6/2010. (XI. 25.) Közigazgatási jogegységi határozat
korábbi jogegységi határozatok és KK állásfoglalások alkalmazhatóságáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A Legfelsőbb Bíróság által hozott
a) 1/1998., 2/1998., 3/1998., 1/2001., 3/2006., 1/2008. és 2/2008. KJE számú jogegységi határozatok, valamint b) KK állásfoglalások - az 1., 2., 7., 11., 12., 13., 17., 18., 19., 21., 22., 23., 24., 25., 27., 35. és 38. KK állásfoglalások kivételével - e jogegységi határozat közzétételétől nem alkalmazhatók.
Indokolás
I.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében eljárva a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontja alapján - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta.
Az indítvány szerint a rendelkező részben megjelölt jogegységi határozatok és KK állásfoglalások a meghozataluk óta bekövetkezett jogszabályváltozásokra, valamint az ítélkezési gyakorlat alakulására is tekintettel részben meghaladottá, részben jogszabállyal ellentétessé váltak. Szükséges ezért jogegységi határozatban megállapítani, hogy azok a jövőben nem alkalmazhatók.
II.
A legfőbb ügyész az indítványban foglaltakkal egyetértett. Álláspontja szerint az 1997. október 1-jétől hatályos Bszi. megszüntette a kollégiumi állásfoglalás jogintézményét. A Bszi. 33. § (1) bekezdése értelmében a Kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogértelmezési kérdésekben. A Bszi. 105. §-a alapján lehetőség van arra, hogy a Közigazgatási Kollégium továbbra is alkalmazandónak tekintse azokat a KK állásfoglalásokat, amelyek a hatályos jogi szabályozás tükrében is helytálló megállapításokat tartalmaznak, és ezeket korszerűsítve, KK vélemények formájában tegye közzé.
III.
1. A jogegységi tanács az indítványban megjelölt jogegységi határozatokat megvizsgálta és a következőket állapította meg:
a) Az 1/1998. KJE határozat az 1993. évi CI. törvénnyel módosított magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 34. § (1) bekezdését értelmezi. A döntés meghaladott, tekintettel arra, hogy az 1991. évi XC. törvényt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1996. január 1-jével hatályon kívül helyezte.
b) A 2/1998. KJE határozat szintén a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényt - annak 38/A. § (1) bekezdés k) pontját - értelmezi, a döntés az a) pontban kifejtettekre tekintettel meghaladott.
c) A 3/1998. KJE határozat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul, amelyet az új szabályozás - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) - 2005. november 1-jével hatályon kívül helyezett, ezért a döntés meghaladott.
d) Az 1/2001. KJE határozat a vízgazdálkodási társulatok általános forgalmi adó alanyiságát értelmezi az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (1) bekezdése és 5. § (1) bekezdése alapján. Az 1992. évi LXXIV. törvényt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezte, ezért a döntés meghaladott.
e) A 3/2006. KJE határozat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. §-ának alkalmazását tárgyalja, ennek során a Pp. 327. § (1) bekezdésében, valamint a Ket. 15. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél fogalmát használja. A Pp. 327. § (1) bekezdését a 2009. évi LVI. törvény 1. §-a 2009. október 1-jével módosította, ezért a határozat fenntartása nem indokolt.
f) Az 1/2008. KJE határozat egy korábbi - a 3/2005. KJE határozat - alkalmazásának megszüntetéséről szól, a döntés fenntartása ezért nem indokolt.
g) A 2/2008. KJE határozat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 23/A. §-ának alkalmazására vonatkozóan átmeneti rendelkezést tartalmaz, a határozat nem időszerű, ezért fenntartása nem indokolt.
2. Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra és az ítélkezési gyakorlat alakulására tekintettel a korábban kiadott KK állásfoglalások meghaladottá, egyes esetekben jogszabállyal ellentétessé váltak.
A Bszi. 105. §-a értelmében az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók. Ennek megfelelően jogegységi határozatban kell megállapítani, hogy a rendelkező részben meghatározott jogegységi határozatok és KK állásfoglalások a jövőben nem alkalmazhatók.
Azokat a KK állásfoglalásokat, amelyeket tartalmuk alapján a Közigazgatási Kollégium továbbra is alkalmazandónak tekint, korszerűsítve, - a hatályos jogi szabályozással összhangban - vélemény formájában hozhatja meg. A rendelkező rész b) pontjában felsorolt
- KK 1., 2., 7., 11., 12., 13. és 38. számú állásfoglalások a társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal kapcsolatos,
- KK 17., 18., 19., 21., 22., 23., 24., 25. 27. és 35. számú állásfoglalások a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti
ügyekben születtek.
Időközben a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásba vételével, valamint jogvitáival kapcsolatos peres és nemperes eljárások, továbbá a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának ügykörébe kerültek át, ezért az e jogterületeken hozott állásfoglalások felülvizsgálatára
- a Közigazgatási Kollégium által - nem kerülhetett sor. Ezek felülvizsgálatát a Polgári Kollégium végzi el. Mindezek folytán a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és határozatát a Bszi. 32. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Budapest, 2010. október 9.
Dr. Kozma György s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Bauer Jánosné dr. s. k.,
bíró
Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
bíró
Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin s. k.,
bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró