4/2011. (II. 18.) NEFMI utasítás

a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Beszerzési Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Beszerzési Szabályzatát jelen utasítás Mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételével egyidejűleg lép hatályba.

Dr. Réthelyi Miklós s. k.,

nemzeti erőforrás miniszter

Melléklet a 4/2011. (II. 18.) NEFMI utasításhoz

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Beszerzési Szabályzata

I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A Szabályzat célja és hatálya

1. § A szabályzat célja, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) mint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti (ún. klasszikus) ajánlatkérő beszerzéseit szabályozza.

A Szabályzat hatálya kiterjed a Minisztérium szervezeti egységei által kezdeményezett valamennyi, az ellátási tevékenységhez nem tartozó visszterhes beszerzésekre (árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésére, valamint szolgáltatási koncesszióra).

A Szabályzat meghatározza a beszerzés időpontjában érvényes közbeszerzési értékhatárt elérő és meghaladó közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét, a döntéshozatal, és a beszerzési eljárások dokumentálásának rendjét, összhangban a vonatkozó szabályzatokkal és jogszabályokkal.

A Szabályzat 1. számú függelékét képezi azon hatályos jogszabályok jegyzéke, amelyeket a Minisztérium szervezeti egységeinek beszerzési eljárásai során az eljárás lebonyolításában részt vevők alkalmazni kötelesek.

A beszerzési eljárás alapelvei

2. § A közbeszerzési törvény megalkotásánál - összhangban az európai közösségi normákkal - a jogalkotó a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtését, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítását tűzte ki célul. Ennek alapján a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - a Minisztérium köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Minisztériumnak esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban.

A Minisztériumnak a közbeszerzések megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére.

A beszerzés értéke

3. § A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül számított, legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani a Minisztérium által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben a Minisztérium teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

(1) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti, vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.

(3) Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

(4) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(5) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Adott esetben szintén be kell számítani az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

(6) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(7) Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

(8) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosítási szerződés esetén a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.

(9) A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani:

a) pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat is, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban a Minisztérium (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.

(10) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani. Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, a Minisztérium által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.

(11) A közbeszerzés értékének kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor és

b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

(12) A (11) bekezdéstől eltérően az egy építménnyel kapcsolatos, a Kbt. 25. §-a alapján építési beruházásnak minősülő szerződés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét - ha a fenti (11) bekezdés szerinti feltételek fennállnak - egymással akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak.

(13) Az egybeszámítás részletes szabályait a Kbt. 40. §-a tartalmazza.

(14) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

(15) Tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljával alkalmazni a Kbt. 35-39. §-ában meghatározott [Szabályzat 3. § (1)-(10) bek.] becslési módszert, valamint e célból a közbeszerzést a fenti (11) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani!

(16) Az érvényes közbeszerzési értékhatárokat a 2. számú függelék tartalmazza.

II. A KÖZBESZERZÉSEK ÉS A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

A beszerzési igények tervezése, az éves összesített közbeszerzési terv

4. § (1) A Minisztérium a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről.

(2) Az éves összesített közbeszerzési terv a beszerzések tárgya (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, szolgáltatási koncesszió, építési beruházás és építési koncesszió) szerinti bontásban tartalmazza a Minisztérium által, az adott évre tervezett közbeszerzések megnevezését, CPV-kódját, az eljárás megindításának tervezett időpontját, az eljárás eredményeként aláírt szerződés időbeli hatályát, a közbeszerzésre irányadó eljárásrendet, és az eljárás fajtáját (típusát), azt, hogy az adott közbeszerzés általános vagy központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e, továbbá, hogy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére. Az éves összesített közbeszerzési terv magában foglalja a Minisztérium központosított közbeszerzés alá tartozó beszerzéseit, illetve feltünteti a beszerzési terv elkészítését megelőzően elindított közbeszerzéseket.

(3) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekről, valamint a közbeszerzési törvény kivételi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó beszerzésekről a közbeszerzési referens külön nyilvántartást vezet, melyet a beszerzési igény felmerülésekor folyamatosan aktualizál.

(4) A tervezés elindításáról és a tárgyévi feladatokról a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár körlevélben rendelkezik a szervezeti egységek vezetői részére, amelyet a tárgyévi igazgatási költségvetés kereteinek és kötelezettségvállalóinak meghatározását követően, de legkésőbb minden év március 15-ig kell kiadni. A körlevél mellékletét képezi a Szabályzat 3/a. vagy 3/b. számú függelékei szerinti adatlap.

(5) A tervezés során, a visszterhes beszerzéssel érintett szervezeti egységek - a 3/a. vagy 3/b. számú függelék szerinti adatlap megfelelő kitöltésével - közbeszerzési értékhatártól függetlenül kötelesek megjelölni mindazon árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre, illetve építési beruházásra irányuló beszerzési igényeiket, amelyeket az adott költségvetési évben, feladataik ellátáshoz megvalósítani/megrendelni terveznek. A Szabályzat 3/a. számú függeléke szerinti adatlapot szükséges kitölteni abban az esetben, ha a beszerzési igény megvalósítása a Minisztérium igazgatási költségvetési előirányzatainak terhére történik. A beszerzéssel érintett szervezeti egység a Szabályzat 3/b. számú függeléke szerinti adatlapot tölti ki akkor, ha az adott beszerzést a fejezeti kezelésű előirányzat terhére tervezi.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, megfelelően kitöltött adatlapot az adott beszerzés(ek)ért felelős szervezeti egység vezetője írja alá. A 3/a. számú függelék szerint kitöltött adatlapokat a Gazdálkodási Főosztály részére - a pénzügyi forrás ellenőrzése céljából - be kell mutatni. A kitöltött adatlapokat a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetőjének aláírásával, továbbá a 3/a. számú függelék szerinti adatlap esetén a Gazdálkodási Főosztály aláírásával, illetve 3/b. számú függelék szerinti adatlap esetén pedig a szakmai javaslattevő és a szakterületi kontrollt ellátó személy aláírásával ellátva kell megküldeni, a körlevélben meghatározott határidőn belül, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár felügyelete alá tartozó közbeszerzési ügyintéző részére. A hatékonyabb ügyintézés érdekében a kitöltött beszerzési adatlapokat elektronikus formában is meg kell küldeni a közbeszerzési ügyintéző részére azzal, hogy a végleges nyilvántartásba vétel kizárólag a papír alapú okirat alapján történhet.

(7) A közbeszerzési ügyintéző regisztrálja a szervezeti egységek által megküldött éves beszerzési igényeket, majd a Minisztérium beszerzési eljárásainak lebonyolításával megbízott hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásával a javaslatokat összesíti, és elkészíti az éves összesített beszerzési tervet az alábbiak figyelembevételével:

a) áttekinti, melyek azok az igények, amelyeket a Kbt. alapján össze kell vonni (becsült értékük alapján egybe kell számítani), és egységes eljárásban kezelni;

b) megvizsgálja, hogy az adott beszerzések a Kbt. szerint milyen beszerzési eljárás lefolytatását teszik szükségessé.

(8) Az összesített éves közbeszerzési tervet a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá a tárgyév április 15. napjáig. A közbeszerzési terv jóváhagyása nem jelenti egyben az abban megadott beszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(9) Az éves összesített közbeszerzési terv jóváhagyásáig közbeszerzési eljárás kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével indítható.

(10) A közbeszerzési tervet módosítani szükséges, ha a tervben nem szereplő beszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított beszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatása előre nem látható okból előállt beszerzési igény vagy egyéb változás miatt szükséges. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindítását az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője írásbeli feljegyzés útján kezdeményezi a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál. A tervben nem szereplő közbeszerzési eljárás lefolytatását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi, a közbeszerzési ügyintéző pedig gondoskodik a beszerzési terv megfelelő módosításáról. A terv módosítását megelőzően az adott közbeszerzést nem lehet megindítani.

(11) Az éves összesített közbeszerzési tervet legalább 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános, melyet a Minisztérium honlapján való közzététellel biztosít (www. nefmi. gov. hu). A közbeszerzési törvény szerinti éves összesített közbeszerzési tervet, a tárgyév május 15. napjáig a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság központosított közbeszerzési portálján elektronikusan rögzíteni szükséges.

(12) A közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzési eljárások megindításának szándékáról, a felelős szervezi egység vezetője írásbeli feljegyzés útján tájékoztatja a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt. Közbeszerzési eljárás kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértése esetén indítható.

(13) A közbeszerzési tervben szereplő, illetve a tervben nem szereplő közbeszerzések megindításakor, az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló feljegyzés mellé csatolni szükséges a jelen szabályzat 4. számú függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot.

Előzetes összesített tájékoztató

5. § A Minisztérium - a költségvetési év kezdetét követően - előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett, a Kbt. 42. §-ában meghatározott közbeszerzési igényeiről, melyet külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján tehet közzé a Közbeszerzési Értesítőben, vagy az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Éves statisztikai összegzés

6. § A közbeszerzési ügyintéző, a Bonyolító közreműködésével elkészíti a tárgyévet megelőző év közbeszerzéseire vonatkozó éves statisztikai összegezést. Az éves statisztikai összegezésben foglalt adatokat a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. A jóváhagyott éves statisztikai összegezést a tárgyév május 31. napjáig kell megküldeni a Közbeszerzések Tanácsa részére.

III. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK FELELŐSSÉGI RENDJE ÉS LEFOLYTATÁSÁNAK MENETE

7. § (1) A jelen Szabályzatban megállapított eljárási és felelősségi rend a Kbt. hatálya alá tartozó minden közbeszerzési eljárás vonatkozásában alkalmazandó.

(2) A közbeszerzési eljárás folyamán az eljárásban részt vevő minden közreműködő felelős a Kbt. és egyéb jogszabályok, valamint a Minisztérium belső szabályzatai rendelkezéseinek betartásáért, a közbeszerzési eljárások átláthatóságára, az összeférhetetlenségre, az egyenlő elbánás elvére vonatkozó rendelkezések betartásáért.

(3) A közbeszerzési eljárásba bevont személyek, szervezetek összeférhetetlenségére a Kbt. 10. §-a az irányadó. Az eljárásba bevont személyek vagy szervezetek kötelesek írásban nyilatkozni arról, hogy velük szemben fennáll-e a Kbt. 10. §-a szerinti összeférhetetlenség.

Felelősségi rend

8. § (1) Az eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője felelős:

a) az általa irányított szervezeti egység tevékenysége során a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a közbeszerzési ügyintézővel történő folyamatos konzultációért;

b) az éves közbeszerzési terv összeállításához szükséges, 3/a. vagy 3/b. számú függelék szerinti adatlapok kitöltéséért, az azon szereplő adatok helyességéért, valamint az adatlapok közbeszerzési ügyintézőhöz történő továbbításáért;

c) az általa kezdeményezett közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló feljegyzés összeállításáért, a benne foglalt adatok helyességéért, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére - annak jóváhagyása céljából - történő megküldéséért;

d) a 4. számú függelék szerinti adatlapon szereplő fedezetigazolási nyilatkozat kitöltéséért;

e) a 4. számú függelék szerinti adatlapon a szervezeti egység részéről a kapcsolattartó személy kijelöléséért, valamint a kijelölt szakreferens és a közbeszerzési eljárás bonyolítója közötti folyamatos kapcsolattartásért, együttműködésért;

f) a közbeszerzési eljárás dokumentumainak összeállításában, az ajánlattevők tájékoztatásában való szakmai közreműködésért;

g) a közbeszerzési ajánlatok elbírálására alakuló bíráló bizottságba delegálni kívánt tag személyére való javaslat tételért, felelős továbbá e tag bíráló bizottsági üléseken történő részvételének biztosításáért;

h) az eljárás eredménye alapján kötendő szerződések előkészítésében való közreműködéséért;

i) a kötelezettségvállalásra vonatkozó belső előírások betartásáért;

j) a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés módosítását megelőzően a közbeszerzési ügyintéző eljárásba történő bevonásáért, illetőleg a közbeszerzési szerződés teljesítéséről a közbeszerzési ügyintéző értesítéséért;

(2) A Gazdálkodási Főosztály felelős:

a) a költségvetési évre vonatkozó, összesített beszerzési tervben szereplő közbeszerzéseknek a költségvetési év előirányzataival való összevetéséért és a pénzügyi fedezet ellenőrzéséért;

b) a közbeszerzési terven kívül felmerülő közbeszerzési eljárások pénzügyi fedezetének ellenőrzéséért;

c) tevékenysége során a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a közbeszerzési ügyintézővel történő folyamatos konzultációért;

d) képviselőjének a közbeszerzési eljárások során, az ajánlatokat elbíráló bizottságban való részvétele biztosításáért;

e) a közbeszerzési eljárások alapján kötött, hatáskörébe tartozó szerződések pénzügyi ellenjegyzéséért;

f) a törvényben meghatározott adatszolgáltatási, jelentési kötelezettség teljesítésében való közreműködéséért;

g) az éves statisztikai összegezésben szereplő pénzügyi adatok ellenőrzéséért.

(3) A közbeszerzési ügyintéző felelős:

a) a beszerzési szabályzat elkészítéséért és rendszeres aktualizálásáért a Bonyolító bevonásával;

b) a beszerzési igények összegzéséért, az éves beszerzési terv határidőben történő elkészítéséért;

c) a Bonyolító kiválasztásának lebonyolításáért (pályáztatás, szerződéskötés), a Bonyolítóval való rendszeres kapcsolattartásért, a Bonyolító tevékenységének ellenőrzéséért;

d) a közbeszerzési terv folyamatos aktualizálásáért, nyilvánosságának biztosításáért;

e) a lefolytatott közbeszerzések nyilvántartásáért;

f) a Kbt. 16. §-ában meghatározott éves statisztikai összegzés elkészítéséért és annak legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közbeszerzések Tanácsának való megküldéséért;

g) a Minisztérium közbeszerzési eljárásainak bonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáért, a bonyolításban történő aktív közreműködésért;

h) az ajánlatokat elbíráló bizottság megalakításáért, a bíráló bizottság tagjait érintő követelmények, összeférhetetlenségi előírások betartatásáért;

i) közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a 4. számú függelék szerinti adatlap közbeszerzési jogi részeinek kitöltéséért;

j) a közbeszerzési eljárás ügyiratainak és az eljárás alapján megkötött szerződéseknek a Kbt. által előírt időtartamra szóló megőrzéséért;

k) a Központi Szolgáltató Főigazgatóság által működtetett központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos jelentési, nyilvántartási feladatok közbeszerzési szakterületet érintő feladatainak ellátásáért;

l) a közbeszerzési eljárás eredményeként aláírt szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) módosításának folyamatában történő közreműködéséért;

m) a Kbt. 17/C. §-ában meghatározott nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáért;

n) a közbeszerzési szerződések részteljesítéséről és teljesítéséről szóló hirdetmények közzétételéért a Közbeszerzési Értesítőben, a Bonyolító közreműködésével;

o) Kormányzati Közbeszerzési Monitoring Munkacsoporttal való kapcsolattartás körében felmerülő feladatok ellátásáért.

(4) Az önálló szervezeti egységeket felügyelő állami vezető, kabinetfőnök a felelős:

a) felügyeleti területén az éves beszerzési tervhez történő adatszolgáltatás határidőben történő elvégzéséért;

b) az általa irányított szervezeti egységek közbeszerzési tevékenységének ellenőrzéséért;

c) tevékenysége során a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a közbeszerzési ügyintézővel történő folyamatos konzultációért.

(5) A Jogi Főosztály a felelős:

a) a közbeszerzési eljárások dokumentációjának előkészítése során az abban foglalt szerződéstervezet elkészítésében való közreműködésért;

b) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések jogi ellenjegyzéséért. A jogi ellenjegyzés feltétele a Bonyolító előzetes írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy szakmai felelősséget vállal a szerződés Kbt. szerinti jogszerűségéért.

(6) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár felelős:

a) az éves beszerzési terv és módosításainak jóváhagyásáért;

b) a közbeszerzési eljárások engedélyezéséért, a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve a közbeszerzési ügyre vonatkozó más érdemi döntés meghozataláért;

c) a közbeszerzési eljárás során, az ajánlatok elbírálása céljából, a bíráló bizottsági tagok kijelöléséért;

d) az éves statisztikai összegzés jóváhagyásáért;

e) az általa irányított szervezeti egységek közbeszerzési tevékenységének ellenőrzéséért.

(7) A Bonyolító vállalkozási jogviszony keretén belül jogosult és köteles:

a) az éves közbeszerzési tervet véleményezni;

b) a közbeszerzési terv alapján a lebonyolítandó közbeszerzési munkák időbeni ütemezését előkészíteni, és az eljárást kezdeményező szervezeti egység javaslata alapján az eljárás fajtáját meghatározni;

c) az adott közbeszerzésre vonatkozó ajánlati/ajánlattételi (részvételi) felhívást előkészíteni, hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás esetén, azt a Közbeszerzési Értesítőben, illetve az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetni;

d) ha készül dokumentáció, a konkrét közbeszerzési eljárás részvételi/ajánlati/ajánlattételi dokumentációját elkészíteni;

e) a részvételi/ajánlati/ajánlattételi dokumentációt saját bevételeként értékesíteni és a részvételre jelentkezők/ajánlattevők rendelkezésére bocsátásával kapcsolatos további feladatokat ellátni;

f) a jelentkezés/ajánlattétel időszaka alatt a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részéről az ajánlatkéréssel kapcsolatban felmerülő pótlólagos információszolgáltatást ellátni;

g) igény szerint közjegyzőt meghívni a jelentkezések/ajánlatok bontására;

h) a jelentkezések/ajánlatok bontását elvégezni, a jegyzőkönyvet elkészíteni és a részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek megküldeni;

i) az értékelés időszakában szükségessé váló ügyintézést elvégezni (hiánypótlás bonyolítása, kiegészítő tájékoztatás nyújtása, egyértelmű számítási hiba javítása);

j) az értékelési szempontok és módszer alapján a beérkezett pályázatokat értékelni, és a döntés-előkészítő anyagokat összeállítani;

k) az ajánlati biztosíték kezelésével kapcsolatos feladatokat (beszedése, visszautalása) ellátni;

l) a bíráló bizottság ülésén részt venni, jegyzőkönyvet készíteni, a döntéshez igényelt további információkat szolgáltatni;

m) az eljárásról szóló összegzést a jogszabályban előírt formában előkészíteni;

n) a Minisztériumnak az eljárást lezáró, illetőleg az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, vagy az ajánlattevő kizárására vonatkozó esetleges döntést dokumentálni, és az érdekeltekkel közölni, szükség esetén, az eljárásról készített összegzést az ajánlattevők számára megküldeni; o) az eljárás eredményéről, illetve esetlegesen a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés módosításáról szóló tájékoztató hirdetményt feladni;

p) az adott eljárás teljes körű dokumentációjának összegzését elvégezni, a Minisztérium részére irattározás céljából átadni;

q) a kijelölt jogi képviselő tevékenységének támogatásában a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslati eljárásban közreműködni;

r) igény esetén a költségvetési évre szóló ún. előzetes összesített tájékoztatót összeállítani és közzétenni;

s) a beszerzési szabályzat elkészítésében, továbbá annak rendszeres aktualizálásában közreműködni.

Az eljárások megkezdése

9. § (1) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli eljárás esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja (Kbt. 135. §) szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont irányadó a Kbt. 40. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében is.

(2) Az éves közbeszerzési tervben feltüntetett közbeszerzési eljárást, valamint az éves közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési eljárást - a terv módosítását követően - a Bonyolító, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által felügyelt közbeszerzési ügyintéző által küldött írásbeli felkérés figyelembevételével indítja meg.

A közbeszerzési eljárás megindításának dokumentumai

10. § (1) A beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője, a Minisztérium éves összesített közbeszerzési tervében szereplő közbeszerzési eljárást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére írt feljegyzés útján indítja meg. A feljegyzés mellékletét képezi a jelen Szabályzat 4. számú függeléke szerinti, kitöltött adatlap.

(2) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindításának engedélyezése, az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló írásbeli feljegyzés útján történik, amelyhez mellékelni szükséges a jelen Szabályzat 4. számú függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot.

Az eljárások előkészítése, az eljárás lefolytatása, az ajánlatok elbírálása

11. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése során felmerülő szakmai kérdések egyeztetése céljából a Bonyolító, az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetőjével, illetve kijelölt ügyintézőjével közvetlenül is jogosult a kapcsolatot felvenni, akik kötelesek a közbeszerzési tender anyagainak összeállításához, valamint az eljárás lebonyolításához szükséges szakmai jellegű tájékoztatást megadni, illetve a beszerzés tárgyához kapcsolódó szakmai igényeket, javaslatokat meghatározni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során, és az eljárás más szakaszában a Minisztérium nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.

(3) A közbeszerzési eljárás tenderanyagainak összeállítására a közbeszerzési ügyintéző részvételével és a Bonyolító részvételével - a (2) bekezdésben meghatározott szakértelem biztosításával - legalább három tagból álló szakmai munkacsoportot kell létrehozni. A szakmai munkacsoport tagjainak személye megegyezhet az (5) bekezdésben meghatározott bíráló bizottsági tagokéval.

(4) A Bonyolító a közbeszerzési eljárás tenderanyagainak összeállítására létrehozott szakmai munkacsoport bevonásával elkészíti a közbeszerzési eljárás megindító dokumentumait (felhívás, dokumentáció). A dokumentáció részét képező szerződés tervezetét véleményezésre a Jogi Főosztály részére szükséges megküldeni.

(5) A közbeszerzési ügyintéző a közbeszerzési eljárás során beérkező ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles alakítani, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Minisztérium nevében, a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy (gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár) részére. A bírálóbizottsági munkáról a Bonyolító jegyzőkönyvet készít, amelynek részét képezik a tagok indoklással ellátott bírálati lapjai.

(6) A bírálóbizottság állandó tagjai:

a) a közbeszerzési ügyintéző, vagy az általa meghatalmazott képviselője;

b) a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy;

c) a Gazdálkodási Főosztály vezetője, vagy az általa kijelölt, pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy.

(7) Az állandó tagokon kívül, a bírálóbizottság összetételére (a tagok személyére) vonatkozóan, az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője - a 4. számú függelék szerinti adatlap vonatkozó szakaszának kitöltésével - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére javaslatot tehet. A bírálóbizottsági tagokat - megbízó levél útján -a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár nevezi ki. Szükség esetén bírálóbizottsági tag a Minisztériummal állandó vagy eseti szerződéses jogviszonyban álló, külső szakértő is lehet.

(8) A bírálóbizottság tagjai, az első bizottsági ülésen maguk közül, egyszerű szótöbbséggel elnököt választanak. A bírálóbizottság javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bírálóbizottság elnökének szavazata dönt.

Eredményes közbeszerzési eljárás lezárása, a szerződéskötés

12. § (1) Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményes volt, a Minisztérium azzal az ajánlattevővel köt szerződést, aki az ajánlati/ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő, az ajánlati/ajánlattételi felhívásban szereplő bírálati szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

(2) A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést a Minisztérium részéről a beszerzés fedezetéül szolgáló forrás vonatkozásában kötelezettségvállalásra jogosult vezető írja alá. A szerződést - összhangban a Minisztérium gazdálkodási szabályzatával - az arra jogosult személy pénzügyi, továbbá a Jogi Főosztály jogi ellenjegyzésével kell ellátni.

(3) A felek által aláírt szerződés egy eredeti példányát (valamint annak összes mellékleteit) meg kell küldeni Gazdálkodási Főosztály részére.

(4) A közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok egy eredeti példányát a közbeszerzési ügyintéző őrzi. A közbeszerzési eljárások dokumentumait az eljárás lezárásától, illetőleg a szerződés megkötésétől számított 5 évig kell megőrizni.

A szerződés módosítása és teljesítése

13. § (1) A közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője köteles a szerződés teljesítésének időpontjáról, valamint a szerződés esetleges módosításának igényéről a közbeszerzési ügyintézőt értesíteni.

(2) A szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét a felek csak abban az esetben módosíthatják, ha a szerződést követően a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

(3) A Minisztérium a Bonyolító, valamint a közbeszerzési ügyintéző közreműködésével köteles a Kbt. 17/C. §-ában meghatározott adatokat, információkat, hirdetményeket az ott meghatározott módon és határidőn belül közzétenni.

(4) Több évre, illetve határozatlan időre szóló szerződés részteljesítéséről évente tájékoztatót kell készíteni. Az ajánlattevőnek a tájékoztatóban nyilatkoznia kell, egyetért-e a hirdetményben foglaltakkal.

Eredménytelen közbeszerzési eljárás

14. § (1) Amennyiben a közbeszerzési eljárást - a Kbt. -ben meghatározott - valamely okból eredménytelennek kell nyilvánítani, úgy a Bonyolító feladata az eredménytelen közbeszerzési eljárás lezárásával kapcsolatos törvényi rendelkezések betartásának (értesítési, kihirdetési kötelezettségek) biztosítása. A közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megállapítására - a beérkezett ajánlatok elbírálására létrehozott bírálóbizottság javaslata alapján - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult.

(2) Az eredménytelen közbeszerzési eljárás után ugyanabban a tárgyban új közbeszerzési eljárás megindítását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár - az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője által írt kérelem alapján - engedélyezi.

Az éves beszerzési tervben nem szereplő beszerzési eljárások eljárási és felelősségi rendje

15. § (1) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési, illetve központosított közbeszerzési eljárás kizárólag a közbeszerzési terv módosítását követően folytatható le. Rendkívüli sürgősség esetén, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélye alapján, a módosítást megelőzheti az eljárás előkészítése (ha egyébként a kötelezettségvállalás egyéb szükséges feltételei rendelkezésre állnak), ebben az esetben a tervet a közbeszerzési eljárás előkészítésével egyidejűleg kell módosítani.

(2) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindításának engedélyezése, az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló írásbeli feljegyzés útján történik, amelyhez mellékelni szükséges a jelen szabályzat 4. számú függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot. A tervben nem szereplő közbeszerzési eljárás kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkári engedély birtokában indítható meg. (Vö. Szabályzat 10. §)

IV. KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZO RENDELKEZÉSEK

15/A. § (1) A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót. A közösségi közbeszerzési értékhatárokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő -megszerzése a Minisztérium részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

(3) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) a Minisztérium részéről:

a) a Kbt. 1. számú mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) a Minisztérium által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

(4) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján a Minisztérium ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

(5) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése a Minisztérium részéről. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások jegyzékét a Kbt. 3. számú és 4. számú mellékletei tartalmazzák.

(6) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

(7) A Minisztérium mint klasszikus ajánlatkérő, közösségi eljárásrendben közbeszerzési eljárásai lefolytatására az alábbi eljárásfajtákat alkalmazhatja:

- nyílt eljárást,

- meghívásos eljárást,

- tárgyalásos eljárást, ezen belül

• hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást,

• hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást,

- versenypárbeszédet,

- keretmegállapodásos eljárást.

A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(8) A Kbt. 29. §-a tartalmazza azon kivételi kört, amely visszterhes beszerzések esetében a közösségi eljárásrend szabályait nem kell alkalmazni (a közbeszerzési eljárás alól kivett beszerzések köre, 6. számú függelék).

A nyílt eljárás

16. § (1) A nyílt eljárás olyan egyszakaszos közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet a Minisztérium hirdetmény útján köteles közzétenni. Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. A közösségi eljárásrend alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha a Kbt. másként nem rendelkezik.

(2) Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Minisztérium formai követelményt, az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásban és dokumentációban, legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, a Kbt. 70/A. §-a figyelembevételével. Ha a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, a Minisztérium köteles az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat feltüntetni. Az ajánlati felhívás kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletszabályokat a Kbt. 49-53. §-ai szabályozzák.

(3) A Minisztérium - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - dokumentációt köteles készíteni, amely tartalmazza az eljárás eredményeként, a nyertes ajánlattevővel/ajánlattevőkkel megkötendő szerződés tervezetét. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat is. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében a Minisztérium köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.

(4) A Minisztérium köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig, magyar nyelven - ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon.

(5) A nyílt eljárásban a Minisztérium a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.

(6) Az ajánlattevő az ajánlattételi dokumentációval kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhet, legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt 10 nappal, melyre a Minisztérium legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal köteles válaszolni. A kiegészítő tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi ajánlattevő számára.

(7) Az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell adni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni.

(8) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, dokumentációban, és a Kbt. -ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 70-73. §-ai szabályozzák.

(9) A Minisztérium az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati/ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidőt ebben az esetben a Kbt. 76. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kell meghatározni.

(10) A Minisztérium az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni.

(11) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok a Minisztérium hozzájárulásával sem módosíthatók.

(12) Az ajánlatokat az ajánlattevő írásban, zártan, a felhívásban megadott címre a határidő lejártáig köteles benyújtani.

(13) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig - amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a Közbeszerzési Döntőbizottság Kbt. 332. § (4) bekezdése szerinti végzésének, vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig - kötve van ajánlatához, kivéve, ha a Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

(14) Az ajánlatok elbírálása során a Minisztériumnak meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(15) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.

(16) A Minisztérium köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (Kbt. 57. §) alapján, illetőleg a Kbt. 89-90. §-aiban foglaltakra tekintettel kell értékelni.

(17) A Minisztérium köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben a Minisztériumnak az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

(18) A Minisztérium köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

(19) A nyílt eljárás részletes szabályait, ideértve különösen az ajánlati felhívásra, a dokumentációra, a bírálati szempontokra, az eljárásból történő kizáró okokra, az ajánlatra, az ajánlattételi határidők számítására, az ajánlatok elbírálására, az eredményhirdetésre, valamint a közbeszerzési szerződés megkötésére stb. vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 48-99. §-ai tartalmazzák.

(20) A Minisztériumnak az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt - a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti közzétételre - legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

A két szakaszból álló eljárás

17. § (1) Két szakaszból áll a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, továbbá a keretmegállapodásos eljárás. A két szakaszból álló közbeszerzési eljárás első szakaszában (ún. részvételi szakasz) a Minisztérium a részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát vizsgálja. Az eljárás részvételi felhívással indul. A részvételi felhívásra a nyílt eljárás ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a Kbt. 4. címe szerinti eltérésekkel.

(2) A részvételi szakaszban a Kbt. kifejezetten tiltja az ajánlattételt, a Minisztérium nem kérhet, a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Ha e tilalom ellenére a részvételre jelentkező ajánlatot tesz, a Minisztériumnak nincs mérlegelési lehetősége, köteles ajánlatát érvénytelennek nyilvánítani.

(3) Az eljárás második, ajánlattételi szakaszának célja az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívása, majd a benyújtott ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlat kiválasztása.

(4) Eredményes részvételi szakasz esetén a Minisztérium, az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül, az alkalmasnak minősített jelentkezők részére köteles írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni.

(5) A két szakaszból álló eljárások közös szabályait a Kbt. 100-121. §-ai tartalmazzák.

A meghívásos eljárás

18. § (1) A meghívásos eljárás olyan kétszakaszos közbeszerzési eljárás, amelyben a Minisztérium által - a Kbt. -ben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot. A Minisztérium meghatározhatja az ajánlattételi szakaszban részt vevő ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételi felhívásban keretszámot ad meg. A keretszám megadásával a Minisztérium azt határozza meg előre, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. Amennyiben az ajánlattevő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell határoznia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját, ha a jelentkezők száma meghaladná a keretszám felső határát. A keretszámnak:

a) legalább 5 ajánlattevőt magában kell foglalnia;

b) a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia;

c) minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt.

(2) A keretszámnak megfelelően kiválasztott jelentkezőket írásban, egyidejűleg fel kell hívni az ajánlattételre.

(3) Ha a Minisztérium nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas és érvényes részvételi jelentkezést benyújtó jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni.

(4) A meghívásos eljárás során a Minisztériumnak tárgyalás nélkül, a nyílt eljárás szabályainak megfelelően kell az ajánlattételi határidő lejártáig beérkezett ajánlatokat elbírálnia.

(5) A meghívásos eljárás szabályait a Kbt. 122-123. §-ai tartalmazzák.

A versenypárbeszéd

19. § (1) A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a Minisztérium az általa - a Kbt. -ben előírtak szerint -kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek - a Minisztérium által meghatározott követelményrendszer keretei közötti - pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. A Minisztérium versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetőleg a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, azonban e körülmény fennállása nem eredhet a Minisztérium mulasztásából.

(2) A versenypárbeszédben az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.

(3) A versenypárbeszéd különös szabályait a Kbt. 123/A-123/G. §-ai tartalmazzák.

A tárgyalásos eljárás

20. § (1) A tárgyalásos eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a Minisztérium az általa - a Kbt. -ben előírtak szerint -kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.

(2) A hirdetmény közzétételével és a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás indítására vonatkozó feltételeket a közösségi eljárásrendben a Kbt. 124-125. §-ai tartalmazzák.

(3) A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevő, illetőleg a Minisztérium ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott

szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Ha a Minisztérium az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekori tartalma szerint kell megkötni.

(4) A tárgyalásos eljárásban a Minisztérium, és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a Minisztérium a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A Minisztériumnak a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen a Minisztérium által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni. A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak.

(5) A tárgyalásos eljárások közös szabályait a Kbt. 126-128. §-ai tartalmazzák.

(6) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás különös szabályait a Kbt. 129-130. §-ai tartalmazzák.

(7) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályait a Kbt. 131-135. §-ai tartalmazzák.

A gyorsított eljárás

21. § (1) A Minisztérium a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak. A Minisztériumnak a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia.

(2) A gyorsított eljárás szabályait a Kbt. 136. §-a tartalmazza.

A keretmegállapodásos eljárás

22. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben a Minisztérium e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. A Minisztérium tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a Kbt. 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei fennállnak. A második részben a Minisztérium a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására.

(2) Keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál.

(3) A keretmegállapodásos eljárás különös szabályait a Kbt. 136/A. -136/E. §-ai tartalmazzák.

A 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások beszerzésére vonatkozó sajátos szabályok

23. § (1) A közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások beszerzése esetén, a Kbt. 21/A. §-a megengedi, hogy ezen szolgáltatások - a közösségi értékhatár elérése esetén is - az egyszerű eljárás szabályainak alkalmazásával kerüljenek beszerzésre (Kbt. Harmadik Rész). A nemzeti eljárásrend választása a közösségi eljárásrend helyett a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetén lehetőség, de nem kötelezettség a Minisztérium számára.

(2) Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a Kbt. 3. számú melléklete, valamint a 4. számú melléklete szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatás értékét.

A tervpályázati eljárás

24. § (1) A tervpályázat olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja. Tervpályázati eljárást kell lefolytatni építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére, valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére.

(2) A tervpályázati eljárás tervpályázati kiírással indul, amelyet a kiíró hirdetmény útján köteles közzétenni. A hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni.

(3) A tervpályázati eljárás nyílt vagy meghívásos lehet. Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt pályázatot (pályaművet) nyújthat be. Meghívásos tervpályázati eljárás esetében

a) a kiíró meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályázat benyújtására, illetőleg

b) a kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre. Meghívásos tervpályázati eljárás esetében a létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb ötnél. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a feladat nagyságához, bonyolultságához és körülményeihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.

(4) A tervpályázati eljárás általános szabályait a Kbt. 154-160. §-ai, különös szabályait pedig a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

V. A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános egyszerű közbeszerzési eljárás

25. § (1) A 2009. április 1-jével hatályba lépő, a közbeszerzési törvényt módosító 2008. évi CVIII. törvény a nemzeti értékhatárt elérő, de a közösségi értékhatár alatti becsült értékű közbeszerzésekre egy új, egyszerű közbeszerzési eljárást vezetett be. A klasszikus ajánlatkérőnek minősülő Minisztériumra alkalmazandó ún. általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályait a Kbt. 240-254. §-ai tartalmazzák.

(2) A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű egyszerű közbeszerzési eljárás tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, valamint a szolgáltatási koncesszió. A nemzeti közbeszerzési értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi, az értékhatárokat a Szabályzat 2. számú függeléke is tartalmazza.

(3) Az egyszerű közbeszerzési eljárás alól kivett beszerzések körét a Kbt. 243. §-ában foglalt rendelkezések (Szabályzat 6. számú függelék) tartalmazzák.

(4) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján a Minisztérium a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hazai közbeszerzési jog alapján a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió esetén a közbeszerzési eljárást kizárólag az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint lehet lefolytatni, tekintet nélkül arra, hogy a közbeszerzés becsült értéke esetleg eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárt.

(5) Árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint szolgáltatásmegrendelés kifejezések alatt a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásoknál (Szabályzat 15/A. §) leírt fogalmak az irányadóak.

(6) Az egyszerű közbeszerzési eljárás egyszakaszos, amely hirdetmény közzétételével, vagy hirdetmény közzététele nélkül, legalább három ajánlattevő felkérésével indul.

(7) A Kbt. 251. § (2) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvanmillió forintot, a Minisztérium a hirdetmény Közbeszerzési Értesítőben történő közzététele helyett, legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni. A Minisztérium azonban ebben az esetben is jogosult hirdetmény közzétételével induló általános egyszerű eljárás lefolytatására.

(8) A Minisztérium a Kbt. 252. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat. Az itt felsorolt esetek jórészt megegyeznek a közösségi eljárásrendnél szabályozott esetkörrel.

(9) Az egyszerű eljárásban a Kbt. 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók. A nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a Kbt. 246-247. § és 249-250. §-okban, valamint a Kbt. 251. § (1)-(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.

(10) A Minisztériumnak a nemzeti eljárásrend szerinti hirdetményeket a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) kell közzétennie.

(11) A Minisztérium nemzeti eljárásrendben építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, melyre a Kbt. 54. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a szerződéses feltételeket közölni a dokumentációban.

(12) A Minisztériumnak az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre legkésőbb az eljárás eredményéről szóló összegezés ajánlattevőknek történt megküldésétől számított öt munkanapon belül kell feladni.

VI. A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEK SZABÁLYAI

26. § (1) A központosított közbeszerzés részletes szabályait a Kbt. rendelkezései alapján, a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A központosított közbeszerzésekkel kapcsolatos központi feladatokat a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF) látja el a 272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint.

(2) A központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó kiemelt termékeket az 5. számú függelék tartalmazza.

(3) A Minisztériumot terhelő adminisztrációs feladatok (amelyeket a KSZF részére a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság megküldéssel teljesít):

a) a Minisztérium a központi beszerző szervezet erre a célra rendszeresített űrlapján köteles a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni (a Rendelet 2. számú mellékletében közzétett regisztrációs űrlap kitöltésével), az űrlapon szereplő adatokat évente felülvizsgálni, és április 15-ig megküldeni a KSZF részére;

b) az űrlapon szereplő adatok változása esetén azokat 5 munkanapon belül kell bejelenteni;

c) a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó beszerzési igényeit [ide nem értve azokat az igényeket, amelyek a KSZF ellátási tevékenységéhez kapcsolódnak - vö. a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról szóló 272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §] háromhavonta előre - rendkívüli sürgősség esetén haladéktalanul, de legkésőbb a beszerzés megkezdését megelőzően - köteles bejelenteni a központosított közbeszerzési portálon (a bejelentés nem jelent vásárlási kötelezettséget, illetve kötelezettségvállalást);

d) a Minisztérium köteles továbbá a kiemelt termékek beszerzési igényére vonatkozó adatok közlése mellett, a Kbt. 5. §-a szerint elkészített éves összesített beszerzési tervet a KSZF központosított közbeszerzési portálján minden év május 15-ig elektronikusan rögzíteni, a terv változását pedig 5 munkanapon belül be kell jelenteni;

e) a megrendelés teljesítéséről, annak adatairól és minősítéséről köteles tájékoztatni a KSZF-et.

(4) A KSZF által ellátott feladatokért fizetendő közbeszerzési díj (amely a központosított közbeszerzés keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékének legfeljebb 2%-a) azt a keretet terheli, amelynek terhére a beszerzés megvalósul.

(5) A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés vagy keretmegállapodás, és a keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján egyedi szerződés jön létre. A keretmegállapodás az összesített intézményi igények alapján a KSZF által lebonyolított keretmegállapodásos eljárás első szakaszának eredményeképpen jön létre. Keretmegállapodás legfeljebb 4 évre köthető. A keretmegállapodásos eljárás második szakaszát keretszerződés vagy egyedi szerződés zárja le. A keretszerződést a KSZF köti az összesített intézményi igények alapján lebonyolított közbeszerzési eljárás, valamint a keretmegállapodásos eljárás második részében lebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeképpen. A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés szintén legfeljebb 4 évre köthető. A Minisztérium a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékbeszerzéseit a KSZF által kötött keretszerződés esetén, egyoldalú jognyilatkozattal (megrendeléssel) valósítja meg. A megrendelés teljesítése során előleg nem fizethető.

(6) Ha a KSZF keretmegállapodásos eljárást folytat le, az eljárás második, keretszerződés megkötésére irányuló részét bonyolíthatja a KSZF, vagy az igényt bejelentő Minisztérium önállóan a Rendeletben meghatározott eljárásrend szerint. A KSZF az intézmények összesített, konkrét igénye alapján a Kbt. -ben meghatározott eljárással bonyolítja le a keretmegállapodásos eljárás második részét, melynek eredményeképpen keretszerződést köt. Az intézmények beszerzési igényeiket a második rész lezárásaként megkötött keretszerződés terhére kibocsátott megrendeléssel elégíthetik ki.

(7) A kiemelt termékek közbeszerzése minisztériumi (saját) hatáskörben akkor valósítható meg, ha:

a) a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzés határidőre nem valósítható meg;

b) a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás;

c) lehetőség nyílt más intézmény készletének átvételére, és ez megfelel az állami normatíváknak;

d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (pl. azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tudja beszerezni.

(8) A (7) bekezdés b) és d) pontjaiban szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés feltétele, hogy a Minisztérium beszerzési igényét előzetesen, a Rendelet 17. §-ban foglalt adatszolgáltatást teljesítve a központosított közbeszerzési portálon elektronikus úton bejelentette.

(9) A Minisztérium a saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzés becsült értékének kiszámítása során mindazon beszerzések értékét köteles egybeszámítani, függetlenül attól, hogy azokat a központosított közbeszerzési rendszer keretében vagy saját hatáskörben szerezte be, amelyek vonatkozásában fennállnak a Kbt. 40. §-ában meghatározott feltételek. A saját hatáskörben megvalósított beszerzés részletes szabályait a Rendelet 7-10. §-ai szabályozzák.

VII. A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁR ALATTI BESZERZÉSEK LEFOLYTATÁSÁNAK MENETE ÉS FELELŐSSÉGI RENDJE

27. § (1) Azon beszerzések esetében, amelyek minisztériumi szinten közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésnek minősülnek, az abban érintett önálló szervezeti egység vezetője saját hatáskörben jogosult a beszerzést megvalósítani.

(2) Amennyiben a szervezeti egység vezetője a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében közbeszerzés lefolytatásáról dönt, úgy arra vonatkozóan a közbeszerzési eljárásokra érvényes - jelen szabályzatban szereplő -rendelkezéseket köteles figyelembe venni.

(3) Valamennyi visszterhes beszerzés megvalósítása előtt, a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetője köteles a Gazdálkodási Szabályzat beszerzésekre vonatkozó adatlapját kitöltve a közbeszerzési ügyintéző részére eljuttatatni. A közbeszerzési ügyintéző megállapítja, hogy az adott beszerzés minisztériumi szinten közbeszerzésnek vagy közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésnek minősül-e.

(4) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéssel kapcsolatos szerződést - a Minisztérium Gazdálkodási Szabályzata rendelkezéseinek megfelelően - a kötelezettségvállalásra jogosult vezető írja alá.

VIII. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSI RENDJE

28. § A Minisztérium belső ellenőrzése keretében köteles ellenőriztetni a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, döntési mechanizmusának rendjét.

1. számú függelék

A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó, hatályos jogszabályok jegyzéke

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény

Hatályos: 2004. május 1-jétől

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról szóló 272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet

Hatályos: 2004. január 1-jétől

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet Hatályos: 2004. május 1-jétől

A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet Hatályos: 2004. május 1-jétől

Az államtitkok, szolgálati titkok, nemzetbiztonságot érintő beszerzések szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet

Hatályos: 2004. május 1-jétől

A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

Hatályos: 2008. január 1-jétől

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004 (V. 25.) Korm. rendelet Hatályos: 2004. június 2-ától

A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet

Hatályos: 2004. május 1-jétől

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 14/2010. (X. 29.) NFM rendelet

Hatályos: 2010. október 30-ától

A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról szóló 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet

Hatályos: 2004. szeptember 11-től

A 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő, a közösségi értékhatárt el nem érő értékű beszerzések sajátos szabályairól szóló 256/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet

Hatályos: 2010. november 9-től

2. számú függelék

A közbeszerzési értékhatárok

A következőkben meghatározott értékhatárok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre, így a Minisztériumra is vonatkoznak.

I. Közösségi értékhatárok:

A 1177/2009/EK számú bizottsági rendelet által 2010. január 1-jétől alkalmazni rendelt, a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok - melyek 2011. évben is változatlanul irányadók - a következők:

A Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozóan):

1. 125 000 euró (a korábbi 133 000 euró értékhatár helyett)

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 32 861 250 forint;

klasszikus ajánlatkérők árubeszerzései és a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetén (kivétel: Kbt. 3. számú melléklet 8. számú csoportjába tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, valamint az 5. csoportban szereplő egyes távközlési szolgáltatásokat)

2. 193 000 euró (a korábbi 206 000 euró értékhatár helyett),

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 50 737 770 forint;

Kbt. 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetén, valamint a Kbt. 3. számú melléklet 8. számú csoportjába tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások, valamint az 5. csoportban szereplő egyes távközlési szolgáltatások esetén

3. 4 845 000 euró (a korábbi 5 150 000 euró értékhatár helyett),

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 273 702 050 forint.

Építési beruházások és építési koncesszió esetén

4. a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár

a) a Kbt. 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

b) a Kbt. 32. § a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

II. Nemzeti értékhatárok:

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény nem módosította a 2010. december 31-éig irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, erre tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2011. január 1-jétől 2011. december 31-éig:

- árubeszerzés esetében: 8 millió forint;

- építési beruházás esetében: 15 millió forint;

- építési koncesszió esetében: 100 millió forint;

- szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint;

- szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint;

III. Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések:

A II. pontban meghatározott nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések:

a) árubeszerzés esetében: 8 millió forintig

b) építési beruházás esetében: 15 millió forintig

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forintig

3/a. számú függelék

3/b. számú függelék

4. számú függelék

5. számú függelék

Az országosan kiemelt termékek jegyzéke a 168/2004. (VI. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján

A termék megnevezése

Kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Beszédcélú kapcsolók, készülékek és kapcsolódó szolgáltatások

- Aktív és passzív hálózati elemek

- Mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Zártcélú mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Kommunikációs eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások

Információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások

- Szoftverrendszerek és elemeik

- Hardverrendszerek és elemeik

- Digitális vizuáltechnikai eszközök

- Szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatások

- Hardverrendszerekhez, kiegészítőikhez kapcsolódó szolgáltatások

- Digitális vizuáltechnikai eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások

Irodatechnikai berendezések és szolgáltatások

- Nyomtatók

- Másolók és sokszorosítók

- Iratmegsemmisítő gépek

- Irodatechnikai termékekhez kapcsolódó szolgáltatások

Irodabútorok

- Irodai asztalok

- Irodai szekrények, tároló bútorok

- Irodai ülőbútorok

- Irodabútorokhoz kapcsolódó szolgáltatások

Papíripari termékek és irodaszerek

- Papírok

- Papírtermékek

- Számítógép-kiírópapírok

- Irodaszerek és írószerek

- Papíripari termékekhez kapcsolódó szolgáltatások Gépjárművek

- Személyszállító gépjárművek

- Haszongépjárművek

- Gépjármű-flottaüzemeltetési szolgáltatások

- Gépjárművekhez kapcsolódó szolgáltatások

- Szárazföldi jármű-casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Gépjármű-üzemanyagok

- Gépjármű-üzemanyag tankautós kiszállítással (nagykereskedelem)

- Gépjármű-üzemanyag és üzemanyagkártya töltőállomási kiszolgálással (kiskereskedelem)

Utazásszervezések

- Nemzetközi utazásszervezések

Egészségügyi termékek

- Tisztító hatású eszközfertőtlenítő szerek

- Röntgen-kontrasztanyagok

- Kötésrögzítő kötszerek

- Műtéti kötszerek

- Primer sebfedők

- Orvosi kesztyűk

- Infúziós és transzfúziós szerelékek

- Intravénás kanülök

- Egyszer használatos fecskendők

- Egyszer használatos injekciós tűk

- Zárt vérvételi rendszerek

Étkezési hozzájárulás juttatását támogató szolgáltatások

Elektronikus közbeszerzési szolgáltatások - elektronikus árlejtés szolgáltatás

6. számú függelék

Közbeszerzési eljárás alól kivett beszerzések köre

I. Közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetében:

(1) Valamennyi beszerzés esetén alkalmazható kivételek:

a) a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

b) a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzése, illetőleg szolgáltatások megrendelésére, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkével;

c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzés, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;

d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzések, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződésprojekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik;

e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzés;

f) olyan beszerzés, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét.

(2) Szolgáltatás beszerzése esetében alkalmazható kivételek:

a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést;

b) a Kbt. 3. számú mellékletének 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az

árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;

c) műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;

d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

g) ha a szolgáltatást a Kbt. 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.

h) A Kbt. 21/B. §-ának értelmében (hatályos 2010. október 29. napjától), a Kbt. 4. melléklete szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Az ajánlatkérőnek a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie.

II. Nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések, az új egyszerű közbeszerzési eljárás esetében:

a) a Kbt. 29. § szerinti kivételek azzal, hogy az (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;

b) tankönyv beszerzése, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

c) a Kbt. 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások és hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység;

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése;

e) a Kbt. 4. sz. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatások, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt;

f) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzés, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

g) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzése;

h) a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő beszerzések (azzal, hogy a közösségi értékhatárt el nem érő értékű elnökségi beszerzésekre a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő, a közösségi értékhatárt el nem érő értékű beszerzések sajátos szabályairól 256/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet állapít meg külön eljárási szabályokat);

i) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.