735/B/2003. AB határozat

a szervezett bűnözésről, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 8., 9., 10. §-a, illetve a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 143. és 144. §-ai alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására, valamint állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a szervezett bűnözésről, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 8., 9., 10. §-a, illetve a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 143. és 144. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a szervezett bűnözésről, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 8., 9.,10. §-a, illetve a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 143. és 144. §-ainak Magyarország által az 1955. évi 34. törvényerejű rendelettel ratifikált New York-i Egyezménybe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 9004/2002. (SK 7.) KSH közleménye Szolgáltatások Jegyzékéről szóló Melléklete "93.05.12.4. szexuális szolgáltatás" része alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó szerint a prostitúció "az emberi személy méltóságával és értékével összeegyeztethetetlen, és veszélyezteti az egyén, a család és a társadalom jólétét". Ugyanakkor az Alkotmány 15. §-a értelmében "a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét". Az indítványozó érvelése szerint nem lehet a prostitúciós tevékenységet munkának, vállalkozásnak vagy akár szolgáltatásnak tekinteni. Úgy véli, helytelen legális és társadalomra nem veszélyes tevékenységnek minősíteni olyasmit, ami a hatályos jog szerint veszélyezteti a családot, mivel a család intézményét az Alkotmány alapvető védendő értéknek tekinti. Emiatt emel szót a türelmi zónák létével, vagyis a prostitúció legalizálásával szemben is.

Az indítványozó véleménye szerint a prostitúció következtében sérülnek a Magyarország által az 1955. évi 34. törvényerejű rendelettel (a továbbiakban: Tvr.) ratifikált New York-i Egyezmény egyes rendelkezései, valamint az Alkotmány 15. §-ában foglalt rendelkezések is.

A fentiekre hivatkozva kéri, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek és semmisítse meg "A szervezett bűnözésről, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról" szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbt.) 8., 9., 10., 65. és 66. §-ait, mivel ezek kimondják vagy feltételezik a prostitúciónak türelmi zónákkal való legalizálását.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az Szbt. indítványozó által támadott 65. és 66. §-ai eredetileg az 1968. évi I. törvényt módosították, beépítve abba a tiltott ké-jelgés és a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalmát tartalmazó tényállásokat. Az Sztv. 2000. március 1-jén lépett hatályba, hatályon kívül helyezve a korábbi, szabálysértésekről szóló törvényt: az indítványozó által meghivatkozott tényállásokat azonban az új törvény 143., 144. §-aiban - lényegében változatlan tartalommal - átvette. Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel az alkotmányossági vizsgálatot az Sztv. 143., 144. §-ában foglalt rendelkezésekre nézve végezte el.

Az indítványozó a fenti okból kéri továbbá, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek és semmisítse meg a KSH elnökének 9007/1998. (SK 12.) KSH közleménye Szolgáltatások Jegyzékéről szóló Mellékletének a "93.05.12.4. szexuális szolgáltatás" részét is.

Az Alkotmánybíróság megkereste a belügyminisztert álláspontja kifejtése végett.

II.

1. Az Alkotmány rendelkezései:

"15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét."

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) rendelkezései:

"1. §. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;

c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata."

3. Az Szbt. szerint:

"7. § (1) Védett övezet:

a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;

b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;

c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;

d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartása vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a fegyveres erők objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;

e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.

(3) A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat."

"8. § (1) Az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén rendeletében egy türelmi zónát jelölhet ki. Kivételesen - ha egy türelmi zóna kijelölése nem lehetséges - több türelmi zóna is létesíthető. A közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az ötvenezer lélekszám feletti települések esetében.

(2) Az önkormányzat rendeletében a 7. §-ban meghatározott védett övezeteken kívül a közterület más részein, illetve az ott működő egyes nyilvános helyeken is megtilthatja a prostituáltak tevékenységét.

(3) Türelmi zóna létesítése esetén az önkormányzat - kivételesen - a 7. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott távolsági korlátozásoktól akkor térhet el, ha a zóna határvonala másként nem jelölhető ki.

(4) Az önkormányzat a védett övezeteken kívül időben is korlátozhatja a prostituáltak tevékenységét. Az önkormányzat e jogosultságát - türelmi zóna kijelölése esetén - a zónában folyó közcélú rendezvények időtartama alatt is érvényesítheti."

"9. § (1) A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el.

(2) Tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja.

(3) A prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással."

"10. § Tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni."

"62. § (3) A települési önkormányzat képviselő-testülete, fővárosban a fővárosi közgyűlés - a kerületi önkormányzatok képviselő-testületeivel egyeztetve - a prostitúció folytatásának további szabályait, így különösen a közterületnek a védett övezeten kívüli területen védetté nyilvánított más részeit, a védett övezeten kívül működő egyes, védetté nyilvánított nyilvános helyek meghatározását, a prostitúció tömeges megjelenésének tartalmi követelményeit, a türelmi zóna kijelölésének részletes szabályait rendeletben állapíthatja meg.

