves- és ásványianyag-utánpótlását kizárólag az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett trágyákkal és talajjavító szerekkel lehet végezni, és legfeljebb 20 kg nitrogén/ha alkalmazásával,

- tilos szintetikus kémiai anyagokkal történő kezelés a termelésre szolgáló vízben jelen lévő vízi növények, valamint a növényi takaró szabályozása céljából.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az állatjóléttel és a vízminőséggel kapcsolatos nyomonkövetési és karbantartási intézkedésekről. A halastavak és tavak trágyázása esetén a gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük a trágyák és talajjavító szerek kijuttatásáról, beleértve a kijuttatás időpontját, a termék megnevezését, a felhasznált mennyiséget és a kijuttatás helyét.

3.1.5.4. A vízi tartási rendszerek kialakítása és felépítése során olyan áramlási sebességet és fizikai-kémiai paramétereket kell biztosítani, amelyek garantálják az állatok egészségét és jólétét, és megfelelnek viselkedési szükségleteiknek.

Biztosítani kell az egyes fajok és fajcsoportok tekintetében a termelési rendszerek és zárt tartási rendszerek - a 15. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított - sajátos jellemzőinek való megfelelést.

3.1.5.5. Az állatok nevelésére szolgáló szárazföldi egységek vonatkozásában az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a) az átfolyásos rendszereknek lehetővé kell tenniük az áramlási sebesség és a vízminőség folyamatos felügyeletét és ellenőrzését mind a befolyó, mind az elfolyó víz esetében;

b) a gazdaság peremterületének (szárazföld és víz találkozása) legalább 10 %-án természetes növényzetnek kell lennie.

3.1.5.6. A tengeri tartási rendszereknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a) a rendszereknek olyan helyen kell elhelyezkedniük, ahol a víz áramlása, mélysége és a víztest cserélődése megfelelő a mederre és az azt körülvevő víztestre gyakorolt hatás minimalizálása szempontjából;

b) a ketrecek kialakításának, felépítésének és karbantartásának megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a működési környezetnek való kitettségüket.

3.1.5.7. A tartási rendszereket úgy kell kialakítani, elhelyezni és működtetni, hogy a rendszerből való kiszökés kockázata a lehető legkisebb legyen.

3.1.5.8. Halak vagy rákfélék kiszökése esetén megfelelő intézkedést kell hozni - adott esetben beleértve az állatok elfogását is - annak érdekében, hogy a helyi ökoszisztémát minél kevesebb hatás érje. Ezzel kapcsolatosan nyilvántartást kell vezetni.

3.1.5.9. A tenyésztett víziállatok halastavakban, tartályokban vagy átfolyóvizes rendszerekben megvalósuló tenyésztése esetén a gazdaságokat fel kell szerelni természetes szűrőréteggel, ülepítő medencékkel, biológiai szűrőkkel vagy mechanikai szűrőkkel a hulladék tápanyagok összegyűjtése érdekében, illetve algát vagy állatokat (kéthéjú kagylót) kell használni, amelyek hozzájárulnak az elfolyó víz minőségének javításához. Az elfolyó vizet adott esetben rendszeres időközönként ellenőrizni kell.

3.1.6. Állatjólét

3.1.6.1. A tenyésztett víziállatok tartásába bevont teljes személyzetnek a szükséges alapvető ismeretek és készségek birtokában kell lennie az említett állatok egészségügyi és jóléti szükségletei vonatkozásában.

3.1.6.2. A tenyésztett víziállatok kézbevételét a lehető legkevesebb alkalomra kell korlátozni, és annak során a lehető leggondosabban kell eljárni. Megfelelő berendezéseket és protokollt alkalmazva kell eljárni a kézbevétellel összefüggésbe hozható stressz és fizikai sérülés elkerülése érdekében. A tenyészállományhoz csak a fizikai sérülés és a stressz minimalizálásának biztosítása mellett szabad hozzányúlni, adott esetben érzéstelenítés alkalmazásával. Az osztályozási műveletek gyakoriságát minimálisra kell csökkenteni és azok csak a halak jólétének biztosítása érdekében használhatók.

3.1.6.3. A mesterséges fény használatára a következő korlátozások alkalmazandók:

a) a természetes nappali fény meghosszabbítása céljából nem léphető túl az az időtartam, amely még megfelel az állatok viselkedési igényeinek, általános egészségügyi állapotának és a földrajzi feltételeknek; a leghosszabb időtartam nem lehet több mint napi 14 óra, kivéve szaporítási célok esetében;

b) a fényerősségben bekövetkező hirtelen változás megelőzése érdekében átmenetként fokozatosan gyengülő erősségű világítást vagy háttérvilágítást kell alkalmazni.

3.1.6.4. A levegőztetés az állatok jólétének és egészségének biztosítása érdekében megengedett. A mechanikai levegőztetőket lehetőleg megújuló energiaforrással kell működtetni.

3.1.6.5. Oxigén kizárólag az állat-egészségügyi és állatjóléti követelményekkel összefüggésben, valamint a termelés vagy szállítás kritikus időszakaiban használható, kizárólag a következő esetekben:

a) a hőmérséklet változásának, az atmoszferikus nyomás csökkenésének vagy a véletlenszerű vízszennyezésnek a rendkívüli eseteiben;

b) időszakos állománykezelési eljárások, például mintavétel vagy válogatás esetén;

c) az állomány fennmaradásának biztosítása érdekében.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az ilyen felhasználásokról, feltüntetve, hogy azokra az a), b) vagy c) alpont alapján került sor.

3.1.6.6. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a tenyésztett víziállatok szállítási időtartamának lehető legrövidebbre csökkentése érdekében.

3.1.6.7. Teljes életük során - a leöléskor is - a lehető legkisebbre kell csökkenteni az állatok szenvedését.

3.1.6.8. Tilos a szemkocsány eltávolítása, minden olyan hasonló eljárással együtt, mint a ligálás, a bemetszés és a becsípés.

3.1.6.9. A leölés során ügyelni kell arra, hogy a halak az azonnali eszméletvesztés miatt ne érzékelhessenek fájdalmat. A leölés előtti beavatkozásokat úgy kell végrehajtani, hogy az állatok sérüléseinek megelőzése mellett szenvedésük és az őket ért stressz is a lehető legkisebb maradjon. Az optimális leölési módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a lehalászási méreteket, a fajokat és a termelőhelyeket.

3.2. A puhatestűekre vonatkozó részletes szabályok

3.2.1. Az ikra származása

Az ikra származására vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) ha a környezetet nem éri jelentős kár és a helyi jogszabályok engedik, kéthéjú kagyló esetében használható a termelőegységen kívülről származó, vadon begyűjtött ikra, amennyiben: i. olyan lelőhelyről származik, ahol valószínűleg elpusztulna a tél folyamán, vagy ahol a szükségletekhez viszonyítva felesleg képződött; vagy ii. olyan kollektorról származik, amelyen természetes úton telepedett meg a kéthéjúkagyló-ikra;

b) az óriás osztriga (Crassostrea gigas) esetében a szelektíven tenyésztett állományt kell előnyben részesíteni a vadon történő szaporodás előfordulásának csökkentése érdekében;

c) nyilvántartást kell vezetni a vadon begyűjtött ikra begyűjtésének módjáról, helyszínéről és időpontjáról, lehetővé téve a nyomonkövetést a begyűjtési területig visszamenőleg;

d) vadon begyűjtendő ikrát kizárólag azt követően lehet begyűjteni, hogy az illetékes hatóság azt engedélyezte.

3.2.2. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

Az elhelyezési feltételekre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a termelés polikultúrás rendszerben történhet ugyanabban a vízben, mint az ökológiai halaké és algáké, amit dokumentálni kell a fenntartható gazdálkodási tervben. Polikultúrás gazdálkodásban a kéthéjú kagyló együtt tartható csigákkal (például particsigával) is;

b) a kéthéjú kagyló ökológiai termelését cölöpökkel, bójákkal vagy más egyértelmű jelzőeszközökkel megjelölt területen belül kell végezni, amelyet adott esetben hálókkal, ketrecekkel vagy más mesterséges eszközökkel el kell határolni;

c) a külső vázas, ehető, vízi gerinctelenek ökológiai termelésével foglalkozó gazdaságoknak a lehető legkisebbre kell csökkenteniük a természetvédelmi szempontból értékes fajokat fenyegető esetleges kockázatokat. Ragadozók elleni védőhálók alkalmazása esetén azok kialakítása nem jelenthet sérülésveszélyt a bukómadarak számára.

3.2.3. Tenyésztés

A tenyésztésre vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a kötelekkel és a 15. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban felsorolt egyéb eljárásokkal megvalósuló tenyésztés az ökológiai termelésben is használható;

b) a puhatestűek fenéken való tenyésztése csak akkor engedélyezhető, ha a begyűjtési és tenyésztési területet nem éri jelentős környezeti hatás. A fenntartható gazdálkodási tervbe külön fejezetként be kell illeszteni a környezetre gyakorolt minimális hatás bizonyítékait ismertető, a gazdasági szereplő által a műveletek megkezdése előtt az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek benyújtott felmérést és jelentést.

3.2.4. Gazdálkodás

A gazdálkodásra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a termelés során az állománysűrűség nem haladhatja meg az ugyanazon helyszínen megvalósuló, nem ökológiai puhatestű termelés során alkalmazott állománysűrűséget. A válogatást, valamint az állománysűrűség csökkentését és kiigazítását a biomasszának megfelelően kell végezni az állatok jólétének és a termékek kiváló minőségének biztosítása érdekében;

b) a szerves lerakódást okozó szervezeteket mechanikus úton vagy kézzel kell eltávolítani, adott esetben visszajuttatva a tengerbe, a puhatestű tenyésztő gazdaságoktól kellő távolságban. A puhatestűek a termelési ciklusban egy alkalommal kezelhetők meszes oldattal a szerves lerakódást okozó versengő károsító szervezetek előfordulásának szabályozása céljából.

3.2.5. Az osztrigákra vonatkozó különös tenyésztési szabályok

Az állványokon történő zsákos tenyésztés megengedett. Az említett eszközöket, illetve más szerkezeteket, amelyek az osztrigákat tartalmazzák, úgy kell elhelyezni, hogy a part mentén ne képezzenek összefüggő akadályt. Az árapály-mozgás figyelembevételével az állományt úgy kell elhelyezni a fenéken, hogy az a termelés szempontjából optimális legyen. A termelésnek meg kell felelnie a 15. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

IV. rész: A feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó előállítási szabályok

A 9., 11. és 16. cikkben megállapított általános előállítási szabályokon kívül a feldolgozott élelmiszerek ökológiai előállítására az ebben a részben meghatározott szabályok alkalmazandók.

1. A feldolgozott élelmiszerek előállítására vonatkozó általános követelmények

1.1.

Az élelmiszerek feldolgozásához használt adalékanyagoknak, technológiai segédanyagoknak, valamint egyéb anyagoknak és összetevőknek, továbbá az alkalmazott élelmiszer-feldolgozási eljárásoknak (például füstölés) meg kell felelniük a helyes gyártási gyakorlat alapelveinek ( 31 ).

1.2.

A feldolgozott élelmiszert előállító gazdasági szereplőknek ki kell alakítaniuk és rendszeresen aktualizálniuk kell a kritikus feldolgozási lépések szisztematikus meghatározásán alapuló megfelelő eljárásokat.

1.3.

Az 1.2. pontban említett eljárások alkalmazásának biztosítania kell, hogy az előállított feldolgozott termékek mindenkor megfeleljenek e rendeletnek.

1.4.

A gazdasági szereplőknek be kell tartaniuk és végre kell hajtaniuk az 1.2. pontban említett eljárásokat, és - a 28. cikk sérelme nélkül - különösen: a)

elővigyázatossági intézkedéseket kell hozniuk és nyilvántartást kell vezetniük ezekről az intézkedésekről; b)

megfelelő tisztító intézkedéseket kell alkalmazniuk, valamint figyelemmel kell kísérniük azok eredményességét, és nyilvántartást kell vezetniük az említett műveletekről; c)

biztosítaniuk kell, hogy nem ökológiai termékek ne kerülhessenek forgalomba ökológiai termelésre utaló megjelöléssel.

1.5.

A feldolgozott ökológiai, átállási és nem ökológiai termékek elkészítésének időben vagy térben el kell különülnie egymástól. Amennyiben az érintett előkészítő egységben - bármilyen kombinációban - ökológiai, átállási és nem ökológiai termékeket készítenek vagy tárolnak, a gazdasági szereplő köteles: a)

tájékoztatni erről az illetékes hatóságot, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervezetet; b)

a műveleteket a teljes termelési munkafolyamat befejezéséig a minden, más típusú (ökológiai, átállási vagy nem ökológiai) terméken végzett hasonló műveletektől térben vagy időben folyamatosan elkülönítve végezni; c)

az ökológiai, átállási és nem ökológiai termékeket a műveletek előtt és után egymástól térben vagy időben elkülönítve tárolni; d)

minden műveletről és feldolgozott mennyiségről naprakész nyilvántartást vezetni; e)

megfelelő intézkedéseket hozni a tételek azonosítása, valamint az ökológiai, átállási és nem ökológiai termékek közötti keveredés vagy felcserélődés megakadályozása érdekében; f)

ökológiai, illetve átállási termékeken műveleteket kizárólag a termelőberendezések megfelelő tisztítása után végezni.

1.6.

Nem használhatók olyan termékek, anyagok és technológiák, amelyek helyreállítják az ökológiai élelmiszerek feldolgozása és tárolása során elveszett tulajdonságokat, vagy eltüntetik az ökológiai élelmiszerek feldolgozásakor elkövetett gondatlanság következményeit, vagy más módon megtéveszthetnek az ökológiai élelmiszerként forgalomba hozni kívánt termékek valódi jellegét illetően.

1.7.

A gazdasági szereplőknél rendelkezésre kell állniuk a nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevőknek a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához való felhasználására vonatkozó, a 25. cikk alapján kiadott engedélyekhez kapcsolódó igazoló dokumentumoknak, amennyiben ilyen engedélyt kaptak vagy felhasználtak.

2. A feldolgozott élelmiszerek előállítására vonatkozó részletes követelmények

2.1.

A feldolgozott ökológiai élelmiszerek összetétele tekintetében teljesülniük kell a következő feltételeknek: a)

a terméket főként mezőgazdasági eredetű összetevőkből vagy az I. mellékletben felsorolt, élelmiszerként való felhasználásra szánt termékekből kell előállítani; annak meghatározásához, hogy egy terméket főként az említett termékekből állítottak-e elő, a hozzáadott víz és só nem veendő figyelembe; b)

ökológiai összetevő nem lehet jelen ugyanazon összetevő nem ökológiai változatával együtt; c)

átállási összetevő nem lehet jelen ugyanannak az összetevőnek sem az ökológiai, sem a nem ökológiai változatával együtt.

2.2.

Bizonyos termékeknek és anyagoknak az élelmiszerek feldolgozása során történő felhasználása 2.2.1.

Az élelmiszerek feldolgozása során kizárólag az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk vagy a 25. cikk alapján engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok, technológiai segédanyagok és nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők, valamint a 2.2.2. pontban említett termékek és anyagok használhatók fel, kivéve a borágazati termékeket és anyagokat, amelyekre a VI. rész 2. pontja vonatkozik, valamint az élesztőt, amelyre a VII. rész 1.3. pontja vonatkozik. 2.2.2.

Az élelmiszerek feldolgozása során a következő termékek és anyagok használhatók fel: a)

az élelmiszer-feldolgozásban szokásosan használt mikroorganizmus- és élelmiszerenzim-készítmények, feltéve, hogy az élelmiszer-adalékanyagként használandó élelmiszerenzimek ökológiai termelésben való felhasználása a 24. cikk alapján engedélyezett; b)

az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és d) pontjának i. alpontjában meghatározott, az említett rendelet 16. cikke (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban természetes aromaanyagként, illetve természetes aromakészítményként jelölt anyagok; c)

a hús és a tojáshéj bélyegzésére szolgáló élelmiszerszínezékek az 1333/2008/EK rendelet 17. cikkével összhangban; d)

az év bizonyos időszakában forgalomba hozatalra szánt főtt tojás héjának hagyományos díszítő festésére szolgáló természetes színezékek és természetes bevonóanyagok; e)

az élelmiszer-feldolgozásban általában használatos ivóvíz és ökológiai vagy nem ökológiai só (alapösszetevőként nátrium-kloriddal vagy kálium-kloriddal); f)

ásványi anyagok (köztük nyomelemek), vitaminok, aminosavak és mikrotápanyagok, feltéve, hogy: i.

normál fogyasztásra szánt élelmiszerben való felhasználásuk "jogilag közvetlenül elő van írva" abban az értelemben, hogy azt az uniós jog vagy az uniós joggal összeegyeztethető nemzeti jog rendelkezései közvetlenül előírják, és ennek következményeként az élelmiszer egyáltalán nem hozható forgalomba normál fogyasztás céljára, ha nem tartalmazza az említett ásványi anyagokat, vitaminokat, aminosavakat vagy mikrotápanyagokat; vagy ii.

olyan élelmiszer esetében, amely az egészséggel vagy a táplálkozással, illetve valamely fogyasztói csoport egyedi szükségleteivel kapcsolatos sajátos jellemzői vagy hatása miatt kerül forgalomba hozatalra: - a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 32 ) 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékekben való felhasználásukat az említett rendelet és az annak 11. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusok engedélyezik, vagy - a 2006/125/EK bizottsági rendelet ( 33 ) által szabályozott termékekben való felhasználásukat az említett irányelv engedélyezi. 2.2.3.

Tisztításhoz és fertőtlenítéshez csak olyan tisztító- és fertőtlenítőszerek használhatók, amelyeknek a feldolgozás során való használatát a 24. cikk alapján engedélyezték. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az ilyen termékek felhasználásáról, beleértve az egyes termékek felhasználásának dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését, hatóanyagait, továbbá a felhasználás helyét. 2.2.4.

A 30. cikk (5) bekezdésében említett számítás során a következő szabályokat kell alkalmazni: a)

az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett bizonyos élelmiszer-adalékanyagokat mezőgazdasági eredetű összetevőként kell beszámítani; b)

a 2.2.2. pont a), c), d), e) és f) alpontjában említett készítményeket és anyagokat nem lehet mezőgazdasági eredetű összetevőként beszámítani; c)

az élesztőt és az élesztőtermékeket mezőgazdasági eredetű összetevőként kell beszámítani.

2.3.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az élelmiszer-termelés során felhasznált valamennyi inputanyagról. Összetett élelmiszer-készítmények előállítása esetén a be- és kimeneti mennyiségeket feltüntető teljes receptúrát/formulát az illetékes hatóság vagy ellenőrző szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

V. rész: A feldolgozott takarmányokra vonatkozó előállítási szabályok

A 9., 11. és 17. cikkben megállapított általános termelési szabályok mellett a feldolgozott takarmány ökológiai előállítására az ebben a részben meghatározott szabályok alkalmazandók.

1. A feldolgozott takarmány előállítására vonatkozó általános követelmények

1.1. A takarmány feldolgozásához használt adalékanyagoknak, technológiai segédanyagoknak, valamint egyéb anyagoknak és összetevőknek, továbbá az alkalmazott feldolgozási eljárásoknak (például füstölés) meg kell felelniük a helyes gyártási gyakorlat alapelveinek.

1.2. A feldolgozott takarmányt előállító gazdasági szereplőknek ki kell alakítaniuk és rendszeresen aktualizálniuk kell a kritikus feldolgozási lépések szisztematikus meghatározásán alapuló megfelelő eljárásokat.

1.3. Az 1.2. pontban említett eljárások alkalmazásának biztosítania kell, hogy az előállított feldolgozott termékek mindenkor megfeleljenek e rendeletnek.

1.4. A gazdasági szereplőknek be kell tartaniuk és végre kell hajtaniuk az 1.2. pontban említett eljárásokat, és - a 28. cikk sérelme nélkül - különösen:

a) elővigyázatossági intézkedéseket kell hozniuk és nyilvántartást kell vezetniük ezekről az intézkedésekről;

b) megfelelő tisztító intézkedéseket kell alkalmazniuk, valamint figyelemmel kell kísérniük azok eredményességét, és nyilvántartást kell vezetniük az említett műveletekről;

c) biztosítaniuk kell, hogy nem ökológiai termékek ne kerülhessenek forgalomba ökológiai termelésre utaló megjelöléssel.

1.5. A feldolgozott ökológiai, átállási és nem ökológiai termékek elkészítésének időben vagy térben el kell különülnie egymástól. Amennyiben az érintett előkészítő egységben - bármilyen kombinációban - ökológiai, átállási és nem ökológiai termékeket készítenek vagy tárolnak, a gazdasági szereplő köteles:

a) tájékoztatni erről az ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervezetet;

b) a műveleteket a teljes termelési munkafolyamat befejezéséig a minden, más típusú (ökológiai, átállási vagy nem ökológiai) terméken végzett hasonló műveletektől térben vagy időben folyamatosan elkülönítve végezni;

c) az ökológiai, átállási és a nem ökológiai termékeket a műveletek előtt és után egymástól térben vagy időben elkülönítve tárolni;

d) minden műveletről és feldolgozott mennyiségről naprakész nyilvántartást vezetni;

e) megfelelő intézkedéseket hozni a tételek azonosítása, valamint az ökológiai, átállási és nem ökológiai termékek közötti keveredés vagy felcserélődés megakadályozása érdekében;

f) ökológiai vagy átállási termékeken műveleteket kizárólag a termelőberendezések megfelelő tisztítása után végezni.

2. A feldolgozott takarmány előállítására vonatkozó részletes követelmények

2.1. Az ökológiai vagy átállási takarmány-alapanyagok mellett nem kerülhet az ökológiai takarmány összetevői közé ugyanannak a takarmány-alapanyagnak a nem ökológiai módszerekkel előállított változata.

2.2. Az ökológiai termelés során felhasznált vagy feldolgozott takarmány-alapanyagot tilos kémiai szintézissel előállított oldószerek segítségével kezelni.

2.3. A takarmány feldolgozása során kizárólag olyan növényi vagy állati eredetű, illetve élesztő- vagy algaalapú, nem ökológiai takarmány-alapanyagok, ásványi eredetű takarmány-alapanyagok, valamint takarmány-adalékanyagok és technológiai segédanyagok használhatók fel, amelyeknek az ökológiai termelésben való felhasználása a 24. cikk alapján engedélyezett.

2.4. Tisztításhoz és fertőtlenítéshez csak olyan tisztító- és fertőtlenítőszerek használhatók, amelyeknek a feldolgozás során való használata a 24. cikk alapján engedélyezett. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az ilyen termékek felhasználásáról, beleértve az egyes termékek felhasználásának dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését, hatóanyagait, továbbá a felhasználás helyét.

2.5. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük a takarmánytermelés során felhasznált valamennyi anyagról. Összetett takarmánykészítmények előállítása esetén a be- és kimeneti mennyiségeket feltüntető teljes receptúrát/képletet az illetékes hatóság vagy ellenőrző szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

VI. rész: Bor

1. Hatály

1.1. A 9., 10., 11., 16. és 18. cikkben megállapított általános előállítási szabályok mellett az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének l. pontjában említett borágazati termékek ökológiai előállítására vonatkozóan az e részben meghatározott szabályok alkalmazandók.

1.2. Amennyiben ez a rész kifejezetten másképp nem rendelkezik, a 606/2009/EK ( 34 ) és 607/2009/EK bizottsági rendelet ( 35 ) alkalmazandó.

2. Bizonyos termékek és anyagok felhasználása

2.1. A borágazati termékeket ökológiai nyersanyagokból kell előállítani.

2.2. A borágazati termékek előállítása során - beleértve a borászati gyakorlatokat, eljárásokat és kezeléseket is -az ökológiai termelésben való felhasználásra kizárólag a 24. cikk alapján engedélyezett termékek és anyagok használhatók fel, tiszteletben tartva az 1308/2013/EU és a 606/2009/EK rendeletben és különösen ez utóbbi rendelet I.A. mellékletében meghatározott feltételeket és korlátozásokat.

2.3. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük a bortermelés során, illetve a tisztításhoz és fertőtlenítéshez felhasznált termékekről, beleértve a felhasználás dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését és hatóanyagait, továbbá adott esetben a felhasználás helyét.

3. Borászati gyakorlatok és korlátozások

3.1. Az e rész 1. és 2. szakaszának és a 3.2., 3.3., és 3.4. pontban meghatározott egyedi tiltások és korlátozások sérelme nélkül, az 1308/2013/EU rendelet 80. cikkében és 83. cikke (2) bekezdésében, a 606/2009/EK rendelet 3., 5-9. és 11-14. cikkében, továbbá az említett rendeletek mellékleteiben meghatározott borászati gyakorlatok, eljárások és kezelések közül kizárólag a 2010. augusztus 1. előtt alkalmazottak megengedettek, figyelemmel az előírt korlátozásokra is.

3.2. A következő borászati gyakorlatok, eljárások és kezelések alkalmazása tilos:

a) hűtéssel történő részleges sűrítés, az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része B.1. szakaszának c) pontjával összhangban;

b) kéntelenítés fizikai eljárásokkal, a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 8. pontjával összhangban;

c) a borban lévő borkő kiválásának megakadályozása céljából végzett elektrodialízis, a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 36. pontjával összhangban;

d) a borok alkoholtartalmának részleges kivonása, a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 40. pontjával összhangban;

e) kationcserélőkkel történő kezelés a borban lévő borkő kiválásának megakadályozása céljából, a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 43. pontjával összhangban.

3.3. Az alábbi borászati gyakorlatok, eljárások és kezelések a következő feltételek mellett megengedettek:

a) a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 2. pontjával összhangban történő hőkezelések, amennyiben a hőmérséklet nem haladja meg a 75 °C-ot;

b) a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 3. pontjával összhangban, semleges szűrőközeggel vagy anélkül végzett centrifugálás és szűrés, amennyiben a pórusok mérete 0,2 mikrométernél nem kisebb.

3.4. Az 1234/2007/EK rendeletben vagy a 606/2009/EK rendeletben előírt borászati gyakorlatokra, eljárásokra és kezelésekre vonatkozó bármely, 2010. augusztus 1-jét követően bevezetett módosítás a bor ökológiai előállítása esetén csak az említett intézkedések e szakaszba történő, megengedettként való felvétele, valamint - amennyiben szükséges - az e rendelet 24. cikkének megfelelő értékelés lefolytatása után alkalmazható.

VII. rész: Élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztő

A 9., 11., 16., 17. és 19. cikkben megállapított általános termelési szabályok mellett az élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztő ökológiai előállítására az e részben meghatározott szabályok alkalmazandók.

1. Általános követelmények

1.1. Ökológiai élesztő előállításához kizárólag ökológiai módon előállított táptalaj használható. 2024. december 31-ig azonban, ha a gazdasági szereplők nem tudnak ökológiai termelésből származó élesztőkivonatot vagy autolizátumot beszerezni, az ökológiai élesztő előállítása során megengedett - a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve - legfeljebb 5 % nem ökológiai élesztőkivonat vagy autolizátum használata.

1.2. Ökológiai élelmiszer vagy takarmány az ökológiai élesztő mellett nem tartalmazhat nem ökológiai élesztőt.

1.3. Az ökológiai élesztő előállításához, valamint az élesztő tartalmú termékekhez és készítményekhez az alábbi termékek és anyagok használhatók fel:

a) az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett technológiai segédanyagok;

b) a IV. rész 2.2.2. pontjának a), b) és e) alpontjában említett termékek és anyagok.

1.4. Tisztításhoz és fertőtlenítéshez csak olyan tisztító- és fertőtlenítőszerek használhatók, amelyeknek a feldolgozás során való használata a 24. cikk alapján engedélyezett.

1.5. A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük az élesztő előállításához, illetve a tisztításhoz és fertőtlenítéshez felhasznált termékekről és anyagokról, beleértve a felhasználás dátumát vagy dátumait, a termék megnevezését és hatóanyagait, továbbá a felhasználás helyét.

III. MELLÉKLET

A TERMÉKEK ÖSSZEGYŰJTÉSE, CSOMAGOLÁSA, SZÁLLÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA

1. A termékek összegyűjtése és az előkészítő egységekhez szállítása

A gazdasági szereplők csak akkor gyűjthetik össze egyidejűleg az ökológiai, átállási és nem ökológiai termékeket, ha megfelelő intézkedéseket tettek az ökológiai, átállási és nem ökológiai termékek közötti keveredés vagy felcserélődés elkerülése, és az ökológiai és átállási termékek azonosításának biztosítása érdekében. A gazdasági szereplőnek az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet számára hozzáférhető módon kell tárolnia az összegyűjtés napjára, órájára, útvonalára, valamint a termékek átvételének dátumára és időpontjára vonatkozó információkat.

2. A termékek csomagolása és elszállítása más gazdasági szereplőkhöz vagy termelőegységekhez

2.1. A feltüntetendő információk

2.1.1. A gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy az ökológiai és átállási termékek szállítása más gazdasági szereplőkhöz vagy termelőegységekhez - beleértve a nagy- és kiskereskedőket - kizárólag olyan megfelelő, zárt csomagolásban, konténerben vagy járműben történjen, amely kizárja, hogy a szállítmány tartalmát a plomba vagy zár külső manipulációja, illetve sérülése nélkül meg lehessen változtatni, például ki lehessen cserélni, továbbá biztosítaniuk kell, hogy e termékek - az uniós jogban előírt más megjelölések sérelme nélkül - a következő információkat tartalmazó címkével legyenek ellátva:

a) a gazdasági szereplő neve és címe, és a termék tulajdonosának vagy eladójának neve és címe, ha ez utóbbi más személy;

b) a termék megnevezése;

c) annak az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek a neve vagy kódszáma, amelynek a gazdasági szereplő a hatásköre alá tartozik; valamint

d) amennyiben szükséges, a tétel azonosító jelzése, amely egy nemzeti szinten jóváhagyott, vagy az ellenőrző hatósággal vagy ellenőrző szervezettel egyeztetett jelölési rendszernek megfelelően kerül megállapításra, és lehetővé teszi a tétel megfeleltetését a 34. cikk (5) bekezdésében említett nyilvántartásoknak.

2.1.2. A gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy az ökológiai termelésben engedélyezett takarmánykeverék más gazdasági szereplőkhöz vagy gazdaságokba - beleértve a nagy- és kiskereskedőket is - történő szállítás esetén olyan címkével legyen ellátva, amely az uniós jog által előírt egyéb jelöléseken kívül feltünteti a következőket:

a) a 2.1.1. pontban említett információk;

b) adott esetben a szárazanyag tömegében: i. az összes ökológiai takarmány-alapanyag százalékos aránya; ii. az összes átállási takarmány-alapanyag százalékos aránya; iii. az i. és ii. pont alá nem tartozó takarmány-alapanyag(ok) százalékos aránya; iv. a mezőgazdasági eredetű takarmányok teljes százalékos aránya;

c) adott esetben az ökológiai takarmány-alapanyagok neve;

d) adott esetben az átállási takarmány-alapanyagok neve; valamint

e) azon összetett takarmányok esetében, amelyeket nem lehet a 30. cikk (6) bekezdése szerint címkézni, annak feltüntetése, hogy az érintett takarmány e rendeletnek megfelelően felhasználható ökológiai termelésben.

2.1.3. A 66/401/EGK irányelv sérelme nélkül a gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjában meghatározott vonatkozó feltételek szerint engedélyezett eltérő fajú ökológiai és átállási, illetve nem ökológiai vetőmagot tartalmazó takarmánynövény-vetőmagkeverék csomagolásán fel legyenek tüntetve a keverék pontos összetételére vonatkozó információk, az azt alkotó fajok és adott esetben fajták tömegszázalékában kifejezve.

A 66/401/EGK irányelv IV. melléklete szerinti vonatkozó követelményeken túlmenően az említett információknak tartalmazniuk kell az e pont első bekezdésében előírt jelöléseken kívül a keveréket alkotó, ökológiai vagy átállási vetőmagként jelölt magfajták jegyzékét is. A keverékben lévő ökológiai és átállási vetőmagok tömegszázalékának legalább 70 %-nak kell lennie.

Amennyiben a keverék tartalmaz nem ökológiai vetőmagot, a címkének tartalmaznia kell a következő mondatot: "A keverék felhasználása csak az engedély hatályán belül és annak az illetékes hatóság szerinti országnak a területén engedélyezett, amely az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló (EU) 2018/848 rendelet II. mellékletének 1.8.5. pontjával összhangban engedélyezte e keverék felhasználását."

A 2.1.1. és a 2.1.2. pontban említett információk feltüntethetők kizárólag a kísérőokmányon, ha az a termék csomagolásához, konténeréhez vagy szállító járművéhez egyértelműen hozzárendelhető. Ennek a kísérőokmánynak a szállítóról vagy a fuvarozóról is kell adatokat tartalmaznia.

2.2. A csomagolás, a konténerek, illetve a járművek lezárása a következő esetekben nem kötelező:

a) ha a szállítás két olyan gazdasági szereplő között közvetlenül történik, amelyek mindegyike az ökológiai ellenőrzési rendszer alá tartozik;

b) ha kizárólag ökológiai termékek vagy kizárólag átállási termékek szállítása történik;

c) ha a termékekhez olyan dokumentumot csatoltak, amely tartalmazza a 2.1. pontban előírt információkat; és

d) mind a küldő, mind az átvevő gazdasági szereplő dokumentált nyilvántartást vezet az ilyen szállítási műveletekről, amely az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet rendelkezésére áll.

3. A takarmány más termelő- vagy előkészítő egységekbe vagy tárolási helyre történő szállításának különös szabályai

Amennyiben a takarmányt más termelő- vagy előkészítő egységekbe vagy tárolási helyre szállítják, a gazdasági szereplőknek gondoskodniuk kell a következő feltételek teljesüléséről:

a) a szállítás folyamán az ökológiai előállítású takarmányt, az átállási takarmányt és a nem ökológiai takarmányt egymástól fizikailag hatékony módon elkülönítik;

b) a nem ökológiai termékek szállítására használt járműveket vagy konténereket csak akkor használják ökológiai termékek vagy átállási termékek szállítására, ha: i. az ökológiai vagy átállási termékek szállítása előtt megfelelő tisztítást végeztek azokon, amelynek eredményességét ellenőrizték, és a gazdasági szereplők nyilvántartást vezetnek az említett műveletekről; ii. az ellenőrzési intézkedéseknek megfelelően értékelt kockázatok függvényében minden megfelelő intézkedést megtettek, és szükség szerint a gazdasági szereplők garantálják, hogy nem ökológiai termékek nem kerülhetnek forgalomba az ökológiai előállításra utaló megjelöléssel; iii. a gazdasági szereplő nyilvántartást vezet az ilyen szállítási műveletekről, amely az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet rendelkezésére áll;

c) a kész ökológiai vagy átállási takarmány szállítása fizikailag vagy időben elkülönül az egyéb késztermékek szállításától;

d) a szállítás megkezdésekor a termékek mennyiségét és szállítási fordulónként minden egyes szállított mennyiséget feljegyeznek.

