62016TJ0855[1]

A Törvényszék ítélete (első tanács), 2018. március 7. Fertisac, SL kontra Európai Vegyianyag-ügynökség. REACH - Valamely anyag regisztrálását terhelő díj - A kkv-k számára biztosított kedvezmény - A vállalkozás méretére vonatkozó nyilatkozat ECHA általi ellenőrzése - Igazgatási díjat kiszabó határozat - 2003/361/EK ajánlás - A pénzügyi felső határok túllépése - A »kapcsolt vállalkozás« fogalma. T-855/16. sz. ügy.

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2018. március 7. ( *1 )

"REACH - Valamely anyag regisztrálását terhelő díj - A kkv-k számára biztosított kedvezmény - A vállalkozás méretére vonatkozó nyilatkozat ECHA általi ellenőrzése - Igazgatási díjat kiszabó határozat - 2003/361/EK ajánlás - A pénzügyi felső határok túllépése - A »kapcsolt vállalkozás« fogalma"

A T-855/16. sz. ügyben,

a Fertisac, SL (székhelye: Atarfe [Spanyolország], képviseli: J. Gomez Rodriguez ügyvéd)

felperesnek

az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) (képviseli: E. Maurage, J.-P. Trnka és M. Heikkilä, meghatalmazotti minőségben, segítőik: C. Garcia Molyneux és L. Tosoni ügyvédek)

alperes ellen

az ECHA 2016. november 15-i SME(2016) 5150. sz. határozatának a megsemmisítése iránt, amely megállapítja, hogy a felperes nem tesz eleget a középvállalkozások számára biztosított díjkedvezményben való részesülés feltételeinek, és a felperesre igazgatási díjat szab ki, valamint az ECHA által kiállított 10060160. és 10060161. sz. számláknak a megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács),

tagjai: I. Pelikánová elnök, P. Nihoul (előadó) és J. Svenningsen bírák,

hivatalvezető: E. Coulon,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

1 A felperes, a Fertisac, SL spanyol jog szerinti társaság, amely a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.) alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) regisztrálási kötelezettsége alá eső anyagok gyártásával foglalkozik.

2 2010. november 30-án a felperes az 1907/2006 rendelet alapján egy vegyi anyag regisztrálását kérte.

3 A regisztrálási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás [nem hivatalos fordítás] (HL 2003. L 124., 36. o.) értelmében vett középvállalkozás. E nyilatkozat lehetővé tette számára, hogy az 1907/2006 rendelet 6. cikkének (4) bekezdése értelmében fizetendő díj összegéből kedvezményben részesüljön.

4 A regisztrálásért az ECHA 16275 euró összegű számlát bocsátott ki, amely a középvállalkozás által a jelen esethez hasonlóan, 1000 tonna feletti mennyiségi tartományba eső anyagokra vonatkozó közös adatbenyújtás keretében fizetendő díjnak felelt meg. Ez volt a 10024865. sz. számla.

5 A 2013. augusztus 27-i levelében az ECHA tájékoztatta a felperest, hogy a regisztrálási eljárás során általa bejelentett kis- és középvállalkozási (kkv) státusz ellenőrzési eljárás tárgyát képezi. Felhívta a felperest, hogy szolgáltasson a középvállalkozási státuszára vonatkozó bizonyítékokat.

6 Több levél- és iratváltás követően az ECHA 2016. november 15-én elfogadta az SME(2016) 5150. sz. határozatot. Ebben úgy ítélte meg, hogy a felperes nagyvállalkozás, és nem részesülhet a 2003/361 ajánlás értelmében a kkv-kra alkalmazandó díjkedvezményben.

7 Az SME(2016) 5150. sz. határozatban az ECHA egyfelől a már megfizetett díj és a nagyvállalkozásokra alkalmazandó díj közötti különbségnek megfelelő összeg, másfelől a vállalkozás méretére vonatkozó helytelen nyilatkozat révén szerzett pénzbeli nyereség 2,5-szeres összegének megfelelő igazgatási díj megfizetésére kötelezte a felperest.

8 Két számlát csatolt e határozathoz, a 6975 euró összegről szóló 10060160. sz. számlát és a 17437 euró összegről szóló 10060161. számlát (a továbbiakban együtt: megtámadott számlák).

Az eljárás és a felek kérelmei

9 A Törvényszék Hivatalához 2016. december 7-én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.

10 Az ugyanaznap benyújtott külön beadványában a felperes az SME(2016) 5150. sz. határozat és a megtámadott számlák végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet nyújtott be. A Törvényszék elnöke a 2017. március 10-iFertisac kontra ECHA végzésével (T-855/16 R, nem tették közzé, EU:T:2017:155) elutasította e kérelmet, és a költségekről nem határozott.

11 Az ECHA 2017. március 17-én ellenkérelmet nyújtott be a Törvényszék Hivatalához.

12 Mivel a felperes nem nyújtott be választ, az eljárás írásbeli szakasza 2017. május 16-án lezárult.

13 Egyik fél sem terjesztett elő kérelmet tárgyalás tartása iránt a Törvényszék eljárási szabályzata 106. cikkének (2) bekezdésében előírt határidőn belül. A Törvényszék (első tanács) az eljárási szabályzata 106. cikkének (3) bekezdése alapján úgy határozott, hogy az eljárás szóbeli szakasza nélkül hoz határozatot.

14 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

- semmisítse meg az SME(2016) 5150. sz. határozatot;

- ismerje el kkv státuszát;

- semmisítse meg a megtámadott számlákat;

- az ECHA-t kötelezze a költségek viselésére.

15 Az ECHA azt kéri, hogy a Törvényszék:

- nyilvánítsa elfogadhatatlannak a megtámadott számlák megsemmisítése iránti kérelmet;

- utasítsa el az SME(2016) 5150. sz. határozat megsemmisítése iránti keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

Az elfogadhatóságról

A megtámadott számlák megsemmisítése iránti kérelmekről

16 A felperes a harmadik kereseti kérelmében azt kéri a Törvényszéktől, hogy semmisítse meg a megtámadott számlákat.

17 E kereseti kérelemmel szemben az ECHA elfogadhatatlansági kifogást hoz fel azzal az indokkal, hogy a megtámadott számlák nem minősülnek megtámadható jogi aktusoknak.

18 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy csak azok az aktusok minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak, amelyek olyan kötelező joghatásokat váltanak ki, amelyek a jogi helyzetét jelentősen módosítva érinthetik a felperes érdekeit (1981. november 11-iIBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 9. pont; 2006. szeptember 12-iReynolds Tobacco és társai kontra Bizottság ítélet, C-131/03 P, EU:C:2006:541, 54. pont; 2007. december 6-iBizottság kontra Ferriere Nord ítélet, C-516/06 P, EU:C:2007:763, 27. pont).

19 Egyébként annak eldöntéséhez, hogy a megsemmisíteni kért aktus megtámadható-e, az intézkedés lényegét kell figyelembe venni, e tekintetben az intézkedés formája alapjában véve nem bír jelentőséggel (1981. november 11-iIBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 9. pont; 2010. november 18-iNDSHT kontra Bizottság ítélet, C-322/09 P, EU:C:2010:701, 46. és 47. pont.)

20 A jelen esetben az ECHA az SME(2016) 5150. sz. határozattal a nagyvállalkozásokra alkalmazandó díjkülönbség, valamint igazgatási díj megfizetésére kötelezte a felperest. Az ECHA e határozatban kifejtette, hogy az e két tételnek megfelelő összegeket a csatolt számlákon, a jelen esetben a megtámadott számlákon tüntette fel. Az SME(2016) 5150. sz. határozatot és az ahhoz csatolt, megtámadott számlákat ugyanaznap keltezték. Ugyanazon címzettnek, a felperesnek küldték meg őket, ugyanabban a borítékban.

21 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlat általában azon dokumentum részének tekinti a mellékleteket, amelyhez csatolták azokat, és ennek következtében a számukra elismert normatív erő megegyezik a fő dokumentumot képező rendelkezések normatív erejével.

22 Ezt az ítélkezési gyakorlatot különösen az irányelvek kapcsán alakította ki a Bíróság, amelyeknek mellékleteit nem e jogi aktusoktól különállóként vizsgálta, hanem éppen ellenkezőleg, azok szerves részeként, ugyanazon a címen, mint az ezen irányelvekben szereplő rendelkezéseket (az egyik irányelv mellékletében szereplő keretmegállapodásra vonatkozóan lásd: 2008. április 15-iImpact ítélet, C-268/06, EU:C:2008:223, 58. pont).

23 Az ügyiratokból kiderül, hogy az ECHA által hivatkozott, az ellenőrzési eljárások eredményeképpen elfogadott jogi aktusokra vonatkozó ítélkezési gyakorlat különbséget állít fel a határozatok és a számlák között, és ezen aktusok közül a felperes alapvető kötelezettségeit meghatározó aktusok azonosítását célozza.

24 Ezen ítélkezési gyakorlat azonban azon helyzetekre kötelező, amelyekben az uniós bíróság azt kialakította. Az ECHA által hivatkozott azon három ügyben, amelyekben a Törvényszék foglalkozott a témával, a számlákat ugyanis nem csatolták azon határozatokhoz, amelyekhez kapcsolódtak, hanem az ECHA külön bocsátotta ki azokat, egyes esetekben több nappal később, és így különálló aktusoknak bizonyultak. Mivel ez a helyzet befolyásolhatta a kereset elfogadhatóságát, a Törvényszéknek meg kellett határoznia, hogy e különböző aktusok közül melyik módosítja a felperes jogi helyzetét az ítélkezési gyakorlat által megkövetelt módon (2014. október 2-iSpraylat kontra ECHA ítélet, T-177/12, EU:T:2014:849, 21. pont; 2016. szeptember 15-iLa Ferla kontra Bizottság és ECHA ítélet, T-392/13, EU:T:2016:478, 56. pont; 2016. szeptember 15-iK Chimica kontra ECHA ítélet, T-675/13, EU:T:2016:480, 27. pont).