(4) Ha a prostitúció tömeges [4. § j) pont], az 50 000 lélekszám feletti település önkormányzatának képviselő-testülete (fővárosban a fővárosi közgyűlés) a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, ha pedig a jelenség a törvény hatálybalépése után válik tömegessé, ennek megállapításától számított kilencven napon belül köteles a türelmi zóna kijelöléséről a rendeletet megalkotni. A türelmi zóna helyének kijelölése tekintetében egyetértési jogot gyakorolnak azok a kerületi önkormányzatok, amelyek az egyeztetés során vállalják, hogy a saját területükön türelmi zónát alakítanak ki."

4. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint:

"143. § (1) Aki a külön törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha

a) a szexuális szolgáltatása igénybevételére felhívott személy tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, vagy kiskorúnak az ilyen szolgáltatás nyújtására irányuló ajánlattételét fogadja el;

b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;

c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik."

"144. § (1) Aki a külön jogszabály szerint meghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

"145. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott tilalmat megszegve szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, reklámoz vagy az ilyen cselekményben közreműködik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

5. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) értelmében:

"52. §. A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, szabályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezéseket a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal lapjában kell közzétenni."

6. A Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény Melléklete szerint:

"EGYÉB KÖZÖSSÉGI, SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

93.05. Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás

93.05.12.4. Szexuális szolgáltatás"

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése szerint "a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot". Az Szbt. 62. § (3) bekezdése a települési önkormányzatok képviselő-testülete, a fővárosban - a kerületi önkormányzatok képviselő-testületeivel egyeztetve - a fővárosi közgyűlés számára a prostitúció folytatásának Szbt.-ben megállapított előírásokon felüli további szabályairól (így különösen a közterületnek a védett övezeten kívüli területen védetté nyilvánított más részei, a védett övezeten kívül működő egyes, védetté nyilvánított nyilvános helyek meghatározása, a prostitúció tömeges megjelenésének tartalmi követelményei, a türelmi zóna kijelölése) szóló önkormányzati rendelet megalkotására adott felhatalmazást. Az Szbt. 62. § (4) bekezdése azonban már meghatározta azokat a körülményeket, amikor a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosban a fővárosi közgyűlésnek kötelező a türelmi zóna kijelöléséről szóló rendeletét megalkotnia." (261/E/2000. AB határozat, ABH 2001, 1122.)

A prostitúció reális, létező probléma ma Magyarországon, amelynek garanciális keretek közé szorítása valóban társadalmi érdek. Azáltal, hogy a jogalkotó türelmi zónák kijelölésére szólít fel, éppen ezt az érdeket kívánja szolgálni.

Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Szbt. indítványozó által meghivatkozott 8.,9.,10. §-ai, illetve az Sztv. 143. és 144. §-ai nem állnak alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatban az Alkotmány 15. §-ával.

Erre tekintettel az alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

2. Az indítványozó szerint az általa támadott rendelkezések sértik a Magyarország által a Tvr.-rel ratifikált New York-i Egyezmény egyes rendelkezéseit is. Tekintettel arra, hogy az Abtv. 1. §. c) pontja szerinti eljárást csak az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész indítványozhatják, s az indítványozó nem tartozik ebbe a személyi körbe, ezért az Alkotmánybíróság az erre irányuló indítványt visszautasította.

3. A KSH elnökének indítványban támadott 9007/1998. (SK 12.) KSH közleményét a 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény 2002. augusztus 1. napjával hatályon kívül helyezte. A Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény Melléklete "Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás" címszó alatt 93.05.12.4. sorszámon azonban változatlanul jelöli a szexuális szolgáltatásokat.

A Jat. 52. §-a értelmében a statisztikai közlemény az állami irányítás egyéb jogi eszköze, s ilyenként kiterjed rá az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköre. Tartalmuk figyelembevételének szükségességét az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban is - adótörvényekkel összefüggésben történő alkalmazásuk kapcsán - megerősítette. [54/1994. (XI. 4.) AB hat., ABH 1994, 289-295.; 1117/B/1993. AB hat., ABH 1995, 671.]

A hivatkozott statisztikai közlemény Mellékletében szereplő szolgáltatásfajta bárki által választható. Hasonlóképpen azonban az Szbt. indítványozó által támadott rendelkezéseihez, ennek nincs alkotmányjogilag értékelhető kapcsolata az Alkotmány 15. §-ában foglalt rendelkezéssel, ezért az Alkotmánybíróság az ennek alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2005. január 18.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró