32019R2035[1]

A Bizottság (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2035 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. június 28.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. RÉSZ

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a következők tekintetében egészíti ki az (EU) 2016/429 rendeletben megállapított szabályokat:

a) a tartott szárazföldi állatokkal és keltetőtojásokkal foglalkozó, nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítmények;

b) az alábbi tartott szárazföldi állatokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények: i. szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, ló-, teve- és szarvasfélék (patások); ii. kutyák, macskák és vadászgörények; iii. fogságban tartott madarak; iv. keltetőtojások; v. vándorcirkuszokhoz és állatbemutatókhoz kapcsolódóan tartott szárazföldi állatok.

Az említett fejezet ezenkívül meghatározza a következő típusú létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelményeket is:

a) patások és baromfik összegyűjtését végző létesítmények, amelyekből az említett állatokat más tagállamba szándékozzák mozgatni, illetve amelyek más tagállamból érkező állatokat fogadnak;

b) olyan keltetők, amelyekből a keltetőtojásokat vagy a naposcsibéket más tagállamba szándékozzák mozgatni;

c) olyan baromfitartó létesítmények, amelyekből a nem vágási célra szánt baromfikat, illetve a keltetőtojásokat más tagállamba szándékozzák mozgatni.

Ezek a követelmények az elkülönítésre és más biológiai biztonsági intézkedésekre, a felügyeleti intézkedésekre, a létesítményekre és a felszerelésekre, a személyzetre, valamint az illetékes hatóság által végzett felügyeletre vonatkoznak.

A II. rész I. címének 3. fejezete meghatározza a következő típusú létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelményeket:

a) kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított olyan gyűjtőállomások, amelyekből az említett állatokat más tagállamba szándékozzák mozgatni;

b) kutyák, macskák és vadászgörények számára fenntartott olyan állatmenhelyek, amelyekből az említett állatokat más tagállamba szándékozzák mozgatni;

c) ellenőrző állomások;

d) poszméhek tartására szolgáló zárt termelő létesítmények, amelyekből az említett állatokat más tagállamba szándékozzák mozgatni;

e) a főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított olyan karanténlétesítmények, amelyekből az említett állatokat az adott tagállamon belül vagy más tagállamba szándékozzák mozgatni.

Ezek a követelmények a karanténra, az elkülönítésre és más biológiai biztonsági intézkedésekre, a felügyeleti és ellenőrzési intézkedésekre, a létesítményekre és a felszerelésekre, valamint az állatorvos által végzett felügyeletre vonatkoznak.

A II. rész II. címének 1. fejezete meghatározza az illetékes hatóság által az alábbiakkal kapcsolatos nyilvántartásai vonatkozásában teljesítendő tájékoztatási kötelezettségeket:

a) tartott szárazföldi állatokkal foglalkozó létesítmények;

b) keltetők;

c) a tartott patások, kutyák, macskák és vadászgörények, valamint a baromfik tagállamok közötti vagy tagállamok és harmadik országok közötti szállításával foglalkozó szállítók;

d) a tartott patásokat és baromfit összegyűjtő, létesítménytől független felelős személyek.

A II. rész III. címének 1. fejezete rögzíti a felelős személyek által a következő típusú, nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények esetében az (EU) 2016/429 rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében előírtakon felül teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket:

a) minden, szárazföldi állatokat tartó létesítmény;

b) a következőket tartó létesítmények: i. szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék; ii. lófélék; iii. baromfi és fogságban tartott madarak; iv. kutyák, macskák és vadászgörények; v. mézelő méhek;

c) vándorcirkuszok és állatbemutatók;

d) kutyák, macskák és vadászgörények számára fenntartott állatmenhelyek;

e) ellenőrző állomások;

f) a főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények;

g) körülhatárolt létesítmények.

A II. rész III. címének 4. fejezete rögzíti a következő, összegyűjtési műveleteket végző felelős személyek által az (EU) 2016/429 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében előírtakon felül teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket:

a) tartott patások és baromfik összegyűjtését végző, nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények felelős személyei;

b) a tartott patásokat és baromfit összegyűjtő, létesítménytől független felelős személyek;

c) kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított, az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett gyűjtőállomások felelős személyei.

A IV. rész bizonyos, az alábbiakkal kapcsolatos átmeneti intézkedéseket állapít meg a 64/432/EGK és a 92/65/EGK irányelv, az 1760/2000/EK, a 21/2004/EK és az 1739/2005/EK rendelet, a 2008/71/EK, a 2009/156/EK és a 2009/158/EK irányelv, valamint az (EU) 2015/262 végrehajtási rendelet vonatkozásában:

a) a létesítmények nyilvántartásba vétele és engedélyezése;

b) a tartott szárazföldi állatok azonosítása;

c) a vándorcirkuszokhoz és állatbemutatókhoz kapcsolódóan tartott szárazföldi állatok szállítólevelei és azonosító okmányai;

d) a tartott lófélék egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmánya.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "kutya": a Canis lupus fajhoz tartozó tartott állat;

2. "macska": a Felis silvestris fajhoz tartozó tartott állat;

3. "vadászgörény": a Mustela putorius furo fajhoz tartozó tartott állat;

4. "a szállítás típusa": a szállítás módja, például közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítás;

5. "szállítóeszköz": közúti, vasúti, vízi vagy légi jármű;

6. "naposcsibe": minden 72 órásnál fiatalabb baromfi;

7. "kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított gyűjtőállomás": az említett állatok ugyanolyan egészségi állapotú egyedeinek egynél több létesítményből történő összegyűjtésére szolgáló létesítmény;

8. "állatmenhely": olyan, korábban gazdátlan, elvadult, elveszett, elhagyott vagy elkobzott szárazföldi állatok tartására szolgáló létesítmény, amelyek egészségi állapota a létesítménybe történő érkezésükkor ismeretlen lehet;

9. "ellenőrző állomások": az 1255/97/EK rendeletben említett ellenőrző állomások;

10. "zárt termelő létesítmény": olyan létesítmény, amelynek szerkezeti kialakítása, valamint az abban alkalmazott szigorú biológiai biztonsági intézkedések biztosítják a kapcsolódó létesítményekből származó állatok tartásának a környezettől való hatékony elkülönítését;

11. "poszméh": a Bombus nemhez tartozó állatfaj;

12. "főemlősök": a Primates rendbe tartozó állatfajok az ember kivételével;

13. "mézelő méh": az Apis mellifera fajhoz tartozó állatok;

14. "a létesítmény állatorvosa": a főemlősöktől eltérő, szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítményben vagy az e rendelet szerinti körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős állatorvos;

15. "egyedi nyilvántartási szám": az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 93. cikke szerint a nyilvántartásba vett létesítményhez rendelt szám;

16. "egyedi engedélyszám": az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 97. és 99. cikke szerint általa engedélyezett létesítményhez rendelt szám;

17. "egyedi kód": az az egyedi kód, amellyel a lófélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyek kötelesek az (EU) 2016/429 rendelet 114. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően gondoskodni az említett állatok egyedi azonosításáról, és amely rögzítésre kerül az említett rendelet 109. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tagállami számítógépes adatbázisban;

18. "az állat azonosító kódja": az állaton elhelyezett azonosító eszközön megjelenő egyedi kód, amely a következőkből tevődik össze: a) annak a tagállamnak az országkódja, ahol az állatot az azonosító eszközzel ellátták; b) az állathoz rendelt, legfeljebb 12 számjegyű, a fent említett országkódot követő egyedi azonosító szám;

19. "szarvasmarhafélék" vagy "szarvasmarhafélékhez tartozó állatok": a Bison, a Bos (beleértve a Bos, a Bibos, a Novibos és a Poephagus alnemet) és a Bubalus (beleértve az Anoa alnemet) nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

20. "juhfélék" vagy "juhfélékhez tartozó állatok": az Ovis nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

21. "kecskefélék" vagy "kecskefélékhez tartozó állatok": a Capra nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

22. "sertésfélék" vagy "sertésfélékhez tartozó állatok": a Suidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt fajaihoz tartozó patások;

23. "elektronikus azonosító": rádiófrekvenciás azonosítást (RFID) alkalmazó jelölő;

24. "lófélék" vagy "lófélékhez tartozó állatok": az Equus nem fajaihoz tartozó egypatás állatok (ideértve a lovakat, a szamarakat és a zebrákat), valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

25. "számítógépes adatbázis": a tartott szárazföldi állatok (EU) 2016/429 rendelet 109. cikkének (1) bekezdésében előírt számítógépes adatbázisa;

26. "szállítói lánc": az illetékes hatóság által az 53. cikk alkalmazásában engedélyezett olyan szakosodott létesítmények együttműködésen alapuló hálózatából álló integrált, a jegyzékbe foglalt betegségek szempontjából egységes egészségi állapot jellemezte termelési lánc, amelyek között a sertésféléket a termelési ciklus teljesítése céljából mozgatják;

27. "egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány": az az egész élettartamra szóló, egyedi okmány, amellyel a lófélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyek kötelesek az (EU) 2016/429 rendelet 114. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően gondoskodni az említett állatok egyedi azonosításáról;

28. "tenyésztőszervezet": tenyésztő szövetség, tenyésztő egyesület vagy az illetékes hatóságok kivételével olyan közjogi szerv, amelyet egy tagállami illetékes hatóság az (EU) 2016/1012 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerint elismert abból a célból, hogy az általa vezetett vagy létrehozott törzskönyv(ek)be bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokkal tenyésztési programot hajtson végre;

29. "harmadik országbeli tenyésztőszervezet": egy harmadik országban levő tenyésztő szövetség, tenyésztő egyesület, magánvállalkozás, tenyészállat-előállító szervezet vagy hivatalos szerv, amelyet a harmadik ország engedélyezett tenyészállatoknak tenyésztés érdekében az Unióba történő beléptetésével összefüggésben a fajtatiszta szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék vagy lófélék vagy hibrid tenyészsertések tekintetében;

30. "nyilvántartásba vett lóféle egyed": a) az Equus caballus, illetve az Equus asinus fajhoz tartozó, egy, az (EU) 2016/1012 rendelet 4. vagy 34. cikkével összhangban elismert tenyésztőszervezet vagy harmadik országbeli tenyésztőszervezet által létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyzett vagy az abba történő bejegyzésre jogosult fajtatiszta tenyészállat; b) az Equus caballus fajhoz tartozó, egy lovassportrendezvények vagy lóversenyek céljára lovakkal foglalkozó nemzetközi egyesület vagy szervezet által akár közvetlenül, akár annak nemzeti szövetségén vagy fióktelepein keresztül nyilvántartásba vett tartott állat (a továbbiakban: nyilvántartásba vett ló);

31. "tevefélék": a Camelidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt fajaihoz tartozó patások;

32. "szarvasfélék": a Cervidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt fajaihoz tartozó patások;

33. "rénszarvas": a Rangifer tarandus fajhoz tartozó, az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletben foglalt felsorolásban szereplő patás;

34. "vándorcirkusz": állatokat szerepeltető vagy állatbemutatókat magában foglaló kiállítás vagy vásár, amelyet tagállamok között terveznek utaztatni;

35. "állatbemutató": kiállítás vagy vásár céljából tartott állatokat szerepeltető bemutató, amely cirkusz részét is képezheti;

36. "tenyészbaromfi": 72 órás vagy ennél idősebb, keltetőtojás termelésére szánt baromfi;

37. "állomány": valamennyi azonos egészségi állapotú, azonos helyen vagy azonos elkerített területen tartott, egy járványügyi egységet képező baromfi; istállózott baromfinál e fogalom alá tartozik az ugyanabban a légtérben elhelyezett valamennyi madár.

II. RÉSZ

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ENGEDÉLYEZÉS, NYILVÁNTARTÁSOK ÉS NYILVÁNTARTÁS-VEZETÉS

I. CÍM

A SZÁLLÍTÓKNAK ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK FELELŐS SZEMÉLYEINEK AZ ILLETÉKES HATÓSÁG ÁLTALI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE ÉS ENGEDÉLYEZÉSE

1. FEJEZET

A patásoktól eltérő tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti és harmadik országokba történő szállításával foglalkozó szállítók nyilvántartásba vétele

3. cikk

A tartott kutyák, macskák és vadászgörények, valamint a baromfik szállítóinak nyilvántartásba vételi kötelezettségei

A tartott kutyák, macskák és vadászgörények, valamint a baromfik tagállamok közötti, illetve egy tagállam és egy harmadik ország közötti szállításával foglalkozó szállítóknak az (EU) 2016/429 rendelet 93. cikke szerinti nyilvántartásba vételük érdekében az ilyen tevékenységek megkezdése előtt információt kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságnak az alábbiakról:

a) a szállító neve és címe;

b) a szállítani tervezett fajok;

c) a szállítás típusa;

d) a szállítóeszközök.

Az (1) bekezdésben említett szállítóknak tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a) az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információkat érintő bármely változás;

b) a szállítási tevékenység beszüntetése.

2. FEJEZET

A patások és baromfik összegyűjtését végző létesítmények, a keltetők és a baromfikat tartó létesítmények engedélyezése

4. cikk

Eltérés azon követelménytől, miszerint a felelős személyeknek kérelmezniük kell az illetékes hatóságnál bizonyos létesítménytípusok engedélyezését

Az (EU) 2016/429 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének a), c) és d) pontjától eltérve, a következő létesítménytípusok felelős személyei nem kötelesek az említett rendelet 96. cikke (1) bekezdésének megfelelően a létesítményük engedélyezése iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtani:

a) lófélék összegyűjtését végző létesítmények, amennyiben: az állatok gyűjtése versenyek, futamok, lovas műsorok, kiképzés, csoportos szabadidős vagy munkahelyi tevékenységek céljából vagy tenyésztési tevékenységek keretében történik;

b) fogságban tartott madarak keltetői;

c) olyan keltetők, amelyekből 20 darabnál kevesebb baromfi-keltetőtojásból és 20 egyednél kevesebb baromfiból álló szállítmányokat mozgatnak egy másik tagállamba;

d) olyan baromfitartó létesítmények, amelyekből 20 egyednél kevesebb, nem vágásra szánt baromfiból álló szállítmányokat vagy 20 darabnál kevesebb baromfi-keltetőtojásból álló szállítmányokat mozgatnak egy másik tagállamba.

5. cikk

A patások összegyűjtését végző létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

A más tagállamba mozgatandó patások összegyűjtését végző vagy más tagállamból érkező patásokat fogadó létesítmények engedélyezése során az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az e rendelet I. melléklete 1. részének alábbi pontjaiban meghatározott követelményeknek:

a) az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében annak 1. pontja;

b) a létesítmények és a felszerelések tekintetében annak 2. pontja;

c) a személyzet tekintetében annak 3. pontja;

d) az illetékes hatóság által végzett felügyelet tekintetében annak 4. pontja.

6. cikk

A baromfik összegyűjtését végző létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

A más tagállamba mozgatandó baromfik összegyűjtését végző vagy más tagállamból érkező baromfikat fogadó létesítmények engedélyezése során az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az e rendelet I. melléklete 2. részének alábbi pontjaiban meghatározott követelményeknek:

a) az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében annak 1. pontja;

b) a létesítmények és a felszerelések tekintetében annak 2. pontja;

c) a személyzet tekintetében annak 3. pontja;

d) az illetékes hatóság által végzett felügyelet tekintetében annak 4. pontja.

7. cikk

A keltetők engedélyezésére vonatkozó követelmények

Azon keltetők engedélyezése során, amelyekből a baromfik keltetőtojásait, illetve a naposcsibéket más tagállamba szándékozzák mozgatni, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az alábbi rendelkezésekben meghatározott követelményeknek:

a) a biológiai biztonsági intézkedések tekintetében az I. melléklet 3. részének 1. pontja;

b) a felügyelet tekintetében az I. melléklet 3. részének 2. pontja, valamint a II. melléklet 1. és 2. része;

c) a létesítmények és a felszerelések tekintetében az I. melléklet 3. részének 3. pontja;

d) a személyzet tekintetében az I. melléklet 3. részének 4. pontja;

e) az illetékes hatóság által végzett felügyelet tekintetében az I. melléklet 3. részének 5. pontja;

8. cikk

A baromfikat tartó létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

Azon, baromfikat tartó létesítmények engedélyezése során, amelyekből a nem vágási célra szánt baromfikat, illetve a keltetőtojásokat más tagállamba szándékozzák mozgatni, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az alábbi rendelkezésekben meghatározott követelményeknek:

a) a biológiai biztonsági intézkedések tekintetében az I. melléklet 4. részének 1. pontja;

b) a felügyelet tekintetében az I. melléklet 4. részének 2. pontja, valamint a II. melléklet 2. része;

c) a létesítmények és a felszerelések tekintetében az I. melléklet 4. részének 3. pontja.

3. FEJEZET

A szárazföldi állatokat tartó létesítmények engedélyezése

9. cikk

A szárazföldi állatokat tartó bizonyos létesítménytípusok felelős személyeinek az illetékes hatóság általi engedélyezés kérelmezésére vonatkozó kötelezettsége

Az alábbi létesítménytípusok felelős személyei az (EU) 2016/429 rendelet 96. cikke (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet nyújtanak be az illetékes hatósághoz, és addig nem kezdenek hozzá tevékenységeik végzéséhez, amíg létesítményüket nem engedélyezték:

a) kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított olyan gyűjtőállomások, amelyekből az említett állatokat más tagállamba mozgatják;

b) kutyák, macskák és vadászgörények számára fenntartott olyan állatmenhelyek, amelyekből az említett állatokat más tagállamba mozgatják;

c) ellenőrző állomások;

d) poszméhek tartására szolgáló olyan zárt termelő létesítmények, amelyekből az említett állatokat más tagállamba mozgatják;

e) a főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított olyan karanténlétesítmények, amelyekből az említett állatokat az adott tagállamon belül vagy más tagállamba mozgatják.

10. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított gyűjtőállomások engedélyezésére vonatkozó követelmények

A kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított azon gyűjtőállomások engedélyezése során, amelyekből az állatokat más tagállamba szándékozzák mozgatni, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az e rendelet I. melléklete 5. részének alábbi pontjaiban meghatározott követelményeknek:

a) az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében annak 1. pontja;

b) a létesítmények és a felszerelések tekintetében annak 3. pontja.

11. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények számára fenntartott állatmenhelyek engedélyezésére vonatkozó követelmények

A kutyák, macskák és vadászgörények számára fenntartott azon állatmenhelyek engedélyezése során, amelyekből az állatokat más tagállamba szándékozzák mozgatni, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az e rendelet I. melléklete 5. részének alábbi pontjaiban meghatározott követelményeknek:

a) az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében annak 2. pontja;

b) a létesítmények és a felszerelések tekintetében annak 3. pontja.

12. cikk

Az ellenőrző állomások engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az ellenőrző állomások engedélyezése során az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy azok megfelelnek az e rendelet I. melléklete 6. részének alábbi pontjaiban meghatározott követelményeknek:

a) az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében annak 1. pontja;

b) a létesítmények és a felszerelések tekintetében annak 2. pontja.

13. cikk

A poszméhek tartására szolgáló zárt termelő létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

A poszméhek tartására szolgáló azon zárt termelő létesítmények engedélyezése során, amelyekből a poszméheket más tagállamba szándékozzák mozgatni, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az e rendelet I. melléklete 7. részének alábbi pontjaiban meghatározott követelményeknek:

a) a biológiai biztonsági és felügyeleti intézkedések tekintetében annak 1. pontja;

b) a létesítmények és a felszerelések tekintetében annak 2. pontja.

14. cikk

A főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

A főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított azon karanténlétesítmények engedélyezése során, amelyekből az állatokat ugyanazon tagállamon belül vagy más tagállamba szándékozzák mozgatni, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az e rendelet I. melléklete 8. részének alábbi pontjaiban meghatározott követelményeknek:

a) a karantén, az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében annak 1. pontja;

b) a felügyeleti és ellenőrzési intézkedések tekintetében annak 2. pontja;

c) a létesítmények és a felszerelések tekintetében annak 3. pontja.

15. cikk

A főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények felelős személyeinek kötelezettségei

A 14. cikkben említett, főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények felelős személyeinek kötelezettségei a következők:

a) meghozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a létesítményben található megfelelő létesítményekben vagy egy laboratóriumban állategészségügyi kórbonctani vizsgálatokat lehessen végezni;

b) szerződés vagy más jogi eszköz útján igénybe venni egy létesítmény állatorvosának a szolgáltatásait, aki az alábbiakért felelős: i. a létesítmény által végzett tevékenységek, valamint a 14. cikkben meghatározott engedélyezési követelményeknek való megfelelés felügyelete; ii. az I. melléklet 8. részének 2. a) pontjában említett járványfelügyeleti terv szükség szerinti, de legalább éves felülvizsgálata.

4. FEJEZET

Azon körülhatárolt létesítmények engedélyezése, amelyekből a szárazföldi állatokat a tagállamon belül vagy másik tagállamba szándékozzák mozgatni

16. cikk

A szárazföldi állatokat tartó létesítmények "körülhatárolt létesítmény" minősítésének engedélyezése

Azon, szárazföldi állatokat tartó létesítmények "körülhatárolt létesítmény" minősítésének engedélyezése során, amelyekből az állatokat ugyanazon tagállamon belül vagy más tagállamba szándékozzák mozgatni, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel az e rendelet I. melléklete 9. részének alábbi pontjaiban meghatározott követelményeknek:

a) a karantén, az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében az 1. pont;

b) a felügyeleti és ellenőrzési intézkedések tekintetében a 2. pont;

c) a létesítmények és a felszerelések tekintetében a 3. pont.

17. cikk

A szárazföldi állatokat tartó körülhatárolt létesítmények felelős személyeinek kötelezettségei

A 16. cikkben említett, szárazföldi állatokat tartó körülhatárolt létesítmények felelős személyeinek kötelezettségei a következők:

a) meghozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a létesítményben található megfelelő létesítményekben vagy egy laboratóriumban állategészségügyi kórbonctani vizsgálatokat lehessen végezni;

b) szerződés vagy más jogi eszköz útján igénybe venni egy létesítmény állatorvosának a szolgáltatásait, aki az alábbiakért felelős: i. a létesítmény által végzett tevékenységek, valamint a 16. cikkben meghatározott engedélyezési követelményeknek való megfelelés felügyelete; ii. az I. melléklet 9. részének 2. a) pontjában említett járványfelügyeleti terv szükség szerinti, de legalább éves felülvizsgálata.

II. CÍM

AZ ILLETÉKES HATÓSÁG ÁLTAL A LÉTESÍTMÉNYEK NYILVÁNTARTÁSBA VETT ÉS ENGEDÉLYEZETT FELELŐS SZEMÉLYEI ÉS A NYILVÁNTARTÁSBA VETT ÉS ENGEDÉLYEZETT SZÁLLÍTÓK TEKINTETÉBEN VEZETENDŐ NYILVÁNTARTÁSOK

1. FEJEZET

Az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett létesítményekről, szállítókról és felelős személyekről vezetett nyilvántartások

18. cikk

Az illetékes hatóságnak a tartott szárazföldi állatokkal foglalkozó létesítmények és a keltetők nyilvántartásaival kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége

Az illetékes hatóság az általa nyilvántartásba vett, tartott szárazföldi állatokkal foglalkozó létesítményekről, valamint keltetőkről vezetett nyilvántartásában a következő információkat rögzíti minden egyes létesítményről:

a) a létesítményhez rendelt egyedi nyilvántartási szám;

b) az illetékes hatóság általi nyilvántartásba vétel dátuma;

c) a létesítmény felelős személyének neve és címe;

d) a létesítmény címe, valamint helyének földrajzi koordinátái (földrajzi szélesség és hosszúság);

e) az abban található létesítmények leírása;

f) a létesítmény típusa;

g) a létesítményben tartott szárazföldi állatok vagy keltetőtojások fajai, kategóriái és száma;

h) az az időszak, amelynek során az állatokat vagy a keltetőtojásokat a létesítményben tartják, amennyiben ez nem folyamatosan történik, ideértve a szezonális, illetve meghatározott események időtartama alatt történő tartást;

i) a létesítményben fennálló állategészségügyi helyzet, amennyiben azt az illetékes hatóság megállapította;

j) az állatoknak, a keltetőtojásoknak vagy a termékeknek a létesítményből és a létesítménybe történő mozgatására vonatkozó korlátozások, amennyiben az illetékes hatóság alkalmaz ilyeneket;

k) a tevékenység bárminemű beszüntetésének az időpontja, amennyiben a felelős személy erről tájékoztatta az illetékes hatóságot.

19. cikk

Az illetékes hatóság tartott patások, kutyák, macskák és vadászgörények, valamint baromfik szállítóinak nyilvántartásaival kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége

Az illetékes hatóság az általa nyilvántartásba vett tartott patások, kutyák, macskák és vadászgörények, valamint baromfik tagállamok közötti vagy egy tagállam és egy harmadik ország közötti szállításával foglalkozó szállítókról vezetett nyilvántartásában a következő információkat rögzíti minden egyes szállítóról:

a) a szállítóhoz rendelt egyedi nyilvántartási szám;

b) az illetékes hatóság általi nyilvántartásba vétel dátuma;

c) a felelős személy neve és címe;

d) a szállítani tervezett fajok;

e) a szállítás típusa;

f) a szállítóeszközök;

g) a tevékenység bárminemű beszüntetésének az időpontja, amennyiben a felelős személy erről tájékoztatta az illetékes hatóságot.

20. cikk

Az illetékes hatóságnak a tartott patásokat és baromfit összegyűjtő, létesítménytől független felelős személyek nyilvántartásaival kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége

Az illetékes hatóság az általa nyilvántartásba vett, tartott patásokat és baromfit összegyűjtő, létesítménytől független felelős személyekről - köztük az állatok vételével és értékesítésével foglalkozókról - vezetett nyilvántartásában a következő információkat rögzíti minden egyes felelős személyről:

a) a felelős személyhez rendelt egyedi nyilvántartási szám;

b) az illetékes hatóság általi nyilvántartásba vétel időpontja;

c) a felelős személy neve és címe;

d) az összegyűjtendő tartott patások és baromfik fajai és kategóriái;

e) a tevékenység bárminemű beszüntetésének az időpontja, amennyiben a felelős személy erről tájékoztatta az illetékes hatóságot.

2. FEJEZET

Az illetékes hatóság által engedélyezett létesítmények nyilvántartásai

21. cikk

Az illetékes hatóságnak az engedélyezett létesítmények nyilvántartásaival kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége

Az illetékes hatóság a II. rész I. címének 2., 3. és 4. fejezetében említett engedélyezett létesítményekről vezetett nyilvántartásában a következő információkat rögzíti minden egyes létesítményről:

a) az illetékes hatóság által a létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b) az illetékes hatóság általi engedélyezésnek, illetve az engedély bármilyen felfüggesztésének vagy visszavonásának a dátuma;

c) a felelős személy neve és címe;

d) a létesítmény címe, valamint helyének földrajzi koordinátái (földrajzi szélesség és hosszúság);

e) az abban található létesítmények leírása;

f) a létesítmény típusa;

g) a létesítményben tartott szárazföldi állatok, keltetőtojások vagy naposcsibék fajai, kategóriái és száma;

h) az az időszak, amelynek során az állatokat a létesítményben tartják, amennyiben ez nem folyamatosan történik, ideértve a szezonális, illetve meghatározott események időtartama alatt történő tartást;

i) a létesítményhez rendelt állategészségügyi helyzet, amennyiben azt az illetékes hatóság megállapította;

j) az illetékes hatóság által az állatoknak vagy a szaporítóanyagoknak a létesítménybe és a létesítményből történő mozgatása tekintetében adott esetben megállapított korlátozások;

k) a tevékenység bárminemű beszüntetésének az időpontja, amennyiben a felelős személy erről tájékoztatta az illetékes hatóságot.

III. CÍM

A FELELŐS SZEMÉLYEKNEK AZ (EU) 2016/429 RENDELETBEN ELŐÍRTAKON FELÜLI NYILVÁNTARTÁS-VEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEI

1. FEJEZET

Az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények felelős személyei

22. cikk

A szárazföldi állatokat tartó valamennyi létesítmény felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A szárazföldi állatokat tartó valamennyi, nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmény felelős személyeinek rögzíteniük kell a következő információkat:

a) a létesítményben tartott minden egyes azonosított állat azonosító eszközön látható azonosító kódja, amennyiben ilyen eszközöket alkalmaznak;

b) az állatok származási létesítményének egyedi nyilvántartási vagy engedélyszáma, amennyiben azok egy másik létesítményből származnak;

c) az állatok rendeltetési létesítményének egyedi nyilvántartási vagy engedélyszáma, amennyiben azokat egy másik létesítménybe való szállításra szánják.

23. cikk

A szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket tartó létesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

A szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket tartó, nyilvántartásba vett létesítmények felelős személyei a következő információkat rögzítik az említett állatokról:

a) a létesítményben tartott minden egyes állat születésének dátuma;

b) a létesítményben tartott minden egyes állat természetes elpusztulásának, levágásának vagy elvesztésének dátuma;

c) az elektronikus azonosító vagy a tetoválás típusa és helye, amennyiben az állatot ilyennel jelölik;

d) minden egyes azonosított állat eredeti azonosító kódja, amennyiben a kód megváltozott, valamint a változás oka.

Amennyiben a létesítményben tartott sertésféléket az 53. cikknek megfelelően nem azonosítják, a létesítmények felelős személyei:

a) nem kötelesek rögzíteni az (1) bekezdésben említett információkat;

b) az állatok minden egyes, a létesítményből elszállított csoportja tekintetében kötelesek rögzíteni az (EU) 2016/429 rendelet 102. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat és az adott csoportba tartozó állatok teljes számát.

24. cikk

A lóféléket tartó létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A lóféléket tartó, nyilvántartásba vett létesítmények felelős személyei minden egyes tartott lóféle esetében rögzítik a következő információkat:

a) az egyedi kód;

b) a létesítményben történt születés dátuma;

c) a létesítményben történt természetes elpusztulás, elvesztés vagy levágás dátuma.

25. cikk

A baromfit és fogságban tartott madarakat tartó létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A baromfit tartó, nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények, valamint a fogságban tartott madarakat tartó létesítmények felelős személyeinek a következő információkat kell rögzíteniük:

a) a baromfikkal kapcsolatos termelési teljesítmény;

b) a létesítményben tartott baromfik és fogságban tartott madarak morbiditása, az okokra vonatkozó információkkal együtt.

26. cikk

A kutyákat, macskákat és vadászgörényeket tartó létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A kutyákat, macskákat és vadászgörényeket tartó, nyilvántartásba vett létesítmények felelős személyei minden egyes ilyen állat esetében rögzítik a következő információkat:

a) a születési dátum;

b) a létesítményben bekövetkezett elpusztulás vagy elvesztés dátuma.

27. cikk

A mézelő méheket tartó létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A mézelő méheket tartó, nyilvántartásba vett létesítmények felelős személyei minden egyes méhészet esetében rögzítik a tartott méhkaptárokkal kapcsolatos átmeneti vándorlás részleteit, ha van ilyen, beleértve legalább az egyes vándorlások helyére, kezdetének és végének időpontjára, valamint a mozgatott kaptárok számára vonatkozó információkat.

28. cikk

A vándorcirkuszok és állatbemutatók felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A nyilvántartásba vett vándorcirkuszok és állatbemutatók felelős személyei minden egyes állat esetében rögzítik a következő információkat:

a) a létesítményben tartott állatok elpusztulásának vagy elvesztésének dátuma;

b) az állatokért felelős személynek vagy a kedvtelésből tartott állat tulajdonosának a neve és címe;

c) a vándorcirkusz, illetve az állatbemutató mozgására vonatkozó adatok.

29. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények számára fenntartott állatmenhelyek felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A kutyák, macskák és vadászgörények számára fenntartott engedélyezett állatmenhelyek felelős személyei minden egyes ilyen állat esetében rögzítik a következő információkat:

a) az állatok becsült kora, neme, valamint fajtája vagy szőrzetének színe;

b) a befecskendezhető válaszjeladó alkalmazásának vagy leolvasásának időpontja;

c) a beérkező állatokon az elkülönítési időszak alatt végzett megfigyelések;

d) a létesítményben bekövetkezett elpusztulás vagy elvesztés dátuma.

30. cikk

Az ellenőrző állomások felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

Az engedélyezett ellenőrző állomások felelős személyeinek rögzíteniük kell az állatokat kirakodó szállítóeszköz rendszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a szállító egyedi nyilvántartási számát, amennyiben van ilyen.

31. cikk

A főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

A főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények felelős személyeinek a következő információkat kell rögzíteniük:

a) a létesítményben tartott állatok becsült kora, valamint neme;

b) az állatokat ki- és berakodó szállítóeszközök rendszáma vagy nyilvántartási száma, valamint a szállító egyedi nyilvántartási száma, amennyiben van ilyen;

c) az I. melléklet 8. részének 2. a) pontjában előírt járványfelügyeleti terv végrehajtására és annak eredményeire vonatkozó adatok;

d) az I. melléklet 8. részének 2. b) pontjában előírt klinikai és laboratóriumi, valamint post mortem vizsgálatok eredményei;

e) a betegségekre fogékony állatok I. melléklet 8. részének 2. c) pontjában előírt vakcinázására és kezelésére vonatkozó adatok;

f) adott esetben az illetékes hatóság által az elkülönítési vagy karanténidőszak alatt végzett megfigyelésekkel kapcsolatban adott utasítások.

32. cikk

A körülhatárolt létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

Az engedélyezett körülhatárolt létesítmények felelős személyeinek a következő kiegészítő információkat kell rögzíteniük:

a) a létesítményben tartott állatok becsült kora, valamint neme;

b) az állatokat ki- és berakodó szállítóeszközök rendszáma vagy nyilvántartási száma, valamint a szállító egyedi nyilvántartási száma, amennyiben van ilyen;

c) az I. melléklet 9. részének 2. a) pontjában előírt járványfelügyeleti terv végrehajtására és annak eredményeire vonatkozó adatok;

d) az I. melléklet 9. részének 2. b) pontjában előírt klinikai, laboratóriumi és post mortem vizsgálatok eredményei;

e) a betegségekre fogékony állatok I. melléklet 9. részének 2. c) pontjában előírt vakcinázására és kezelésére vonatkozó adatok;

f) a beérkező állatok elkülönítésére vagy karanténba helyezésére vonatkozó adatok, továbbá adott esetben az illetékes hatóság által az elkülönítéssel és a karanténnal, valamint az elkülönítési vagy karanténidőszak alatt végzett megfigyelésekkel kapcsolatban adott utasítások.

2. FEJEZET

Keltetők

33. cikk

A keltetők felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A nyilvántartásba vett vagy engedélyezett keltetők felelős személyei minden egyes állomány esetében rögzítik a következő információkat:

a) a keltetőben tartott naposcsibék vagy más fajokhoz tartozó frissen kikelt fiókák vagy a keltetőtojások fajai és száma;

b) a naposcsibéknek és a más fajokhoz tartozó frissen kikelt fiókáknak, valamint a keltetőtojásoknak a létesítménybe és a létesítményből történő mozgatása, a következők megfelelő feltüntetésével: i. a származási vagy rendeltetési hely, beleértve adott esetben a létesítmény egyedi nyilvántartási vagy engedélyszámát; ii. az ilyen mozgatás időpontja;

c) a keltetett, de ki nem kelt tojások száma és rendeltetési helye, beleértve adott esetben a létesítmény egyedi nyilvántartási vagy engedélyszámát;

d) a keltetési eredmények,

e) az esetleges vakcinázási programok részletei.

3. FEJEZET

Az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett szállítók

34. cikk

A tartott szárazföldi állatok nyilvántartásba vett szállítói által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A nyilvántartásba vett szállítóknak minden egyes, tartott szárazföldi állatok szállítására használt szállítóeszközről rögzíteniük az alábbi kiegészítő információkat:

a) rendszám vagy nyilvántartási szám;

b) az állatok származási létesítményben történő berakodásának dátuma és időpontja;

c) minden egyes felkeresett létesítmény neve, címe és egyedi nyilvántartási vagy engedélyszáma;

d) az állatok rendeltetési létesítményben történő kirakodásának dátuma és időpontja;

e) a szállítóeszközök tisztításának, fertőtlenítésének és kártevő-mentesítésének dátuma és helye;

f) az állatok kísérő dokumentumainak hivatkozási számai.

4. FEJEZET

Összegyűjtési műveletet végző felelős személyek

35. cikk

A tartott patások és baromfik összegyűjtését végző létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A tartott patások és baromfik összegyűjtését végző, nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények felelős személyeinek a következő információkat kell rögzíteniük:

a) a létesítményben tartott állatok elpusztulásának, illetve elvesztésének dátuma;

b) az állatokat be- vagy kirakodó szállítóeszközök rendszáma vagy nyilvántartási száma, valamint az állatok szállítójának egyedi nyilvántartási száma, amennyiben van ilyen;

c) az állatok kötelező kísérő dokumentumainak hivatkozási számai.

36. cikk

A tartott patásokat és baromfit összegyűjtő, létesítménytől független felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

A tartott patásokat és baromfit összegyűjtő, létesítménytől független felelős személyek a következő információkat rögzítik minden, vétel tárgyát képező állatról:

a) adott esetben annak az összegyűjtési műveleteket végző létesítménynek az egyedi engedély- vagy nyilvántartási száma, amelyen az állat a megvételét megelőzően áthaladt, miután elhagyta a származási létesítményt;

b) a megvétel dátuma;

c) a vevő neve és címe;

d) az állatokat be- vagy kirakodó szállítóeszközök rendszáma vagy nyilvántartási száma, valamint a szállító egyedi nyilvántartási száma, amennyiben van ilyen;

e) az állatok kötelező kísérő dokumentumainak hivatkozási számai.

37. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított gyűjtőállomások felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított engedélyezett gyűjtőállomások felelős személyeinek rögzíteniük kell az állatokat be- vagy kirakodó szállítóeszköz rendszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a szállító egyedi nyilvántartási számát, amennyiben van ilyen.

III. RÉSZ

A TARTOTT SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK ÉS A KELTETŐTOJÁSOK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE

I. CÍM

A TARTOTT SZARVASMARHAFÉLÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE

1. FEJEZET

Az azonosítás eszközei és módszerei

38. cikk

A szarvasmarhaféléket tartó felelős személyek kötelezettségei a tartott szarvasmarhafélék azonosításának eszközei és módszerei, valamint azok alkalmazása és használata vonatkozásában

A szarvasmarhaféléket tartó felelős személyek kötelesek gondoskodni a szarvasmarhaféléknek a III. melléklet a) pontjában említettek szerinti, az alábbi követelményeknek megfelelő hagyományos füljelzővel történő egyedi azonosításáról:

a) az állat mindkét fülkagylóján egy-egy füljelzőt kell rögzíteni, és az azonosító eszközön látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon fel kell tüntetni az állat azonosító kódját;

b) szarvasmarhaféléket abban a létesítményben kell füljelzővel ellátni, amelyben születtek;

c) a füljelző kizárólag a szarvasmarhafélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának engedélyével távolítható el, módosítható vagy helyettesíthető.

A szarvasmarhaféléket tartó felelős személyek helyettesíthetik a következőket:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett hagyományos füljelzők egyikét a szarvasmarhafélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott elektronikus azonosítóval, amennyiben ezt a helyettesítést az adott tagállam a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezi;

b) az (1) bekezdésben említett mindkét hagyományos füljelzőt a szarvasmarhafélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott elektronikus azonosítóval a 39. cikk (1) bekezdésében megállapított mentességeknek megfelelően.

39. cikk

Az illetékes hatóság által a körülhatárolt létesítmények felelős személyei számára, valamint a kulturális, történelmi, szabadidős, tudományos vagy sportcélokból tartott szarvasmarhafélék felelős személyek általi azonosítása céljából biztosított mentességek

Az illetékes hatóság kidolgozza az e cikk (1) bekezdése szerinti mentesség felelős személyek általi kérelmezésére szolgáló eljárásokat.

40. cikk

A szarvasmarhafélék kifejezetten hagyományos kulturális és sportesemények céljából tenyésztett fajtáinak azonosítására vonatkozó különös rendelkezések

Az illetékes hatóság engedélyezheti a kifejezetten hagyományos kulturális és sportesemények céljából tenyésztett fajtákhoz tartozó szarvasmarhaféléket tartó felelős személyek számára, hogy az említett állatok egyedi azonosítását a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos füljelző eltávolítását követően alternatív azonosító eszközzel biztosítsák, feltéve, hogy megmarad az azonosított állat és annak azonosító kódja közötti egyértelmű kapcsolat.

41. cikk

A tartott szarvasmarhafélék 38. cikk (1) bekezdésében említett hagyományos füljelzőjének helyettesítése

A tagállamok biztosítják, hogy a III. melléklet a), c), d) és e) pontjában felsorolt azonosító eszközökre teljesüljenek az alábbi követelmények:

a) szerepel rajtuk az állat azonosító kódja;

b) a szarvasmarhafélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával rendelkeznek.

A tagállamok kidolgozzák a következőkre vonatkozó eljárásokat:

a) a területükön tartott szarvasmarhafélék esetében alkalmazott azonosító eszközök engedélyezésének gyártók általi kérelmezése;

b) kérelem benyújtása a szarvasmarhaféléket tartó felelős személyek által a létesítményük számára biztosítandó azonosító eszközök igénylése céljából.

2. FEJEZET

Számítógépes adatbázis

42. cikk

A tartott szarvasmarhafélék számítógépes adatbázisában rögzítendő információkra vonatkozó szabályok

Az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információk számítógépes adatbázisban történő tárolását az alábbi szabályoknak megfelelően végzi a tartott szarvasmarhafélék minden egyede vonatkozásában:

a) rögzíti az állat azonosító kódját;

b) az elektronikus azonosító típusát, amennyiben az adott szarvasmarha esetében ilyet alkalmaznak, a III. melléklet c), d) és e) pontjában felsoroltak szerint rögzíti;

c) a szarvasmarhaféléket tartó létesítmények esetében a következő információkat rögzíti: i. a létesítményhez rendelt egyedi nyilvántartási szám; ii. a létesítmény felelős személyének neve és címe;

d) a szarvasmarhaféléknek a létesítménybe és a létesítményből történő minden egyes mozgatása tekintetében rögzíti az alábbi információkat: i. a származási és a rendeltetési létesítmény egyedi nyilvántartási száma; ii. az érkezés dátuma; iii. az elszállítás dátuma;

e) rögzíti a szarvasmarhafélékhez tartozó állat létesítményben történt természetes elpusztulásának, elvesztésének vagy levágásának dátumát.

43. cikk

A szarvasmarhafélékkel kapcsolatos tagállami számítógépes adatbázisok közötti elektronikus adatcserére vonatkozó szabályok

A tagállamok biztosítják, hogy a szarvasmarhafélékkel kapcsolatos számítógépes adatbázisaik megfeleljenek az alábbi követelményeknek:

a) az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban biztonságosnak minősülnek;

b) legalább a 42. cikkben előírt információkat tartalmazzák naprakész formában.

A tagállamok biztosítják, hogy számítógépes adatbázisaik kezelése egy olyan információs rendszeren keresztül történjen, amely alkalmas az adatcsere keretében továbbított üzenetek minősített elektronikus aláírással történő ellátására, valamint ezen aláírások kezelésére, ezáltal biztosítva a következőkkel kapcsolatos letagadhatatlanságot:

a) a kicserélt üzenetek hitelessége, azáltal, hogy garanciákat biztosítanak az üzenet eredetével kapcsolatban;

b) a kicserélt üzenetek integritása, annak garantálása révén, hogy az üzenet módosítatlan és sértetlen;

c) a kicserélt üzenetek időpontjára vonatkozó információk, az üzenetek egy bizonyos időpontban történő elküldésének garantálása révén.

3. FEJEZET

Azonosító okmány

44. cikk

A tartott szarvasmarhafélék azonosító okmánya

A szarvasmarhafélék (EU) 2016/429 rendelet 112. cikkének b) pontja szerinti azonosító okmányának a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a 42. cikk a)-d) pontjában meghatározott információk;

b) az egyes állatok születésének dátuma;

c) a kiállító illetékes hatóság vagy a feladattal megbízott kiállító szerv neve;

d) a kiállítás dátuma.

II. CÍM

A TARTOTT JUH- ÉS KECSKEFÉLÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE

1. FEJEZET

Az azonosítás eszközei és módszerei

45. cikk

A tartott juh- és kecskefélék felelős személyeinek kötelezettségei az említett állatok azonosításának eszközei és módszerei, valamint azok alkalmazása és használata vonatkozásában

A 12 hónapos koruk előtt közvetlenül a vágóhídra szállítandó juh- és kecskeféléket tartó felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy minden ilyen állatot legalább az állat egyik fülkagylóján rögzített hagyományos füljelzővel vagy a III. melléklet a) vagy b) pontjában felsorolt hagyományos csüdszalaggal azonosítsanak, látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon feltüntetve az alábbiak valamelyikét:

a) azon létesítmény egyedi nyilvántartási száma, amelyben az állat született;

vagy

b) az állat azonosító kódja.

Az olyan juh- és kecskeféléket tartó felelős személyeknek, amelyeket nem szállítanak 12 hónapos koruk előtt közvetlenül a vágóhídra, biztosítaniuk kell, hogy az állatok mindegyikét egyedileg azonosítsák az alábbiakkal:

a) a III. melléklet a) pontjában felsorolt hagyományos füljelző, látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon feltüntetve rajta az állat azonosító kódját;

valamint

b) a III. melléklet c)-f) pontjában felsorolt azonosító eszközök egyike, amelyet a juh- és kecskefélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatósága jóváhagyott, és amelyen olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel az állat azonosító kódja.

A juh- és kecskeféléket tartó felelős személyek gondoskodnak a következők teljesüléséről:

a) a juh- és kecskeféléket azonosító eszközzel látják el abban a létesítményben, amelyben születtek;

b) az azonosító eszközt az illetékes hatóság engedélye nélkül nem távolítják el, nem módosítják és nem helyettesítik.

A juh- és kecskeféléket tartó felelős személyek helyettesíthetik a következőket:

a) az e cikk (2) bekezdésében említett azonosító eszközök egyikét a 46. cikkben említett eltéréseknek megfelelően, amennyiben ezen eltéréseket az a tagállam, ahol a juh- és kecskeféléket tartják, a 48. cikk (5) bekezdésével összhangban engedélyezi;

b) az e cikk (2) bekezdésében említett mindkét azonosító eszközt a juh- és kecskefélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott elektronikus azonosítóval a 47. cikk (1) bekezdésében megállapított mentességeknek megfelelően.

46. cikk

A tartott juh- és kecskefélék azonosításának eszközeivel és módszereivel, valamint azok alkalmazásával és használatával kapcsolatban a 45. cikkben meghatározott követelményektől való eltérések

A 45. cikk (2) bekezdésétől eltérve az olyan juh- és kecskeféléket tartó felelős személyek számára, amelyeket egy összegyűjtési műveletet vagy egy másik létesítményben végzett hízlalást követően vágóhídra történő szállításra szánnak, megengedett, hogy az egyes állatokat legalább a III. melléklet c) pontjában felsorolt, az állat egyik fülkagylóján rögzített elektronikus füljelzővel azonosítsák, amelyen látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel azon létesítmény egyedi nyilvántartási száma, amelyben az állat született, továbbá olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel az állat azonosító kódja, feltéve, hogy az említett állatok esetében teljesülnek az alábbi feltételek:

a) azokat nem egy másik tagállamba történő mozgatásra szánják;

valamint

b) levágásukra 12 hónapos koruk előtt kerül sor.

A 45. cikk (2) bekezdésétől eltérve az olyan juh- és kecskeféléket tartó felelős személyek számára, amelyeket egy másik létesítményben végzett hízlalást követően vágóhídra történő szállításra szánnak, megengedett, hogy az egyes állatokat legalább a III. melléklet a) és b) pontjában felsorolt hagyományos füljelzővel vagy hagyományos csüdszalaggal azonosítsák, amelyen látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel vagy azon létesítmény egyedi nyilvántartási száma, amelyben az állat született, vagy az állat azonosító kódja, feltéve, hogy az említett állatok esetében teljesülnek az alábbi feltételek:

a) azokat nem egy másik tagállamba történő mozgatásra szánják; valamint

b) levágásukra 12 hónapos koruk előtt kerül sor.

47. cikk

A 45. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények alól a körülhatárolt létesítmények felelős személyei, valamint a kulturális, szabadidős vagy tudományos célból tartott állatokat tartó felelős személyek számára biztosított kivételek

Az illetékes hatóság kidolgozza az e cikk (1) bekezdése szerinti mentesség felelős személyek általi kérelmezésére szolgáló eljárásokat.

48. cikk

A 45. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményektől való tagállami eltérések, valamint a tagállamok azonosító eszközökkel kapcsolatos kötelezettségei

A 45. cikk (2) bekezdésének b) pontjától eltérve a tagállamok engedélyezhetik a juh- vagy kecskeféléket tartó felelős személyeknek, hogy a III. melléklet c)-f) pontjában felsorolt azonosító eszközöket az említett melléklet a), illetve b) pontjában felsorolt hagyományos füljelzővel, illetve hagyományos csüdszalaggal helyettesítsék az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) a tagállam területén tartott juh- és kecskefélék teljes száma a számítógépes adatbázisban rögzített adatok alapján nem haladja meg a 600 000 egyedet;

valamint

b) a tartott juh- és kecskeféléket nem másik tagállamba történő mozgatásra szánják.

A 45. cikk (2) bekezdésének b) pontjától eltérve a tagállamok engedélyezhetik a kecskeféléket tartó felelős személyeknek, hogy a III. melléklet c)-f) pontjában felsorolt azonosító eszközöket az említett melléklet a), illetve b) pontjában felsorolt hagyományos füljelzővel, illetve hagyományos csüdszalaggal váltsák fel az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) a tagállam területén tartott kecskefélék teljes száma a számítógépes adatbázisban rögzített adatok alapján nem haladja meg a 160 000 egyedet;

valamint

b) a tartott kecskeféléket nem másik tagállamba történő mozgatásra szánják.

A tagállamok biztosítják, hogy a III. melléklet a)-f) pontjában felsorolt azonosító eszközökre teljesüljenek az alábbi követelmények:

a) szerepel rajtuk az állat azonosító kódja;

b) a juh- vagy kecskefélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával rendelkeznek.

A tagállamok kidolgozzák a következő kérelmek benyújtására vonatkozó eljárásokat:

a) a területükön tartott juh- és kecskefélék esetében alkalmazott azonosító eszközök engedélyezésének gyártók általi kérelmezése;

b) kérelem benyújtása a felelős személyek által a létesítményük számára biztosítandó, juh- és kecskefélék esetében alkalmazott azonosító eszközök igénylése céljából.

2. FEJEZET

Számítógépes adatbázis

49. cikk

A tartott juh- és kecskefélék számítógépes adatbázisában rögzítendő információkra vonatkozó szabályok

Az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információk számítógépes adatbázisban történő tárolását az alábbi szabályoknak megfelelően végzi a tartott juh- és kecskefélék minden egyede vonatkozásában:

a) az említett állatokat tartó létesítmények esetében a következő információkat kell rögzíteni: i. a létesítményhez rendelt egyedi nyilvántartási szám; ii. a létesítmény felelős személyének neve és címe;

b) az említett állatoknak a létesítménybe és a létesítményből történő minden egyes mozgatása tekintetében rögzíteni kell az alábbi információkat: i. az állatok száma összesen; ii. az állatok származási és rendeltetési létesítményének egyedi nyilvántartási száma; iii. az érkezés dátuma; iv. az elszállítás dátuma.

3. FEJEZET

Szállítólevél

50. cikk

A tagállam területén belül történő mozgatásra szánt tartott juh- és kecskefélék szállítólevele

Az adott tagállam területén belül történő mozgatásra szánt, tartott juh- és kecskefélék (EU) 2016/429 rendelet 113. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti szállítólevelének a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az állat egyedi azonosító kódja vagy azon létesítmény egyedi nyilvántartási száma, amelyben az állat született, az azonosító eszközön feltüntetetteknek megfelelően;

b) a III. melléklet c)-f) pontjában felsorolt elektronikus azonosító típusa és helye, amennyiben az állatot ilyennel jelölik;

c) a 49. cikk a) pontjának i. alpontjában, valamint a 49. cikk b) pontjának i., ii. és iv. alpontjában előírt információk;

d) a szállító egyedi nyilvántartási száma;

e) a szállítóeszköz rendszáma vagy nyilvántartási száma.

51. cikk

Eltérések az 50. cikk bizonyos követelményeitől a tagállam területén belül összegyűjtendő tartott juh- és kecskefélék szállítólevele vonatkozásában

Az illetékes hatóság az 50. cikk a) pontjában meghatározott követelményektől való eltéréseket engedélyezhet az olyan létesítmények felelős személyei számára, amelyekből a tartott juh- és kecskeféléket összegyűjtés céljából más létesítménybe szándékozzák mozgatni, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a felelős személyek nem szállíthatják a tartott juh- és kecskeféléket ugyanazon szállítóeszközzel, mint amellyel más létesítményekből származó állatok szállítása történik, kivéve, ha az állatok csoportjait a szállítóeszközön egymástól fizikailag elkülönítve tartják;

b) az állatok összegyűjtésére kijelölt létesítmények felelős személyei az illetékes hatóság engedélyével nyilvántartásba veszik minden egyes állatnak az 50. cikk a) pontjában említett egyedi azonosító kódját azon létesítmény felelős személye nevében, amelyből a juh- és kecskefélék érkeznek, és ezeket a nyilvántartásokat az említett felelős személyek megőrzik;

c) az illetékes hatóság hozzáférést biztosított a juh- és kecskefélék összegyűjtését végző létesítmények felelős személyei számára a 49. cikkben említett számítógépes adatbázishoz;

d) az állatok összegyűjtésére kijelölt létesítmények felelős személyei olyan eljárásokat vezettek be, amelyek biztosítják, hogy a b) pontban említett információk rögzítésre kerülnek a 49. cikkben említett számítógépes adatbázisban.

III. CÍM

A TARTOTT SERTÉSFÉLÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE

1. FEJEZET

Az azonosítás eszközei és módszerei

52. cikk

A sertésféléket tartó felelős személyek kötelezettségei a tartott sertésfélék azonosításának eszközei és módszerei, valamint azok alkalmazása és használata vonatkozásában

A sertésféléket tartó létesítmények felelős személyeinek biztosítaniuk kell, hogy a sertésfélék minden egyede azonosítva legyen az alábbi azonosító eszközökkel:

a) a III. melléklet a) pontjában felsorolt hagyományos füljelző vagy a III. melléklet c) pontjában felsorolt elektronikus füljelző, amelyet az állat egyik fülkagylóján rögzítenek, és amelyen látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel a következő létesítmények valamelyikének egyedi nyilvántartási száma: i. azon létesítményé, amelyben az állat született; vagy ii. az 53. cikkben említett szállítói lánc utolsó létesítményéé, amennyiben az állatokat az adott ellátási láncon kívüli létesítménybe mozgatják;

vagy

b) a III. melléklet g) pontjában felsorolt, az állaton elhelyezett tetoválás, amelyen eltávolíthatatlan módon szerepel a következő létesítmények valamelyikének egyedi nyilvántartási száma: i. azon létesítményé, amelyben az állat született; vagy ii. az 53. cikkben említett szállítói lánc utolsó létesítményéé, amennyiben az állatokat az adott ellátási láncon kívüli létesítménybe mozgatják.

A sertésféléket tartó létesítmények felelős személyei gondoskodnak a következőkről:

a) a sertésféléket a következő létesítmények valamelyikében látják el azonosító eszközzel: i. abban a létesítményben, amelyben az állat született; vagy ii. az 53. cikkben említett szállítói lánc utolsó létesítményében, amennyiben az állatokat az adott ellátási láncon kívüli létesítménybe mozgatják;

b) az azonosító eszközt az illetékes hatóság engedélye nélkül nem távolítják el, nem módosítják és nem cserélik ki.

53. cikk

Az 52. cikkben a tartott sertésfélék azonosításának eszközeivel és módszereivel kapcsolatban meghatározott követelményektől való eltérések a szállítói láncon belül

Az 52. cikktől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a szállítói lánc részeként működő létesítmények felelős személyeinek a sertésfélék azonosítására vonatkozó kötelezettségtől való eltérést, amennyiben az állatokat ugyanazon szállítói lánc keretében a tagállam területén belül tervezik mozgatni, feltéve, hogy az adott tagállamban alkalmazott nyomonkövethetőségi intézkedések gyakorlati alkalmazása biztosítja az említett állatok teljeskörű nyomonkövethetőségét.

54. cikk

Az illetékes hatóság által a körülhatárolt létesítmények felelős személyei számára, valamint a kulturális, szabadidős vagy tudományos célokból tartott sertésfélék felelős személyek általi azonosítása céljából biztosított mentességek

55. cikk

A tartott sertésfélék azonosításának eszközeivel és módszereivel, valamint azok alkalmazásával és használatával kapcsolatos tagállami kötelezettségek

A tagállamok biztosítják, hogy a III. melléklet a), c), e) és g) pontjában felsorolt azonosító eszközökre teljesüljenek az alábbi követelmények:

a) szerepel rajtuk az alábbiak valamelyike: i. azon létesítmény egyedi nyilvántartási száma, amelyben az állat született; vagy ii. azon állatok esetében, amelyeket az 53. cikkben említett, a szállítói lánc részét képező létesítményből egy másik, a szállítói láncon kívüli létesítménybe szándékoznak mozgatni, a szállítói láncon belüli utolsó létesítmény egyedi nyilvántartási száma;

b) a sertésfélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával rendelkeznek.

A tagállamok kidolgozzák a következő kérelmek benyújtására vonatkozó eljárásokat:

a) a területükön tartott sertésfélék esetében alkalmazott azonosító eszközök engedélyezésének gyártók általi kérelmezése;

b) kérelem benyújtása a felelős személyek által a létesítményük számára biztosítandó, sertésfélék esetében alkalmazott azonosító eszközök igénylése céljából.

2. FEJEZET

Számítógépes adatbázis

56. cikk

A tartott sertésfélék számítógépes adatbázisában rögzítendő információkra vonatkozó szabályok

Az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett információk számítógépes adatbázisban történő tárolását az alábbi szabályoknak megfelelően végzi a tartott sertésfélék minden egyede vonatkozásában:

a) az említett állatokat tartó létesítmények esetében a következő információkat kell rögzíteni: i. a létesítményhez rendelt egyedi nyilvántartási szám; ii. a létesítmény felelős személyének neve és címe;

b) az említett állatoknak a létesítménybe és a létesítményből történő minden egyes mozgatása tekintetében rögzíteni kell az alábbi információkat: i. az állatok száma összesen; ii. az állatok származási és a rendeltetési létesítményének egyedi nyilvántartási száma; iii. az érkezés dátuma; iv. az elszállítás dátuma.

3. FEJEZET

Szállítólevél

57. cikk

A tagállam területén belül mozgatandó tartott sertésfélék szállítólevelei

Az adott tagállam területén belül mozgatandó tartott sertésfélék (EU) 2016/429 rendelet 115. cikkének b) pontja szerinti szállítóleveleinek a következő információkat kell tartalmazniuk:

a) az 56. cikk a) pontjának i. alpontjában, valamint az 56. cikk b) pontjának i., ii. és iv. alpontjában említett, számítógépes adatbázisban tárolandó információk;

b) a szállító egyedi nyilvántartási száma;

c) a szállítóeszköz rendszáma vagy nyilvántartási száma.

IV. CÍM

A TARTOTT LÓFÉLÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE

1. FEJEZET

Az azonosítás eszközei és módszerei

58. cikk

A lóféléket tartó felelős személyek kötelezettségei az említett állatok azonosításának eszközei és módszerei, valamint azok alkalmazása és használata vonatkozásában

A tartott lófélékkel foglalkozó felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy minden egyes állatot az alábbi azonosító eszközökkel egyedileg azonosítsanak:

a) a III. melléklet e) pontjában felsorolt befecskendezhető válaszjeladó;

b) egy egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány.

A lófélékkel foglalkozó felelős személyek gondoskodnak a következők teljesüléséről:

a) a lófélék egyedeinek azonosítására az (EU) 2015/262 végrehajtási rendelet 12. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett időtartamokon belül sor kerül;

b) az (1) bekezdésben említett azonosító eszközöket kizárólag azon létesítmény illetékes hatóságának engedélyével távolítják el, módosítják vagy cserélik ki, ahol az említett állatokat szokás szerint tartják.

59. cikk

A tartott lófélék azonosításának eszközeivel és módszereivel, valamint azok alkalmazásával és használatával kapcsolatos tagállami kötelezettségek

A tagállamok engedélyezhetik az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett befecskendezhető válaszjeladónak a következőkkel történő helyettesítését:

a) a hústermelés céljából tartott lóféléken rögzített egyetlen, a III. melléklet a) pontjában felsorolt füljelző, feltéve, hogy az említett állatok vagy az adott tagállamban születtek, vagy úgy kerültek behozatalra a tagállamba, hogy az Unióba való beléptetésük előtt nem látták el őket fizikai azonosító eszközzel;

b) az illetékes hatóság által a 62. cikknek megfelelően engedélyezett alternatív módszer, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít a lófélékhez tartozó egyed és az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány között.

A tagállamok biztosítják, hogy az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azonosító eszközökre teljesüljenek az alábbi követelmények:

a) szerepel rajtuk az állat azonosító kódja;

b) a lófélék 58. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti azonosításának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával rendelkeznek.

A tagállamok:

a) kialakítják a területükön azonosított lófélék esetében alkalmazott azonosító eszközök engedélyezésének a gyártók általi kérelmezésével kapcsolatos eljárásokat;

b) meghatározzák az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt azonosító okmány kiállítása iránti kérelmek benyújtásával kapcsolatos határidőket.

60. cikk

A félvad körülmények között tartott lófélék azonosításával kapcsolatos eltérések

Az 58. cikk (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a tagállamok a területük bizonyos részein félvad körülmények között tartott lófélék esetében meghatározhatnak olyan populációkat, amelyek egyedeit kizárólag abban az esetben kell az 58. cikk (1) bekezdésének megfelelően azonosítani, ha azokat:

a) az ilyen populációkból eltávolítják, kivéve az egyik meghatározott populációból a másikba való, hatósági felügyelet alatt történő átvitel esetén;

vagy

b) fogságban háziállatként tartják tovább.

61. cikk

A vágóhídra szállított vagy ideiglenes azonosító okmánnyal rendelkező lófélék azonosításával kapcsolatos eltérések

Az 58. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság egyszerűsített azonosítási módszer alkalmazását engedélyezheti az olyan, vágóhídra szállítandó lófélék tekintetében, amelyekhez kapcsolódóan nem állítottak ki az (EU) 2016/429 rendelet 110. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányt, feltéve, hogy:

a) a lófélék 12 hónaposnál fiatalabbak;

b) az állatoknak a születés helye szerinti létesítményből az ugyanazon tagállamban található vágóhídig történő mozgatása megszakítás nélkül nyomon követhető.

A lóféléket közvetlenül a vágóhídra kell szállítani, és a szállítás során a III. melléklet a), b), c), e) vagy f) pontjában felsorolt befecskendezhető válaszjeladóval, hagyományos vagy elektronikus füljelzővel, illetve hagyományos vagy elektronikus csüdszalaggal egyedileg azonosítani kell őket.

62. cikk

A tartott lófélék azonosítására szolgáló alternatív módszerek engedélyezése

Az (1) bekezdés szerinti alternatív azonosítási módszerek alkalmazását engedélyező tagállamok biztosítják a következők teljesülését:

a) az alternatív azonosítási módszereket kizárólag kivételes esetekben, a lófélék meghatározott törzskönyvekbe bejegyzett egyedeinek azonosítására, vagy pedig meghatározott célokból vagy a lófélék olyan egyedei esetében alkalmazzák, amelyek orvosi vagy állatjóléti okokból nem azonosíthatók befecskendezhető válaszjeladóval;

b) bármely engedélyezett alternatív azonosítási módszer vagy e módszerek bármilyen kombinációja legalább ugyanazokat a garanciákat biztosítja, mint egy befecskendezhető válaszjeladó;

c) a lófélékhez tartozó egyedek esetében alkalmazott alternatív azonosítási módszerrel megjelenített információk formátuma lehetővé teszi az információk kereshető adatbázisba történő bevitelét.

63. cikk

Az alternatív azonosítási módszereket alkalmazó felelős személyek kötelezettségei

2. FEJEZET

Számítógépes adatbázis

64. cikk

A tartott lófélék számítógépes adatbázisában rögzítendő információkra vonatkozó szabályok

Az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett információk számítógépes adatbázisban történő tárolását az alábbi szabályoknak megfelelően végzi a tartott lófélék minden egyede vonatkozásában:

a) azon létesítmény esetében, ahol az említett lóféléket szokás szerint tartják, a következőket tárolja: i. a létesítményhez rendelt egyedi nyilvántartási szám; ii. a létesítmény felelős személyének neve és címe;

b) a létesítményben szokás szerint tartott minden egyes lóféle esetében a következőket tárolja: i. az egyedi kód; ii. az állatnak a fizikai azonosító eszközön szereplő azonosító kódja, amennyiben rendelkezésre áll; iii. amennyiben a beültetett befecskendezhető válaszjeladót nem engedélyezte annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a lófélékhez tartozó állatot az 58. cikk (2) bekezdése szerint azonosították, a jeladóhoz tartozó leolvasórendszer; iv. az állatra vonatkozóan újonnan, illetve másodlatként vagy helyettesítőként kiállított azonosító okmányokra vonatkozó bármilyen információ; v. az állat faja; vi. az állatok neme, lehetőséget biztosítva a herélés dátumának feltüntetésére; vii. a tartott lófélékhez tartozó állat felelős személye által bejelentett születési dátum és ország; viii. a létesítményben bekövetkezett természetes elpusztulásnak vagy elvesztésnek a tartott lófélékhez tartozó állat felelős személye által bejelentett dátuma, vagy az állat levágásának dátuma; ix. az azonosító okmányt kiállító illetékes hatóság vagy az e feladattal megbízott kiállító szerv neve és címe; x. az azonosító okmány kiállításának dátuma.

c) minden egyes, a létesítményben 30 napnál hosszabb ideig tartózkodó lóféle esetében rögzíteni kell az egyedi kódot, a következő esetek kivételével: i. a versenyeken, futamokon, lovas műsorokban, kiképzésben vagy szállításban legfeljebb 90 napos időszakon át részt vevő lófélék esetében; ii. a tenyészidőszak alatt tartott, tenyésztésre szánt hím lófélék esetében; iii. a 90 napot meg nem haladó időtartamig tartott, tenyésztésre szánt kancák esetében.

3. FEJEZET

Azonosító okmány

65. cikk

A tartott lófélék egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmánya

Az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmánynak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az állatnak az annak befecskendezhető válaszjeladóján vagy füljelzőjén feltüntetett azonosító kódja;

b) az állathoz rendelt, egész élettartamra szóló egyedi kód, amely a következőkről nyújt kódolt formában információt: i. az a számítógépes adatbázis, amelyben az illetékes hatóság vagy a kiállító szerv rögzítette az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti első, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány, valamint szükség esetén a 69. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, helyettesítőként kiállított, egész élettartamra szóló egyedi azonosító okmány kiállításához szükséges információkat; ii. a lófélékhez tartozó állat említett adatbázisban szereplő numerikus azonosító kódja;

c) az állat faja;

d) az állat neme, lehetőséget biztosítva a herélés dátumának feltüntetésére;

e) a tartott lófélékhez tartozó állat felelős személye által bejelentett születési dátum és ország;

f) a kiállító illetékes hatóság vagy a feladattal megbízott kiállító szerv neve és címe;

g) az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány kiállításának dátuma;

h) adott esetben a fizikai azonosító eszköz helyettesítésére vonatkozó információk, valamint az állatnak a helyettesített fizikai azonosító eszközön szereplő azonosító kódja;

i) adott esetben: i. az illetékes hatóság vagy a tevékenységgel megbízott szerv által legfeljebb négy évre kiállított és az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányba belefoglalt hitelesítő jelölés, amely dokumentálja, hogy az az állatot szokás szerint tartó létesítményt az illetékes hatóság - az abban végzett gyakori állatorvosi látogatások, további azonosság-ellenőrzések és egészségügyi vizsgálatok, valamint a természetes fedeztetés kizárólag a létesítményben e célra kialakított, elkülönített helyiségeiben történő végzése miatt - alacsony egészségügyi kockázatot képviselő létesítményként ismeri el, fenntartva a kibocsátott hitelesítő jelölés érvényességi ideje meghosszabbításának lehetőségét; vagy ii. a Nemzetközi Lovassport Szövetség nemzeti szövetsége vagy a lovas versenyekért felelős illetékes hatóság által szervezett lovas versenyeken való részvétel céljából legfeljebb négy évre kiállított és az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányba belefoglalt engedély, amely dokumentálja, hogy az állat évente legalább két állatorvosi látogatáson esik át, beleértve a lóinfluenza elleni rendszeres vakcinázáshoz, valamint a más tagállamokba vagy harmadik országokba történő mozgatáshoz előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükséges látogatásokat, fenntartva a kibocsátott engedély érvényességi ideje meghosszabbításának lehetőségét;

A nyilvántartásba vett lóféle egyedek, valamint a 62. cikknek megfelelően azonosított lófélék tekintetében kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányoknak az e cikk (1) bekezdésében említetteken kívül legalább a következő információkat kell tartalmazniuk:

a) az állat képi ábrázolása és szöveges leírása, biztosítva ezen információk naprakésszé tételének lehetőségét;

b) adott esetben az alternatív azonosítási módszerekre vonatkozó részletes információk;

c) adott esetben az (EU) 2017/1940 felhatalmazáson alapuló rendelet melléklete szerinti, fajtával kapcsolatos információk;

d) adott esetben a sportcélokból kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány használatához szükséges információk a lovassportrendezvények vagy lóversenyek céljára szánt lovakkal foglalkozó releváns szervezetek követelményeinek megfelelően, beleértve a lovassportrendezvényeken és lóversenyeken való részvételhez, továbbá az (1) bekezdés i) pontjának ii. alpontja szerinti engedély megszerzéséhez szükséges, jegyzékbe foglalt vagy jegyzékbe nem foglalt betegségekkel kapcsolatos vizsgálatokra és az azok elleni vakcinázásra vonatkozó információkat.

66. cikk

A tartott lófélék felelős személyeinek az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányokkal kapcsolatos kötelezettségei

Az (1) bekezdéstől eltérve a felelős személyek nem kötelesek gondoskodni arról, hogy a lófélékhez tartozó tartott állatokat egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány kísérje, ha:

a) az állatok istállóban vagy legelőn tartózkodnak, és a lófélékhez tartozó tartott állat felelős személye vagy az állatot tartó létesítmény felelős személye késedelem nélkül be tudja mutatni az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányt;

b) az állatokat ideiglenes jelleggel lovagolják, szállítják, hajtják vagy vezetik i. annak a létesítménynek a közelében, ahol az állatot az adott tagállamon belül tartják; vagy ii. az állatok vándorlegeltetése közben, nyilvántartásba vett nyári legelőkre, illetve legelőkről való hajtás során, amennyiben az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányok az indulási létesítményben bemutathatók;

c) a lófélékhez tartozó állatok nincsenek elválasztva, és az anyaállatot vagy a dajka kancát kísérik;

d) az állatokat lovas versenyre, futamra vagy eseményre készítik fel, vagy azok ehhez kapcsolódó teszten vesznek részt, ami miatt el kell hagyniuk a felkészülés, verseny, futam vagy az esemény helyszínéül szolgáló létesítményt;

e) az állatok mozgatására vagy szállítására magukkal az állatokkal vagy a tartásuk szerinti létesítménnyel kapcsolatos vészhelyzetben kerül sor.

67. cikk

Az illetékes hatóságnak a másodlatként vagy helyettesítőként kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányok kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségei

Az illetékes hatóság vagy a feladattal megbízott kiállító szerv a felelős személy kérelmére másodlatot állít ki az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányról, amennyiben a lófélék közé tartozó tartott állat azonossága megállapítható, és a felelős személy

a) bejelentette az állat vonatkozásában kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány elvesztését;

vagy

b) elmulasztotta az állatnak az 58. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott időtartamon belüli azonosítását.

Az illetékes hatóság a felelős személy kérelmére vagy saját kezdeményezésére helyettesítőként kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányt bocsát ki, amennyiben az állat azonossága nem állapítható meg, és a felelős személy

a) bejelentette az állat vonatkozásában kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány elvesztését;

vagy

b) elmulasztotta az 58. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti azonosítási követelmények teljesítését.

68. cikk

Az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vett lóféle egyedek új, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányainak kiállításával kapcsolatos kötelezettségei

Amennyiben egy lófélékhez tartozó azonosított állatot nyilvántartásba vesznek, és az állat tekintetében kibocsátott, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány nem igazítható ki úgy, hogy megfeleljen a 65. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, az illetékes hatóság vagy a feladattal megbízott kiállító szerv a lófélékhez tartozó állat felelős személyének kérelmére egy olyan új, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányt bocsát ki az előző helyettesítésére, amely tartalmazza a 65. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt információkat.

69. cikk

Az illetékes hatóságnak a másodlatként, helyettesítőként vagy újonnan kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányokkal kapcsolatos kötelezettségei

Az illetékes hatóság vagy a feladattal megbízott kiállító szerv rögzíti

a) a másodlatként vagy újonnan kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányban az állathoz az első, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány kibocsátásakor a 65. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően rendelt egyedi kódot;

vagy

b) a helyettesítőként kiállított, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányban az annak kibocsátásakor az állathoz rendelt egyedi kódot.

V. CÍM

A TARTOTT KUTYÁK, MACSKÁK ÉS VADÁSZGÖRÉNYEK, TEVE- ÉS SZARVASFÉLÉK, FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK, VALAMINT VÁNDORCIRKUSZOKHOZ ÉS ÁLLATBEMUTATÓKHOZ KAPCSOLÓDÓAN TARTOTT SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE

1. FEJEZET

A tartott kutyák, macskák és vadászgörények nyomonkövethetősége

1. szakasz

Azonosító eszközök

70. cikk

A kutyákat, macskákat és vadászgörényeket tartó felelős személyek kötelezettségei az említett állatok azonosításának eszközei és módszerei, valamint azok alkalmazása és használata vonatkozásában

A kutyákat, macskákat és vadászgörényeket tartó felelős személyek gondoskodnak a következők teljesüléséről:

a) az említett állatokat más tagállamba történő mozgatásuk esetén a III. melléklet e) pontjában felsorolt befecskendezhető válaszjeladóval egyedileg azonosítják;

b) az állatba beültetendő befecskendezhető válaszjeladót az illetékes hatóság engedélyezte;

c) az illetékes hatóság - és szükség szerint más felelős személyek - rendelkezésére bocsátanak egy olyan leolvasókészüléket, amely bármikor lehetővé teszi az állat egyedi azonosítójának ellenőrzését, amennyiben a beültetett befecskendezhető válaszjeladót nem az illetékes hatóság engedélyezte.

2. szakasz

Azonosító okmány

71. cikk

A tartott kutyák, macskák és vadászgörények azonosító okmányai

A kutyákat, macskákat és vadászgörényeket tartó felelős személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy más tagállamba történő mozgatás esetén minden egyes ilyen állatot az 576/2013/EU rendelet 6. cikkének d) pontja szerinti, az említett rendelet 22. cikke szerint megfelelően kitöltött és kiállított azonosító okmány kísérjen.

3. szakasz

A kedvtelésből tartott állatok nyomonkövethetősége

72. cikk

A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célútól eltérő mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények

A felelős személyek biztosítják, hogy a nem kereskedelmi céloktól eltérő célból másik tagállamba mozgatott, kedvtelésből tartott állatok megfeleljenek a 70. és 71. cikkben megállapított szabályoknak.

2. FEJEZET

A tartott teve- és szarvasfélék nyomonkövethetősége

73. cikk

A teve- és szarvasféléket tartó felelős személyek kötelezettségei az említett állatok azonosításának eszközei és módszerei, valamint azok alkalmazása és használata vonatkozásában

A teveféléket tartó felelős személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az említett állatokat az alábbiak valamelyikével egyedileg azonosítsák:

a) a III. melléklet a) pontjában felsorolt, az állat mindkét fülkagylóján rögzített egy-egy hagyományos füljelző, amelyen látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel az állat azonosító kódja;

vagy

b) a III. melléklet e) pontjában felsorolt befecskendezhető válaszjeladó, amelyen olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel az állat azonosító kódja.

A szarvasféléket tartó felelős személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az említett állatokat az alábbi azonosító eszközök valamelyikével egyedileg azonosítsák:

a) a III. melléklet a) pontjában felsorolt, az állat mindkét fülkagylóján rögzített egy-egy hagyományos füljelző, amelyen látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel az állat azonosító kódja;

vagy

b) a III. melléklet e) pontjában felsorolt befecskendezhető válaszjeladó, amelyen olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel az állat azonosító kódja;

vagy

c) a III. melléklet g) pontjában felsorolt, az állaton elhelyezett tetoválás, amelyen eltávolíthatatlan módon szerepel az állat azonosító kódja.

A teve- és szarvasféléket tartó létesítmények felelős személyei gondoskodnak a következők teljesüléséről:

a) az állatokat azonosító eszközzel látják el abban a létesítményben, amelyben születtek;

b) az azonosító eszközt az illetékes hatóság engedélye nélkül nem távolítják el, nem módosítják és nem cserélik ki;

c) az illetékes hatóság - és szükség szerint más felelős személyek - rendelkezésére bocsátanak egy olyan leolvasókészüléket, amely bármikor lehetővé teszi az állat egyedi azonosítójának ellenőrzését, amennyiben a beültetett befecskendezhető válaszjeladót nem az illetékes hatóság engedélyezte.

74. cikk

A rénszarvasokat tartó felelős személyek számára biztosított mentesség

A 73. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények alól mentesülve a rénszarvasokat tartó felelős személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a létesítményeikben tartott állatok mindegyikét a tagállam illetékes hatósága által engedélyezett alternatív módszerrel azonosítsák.

75. cikk

A tartott teve- és szarvasfélék esetében alkalmazott azonosító eszközökkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek

A tagállamok biztosítják, hogy a III. melléklet a), e) és g) pontjában felsorolt azonosító eszközökre teljesüljenek az alábbi követelmények:

a) szerepel rajtuk az állat azonosító kódja;

b) a teve- és szarvasfélék tartásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával rendelkeznek.

A tagállamok kidolgozzák a következőkre vonatkozó eljárásokat:

a) a területükön tartott teve- és szarvasfélék esetében alkalmazott azonosító eszközök engedélyezésének gyártók általi kérelmezése;

b) kérelem benyújtása a teve- és szarvasféléket tartó felelős személyek által a létesítményük számára biztosítandó azonosító eszközök igénylése céljából.

3. FEJEZET

A fogságban tartott madarak nyomonkövethetősége

76. cikk

A papagájféléket tartó felelős személyek kötelezettségei az említett állatok azonosításának eszközei és módszerei, valamint azok alkalmazása és használata vonatkozásában

A papagájféléket tartó felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy az említett állatokat más tagállamba történő mozgatásuk esetén egyedileg azonosítsák az alábbi azonosító eszközök valamelyikével:

a) a III. melléklet h) pontjában megadott, az állatnak legalább az egyik lábán rögzített lábgyűrű, amelyen látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel egy alfanumerikus kód; vagy

b) a III. melléklet e) pontjában megadott befecskendezhető válaszjeladó, amelyen olvasható és eltávolíthatatlan módon szerepel egy alfanumerikus kód; vagy

c) a III. melléklet g) pontjában megadott, az állaton elhelyezett tetoválás, amelyen látható és eltávolíthatatlan módon szerepel egy alfanumerikus kód.

A papagájféléket tartó felelős személyek:

a) gondoskodnak az (1) bekezdés b) pontjában említett azonosító eszközöknek az illetékes hatóság általi engedélyezéséről;

b) az illetékes hatóság - és szükség szerint más felelős személyek - rendelkezésére bocsátanak egy olyan leolvasókészüléket, amely bármikor lehetővé teszi az állat egyedi azonosítójának ellenőrzését, amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában említett azonosító eszközt nem az illetékes hatóság engedélyezte.

4. FEJEZET

A vándorcirkuszokhoz és állatbemutatókhoz kapcsolódóan tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége

1. szakasz

A vándorcirkuszokhoz és állatbemutatókhoz kapcsolódóan tartott szárazföldi állatok szállítólevelei és azonosító okmányai

77. cikk

Az illetékes hatóság által a vándorcirkuszokhoz és állatbemutatókhoz kapcsolódóan tartott szárazföldi állatok szállítólevelei vonatkozásában teljesítendő kötelezettségek

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az (1) bekezdésben előírt szállítólevél legalább a következő információkat tartalmazza:

a) a vándorcirkusz vagy állatbemutató kereskedelmi neve;

b) az illetékes hatóság által a vándorcirkuszhoz vagy állatbemutatóhoz rendelt egyedi nyilvántartási szám;

c) a vándorcirkusz vagy állatbemutató felelős személyének neve és címe;

d) az állatok fajai és száma;

e) minden olyan állat esetében, amelyért nem a vándorcirkusz vagy állatbemutató felelős személye felel, az adott állatért felelős személynek vagy a kedvtelésből tartott állat tulajdonosának a neve és címe;

f) az állatnak a 38., 39., 45., 47., 52., 54., 58., 70., 73., 74. és 76. cikk szerinti azonosító eszközökön feltüntetett azonosító kódja;

g) az elektronikus azonosító típusa és helye, amennyiben az állatot az f) pontban említettek szerint ilyennel jelölik;

h) az f) pontban említettektől eltérő állatok esetében adott esetben a felelős személy által alkalmazott azonosító jelölés, azonosító eszköz, valamint annak helye;

i) az egyes állatok vándorcirkuszba vagy állatbemutatóba, illetve vándorcirkuszból vagy állatbemutatóból történő mozgatásának dátuma;

j) az azonosító okmányt kiállító hatósági állatorvos neve, címe és aláírása;

k) a szállítólevél kiállításának dátuma.

78. cikk

Az illetékes hatóság által a vándorcirkuszokhoz és állatbemutatókhoz kapcsolódóan tartott szárazföldi állatok azonosító okmányai vonatkozásában teljesítendő kötelezettségek

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az (1) bekezdésben előírt azonosító okmány tartalmazza a következő információkat:

a) az állat felelős személyének neve, címe és elérhetőségi adatai;

b) az állat faja, neme, színe és bármilyen jellegzetes vagy felismerhető tulajdonsága vagy jellemzője;

c) a 38., 39., 45., 47., 52., 54., 58., 70., 73., 74. és 76. cikk szerinti azonosító eszközökkel azonosított állat azonosító kódja;

d) az elektronikus azonosító típusa és helye, amennyiben a c) pontban említett állatot ilyennel jelölik;

e) a c) pontban említettektől eltérő állatok esetében a felelős személy által alkalmazott azonosító jelölés, azonosító eszköz, valamint adott esetben annak helye;

f) adott esetben az állat vakcinázásának részletei;

g) adott esetben az állat kezeléseinek részletei;

h) a diagnosztikai vizsgálatok részletei;

i) az azonosító okmányt kiállító illetékes hatóság neve és címe;

j) az azonosító okmány kiállításának dátuma.

79. cikk

Az illetékes hatóság által a vándorcirkuszokhoz és állatbemutatókhoz kapcsolódóan tartott madarak azonosító okmányai vonatkozásában teljesítendő kötelezettségek

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az (1) bekezdésben előírt azonosító okmány tartalmazza a következő információkat:

a) a madarak felelős személyének neve, címe és elérhetőségi adatai;

b) a madarak fajai;

c) az azonosító kód, valamint az azonosító eszköz és annak helye, amennyiben a madarak rendelkeznek ilyennel;

d) adott esetben a madarak vakcinázásának részletei;

e) adott esetben a madarak kezeléseinek részletei;

f) a diagnosztikai vizsgálatok részletei;

g) az azonosító okmányt kiállító illetékes hatóság neve és címe;

h) az azonosító okmány kiállításának dátuma.

VI. CÍM

A KELTETŐTOJÁSOK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE

80. cikk

A felelős személyeknek a keltetőtojások nyomonkövethetőségével kapcsolatos kötelezettségei

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan baromfitartó létesítmények felelős személyei, amelyekből 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojásból álló szállítmányokat mozgatnak egy másik tagállamba.;

b) olyan keltetők felelős személyei, amelyekből 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojásból álló szállítmányokat mozgatnak egy másik tagállamba.

VII. cím

A tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége az Unióba történő beléptetésük után

81. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, szarvas- vagy tevefélék Unióba történő beléptetésük utáni azonosításának eszközei és módszerei vonatkozásában

82. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, szarvas- vagy tevefélék Unióba történő beléptetésük utáni azonosításának eszközeivel és módszereivel kapcsolatos tagállami kötelezettségek

A tagállamok eljárásokat dolgoznak ki a létesítményük számára kiosztandó azonosító eszközöknek a 81. cikk (2) bekezdésében említett állatokat tartó létesítmények felelős személyei általi kérelmezése tekintetében.

83. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a tartott lófélék Unióba történő beléptetésük utáni azonosításának eszközei és módszerei vonatkozásában

A tartott lófélék felelős személyei biztosítják, hogy a lófélék az Unióba történő beléptetésüket követően - amennyiben azok az Unió területén maradnak - az 58. cikkel összhangban azonosításra kerüljenek a 952/2013/EU rendelet 5. cikke (16) bekezdésének a) pontjában meghatározott vámeljárás lezárulását követően.

IV. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az alábbi jogszabályok 2021. április 21-től hatályukat vesztik:

- az 509/1999/EK rendelet,

- a 2680/99/EK rendelet,

- a 2000/678/EK határozat,

- a 2001/672/EK határozat,

- a 911/2004/EK rendelet,

- a 2004/764/EK határozat,

- a 644/2005/EK rendelet,

- az 1739/2005/EK rendelet,

- a 2006/28/EK határozat,

- a 2006/968/EK határozat,

- a 2009/712/EK határozat,

- az (EU) 2015/262 végrehajtási rendelet.

A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

85. cikk

Az 1739/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések

E rendelet 84. cikke ellenére az 1739/2005/EK rendelet állatnyilvántartásra, illetve állatútlevelekre vonatkozó 5. cikke és 7. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá az említett rendelet I., III. és IV. melléklete a Bizottság által az (EU) 2016/429 rendelet 120. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadandó végrehajtási aktusban meghatározott napig alkalmazandó marad.

86. cikk

Az (EU) 2015/262 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések

E rendelet 84. cikke ellenére:

a) az (EU) 2015/262 végrehajtási rendelet 12. cikkének (1) és (2) bekezdésében az Unióban született lófélék azonosítása tekintetében meghatározott határidők a Bizottság által az (EU) 2016/429 rendelet 120. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadandó végrehajtási jogi aktusban meghatározott időpontig alkalmazandók maradnak;

b) az (EU) 2015/262 végrehajtási rendelet 37. cikkében az emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt lófélék és a gyógyszerelési napló tekintetében megállapított szabályok a Bizottság által az (EU) 2019/6 rendelet 109. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadandó végrehajtási jogi aktusban meghatározott időpontig alkalmazandók maradnak;

c) az (EU) 2015/262 végrehajtási rendelet I. mellékletében az Unióban született lófélékre vonatkozóan kibocsátott azonosító okmányok formátuma és tartalma tekintetében megállapított szabályok a Bizottság által az (EU) 2016/429 rendelet 120. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadandó végrehajtási jogi aktusban meghatározott időpontig alkalmazandók maradnak.

87. cikk

A tartott szárazföldi állatok azonosításával kapcsolatos átmeneti intézkedések

88. cikk

Az illetékes hatóságok által vezetett nyilvántartások információtartalmára vonatkozó átmeneti rendelkezések

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet 18-21. cikkben említett információk az (EU) 2016/429 rendelet 279. cikkének (1) bekezdésében említett létesítmények és felelős személyek mindegyike esetében 2021. április 21-ig rögzítésre kerüljenek az illetékes hatóságok által azokról vezetett nyilvántartásokban.

89. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A LÉTESÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A II. RÉSZ I. CÍMÉNEK 2., 3. ÉS 4. FEJEZETÉBEN EMLÍTETT KÖVETELMÉNYEK

1. RÉSZ

A patások összegyűjtését végző létesítmények engedélyezésére vonatkozó, 5. cikkben említett követelmények

1. A patások összegyűjtését végző létesítményekben az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 5. cikkben említett követelmények a következők: a) a patások számára megfelelő elkülönítő létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk; b) a létesítményben vagy a létesítményen belül az állatok elhelyezésére szolgáló, járványügyi szempontból elkülönített területeken egyidejűleg csak az ugyanazon fajhoz tartozó, azonos egészségi állapotú, ugyanabba a kategóriába tartozó patások helyezhetők el; c) a patások b) pontban előírt elkülönítésétől eltérve, a juh- és kecskefélékhez tartozó állatok egyidejűleg együtt is elhelyezhetők a létesítményben vagy a létesítményen belül az állatok elhelyezésére szolgáló, járványügyi szempontból elkülönített területeken; d) a szennyvíz összegyűjtésére megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia; e) a patások tartására szolgáló területeket, az átjárókat, valamint a patásokkal érintkezésbe kerülő anyagokat és felszereléseket a patások minden egyes tételének eltávolítása után és szükség esetén a patások új tételének bevezetése előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, a kialakított munkafolyamatokkal összhangban; f) a tisztítási és fertőtlenítési műveletek után, valamint a patások minden egyes új tételének a patások tartására szolgáló létesítményekbe való megérkezése előtt megfelelő egészségügyi pihentetést kell végezni.

2. A patások összegyűjtését végző létesítményeken belül található létesítmények és felszerelések tekintetében alkalmazandó, 5. cikkben említett követelmények a következők:

a) a patások be- és kirakodása céljára megfelelő felszereléseknek és létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk;

b) a patások számára megfelelő minőségű szálláshelyet kell biztosítani, oly módon alakítva ki azt, hogy a patások és a kinti állomány ne érintkezhessenek egymással, és a szálláshely ne érintkezzen közvetlenül az elkülönítő helyiségekkel, továbbá hogy az ellenőrzések és a szükséges kezelések könnyen elvégezhetők legyenek;

c) az almozóanyag, a takarmány, az alom és a trágya számára megfelelő tárolóhelyet kell biztosítani;

d) az állatok tartására szolgáló területeknek, valamint az átjáróknak, a padlóknak, a falaknak, a rámpáknak és az állatokkal érintkező minden egyéb anyagoknak és felszereléseknek könnyen tisztíthatóknak és fertőtleníthetőknek kell lenniük;

e) a patások céljaira használt létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani.

3. A patások összegyűjtését végző létesítmények személyzete tekintetében alkalmazandó, 5. cikkben említett követelmények a következők:

a) rendelkeznie kell a megfelelő képességekkel és ismeretekkel, és előzetesen speciális képzésben kell részesíteni vagy pedig egyenértékű gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie a következő területeken: i. a létesítményben tartott patások kezelése és szükség esetén azok megfelelő gondozása; ii. a fertőző állatbetegségek terjedésének megakadályozásához szükséges fertőtlenítési és higiéniás eljárások.

4. A patások összegyűjtését végző létesítményekben az illetékes hatóság által végzett felügyelet tekintetében alkalmazandó, 5. cikkben említett követelmények a következők:

a) a felelős személynek irodahasználati lehetőséget kell biztosítania a hatósági állatorvos számára a következők céljából: i. a patások összegyűjtésére irányuló műveletek felügyelete; ii. Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzése a létesítményben; iii. a patások állategészségügyi bizonyítványainak kiállítása;

b) a felelős személynek gondoskodnia kell arról, hogy a hatósági állatorvos kérésre segítséget kapjon a 4. a) pont i. alpontjában említett felügyeleti feladatok ellátásához.

2. RÉSZ

A baromfik összegyűjtését végző létesítmények engedélyezésére vonatkozó, 6. cikkben említett követelmények

1. A baromfik összegyűjtését végző létesítményekben az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 6. cikkben említett követelmények a következők:

a) a baromfik számára megfelelő elkülönítő létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk;

b) a létesítményben egyidejűleg csak az ugyanazon fajhoz tartozó, azonos egészségi állapotú, ugyanabba a kategóriába tartozó baromfik helyezhetők el;

c) megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia a szennyvíz összegyűjtésére;

d) a baromfik tartására szolgáló területeket, az átjárókat, valamint a baromfikkal érintkezésbe kerülő anyagokat és felszereléseket a baromfik minden egyes tételének eltávolítása után és szükség esetén a baromfik új tételének bevezetése előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, a kialakított munkafolyamatokkal összhangban;

e) a tisztítási és fertőtlenítési műveletek után, valamint a baromfik minden egyes új tételének a baromfik tartására szolgáló létesítményekbe való megérkezése előtt megfelelő egészségügyi pihentetést kell végezni;

f) a látogatóknak védőruházatot, a személyzet tagjainak pedig megfelelő munkaruhát kell viselniük, és a felelős személy által kidolgozott higiéniai szabályoknak megfelelően kell eljárniuk.

2. A baromfik összegyűjtését végző létesítményeken belül található létesítmények és felszerelések tekintetében alkalmazandó, 6. cikkben említett követelmények a következők:

a) a létesítményben csak baromfi istállózható;

b) az almozóanyag, a takarmány, az alom és a trágya számára megfelelő tárolóhelyet kell biztosítani;

c) a baromfik nem kerülhetnek érintkezésbe rágcsálókkal és a létesítményen kívülről származó madarakkal;

d) az állatok tartására szolgáló területeknek, valamint az átjáróknak, a padlóknak, a falaknak, a rámpáknak és az állatokkal érintkező minden egyéb anyagoknak és felszereléseknek könnyen tisztíthatóknak és fertőtleníthetőknek kell lenniük;

e) a baromfik céljaira használt létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani;

f) a létesítményben jó higiéniás körülményeknek kell uralkodniuk, és lehetővé kell tenni az egészségügyi ellenőrzést.

3. A baromfik összegyűjtését végző létesítmények személyzete tekintetében alkalmazandó, 6. cikkben említett követelmények a következők:

a) rendelkeznie kell a megfelelő képességekkel és ismeretekkel, és előzetesen speciális képzésben kell részesíteni vagy pedig egyenértékű gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie a következő területeken: i. a létesítményben tartott baromfik kezelése és szükség esetén azok megfelelő gondozása; ii. a fertőző állatbetegségek terjedésének megakadályozásához szükséges fertőtlenítési és higiéniás eljárások.

4. A baromfik összegyűjtését végző létesítményekben az illetékes hatóság által végzett felügyelet tekintetében alkalmazandó, 6. cikkben említett követelmények a következők:

a) a felelős személynek irodahasználati lehetőséget kell biztosítania a hatósági állatorvos számára a következők céljából: i. a baromfik összegyűjtésére irányuló műveletek felügyelete; ii. Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzése a létesítményben; iii. a baromfik állategészségügyi bizonyítványainak kiállítása;

b) a felelős személynek gondoskodnia kell arról, hogy a hatósági állatorvos kérésre segítséget kapjon a 4. a) pont i. alpontjában említett felügyeleti feladatok ellátásához.

3. RÉSZ

A keltetők engedélyezésére vonatkozó, 7. cikkben említett követelmények

1. A keltetőkre vonatkozó biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 7. cikkben említett követelmények a következők:

a) a baromfik keltetőtojásainak vagy tenyészbaromfit tartó engedélyezett létesítményekből, vagy más engedélyezett baromfikeltetőkből kell származniuk;

b) a tojásokat a keltetőbe való megérkezésük és az inkubációs folyamat megkezdése között, vagy pedig feladásukat megelőzően meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, kivéve, ha korábban fertőtlenítették őket a származási létesítményben;

c) biztosítani kell a következők tisztítását és fertőtlenítését: i. keltetőgépek és berendezések a tojások kikelését követően; ii. csomagolóanyagok minden egyes felhasználást követően, kivéve, ha azok egyszer használatosak, és az első használat után meg kell semmisíteni őket;

d) megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia a szennyvíz összegyűjtésére;

e) a látogatók számára védőöltözetet kell biztosítani;

f) a személyzet számára megfelelő munkaruhát kell biztosítani, és a higiéniai szabályokat tartalmazó magatartási kódexet kell meghatározni.

2. A keltetők felügyelete tekintetében alkalmazandó, 7. cikkben említett követelmények a következők:

a) a felelős személynek a II. melléklet 1. részével összhangban mikrobiológiai minőség-ellenőrzési programot kell végrehajtania;

b) a keltető felelős személyének biztosítania kell, hogy a keltetőben történő, a II. melléklet 2. részében említett járványfelügyeleti programban szereplő kórokozók kimutatását szolgáló mintavétel céljából, az említett program végrehajtása érdekében megállapodás legyen érvényben azon baromfitartó létesítmény felelős személyével, amelyből a keltetőtojások származnak.

3. A keltetők létesítményei és felszerelései tekintetében alkalmazandó, 7. cikkben említett követelmények a következők:

a) a keltetőket fizikailag és működési szempontból el kell különíteni a baromfi vagy más madarak tartására szolgáló létesítményektől;

b) a következőkre szolgáló funkcionális egységeket és felszereléseket el kell különíteni egymástól: i. a tojások tárolása és osztályozása; ii. a tojások fertőtlenítése; iii. előkeltetés; iv. keltetés; v. a naposcsibék szexálása és vakcinázása; vi. a feladásra szánt keltetőtojások és a naposcsibék csomagolása;

c) a keltetőben tartott naposcsibék vagy keltetőtojások nem kerülhetnek érintkezésbe rágcsálókkal és a létesítményen kívülről származó madarakkal;

d) az eljárásokat úgy kell kialakítani, hogy azok a keltetőtojások, a mozgó felszerelések és a személyzet egyirányú mozgásának elvén alapuljanak;

e) megfelelő természetes vagy mesterséges világítást, valamint a légáramlást és a hőmérsékletet szabályozó rendszereket kell biztosítani;

f) a keltető padlóinak, falainak és minden más anyagának és berendezéseinek könnyen tisztíthatóknak és fertőtleníthetőknek kell lenniük;

g) a naposcsibék és keltetőtojások céljaira használt létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani.

4. A keltetőtojásokkal és naposcsibékkel érintkezésbe kerülő személyzet tekintetében alkalmazandó, 7. cikkben említett követelmények a következők:

a) A személyzetnek rendelkeznie kell a megfelelő képességekkel és ismeretekkel, és előzetesen speciális képzésben kell részesíteni vagy pedig egyenértékű gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie a fertőző állatbetegségek terjedésének megakadályozásához szükséges fertőtlenítési és higiéniás eljárásokkal kapcsolatban.

5. Az illetékes hatóság által a keltetőkre vonatkozóan végzett felügyelet tekintetében alkalmazandó, 7. cikkben említett követelmények a következők:

a) a felelős személynek irodahasználati lehetőséget kell biztosítania a hatósági állatorvos számára a következők céljából: i. az 1-4. pontban meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzése a keltetőben; ii. a keltetőtojások és a naposcsibék állategészségügyi bizonyítványainak kiállítása;

b) a felelős személynek gondoskodnia kell arról, hogy a hatósági állatorvos kérésre segítséget kapjon az 5. a) pont i. alpontjában említett felügyeleti feladatok ellátásához.

4. RÉSZ

A baromfitartó létesítmények engedélyezésére vonatkozó, 8. cikkben említett követelmények

1. A baromfitartó létesítményekre vonatkozó biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 8. cikkben említett követelmények a következők:

a) a keltetőtojásokat: i. gyakori időközönként, legalább naponta, a tojásrakás után a lehető leghamarabb össze kell gyűjteni; ii. a lehető leghamarabb meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, kivéve, ha a fertőtlenítésre ugyanazon tagállam valamely keltetőjében kerül sor; iii. vagy új, vagy megtisztított és fertőtlenített csomagolóanyagba kell csomagolni;

b) amennyiben egy létesítményben a Galliformes és az Anseriformes rend példányait egyidejűleg istállózzák, e két rendet egyértelműen el kell különíteni egymástól;

c) a tisztítási és fertőtlenítési műveletek után, valamint a baromfik minden egyes új állományának a baromfik tartására szolgáló létesítményekbe való megérkezése előtt megfelelő egészségügyi pihentetést kell végezni;

d) a látogatóknak védőruházatot, a személyzet tagjainak pedig megfelelő munkaruhát kell viselniük, és a felelős személy által kidolgozott higiéniai szabályoknak megfelelően kell eljárniuk;

e) megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia a szennyvíz összegyűjtésére.

2. A baromfitartó létesítményekre vonatkozó felügyelet tekintetében alkalmazandó, 8. cikkben említett követelmények a következők:

a) a felelős személynek alkalmaznia kell és be kell tartania a II. melléklet 2. részében említett járványfelügyeleti programot;

b) a létesítmény felelős személyének biztosítania kell, hogy a keltetőben történő, a II. melléklet 2. részében említett járványfelügyeleti programban szereplő kórokozók kimutatását szolgáló mintavétel céljából, az említett program végrehajtása érdekében megállapodás legyen érvényben azon keltető felelős személyével, amelybe a keltetőtojásokat szánják.

3. A baromfitartó létesítményeken belül található létesítmények és felszerelések tekintetében alkalmazandó, 8. cikkben említett követelmények a következők:

a) elhelyezkedésüknek és elrendezésüknek összhangban kell lennie a termelési tevékenység jellegével;

b) a létesítményben csak olyan baromfi istállózható, amely(et) i. az adott létesítményből származik; vagy ii. más baromfitartó létesítményekből származik; vagy iii. engedélyezett baromfikeltetőkből származik; vagy iv. engedélyezett harmadik országokból és területekről hoztak be az Unió területére;

c) meg kell akadályozni, hogy a baromfik rágcsálókkal és a létesítményen kívülről származó madarakkal kerüljenek érintkezésbe;

d) a létesítményeknek jó higiéniás feltételeket kell biztosítaniuk, és lehetővé kell tenniük az egészségügyi ellenőrzést;

e) a létesítmény padlóinak, falainak és minden más anyagának és berendezéseinek könnyen tisztíthatóknak és fertőtleníthetőknek kell lenniük;

f) a létesítménynek a termelési tevékenység jellegének megfelelő, a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztítására és fertőtlenítésére alkalmas felszereléssel kell rendelkeznie, és azt a létesítmény arra legalkalmasabb helyszínén kell elhelyezni.

5. RÉSZ

A 10., illetve a 11. cikkben említett, a kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított gyűjtőállomások és az említett állatok számára fenntartott állatmenhelyek engedélyezésére vonatkozó követelmények

1. A kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított gyűjtőállomásokon az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 10. cikkben említett követelmények a következők:

a) be kell fogadniuk a nyilvántartásba vett, kutyákat, macskákat és vadászgörényeket tartó létesítményből származó ilyen állatokat;

b) a kutyák, macskák és vadászgörények számára megfelelő elkülönítő létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk;

c) a tisztítási és fertőtlenítési műveletek után, valamint a kutyák, macskák és vadászgörények minden egyes új tételének az ilyen állatok tartására szolgáló létesítményekbe való megérkezése előtt megfelelő egészségügyi pihentetést kell végezni;

d) megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia a szennyvíz összegyűjtésére.

2. A kutyák, macskák és vadászgörények számára fenntartott állatmenhelyeken az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 11. cikkben említett követelmények a következők:

a) a kutyák, macskák és vadászgörények számára megfelelő elkülönítő létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk;

b) a kutyák, macskák és vadászgörények tartására szolgáló területeket, az átjárókat, valamint az említett állatokkal érintkezésbe kerülő anyagokat és felszereléseket az állatok minden egyes tételének eltávolítása után és szükség esetén az állatok új tételének bevezetése előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, a kialakított munkafolyamatokkal összhangban;

c) a tisztítási és fertőtlenítési műveletek után, valamint a kutyák, macskák és vadászgörények minden egyes új tételének az említett állatok tartására szolgáló létesítményekbe való megérkezése előtt megfelelő egészségügyi pihentetést kell végezni;

d) megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia a szennyvíz összegyűjtésére.

3. A 10., illetve 11. cikkben említett, a kutyák, macskák és vadászgörények számára kialakított gyűjtőállomások és az említett állatok számára fenntartott állatmenhelyek létesítményei és felszerelései tekintetében alkalmazandó követelmények a következők:

a) az említett állatok számára megfelelő minőségű szálláshelyet kell biztosítani, oly módon alakítva ki azt, hogy megakadályozható legyen a létesítményen kívülről származó állatokkal való érintkezés, a szálláshely ne érintkezzen közvetlenül az elkülönítő helyiségekkel, továbbá hogy az ellenőrzések és a szükséges kezelések könnyen elvégezhetők legyenek;

b) az állatok tartására szolgáló területeknek, valamint az átjáróknak, a padlóknak, a falaknak és az állatokkal érintkező minden egyéb anyagoknak és felszereléseknek könnyen tisztíthatóknak és fertőtleníthetőknek kell lenniük;

c) az almozóanyag, az alom, a trágya, illetve a hobbiállat-eledel számára megfelelő tárolóhelyet kell biztosítani;

d) a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani.

6. RÉSZ

Az ellenőrző állomások engedélyezésére vonatkozó, 12. cikkben említett követelmények

1. Az ellenőrző állomásokon alkalmazott elkülönítési és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 12. cikkben említett követelmények a következők:

a) az ellenőrző állomásokat úgy kell elhelyezni, megtervezni, megépíteni és működtetni, hogy biztosított legyen a megfelelő szintű biológiai biztonság annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek más létesítményekre történő, illetve az e helyiségeken áthaladó, egymást követő állatszállítmányok közötti átterjedése;

b) az ellenőrző állomásokat úgy kell kialakítani, felszerelni és működtetni, hogy a tisztítási és fertőtlenítési műveletek könnyen elvégezhetők legyenek; a helyszínen biztosítani kell a szállítóeszközök mosását;

c) az ellenőrző állomásokon biztosítani kell, hogy azon állatok számára, amelyek esetében állatbetegséggel való fertőzöttség gyanúja merül fel, megfelelő elkülönítő létesítmények álljanak rendelkezésre;

d) két egymást követő állatszállítmány beérkezése között megfelelő egészségügyi pihentetést kell végezni, és azt adott esetben ahhoz kell igazítani, hogy az állatok azonos állategészségügyi helyzetű, hasonló régióból, körzetből vagy kompartmentből származnak-e; legfeljebb hatnapi használatot követően a tisztítási és fertőtlenítési műveletek elvégzése után, valamint bármely új állatszállítmány megérkezése előtt minden állatot legalább 24 órára el kell távolítani az ellenőrző állomásról;

e) az állatok fogadása előtt az ellenőrző állomásért felelős személynek: i. a korábban ott tartott összes állat távozását követő 24 órán belül meg kell kezdenie a tisztítási és fertőtlenítési műveleteket; ii. biztosítania kell, hogy egyetlen állat se lépjen be az ellenőrző állomásra mindaddig, amíg a tisztítási és fertőtlenítési műveleteket a hatósági állatorvos számára kielégítő módon el nem végezték.

2. Az ellenőrző állomások létesítményei és felszerelései tekintetében alkalmazandó, 12. cikkben említett követelmények a következők:

a) a hatósági állatorvos utasításának megfelelően, minden használat előtt és után meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell őket;

b) az ellenőrző állomáson tartózkodó állatokkal érintkezésbe kerülő felszerelés kizárólag az adott helyiségekben tartható, kivéve, ha az állatokkal, illetve azok ürülékével vagy vizeletével való érintkezést követően tisztításon és fertőtlenítésen estek át; az ellenőrző állomás felelős személyének - kizárólag az ellenőrző állomásra belépő személyek használatára szolgáló - tiszta felszerelést és védőruházatot kell rendelkezésre bocsátania, továbbá ezek tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló megfelelő felszerelést is biztosítani kell;

c) egy állatszállítmánynak egy elkerített területről történő elszállítása után el kell távolítani az almot, majd azt a tisztítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követően friss alommal kell helyettesíteni;

d) a takarmány, az alom, valamint az állatok ürüléke és vizelete csak abban az esetben gyűjthető össze a helyiségekből, ha az állatbetegségek terjedésének elkerülése érdekében elvégezték e helyiségek megfelelő kezelését;

e) szükség szerint megfelelő létesítményekkel kell rendelkezniük az állatok tartása, ellenőrzése és vizsgálata céljából;

f) az almozóanyag, a takarmány, az alom és a trágya számára megfelelő tárolóhelyet kell biztosítani;

g) megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia a szennyvíz összegyűjtésére.

7. RÉSZ

A poszméhek tartására szolgáló zárt termelő létesítmények engedélyezésére vonatkozó, 13. cikkben említett követelmények

1. A poszméhek tartására szolgáló zárt termelő létesítményekre vonatkozó biológiai biztonsági és felügyeleti intézkedések tekintetében alkalmazandó, 13. cikkben említett követelmények a következők:

a) a felelős személynek biztosítania kell, hogy a kis kaptárbogár ne kerüljön be a létesítménybe, és a létesítményben való megjelenése kimutatható legyen, továbbá ezt belső ellenőrzések útján ellenőriznie kell és az eredményt fel kell jegyeznie.

2. A poszméhek tartására szolgáló zárt termelő létesítményeken belül található létesítmények és felszerelések tekintetében alkalmazandó, 13. cikkben említett követelmények a következők:

a) a poszméhek termelő tevékenységét el kell különíteni a létesítmény valamennyi kapcsolódó tevékenységétől úgy, hogy arra repülő rovaroktól mentes létesítményekben kerüljön sor;

b) a poszméheket az egész termelési folyamat alatt elkülönítve kell tartani az érintett épületen belül;

c) a virágpor létesítményben történő tárolását és kezelését a teljes termelési folyamat alatt a poszméhektől elkülönítve kell végezni, egészen a poszméheknek a virágporral való etetéséig.

8. RÉSZ

A főemlősöktől eltérő tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények engedélyezésére vonatkozó, 14. cikkben említett követelmények

1. A főemlősöktől eltérő tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítményekben a karantén, az elkülönítés és más biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 14. cikkben említett követelmények a következők:

a) a karanténlétesítmény minden egységének/egységéből: i. biztonságos távolságra kell elhelyezkednie a környező létesítményektől vagy más olyan helyektől, ahol állatokat tartanak, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fertőző állatbetegségeknek a létesítményekben tartott és a karantén alá vont állatok közötti átvitele; ii. az előírt karanténidőszakot a tétel utolsó állatának karanténlétesítménybe történő bevitelét követően kell megkezdenie; iii. az állatok utolsó tételére vonatkozó karanténidőszak végén el kell távolítani az állatokat, az egységet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, és az egységben legalább hét napig nem tartózkodhat állat azt megelőzően, hogy harmadik országból vagy területről az Unió területére behozott állatok egy tételét bevinnék a karanténlétesítménybe;

b) egy állatszállítmánynak egy elkerített területről történő távozása után el kell távolítani az almot, majd azt a tisztítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követően friss alommal kell helyettesíteni;

c) a takarmány, az alom, valamint az állatok ürüléke és vizelete csak abban az esetben gyűjthető össze a helyiségekből, ha az állatbetegségek terjedésének elkerülése érdekében elvégezték e helyiségek megfelelő kezelését;

d) óvintézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő állatszállítmányok közötti keresztszennyeződés megakadályozására;

e) a karanténlétesítményből kiengedett állatoknak meg kell felelniük a tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatására vonatkozó uniós követelményeknek.

2. A főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények felügyeleti és ellenőrzési intézkedései tekintetében alkalmazandó, 14. cikkben említett követelmények a következők:

a) a járványfelügyeleti tervnek az állatok zoonózisokkal szembeni védelmére irányuló megfelelő intézkedéseket is tartalmaznia kell, és a tervet a létesítményben tartózkodó állatok számának és fajának, valamint a létesítményben és környékén a jegyzékbe foglalt és új betegségek tekintetében fennálló járványügyi helyzetnek a figyelembevételével kell végrehajtani és frissíteni;

b) azon állatokat, amelyeknél a jegyzékbe foglalt és új betegségek kórokozóival való fertőzöttség vagy szennyezettség gyanúja merül fel, klinikai, laboratóriumi vagy post mortem vizsgálatnak kell alávetni;

c) szükség szerint el kell végezni a betegségekre fogékony állatok fertőző állatbetegségekkel szembeni vakcinázását és kezelését;

d) amennyiben azt az illetékes hatóság elrendeli, a lehetséges betegségek korai felismerésére jelzőállatokat kell használni.

3. A főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítményeken belül található létesítmények és felszerelések tekintetében alkalmazandó, 14. cikkben említett követelmények a következők:

a) a létesítményeket egyértelműen el kell határolni, és szabályozni kell az állatok és emberek bejutását az állatoknak fenntartott létesítményekbe;

b) az állategészségügyi ellenőrzések elvégzéséért felelős személyzet számára megfelelő méretű helyiségeket kell biztosítani, beleértve az öltözőket, a zuhanyzókat és a mosdókat is;

c) az állatok befogása, elzárása, valamint szükség esetén lefogása és elkülönítése céljából megfelelő eszközöket kell rendelkezésre bocsátani;

d) rendelkezésre kell állniuk a tisztításra és fertőtlenítésre alkalmas felszereléseknek és berendezéseknek;

e) a létesítmény állatok számára fenntartott részének meg kell felelnie az alábbiaknak: i. amennyiben azt az illetékes hatóság elrendeli, bizonyos állategészségügyi kockázatok kezelése érdekében rovaroktól mentesnek kell lennie, a levegőbemeneti és -kimeneti oldalon nagy hatásfokú részecskeszűrővel (HEPA-szűrő) kell rendelkeznie, továbbá belső vektorvédelemmel és dupla ajtós rendszerekkel kell ellátni, és kialakított munkafolyamatokkal kell rendelkeznie; ii. fogságban tartott madarak esetében úgy kell kialakítani, hogy oda más madarak, legyek és kártevő állatok ne juthassanak be; iii. légmentesen lezárhatónak kell lennie a gázosítás lehetővé tétele céljából; iv. megfelelő minőségűnek kell lennie, és úgy kell kialakítani, hogy megakadályozható legyen a kint tartózkodó állatokkal való érintkezés, és az ellenőrzéseket és a szükséges kezeléseket könnyen el lehessen végezni; v. oly módon kell kialakítani, hogy a padlók, a falak és az összes többi anyag vagy felszerelés könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen.

9. RÉSZ

A szárazföldi állatokat tartó körülhatárolt létesítmények engedélyezésére vonatkozó, 16. cikkben említett követelmények

1. A szárazföldi állatokat tartó körülhatárolt létesítményekben a karantén, az elkülönítés és a biológiai biztonsági intézkedések tekintetében alkalmazandó, 16. cikkben említett követelmények a következők:

a) csak olyan tartott szárazföldi állatokat fogadhatnak be, amelyek a faj szempontjából releváns betegségeknek megfelelő ideig karanténban voltak, és amelyek a körülhatárolt létesítményektől eltérő létesítményekből származnak;

b) csak olyan főemlősöket fogadhatnak be, amelyek ugyanolyan szigorú szabályoknak felelnek meg, mint az Állategészségügyi Világszervezet által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe (OIE-Kódex) 2018. évi kiadásának 6.12.4. cikkében említett szabályok;

c) szükség esetén megfelelő karanténlétesítményeket kell biztosítani a más létesítményekből behozott tartott szárazföldi állatok számára.

2. A szárazföldi állatokat tartó körülhatárolt létesítmények felügyeleti és ellenőrzési intézkedései tekintetében alkalmazandó, 16. cikkben említett követelmények a következők:

a) a járványfelügyeleti tervnek a tartott szárazföldi állatok zoonózisokkal szembeni védelmére irányuló megfelelő intézkedéseket is tartalmaznia kell, és a tervet a létesítményben tartózkodó tartott szárazföldi állatok számának és fajának, valamint a létesítményben és környékén a jegyzékbe foglalt és új betegségek tekintetében fennálló járványügyi helyzetnek a figyelembevételével kell végrehajtani és frissíteni;

b) azon tartott szárazföldi állatokat, amelyeknél a jegyzékbe foglalt és új betegségek kórokozóival való fertőzöttség vagy szennyezettség gyanúja merül fel, klinikai, laboratóriumi vagy post mortem vizsgálatnak kell alávetni;

c) szükség szerint el kell végezni a betegségekre fogékony tartott szárazföldi állatok fertőző betegségekkel szembeni vakcinázását és kezelését.

3. A szárazföldi állatokat tartó körülhatárolt létesítményeken belül található létesítmények és felszerelések tekintetében alkalmazandó, 16. cikkben említett követelmények a következők:

a) a létesítményeket egyértelműen el kell határolni, és szabályozni kell az állatok és emberek bejutását az állatoknak fenntartott létesítményekbe;

b) az állatok befogása, elzárása, valamint szükség esetén lefogása és elkülönítése céljából megfelelő eszközöket kell rendelkezésre bocsátani;

c) az állatok elhelyezésére szolgáló helyeknek megfelelő minőségűeknek kell lenniük, és azokat úgy kell kialakítani, hogy i. ne legyen lehetséges a kint tartózkodó állatokkal való érintkezés, és az ellenőrzéseket és a szükséges kezeléseket könnyen el lehessen végezni; ii. a padlók, a falak és az összes többi anyag vagy felszerelés könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen.

II. MELLÉKLET

A KELTETŐKBEN ALKALMAZOTT MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATI PROGRAM, VALAMINT A BAROMFITARTÓ LÉTESÍTMÉNYEKBEN ÉS KELTETŐKBEN ALKALMAZOTT JÁRVÁNYFELÜGYELETI PROGRAMOK

1. RÉSZ

A 7. cikkben említett, keltetőkben alkalmazott mikrobiológiai vizsgálati program

A higiéniai ellenőrzések céljából végzett mikrobiológiai vizsgálati programnak a következőkre kell kiterjednie:

a) környezeti mintákat kell gyűjteni, amelyeket bakteriológiai vizsgálatnak kell alávetni;

b) legalább hathetente mintát kell venni, és minden mintavételnek 60 mintát kell tartalmaznia.

2. RÉSZ

A 7. cikkben említett, keltetőkben alkalmazott és a 8. cikkben említett, baromfitartó létesítményekben alkalmazott járványfelügyeleti programok

1. A járványfelügyeleti programok célja

Annak igazolása, hogy az engedélyezett baromfitartó létesítményekben tartott állományok mentesek a 2. és 3. pontban felsorolt kórokozóktól.

A járványfelügyeleti programnak ki kell terjednie legalább a 2. pontban említett kórokozókra és jegyzékbe foglalt tartott fajokra.

2. Járványfelügyelet az állategészségügyi szempontból releváns Salmonella-szerotípusok tekintetében

2.1. Az alábbi kórokozókkal való fertőzés megállapítása a) Salmonella Pullorum: idetartozik a Salmonella enterica, enterica alfaj, Gallinarum szerotípus, Pullorum biokémiai variáns (biovariáns); b) Salmonella Gallinarum: idetartozik a Salmonella enterica, enterica alfaj, Gallinarum szerotípus, Gallinarum biokémiai variáns (biovariáns); c) Salmonella arizonae: idetartozik a Salmonella enterica, arizonae alfaj, K (O18) arizonae szerocsoport.

2.2. Célfajok: a) a Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum tekintetében: Gallus gallus, Meleagris gallopavo, Numida meleagris, Coturnix coturnix, Phasianus colchicus, Perdix perdix, Anas spp; b) a Salmonella arizonae tekintetében: Meleagris gallopavo.

2.3. Vizsgálatok:

Minden egyes állományon klinikai vizsgálatot kell végezni minden egyes tojásrakási vagy termelési időszakban, az adott betegség kimutatására legkedvezőbb időpontban.

2.4. Mintavételi mátrix: a) a baromfitartó létesítmény minden egyes baromfiállományából mintát kell venni, szükség szerint a következőkből: i. szerológiai vizsgálat céljából: vér; ii. bakteriológiai vizsgálat céljából: - post mortem szövetek, különösen a májból, a lépből, a petefészekből, a petevezetőből és a csípőbél-vakbél találkozási pontjából; - környezeti minták; - az élő madarak - különösen a láthatóan beteg vagy az erősen szeropozitív - madarak kloákájából vett kenetminták; b) a keltetőben bakteriológiai vizsgálat céljából veendő minták: i. ki nem kelt csibék (tojáshéjban elpusztult embriók); ii. másodosztályú csibék; iii. csibék mekóniuma; iv. a keltetőgépekből, illetve a keltető faláról származó pehelytoll vagy por.

2.5. Mintavételi keret és a mintavétel gyakorisága: a) a baromfitartó létesítményben: i. a Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum tekintetében végzett mintavétel: Faj A mintavétel időpontja A mintavételezendő madarak száma/A környezeti minták száma Tenyészbaromfi Haszonbaromfi Gallus gallus, Meleagris gallopavo, Numida meleagris, Coturnix coturnix, Phasianus colchicus, Perdix perdix és Anas spp A tojásrakás idején A termelés alatt legalább évente egyszer 60 ii. a Salmonella arizonae tekintetében végzett mintavétel: Faj A mintavétel időpontja A mintavételezendő madarak száma/A környezeti minták száma Tenyészbaromfi Haszonbaromfi Meleagris gallopavo A tojásrakás idején A termelés alatt legalább évente egyszer 60 iii. az i. és ii. alpontoknak megfelelően mintavételezendő madarak számát az illetékes hatóság hozzáigazíthatja a fertőzésnek az érintett tagállamban ismert előfordulási gyakoriságához, valamint a fertőzésnek a létesítményben való korábbi előfordulásaihoz. Ugyanakkor a fertőzés kimutatását célzó szerológiai/bakteriológiai vizsgálatok céljára mindig statisztikailag érvényes számú mintát kell venni; b) a keltetőben legalább hathetente mintát kell venni és azt meg kell vizsgálni. A vizsgálatnak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell: i. egyesített minta az egyes keltetőgépekből származó csibék pehelytollából és mekóniumából; és ii. a következőkből vett minta: - a mintavétel napján a keltetőgépben található 10 másodosztályú és 10 tojáshéjban elpusztult csirke minden egyes állományból; vagy pedig - a mintavétel napján a keltetőgépben található 20 másodosztályú csirke minden egyes állományból.

2.6. A minták feldolgozása és vizsgálati módszerek: a) az összegyűjtött mintákat a következőknek kell alávetni: i. szerológiai vizsgálat ( 1 ); ii. bakteriológiai vizsgálat az i. pontban említett szerológiai vizsgálat alternatívájaként vagy kiegészítéseként; ugyanakkor a bakteriológiai vizsgálat esetében nem vehetők minták olyan baromfiból vagy tojásokból, amelyeket a vizsgálatot megelőző két-három hétben antimikrobiális szerrel kezeltek; b) az összegyűjtött mintákat a következőképpen kell feldolgozni: i. szelenit-cisztein táplevesben való közvetlen dúsítás a fekália-/mekónium- és a bélminták esetében, vagy pedig egyéb megfelelő közegek azon minták esetében, amelyeknél konkurens flóra várható; ii. nem szelektív elődúsítást követően szója alapú Rappaport-Vassiliadis (RVS) táplevesben vagy Müller-Kauffmann tetrationát-novobiocin (MKTTn) táplevesben való szelektív dúsítás olyan minták (például tojásban elpusztult embriók) esetében, amelyeknél várhatóan minimális a konkurens flóra; iii. aszeptikus módon gyűjtött szövetek közvetlen lemeztenyésztése minimálisan szelektív agaron, például MacConkey agaron; iv. a Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum nem szaporodik könnyen a módosított, félig szilárd Rappaport Vassiliadis (MSRV) közegben, melyet a zoonotikus Salmonella spp. ellenőrzésére használnak az Unióban, a Salmonella arizonae viszont igen; v. a kimutatási technikáknak alkalmasnak kell lenniük a Salmonella Pullorum és Salmonella Gallinarum okozta fertőzésekre való szerológiai reakcióknak a Salmonella Enteritidis vakcina alkalmazásából adódó szerológiai reakcióktól történő megkülönböztetésére abban az esetben, ha e vakcina került felhasználásra ( 2 ). Emiatt nem lehet ilyen vakcinát használni, ha szerológiai megfigyelést kell alkalmazni. Ha vakcinát használtak, akkor bakterológiai vizsgálatot kell alkalmazni, de az alkalmazott megerősítő módszernek alkalmasnak kell lennie az élő vakcinatörzseknek a vadtörzsektől való megkülönböztetésére.

2.7. Eredmények: Egy állomány akkor tekinthető pozitívnak, ha a 2.3-2.6. pont szerint elvégzett vizsgálat pozitív eredményt ad, és ezt követően egy megfelelő típusú második vizsgálat megerősíti a kórokozók általi fertőzést.

3. Járványfelügyelet a baromfik szempontjából releváns Mycoplasma spp. tekintetében:

3.1. Az alábbi kórokozókkal való fertőzés megállapítása: a) Mycoplasma gallisepticum; b) Mycoplasma meleagridis.

3.2. Célfajok: a) Mycoplasma gallisepticum: Gallus gallus, Meleagris gallopavo; b) Mycoplasma meleagridis: Meleagris gallopavo.

3.3. Vizsgálatok: Minden egyes állományon klinikai vizsgálatot kell végezni minden egyes tojásrakási vagy termelési időszakban, az adott betegség kimutatására legkedvezőbb időpontban.

3.4. Mintavételi mátrix: a baromfitartó létesítmény minden egyes baromfiállományából mintát kell venni, szükség szerint a következőkből: a) vér; b) sperma; c) a légcsőből, a choanából vagy a kloákából vett kenetminták; d) post mortem szövetek, különösen a sérült naposcsibék légzsákjaiból; e) különösen a Mycoplasma meleagridis kimutatására: a pulykák petevezetője és pénisze.

3.5. Mintavételi keret és a mintavétel gyakorisága: a) a Mycoplasma gallisepticum tekintetében végzett mintavétel: Faj A mintavétel időpontja A mintavételezendő madarak száma Tenyészbaromfi Haszonbaromfi Gallus gallus 16 hetes korban a tojásrakás idején majd ezt követően 90 naponta a termelés alatt 90 naponta 60 60 60 Meleagris gallopavo 20 hetes korban a tojásrakás idején majd ezt követően 90 naponta a termelés alatt 90 naponta 60 60 60 b) a Mycoplasma meleagridis tekintetében végzett mintavétel: Faj A mintavétel időpontja A mintavételezendő madarak száma Tenyészbaromfi Haszonbaromfi Meleagris gallopavo 20 hetes korban a tojásrakás idején majd ezt követően 90 naponta a termelés alatt 90 naponta 60 60 60 c) az a) és b) pontnak megfelelően mintavételezendő madarak számát az illetékes hatóság hozzáigazíthatja a fertőzésnek az érintett tagállamban ismert előfordulási gyakoriságához, valamint a fertőzésnek a létesítményben való korábbi előfordulásaihoz. A szerológiai/bakteriológiai vizsgálatok céljára azonban mindig statisztikailag érvényes számú mintát kell venni.

3.6. Vizsgálatok, mintavétel és vizsgálati módszerek: A fertőzés kimutatására szolgáló szerológiai, bakteriológiai és molekuláris vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert validált módszerekkel kell elvégezni.

3.7. Eredmények: Egy állomány akkor tekinthető pozitívnak, ha a 3.3-3.6. pont szerint elvégzett vizsgálat pozitív eredményt ad, és ezt követően egy megfelelő típusú második vizsgálat megerősíti a kórokozók általi fertőzést.

3. RÉSZ

A diagnosztikai technikákra vonatkozó további információk

Az e melléklet 1. és 2. részében előírt vizsgálatok elvégzésére az illetékes hatóság által kijelölt laboratóriumok a diagnosztikai technikák tekintetében további részleteket olvashatnak az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által kiadott, "A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve" című dokumentum 2018. évi kiadásában.

III. MELLÉKLET

A TARTOTT SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK AZONOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

A tartott szárazföldi állatok azonosítására szolgáló eszközök a következők:

a) hagyományos füljelző;

b) hagyományos csüdszalag;

c) elektronikus füljelző;

d) bendőbólusz;

e) befecskendezhető válaszjeladó;

f) elektronikus csüdszalag;

g) tetoválás;

h) lábgyűrű.

( 1 ) A Galliformes rend fajaitól eltérő madárfajok esetében az elvégzett szerológiai vizsgálatok esetenként elfogadhatatlanul magas arányban adnak hamis pozitív reakciókat.

( 2 ) Jelenleg nem létezik olyan vizsgálat, amellyel meg lehetne különböztetni a Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum fertőzésre való reakciót az e szerotípus esetében alkalmazott vakcinára való reakciótól.