32021R0697[1]
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/697 RENDELETE
(2021. április 29.)
az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (4) bekezdésére, 183. cikkére, valamint 188. cikkének második bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) Az Unió geopolitikai környezete az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott. Az Európával szomszédos régiókban instabil a helyzet, és az Unió olyan összetett és kihívásokkal teli környezettel néz szembe, amelyben egyrészt új fenyegetések, például hibrid támadások és kibertámadások jelennek meg, másrészt visszatérnek a hagyományosabb kihívások. E helyzettel szembesülve mind az európai polgárok, mind pedig politikai vezetőik egyetértenek abban, hogy kollektíven többet kell tenni a védelem területén.
(2) A védelmi ágazatot a védelmi felszerelések árának növekedése, valamint magas kutatási és fejlesztési (K+F) költségek jellemzik, ami korlátozza az új védelmi programok indításának lehetőségét, és közvetlen hatással van az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességére és innovációs kapacitására. Tekintettel e költségnövekedésre, a nagyszabású, új generációs védelmi rendszerek és az új védelmi technológiák kifejlesztését uniós szinten kell támogatni annak érdekében, hogy javuljon a tagállamok közötti együttműködés a védelmi felszerelésekre irányuló beruházások terén.
(3) Az "Európai védelmi cselekvési terv" című, 2016. november 30-i közleményében a Bizottság vállalta, hogy kiegészíti, megerősíti és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi technológiai és ipari képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációs ereje és hatékonysága Unió-szerte és az Unión túl. A Bizottság továbbá elkötelezte magát az Unióban egy nagyobb mértékben integrált védelmi piac létrejöttének támogatása, valamint a belső piacon az európai védelmi termékek és technológiák iránti kereslet támogatása mellett, így növelve a nem uniós forrásoktól való függetlenséget. A Bizottság így különösen javaslatot tett egy Európai Védelmi Alap felállítására egyrészt a védelmi termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, másrészt a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzésének és karbantartásának előmozdítása érdekében. Az Európai Védelmi Alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti támogatást, és a védelem területén az együttműködés fokozására, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat, továbbá támogatná az együttműködést a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa alatt.
(4) Az Európai Védelmi Alapnak hozzá kell járulnia egy erős, versenyképes és innovatív EDTIB-hez, és ki kell egészítenie az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezéseket és különösen a védelmi ágazatban az Unión belüli transzferekről és közbeszerzésről 2009-ben elfogadott 2009/43/EK (3) és 2009/81/EK (4) európai parlamenti és tanácsi irányelvet.
(5) Az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs kapacitásának javításához való hozzájárulás érdekében, integrált megközelítést követve, egy Európai Védelmi Alapot (a továbbiakban: az alap) kell létrehozni, hétéves időtartamra, hogy ezáltal időtartama összhangban legyen az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (5) meghatározott, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamával (a továbbiakban: a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret). Az alap célja, hogy erősítse az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát és technológiai autonómiáját, hozzájárulva ezáltal az Unió stratégiai autonómiájához oly módon, hogy a védelmi termékek és technológiák kutatási és fejlesztési szakaszaiban Unió-szerte támogatja a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést, valamint a vállalkozások, a kutatóközpontok, a nemzeti közigazgatások, a nemzetközi szervezetek és az egyetemek közötti együttműködést. Az innovatívabb megoldások biztosítása, valamint a nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell és elő kell segítenie a védelmi ágazatban a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló együttműködésének bővítését. Az Unión belül a közös védelmi képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika keretében kerülnek azonosításra, különösen a képességfejlesztési terv (CDP) segítségével, ugyanakkor az átfogó stratégiai kutatási menetrend (OSRA) is meghatároz közös védelmi kutatási célokat.
A releváns prioritások megvalósítását más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés (PESCO) is támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és azok kihasználása révén, a biztonság és a védelem területén fennálló uniós szintű törekvések megvalósítása érdekében. Adott esetben regionális és nemzetközi prioritások - ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra - szintén figyelembe vehetők, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák egyetlen tagállam vagy társult ország részvételét sem, törekedve ugyanakkor a felesleges párhuzamosságok elkerülésére is.
(6) A védelmi képességek fejlesztéséhez kapcsolódó kutatási szakasz döntő fontosságú, mivel megteremti az európai ipar védelmitermék-fejlesztési kapacitásának és autonómiájának, valamint a tagállamok mint az említett termékek végfelhasználói függetlenségének alapjait. A kutatási szakasz jelentős kockázatokat foglalhat magában, különösen az alacsony érettségi szint és a technológiák forradalmi jellege kapcsán. A kutatási szakaszt rendszerint követő fejlesztési szakasz szintén komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációját. Az alapnak ennélfogva erősítenie kell a kutatási és a fejlesztési szakasz közötti kapcsolatot.
(7) Az alap nem támogat alapkutatásokat - azokat más támogatási programok keretében célszerű támogatni -, de az alap támogatása kiterjedhet olyan védelemorientált alapvető kutatásokra, amelyek vélhetően alapul szolgálhatnak felismert vagy várható problémák megoldásához vagy új lehetőségek megteremtéséhez.
(8) Az alap új védelmi termékekkel és technológiákkal, valamint már létező védelmi termékek és technológiák korszerűsítésével - ideértve azok interoperabilitását is - kapcsolatos tevékenységeket is támogathat. A már létező védelmi termékek és technológiák korszerűsítését célzó tevékenységek kizárólag akkor támogathatók, ha a végrehajtásukhoz szükséges, előzetesen létező információk elérhetőségét valamely nem társult harmadik ország, illetve nem társult harmadik ország valamely szervezete nem korlátozza oly módon, amely lehetetlenné tenné a tevékenység végrehajtását. Elő kell írni, hogy az uniós támogatás kérelmezésekor a jogalanyok nyújtsák be a vonatkozó információkat a korlátozások hiányának megállapítása érdekében. Ilyen információk hiányában nem kerülhet sor uniós támogatásra.
(9) Az alapnak támogatást kell nyújtania a forradalmi védelmi technológiák kifejlesztéséhez vezető tevékenységekhez. Mivel a forradalmi technológiák nem hagyományos védelmi szereplőktől származó koncepciókon és ötleteken is alapulhatnak, az alapnak megfelelő rugalmasságot kell biztosítania az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és az ilyen tevékenységek végrehajtása tekintetében.
(10) Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartsák e rendelet végrehajtása során, az olyan védelmi termékekre vagy technológiákra vonatkozó tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja, nem részesülhetnek támogatásban az alap keretében. E tekintetben az új védelmi termékekkel vagy technológiákkal kapcsolatos tevékenységek támogathatóságának többek között a nemzetközi jog fejlődésétől kell függenie. Továbbá a halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban, szintén nem támogathatók az alapból, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az alapból támogatást nyújtsanak védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellenintézkedések kidolgozására irányuló tevékenységekhez.
(11) A harmonizált védelmi képességekre vonatkozó harmonizált követelményekkel, valamint a közös műszaki előírásokkal és szabványokkal kapcsolatos megegyezés nehézsége akadályozza a határokon átnyúló együttműködést a tagállamok, illetve a különböző tagállamokban letelepedett jogalanyok között. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat megnövekedett mértékű széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket, megugró költségeket, felesleges átfedéseket, valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni a közös műszaki előírásokról való megállapodást. Az alapból támogathatók a harmonizált védelmi képességekre vonatkozó közös követelmények kialakítását eredményező tevékenységek, valamint azok a tevékenységek is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő, különösen abban az esetben, ha támogatják az interoperabilitást.
(12) mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek erősítésével és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, az alapból támogathatók a védelmi termékekkel és technológiákkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést célzó tevékenységek.
(13) mivel az alap célja különösen a jogalanyok és a tagállamok közötti együttműködés fokozása Unió-szerte, a tevékenységek akkor támogathatók az alapból, ha azok jogalanyoknak legalább három különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett legalább három támogatható jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködésével valósulnak meg. Ezen támogatható jogalanyok közül legalább három olyan jogalanyt, amelyek legalább két különböző tagállamban vagy társult országban rendelkeznek letelepedési hellyel, a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon jogalany, és e jogalanyok nem ellenőrizhetik egymást. Ebben az összefüggésben "ellenőrzés" alatt az arra vonatkozó képesség értendő, hogy valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakoroljanak. Figyelembe véve a forradalmi védelmi technológiáknak, valamint a tanulmányoknak a sajátosságait, ezeket a tevékenységeket egyetlen jogalany is végezheti. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alapból a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzések is támogathatók.
(14) A 2013/755/EU tanácsi határozat (6) alapján a tengerentúli országokban vagy területeken letelepedett szervezetek támogathatók, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra is, amelyhez az adott tengerentúli ország vagy terület tartozik.
(15) mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának erősítésére irányul, elvben csak olyan, az Unióban vagy a társult országokban letelepedett jogalanyok támogathatók, amelyek nem állnak nem társult harmadik ország, illetve nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben "ellenőrzés" alatt az arra vonatkozó képesség értendő, hogy valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakoroljanak. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, a címzettek és az alapból támogatásban részesülő valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók infrastruktúráinak, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult harmadik ország területén kell elhelyezkedniük, a címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók ügyvezetési struktúrái letelepedési helyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie. Ennek megfelelően a valamely nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok, valamint az olyan jogalanyok, amelyek az Unióban vagy egy társult országban telepedtek le, de ügyvezetési struktúráik letelepedési helye valamely nem társult harmadik országban található, nem jogosultak arra, hogy címzettként vagy alvállalkozóként részt vegyenek valamely tevékenységben. Az Unió és tagállamai alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében ezeket a jogosultsági feltételeket az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 176. cikkétől eltérve a közbeszerzés révén nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.
(16) Bizonyos körülmények fennállása esetén lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint a címzettek és az alap keretében támogatott valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak nem társult harmadik országok, illetve nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ezzel összefüggésben azok az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek címzettként vagy valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozóként támogatásra jogosultak, ha teljesülnek az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó szigorú feltételek. Az ilyen jogalanyok részvétele nem lehet ellentétes az alap célkitűzéseivel. A pályázóknak a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. E tekintetben az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami nehézségeket szintén figyelembe kell venni.
(17) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések keretében nem bocsátható rendelkezésre - sem közvetlenül, sem közvetve - pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás a jegyzékbe vett jogi személyek, szervezetek és szervek számára, illetve javára. Ennélfogva ezek a jegyzékbe vett szervezetek, valamint a tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló szervezetek nem kaphatnak támogatást az alapból.
(18) Az uniós támogatás a költségvetési rendelettel összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda. Bizonyos kellően indokolt és rendkívüli körülmények fennállása esetén azonban a költségvetési rendelet 195. cikke első bekezdésének e) pontjával összhangban pályázati felhívás kiírása nélkül is odaítélhető uniós támogatás. Mivel a támogatásnak a költségvetési rendelet 195. cikke első bekezdésének e) pontjával összhangban történő odaítélése eltérést jelent a támogatások versenypályázati felhívásokat követő odaítélésére vonatkozó főszabálytól, ezeket a rendkívüli körülményeket szigorúan kell értelmezni. Ezzel összefüggésben ahhoz, hogy pályázati felhívás kiírása nélkül lehessen vissza nem térítendő támogatást nyújtani, a Bizottságnak - amelyet e tekintetben a tagállamok bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) segít - értékelnie kell, hogy a javasolt tevékenység milyen mértékben felel meg az alap célkitűzéseinek az ellátási lánc egészében megvalósuló, határokon átnyúló ipari együttműködés és verseny tekintetében.
(19) Ha egy konzorcium támogatható tevékenységben szeretne részt venni, és az uniós támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagját koordinátornak. A koordinátor a konzorcium Bizottsággal való kapcsolattartása tekintetében a fő kapcsolattartó.
(20) Amennyiben az alapból támogatásban részesülő tevékenységet a tagállamok vagy társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a címzettek számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak a tevékenység tekintetében elért haladására vonatkozóan konzultálnia kell a projektmenedzserrel annak érdekében, hogy a projektmenedzser biztosítani tudja a határidőknek a címzettek általi betartását. A projektmenedzsernek közölnie kell a Bizottsággal a tevékenység tekintetében elért haladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy teljesültek-e a kifizetés feltételei.
(21) Az alapot közvetlen irányítás keretében kell végrehajtani a végrehajtás hatékonyságának és eredményességének maximalizálása és az egyéb uniós kezdeményezésekkel való teljes összhang biztosítása érdekében. Ezért a továbbiakban is a Bizottságnak kell felelnie a kiválasztási és odaítélési eljárásokért, beleértve az etikai ellenőrzéseket és értékeléseket is. Indokolt esetben azonban a Bizottság a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjában említettek szerint szerveket költségvetés-végrehajtási feladatokkal bízhat meg az alapból támogatásban részesülő egyedi tevékenységek tekintetében, például, ha az adott tevékenységet társfinanszírozó tagállamok projektmenedzsert jelöltek ki, feltéve, hogy teljesülnek a költségvetési rendelet követelményei. Az ilyen, költségvetés-végrehajtási feladatokkal való megbízás elősegítené a társfinanszírozott tevékenységek irányításának egyszerűsítését, és biztosítaná a finanszírozási megállapodás, valamint a konzorcium és a tevékenységet társfinanszírozó tagállamok által kijelölt projektmenedzser által megkötött szerződés közötti zökkenőmentes koordinációt.
(22) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatott fejlesztési tevékenységek pénzügyi szempontból életképesek legyenek, a pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy a tevékenység azon költségeit, amelyekre az uniós támogatás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fedezik.
(23) A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A Bizottság megadhatna többféle olyan konstrukciót, amelyet a tagállamok önkéntes alapon alkalmazhatnának az együttműködésen alapuló fejlesztésekkel és közbeszerzésekkel kapcsolatos nehézségek pénzügyi szempontból történő kezelése érdekében. Az ilyen pénzügyi konstrukciók alkalmazása - az alap keretében támogatott projektek esetében is - elősegítheti az együttműködésen alapuló, határokon átnyúló védelmi projektek elindítását, valamint a védelmi kiadások hatékonyságának növelését.
(24) Tekintettel a védelmi iparnak, vagyis egy olyan területnek a sajátosságaira, ahol a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amelyek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák összes beszerzését is ellenőrzik, a kivitelt is ideértve, a védelmi ágazat működése nem követi a tradicionálisabb piacokon érvényesülő hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért nem tud jelentős önfinanszírozású védelmi K+F projekteket végrehajtani, és gyakran teljes mértékben a tagállamok és a társult országok finanszírozzák az összes K+F költséget. Az alap célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, különösen a különböző tagállamok és társult országok jogalanyai közötti együttműködés elősegítése céljából és a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett, az elszámolható költségek akár egészét fedezni kell a prototípus-fejlesztési szakaszt megelőzően végzett tevékenységek esetében.
(25) A prototípus-fejlesztési szakasz kulcsfontosságú szakasz: a tagállamok vagy a társult országok általában ebben a szakaszban döntenek konszolidált beruházásukról, és indítják el jövőbeli védelmi termékeik vagy technológiáik beszerzésének folyamatát. Ez az oka annak, hogy e konkrét szakaszban a tagállamok és a társult országok megállapodnak a szükséges kötelezettségvállalásokról, ideértve a költségmegosztást és a projektben való szerepvállalást is. Kötelezettségvállalásuk hitelességének biztosítása érdekében az alapból nyújtott támogatás szokásos esetben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át.
(26) A prototípus-fejlesztési szakaszt követő tevékenységek esetében legfeljebb 80 %-os támogatást helyénvaló előirányozni. Ilyen tevékenységek, amelyek közelebb állnak a termékek és a technológiák véglegesítéséhez, még mindig jelentős költségekkel járhatnak.
(27) A védelmi ágazatban érdekelt felek sajátos közvetett - például a biztonsággal kapcsolatos - költségekkel szembesülnek. Továbbá az érdekelt felek egy olyan egyedi piacon dolgoznak, ahol - a keresleti oldalról jelentkező igény hiányában - nem tudják olyan módon megtéríttetni a K+F költségeket, mint a polgári ágazatban. Ezért helyénvaló a tevékenység összes elszámolható közvetlen költségére alkalmazott 25 %-os átalányfinanszírozást lehetővé tenni, valamint engedélyezni a címzettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően meghatározott elszámolható közvetett költségek elszámolását, amennyiben ezt a gyakorlatot az adott nemzeti hatóságok összehasonlítható, a védelem területén megvalósuló tevékenységek esetében elfogadják, és ha az adott gyakorlatról a címzett tájékoztatta a Bizottságot.
(28) A határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételével folytatott tevékenységek elősegítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az alap célkitűzéseihez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért helyénvaló lehetővé tenni a magasabb támogatási arány alkalmazását, amely az összes részt vevő jogalany javát szolgálja.
(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy felhasználni a technológiát, különösen határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, különösen egy központi beszerző szerven keresztül.
(30) Az alapból támogatásban részesülő tevékenységeknek piacközpontúaknak és keresletalapúaknak, valamint közép- és hosszú távon kereskedelmileg életképeseknek kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. A fejlesztési tevékenységek jogosultsági feltételei között ezért figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamoknak szándékukban áll koordinált módon - például egyetértési megállapodás vagy szándéknyilatkozat révén - beszerezni a végterméket, illetve felhasználni a technológiát. A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó odaítélési feltételek között figyelembe kell venni továbbá azt, hogy a tagállamok politikailag vagy jogilag vállalták-e, hogy koordinált módon közösen használják, tulajdonolják, illetve tartják karban a végterméket vagy technológiát.
(31) Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési feltételnek annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a védelmi kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat.
(32) A PESCO projektekkel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységeknek folyamatosan biztosítaniuk kell a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok jogalanyai között, és ezzel közvetlenül hozzá kell járulniuk az alap célkitűzéseinek eléréséhez. Kiválasztásuk esetén e tevékenységek tekintetében ezért indokolt magasabb támogatási arányt alkalmazni.
(33) A Bizottság figyelembe veszi az (EU) 2021/695európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket a felesleges párhuzamosságok elkerülése, valamint a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspiráció és szinergiák biztosítása érdekében.
(34) A kiberbiztonság és a kibervédelem egyre jelentősebb kihívást jelent, és a Bizottság, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felismerte annak szükségességét, hogy szinergiákat kell kialakítani az e rendelet hatálya alá tartozó kibervédelmi tevékenységek és a kiberbiztonsággal kapcsolatos - például az "Ellenálló képesség, elrettentés, védelem: az Unió erőteljes kiberbiztonságának kiépítése" című, 2017. szeptember 13-i közös bizottsági közleményben bejelentett - uniós kezdeményezések között. Így különösen az érdekelt feleknek a kiberreziliencia javítása érdekében szinergiák kialakítására kell törekedniük a kiberbiztonság polgári és védelmi dimenziói között.
