32019D1597[1]

A Bizottság (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló határozata (2019. május 3.) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg.)

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1597 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

(2019. május 3.)

a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1) A 2008/98/EK irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzést építsék be a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló programjaikba, és hogy ellenőrizzék és értékeljék az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását azáltal, hogy közös módszertan alapján mérik az élelmiszer-hulladék szintjét. A Bizottság feladata, hogy az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platform munkájának eredményei alapján közös módszertant dolgozzon ki, valamint meghatározza az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó minimális minőségi követelményeket.

(2) A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) szereplő "élelmiszer" fogalommeghatározása magában foglalja az élelmiszer egészét a teljes élelmiszerellátási lánc mentén, az előállítástól egészen a fogyasztásig. Az élelmiszerek közé tartoznak a nem ehető részek is, ha azokat az élelmiszer előállítása során nem különítették el az ehető részektől, mint például az emberi fogyasztásra szánt húshoz tapadó csontok. Ebből következik, hogy az élelmiszer-hulladék olyan elemekből áll, amelyek az élelmiszerek fogyasztásra szánt részein túl nem fogyasztásra szánt részeket is magukban foglalnak.

(3) Nem számítanak élelmiszer-hulladéknak az élelmiszer-ellátási lánc azon szakaszaiban bekövetkezett veszteségek, amelyek során egyes termékek még nem váltak a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszerré, mint például az ehető növények, amelyeket még nem takarítottak be. Ugyanígy nem tartoznak az élelmiszer-hulladékok közé az élelmiszerek előállításából származó, a 2008/98/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő melléktermékek sem, mivel azok nem minősülnek hulladéknak.

(4) Az élelmiszer-hulladék keletkezését az élelmiszer-ellátási lánc teljes egészében meg kell előzni és vissza kell szorítani. Mivel az élelmiszer-hulladék típusai és az élelmiszer-hulladék keletkezéséhez hozzájáruló tényezők jelentősen eltérnek az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban, a keletkezett élelmiszer-hulladékot az egyes szakaszokban külön kell mérni.

(5) Az élelmiszer-hulladékokat az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott, az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: NACE Rev. 2.) megfelelően kell hozzárendelni az élelmiszerellátási lánc különböző szakaszaihoz. A NACE Rev. 2. szerinti osztályozás hiányában a "háztartások" kategóriához való hozzárendelést a 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) I. melléklete 8. szakaszának 1.2. pontjára való hivatkozással kell elvégezni.

(6) Noha az európai hulladékjegyzék meghatározásáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat (5) nem teszi mindig lehetővé az élelmiszer-hulladék pontos azonosítását, iránymutatásul szolgálhat a nemzeti hatóságoknak az élelmiszer-hulladék mérésének vonatkozásában.

(7) A 2008/98/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett mezőgazdasági anyagok és a 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett állati melléktermékek nem tartoznak a szóban forgó irányelv hatálya alá, ezért nem mérhetők élelmiszer-hulladékként.

(8) Annak érdekében, hogy a módszertan a gyakorlatban alkalmazható, a nyomon követésből adódó teher pedig arányos és észszerű legyen, egyes hulladékáramokat, amelyek során várhatóan nem vagy csak elhanyagolható mennyiségben keletkezik élelmiszer-hulladék, nem kell élelmiszer-hulladékként mérni.

(9) Az élelmiszer-hulladék pontosabb mérése érdekében az élelmiszer-hulladékokkal együtt gyűjtött, nem élelmiszer jellegű anyagokat (pl. talaj vagy csomagolás) a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárni az élelmiszer-hulladék mért tömegéből.

(10) Több olyan élelmiszertípus van, amelyeket általában szennyvízként vagy szennyvízzel együtt dobnak el, mint például a palackozott ivóvíz és ásványvíz, a palackozott italok és egyéb folyadékok. Jelenleg nincsenek az efféle hulladék mérésére szolgáló olyan módszerek, amelyek biztosítanák a jelentett adatok megfelelő szintű megbízhatóságot és összehasonlíthatóságát. Ezért az ilyen típusú élelmiszereket nem kell élelmiszer-hulladékként mérni. A tagállamoknak azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önkéntes alapon információkat szolgáltassanak ezekre az élelmiszertípusokra vonatkozóan.

(11) Míg a 2008/98/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett, takarmány-alapanyagként történő felhasználásra szánt anyagok nem tartoznak az említett irányelv hatálya alá és ezért nem lehet azokat élelmiszer-hulladékként mérni, az eredetileg emberi fogyasztásra szánt, majd végül állati takarmányként szolgáló élelmiszerekre vonatkozó információk (beleértve a 68/2013/EU bizottsági rendelet (6) melléklete A. részének 3. pontjában meghatározott korábbi élelmiszereket) fontosak az élelmiszerekkel kapcsolatos anyagáramlások megértése szempontjából, és hasznosak lehetnek az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló célzott politika megtervezésében. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni ezen információk önkéntes alapon, egységes módon történő jelentését.

(12) Annak érdekében, hogy pontosan meg lehessen adni az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét, a tagállamoknak alaposan fel kell mérniük az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ezt az alapos mérést az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes szakaszára vonatkozóan rendszeresen, de legalább négyévente el kell végezni.

(13) A 2008/98/EK irányelv 37. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok minden évben jelentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Az arányosság biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára az éves jelentések céljából biztosítani kell egy sor, az élelmiszer-hulladék mérésére szolgáló módszert, beleértve az élelmiszer-hulladék keletkezésére vonatkozó meglévő elemzéseket, az élelmiszer-hulladékkal foglalkozó új, célzott tanulmányokat, valamint a hulladékstatisztika vagy a jelentéstételi kötelezettségek céljára gyűjtött adatokat és más társadalmi-gazdasági adatokat, vagy mindezek kombinációját. Amennyire csak lehetséges, használni kell az olyan létrehozott adatforrásokat, mint az európai statisztikai rendszer.

(14) Annak érdekében, hogy a célzott élelmiszerhulladék-megelőzési politika keretében biztosítani lehessen az élelmiszer-ellátási láncon belüli anyagáramlások egységes ellenőrzését, gondoskodni kell arról, hogy azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az élelmiszer-hulladékot részletesebben mérik, vagy a mérést kiterjesztik a kapcsolódó anyagáramlásokra, ezt egységesen tehessék meg.

(15) A bejelentett adatok ellenőrzésének és a mérési módszerek javításának lehetővé tétele, valamint e módszerek összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a tagállamoknak további információkat kell szolgáltatniuk a mérési módszerekről és az összegyűjtött adatok minőségéről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az élelmiszer-hulladék mérésének hatóköre

(1) Az élelmiszer-hulladék mennyiségét az élelmiszer-ellátási lánc következő szakaszaira vonatkozóan külön-külön kell mérni:

a) elsődleges termelés;

b) feldolgozás és gyártás;

c) élelmiszer-kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás;

d) éttermek és étkeztetés;

e) háztartások.

(2) Az élelmiszer-hulladékot az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes, az (1) bekezdésben említett szakaszaihoz - az I. mellékletnek megfelelően - kell hozzárendelni.

(3) A mérésnek ki kell terjednie a II. mellékletben szereplő hulladékkódok vagy bármely más, élelmiszer-hulladékot tartalmazó hulladék kódja alá besorolt élelmiszer-hulladékra.

(4) Az élelmiszer-hulladék mérése nem terjed ki az alábbiakra:

a) a 2008/98/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett mezőgazdasági anyagok;

b) a 2008/98/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett állati melléktermékek;

c) a 2000/532/EK határozatban meghatározott hulladékjegyzékben szereplő "15 01 - "csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat)" hulladékkód alá besorolt csomagolási hulladékkategórián belül összegyűjtött élelmiszerhulladék-maradékok;

d) a 2000/532/EK határozatban meghatározott hulladékjegyzékben szereplő "20 03 03 - "úttisztításból származó maradékok" hulladékkód alá besorolt hulladékkategórián belül összegyűjtött élelmiszerhulladék-maradékok;

e) az élelmiszerhulladék gyűjtése során az élelmiszer-hulladékkal együtt begyűjtött, nem élelmiszer jellegű anyagok, amilyen mértékben csak lehetséges.

(5) A 3. cikkben említett önkéntes mérés sérelme nélkül az élelmiszer-hulladék mérése nem terjed ki a következőkre:

a) a szennyvízként vagy szennyvízzel kidobott élelmiszer-hulladék;

b) a 2008/98/EK irányelv 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett, takarmány-alapanyagként történő felhasználásra szánt anyagok.

2. cikk

Az élelmiszer-hulladék mérésének módszertana

(1) A tagállamok minden évben mérik a teljes naptári évben keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét.

(2) A tagállamok a III. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával legalább négyévente mérik az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszában keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét.

(3) Amennyiben nem a III. mellékletben ismertetett módszert alkalmazzák, a tagállamok a IV. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával mérik az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszára vonatkozó élelmiszer-hulladék mennyiségét.

(4) A 2008/98/EK irányelv 37. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett első adatszolgáltatási időszak tekintetében a tagállamok a III. mellékéletben meghatározott módszer segítségével mérik az élelmiszer-ellátási lánc összes szakaszában keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ezen időszak vonatkozásában a tagállamok a 2017-es évre vagy későbbre vonatkozó meglévő intézkedések keretében már összegyűjtött adatokat is felhasználhatnak.

(5) Az élelmiszer-hulladék mennyiségét a friss tömegre vonatkozóan, tonnában kell mérni.

3. cikk

Önkéntes mérés

A tagállamok méréseket végezhetnek és további adatokat szolgáltathatnak a Bizottságnak az élelmiszer-hulladék szintjéről, valamint az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzéséről. Ilyen adatok lehetnek:

a) az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek részeiből származó élelmiszer-hulladék mennyisége;

b) a szennyvízként vagy szennyvízzel kidobott élelmiszer-hulladék mennyisége;

c) a 2008/98/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett, emberi fogyasztásra újraosztott élelmiszerek mennyisége;

d) a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott takarmányipari vállalkozó által takarmánnyá alakítás céljából forgalomba hozott, emberi fogyasztásra már nem szánt élelmiszerek mennyisége;

e) a 68/2013/EU rendelet melléklete A. részének 3. pontjában meghatározott korábbi élelmiszerek.

4. cikk

Minimális minőségi követelmények

(1) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az élelmiszer-hulladék mérése megbízható és pontos legyen. A tagállamok különösen arról gondoskodnak, hogy:

a) a III. mellékletben meghatározott módszernek megfelelően végzett mérések a sokaság azon reprezentatív mintáján alapuljanak, amelyre eredményeit alkalmazzák, továbbá megfelelően tükrözzék a mérendő élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatok variációit;

b) a IV. mellékletben meghatározott módszernek megfelelően végzett mérések a rendelkezésre álló legjobb információkon alapuljanak.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban keletkezett élelmiszer-hulladék mérésére használt módszerekről, valamint a módszereknek az előző méréshez használt módszerekhez képesti bármely jelentős változtatásairól.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete (2002. november 25.) a hulladékra vonatkozó statisztikákról (HL L 332., 2002.12.9., 1. o.).

(5) A Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).

(6) A Bizottság 68/2013/EU rendelete (2013. január 16.) a takarmány-alapanyagok jegyzékéről (HL L 29., 2013.1.30., 1. o.)

I. MELLÉKLET

Az élelmiszer-hulladék hozzárendelése az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaihoz

(1) A 2150/2002/EK rendelet I. melléklete 8. szakaszának 1. pontja.

II. MELLÉKLET

Az európai hulladékjegyzékben szereplő hulladékkódok azon hulladéktípusok esetében, amelyek jellemzően élelmiszer-hulladékot is tartalmaznak

Elsődleges termelés

Feldolgozás és gyártás

Élelmiszer-kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás

Éttermek és étkeztetés

Háztartások

III. MELLÉKLET

Az élelmiszer-hulladék alapos mérésének módszertana

Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszer-ellátási lánc egy szakaszában keletkező mennyiségét az élelmiszer-vállalkozók vagy a háztartások mintájánál keletkezett élelmiszer-hulladék alábbi módszerekkel vagy azok kombinációjával vagy bármely más, a relevancia, a reprezentativitás és a megbízhatóság szempontjából egyenértékű módszerrel történő mérésével kell meghatározni.

A módszerek ismertetése

Az élelmiszer-hulladékhoz való közvetlen hozzáférésen alapuló módszerek/közvetlen mérés

Az élelmiszer-hulladékhoz közvetlen (fizikai) hozzáféréssel rendelkező gazdálkodó egységeknek az alábbi módszereket kell alkalmazniuk az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérésére vagy becslésére:

- Közvetlen mérés (tömegmérés vagy térfogat mérése)

Mérőeszköz használata a teljes hulladék egyes részeiből vagy élelmiszer-hulladékot tartalmazó részéből vett minta tömegének mérésére közvetlenül vagy a térfogat alapján. Idetartozik az elkülönítetten gyűjtött élelmiszer-hulladék mérése is.

- Szkennelés/Számlálás

Az élelmiszer-hulladék képződését okozó tételek számának kiértékelése, és az eredmény felhasználása a tömeg meghatározásához.

- A hulladék összetételének elemzése

Az élelmiszer-hulladék fizikai elkülönítése a hulladék más részeitől az elkülönített részek tömegének meghatározása céljából.

- Feljegyzések

Egy személy vagy személyek egy csoportja rendszeres nyilvántartást vagy naplót vezet az élelmiszer-hulladékokra vonatkozó információkról.

Egyéb módszerek

Az élelmiszer-hulladékhoz való közvetlen (fizikai) hozzáférés hiányában, valamint ha a közvetlen mérés nem kivitelezhető, a következő módszereket kell alkalmazni:

- Anyagmérleg

Az élelmiszer-hulladék mennyiségének kiszámítása a mért rendszerbe belépő és onnan kiáramló élelmiszerek tömege, valamint az élelmiszerek rendszeren belüli feldolgozása és fogyasztása alapján.

- Együtthatók

Korábban megállapított élelmiszerhulladék-együtthatók vagy százalékarányok használata egy élelmiszer-ipari alágazatra vagy egy adott gazdasági szereplőre vonatkozóan. Az ilyen együtthatókat vagy százalékarányokat mintavétel, az élelmiszer-vállalkozók által szolgáltatott adatok vagy egyéb módszerek alapján kell megállapítani.

IV. MELLÉKLET

Az élelmiszer-hulladék mérésének módszertana, amennyiben nem a III. mellékletben meghatározott módszertan szerinti alapos mérést alkalmazzák

Amennyiben nem kerül sor a 2. cikkben említett alapos mérés alkalmazására, az élelmiszer-ellátási láncnak egy adott szakaszában keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának alkalmazásával kell mérni:

a) Az élelmiszer-hulladék mennyiségének kiszámítása az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszában (a III. mellékletnek megfelelően megállapított) az élelmiszer-hulladék arányára vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok, valamint az ebben a szakaszban termelt teljes hulladék alapján. A teljes hulladéktermelést az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszában a 2150/2002/EK rendelet követelményei szerint szolgáltatott, az élelmiszer-ellátási lánc I. mellékletben említett egyes szakaszaira vonatkozó adatok alapján kell megállapítani. Azokban az esetekben, amikor ezek az adatok egy adott évben nem állnak rendelkezésre, az előző évre vonatkozó adatokat kell felhasználni.

b) Az élelmiszer-hulladék mennyiségének kiszámítása az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaira vonatkozó társadalmi-gazdasági adatok alapján. Az élelmiszer-hulladék mennyiségének kiszámítása az élelmiszer-ellátási lánc valamely szakaszában keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségére vonatkozó legfrissebb adatokon, valamint a következő társadalmi-gazdasági mutatók közül egy vagy több szintjének - az ezen adatok legutóbbi mérésének évétől a jelenlegi adatszolgáltatási időszakig terjedő időszakban bekövetkezett - pozitív vagy negatív változásain alapul: A tagállamok használhatnak más mutatókat is, amennyiben azok az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszában jobban összefüggenek az élelmiszer-hulladék keletkezésével.

(1) A Bizottság 912/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az ipari termelés közösségi felügyeletének létrehozásáról szóló 3924/91/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 163., 2004.4.30., 71. o.).

(2) Az Eurostat jelentése alapján.