4. Élő halak szállítása

4.1. Az élő halakat tiszta vizű és a célra alkalmas tartályban kell szállítani, amely a hőmérséklet és az oldott oxigéntartalom tekintetében megfelel fiziológiai szükségleteiknek.

4.2. Az ökológiai halak és haltermékek szállítását megelőzően a tartályokat alaposan ki kell tisztítani, fertőtleníteni és mosni.

4.3. A stressz csökkentése érdekében megelőző intézkedéseket kell hozni. A szállítás során az állománysűrűség nem érheti el a faj számára káros szintet.

4.4. A 4.1., 4.2. és 4.3. pontban említett műveletekről nyilvántartást kell vezetni.

5. Más gazdasági szereplőktől vagy termelőegységektől érkező termékek átvétele

Ökológiai vagy átállási termék átvételekor a gazdasági szereplőnek szükség esetén ellenőriznie kell a csomagolás, a tartály vagy a jármű zárását, valamint a 2. szakaszban előírt megjelölések meglétét.

A gazdasági szereplőnek össze kell vetnie a 2. szakaszban említett címkén szereplő információkat a kísérő okmányokon szereplő információkkal. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit egyértelműen fel kell tüntetni a 34. cikk (5) bekezdésében említett nyilvántartásban.

6. A harmadik országból származó termékek átvételére vonatkozó különös szabályok

Ökológiai vagy átállási termékek harmadik országokból olyan csomagolásban vagy konténerben szállítva importálhatók, amelynek lezárása megakadályozza a szállítmány tartalmának kicserélését, és amelyen szerepelnek az exportőr azonosítására szolgáló adatok, továbbá minden egyéb olyan jelölés és jelzőszám, amely a szállítmány megfelelő azonosítását szolgálja; továbbá az említett termékeket adott esetben kísérnie kell a harmadik országból történő behozatalhoz szükséges ellenőrzési tanúsítványnak.

A harmadik országból származó ökológiai vagy átállási termék átvételekor annak a természetes vagy jogi személynek, akinek vagy amelynek a részére a behozott szállítmányt szállítják, és aki vagy amely a további elkészítés vagy forgalmazás céljából a szállítmányt átveszi, ellenőriznie kell a csomagolás vagy a konténer zárását, és - a 45. cikk (1) bekezdése b) pontja iii. alpontjának megfelelően behozott termékek esetében - ellenőriznie kell, hogy az említett cikk szerinti ellenőrzési tanúsítvány a szállítmányban lévő termékfajtára vonatkozik-e. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit egyértelműen fel kell tüntetni a 34. cikk (5) bekezdésében említett nyilvántartásban.

7. A termékek tárolása

7.1. A termékek tárolásához használt területeken biztosítani kell egyrészt a tételek azonosítását, másrészt az ökológiai termelési szabályoknak meg nem felelő termékek vagy anyagok általi szennyezés vagy az azokkal való keveredés elkerülését. Az ökológiai és átállási termékeknek mindig egyértelműen azonosíthatóknak kell lenniük.

7.2. A növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó ökológiai, illetve átállási termelőegységekben nem tárolhatók az ökológiai termelésben való felhasználásra a 9. és 24. cikk alapján engedélyezettektől eltérő inputanyagok.

7.3. Az allopátiás állatgyógyászati készítmények - az antibiotikumokat is ideértve - tárolhatók a mezőgazdasági üzemekben és az akvakultúra-gazdaságokban, feltéve, hogy azokat állatorvos írta fel a II. melléklet II. részének 1.5.2.2. pontjában vagy III. része 3.1.4.2. pontjának a) alpontjában említett kezeléssel kapcsolatban, azokat felügyelt helyen tárolják, és azokat a 34. cikk (5) bekezdésében említett nyilvántartásba bevezetik.

7.4. Abban az esetben, ha a gazdasági szereplők bármilyen kombinációban ökológiai, átállási vagy nem ökológiai termékeket kezelnek, és az ökológiai vagy átállási termékeket olyan létesítményekben tárolják, amelyben más mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket is tárolnak:

a) az ökológiai vagy átállási termékeket a többi mezőgazdasági terméktől vagy élelmiszertől el kell különíteni;

b) minden intézkedést meg kell tenni a szállítmányok azonosítása, valamint az ökológiai, átállási és nem ökológiai termékek közötti keveredés vagy felcserélődés megakadályozása érdekében;

c) az ökológiai vagy átállási termékek tárolását megelőzően megfelelő tisztítást kell végezni, amelynek eredményességét ellenőrizték, és a gazdasági szereplők nyilvántartást vezetnek az említett műveletekről.

7.5. Tisztításhoz és fertőtlenítéshez csak olyan tisztító- és fertőtlenítőszerek használhatók a tárolásra szolgáló létesítményekben, amelyeknek az ökológiai termelésben való használata a 24. cikk alapján engedélyezett.

IV. MELLÉKLET

A 30. CIKKBEN EMLÍTETT KIFEJEZÉSEK

BG

:

биологичен.

ES

:

ecológico, biológico, orgánico.

CS

:

ekologické, biologické.

DA

:

økologisk.

DE

:

ökologisch, biologisch.

ET

:

mahe, ökoloogiline.

EL

:

βιολογικό.

EN

:

organic.

FR

:

biologique.

GA

:

orgánach.

HR

:

ekološki.

IT

:

biologico.

LV

:

bioloģisks, ekoloģisks.

LT

:

ekologiškas.

LU

:

biologesch, ökologesch.

HU

:

ökológiai.

MT

:

organiku.

NL

:

biologisch.

PL

:

ekologiczne.

PT

:

biológico.

RO

:

ecologic.

SK

:

ekologické, biologické.

SL

:

ekološki.

FI

:

luonnonmukainen.

SV

:

ekologisk.

V. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÖKOLÓGIAI TERMELÉS JELÖLÉSÉRE SZOLGÁLÓ LOGÓJA ÉS A KÓDSZÁMOK

1. Logó

1.1. Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója a következő:

1.2. A referenciaszín a Pantone színskála szerint Pantone 376 zöld, illetve zöld (50 % cián + 100 % sárga) négyszínnyomás használata esetén.

1.3. Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója az alábbiak szerint fekete-fehérben is használható, de csak abban az esetben, ha a színes logó nem kivitelezhető:

1.4. Amennyiben a csomagolás vagy a címke háttérszíne sötét, a szimbólum negatív formátumban is használható a csomagolás vagy a címke háttérszínének alkalmazásával.

1.5. Ha a színes logó színes háttéren helyezkedik el, és ezért nehezen látható, a háttérszínekből való kiemelése érdekében a logó vonallal körülhatárolható.

1.6. Amennyiben a csomagoláson a megjelöléseket egységesen egy színnel tüntetik fel, az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója ezzel a színnel is használható.

1.7. Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának legalább 9 mm magasnak és legalább 13,5 mm szélesnek kell lennie; a magasság/szélesség aránya minden esetben 1:1,5. Nagyon kis méretű csomagolásoknál a magasság minimális mérete kivételesen 6 mm-re csökkenthető.

1.8. Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója társítható az ökológiai termelésre utaló egyéb grafikai vagy szöveges elemekkel, feltéve, hogy ez utóbbiak nem módosítják vagy változtatják meg sem az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának jellegét, sem a 32. cikknek megfelelően meghatározott megjelöléseket. Ha az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója olyan nemzeti vagy magánlogókkal együtt szerepel, amelyek az 1.2. pontban megadott referenciaszíntől eltérő zölddel készülnek, akkor az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója használható ezzel a referenciaszíntől eltérő zöld színnel.

2. Kódszámok

A kódszámok általános formátuma a következő:

AB-CDE-999

ahol:

a) az "AB" annak az országnak az ISO-kódja, ahol az ellenőrzésekre sor kerül;

b) a "CDE" a Bizottság vagy az egyes tagállamok által meghatározandó, az ökológiai termelési módra utaló hárombetűs kifejezés, például "bio" vagy "öko" vagy "org" vagy "eko"; és

c) a "999" az a legfeljebb három számjegyű hivatkozási szám, amelyet: i. az egyes tagállamok illetékes hatósága annak az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek ad, amelyre az ellenőrzési feladatokat átruházta; ii. a Bizottság: - a 46. cikknek megfelelően a Bizottság által elismert ellenőrző hatóságoknak vagy ellenőrző szervezeteknek ad, - a 48. cikknek megfelelően a Bizottság által elismert harmadik országbeli illetékes hatóságoknak ad.

VI. MELLÉKLET

A TANÚSÍTVÁNY MINTÁJA

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány

I. rész: Kötelező elemek

9. Az (EU) 2018/848 rendelet 36. cikkében meghatározott gazdálkodói csoport tagjai Tag neve Cím vagy a tagazonosítás egyéb formája

II. rész: Tetszőleges elemek

(Egy vagy több kitöltendő elem, ha az illetékes hatóság, illetve adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének megfelelően a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport számára a tanúsítványt kiállító ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet így határoz.)

1. Termékjegyzék

2. Termékek mennyisége

3. Információk a földterületről

4. Azon létesítmények vagy termelőegységek jegyzéke, ahol a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport a tevékenységet végzi

5. Információk a gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport tevékenységéről (tevékenységeiről), illetve arról, hogy a tevékenység(ek)et saját célra vagy egy másik gazdasági szereplő részére, az elvégzett tevékenység(ek)ért felelős alvállalkozóként végzi-e

6. Az alvállalkozó harmadik fél által az (EU) 2018/848 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban végzett tevékenység(ek)re vonatkozó információk

7. Az (EU) 2018/848 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport részére tevékenység(ek)et végző azon alvállalkozók jegyzéke, amelyekért az ökológiai termelés tekintetében továbbra is a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport a felelős, és amelyek vonatkozásában ezt a felelősséget nem ruházta át az alvállalkozóra

8. Az ellenőrző szervezet akkreditációjára vonatkozó információk az (EU) 2018/848 rendelet 40. cikkének (3) bekezdésével összhangban

a) az akkreditáló testület neve;

b) az akkreditálási okirat honlapjára mutató link.

9. Egyéb információ

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

( 2 ) A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).

( 4 ) A Tanács 1999/74/EK irányelve (1999. július 19.) a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 203., 1999.8.3., 53. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

( 7 ) A Tanács 708/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról (HL L 168., 2007.6.28., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 229., 2009.9.1., 1. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2015.12.11., 1. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1332/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 7. o.).

( 16 ) A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és Tanács 1830/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.).

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).

( 21 ) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről(HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).

( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 23 ) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

( 24 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

( 25 ) A Bizottság (EU) 2021/1698 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 13.) az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országokban tanúsított, ökológiai termelést folytató gazdasági szereplők, gazdálkodói csoportok és ökológiai termékek ellenőrzésére jogosult ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek elismerésére vonatkozó eljárási követelmények, továbbá az ilyen ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek felügyeletére, valamint az általuk elvégzendő ellenőrzésekre és egyéb tevékenységekre vonatkozó szabályok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 336., 2021.9.23., 7. o.).

( 26 ) A Tanács 1/2005/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).

( 27 ) Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről (HL L 303., 2009.11.18., 1. o.).

( 28 ) A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 10., 2009.1.15., 7. o.).

( 29 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

( 30 ) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

( 31 ) A helyes gyártási gyakorlat (GMP) meghatározása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatról szóló, 2006. december 22-i 2023/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikkének a) pontjában szerepel (HL L 384., 2006.12.29., 75. o.).

( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).

( 33 ) A Bizottság 2006/125/EK irányelve (2006. december 5.) a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről (HL L 339., 2006.12.6., 16. o.).

( 34 ) A Bizottság 606/2009/EK rendelete (2009. július 10.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 1. o.).

( 35 ) A Bizottság 607/2009/EK rendelete (2009. július 14.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 60. o.).