(35) Integrált megközelítést kell biztosítani a Bizottság által a költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban elindított, a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés (PADR) és az (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) hatálya alá tartozó tevékenységek összehangolásával és a részvételi feltételek összehangolásával. Az említett integrált megközelítésnek egy koherensebb eszköztárat kell létrehoznia, valamint növelnie kell az alap innovációs, együttműködési és gazdasági hatását, elkerülve ugyanakkor a felesleges párhuzamosságokat és a szétaprózódást. Biztosítania kell továbbá az alap hozzájárulását a védelmi célú kutatások eredményeinek jobb hasznosításához is, a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett megszüntetve a kutatás és a fejlesztés szakaszai közötti szakadékot, valamint előmozdítva az innováció minden formáját, a forradalmi védelmi technológiákat is beleértve. Továbbá adott esetben a polgári területen is várhatóak pozitív tovagyűrűző hatások.
(36) Amennyiben ez az adott tevékenység sajátosságaira tekintettel helyénvaló, az alap célkitűzéseit az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott InvestEU Alap keretében nyújtott pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok útján is támogatni kell.
(37) Az alapból nyújtott támogatást arányos mértékben kell felhasználni a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére, és a tevékenységek nem eredményezhetnek átfedéseket a magánfinanszírozással, illetve nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, és nem torzíthatják a versenyt a belső piacon. A tevékenységeknek egyértelmű értéktöbbletet kell biztosítaniuk az Unió számára.
(38) Az uniós támogatás formáit és végrehajtási módszereit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek a teljesítését és az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Az említett választás keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
(39) A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján el kell fogadnia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves munkaprogramokat, figyelembe véve az EDIDP és a PADR terén levonható kezdeti tanulságokat. A Bizottságot a munkaprogram összeállításában a bizottságnak kell segítenie. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Ezzel összefüggésben a bizottság nemzeti védelmi és biztonsági szakértői összetételben is ülésezhet a Bizottságnak való szakmai segítségnyújtás céljából, amibe a minősített adatoknak a tevékenységek keretei között történő védelmét illetően biztosított tanácsadás is beletartozik. A tagállamok maguk jelölik ki képviselőiket az említett bizottságba. A bizottság tagjai számára még a korai szakaszban érdemi lehetőségeket kell biztosítani arra, hogy megvizsgálják a végrehajtási jogi aktusok tervezetét és véleményt nyilvánítsanak róluk.
(40) A munkaprogramokban foglalt kategóriáknak adott esetben funkcionális követelményeket kell tartalmazniuk, hogy ezáltal az ágazat számára egyértelmű legyen, hogy a kidolgozásra kerülő képességeknek milyen funkciókat és feladatokat kell majd ellátniuk. E követelményeknek egyértelműen jelezniük kell az elvárt teljesítményt, de nem irányulhatnak konkrét megoldásokra vagy konkrét jogalanyokra, és nem akadályozhatják a versenyt a pályázati felhívások szintjén.
(41) A munkaprogramok fejlesztése során a Bizottságnak - a bizottsággal folytatott megfelelő konzultációk útján - a felesleges átfedéseknek a javasolt kutatási tevékenységek vagy fejlesztési tevékenységek keretében való elkerülését is biztosítania kell. Ezzel kapcsolatban a Bizottság előzetes értékelést végezhet az Unióban már létező képességekkel vagy már támogatott kutatási vagy fejlesztési projektekkel való esetleges párhuzamosságokra vonatkozóan.
(42) A Bizottságnak a védelmi termékek és technológiák teljes ipari életciklusa során gondoskodnia kell a munkaprogramok koherenciájáról.
(43) A munkaprogramoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határokon átnyúló részvételét.
(44) A védelmi ágazattal kapcsolatos szakértelmének kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökségnek megfigyelői státusszal kell rendelkeznie a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a bizottság munkáját.
(45) E rendelet hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékletének a mutatók tekintetében történő szükség szerinti módosítása és e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(46) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogramok elfogadására, valamint a támogatásnak a kiválasztott kutatási és fejlesztési tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. A kutatási és fejlesztési tevékenységek végrehajtása során figyelembe kell venni különösen a védelmi ágazat sajátosságait, így különösen a tagállamoknak, a társult országoknak, vagy mindkettőnek a tervezési és beszerzési folyamat tekintetében fennálló felelősségét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.
(47) A Bizottságnak össze kell állítania a független szakértők jegyzékét. Az említett független szakértők biztonsági referenciáit a megfelelő tagállam hitelesíti. Az említett jegyzék nem tehető közzé. A független szakértőket készségeik, tapasztalataik és tudásuk alapján kell kiválasztani, a számukra kijelölendő feladatok szem előtt tartásával. Amennyiben lehetséges, a Bizottságnak a független szakértők kijelölésekor megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a készségek, a tapasztalat, a tudás, a földrajzi sokféleség és a nemek tekintetében kiegyensúlyozott összetételt érjen el a független szakértői csoportokban és az értékelést végző bizottságokban, az adott tevékenységi területen fennálló helyzetet is figyelembe véve. Emellett a független szakértők megfelelő rotációjának biztosítására, valamint a magánszektor és a közszektor közötti megfelelő egyensúlyra is törekedni kell.
(48) Helyénvaló előírni, hogy független szakértők ne végezzenek értékelést, tanácsadást vagy segítségnyújtást olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben - mindenekelőtt az értékelés időpontjában betöltött pozíciójukra tekintettel - összeférhetetlenség áll fenn. Különösen nem szabad olyan helyzetben lenniük, hogy a kapott információkat az általuk értékelt konzorcium kárára használhassák fel.
(49) A Bizottságnak - miután a független szakértők segítségével elvégezte az ajánlatok értékelését - ki kell választania az alapból támogatásban részesülő tevékenységeket. A tagállamokat tájékoztatni kell az értékelés eredményéről a kiválasztott tevékenységek ranglistájával együtt, valamint a támogatott tevékenységek terén elért haladásról.
(50) Az új védelmi termékekre vagy technológiákra, illetve a meglévő védelmi termékek és technológiák korszerűsítésére vonatkozó javaslattételkor a pályázóknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják az etikai alapelveket, így például az emberek jóllétével és az emberi génállomány védelmével kapcsolatos elveket, amelyeket a vonatkozó uniós, nemzeti és nemzetközi jog - többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és adott esetben annak jegyzőkönyvei - is rögzítenek. A Bizottságnak szisztematikusan át kell világítania az ajánlatokat a súlyos etikai kérdéseket felvető ajánlatok azonosítása érdekében. Adott esetben az ilyen ajánlatokat etikai értékelésnek kell alávetni.
(51) A nyitott belső piac támogatása érdekében ösztönözni kell a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok konzorciumi tagként, alvállalkozóként vagy az ellátási láncban részt vevő más jogalanyként történő részvételét.
(52) A Bizottságnak az alap eredményessége érdekében párbeszéd fenntartására kell törekednie a tagállamokkal és az ágazattal. Társjogalkotóként és az egyik fő érdekelt félként az Európai Parlamentnek is szerepet kell vállalnia e tekintetben.
(53) Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget határoz meg az alap számára, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (13) (a továbbiakban: a 2020. december 16-i intézményközi megállapodás) 18. pontja értelmében. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek, és minimális többletköltséggel járjanak.
(54) Az alapra - eltérő rendelkezés hiányában - a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és a pénzügyi támogatásra - vonatkozó szabályokat.
(55) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és - vissza nem térítendő támogatás, pénzdíjak és közbeszerzés útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő - végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok általános feltételrendszert is tartalmaznak az Unió költségvetésének védelmére vonatkozóan.
(56) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14), valamint a 2988/95/EK, Euratom (15), a 2185/96/Euratom, EK (16) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (17) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok - többek között a csalás - megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.
Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(57) Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (19) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja az említett harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.
(58) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján az alapot egyedi nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az alap gyakorlatban kifejtett hatásai. A Bizottságnak - többek között e rendelet megfelelő módosításaira vonatkozó javaslatok előterjesztése céljából - legkésőbb négy évvel az alap végrehajtási időszakának kezdetét követően el kell végeznie az időközi értékelést. A Bizottságnak az alap végrehajtási időszakának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósítás eredményeinek, valamint - az adott időpontban lehetséges mértékben - a végrehajtás eredményeinek és az alap hatásainak szempontjából kell vizsgálnia. Azzal összefüggésben a végső értékelő jelentésnek azt is segítenie kell meghatározni, hogy az Unió a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén mely területeken függ harmadik országoktól. A végső jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alapból támogatásban részesülő projektekben való, határokon átnyúló részvételét, valamint a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell, továbbá azt is, hogy az alap miként járul hozzá a CDP-ben azonosított hiányosságok kezeléséhez; emellett pedig a jelentésnek a címzettek származási országára, az egyes tevékenységekben részt vevő tagállamok és társult országok számára, és a keletkezett szellemitulajdon-jogok felosztására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.
(59) A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az alap végrehajtását, és éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára az elért haladásról, többek között arról, hogy az EDIDP és a PADR során azonosított és levont tanulságokat hogyan veszik tekintetbe az alap végrehajtása során. Ennek érdekében a Bizottságnak meg kell hoznia a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket. A jelentés nem tartalmazhat érzékeny információkat.
(60) Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez kapcsolódóan elfogadott Párizsi Megállapodás (20) végrehajtására és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak teljesítésére tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, az alap hozzájárul az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint azon általános célkitűzés megvalósításához, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a éghajlatpolitikai célok elérését támogassa. A releváns intézkedések meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig annak félidős értékelése keretében kerül majd sor.
(61) Tekintettel a biológiai sokféleség drámai csökkenése ellen folytatott küzdelem fontosságára, e rendelet hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint azon általános célkitűzés megvalósításához, hogy a 2024-ben a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások kitegyék a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret keretében eszközölt éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig annak 10 %-át, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések közötti meglévő átfedéseket a 2020. december 16-i intézményközi megállapodással összhangban.
(62) mivel az alap csak a védelmi termékek és technológiák kutatási és fejlesztési szakaszait támogatja, a támogatott tevékenységek eredményeként létrejövő védelmi termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót elvben nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok, kivéve, ha az uniós támogatásra közbeszerzés révén kerül sor. Ugyanakkor kutatási tevékenységek esetében lehetőséget kell biztosítani az érdekelt tagállamok és társult országok számára, hogy a támogatott tevékenységek eredményeit felhasználják az együttműködésen alapuló további fejlesztésben való részvételre.
(63) Az uniós támogatás nem befolyásolhatja a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK irányelvvel összhangban történő, Unión belüli transzferét, sem pedig a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét. A katonai felszerelések és technológiák tagállamok általi kivitelét a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (21) szabályozza.
(64) Az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeire nézve kedvezőtlen hatást gyakorolhat az alap működésének megkezdése előtt vagy annak keretein kívül keletkezett érzékeny háttér-információk - többek között adatok, know-how vagy információk - felhasználása, vagy illetéktelen személyek hozzáférése az alapból támogatásban részesülő tevékenységekkel összefüggésben született eredményekhez. Ezért az érzékeny információk kezelésére a vonatkozó uniós és nemzeti jog alkalmazandó.
(65) A minősített adatok megfelelő szintű biztonságának biztosítása érdekében a minősített támogatási és finanszírozási megállapodások aláírásakor be kell tartani az iparbiztonságra vonatkozó minimumszabályokat. Ezért és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak (22) megfelelően a Bizottságnak tanácsadás kérése céljából továbbítania kell a programbiztonsági utasításokat - a minősítési útmutatót is beleértve - a tagállamok által kijelölt független szakértőkhöz.
(66) mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(67) A Bizottságnak a titoktartási és a biztonsági követelményekre - különösen az érzékeny információkra, többek között a minősített adatokra vonatkozó követelményekre - kellő figyelemmel kell kezelnie az alapot.
(68) Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni.
(69) Az (EU) 2018/1092 rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
KUTATÁSRA ÉS FEJLESZTÉSRE ALKALMAZANDÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az (EU) 2021/695 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint létrehozza az Európai Védelmi Alapot (a továbbiakban: az alap) a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra. Az alap működésének időtartama a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamához igazodik.
Ez a rendelet megállapítja az alap célkitűzéseit, az alap 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló költségvetését, az uniós támogatás formáit, valamint az e támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. "jogalany": uniós, nemzeti vagy nemzetközi jog alapján létrehozott és elismert olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely saját nevében eljárhat, jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve olyan szervezet, amely a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említettek szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel;
2. "pályázó": az a jogalany, aki vagy amely pályázati felhívást követően vagy a költségvetési rendelet 195. cikke első bekezdésének e) pontjával összhangban az alapból való támogatás iránti kérelmet nyújt be;
3. "címzett": az a jogalany, akivel vagy amellyel támogatási vagy finanszírozási megállapodást írtak alá, vagy akit vagy amelyet támogatási vagy finanszírozási határozatról értesítettek;
4. "konzorcium": pályázók vagy címzettek olyan együttműködési csoportosulása, amelyet egy megállapodás szabályoz, és amely az alap szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre;
5. "koordinátor": olyan jogalany, aki vagy amely egy konzorcium tagja, és akit vagy amelyet a konzorcium összes tagja a Bizottsággal való kapcsolattartás tekintetében fő kapcsolattartónak jelölt ki;
6. "ellenőrzés": a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;
7. "ügyvezetési struktúra": a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles testülete, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza a jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt;
8. "rendszerprototípus": egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;
9. "hitelesítés": az a teljes folyamat, amelynek során a kialakítással szemben támasztott különös követelmények teljesítését igazoló objektív bizonyítékok alapján demonstrálják, hogy a védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia kialakítása megfelel az előírt követelményeknek;
10. "tanúsítás": azon eljárás, melynek során egy nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel az alkalmazandó szabályozásnak;
11. "kutatási tevékenység": olyan tevékenység, amely kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosít, és elsősorban kutatási tevékenységekből, különösen alkalmazott kutatásból és szükség esetén alapkutatásból áll, és új ismeretek megszerzésére irányul;
12. "fejlesztési tevékenység": elsősorban a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló olyan tevékenység, amely új védelmi termékekre vagy technológiákra, illetve már létező védelmi termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, kivéve fegyverek előállítását és használatát;
13. "forradalmi védelmi technológia": olyan továbbfejlesztett vagy teljesen új technológia, amely gyökeres változásokat eredményez, ideértve a védelmi kérdések tekintetében az elméleti és gyakorlati síkon történő paradigmaváltást is, többek között azzal, hogy felváltja vagy elavulttá teszi a meglévő védelmi technológiákat;
14. "kis- és középvállalkozások" vagy "kkv-k": a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (23) mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és középvállalkozások;
15. "közepes piaci tőkeértékű vállalat": olyan vállalat, amely nem kkv, és amely alkalmazottainak létszáma - a személyzet létszámát a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3-6. cikke szerint számítva - legfeljebb 3 000 fő;
16. "vegyesfinanszírozási művelet": az uniós költségvetésből - többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott vegyesfinanszírozási eszköz vagy platform keretében - támogatott olyan tevékenység, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat vagy pénzügyi eszközöket ötvözi fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;
17. "kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés": kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán, és többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermékek kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;
18. "projektmenedzser": valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett ajánlatkérő szerv, amelyet valamely tagállam vagy társult ország, illetve tagállamok vagy társult országok egy csoportja jelölt ki állandó vagy eseti jelleggel multinacionális fegyverkezési projektek irányítására;
19. "eredmények": egy adott tevékenység bármilyen fizikai vagy immateriális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemitulajdon-jogokat is;
20. "új információk": az alap működése során generált adatok, know-how vagy információk, formájuktól vagy jellegüktől függetlenül;
21. "minősített adat": bármilyen formájú információ vagy anyag, amelynek engedély nélküli közzététele különböző mértékekben sértheti akár az Unió, akár egy vagy több tagállam érdekeit, és amelyet az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamok közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodással (24) létrehozott uniós vagy annak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el;
22. "érzékeny információ": olyan információ vagy adat, ideértve a minősített adatokat is, amelyet az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott kötelezettségek értelmében valamely természetes vagy jogi személy biztonságának vagy adatai sértetlenségének megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben;
23. "különjelentés": a kutatási tevékenység keretében készítendő dokumentum, amely összegzi annak eredményeit, és kiterjedt információkat tartalmaz az alapelvekre, a célokra, az eredményekre, az alapvető tulajdonságokra, a végrehajtott tesztekre, a lehetséges előnyökre, a potenciális védelmi alkalmazásokra, valamint a kutatás várt fejlesztési célú hasznosítási útjára vonatkozóan, ideértve a szellemitulajdon-jogok birtoklására vonatkozó információkat is, ugyanakkor magukat a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információkat a különjelentésnek nem kell tartalmaznia;
24. "nem társult harmadik országbeli szervezet": nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan, az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetői struktúrája nem társult harmadik országban található.
3. cikk
Célkitűzések
(1) Az alap általános célkitűzése az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességének, hatékonyságának és innovációs kapacitásának előmozdítása az Unió egészében, ami hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához és cselekvési szabadságához azáltal, hogy az egész Unióban támogatja a jogalanyok - különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok - közötti együttműködésen alapuló intézkedéseket és határokon átnyúló együttműködést, továbbá megerősíti és fokozza a védelmi ellátási és értékláncok agilitását, kiszélesíti a jogalanyok közötti, határokon átnyúló együttműködést, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását a védelmi termékek és technológiák ipari életciklusának minden egyes szakaszában.
(2) Az alap egyedi célkitűzései a következők:
a) a jövőbeli képességek teljesítményének az Unió egészében való jelentős mértékű fokozására alkalmas, együttműködésen alapuló kutatás támogatása, amelynek célja az innováció maximalizálása és új védelmi termékek és technológiák - többek között forradalmi védelmi technológiák - bevezetése, valamint a védelmi kutatásra fordított források leghatékonyabb felhasználása az Unióban;
b) védelmi termékek és technológiák együttműködésen alapuló fejlesztésének támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások hatékonyságának növeléséhez, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal ösztönözve az európai védelmi termékek és technológiák piaci elterjedését, valamint Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák fragmentálódását, ami végül a védelmi rendszerek szabványosításának fokozódását és az interoperabilitás javulását eredményezi a tagállamok képességei között.
Ennek az együttműködésnek összhangban kell állnia a védelmi képességekre vonatkozó azon prioritásokkal, amelyeket a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint különösen a CDP keretében közösen fogadtak el.
Ebben a tekintetben a szükségtelen átfedések elkerülésének szem előtt tartása mellett adott esetben figyelembe vehetők regionális és nemzetközi prioritások is, amennyiben azok az Uniónak a KKBP keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és amennyiben nem zárják ki bármely tagállam vagy társult ország részvételének lehetőségét.
4. cikk
Költségvetés
(1) Az (EU) 2021/695 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban az alap 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 7 953 000 000 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben említett összeg felosztása a következő:
a) 2 651 000 000 EUR kutatási tevékenységekre;
b) 5 302 000 000 EUR fejlesztési tevékenységekre.
Az előre nem látható helyzetekre vagy az új fejleményekre és igényekre történő reagálás céljából a Bizottság újraoszthatja a kutatási vagy fejlesztési tevékenységekre elkülönített összegeket, legfeljebb 20 %-os mértékben.
(3) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszerek megtervezését, felállítását, működését és karbantartását is.
(4) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg legalább 4 %-át és legfeljebb 8 %-át forradalmi védelmi technológiákat támogató pályázati felhívásokra vagy eljárásokra kell elkülöníteni.
5. cikk
Társult országok
Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjainak részvétele előtt, amelyek az EGT-nek is tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban (társult országok).
6. cikk
A forradalmi védelmi technológiák támogatása
(1) A Bizottság a 24. cikkben említett munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területeken forradalmi védelmi technológiákról folytatott nyílt és nyilvános konzultációkat követően, végrehajtási aktusok révén ítéli oda a támogatást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2) A munkaprogramokban meg kell határozni a forradalmi védelmi technológiákhoz leginkább megfelelő támogatási formát.
7. cikk
Etika
(1) Az alap keretében végrehajtott tevékenységeknek meg kell felelniük a vonatkozó uniós nemzeti és nemzetközi jognak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját. E tevékenységeknek meg kell felelniük továbbá a vonatkozó uniós, nemzeti és nemzetközi jogban is tükröződő etikai elveknek.
(2) A támogatási megállapodás aláírása előtt a Bizottság átvizsgálja az ajánlatokat a konzorcium által készített etikai önértékelés alapján annak érdekében, hogy azonosítsa - többek között a tevékenységek végrehajtásának feltételeire vonatkozóan - a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységeket. Az ilyen javaslatokat adott esetben etikai értékelésnek vetik alá.
Az etikai vizsgálatot és értékelést a Bizottság folytatja le a 26. cikknek megfelelően kinevezett független szakértők segítségével. Az említett független szakértőknek különféle háttérrel - különösen a védelmi etika terén elismert szakértelemmel - kell rendelkezniük, és mint állampolgároknak a tagállamok lehető legszélesebb köréből kell származniuk.
A támogatási megállapodásban meg kell határozni az etikai szempontból érzékeny kérdéseket felvető tevékenységek végrehajtásának feltételeit.
A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát, és azokat a 29. cikkel összhangban belefoglalja az időközi értékelő jelentésébe.
(3) Valamely tevékenységben részt vevő jogalanyoknak az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük minden, a nemzeti vagy helyi etikai bizottságok és egyéb szervek, így például az adatvédelmi hatóságok által előírt vonatkozó jóváhagyásokat vagy egyéb dokumentumokat. Ezeket jóváhagyásokat és egyéb dokumentumokat meg kell őrizni, és azokat kérésre be kell nyújtani a Bizottsághoz.
(4) Az etikailag nem elfogadható ajánlatokat el kell utasítani.
8. cikk
Az uniós támogatás végrehajtása és formái
(1) Az alapot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.
(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, indokolt esetekben egyedi tevékenységeket a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerinti szervek közvetett irányítás keretében is végrehajthatnak. Ez nem foglalja magában az e rendelet 11. cikkében említett kiválasztási és odaítélési eljárást.
(3) Az alap a költségvetési rendeletnek megfelelően vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában nyújthat támogatást, és amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló, vegyesfinanszírozási műveletek keretében pénzügyi eszköz formájában is nyújtható támogatás.
(4) A vegyesfinanszírozási műveleteket a költségvetési rendelet X. címének és az (EU) 2021/523 rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.
(5) Pénzügyi eszközöket kizárólag a címzettek részére lehet biztosítani.
9. cikk
Támogatható jogalanyok
(1) A címzetteknek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozóknak az Unióban vagy egy társult országban letelepedetteknek kell lenniük.
(2) Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek céljára a címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók infrastruktúráinak, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult ország területén kell elhelyezkedniük, ügyvezetési struktúráik letelepedési helyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie.
(3) Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek végzése során a címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a valamely nem társult ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett jogalany csak abban az esetben támogatható címzettként vagy valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozóként, ha a letelepedés szerinti tagállam vagy társult ország nemzeti eljárásaival összhangban jóváhagyott biztosítékokat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére. Az említett biztosítékok vonatkozhatnak a jogalanynak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett ügyvezetési struktúrájára. Amennyiben az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, ezt célszerűnek tartja, az említett biztosítékok vonatkozhatnak a jogalany feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét kormányzati jogokra is.
A garanciákkal biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy az ilyen jogalanynak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a KKBP keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig az e rendelet 3. cikkében foglalt célkitűzésekkel. A biztosítékoknak továbbá összhangban kell állniuk e rendelet 20. és 23. cikkével. A biztosítékokkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a tevékenység céljára intézkedésekre került sor annak biztosítására, hogy:
a) a jogalany feletti ellenőrzést ne úgy gyakorolják, hogy azzal szűkítik vagy korlátozzák azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a jogalanynak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a jogalanynak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és normáit;
b) nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ne férjenek hozzá a tevékenységhez kapcsolódó érzékeny információkhoz, és valamely tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy egyéb személyek adott esetben egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezzenek;
c) a tevékenységből eredő szellemitulajdon-jogok és a tevékenységből származó eredmények tulajdonjoga - a tevékenység végrehajtása során és annak lezárultát követően is - a címzettet illessék meg, valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ne gyakorolhasson ellenőrzést azok felett, illetve ne korlátozhassa azokat, és hogy a jogalany letelepedésének helye szerinti tagállam vagy társult ország jóváhagyása nélkül és a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel összhangban ne vihessék ki azokat az Unión vagy társult országokon kívülre, illetve e tagállam vagy társult ország jóváhagyása nélkül az említett szellemi tulajdonhoz és az említett eredményekhez az Unión vagy a társult országokon kívülről ne biztosíthassanak hozzáférést.
Ha az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, célszerűnek tartja, további biztosítékok is nyújthatók.
A Bizottság tájékoztatja a 34. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogathatónak minősülő jogalanyokról.
(5) A címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók használhatják a tagállamok vagy társult országok területén kívül található vagy tárolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, amennyiben azoknak az Unióban vagy valamely társult országban nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája, és amennyiben az említett használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, összhangban van a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, és megfelel a 20. és a 23. cikknek.
Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók az alapból.
(6) A támogatható tevékenységek végrehajtása során a címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók együttműködhetnek a tagállamok vagy társult országok területén kívül letelepedett, illetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalanyokkal is, többek között az ilyen jogalanyok eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevételével, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködésnek összhangban kell lennie a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, és meg kell felelnie a 20. és a 23. cikknek.
Valamely nem társult harmadik ország vagy más, nem társult harmadik országbeli szervezet engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és el kell kerülni az olyan hatásokat, amelyek a tevékenység tekintetében alapvető fontosságú inputok biztosításának biztonságát kedvezőtlenül érinthetik.
Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók az alapból.
(7) A pályázóknak be kell nyújtaniuk a jogosultsági feltételek értékeléséhez szükséges minden vonatkozó információt. Amennyiben a tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti a jogosultsági feltételek teljesülését, az érintett jogalanynak erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy e jogosultsági feltételek továbbra is teljesülnek-e, és megvizsgálja a tevékenység támogatására a változás által potenciálisan kifejtett hatást.
(8) E cikk alkalmazásában "valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók" olyan alvállalkozókat jelentenek, amelyek közvetlen szerződéses viszonyban állnak a címzettel, illetve olyan egyéb alvállalkozókat, amelyek számára a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább a 10 %-át különítették el, valamint olyan alvállalkozókat, amelyeknek a tevékenység elvégzése érdekében szükségük lehet minősített adatokhoz való hozzáférésre. Valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem tagjai a konzorciumnak.
10. cikk
Támogatható tevékenységek
(1) Kizárólag a 3. cikkben foglalt célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek támogathatók.
(2) Az alap támogatást nyújt az új védelmi termékekkel és technológiákkal, valamint a már meglévő védelmi termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységekhez, amennyiben a korszerűsítést célzó tevékenység végrehajtásához szükséges, már meglévő információk felhasználását nem korlátozza közvetlenül vagy - egy vagy több köztes jogalanyon keresztül - közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet oly módon, hogy a tevékenység nem hajtható végre.
(3) A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:
a) olyan ismeretek, termékek és technológiák, többek között forradalmi védelmi technológiák létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat fejthetnek ki a védelem területén;
b) olyan tevékenységek, amelyek célja az interoperabilitás és a reziliencia növelése - ideértve a biztonságos termelést és az adatok cseréjét is -, a kritikus védelmi technológiák ismeretének elsajátítása, az ellátás biztonságának megerősítése vagy az eredmények védelmi termékekhez és technológiákhoz történő hatékony hasznosításának lehetővé tétele;
c) tanulmányok, például új vagy továbbfejlesztett termékek, technológiák, folyamatok, szolgáltatások és megoldások megvalósíthatóságának feltárására irányuló megvalósíthatósági tanulmányok;
d) védelmi termékek, védelmi fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy védelmi technológiák tervezése, illetve azon műszaki előírások meghatározása, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették, beleértve az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelést is;
e) egy védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia rendszerprototípusának kifejlesztése;
f) védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;
g) védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése;
h) védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása;
i) a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése.
(4) A tevékenységet legalább három különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett legalább három támogatható jogalany konzorciumában együttműködő jogalanynak kell végrehajtania. E támogatható, legalább két különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalany közül legalább hármat a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon jogalany, és a jogalanyok nem ellenőrizhetik egymást.
(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó a forradalmi védelmi technológiákhoz kapcsolódó vagy a (3) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek esetében.
(6) Nem támogathatók az alapból az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását az alkalmazandó nemzetközi jog tiltja.
A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban, szintén nem támogathatók az alapból, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az alapból támogatást nyújtsanak védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellenintézkedések kidolgozására irányuló tevékenységekhez.
11. cikk
Kiválasztási és odaítélési eljárás
(1) Uniós támogatás a költségvetési rendelettel összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda.
Bizonyos kellően indokolt és rendkívüli körülmények fennállása esetén uniós támogatás a költségvetési rendelet 195. cikke első bekezdésének e) pontjával összhangban versenypályázati felhívás nélkül is odaítélhető.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján ítéli oda az e cikk (1) bekezdésében említett támogatást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
12. cikk
Odaítélési feltételek
Minden ajánlat értékelése az alábbi feltételek alapján történik:
a) az ajánlatnak a védelem területén a kiválósághoz vagy potenciális forradalmisághoz való hozzájárulása, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység várható eredményei jelentős előnnyel rendelkeznek a már meglévő védelmi termékekhez vagy technológiákhoz képest;
b) az ajánlatnak a szükségtelen átfedések elkerülése mellett az innovációhoz és az európai védelmi ipar technológiai fejlődéséhez való hozzájárulása, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység áttörő vagy új koncepciót és megközelítést, új ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztéseket, illetve olyan technológiák vagy koncepciók alkalmazását foglalja magában, amelyeket korábban nem alkalmaztak a védelmi ágazatban;
c) az ajánlat hozzájárulása az európai védelmi ipar versenyképességéhez annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység igazolhatóan pozitív egyensúlyt biztosít a költséghatékonyság és az eredményesség között, így Unió-szerte és az Unión túl új piaci lehetőségeket teremt, valamint felgyorsítja a vállalatok növekedését az Unió egészében;
d) az ajánlat hozzájárulása az EDTIB önállóságához, többek között az Unión kívüli forrásoktól való függetlenség fokozásával és az ellátásbiztonság javításával, valamint az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek érvényesüléséhez, a 3. cikkben említett prioritásokkal összhangban;
e) az ajánlatnak a tagállamokban vagy a társult országokban letelepedett jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulása, különösen az olyan kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási láncban részt vevő egyéb jogalanyokként jelentős szerepet betöltve vesznek részt a tevékenységben, és amelyek egy attól a tagállamtól vagy társult országtól eltérő tagállamban vagy országban telepedtek le, ahol a konzorcium keretében együttműködő, nem kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalanyok letelepedtek;
f) a tevékenység végrehajtásának minősége és hatékonysága.
13. cikk
Társfinanszírozási arány
(1) Az alap - a költségvetési rendelet 190. cikkének sérelme nélkül - az e rendelet 10. cikke (3) bekezdésében említett tevékenység elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozza.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve:
a) a 10. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett tevékenységek esetében az alapból nyújtott támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át;
b) a 10. cikk (3) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett tevékenységek esetében az alapból nyújtott támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80 %-át.
(3) A fejlesztési tevékenységek esetében a támogatási arányokat az alábbi esetekben kell növelni:
a) a (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozattal (25) létrehozott PESCO projekt keretében kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb támogatási arányban részesülhet;
b) az e pontban említetteknek megfelelően egy tevékenység esetében akkor alkalmazható magasabb támogatási arány, ha a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 10 %-át tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k számára különítik el, és ezek a kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási láncban részt vevő más jogalanyokként vesznek részt a tevékenységben.
A támogatási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos arányának megfelelő - legfeljebb további 5 - százalékponttal növelhető, amelyet olyan tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, ahol a nem kkv címzettek letelepedtek, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási láncban részt vevő más jogalanyokként vesznek részt a tevékenységben.
A támogatási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos aránya kétszeresének megfelelő százalékponttal növelhető, amelyet a nem kkv címzettek letelepedése szerinti tagállamoktól, illetve társult országoktól eltérő tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási láncban részt vevő más jogalanyokként vesznek részt a tevékenységben;
c) további 10 százalékponttal megemelt támogatási arány alkalmazható olyan tevékenység esetében, ahol a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 15 %-át a tagállamokban vagy társult országokban letelepedett, közepes piaci tőkeértékű vállatok számára különítették el.
Valamely tevékenység támogatási arányának az a), b) és c) pont alkalmazásából következő teljes növekedése nem haladhatja meg a 35 százalékpontot.
Az alapból nyújtott támogatás, beleértve a magasabb támogatási arányokat is, nem fedezheti a tevékenység elszámolható költségeinek több mint 100 %-át.
14. cikk
Pénzügyi kapacitás
(1) A költségvetési rendelet 198. cikke (5) bekezdése ellenére csak a koordinátor pénzügyi kapacitását kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól igényelt támogatás legalább 500 000 EUR.
Amennyiben azonban kétségek merülnek fel egy pályázó vagy a koordinátor pénzügyi kapacitása tekintetében, a Bizottság akkor is ellenőrzi az összes pályázó és a koordinátor pénzügyi kapacitását, ha az Uniótól igényelt támogatás kevesebb mint 500 000 EUR.
(2) A pénzügyi kapacitást nem kell ellenőrizni olyan jogalanyok tekintetében, amelyek életképességét valamely tagállam illetékes hatóságai garantálják.
(3) Ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan egy másik jogalany nyújt strukturális garanciát, ellenőrizni kell az említett másik jogalany pénzügyi kapacitását.
15. cikk
Közvetett költségek
(1) A költségvetési rendelet 181. cikkének (6) bekezdésétől eltérve az elszámolható közvetett költségek összegét a tevékenységnek az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségére alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.
(2) Alternatív lehetőségként az elszámolható közvetett költségek meghatározhatók a címzett szokásos költségelszámolási gyakorlatainak megfelelően is, a tényleges közvetett költségek alapján, amennyiben ezeket a költségelszámolási gyakorlatokat a nemzeti hatóságok a védelem területén megvalósuló hasonló tevékenységek esetében a költségvetési rendelet 185. cikkével összhangban elfogadják, és a címzett azokról tájékoztatta a Bizottságot.
16. cikk
Költségekhez nem kapcsolódó hozzájárulás vagy egyösszegű átalány alkalmazása
Amennyiben az Unió a tevékenység összköltségének 50 %-át el nem érő társfinanszírozást biztosít, a Bizottság alkalmazhat:
a) olyan, a költségvetési rendelet 180. cikkének (3) bekezdésében említett hozzájárulást, amely nem kapcsolódik költségekhez, és amely a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósításán alapul; vagy
b) a költségvetési rendelet 182. cikkében említett és a tevékenységnek a társfinanszírozásban részt vevő tagállamok és társult országok nemzeti hatóságai által már jóváhagyott ideiglenes költségvetésén alapuló egyösszegű átalányt.
A közvetett költségeket bele kell foglalni az első bekezdés b) pontjában említett egyösszegű átalányba.
17. cikk
A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés
(1) Az Unió a 2014/24/EU (26) és a 2014/25/EU (27) európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyek közösen szereznek be védelmi kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.
(2) Az (1) bekezdésben említett beszerzési eljárások(nak):
a) összhangban kell állniuk e rendelettel;
b) lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több szerződés odaítélését is (több forrásból történő beszerzés);
c) biztosítaniuk kell, hogy a szerződéseket azoknak az ajánlattevőknek ítéljék oda, amelyek ár-érték aránya a legkedvezőbb, biztosítva egyúttal az összeférhetetlenség kizárását.
18. cikk
Garanciaalap
A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő összegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) 2021/695 rendelet 37. cikke alkalmazandó.
19. cikk
A beszerzések és pénzdíjak támogathatósági feltételei
(1) A 9. és a 10. cikk megfelelően alkalmazandó a pénzdíjakra.
(2) A költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve e rendelet 9. és 10. cikke megfelelően alkalmazandó az e rendelet 10. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tanulmányok beszerzésére.
II. CÍM
A KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ALKALMAZANDÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
20. cikk
A kutatási tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga
(1) Az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek azon címzettek tulajdonát kell képezniük, amelyek létrehozták ezeket az eredményeket. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozzák létre, és amennyiben nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, az eredményeknek a jogalanyok közös tulajdonát kell képezniük. A tulajdonostársak a részesedéseik megosztásáról és a közös tulajdonjog gyakorlásának feltételeiről kötelesek - a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban - megállapodást kötni egymással.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az uniós támogatás közbeszerzés formájában valósul meg, az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek az Unió tulajdonát kell képezniük. A tagállamok és a társult országok részére írásbeli kérésre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.
