32021R0697[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/697 RENDELETE

(2021. április 29.)

az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

KUTATÁSRA ÉS FEJLESZTÉSRE ALKALMAZANDÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az (EU) 2021/695 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint létrehozza az Európai Védelmi Alapot (a továbbiakban: az alap) a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra. Az alap működésének időtartama a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamához igazodik.

Ez a rendelet megállapítja az alap célkitűzéseit, az alap 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló költségvetését, az uniós támogatás formáit, valamint az e támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "jogalany": uniós, nemzeti vagy nemzetközi jog alapján létrehozott és elismert olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely saját nevében eljárhat, jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve olyan szervezet, amely a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említettek szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel;

2. "pályázó": az a jogalany, aki vagy amely pályázati felhívást követően vagy a költségvetési rendelet 195. cikke első bekezdésének e) pontjával összhangban az alapból való támogatás iránti kérelmet nyújt be;

3. "címzett": az a jogalany, akivel vagy amellyel támogatási vagy finanszírozási megállapodást írtak alá, vagy akit vagy amelyet támogatási vagy finanszírozási határozatról értesítettek;

4. "konzorcium": pályázók vagy címzettek olyan együttműködési csoportosulása, amelyet egy megállapodás szabályoz, és amely az alap szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre;

5. "koordinátor": olyan jogalany, aki vagy amely egy konzorcium tagja, és akit vagy amelyet a konzorcium összes tagja a Bizottsággal való kapcsolattartás tekintetében fő kapcsolattartónak jelölt ki;

6. "ellenőrzés": a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

7. "ügyvezetési struktúra": a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles testülete, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza a jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt;

8. "rendszerprototípus": egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;

9. "hitelesítés": az a teljes folyamat, amelynek során a kialakítással szemben támasztott különös követelmények teljesítését igazoló objektív bizonyítékok alapján demonstrálják, hogy a védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia kialakítása megfelel az előírt követelményeknek;

10. "tanúsítás": azon eljárás, melynek során egy nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel az alkalmazandó szabályozásnak;

11. "kutatási tevékenység": olyan tevékenység, amely kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosít, és elsősorban kutatási tevékenységekből, különösen alkalmazott kutatásból és szükség esetén alapkutatásból áll, és új ismeretek megszerzésére irányul;

12. "fejlesztési tevékenység": elsősorban a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló olyan tevékenység, amely új védelmi termékekre vagy technológiákra, illetve már létező védelmi termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, kivéve fegyverek előállítását és használatát;

13. "forradalmi védelmi technológia": olyan továbbfejlesztett vagy teljesen új technológia, amely gyökeres változásokat eredményez, ideértve a védelmi kérdések tekintetében az elméleti és gyakorlati síkon történő paradigmaváltást is, többek között azzal, hogy felváltja vagy elavulttá teszi a meglévő védelmi technológiákat;

14. "kis- és középvállalkozások" vagy "kkv-k": a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 1 ) mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és középvállalkozások;

15. "közepes piaci tőkeértékű vállalat": olyan vállalat, amely nem kkv, és amely alkalmazottainak létszáma - a személyzet létszámát a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3-6. cikke szerint számítva - legfeljebb 3 000 fő;

16. "vegyesfinanszírozási művelet": az uniós költségvetésből - többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott vegyesfinanszírozási eszköz vagy platform keretében - támogatott olyan tevékenység, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat vagy pénzügyi eszközöket ötvözi fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

17. "kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés": kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán, és többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermékek kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

18. "projektmenedzser": valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett ajánlatkérő szerv, amelyet valamely tagállam vagy társult ország, illetve tagállamok vagy társult országok egy csoportja jelölt ki állandó vagy eseti jelleggel multinacionális fegyverkezési projektek irányítására;

19. "eredmények": egy adott tevékenység bármilyen fizikai vagy immateriális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemitulajdon-jogokat is;

20. "új információk": az alap működése során generált adatok, know-how vagy információk, formájuktól vagy jellegüktől függetlenül;

21. "minősített adat": bármilyen formájú információ vagy anyag, amelynek engedély nélküli közzététele különböző mértékekben sértheti akár az Unió, akár egy vagy több tagállam érdekeit, és amelyet az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamok közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodással ( 2 ) létrehozott uniós vagy annak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el;

22. "érzékeny információ": olyan információ vagy adat, ideértve a minősített adatokat is, amelyet az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott kötelezettségek értelmében valamely természetes vagy jogi személy biztonságának vagy adatai sértetlenségének megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben;

23. "különjelentés": a kutatási tevékenység keretében készítendő dokumentum, amely összegzi annak eredményeit, és kiterjedt információkat tartalmaz az alapelvekre, a célokra, az eredményekre, az alapvető tulajdonságokra, a végrehajtott tesztekre, a lehetséges előnyökre, a potenciális védelmi alkalmazásokra, valamint a kutatás várt fejlesztési célú hasznosítási útjára vonatkozóan, ideértve a szellemitulajdon-jogok birtoklására vonatkozó információkat is, ugyanakkor magukat a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információkat a különjelentésnek nem kell tartalmaznia;

24. "nem társult harmadik országbeli szervezet": nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan, az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetői struktúrája nem társult harmadik országban található.

3. cikk

Célkitűzések

(1) Az alap általános célkitűzése az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességének, hatékonyságának és innovációs kapacitásának előmozdítása az Unió egészében, ami hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához és cselekvési szabadságához azáltal, hogy az egész Unióban támogatja a jogalanyok - különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok - közötti együttműködésen alapuló intézkedéseket és határokon átnyúló együttműködést, továbbá megerősíti és fokozza a védelmi ellátási és értékláncok agilitását, kiszélesíti a jogalanyok közötti, határokon átnyúló együttműködést, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását a védelmi termékek és technológiák ipari életciklusának minden egyes szakaszában.

(2) Az alap egyedi célkitűzései a következők:

a) a jövőbeli képességek teljesítményének az Unió egészében való jelentős mértékű fokozására alkalmas, együttműködésen alapuló kutatás támogatása, amelynek célja az innováció maximalizálása és új védelmi termékek és technológiák - többek között forradalmi védelmi technológiák - bevezetése, valamint a védelmi kutatásra fordított források leghatékonyabb felhasználása az Unióban;

b) védelmi termékek és technológiák együttműködésen alapuló fejlesztésének támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások hatékonyságának növeléséhez, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal ösztönözve az európai védelmi termékek és technológiák piaci elterjedését, valamint Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák fragmentálódását, ami végül a védelmi rendszerek szabványosításának fokozódását és az interoperabilitás javulását eredményezi a tagállamok képességei között.

Ennek az együttműködésnek összhangban kell állnia a védelmi képességekre vonatkozó azon prioritásokkal, amelyeket a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint különösen a CDP keretében közösen fogadtak el. Ebben a tekintetben a szükségtelen átfedések elkerülésének szem előtt tartása mellett adott esetben figyelembe vehetők regionális és nemzetközi prioritások is, amennyiben azok az Uniónak a KKBP keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és amennyiben nem zárják ki bármely tagállam vagy társult ország részvételének lehetőségét.

4. cikk

Költségvetés

(1) Az (EU) 2021/695 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban az alap 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó árakon 9 453 000 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg felosztása a következő:

a) 3 151 000 000 EUR kutatási tevékenységekre;

b) 6 302 000 000 EUR fejlesztési tevékenységekre.

Az előre nem látható helyzetekre vagy az új fejleményekre és igényekre történő reagálás céljából a Bizottság újraoszthatja a kutatási vagy fejlesztési tevékenységekre elkülönített összegeket, legfeljebb 20 %-os mértékben.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszerek megtervezését, felállítását, működését és karbantartását is.

(4) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg legalább 4 %-át és legfeljebb 8 %-át forradalmi védelmi technológiákat támogató pályázati felhívásokra vagy eljárásokra kell elkülöníteni.

(5) A (2) bekezdésben említett összegből folyó árakon 1 500 000 000 EUR-t a "Stratégiai Technológiák Európáért" platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházásokat támogató pályázati felhívásokra vagy finanszírozás- odaítélésekre kell elkülöníteni.

5. cikk

Társult országok

Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjainak részvétele előtt, amelyek az EGT-nek is tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban (társult országok).

6. cikk

A forradalmi védelmi technológiák támogatása

(1) A Bizottság a 24. cikkben említett munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területeken forradalmi védelmi technológiákról folytatott nyílt és nyilvános konzultációkat követően, végrehajtási aktusok révén ítéli oda a támogatást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A munkaprogramokban meg kell határozni a forradalmi védelmi technológiákhoz leginkább megfelelő támogatási formát.

7. cikk

Etika

(1) Az alap keretében végrehajtott tevékenységeknek meg kell felelniük a vonatkozó uniós nemzeti és nemzetközi jognak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját. E tevékenységeknek meg kell felelniük továbbá a vonatkozó uniós, nemzeti és nemzetközi jogban is tükröződő etikai elveknek.

(2) A támogatási megállapodás aláírása előtt a Bizottság átvizsgálja az ajánlatokat a konzorcium által készített etikai önértékelés alapján annak érdekében, hogy azonosítsa - többek között a tevékenységek végrehajtásának feltételeire vonatkozóan - a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységeket. Az ilyen javaslatokat adott esetben etikai értékelésnek vetik alá.

Az etikai vizsgálatot és értékelést a Bizottság folytatja le a 26. cikknek megfelelően kinevezett független szakértők segítségével. Az említett független szakértőknek különféle háttérrel - különösen a védelmi etika terén elismert szakértelemmel - kell rendelkezniük, és mint állampolgároknak a tagállamok lehető legszélesebb köréből kell származniuk.

A támogatási megállapodásban meg kell határozni az etikai szempontból érzékeny kérdéseket felvető tevékenységek végrehajtásának feltételeit.

A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát, és azokat a 29. cikkel összhangban belefoglalja az időközi értékelő jelentésébe.

(3) Valamely tevékenységben részt vevő jogalanyoknak az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük minden, a nemzeti vagy helyi etikai bizottságok és egyéb szervek, így például az adatvédelmi hatóságok által előírt vonatkozó jóváhagyásokat vagy egyéb dokumentumokat. Ezeket jóváhagyásokat és egyéb dokumentumokat meg kell őrizni, és azokat kérésre be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(4) Az etikailag nem elfogadható ajánlatokat el kell utasítani.

8. cikk

Az uniós támogatás végrehajtása és formái

(1) Az alapot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, indokolt esetekben egyedi tevékenységeket a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerinti szervek közvetett irányítás keretében is végrehajthatnak. Ez nem foglalja magában az e rendelet 11. cikkében említett kiválasztási és odaítélési eljárást.

(3) Az alap a költségvetési rendeletnek megfelelően vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában nyújthat támogatást, és amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló, vegyesfinanszírozási műveletek keretében pénzügyi eszköz formájában is nyújtható támogatás.

(4) A vegyesfinanszírozási műveleteket a költségvetési rendelet X. címének és az (EU) 2021/523 rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.

(5) Pénzügyi eszközöket kizárólag a címzettek részére lehet biztosítani.

9. cikk

Támogatható jogalanyok

(1) A címzetteknek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozóknak az Unióban vagy egy társult országban letelepedetteknek kell lenniük.

(2) Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek céljára a címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók infrastruktúráinak, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult ország területén kell elhelyezkedniük, ügyvezetési struktúráik letelepedési helyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie.

(3) Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek végzése során a címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a valamely nem társult ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett jogalany csak abban az esetben támogatható címzettként vagy valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozóként, ha a letelepedés szerinti tagállam vagy társult ország nemzeti eljárásaival összhangban jóváhagyott biztosítékokat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére. Az említett biztosítékok vonatkozhatnak a jogalanynak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett ügyvezetési struktúrájára. Amennyiben az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, ezt célszerűnek tartja, az említett biztosítékok vonatkozhatnak a jogalany feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét kormányzati jogokra is. A garanciákkal biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy az ilyen jogalanynak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a KKBP keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig az e rendelet 3. cikkében foglalt célkitűzésekkel. A biztosítékoknak továbbá összhangban kell állniuk e rendelet 20. és 23. cikkével. A biztosítékokkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a tevékenység céljára intézkedésekre került sor annak biztosítására, hogy:

a) a jogalany feletti ellenőrzést ne úgy gyakorolják, hogy azzal szűkítik vagy korlátozzák azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a jogalanynak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a jogalanynak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és normáit;

b) nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ne férjenek hozzá a tevékenységhez kapcsolódó érzékeny információkhoz, és valamely tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy egyéb személyek adott esetben egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezzenek;

c) a tevékenységből eredő szellemitulajdon-jogok és a tevékenységből származó eredmények tulajdonjoga - a tevékenység végrehajtása során és annak lezárultát követően is - a címzettet illessék meg, valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ne gyakorolhasson ellenőrzést azok felett, illetve ne korlátozhassa azokat, és hogy a jogalany letelepedésének helye szerinti tagállam vagy társult ország jóváhagyása nélkül és a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel összhangban ne vihessék ki azokat az Unión vagy társult országokon kívülre, illetve e tagállam vagy társult ország jóváhagyása nélkül az említett szellemi tulajdonhoz és az említett eredményekhez az Unión vagy a társult országokon kívülről ne biztosíthassanak hozzáférést.

Ha az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, célszerűnek tartja, további biztosítékok is nyújthatók. A Bizottság tájékoztatja a 34. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogathatónak minősülő jogalanyokról.

(5) A címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók használhatják a tagállamok vagy társult országok területén kívül található vagy tárolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, amennyiben azoknak az Unióban vagy valamely társult országban nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája, és amennyiben az említett használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, összhangban van a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, és megfelel a 20. és a 23. cikknek.

Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók az alapból.

(6) A támogatható tevékenységek végrehajtása során a címzettek és valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók együttműködhetnek a tagállamok vagy társult országok területén kívül letelepedett, illetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalanyokkal is, többek között az ilyen jogalanyok eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevételével, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködésnek összhangban kell lennie a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, és meg kell felelnie a 20. és a 23. cikknek.

Valamely nem társult harmadik ország vagy más, nem társult harmadik országbeli szervezet engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és el kell kerülni az olyan hatásokat, amelyek a tevékenység tekintetében alapvető fontosságú inputok biztosításának biztonságát kedvezőtlenül érinthetik.

Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók az alapból.

(7) A pályázóknak be kell nyújtaniuk a jogosultsági feltételek értékeléséhez szükséges minden vonatkozó információt. Amennyiben a tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti a jogosultsági feltételek teljesülését, az érintett jogalanynak erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy e jogosultsági feltételek továbbra is teljesülnek-e, és megvizsgálja a tevékenység támogatására a változás által potenciálisan kifejtett hatást.

(8) E cikk alkalmazásában "valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók" olyan alvállalkozókat jelentenek, amelyek közvetlen szerződéses viszonyban állnak a címzettel, illetve olyan egyéb alvállalkozókat, amelyek számára a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább a 10 %-át különítették el, valamint olyan alvállalkozókat, amelyeknek a tevékenység elvégzése érdekében szükségük lehet minősített adatokhoz való hozzáférésre. Valamely tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem tagjai a konzorciumnak.

10. cikk

Támogatható tevékenységek

(1) Kizárólag a 3. cikkben foglalt célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek támogathatók.

(2) Az alap támogatást nyújt az új védelmi termékekkel és technológiákkal, valamint a már meglévő védelmi termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységekhez, amennyiben a korszerűsítést célzó tevékenység végrehajtásához szükséges, már meglévő információk felhasználását nem korlátozza közvetlenül vagy - egy vagy több köztes jogalanyon keresztül - közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet oly módon, hogy a tevékenység nem hajtható végre.

(3) A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:

a) olyan ismeretek, termékek és technológiák, többek között forradalmi védelmi technológiák létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat fejthetnek ki a védelem területén;

b) olyan tevékenységek, amelyek célja az interoperabilitás és a reziliencia növelése - ideértve a biztonságos termelést és az adatok cseréjét is -, a kritikus védelmi technológiák ismeretének elsajátítása, az ellátás biztonságának megerősítése vagy az eredmények védelmi termékekhez és technológiákhoz történő hatékony hasznosításának lehetővé tétele;

c) tanulmányok, például új vagy továbbfejlesztett termékek, technológiák, folyamatok, szolgáltatások és megoldások megvalósíthatóságának feltárására irányuló megvalósíthatósági tanulmányok;

d) védelmi termékek, védelmi fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy védelmi technológiák tervezése, illetve azon műszaki előírások meghatározása, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették, beleértve az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelést is;

e) egy védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia rendszerprototípusának kifejlesztése;

f) védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

g) védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése;

h) védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása;

i) a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése.

(4) A tevékenységet legalább három különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett legalább három támogatható jogalany konzorciumában együttműködő jogalanynak kell végrehajtania. E támogatható, legalább két különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalany közül legalább hármat a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon jogalany, és a jogalanyok nem ellenőrizhetik egymást.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó a forradalmi védelmi technológiákhoz kapcsolódó vagy a (3) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek esetében.

(6) Nem támogathatók az alapból az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását az alkalmazandó nemzetközi jog tiltja.

A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban, szintén nem támogathatók az alapból, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az alapból támogatást nyújtsanak védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellenintézkedések kidolgozására irányuló tevékenységekhez.

11. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárás

(1) Uniós támogatás a költségvetési rendelettel összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda.

Bizonyos kellően indokolt és rendkívüli körülmények fennállása esetén uniós támogatás a költségvetési rendelet 195. cikke első bekezdésének e) pontjával összhangban versenypályázati felhívás nélkül is odaítélhető.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján ítéli oda az e cikk (1) bekezdésében említett támogatást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

12. cikk

Odaítélési feltételek

Minden ajánlat értékelése az alábbi feltételek alapján történik:

a) az ajánlatnak a védelem területén a kiválósághoz vagy potenciális forradalmisághoz való hozzájárulása, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység várható eredményei jelentős előnnyel rendelkeznek a már meglévő védelmi termékekhez vagy technológiákhoz képest;

b) az ajánlatnak a szükségtelen átfedések elkerülése mellett az innovációhoz és az európai védelmi ipar technológiai fejlődéséhez való hozzájárulása, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység áttörő vagy új koncepciót és megközelítést, új ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztéseket, illetve olyan technológiák vagy koncepciók alkalmazását foglalja magában, amelyeket korábban nem alkalmaztak a védelmi ágazatban;

c) az ajánlat hozzájárulása az európai védelmi ipar versenyképességéhez annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység igazolhatóan pozitív egyensúlyt biztosít a költséghatékonyság és az eredményesség között, így Unió-szerte és az Unión túl új piaci lehetőségeket teremt, valamint felgyorsítja a vállalatok növekedését az Unió egészében;

d) az ajánlat hozzájárulása az EDTIB önállóságához, többek között az Unión kívüli forrásoktól való függetlenség fokozásával és az ellátásbiztonság javításával, valamint az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek érvényesüléséhez, a 3. cikkben említett prioritásokkal összhangban;

e) az ajánlatnak a tagállamokban vagy a társult országokban letelepedett jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulása, különösen az olyan kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási láncban részt vevő egyéb jogalanyokként jelentős szerepet betöltve vesznek részt a tevékenységben, és amelyek egy attól a tagállamtól vagy társult országtól eltérő tagállamban vagy országban telepedtek le, ahol a konzorcium keretében együttműködő, nem kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalanyok letelepedtek;

f) a tevékenység végrehajtásának minősége és hatékonysága.

13. cikk

Társfinanszírozási arány

(1) Az alap - a költségvetési rendelet 190. cikkének sérelme nélkül - az e rendelet 10. cikke (3) bekezdésében említett tevékenység elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozza.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve:

a) a 10. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett tevékenységek esetében az alapból nyújtott támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át;

b) a 10. cikk (3) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett tevékenységek esetében az alapból nyújtott támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80 %-át.

(3) A fejlesztési tevékenységek esetében a támogatási arányokat az alábbi esetekben kell növelni:

a) a (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozattal ( 4 ) létrehozott PESCO projekt keretében kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb támogatási arányban részesülhet;

b) az e pontban említetteknek megfelelően egy tevékenység esetében akkor alkalmazható magasabb támogatási arány, ha a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 10 %-át tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k számára különítik el, és ezek a kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási láncban részt vevő más jogalanyokként vesznek részt a tevékenységben.

A támogatási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos arányának megfelelő - legfeljebb további 5 - százalékponttal növelhető, amelyet olyan tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, ahol a nem kkv címzettek letelepedtek, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási láncban részt vevő más jogalanyokként vesznek részt a tevékenységben. A támogatási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos aránya kétszeresének megfelelő százalékponttal növelhető, amelyet a nem kkv címzettek letelepedése szerinti tagállamoktól, illetve társult országoktól eltérő tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási láncban részt vevő más jogalanyokként vesznek részt a tevékenységben;

c) további 10 százalékponttal megemelt támogatási arány alkalmazható olyan tevékenység esetében, ahol a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 15 %-át a tagállamokban vagy társult országokban letelepedett, közepes piaci tőkeértékű vállatok számára különítették el.

Valamely tevékenység támogatási arányának az a), b) és c) pont alkalmazásából következő teljes növekedése nem haladhatja meg a 35 százalékpontot. Az alapból nyújtott támogatás, beleértve a magasabb támogatási arányokat is, nem fedezheti a tevékenység elszámolható költségeinek több mint 100 %-át.

14. cikk

Pénzügyi kapacitás

(1) A költségvetési rendelet 198. cikke (5) bekezdése ellenére csak a koordinátor pénzügyi kapacitását kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól igényelt támogatás legalább 500 000 EUR.

Amennyiben azonban kétségek merülnek fel egy pályázó vagy a koordinátor pénzügyi kapacitása tekintetében, a Bizottság akkor is ellenőrzi az összes pályázó és a koordinátor pénzügyi kapacitását, ha az Uniótól igényelt támogatás kevesebb mint 500 000 EUR.

(2) A pénzügyi kapacitást nem kell ellenőrizni olyan jogalanyok tekintetében, amelyek életképességét valamely tagállam illetékes hatóságai garantálják.

(3) Ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan egy másik jogalany nyújt strukturális garanciát, ellenőrizni kell az említett másik jogalany pénzügyi kapacitását.

15. cikk

Közvetett költségek

(1) A költségvetési rendelet 181. cikkének (6) bekezdésétől eltérve az elszámolható közvetett költségek összegét a tevékenységnek az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségére alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

(2) Alternatív lehetőségként az elszámolható közvetett költségek meghatározhatók a címzett szokásos költségelszámolási gyakorlatainak megfelelően is, a tényleges közvetett költségek alapján, amennyiben ezeket a költségelszámolási gyakorlatokat a nemzeti hatóságok a védelem területén megvalósuló hasonló tevékenységek esetében a költségvetési rendelet 185. cikkével összhangban elfogadják, és a címzett azokról tájékoztatta a Bizottságot.

16. cikk

Költségekhez nem kapcsolódó hozzájárulás vagy egyösszegű átalány alkalmazása

Amennyiben az Unió a tevékenység összköltségének 50 %-át el nem érő társfinanszírozást biztosít, a Bizottság alkalmazhat:

a) olyan, a költségvetési rendelet 180. cikkének (3) bekezdésében említett hozzájárulást, amely nem kapcsolódik költségekhez, és amely a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósításán alapul; vagy

b) a költségvetési rendelet 182. cikkében említett és a tevékenységnek a társfinanszírozásban részt vevő tagállamok és társult országok nemzeti hatóságai által már jóváhagyott ideiglenes költségvetésén alapuló egyösszegű átalányt.

A közvetett költségeket bele kell foglalni az első bekezdés b) pontjában említett egyösszegű átalányba.

17. cikk

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés

(1) Az Unió a 2014/24/EU ( 5 ) és a 2014/25/EU ( 6 ) európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyek közösen szereznek be védelmi kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.

(2) Az (1) bekezdésben említett beszerzési eljárások(nak):

a) összhangban kell állniuk e rendelettel;

b) lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több szerződés odaítélését is (több forrásból történő beszerzés);

c) biztosítaniuk kell, hogy a szerződéseket azoknak az ajánlattevőknek ítéljék oda, amelyek ár-érték aránya a legkedvezőbb, biztosítva egyúttal az összeférhetetlenség kizárását.

18. cikk

Garanciaalap

A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő összegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) 2021/695 rendelet 37. cikke alkalmazandó.

19. cikk

A beszerzések és pénzdíjak támogathatósági feltételei

(1) A 9. és a 10. cikk megfelelően alkalmazandó a pénzdíjakra.

(2) A költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve e rendelet 9. és 10. cikke megfelelően alkalmazandó az e rendelet 10. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tanulmányok beszerzésére.

II. CÍM

A KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ALKALMAZANDÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

20. cikk

A kutatási tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga

(1) Az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek azon címzettek tulajdonát kell képezniük, amelyek létrehozták ezeket az eredményeket. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozzák létre, és amennyiben nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, az eredményeknek a jogalanyok közös tulajdonát kell képezniük. A tulajdonostársak a részesedéseik megosztásáról és a közös tulajdonjog gyakorlásának feltételeiről kötelesek - a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban - megállapodást kötni egymással.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az uniós támogatás közbeszerzés formájában valósul meg, az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek az Unió tulajdonát kell képezniük. A tagállamok és a társult országok részére írásbeli kérésre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.

(3) Az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy - egy vagy több köztes jogalanyon keresztül - közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(4) Az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében - e cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül - előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a tulajdonjognak nem társult országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról vagy a kizárólagos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról. Amennyiben az ilyen tulajdonjog-átruházás vagy egy kizárólagos használati engedély megadása ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, illetve a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, az alap keretében nyújtott támogatást vissza kell téríteni.

(5) A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságainak hozzáférési joggal kell rendelkezniük a különjelentések tekintetében. E hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság a megfelelő titoktartási kötelezettségek meglétének Bizottság általi biztosítását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak.

(6) A különjelentést a tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai kizárólag a fegyveres erőik, illetve a biztonsági vagy hírszerzési erőik általi vagy ezek javára történő felhasználással kapcsolatos célokra használhatják fel, ideértve az együttműködési programjaik keretében történő felhasználást is. Ennek a felhasználásnak a következőkre kell kiterjednie: tanulmányozás, értékelés, vizsgálat, kutatás, tervezés, termékmegfelelőség és -tanúsítás, üzemeltetés, képzés és hatástalanítás, valamint a beszerzésekre vonatkozó műszaki követelmények értékelése és kidolgozása.

(7) A címzettek kötelesek az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára jogdíjmentes hozzáférési jogot biztosítani az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeihez a hatáskörükbe tartozó meglévő uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének megfelelően indokolt célja érdekében. E hozzáférési jognak a nem üzleti célú és nem a piaci versenyben való részvételt szolgáló felhasználásra kell korlátozódnia.

(8) A támogatási megállapodásokban és a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó szerződésekben - az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében - különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén. Az ajánlatkérő szerveknek rendelkezniük kell legalább azzal a joggal, hogy saját célú felhasználás érdekében jogdíjmentesen hozzáférjenek az eredményekhez, továbbá hogy - méltányos és észszerű feltételekkel, a használati jog továbbadásának kizárásával, az eredmények hasznosítása céljából - harmadik feleknek nem kizárólagos használati engedélyt adjanak vagy a címzetteket ilyen engedély adására kötelezzék. Valamennyi tagállam és társult ország jogdíjmentesen hozzáférhet a különjelentéshez. Amennyiben a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, köteles az eredmények tulajdonjogát teljeskörűen átruházni az ajánlatkérő szervre.

(9) E rendelet nem érintheti az olyan termékek, berendezések és technológiák kivitelét, amelyek egyesítik az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeit, és nem érinthetik a tagállamoknak a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politikájuk tekintetében fennálló mérlegelési jogkörét.

(10) Amennyiben két vagy több olyan tagállam, illetve társult ország multilaterálisan vagy az Unió keretein belül együttesen egy vagy több szerződést kötött egy vagy több címzettel annak érdekében, hogy együtt továbbfejlesszék az alapból támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeit, hozzáférési joggal rendelkezik az ilyen címzettek tulajdonában lévő, valamint a szerződés vagy a szerződések végrehajtásához szükséges ilyen eredményekhez. Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen és olyan egyedi feltételek mellett kell nyújtani, amelyek célja annak biztosítása, hogy az említett hozzáférési jogot kizárólag a szerződés vagy a szerződések céljára használják, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek legyenek alkalmazandók.

III. CÍM

A FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEKRE ALKALMAZANDÓKÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

21. cikk

A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további jogosultsági feltételek

(1) A konzorciumnak igazolnia kell, hogy egy tevékenység azon költségeit, amelyekre nem terjed ki az uniós támogatás, más finanszírozási forrásból, így például a tagállamok vagy a társult országok hozzájárulásaiból vagy jogalanyoktól származó társfinanszírozásból kell fedezni.

(2) A 10. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységeket legalább két tagállam vagy társult ország által a képességekre vonatkozóan közösen elfogadott harmonizált védelmi képességekre vonatkozó követelmények alapján kell folytatni.

(3) A 10. cikk (3) bekezdésének e)-h) pontjában említett tevékenységek tekintetében a konzorciumnak a nemzeti hatóságok által kiállított dokumentumokkal kell igazolnia, hogy:

a) legalább két tagállam vagy társult ország kívánja koordinált módon beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, többek között adott esetben közös beszerzés révén;

b) a tevékenységekre az azon tagállamok vagy társult országok által közösen elfogadott közös műszaki előírások alapján kerül sor, amelyek társfinanszírozzák a tevékenységet, vagy amelyek közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy közösen szándékozzák felhasználni a technológiát.

22. cikk

A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további odaítélési feltételek

A 12. cikkben említett odaítélési feltételek mellett a munkaprogramban az alábbiakat is figyelembe kell venni:

a) a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulás, beleértve a költséghatékonyságot, valamint a beszerzési, a karbantartási és a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;

b) hozzájárulás az európai védelmi ipar további integrációjához az Unió egészében, amelyet a címzettek a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalásával igazolnak, hogy a végterméket vagy a technológiát koordinált módon, közösen használják, tulajdonolják vagy tartják karban.

23. cikk

A fejlesztési tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga

(1) Az alapból támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységekből származó védelmi termékek vagy technológiák nem képezhetik az Unió tulajdonát, és az Unió az említett tevékenységekhez tartozó szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.

(2) Az alapból támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül, illetve egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(3) Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politikájuk tekintetében fennálló mérlegelési jogkörét.

(4) Az alapból támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében - e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül - előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a tulajdonjognak nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházás ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, illetve a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel, az alapból nyújtott támogatást vissza kell téríteni.

(5) Amennyiben az uniós támogatást tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, minden tagállam vagy társult ország számára írásbeli kérés alapján biztosítani kell annak ingyenes, nem kizárólagos használati jogát.

IV. CÍM

IRÁNYÍTÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENŐRZÉS

24. cikk

Munkaprogramok

(1) Az alapot a költségvetési rendelet 110. cikke (2) bekezdésében említettek szerint éves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramokban adott esetben meg kell határozni a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramokban meg kell határozni a kkv-k határokon átnyúló részvételét elősegítő teljes költségvetést.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el az e cikk (1) bekezdésében említett munkaprogramokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A munkaprogramokban részletesen meg kell határozni az alapból támogatásban részesítendő kutatási témákat, valamint tevékenységi kategóriákat. E kategóriáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkben említett védelmi prioritásokkal. A munkaprogram azon részének kivételével, amely a forradalmi védelmi technológiákról szól, az első albekezdésben említett kutatási témák és tevékenységi kategóriák a következő területeken alkalmazott védelmi termékeket és technológiákat ölelik fel:

a) előkészítés, védelem, telepítés és fenntarthatóság;

b) információkezelés és információs fölény, továbbá vezetés, irányítás, kommunikáció, informatika, hírszerzés, megfigyelés és felderítés (C4ISR), kibervédelem és kiberbiztonság; valamint

c) csapásvégrehajtás és effektorok.

(4) A munkaprogramoknak adott esetben funkcionális követelményeket kell tartalmazniuk, és meg kell határozni bennük az 8. cikk szerinti uniós támogatási formákat úgy, hogy eközben a pályázati felhívások szintjén nem akadályozzák a versenyt.

A munkaprogramokban figyelembe vehető továbbá az alap által már támogatásban részesített, hozzáadott értékkel rendelkező kutatási tevékenységek eredményeinek a fejlesztési szakaszba történő átvitele.

25. cikk

Konzultáció a projektmenedzserrel

Amennyiben kinevezésre kerül egy projektmenedzser, a Bizottság a kifizetés teljesítését megelőzően a tevékenység tekintetében elért haladásról konzultál a projektmenedzserrel.

26. cikk

Független szakértők

(1) A Bizottság független szakértőket jelöl ki, akik segítséget nyújtanak az e rendelet 7. cikkében említettek szerinti etikai ellenőrzésben és értékelésben, valamint a költségvetési rendelet 237. cikke szerinti pályázatértékelésben.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett független szakértőknek a tagállamok lehető legszélesebb köréből származó állampolgároknak kell lenniük, és ezeket a szakértőket a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, az egyéb megfelelő kormányzati szerveknek, a kutatóintézeteknek, az egyetemeknek, a vállalkozói szövetségeknek, illetve a védelmi ágazat vállalkozásainak címzett, a részvételi szándék kifejezésére való felhívások alapján kell kiválasztani a független szakértői jegyzék összeállítása céljából. A költségvetési rendelet 237. cikkétől eltérve a független szakértői jegyzék nem hozható nyilvánosságra.

(3) A kijelölt független szakértők biztonsági referenciáit a megfelelő tagállam hitelesíti.

(4) A független szakértők biztonsági referenciáinak átláthatósága érdekében a 34. cikkben említett bizottságot évente tájékoztatni kell a független szakértői jegyzékről. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a független szakértők ne végezzenek értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtsanak segítséget olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben összeférhetetlenség áll fenn.

(5) A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

27. cikk

A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1) E rendelet hatályának megfelelően:

a) az egyes tagállamok az EU-minősített adatok tekintetében olyan mértékű védelmet biztosítanak, amely egyenértékű a 2013/488/EU tanácsi határozatban ( 7 ) foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;

b) a Bizottság az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban foglalt biztonsági szabályoknak megfelelően védi a minősített adatokat;

c) a valamely harmadik országban lakóhellyel rendelkező természetes személyek és az ott letelepedett jogi személyek az alapra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely olyan mértékű védelmet biztosít, amely legalább egyenértékű az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban és a 2013/488/EU határozatban foglalt bizottsági és tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;

d) a valamely harmadik országban vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között - az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével - megkötött vagy megkötendő adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni, amelynek adott esetben ki kell terjednie az iparbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre is; valamint

e) a 2013/488/EU határozat 13. cikkének és az iparbiztonság tekintetében az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban foglalt irányadó szabályoknak a sérelme nélkül, természetes vagy jogi személyek, harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek számára - szükségesnek ítélt esetben - eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani az EU-minősített adatokhoz, ezen adatok jellegének és tartalmának, a szükséges ismeret elve címzett esetében való teljesülésének, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékének megfelelően.

(2) Az olyan tevékenységek esetében, amelyek keretében minősített adatok felhasználására kerül sor, illetve amelyek ilyen adatok felhasználását igénylik, vagy ilyen adatokat foglalnak magukban, a támogatást nyújtó szervnek a pályázati felhívásban vagy a pályázati dokumentációban meg kell határoznia az ilyen adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

(3) Az érzékeny információknak, többek között a minősített adatoknak a Bizottság és a tagállamok, a társult országok, valamint - adott esetben - a pályázók és a címzettek közötti megosztásának megkönnyítése érdekében a Bizottság létrehoz egy biztonságos információcsere-rendszert. E rendszer keretében figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti biztonsági szabályozásait.

(4) A kutatási vagy fejlesztési tevékenységek végrehajtása során létrehozott új minősített információk kibocsátójának kilétéről azon tagállamok határoznak, amelyek területén a címzettek letelepedtek. E célból az említett tagállamok a tevékenységgel kapcsolatos minősített adatok védelmére és kezelésére egyedi biztonsági keretet határozhatnak meg, amelyről tájékoztatják a Bizottságot. Az ilyen biztonsági keret nem érintheti a Bizottság azon lehetőségét, hogy hozzáférjen a kutatási vagy fejlesztési tevékenység végrehajtása szempontjából szükséges információkhoz.

Abban az esetben, ha az érintett tagállamok nem alakítanak ki ilyen egyedi biztonsági keretet, a Bizottság hozza létre a tevékenységre vonatkozó biztonsági keretet az (EU, Euratom) 2015/444 határozattal összhangban.

A tevékenységre alkalmazandó biztonsági keretet minden esetben legkésőbb a támogatási megállapodás vagy a szerződés aláírása előtt létre kell hozni.

28. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 3. cikk (2) bekezdésében megállapított egyedi célkitűzések megvalósítása terén az alap által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a melléklet határozza meg.

(2) Az alap célkitűzéseinek megvalósítása terén az alap által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a mutatók tekintetében történő szükség szerinti módosítása és e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.

(3) A Bizottság rendszeresen nyomon követi az alap végrehajtását, és évente jelentést készít az elért haladásról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, többek között arról, hogy az EDIDP és a PADR keretében azonosított és levont tanulságokat hogyan veszik figyelembe az alap végrehajtása során. E célból a Bizottság kialakítja a nyomon követésre vonatkozó szükséges szabályokat.

(4) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy az alap végrehajtásának és eredményeinek nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék.

Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

29. cikk

Az alap értékelése

(1) Az alap értékeléseit időben el kell végezni annak érdekében, hogy azok a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2) Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtási időszakának kezdetét követően kell elvégezni. A 2024. július 31-ig terjedő időszakra vonatkozó időközi értékelő jelentésnek különösen a következőket kell magában foglalnia:

a) az alap irányításának értékelése, többek között a következők tekintetében:

i. a független szakértőkkel kapcsolatos rendelkezések; és

ii. az e rendelet 7. cikkében foglalt etikai eljárások végrehajtása;

b) az EDIDP és a PADR terén levont tanulságok;

c) végrehajtási arányok;

d) projekt-odaítélési eredmények, ideértve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonásának és azok határokon átnyúló részvételének mértékét is;

e) az e rendelet 15. cikkében foglaltak szerint a közvetett költségek megtérítési arányai;

f) a pályázati felhívásokban a forradalmi védelmi technológiákra vonatkozóan elkülönített összegek; valamint

g) a költségvetési rendelet 195. cikkének megfelelően nyújtott támogatás.

Az időközi értékelésnek ezenkívül a címzettek származási országára, az egyes projektekben részt vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatokat nyújthat be e rendelet minden megfelelő módosítására.

(3) A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2031. december 31-ig a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését, és jelentést készít az alap végrehajtásáról. A végső értékelő jelentésnek:

a) tartalmaznia kell a végrehajtás eredményeit és - a lehetséges mértékben - az alap hatását;

b) a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelnie kell különösen a 3. cikkben foglalt célkitűzések teljesítése terén tett haladást;

c) elő kell segítenie annak meghatározását, hogy a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén az Unió mely területeken függ harmadik országoktól;

d) elemeznie kell továbbá az alap keretében végrehajtott tevékenységekben való, határokon átnyúló részvételt - többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről -, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok globális értékláncba történő integrációját, valamint az alap hozzájárulását a CDP-ben azonosított hiányosságok kezeléséhez; és

e) a címzettek származási országára és - lehetőség szerint - a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is kell tartalmaznia információkat.

(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

30. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan - többek között az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő - személyek vagy szervezetek által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikkének megfelelően a Számvevőszék megvizsgálja az Unió bevételre és kiadásra vonatkozó összes elszámolását.

31. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az alapban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint a vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

32. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosságra hozatal

(1) Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A támogatási vagy finanszírozási megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek a kutatási tevékenységek eredményein alapuló tudományos publikációk közzétételének lehetőségét szabályozzák.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, az alap alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan.

Az alap számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(3) Az alap számára elkülönített pénzügyi források emellett a terjesztési tevékenységek, a partnerségek kiépítésére szolgáló rendezvények és a figyelemfelkeltő tevékenységek megszervezéséhez is hozzájárulhatnak, mindenekelőtt az ellátási láncoknak a kkv-k határokon átnyúló részvételét előmozdító megnyitása céljából.

V. CIKK

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 28. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2021. május 12-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 28. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 28. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

34. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal, és adjon szakvéleményt a bizottság számára. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget a bizottság számára.

A bizottság speciális formációkban is ülésezik, többek között az alap keretében végrehajtott tevékenységekkel kapcsolatos védelmi és biztonsági kérdések megvitatása céljából.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2018/1092 rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

36. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2018/1092 rendelet vagy a PADR alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amelyek továbbra is alkalmazandók mind az említett tevékenységekre azok lezárásáig, mind pedig a tevékenységek eredményeire.

(2) Az alap pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá az alap és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket az (EU) 2018/1092 rendelet és a PADR alapján fogadtak el.

(3) Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027. december 31. utáni uniós költségvetésbe a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére az alap időtartamának végéig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében.

37. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

MUTATÓK AZ ALAP EGYEDI CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA TERÉN AZ ALAP ÁLTAL ELÉRT HALADÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt egyedi célkitűzés:

1. mutató: résztvevők

Mérőszám: a részt vevő jogalanyok száma (méret, típus és a letelepedés országa szerinti bontásban)

2. mutató: együttműködésen alapuló kutatás

Mérőszám:

2.1. a támogatott projektek száma és értéke

2.2. határokon átnyúló együttműködés: a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak odaítélt szerződések aránya, a határokon átnyúló együttműködésen alapuló szerződések értékével

2.3. azon címzettek aránya, amelyek 2021. május 12-ét megelőzően nem végeztek olyan kutatási tevékenységeket, amelyek védelmi célú alkalmazással rendelkeznek

3. mutató: innovációs termékek

Mérőszám:

3.1. az alap által támogatott projektekből származó új szabadalmak száma

3.2. a szabadalmak aggregált megoszlása a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és azon jogalanyok között, amelyek sem nem kkv-k, sem nem közepes piaci tőkeértékű vállalatok

3.3. a szabadalmak aggregált megoszlása tagállamonként

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt egyedi célkitűzés:

4. mutató: együttműködésen alapuló képességfejlesztés

Mérőszám: azon támogatott tevékenységek száma és értéke, amelyek a CDP-ben azonosított képességhiányok kezelését célozzák

5. mutató: folyamatos támogatás a teljes K+F-ciklus alatt

Mérőszám: a szellemitulajdon-jogok hátterében való jelenlét vagy a korábban támogatott tevékenységek során létrejött eredmények

6. mutató: munkahelyteremtés/-támogatás

Mérőszám: a védelmi K+F terén támogatott alkalmazottak száma tagállamonként

( 1 ) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 2 ) Megállapodás az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről (HL C 202., 2011.7.8., 13. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/795 rendelete (2024. február 29.) a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról és a 2003/87/EK irányelv, valamint az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056, az (EU) 2021/1057, az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az (EU) 2021/1060, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/241 rendelet módosításáról (HL L, 2024/795, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/795/oj).

( 4 ) A Tanács (KKBP) 2017/2315 határozata (2017. december 11.) az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról (HL L 331., 2017.12.14., 57. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

( 7 ) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).