332/B/2000. AB végzés

a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozó a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

Az eladósodott agrártermelők a Rendelet által meghatározott kedvezményes, úgynevezett kibontakozási hitelkonstrukcióban vehettek részt. Ennek feltétele az volt, hogy az agrártermelők legkésőbb 2000. szeptember 30-ig pályázatot nyújtsanak be a finanszírozásban részt vevő hitelintézethez. Ezen túlmenően a Rendelet 4. § (4) bekezdése előírta: "A pályázatok elbírálása során a szövetkezetekről szóló 1992. évi II. törvény szerint átalakult szövetkezetek esetében kiemelt szempontként kell kezelni, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezettel szemben fennálló követeléseit pénzben, illetve természetben a pályázat beadásáig rendezték-e, vagy kötelezettséget vállalnak-e ezek 2000. év végéig történő rendezésére".

Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt jogszabályhely érthetetlen rendelkezést tartalmaz, és ezért sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság, valamint az abból levezethető jogbiztonság követelményét. Az indítványozó szerint ugyanis nem egyértelmű, hogy a jogalkotó a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezettel szemben fennálló követeléseinek rendezése alatt mit ért.

Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezés az Alkotmány 9. § (2) bekezdésébe is ütközik, és így ellentétes a gazdasági verseny szabadságával. Ugyanis a jogalkotó a piac egyik szereplőjével szemben sem alkalmazhat olyan hátrányos megkülönböztetést, amellyel a gazdaság más szereplőjét előnyösebb helyzetbe hozná és így a verseny szabadságát korlátozná.

Továbbá az indítványozó véleménye szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány 70/A. §-a szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is. A jogszabályhely a szövetkezetek között önkényes és ésszerűtlen módon tesz különbséget abból a szempontból, hogy a külső üzletrészek kifizetésre kerültek-e. Ezáltal a szövetkezetekkel szemben olyan - a gazdasági élettel össze nem függő - követelményt támaszt, amely a szövetkezetek egy része számára megnehezíti a hitelhez jutást, és így sérti a jogegyenlőség elvét.

Az Alkotmánybíróság az indítványt véleményezésre megküldte az igazságügyminiszternek, illetve a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek. A földművelési és vidékfejlesztési miniszter válaszában tájékoztatta az Alkotmánybíróságot arról, hogy "a kormányrendelet alapján benyújtott pályázatok elbírálásának feldolgozása és elbírálása 2001 márciusával befejeződött".

2. Az indítványok alapján az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az indítvány által támadott Rendelet 4. § (4) bekezdése alkotmányosságának utólagos vizsgálatára rendelkezik-e hatáskörrel.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Rendelet 4. § (4) bekezdése alkotmányosságának vizsgálatára nincs hatásköre, mert az már nem tekinthető hatályos jogszabálynak. A Rendelet 4. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezésére ugyan még kifejezetten nem került sor, alkalmazhatósága a pályázatok elbírálásának befejezésével megszűnt.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 13. §-a szerint a jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt. A Jat. nem határozza meg egyértelműen, hogy a jogszabályban meghatározott határidőnek kifejezetten a jogszabály hatályának megszűnésére vagy a jogszabály alkalmazhatóságára kell-e vonatkoznia.

"Az Alkotmánybíróság több határozatában a Jat.-nak ezt a szabályát a jogszabály alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezésként értelmezte. E határozataiban megállapította, hogy a szabály alkalmazására jogszabályban előírt határidő leteltével, azzal, hogy a kifejezetten hatályon kívül nem helyezett jogszabályi rendelkezések teljesedésbe mentek, s már nincs mód arra, hogy a jogalanyok a jogszabályi rendelkezés alapján jogot szerezzenek, a jogszabály lényegében hatályát veszti." (1239/B/1990. AB végzés, ABH 1991. 905., 906.; 298/B/1994. AB határozat, ABH 1994. 696., 700.; 880/B/1992. AB végzés, ABH 1996. 803., 804-806.; 670/B/1997. AB határozat, ABH 1999. 600., 603.; 165/B/1996. AB végzés, ABK 2001. április, 213., 214.; 1024/B/1995. AB végzés, ABK 2001. december, 779., 781.; 385/B/2001. AB végzés, ABK 2001. december, 789., 790.)

Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy mivel a Rendelet 4. § (4) bekezdése a kibontakozási hitelkonstrukcióra benyújtott pályázatokra vonatkozóan állapított meg feltételeket, s ezen pályázatok elbírálása már befejeződött, ezért a rendelkezés alkalmazhatósága megszűnt, az már nem tekinthető hatályos jogszabálynak.

Az Alkotmánybíróság hatásköre az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja szerinti hatáskörében eljárva - főszabályként - hatályos jogszabály alkotmányosságának elbírálására terjed ki. Hatályát vesztett jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára - az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint - csak kivételesen, az Abtv. 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés és az Abtv. 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz alapján kerülhet sor, valamint akkor, amikor a már nem hatályos jogszabály - annak továbbélése folytán - még az indítvánnyal érintett konkrét eljárásokban alkalmazható. [7/1994. (II. 18.) AB határozat, ABH 1994. 68., 69.]

Mivel az indítvány az Abtv. 1. § b) pontjában szabályozott utólagos normakontroll gyakorlására irányult, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Rendelet hatályosnak nem tekinthető 4. § (4) bekezdésének érdemi vizsgálatára nem jogosult. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.

Budapest, 2002. június 5.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró