32021R1057[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1057 RENDELETE

(2021. június 24.)

az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+), amely két ágból áll: a megosztott irányítású ágból (a továbbiakban: az ESZA+ megosztott irányítású ága) és a foglalkoztatási és társadalmi innovációs ágból (a továbbiakban: az EaSI-ág).

Ez a rendelet meghatározza az ESZA+ célkitűzéseit, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló költségvetését, a végrehajtás módszereit, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "egész életen át tartó tanulás": a tanulás valamennyi életszakaszt átfogó minden formája, nevezetesen a formális, nem formális és informális tanulás, amely az egyén, a polgár, a kultúra, a társadalom vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek, a kompetenciák és a magatartásformák fejlesztését vagy naprakésszé tételét, illetve a társadalmi részvétel megerősítését eredményezi, ideértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását, ideértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást, az általános oktatást, a szakképzést, a felsőoktatást, a felnőttoktatást, az ifjúsági munkát, valamint a formális oktatáson és képzésen kívüli egyéb tanulási módszereket, és amelynek jellemzője, hogy előmozdítja az ágazatokon átnyúló együttműködést és a rugalmas tanulási útvonalak kialakítását;

2. "harmadik országbeli állampolgár": minden személy, aki nem uniós polgár, beleértve a hontalan személyeket és azon személyeket is, akiknek állampolgársága nem megállapítható;

3. "alapvető anyagi támogatás": azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, így például a ruházat, a tisztálkodási szerek - beleértve a női higiéniai termékeket - és az iskolai felszerelés;

4. "hátrányos helyzetű csoport": kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek csoportja, ideértve a szegénységet, társadalmi kirekesztődést vagy megkülönböztetést annak bármely dimenziójában megtapasztaló, vagy ezek kockázatának kitett személyeket is;

5. "kulcskompetenciák": olyan ismeretek, készségek és kompetenciák, amelyekre mindenkinek - valamennyi életszakaszában - szüksége van a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz, nevezetesen: írni-olvasni tudás; többnyelvűség; matematika, természettudományok, technológia, művészetek és műszaki tudományok; digitális készségek; médiaismeret; személyes és szociális készségek, valamint a tanulni tanulás készsége; aktív polgári szerepvállalási készség; vállalkozói készség; kulturális és interkulturális tudatosság és kifejezőkészség, valamint kritikai gondolkodás;

6. "leginkább rászoruló személyek": olyan természetes személyek - legyenek azok egyének vagy családok, háztartások vagy csoportok, köztük a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek és hajléktalanok -, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által - a megfelelő érdekképviseleti szervekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve - megállapított olyan objektív kritériumok alapján állapították meg, amely kritériumok adott esetben a meghatározott földrajzi területeken élő leginkább rászoruló személyeknek való célirányos segítségnyújtást lehetővé tevő elemeket is magukban foglalhatnak;

7. "végső kedvezményezettek": a 4. cikk (1) bekezdésének m) pontja szerinti támogatásban részesülő, leginkább rászoruló személyek;

8. "társadalmi innováció": céljait és eszközeit tekintve egyaránt szociális jellegű tevékenység, ideértve különösen azt a tevékenységet, amely új (termékekre, szolgáltatásokra, gyakorlatokra és modellekre vonatkozó) elképzelések kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatos, amely egyidejűleg elégít ki társadalmi igényeket és hoz létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket közjogi szervezetek, civil társadalmi szervezetek vagy magánszervezetek között, és ezáltal jótékony hatást gyakorol a társadalomra, és fokozza a társadalom cselekvési képességét;

9. "kísérő intézkedés": az élelmiszerosztás és/vagy az alapvető anyagi támogatás nyújtása mellett végrehajtott olyan tevékenység, amelynek célja a társadalmi kirekesztés kezelése és a szegénység felszámolásához való hozzájárulás, így például az érintettek szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, köztük pszichológiai támogatáshoz való irányítása vagy e szolgáltatások nyújtása, vagy a közszolgáltatásokkal kapcsolatos releváns információk nyújtása, vagy a háztartási költségvetés kezelésével kapcsolatos tanácsadás;

10. "társadalompolitikai kísérlet": olyan szakpolitikai beavatkozás, amely innovatív választ hivatott nyújtani társadalmi igényekre, és amelyet kis léptékben és olyan feltételek mellett hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik hatásainak még azt megelőzően történő mérését, hogy kedvező eredmények esetén más környezetben - ideértve a más földrajzi, illetve ágazati környezetet - vagy szélesebb körben is sor kerülne a végrehajtására;

11. "határon átnyúló partnerség": a legalább két tagállamban található állami foglalkoztatási szolgálatok, szociális partnerek vagy civil társadalom közötti együttműködés struktúrája;

12. "mikrovállalkozás": olyan vállalkozás, amely tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, és amely 2 000 000 EUR alatti éves forgalommal vagy mérlegfőösszeggel rendelkezik;

13. "szociális vállalkozás": olyan vállalkozás - annak társasági formájától függetlenül -, ideértve a szociális gazdasághoz tartozó vállalkozásokat is, vagy olyan természetes személy, amely, illetve aki: a) társasági szerződésének, alapszabályának, illetve bármely egyéb olyan okiratának megfelelően, amely a szociális vállalkozás elhelyezkedése szerinti tagállam szabályai szerint kötelezettséget keletkeztethet, elsődleges szociális célként - az egyéb céllal történő nyereségtermelés helyett - a mérhető és kedvező szociális hatások - köztük akár környezeti hatások - elérését tűzi ki, és amely, illetve aki társadalmi megtérülést eredményező szolgáltatásokat nyújt vagy javakat biztosít, vagy szociális célkitűzést megtestesítő árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módszereket alkalmaz; b) nyereségét elsősorban és legnagyobbrészt elsődleges szociális célkitűzésének megvalósítására használja, valamint olyan előzetesen meghatározott eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a nyereség szétosztása ne veszélyeztesse az elsődleges szociális célkitűzés elérését; c) vállalkozásalapú, részvételen alapuló, elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, bevonva e célból különösen a munkavállalókat, az ügyfeleket és az üzleti tevékenysége által érintett feleket;

14. "referenciaérték": olyan érték, amelyet a közös és programspecifikus eredménymutatók céljára alkalmas célkitűzések megállapítására használnak, és amely az aktuális vagy korábbi, hasonló beavatkozásokon alapul;

15. "az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlási költsége": az a tényleges költség, amely az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás kedvezményezett által történő megvásárlásához kapcsolódik, és nem korlátozódik az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás árára;

16. "mikrofinanszírozás": a szakmai és bevételtermelő tevékenységek céljára történő hitelhez jutás tekintetében nehézségekkel szembesülő személyeknek és mikrovállalkozásoknak nyújtott, többek között garanciák, mikrohitel, saját tőke és kvázi-sajáttőke formáját öltő finanszírozás, amelyhez - például egyéni tanácsadás, képzés és mentorálás formájában nyújtott - vállalkozásfejlesztési szolgáltatások kapcsolódnak;

17. "vegyes finanszírozási művelet": az uniós költségvetés által - többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott vegyesfinanszírozási eszköz vagy platform keretében - támogatott olyan intézkedés, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat vagy pénzügyi eszközöket kombinál fejlesztési vagy egyéb közjogi pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

18. "jogalany": olyan természetes személy, vagy az uniós, a nemzeti vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott és e minőségében elismert jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és képes arra, hogy saját nevében fellépve jogokat gyakoroljon és kötelezettségeket vállaljon, vagy a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említtet, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

19. "közös azonnali eredménymutató": olyan közös eredménymutató, amely a résztvevő műveletből való kilépésének napját követő négy héten belüli hatásokat méri;

20. "közös hosszabb távú eredménymutató": olyan közös eredménymutató, amely a résztvevő műveletből való kilépésének napját követő hat hónap eltelte utáni hatásokat méri.

3. cikk

Az ESZA+ általános célkitűzései és a végrehajtási módszerek

Az ESZA+ végrehajtására a következőképpen kerül sor:

a) megosztott irányítás keretében, a támogatás azon része esetében, amely megfelel a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt egyedi célkitűzéseknek (az ESZA+ megosztott irányítású ága); valamint

b) közvetlen és közvetett irányítás keretében, a támogatás azon része esetében, amely megfelel a 4. cikk (1) bekezdésében és a 25. cikkben foglalt célkitűzéseknek (az EaSI-ág).

4. cikk

Az ESZA+ egyedi célkitűzései

Az ESZA+ a következő egyedi célkitűzéseket támogatja a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás, valamint az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén, ideértve a szegénység felszámolásához való hozzájárulást, ezáltal az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének d) pontjában említett, "egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával" elnevezésű szakpolitikai célkitűzéshez is hozzájárulva:

a) a foglalkoztatáshoz és az aktiválási intézkedésekhez való hozzáférés javítása minden álláskereső és különösen a fiatalok számára - elsősorban az ifjúsági garancia végrehajtása révén -, továbbá a tartósan munkanélküliek, a munkaerőpiacon jelen lévő hátrányos helyzetű csoportok, valamint az inaktív személyek számára, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság előmozdítása révén;

b) a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése annak érdekében, hogy azok felmérjék és előrejelezzék a készségigényeket, valamint időszerű és személyre szabott segítséget és támogatást nyújtsanak a munkaerőpiaci kereslet és kínálat találkozásához, a pályamódosításhoz és a mobilitáshoz;

c) a nemek közötti egyensúly előmozdítása a munkaerőpiaci részvétel tekintetében, egyenlő munkafeltételek, valamint a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly elősegítése többek között a megfizethető gyermekgondozási szolgáltatásokhoz és az eltartott gondozásra szorulók ellátásához való hozzájutás biztosítása révén;

d) a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásának, az aktív és egészséges idősödésnek, valamint az egészséges, az egészségügyi kockázatokat megfelelően kezelő és az igényekhez megfelelően igazodó munkakörnyezetnek az előmozdítása;

e) az oktatási és képzési rendszerek színvonalának, befogadókészségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása, többek között a nem formális és az informális tanulás érvényesítése révén, a kulcskompetenciák - többek között a vállalkozói és digitális készségek - elsajátításának támogatása céljából, valamint a duális képzési rendszerek és a tanulószerződéses gyakorlati képzések bevezetésének előmozdítása által;

f) a minőségi és befogadó oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és ezek elvégzésének elősegítése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól az általános oktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint a felnőttoktatásig és a felnőttkori tanulásig, ideértve többek között a tanulási célú mobilitás megkönnyítését mindenki számára és a hozzáférhetőség előmozdítását a fogyatékossággal élő személyek számára;

g) az egész életen át tartó tanulás, különösen a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségek elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a vállalkozói és digitális készségeket, a munkaerőpiaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a foglalkozási mobilitást;

h) az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára;

i) harmadik országbeli állampolgárok, többek között a migránsok társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása;

j) marginalizált közösségek, így például a romák társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása;

k) a minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés fokozása, ideértve a lakhatáshoz és a személyközpontú ellátáshoz, többek között az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést elősegítő szolgáltatásokat; a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is, különös tekintettel a gyermekekre és a hátrányos helyzetű csoportokra; az egészségügyi rendszerek és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások fogyatékossággal élők számára is biztosított hozzáférhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának javítása;

l) a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek - többek között a leginkább rászoruló személyek és a gyermekek - társadalmi integrációjának előmozdítása;

m) az anyagi nélkülözés kezelése élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás nyújtása révén a leginkább rászoruló személyeknek, köztük gyermekeknek, valamint az említettek társadalmi befogadását támogató kísérő intézkedések végrehajtása.

Az ESZA+ célja, hogy az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében az e cikk (1) bekezdésében említett egyedi célkitűzések elérése érdekében végrehajtott intézkedésekkel hozzájáruljon az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkében felsorolt további szakpolitikai célkitűzésekhez is, különösen azokhoz, amelyek a következőkkel kapcsolatosak:

a) egy intelligensebb Európa megteremtése az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek fejlesztése révén, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, a kutató- és technológiai központok és vállalkozások, illetve klaszterek közötti partnerségek révén, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján;

b) egy zöldebb, alacsony szén-dioxid kibocsátású Európa a készségek és képesítések munkaerőpiachoz történő igazításához szükséges oktatási és képzési rendszerek fejlesztése révén, a mindenkire - azaz a munkaerőre is - kiterjedő készségfejlesztés révén, valamint új munkahelyek létrehozása révén a környezethez, az éghajlathoz, az energiához, a körforgásos gazdasághoz és a biogazdasághoz kapcsolódó ágazatokban.

Amennyiben az (EU) 2021/1060 rendelet 20. cikkében említett rendkívüli vagy szokatlan körülményekre való reagáláshoz feltétlenül szükséges, az ESZA+ ideiglenes intézkedésként, és legfeljebb 18 hónapos időtartamra, támogatást nyújthat a következőkhöz:

a) a csökkentett munkaidős foglalkoztatás finanszírozása az ehhez kapcsolt aktív intézkedések követelményének elhagyásával;

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, a társadalmi-gazdasági tekintetben közvetlenül nem kiszolgáltatott személyek számára is.

5. cikk

Költségvetés

6. cikk

Nemek közötti egyenlőség, esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség

A tagállamok és a Bizottság az ESZA+ mindegyik célkitűzésén belül támogatják az (EU) 2021/1060 rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésben, valamint az e rendelet 28. cikkében említett horizontális elvek előmozdítására irányuló egyedi célzott intézkedéseket is. Ezen intézkedések kiterjedhetnek olyan intézkedésekre, amelyek célja a fogyatékossággal élő személyek számára a hozzáférhetőség biztosítása - többek között információs és kommunikációs technológiai szempontból -, valamint a bentlakásos vagy intézményi gondozásról a családi és közösségi alapú ellátásra való áttérés előmozdítása.

Az ESZA+ alkalmazásával a tagállamok és a Bizottság arra törekednek, hogy növeljék a nők részvételét a foglalkoztatásban, és javuljon a munka és a magánélet összeegyeztethetősége, valamint hogy küzdjenek a szegénység női problémává válása és a nemi alapú megkülönböztetés ellen, a munkaerőpiacon csakúgy, mint az oktatásban és a képzésben.

II. RÉSZ

VÉGREHAJTÁS MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN

I. FEJEZET

A programozásra vonatkozó közös rendelkezések

7. cikk

Összhang és tematikus koncentráció

A tagállamok - és adott esetben a Bizottság - elősegítik az ESZA+ és más uniós alapok, programok és eszközök közötti szinergiákat és biztosítják köztük a koordinációt, komplementaritást és koherenciát, mind a tervezési szakaszban, mind pedig a végrehajtás során. A tagállamok - és adott esetben a Bizottság - optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a párhuzamos erőfeszítések elkerülése és a végrehajtásért felelős szervezetek közötti szoros együttműködés biztosítása érdekében, hogy koherens és egységes irányba terelt támogatási intézkedéseket lehessen megvalósítani.

Azok a tagállamok, amelyekben az Eurostat adatai alapján a 2017-2019-es időszakban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 18 év alatti gyermekek aránya átlagosan meghaladta az említett időszakra vonatkozó uniós átlagot, az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 5 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedések és strukturális reformok támogatására allokálják.

A forrásokat a (3) és (4) bekezdésben meghatározott minimális allokációknak való megfelelés ellenőrzésekor nem kell figyelembe venni.

Azok a tagállamok, amelyekben az Eurostat adatai alapján a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15 és 29 év közötti fiatalok aránya a 2017 és 2019 közötti időszakban átlagosan meghaladta az erre az időszakra vonatkozó uniós átlagot, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 12,5 %-át az első albekezdésben meghatározott strukturális reformokra és célzott intézkedésekre allokálják.

A második albekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő legkülső régiók programjaikban az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 12,5 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedésekre és strukturális reformokra allokálják. Ezt az allokációt - amennyiben alkalmazandó - figyelembe kell venni a második albekezdésben meghatározott nemzeti szintű minimális százalékos aránynak való megfelelés ellenőrzésekor.

A tagállamok az e bekezdésben említett célzott intézkedések és strukturális reformok végrehajtásakor elsőbbséget biztosítanak az inaktív és a tartósan munkanélküli fiatalok számára, és a fiatalok elérését és tájékoztatását célzó intézkedéseket alkalmaznak e célból.

8. cikk

A Charta tiszteletben tartása

9. cikk

Partnerség

Amennyiben a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítését egy, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlás meghatározza, az érintett tagállam az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésére álló források legalább 0,25 %-ának megfelelő összeget erre a célra allokál.

10. cikk

A leginkább rászoruló személyek támogatása

A 4. cikk (1) bekezdésének l) és m) pontjában foglalt egyedi célkitűzésekre vonatkozó, a 7. cikk (5) bekezdésében említett forrásokat önálló prioritás vagy program keretében kell programozni. E prioritás vagy program társfinanszírozási aránya 90 %.

11. cikk

Az ifjúsági foglalkoztatás támogatása

A 7. cikk (6) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti támogatást önálló prioritás vagy program keretében kell programozni, és annak ki kell terjednie legalább a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez hozzájáruló támogatásra, továbbá magában foglalhat a 4. cikk (1) bekezdésének f) és l) pontjában foglalt egyedi célkitűzésekhez hozzájáruló támogatásokat is.

12. cikk

A releváns országspecifikus ajánlások támogatása

A 7. cikk (2) bekezdése szerinti, a releváns országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszter keretében megnevezett kihívások kezelésére irányuló intézkedéseket a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt egyedi célkitűzések bármelyike keretében, a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához nyújtott támogatásként, valamint egy vagy több prioritás keretében kell programozni, amely több különböző alapból finanszírozott prioritás is lehet.

II. FEJEZET

Az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében nyújtott általános támogatás

13. cikk

Hatály

Ez a fejezet az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében nyújtott, a 4. cikk (1) bekezdésének a)-l) pontjában foglalt egyedi célkitűzésekhez hozzájáruló támogatásra alkalmazandó (a továbbiakban: az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében nyújtott általános támogatás).

14. cikk

Társadalmi innovációs intézkedések

15. cikk

Transznacionális együttműködés

A tagállamok a 4. cikk (1) bekezdésének a)-l) pontjában foglalt egyedi célkitűzések bármelyike keretében támogathatják a transznacionális együttműködési intézkedéseket.

16. cikk

Elszámolhatóság

Az (EU) 2021/1060 rendelet 64. cikkében említett, nem elszámolható költségeken felül az alábbi költségek nem elszámolhatóak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében nyújtott általános támogatáson belül:

a) földterület és ingatlan, valamint infrastruktúra vásárlása; továbbá

b) bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez szükséges, vagy az említett tételek értékét a művelet alatt teljes egészében leírják értékcsökkenés címén, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.

17. cikk

Mutatók és jelentéstétel

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. mellékletben foglalt mutatók módosítása céljából, amennyiben ezt szükségesnek ítéli a programok végrehajtása alakulásának tényleges értékeléséhez. Ezeknek a módosításoknak arányosnak kell lenniük, figyelembe véve a tagállamokra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhet. Az e bekezdéssel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem változtathatják meg az I. és a II. mellékletben meghatározott adatgyűjtési módszertant.

III. FEJEZET

Az anyagi nélkülözés kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás

18. cikk

Hatály

Ez a fejezet a 4. cikk (1) bekezdésének m) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez hozzájáruló ESZA+-támogatásra alkalmazandó.

19. cikk

Alapelvek

Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyek számára közvetlenül, vagy közvetetten, így például elektronikus vagy egyéb formában kiadott utalványok vagy kártyák formájában nyújtható, feltéve hogy ezeket csak élelmiszerre és/vagy alapvető anyagi támogatásra lehet beváltani. A leginkább rászoruló személyek számára biztosított támogatást a nemzeti szociális rendszerek által, illetve a nemzeti joggal összhangban a végső kedvezményezetteknek esetlegesen nyújtott szociális ellátás kiegészítéseként kell nyújtani.

A leginkább rászoruló személyek rendelkezésére bocsátott élelmiszert be lehet szerezni az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhelyezett termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből, amennyiben gazdaságilag ez a legkedvezőbb lehetőség, és nem okoz indokolatlan késedelmet az élelmiszer leginkább rászoruló személyekhez történő eljuttatásában.

Az ilyen ügyletből származó összegeket a leginkább rászoruló személyek javára kell felhasználni a program keretében eleve rendelkezésre álló összegeken felül.

20. cikk

A prioritás tartalma

A 4. cikk (1) bekezdésének m) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez hozzájáruló támogatásra vonatkozó prioritásban az alábbiakat kell meghatározni:

a) a támogatás típusa;

b) a fő célcsoportok; valamint

c) a nemzeti vagy regionális támogatási rendszerek ismertetése.

21. cikk

A műveletek támogathatósága

22. cikk

A kiadások elszámolhatósága

Az anyagi nélkülözés kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás keretében elszámolható költségek az alábbiak:

a) az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás beszerzési költsége, többek között az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást a végső kedvezményezettek számára átadó kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatos költségek;

b) amennyiben az élelmiszernek és/vagy az alapvető anyagi támogatásnak az azt a végső kedvezményezettek számára elosztó kedvezményezettekhez történő szállítása nem tartozik az a) pont hatálya alá, az azokat megvásárló szerv által az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás lerakatokba vagy a kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatosan viselt költségek, valamint a tárolási költségeknek az a) pontban említett költségek 1 %-ában meghatározott átalánya, vagy megfelelően indokolt esetekben a ténylegesen felmerült és megfizetett költségek;

c) az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a leginkább rászoruló személyek számára történő elosztásában részt vevő kedvezményezettek által viselt adminisztratív, szállítási, tárolási és előkészítési költségek az a) pontban említett költségek 7 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva, vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően elhelyezett élelmiszerek értékének 7 %-a;

d) az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos tájékoztató tevékenységeknek a költségei; valamint

e) az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyeknek elosztó kedvezményezettek által vagy nevében vállalt kísérő intézkedések kedvezményezettek által bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 7 %-ának megfelelő átalányösszegként.

Az alábbi költségek nem elszámolhatók:

a) hitelkamat;

b) infrastruktúra vásárlása; valamint

c) használt áruk költségei.

23. cikk

Mutatók és jelentéstétel

24. cikk

Audit

A műveletek auditálása a műveletek végrehajtásának minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet a végső kedvezményezettek ellenőrzése kivételével, hacsak egy kockázatértékelés meg nem állapítja szabálytalanság vagy csalás konkrét kockázatát.

III. RÉSZ

VÉGREHAJTÁS KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN

I. FEJEZET

Operatív célkitűzések

25. cikk

Operatív célkitűzések

Az EaSi-ág az alábbi operatív célkitűzésekkel rendelkezik:

a) magas színvonalú összehasonlító elemzési tudásbázis létrehozása annak biztosítása érdekében, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt egyedi célkitűzések elérésére irányuló szakpolitikák megbízható bizonyítékokra alapuljanak, és relevánsak legyenek a szükségletek, a kihívások és a helyi körülmények szempontjából;

b) az eredményes és inkluzív információmegosztás, a kölcsönös tanulás, a szakértői értékelés és a párbeszéd elősegítése a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területekre vonatkozó szakpolitikákról annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a megfelelő szakpolitikai intézkedések kialakításában;

c) a társadalompolitikai kísérlet támogatása a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területeken, valamint az érdekelt feleknek nemzeti és helyi szinten a tesztelt szociálpolitikai innovációk előkészítésére, megtervezésére és végrehajtására, valamint átadására vagy elterjesztésére vonatkozó képességének kiépítése, különös tekintettel a helyi érdekelt felek által a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációja területén kidolgozott projektek elterjesztésére;

d) a munkavállalók önkéntes földrajzi mobilitásának elősegítése és a foglalkoztatási lehetőségek növelése azáltal, hogy konkrét támogatási szolgáltatásokat fejlesztenek ki és nyújtanak a munkaadók és az álláskeresők számára az integrált európai munkaerőpiacok létrehozása céljából, a felvételt megelőző előkészületektől az elhelyezkedést követő segítségnyújtásig terjedően, akár a bizonyos ágazatokban, szakmákban, országokban, határ menti régiókban meglévő üres álláshelyek betöltése céljából, akár konkrét csoportok -például a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek - számára;

e) támogatás egy olyan piaci ökoszisztéma kifejlesztéséhez, amely keretet biztosít az innovatív induló és a fejlődési szakaszban lévő mikrovállalkozások mikrofinanszírozása számára, különösen, ha azokat kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek hozták létre, vagy ilyen személyeket foglalkoztatnak;

f) az uniós szintű hálózatépítés, valamint a releváns érdekelt felekkel és azok között folytatott párbeszéd támogatása a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területeken, továbbá a részt vevő érdekelt felek intézményi kapacitásának kiépítéséhez való hozzájárulás, ideértve az állami foglalkoztatási szolgálatokat, a szociális biztonsági és egészségbiztosítási közintézményeket, a civil társadalmat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a szociális vállalkozások és a szociális gazdaság számára finanszírozást nyújtó intézményeket;

g) a szociális vállalkozások fejlődésének, valamint egy szociális beruházási piac kialakulásának támogatása, előmozdítva az állami és a magánszféra közötti interakciókat, valamint az említett piacon az alapítványok és a filantróp szereplők részvételét;

h) iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra kidolgozásához;

i) a transznacionális együttműködés támogatása az innovatív megoldások transzferének meggyorsítása és elterjesztésének megkönnyítése érdekében, különösen a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területeken; valamint

j) a releváns nemzetközi szociális és munkaügyi normák alkalmazásának támogatása a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területeken egyrészt a globalizációnak, másrészt az uniós szakpolitikák külső dimenziójának kiaknázása keretében.

II. FEJEZET

Támogathatóság

26. cikk

Támogatható intézkedések

Az EaSI-ág keretében az alábbi intézkedések támogathatók:

a) elemző tevékenységek, többek között harmadik országok vonatkozásában, különösen: i. felmérések, tanulmányok, statisztikai adatok, módszerek, osztályozások, mikroszimulációk, mutatók, valamint az európai szintű megfigyelőközpontok és összehasonlító elemzések támogatása; ii. a társadalmi innovációkat értékelő társadalompolitikai kísérlet; iii. az uniós jog átültetésének és alkalmazásának monitoringja és értékelése;

b) a szakpolitika végrehajtása, különösen: i. határon átnyúló partnerségek - különösen az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a civil társadalom között -, valamint támogató szolgáltatások a határon átnyúló régiókban; ii. az egész Unióra kiterjedő, uniós szintű foglalkoztatási mobilitási rendszer a feltárt munkaerőpiaci hiányosságokkal küzdő területeken meglévő üres álláshelyek betöltése céljából; iii. a mikrofinanszírozási intézmények, valamint a szociális vállalkozások számára finanszírozást nyújtó intézmények támogatása többek között vegyes finanszírozási műveletekkel, például aszimmetrikus kockázatmegosztással vagy a tranzakciós költségek csökkentésével, továbbá a szociális infrastruktúra és készségek fejlesztésének támogatása; iv. a transznacionális együttműködés és partnerség támogatása az innovatív megoldások transzfere és elterjesztése céljából;

c) kapacitásépítés, különösen a következők esetében: i. uniós szintű hálózatok esetében, a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területekhez kapcsolódóan; ii. az EaSI-ág végrehajtásához kapcsolódó iránymutatást, információkat és segítségnyújtást biztosító nemzeti kapcsolattartók esetében; iii. közigazgatások, szociális biztonsági intézmények és a munkaerő mobilitásának elősegítéséért felelős foglalkoztatási szolgálatok esetében, a mikrofinanszírozási intézmények és a szociális vállalkozások számára finanszírozást nyújtó intézmények vagy más szociális beruházással foglalkozó szereplők esetében, valamint hálózatépítés, a tagállamokban vagy a 29. cikk szerint az EaSI-ághoz társult harmadik országokban; iv. érdekelt felek - többek között a szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek - esetében, a transznacionális együttműködés kontextusában;

d) kommunikációs és terjesztési tevékenységek, különösen: i. kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje, innovatív megközelítések, az elemző tevékenységek eredményei, szakértői értékelés és benchmarking útján; ii. iránymutatások, beszámolók, információs anyagok és médiatudósítás a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területekhez kapcsolódó kezdeményezéseket illetően; iii. a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területekhez kapcsolódó bizonyítékok terjesztésével foglalkozó információs rendszerek; iv. a Tanács elnöksége által szervezett rendezvények, valamint konferenciák, szemináriumok és tájékoztató tevékenységek.

27. cikk

Részvételre jogosult szervezetek

A költségvetési rendelet 197. cikkében foglalt feltételekre is figyelemmel a következő szervezetek jogosultak részvételre:

a) az alábbi országok vagy területek bármelyikében letelepedett jogalanyok: i. tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület; ii. a 29. cikk szerint az EaSI-ághoz társult harmadik ország; iii. a munkaprogramban felsorolt harmadik ország az e cikk (2) és a (3) bekezdésében meghatározott feltételek mellett;

b) az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany vagy bármely nemzetközi szervezet.

28. cikk

Horizontális elvek

29. cikk

Harmadik országok részvétele

Az EaSI-ág az Unióval való megállapodás útján nyitva áll a következő harmadik országok részvétele előtt:

a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek is tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;

b) csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

c) egyéb harmadik országok, a harmadik ország EaSI-ágban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás: i. méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei tekintetében; ii. megállapítja a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz vagy programágakhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és a programok igazgatási költségeit; iii. nem ruház az EaSI-ággal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört a harmadik országra; iv. garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

Az e cikk első bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

III. FEJEZET

Általános rendelkezések

30. cikk

Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtás módszerei

A támogatások odaítélésekor a költségvetési rendelet 150. cikkében említett értékelőbizottság külső szakértőkből is állhat.

31. cikk

Munkaprogram

32. cikk

Monitoring és jelentéstétel

A 4. cikk (1) bekezdésében foglalt egyedi célkitűzések és a 25. cikkben foglalt operatív célkitűzések megvalósítása terén az EaSI-ág által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a IV. melléklet határozza meg.

A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy az EaSI-ág végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék.

Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

33. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az EaSI-ágban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

34. cikk

Értékelés

A Bizottság a költségvetési rendelet 34. cikkével összhangban értékeli a program teljesítményét, valamint különösen annak eredményességét, hatékonyságát, koherenciáját, relevanciáját és uniós hozzáadott értékét - többek között az e rendelet 28. cikkében említett horizontális elvekhez mérten -, és megállapítja, hogy - mind minőségi, mind mennyiségi szempontból - milyen mértékben sikerült haladást elérni az EaSI-ág célkitűzéseinek megvalósításában.

A félidős értékelésnek a 32. cikkel összhangban megállapított monitoring intézkedések és mutatók révén gyűjtött információkon kell alapulnia, és arra irányul, hogy segítségével el lehessen végezni a szakpolitikai és finanszírozási prioritások szükséges kiigazításait.

35. cikk

Auditok

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek - köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek - által végzett auditok képezik.

36. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

Az EaSI-ág számára allokált pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és a 25. cikkben említett célkitűzésekhez.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

38. cikk

Bizottsági eljárás az ESZA+ megosztott irányítású ága esetében

39. cikk

Az EUMSZ 163.cikke alapján létrehozott bizottság

Az ESZA+-bizottság véleményt nyilváníthat a következőkről:

a) az ESZA+-nak a szociális jogok európai pillére végrehajtásához való hozzájárulásával kapcsolatos kérdések, többek között országspecifikus ajánlások és európai szemeszterhez kapcsolódó prioritások, így például a nemzeti reformprogramok;

b) az ESZA+ szempontjából releváns, az (EU) 2021/1060 rendeletet érintő kérdések;

c) az ESZA+-szal kapcsolatos, a Bizottság által hozzá utalt, az (5) bekezdésben említettektől eltérő kérdések.

Az ESZA+-bizottság az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségével fogadja el véleményét, és azt tájékoztatásul közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. A Bizottság írásban tájékoztatja az ESZA+-bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.

40. cikk

Az ESZA+ megosztott irányítású ágára vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az 1304/2013/EU rendelet, a 223/2014/EU rendelet vagy az említett rendeletek alapján elfogadott bármely jogi aktus továbbra is alkalmazandó az említett rendeletek alapján a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban támogatott programokra és műveletekre.

41. cikk

Az EaSI-ágra vonatkozó átmeneti rendelkezések

42. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az EaSI-ág tekintetében 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ ESZA+ MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁSÚ ÁGA KERETÉBEN NYÚJTOTT ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS MUTATÓK

A személyes adatokat nemek szerinti bontásban kell megadni (nők, férfiak, nem bináris személyek ( 2 )).

Ha bizonyos eredmények nem lehetségesek, akkor az érintett eredményekhez nem kell adatokat gyűjteni vagy közölni.

A közös kimeneti mutatók adott esetben megadhatók a művelet célcsoportja alapján is.

1. Közös kimeneti mutatók a személyeket célzó műveletekhez 1.1. A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők: - munkanélküliek, beleértve a tartós munkanélkülieket is ( *1 ), - tartós munkanélküliek (*1) , - inaktív személyek (*1) , - foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat (*1) , - 18 év alatti gyermekek száma (*1) , - 18 és 29 év közötti fiatalok (*1) , - 55 éves és idősebb résztvevők száma (*1) , - legfeljebb alsó középfokú (ISCED 0-2) végzettséggel rendelkező személyek (*1) , - felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek (*1) , - felsőfokú (ISCED 5-8) végzettséggel rendelkező személyek (*1) , - a résztvevők összlétszáma ( 3 ). Az e pontban felsorolt mutatók a 4. cikk (1) bekezdésének l) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez hozzájáruló ESZA+-támogatás esetében nem alkalmazandók, a "18 év alatti gyermekek száma", a "18 és 29 év közötti fiatalok", az "55 éves és idősebb résztvevők száma", valamint a "résztvevők összlétszáma" mutatók kivételével. Amennyiben az adatok gyűjtése nyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból történik, a tagállamok alkalmazhatják a nemzeti fogalommeghatározásokat. 1.2. A résztvevőkre vonatkozó egyéb közös kimeneti mutatók a következők: - fogyatékossággal élő résztvevők ( *2 ), - harmadik országbeli állampolgárok (*1) , - külföldi hátterű résztvevők (*1) , - kisebbségek (beleértve a marginalizált közösségeket, például a romákat) (*2) , - hajléktalan vagy lakhatással összefüggő kirekesztettséggel érintett személyek (*1) , - vidéki területeken élő résztvevők (*1) ( 4 ). Az adatgyűjtés csak alkalmazandó és releváns esetben szükséges. Az 1.2. pontban felsorolt mutatók értékei megállapíthatók a kedvezményezett által megfelelő tájékozódás alapján adott becslés alapján. Az 1.2. pontban felsorolt mutatók céljára a tagállamok alkalmazhatnak nemzeti fogalommeghatározásokat, a "harmadik országbeli állampolgár" és a "vidéki területeken élő résztvevők" kivételével.

2. A szervezetekre vonatkozó közös kimeneti mutatók A szervezetekre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők: - a támogatott közigazgatási szervek vagy közszolgáltatások száma nemzeti, regionális és helyi szinten, - a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma (beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat és a szociális vállalkozásokat). Amennyiben az adatok gyűjtése nyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból történik, a tagállamok alkalmazhatnak nemzeti fogalommeghatározásokat.

3. A résztvevőkre vonatkozó közös azonnali eredménymutatók A résztvevőkre vonatkozó közös azonnali eredménymutatók a következők: - kilépéskor munkát kereső résztvevők (*1) , - kilépéskor oktatásban vagy képzésben lévő résztvevők (*1) , - kilépéskor képesítést szerző résztvevők (*1) , - kilépéskor foglalkoztatásban - beleértve az önfoglalkoztatást is - álló résztvevők (*1) . Az e pontban felsorolt mutatók a 4. cikk (1) bekezdésének l) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez hozzájáruló ESZA+-támogatás esetében nem alkalmazandók. Amennyiben az adatok gyűjtése nyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból történik, a tagállamok alkalmazhatnak nemzeti fogalommeghatározásokat.

4. A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók a következők: - hat hónappal a kilépést követően foglalkoztatásban - beleértve az önfoglalkoztatást is - álló résztvevők (*1) , - hat hónappal a kilépést követően jobb munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők (*1) . Az e pontban felsorolt mutatók a 4. cikk (1) bekezdésének l) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez hozzájáruló ESZA+-támogatás esetében nem alkalmazandók. Amennyiben az adatok gyűjtése nyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból történik, a tagállamok alkalmazhatnak nemzeti fogalommeghatározásokat. A résztvevőkre vonatkozó közös hosszabb távú eredménymutatókat az (EU) 2021/1060 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2026. január 31-ig, valamint az említett rendelet 43. cikkében említett végső teljesítményjelentésben kell közölni. A résztvevőkre vonatkozó közös hosszabb távú eredménymutatóknak minimumkövetelményként a 4. cikk (1) bekezdésének a)-k) pontjában foglalt egyedi célkitűzéseken belüli résztvevők reprezentatív mintáján kell alapulniuk. A minta belső érvényességét oly módon kell biztosítani, hogy az adatok az adott egyedi célkitűzés szintjén általánosíthatók legyenek.

II. MELLÉKLET

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK L) PONTJÁBAN FOGLALT EGYEDI CÉLKITŰZÉS KERETÉBEN A LEGINKÁBB RÁSZORULÓ SZEMÉLYEK TÁRSADALMI BEFOGADÁSÁT CÉLZÓ, A 7. CIKK (5) BEKEZDÉSÉNEK ELSŐ ALBEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN ÁLLÓ ESZA+-INTÉZKEDÉSEK KÖZÖS MUTATÓI

A személyes adatokat nemek szerinti bontásban kell megadni (nők, férfiak, nem bináris személyek ( 5 )).

1. Közös kimeneti mutatók a személyeket célzó műveletekhez 1.1. A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők: - a résztvevők összlétszáma, - 18 év alatti gyermekek száma ( *3 ), - 18 és 29 év közötti fiatalok száma (*3) , - 65 éves és idősebb résztvevők száma (*3) . Az 1.1. pontban felsorolt mutatók értékei megállapíthatók a kedvezményezett által megfelelő tájékozódás alapján adott becslés alapján. 1.2. Az egyéb közös kimeneti mutatók a következők: - fogyatékossággal élő résztvevők ( *4 ), - harmadik országbeli állampolgárok (*3) , - külföldi hátterű (*3) és kisebbségekhez (beleértve a marginalizált közösségeket, például a romákat) tartozó résztvevők száma (*4) ; - hajléktalan vagy lakhatással összefüggő kirekesztettséggel érintett személyek (*3) . Az adatgyűjtés csak alkalmazandó és releváns esetben szükséges. Az 1.2. pontban felsorolt mutatók értékei megállapíthatók a kedvezményezett által megfelelő tájékozódás alapján adott becslés alapján.

III. MELLÉKLET

AZ ANYAGI NÉLKÜLÖZÉS KEZELÉSÉRE NYÚJTOTT ESZA+-TÁMOGATÁSOK KÖZÖS MUTATÓI

1. Kimeneti mutatók 1.1. A kiosztott élelmiszerek és áruk pénzben kifejezett értéke összesen 1.1.1. az élelmiszertámogatás értéke összesen ( 6 ); 1.1.1.1. a hajléktalanoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen; 1.1.1.2. az egyéb célcsoportoknak kiosztott élelmiszerek pénzbeli értéke összesen; 1.1.2. a kiosztott áruk értéke összesen ( 7 ); 1.1.2.1. a gyermekeknek kiosztott áruk pénzbeli értéke összesen; 1.1.2.2. a hajléktalanoknak kiosztott áruk pénzbeli értéke összesen; 1.1.2.3. az egyéb célcsoportoknak kiosztott áruk pénzbeli értéke összesen. 1.2. A kiosztott élelmiszertámogatás mennyisége összesen (tonnában) ( 8 ). 1.2.1. azon élelmiszerek részaránya, amelyek esetében a programból csak a szállítás, a szétosztás és a tárolás költségeinek fedezésére került sor (%-ban); 1.2.2. az ESZA+ által társfinanszírozott élelmiszerek részaránya a kedvezményezettek által kiosztott élelmiszerek teljes mennyiségéből (%-ban). Az 1.2.1. és 1.2.2. pontban felsorolt mutatók értékeit a kedvezményezett által megfelelő tájékozódás alapján adott becslés alapján kell megállapítani.

2. Közös eredménymutatók 2.1. Az élelmiszertámogatásban részesülő végső kedvezményezettek száma - 18 év alatti gyermekek száma, - 18 és 29 év közötti fiatalok száma, - nők száma, - 65 éves és idősebb végső kedvezményezettek száma, - fogyatékossággal élő végső kedvezményezettek száma ( *5 ), - harmadik országbeli állampolgárok száma (*5) , - külföldi hátterű és kisebbségekhez (beleértve a marginalizált közösségeket, például a romákat) tartozó végső kedvezményezettek száma (*5) , - hajléktalan végső kedvezményezettek vagy lakhatással összefüggő kirekesztettséggel érintett végső kedvezményezettek száma (*5) . 2.2. Az anyagi támogatásban részesülő végső kedvezményezettek száma - 18 év alatti gyermekek száma, - 18 és 29 év közötti fiatalok száma, - nők száma, - 65 éves és idősebb végső kedvezményezettek száma, - fogyatékossággal élő végső kedvezményezettek száma (*5) , - harmadik országbeli állampolgárok száma (*5) , - külföldi hátterű és kisebbségekhez (beleértve a marginalizált közösségeket, például a romákat) tartozó végső kedvezményezettek száma (*5) , - hajléktalan végső kedvezményezettek vagy lakhatással összefüggő kirekesztettséggel érintett végső kedvezményezettek száma (*5) . 2.3. Az utalványok vagy kártyák útján támogatott végső kedvezményezettek száma - 18 év alatti gyermekek száma, - 18 és 29 év közötti fiatalok száma, - 65 éves és idősebb végső kedvezményezettek száma, - nők száma, - fogyatékossággal élő végső kedvezményezettek száma (*5) , - harmadik országbeli állampolgárok száma (*5) , - külföldi hátterű és kisebbségekhez (beleértve a marginalizált közösségeket, például a romákat) tartozó végső kedvezményezettek száma (*5) , - hajléktalan végső kedvezményezettek vagy lakhatással összefüggő kirekesztettséggel érintett végső kedvezményezettek száma (*5) . A 2. pontban felsorolt mutatók értékeit a kedvezményezett által megfelelő tájékozódás alapján adott becslés alapján kell megállapítani.

IV. MELLÉKLET

AZ EASI-ÁG MUTATÓI

Az EaSI-ág mutatói

- elemzési tevékenységek száma,

- információmegosztásra és egymástól való tanulásra irányuló tevékenységek száma,

- a társadalompolitikai kísérletek száma,

- kapacitásépítési és hálózatépítési tevékenységek száma,

- célzott mobilitási programok keretében megvalósult munkaközvetítések száma.

A "célzott mobilitási programok keretében megvalósult munkaközvetítések száma" mutatóhoz csak kétévente kell adatokat gyűjteni.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

( 2 ) A nemzeti jog szerint.

( *1 ) A lejelentett adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontja szerinti személyes adatoknak minősülnek.

( 3 ) E mutató automatikusan számítandó a foglalkoztatási státuszhoz kapcsolódó közös kimeneti mutatók alapján, a 4. cikk (1) bekezdésének l) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez hozzájáruló ESZA+-támogatás kivételével, amelynek esetében a résztvevők összlétszámát meg kell adni.

( *2 ) A lejelentett adatok magukban foglalják a személyes adatok egy különleges kategóriáját az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében említettek szerint.

( 4 ) Ez a mutató a 4. cikk (1) bekezdésének l) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez hozzájáruló ESZA+-támogatás esetében nem alkalmazandó.

( 5 ) A nemzeti jog szerint.

( *3 ) A lejelentett adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontja szerinti személyes adatoknak minősülnek.

( *4 ) A lejelentett adatok magukban foglalják a személyes adatok egy különleges kategóriáját az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében említettek szerint.

( 6 ) Ezek a mutatók nem vonatkoznak az utalványok vagy kártyák formájában, közvetetten nyújtott élelmezési segélyre.

( 7 ) Ezek a mutatók nem vonatkoznak az utalványok vagy kártyák formájában, közvetetten biztosított árukra.

( 8 ) Ezek a mutatók nem vonatkoznak az utalványok vagy kártyák formájában, közvetetten nyújtott élelmezési segélyre.

( *5 ) Nemzeti fogalommeghatározások alkalmazhatók.