(3) Az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy - egy vagy több köztes jogalanyon keresztül - közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.
(4) Az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében - e cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül - előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a tulajdonjognak nem társult országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról vagy a kizárólagos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról. Amennyiben az ilyen tulajdonjog-átruházás vagy egy kizárólagos használati engedély megadása ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, illetve a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, az alap keretében nyújtott támogatást vissza kell téríteni.
(5) A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságainak hozzáférési joggal kell rendelkezniük a különjelentések tekintetében. E hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság a megfelelő titoktartási kötelezettségek meglétének Bizottság általi biztosítását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak.
(6) A különjelentést a tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai kizárólag a fegyveres erőik, illetve a biztonsági vagy hírszerzési erőik általi vagy ezek javára történő felhasználással kapcsolatos célokra használhatják fel, ideértve az együttműködési programjaik keretében történő felhasználást is. Ennek a felhasználásnak a következőkre kell kiterjednie: tanulmányozás, értékelés, vizsgálat, kutatás, tervezés, termékmegfelelőség és -tanúsítás, üzemeltetés, képzés és hatástalanítás, valamint a beszerzésekre vonatkozó műszaki követelmények értékelése és kidolgozása.
(7) A címzettek kötelesek az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára jogdíjmentes hozzáférési jogot biztosítani az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeihez a hatáskörükbe tartozó meglévő uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének megfelelően indokolt célja érdekében. E hozzáférési jognak a nem üzleti célú és nem a piaci versenyben való részvételt szolgáló felhasználásra kell korlátozódnia.
(8) A támogatási megállapodásokban és a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó szerződésekben - az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében - különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén. Az ajánlatkérő szerveknek rendelkezniük kell legalább azzal a joggal, hogy saját célú felhasználás érdekében jogdíjmentesen hozzáférjenek az eredményekhez, továbbá hogy - méltányos és észszerű feltételekkel, a használati jog továbbadásának kizárásával, az eredmények hasznosítása céljából - harmadik feleknek nem kizárólagos használati engedélyt adjanak vagy a címzetteket ilyen engedély adására kötelezzék. Valamennyi tagállam és társult ország jogdíjmentesen hozzáférhet a különjelentéshez. Amennyiben a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, köteles az eredmények tulajdonjogát teljeskörűen átruházni az ajánlatkérő szervre.
(9) E rendelet nem érintheti az olyan termékek, berendezések és technológiák kivitelét, amelyek egyesítik az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeit, és nem érinthetik a tagállamoknak a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politikájuk tekintetében fennálló mérlegelési jogkörét.
(10) Amennyiben két vagy több olyan tagállam, illetve társult ország multilaterálisan vagy az Unió keretein belül együttesen egy vagy több szerződést kötött egy vagy több címzettel annak érdekében, hogy együtt továbbfejlesszék az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeit, hozzáférési joggal rendelkezik az ilyen címzettek tulajdonában lévő, valamint a szerződés vagy a szerződések végrehajtásához szükséges ilyen eredményekhez. Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen és olyan egyedi feltételek mellett kell nyújtani, amelyek célja annak biztosítása, hogy az említett hozzáférési jogot kizárólag a szerződés vagy a szerződések céljára használják, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek legyenek alkalmazandók.
III. CÍM
A FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEKRE ALKALMAZANDÓKÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
21. cikk
A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további jogosultsági feltételek
(1) A konzorciumnak igazolnia kell, hogy egy tevékenység azon költségeit, amelyekre nem terjed ki az uniós támogatás, más finanszírozási forrásból, így például a tagállamok vagy a társult országok hozzájárulásaiból vagy jogalanyoktól származó társfinanszírozásból kell fedezni.
(2) A 10. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységeket legalább két tagállam vagy társult ország által a képességekre vonatkozóan közösen elfogadott harmonizált védelmi képességekre vonatkozó követelmények alapján kell folytatni.
(3) A 10. cikk (3) bekezdésének e)-h) pontjában említett tevékenységek tekintetében a konzorciumnak a nemzeti hatóságok által kiállított dokumentumokkal kell igazolnia, hogy:
a) legalább két tagállam vagy társult ország kívánja koordinált módon beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, többek között adott esetben közös beszerzés révén;
b) a tevékenységekre az azon tagállamok vagy társult országok által közösen elfogadott közös műszaki előírások alapján kerül sor, amelyek társfinanszírozzák a tevékenységet, vagy amelyek közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy közösen szándékozzák felhasználni a technológiát.
22. cikk
A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további odaítélési feltételek
A 12. cikkben említett odaítélési feltételek mellett a munkaprogramban az alábbiakat is figyelembe kell venni:
a) a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulás, beleértve a költséghatékonyságot, valamint a beszerzési, a karbantartási és a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;
b) hozzájárulás az európai védelmi ipar további integrációjához az Unió egészében, amelyet a címzettek a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalásával igazolnak, hogy a végterméket vagy a technológiát koordinált módon, közösen használják, tulajdonolják vagy tartják karban.
23. cikk
A fejlesztési tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga
(1) Az alapból támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységekből származó védelmi termékek vagy technológiák nem képezhetik az Unió tulajdonát, és az Unió az említett tevékenységekhez tartozó szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.
(2) Az alapból támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül, illetve egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.
(3) Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politikájuk tekintetében fennálló mérlegelési jogkörét.
(4) Az alapból támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében - e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül - előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a tulajdonjognak nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházás ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, illetve a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, az alapból nyújtott támogatást vissza kell téríteni.
(5) Amennyiben az uniós támogatást tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, minden tagállam vagy társult ország számára írásbeli kérés alapján biztosítani kell annak ingyenes, nem kizárólagos használati jogát.
IV. CÍM
IRÁNYÍTÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENŐRZÉS
24. cikk
Munkaprogramok
(1) Az alapot a költségvetési rendelet 110. cikke (2) bekezdésében említettek szerint éves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramokban adott esetben meg kell határozni a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramokban meg kell határozni a kkv-k határokon átnyúló részvételét elősegítő teljes költségvetést.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el az e cikk (1) bekezdésében említett munkaprogramokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) A munkaprogramokban részletesen meg kell határozni az alapból támogatásban részesítendő kutatási témákat, valamint tevékenységi kategóriákat. E kategóriáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkben említett védelmi prioritásokkal.
A munkaprogram azon részének kivételével, amely a forradalmi védelmi technológiákról szól, az első albekezdésben említett kutatási témák és tevékenységi kategóriák a következő területeken alkalmazott védelmi termékeket és technológiákat ölelik fel:
a) előkészítés, védelem, telepítés és fenntarthatóság;
b) információkezelés és információs fölény, továbbá vezetés, irányítás, kommunikáció, informatika, hírszerzés, megfigyelés és felderítés (C4ISR), kibervédelem és kiberbiztonság; valamint
c) csapásvégrehajtás és effektorok.
(4) A munkaprogramoknak adott esetben funkcionális követelményeket kell tartalmazniuk, és meg kell határozni bennük az 8. cikk szerinti uniós támogatási formákat úgy, hogy eközben a pályázati felhívások szintjén nem akadályozzák a versenyt.
A munkaprogramokban figyelembe vehető továbbá az alap által már támogatásban részesített, hozzáadott értékkel rendelkező kutatási tevékenységek eredményeinek a fejlesztési szakaszba történő átvitele.
25. cikk
Konzultáció a projektmenedzserrel
Amennyiben kinevezésre kerül egy projektmenedzser, a Bizottság a kifizetés teljesítését megelőzően a tevékenység tekintetében elért haladásról konzultál a projektmenedzserrel.
26. cikk
Független szakértők
(1) A Bizottság független szakértőket jelöl ki, akik segítséget nyújtanak az e rendelet 7. cikkében említettek szerinti etikai ellenőrzésben és értékelésben, valamint a költségvetési rendelet 237. cikke szerinti pályázatértékelésben.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett független szakértőknek a tagállamok lehető legszélesebb köréből származó állampolgároknak kell lenniük, és ezeket a szakértőket a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, az egyéb megfelelő kormányzati szerveknek, a kutatóintézeteknek, az egyetemeknek, a vállalkozói szövetségeknek, illetve a védelmi ágazat vállalkozásainak címzett, a részvételi szándék kifejezésére való felhívások alapján kell kiválasztani a független szakértői jegyzék összeállítása céljából. A költségvetési rendelet 237. cikkétől eltérve a független szakértői jegyzék nem hozható nyilvánosságra.
(3) A kijelölt független szakértők biztonsági referenciáit a megfelelő tagállam hitelesíti.
(4) A független szakértők biztonsági referenciáinak átláthatósága érdekében a 34. cikkben említett bizottságot évente tájékoztatni kell a független szakértői jegyzékről. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a független szakértők ne végezzenek értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtsanak segítséget olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben összeférhetetlenség áll fenn.
(5) A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.
27. cikk
A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása
(1) E rendelet hatályának megfelelően:
a) az egyes tagállamok az EU-minősített adatok tekintetében olyan mértékű védelmet biztosítanak, amely egyenértékű a 2013/488/EU tanácsi határozatban (28) foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;
b) a Bizottság az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban foglalt biztonsági szabályoknak megfelelően védi a minősített adatokat;
c) a valamely harmadik országban lakóhellyel rendelkező természetes személyek és az ott letelepedett jogi személyek az alapra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely olyan mértékű védelmet biztosít, amely legalább egyenértékű az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban és a 2013/488/EU határozatban foglalt bizottsági és tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;
d) a valamely harmadik országban vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között - az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével - megkötött vagy megkötendő adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni, amelynek adott esetben ki kell terjednie az iparbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre is; valamint
e) a 2013/488/EU határozat 13. cikkének és az iparbiztonság tekintetében az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban foglalt irányadó szabályoknak a sérelme nélkül, természetes vagy jogi személyek, harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek számára - szükségesnek ítélt esetben - eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani az EU-minősített adatokhoz, ezen adatok jellegének és tartalmának, a szükséges ismeret elve címzett esetében való teljesülésének, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékének megfelelően.
(2) Az olyan tevékenységek esetében, amelyek keretében minősített adatok felhasználására kerül sor, illetve amelyek ilyen adatok felhasználását igénylik, vagy ilyen adatokat foglalnak magukban, a támogatást nyújtó szervnek a pályázati felhívásban vagy a pályázati dokumentációban meg kell határoznia az ilyen adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.
(3) Az érzékeny információknak, többek között a minősített adatoknak a Bizottság és a tagállamok, a társult országok, valamint - adott esetben - a pályázók és a címzettek közötti megosztásának megkönnyítése érdekében a Bizottság létrehoz egy biztonságos információcsere-rendszert. E rendszer keretében figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti biztonsági szabályozásait.
(4) A kutatási vagy fejlesztési tevékenységek végrehajtása során létrehozott új minősített információk kibocsátójának kilétéről azon tagállamok határoznak, amelyek területén a címzettek letelepedtek. E célból az említett tagállamok a tevékenységgel kapcsolatos minősített adatok védelmére és kezelésére egyedi biztonsági keretet határozhatnak meg, amelyről tájékoztatják a Bizottságot. Az ilyen biztonsági keret nem érintheti a Bizottság azon lehetőségét, hogy hozzáférjen a kutatási vagy fejlesztési tevékenység végrehajtása szempontjából szükséges információkhoz.
Abban az esetben, ha az érintett tagállamok nem alakítanak ki ilyen egyedi biztonsági keretet, a Bizottság hozza létre a tevékenységre vonatkozó biztonsági keretet az (EU, Euratom) 2015/444 határozattal összhangban.
A tevékenységre alkalmazandó biztonsági keretet minden esetben legkésőbb a támogatási megállapodás vagy a szerződés aláírása előtt létre kell hozni.
28. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
(1) A 3. cikk (2) bekezdésében megállapított egyedi célkitűzések megvalósítása terén az alap által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a melléklet határozza meg.
(2) Az alap célkitűzéseinek megvalósítása terén az alap által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a mutatók tekintetében történő szükség szerinti módosítása és e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.
(3) A Bizottság rendszeresen nyomon követi az alap végrehajtását, és évente jelentést készít az elért haladásról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, többek között arról, hogy az EDIDP és a PADR keretében azonosított és levont tanulságokat hogyan veszik figyelembe az alap végrehajtása során. E célból a Bizottság kialakítja a nyomon követésre vonatkozó szükséges szabályokat.
(4) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy az alap végrehajtásának és eredményeinek nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék.
Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
29. cikk
Az alap értékelése
(1) Az alap értékeléseit időben el kell végezni annak érdekében, hogy azok a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(2) Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtási időszakának kezdetét követően kell elvégezni.
A 2024. július 31-ig terjedő időszakra vonatkozó időközi értékelő jelentésnek különösen a következőket kell magában foglalnia:
a) az alap irányításának értékelése, többek között a következők tekintetében:
i. a független szakértőkkel kapcsolatos rendelkezések; és
ii. az e rendelet 7. cikkében foglalt etikai eljárások végrehajtása;
b) az EDIDP és a PADR terén levont tanulságok;
c) végrehajtási arányok;
d) projekt-odaítélési eredmények, ideértve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonásának és azok határokon átnyúló részvételének mértékét is;
e) az e rendelet 15. cikkében foglaltak szerint a közvetett költségek megtérítési arányai;
f) a pályázati felhívásokban a forradalmi védelmi technológiákra vonatkozóan elkülönített összegek; valamint
g) a költségvetési rendelet 195. cikkének megfelelően nyújtott támogatás.
Az időközi értékelésnek ezenkívül a címzettek származási országára, az egyes projektekben részt vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatokat nyújthat be e rendelet minden megfelelő módosítására.
(3) A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2031. december 31-ig a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését, és jelentést készít az alap végrehajtásáról.
A végső értékelő jelentésnek:
a) tartalmaznia kell a végrehajtás eredményeit és - a lehetséges mértékben - az alap hatását;
b) a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelnie kell különösen a 3. cikkben foglalt célkitűzések teljesítése terén tett haladást;
c) elő kell segítenie annak meghatározását, hogy a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén az Unió mely területeken függ harmadik országoktól;
d) elemeznie kell továbbá az alap keretében végrehajtott tevékenységekben való, határokon átnyúló részvételt - többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről -, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok globális értékláncba történő integrációját, valamint az alap hozzájárulását a CDP-ben azonosított hiányosságok kezeléséhez; és
e) a címzettek származási országára és - lehetőség szerint - a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is kell tartalmaznia információkat.
(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
30. cikk
Ellenőrzések
A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan - többek között az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő - személyek vagy szervezetek által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikkének megfelelően a Számvevőszék megvizsgálja az Unió bevételre és kiadásra vonatkozó összes elszámolását.
31. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az alapban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint a vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.
32. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosságra hozatal
(1) Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A támogatási vagy finanszírozási megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek a kutatási tevékenységek eredményein alapuló tudományos publikációk közzétételének lehetőségét szabályozzák.
(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, az alap alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan.
Az alap számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
(3) Az alap számára elkülönített pénzügyi források emellett a terjesztési tevékenységek, a partnerségek kiépítésére szolgáló rendezvények és a figyelemfelkeltő tevékenységek megszervezéséhez is hozzájárulhatnak, mindenekelőtt az ellátási láncoknak a kkv-k határokon átnyúló részvételét előmozdító megnyitása céljából.
V. CIKK
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 28. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2021. május 12-től kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 28. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 28. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
34. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal, és adjon szakvéleményt a bizottság számára. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget a bizottság számára.
A bizottság speciális formációkban is ülésezik, többek között az alap keretében végrehajtott tevékenységekkel kapcsolatos védelmi és biztonsági kérdések megvitatása céljából.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
35. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az (EU) 2018/1092 rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.
36. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2018/1092 rendelet vagy a PADR alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amelyek továbbra is alkalmazandók mind az említett tevékenységekre azok lezárásáig, mind pedig a tevékenységek eredményeire.
(2) Az alap pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá az alap és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket az (EU) 2018/1092 rendelet és a PADR alapján fogadtak el.
(3) Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027. december 31. utáni uniós költségvetésbe a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére az alap időtartamának végéig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében.
37. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 29-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
D. M. SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
A. P. ZACARIAS
(1) HL C 110., 2019.3.22., 75. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. március 16-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2021. április 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).
(5) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).
(6) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ("tengerentúli társulási határozat") (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).
(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(13) HL L 433. I 2020.12.22., 28. o.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(15) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(16) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(17) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(19) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.
(20) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
(21) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).
(22) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
(23) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(24) Megállapodás az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről (HL C 202., 2011.7.8., 13. o.).
(25) A Tanács (KKBP) 2017/2315 határozata (2017. december 11.) az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról (HL L 331., 2017.12.14., 57. o.).
(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(28) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).
MELLÉKLET
MUTATÓK AZ ALAP EGYEDI CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA TERÉN AZ ALAP ÁLTAL ELÉRT HALADÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ
A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt egyedi célkitűzés:
1. mutató: résztvevők
Mérőszám: a részt vevő jogalanyok száma (méret, típus és a letelepedés országa szerinti bontásban)
2. mutató: együttműködésen alapuló kutatás Mérőszám:
2.1. a támogatott projektek száma és értéke
2.2. határokon átnyúló együttműködés: a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak odaítélt szerződések aránya, a határokon átnyúló együttműködésen alapuló szerződések értékével
2.3. azon címzettek aránya, amelyek 2021. május 12-ét megelőzően nem végeztek olyan kutatási tevékenységeket, amelyek védelmi célú alkalmazással rendelkeznek
3. mutató: innovációs termékek Mérőszám:
3.1. az alap által támogatott projektekből származó új szabadalmak száma
3.2. a szabadalmak aggregált megoszlása a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és azon jogalanyok között, amelyek sem nem kkv-k, sem nem közepes piaci tőkeértékű vállalatok
3.3. a szabadalmak aggregált megoszlása tagállamonként
A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt egyedi célkitűzés:
4. mutató: együttműködésen alapuló képességfejlesztés
Mérőszám: azon támogatott tevékenységek száma és értéke, amelyek a CDP-ben azonosított képességhiányok kezelését célozzák
5. mutató: folyamatos támogatás a teljes K+F-ciklus alatt
Mérőszám: a szellemitulajdon-jogok hátterében való jelenlét vagy a korábban támogatott tevékenységek során létrejött eredmények
6. mutató: munkahelyteremtés/-támogatás
Mérőszám: a védelmi K+F terén támogatott alkalmazottak száma tagállamonként
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32021R0697 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32021R0697&locale=hu