25 A jelen ügy eltérő, mivel a tényállása szerint az SME(2016) 5150. sz. határozatot semmi nem választja el a megtámadott számláktól, amelyek összességükben tekintve egy két részből - nevezetesen egy közigazgatási részből (maga az SME(2016) 5150. sz. határozat) és egy számviteli részből (az ahhoz csatolt, megtámadott számlák) - álló, egységes jogi aktust alkotnak, amely az ECHA azon megállapítását fejezi ki, hogy a szabályozásban megkövetelt bizonyítékokat nem nyújtották be, és az ECHA azon szándékát mutatja, hogy ebből levonja a következményeket és pénzügyi kötelezettségeket ró a felperesre.

26 Ezen egységes jogi aktus (a továbbiakban: megtámadott határozat) olyan kötelező joghatásokat vált ki, amelyek a jogi helyzetét jelentősen módosítva érinthetik a felperes érdekeit, mivel kötelezik arra, hogy az általa mégis igényelt kkv státuszról lemondjon.

27 A megtámadott határozatnak ugyanis az a következménye, hogy a felperes nem részesülhet a kkv-kra alkalmazandó díjkedvezményben, és meg kell fizetnie a nagyvállalkozásokra alkalmazandó díjkülönbséget, valamint a szabályozásban az ilyen esetre előírt igazgatási díjat.

28 Mivel a megtámadott határozat ilyen joghatásokat vált ki, megsemmisítés iránti kereset tárgya lehet, amiből az következik, az ECHA által felhozott elfogadhatatlansági kifogást a megtámadott számlák megsemmisítése iránti kérelem ellen irányuló részében el kell utasítani.

A kkv státusz elismerése iránti kérelemről

29 A felperes a második kereseti kérelmében azt kéri a Törvényszéktől, hogy ismerje el kkv státuszát.

30 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott, megsemmisítés iránti kereset keretében az európai uniós bíróság hatásköre a jogszerűség felülvizsgálatára korlátozódik. Ha a kereset megalapozott, az uniós bíróság a megtámadott jogi aktust az EUMSZ 264. cikk alapján semmisnek nyilvánítja. Az EUMSZ 266. cikknek megfelelően ebben az esetben az az intézmény, szerv vagy hivatal, amelynek aktusait a Bíróság semmisnek nyilvánította, köteles megtenni az ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

31 A fentiekből az következik, hogy a Törvényszék, amennyiben a valamely vállalkozástól a bejelentett méretét érintő hibát követően követelt díjat és igazgatási díjat vitató kérelmet bírál el, nem határozhat e vállalkozás kkv-nek való minősítéséről, mivel az ilyen határozat azt vonná maga után, hogy az EUM-Szerződés fent említett rendelkezéseivel szemben az ECHA helyébe lépne (lásd ebben az értelemben: 2005. december 15-iInfront WM kontra Bizottság ítélet, T-33/01, EU:T:2005:461, 171. pont; 2016. december 16-iGroupement pastoral de Oust és társai kontra Bizottság végzés, T-663/16, nem tették közzé, EU:T:2016:759, 13. pont).

32 Ebből következően a második kereseti kérelem elfogadhatatlan, mivel e kérelem tárgya meghaladja a Törvényszék számára a megsemmisítés iránti kereset keretében biztosított hatáskör korlátait.

Az ügy érdeméről

33 A felperes a megtámadott határozattal szembeni keresetének alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkozik. Az első jogalapban azt állítja, hogy amikor az ECHA nagyvállalkozásnak minősítette, tévesen értelmezte a 2003/361 ajánlás melléklete 2. cikkének (1) bekezdését, amely megállapítja a kkv-k meghatározására szolgáló szempontokat. A második jogalap a 2003/361 ajánlás téves értelmezésén alapul, mivel az ECHA másik három vállalkozással "kapcsolt vállalkozásnak" minősítette.

Az első, a 2003/361 ajánlás melléklete 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt felső határok téves értelmezésére alapított jogalapról

34 A felperes az első jogalapban azt állítja, hogy az általa foglalkoztatott személyek létszáma soha nem haladta meg a 250 főt, és hogy ezért nem tekinthető nagyvállalkozásnak. Ezzel kapcsolatban a 2003/361 ajánlás melléklete 2. cikkének (1) bekezdésére hivatkozik, amely meghatározza az ahhoz teljesítendő feltételeket, hogy valamely vállalkozás kkv-nek minősüljön.

35 Az ECHA vitatja a felperes érvelését.

36 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a megtámadott határozat értelmében a felperest nagyvállalkozásnak kell tekinteni, mivel a beszerzett információk szerint meghaladja a 2003/361 ajánlás mellékletében megállapított felső határokat.

37 A megtámadott határozathoz csatolt, az "Informe de cálculo de PYME" (Kkv-számítási jelentés) című dokumentumból kiderül, hogy az ECHA a felperest nagyvállalkozásnak minősítő határozatát azzal indokolta, hogy a 2008. és 2009. időszakban a vállalkozás méretének kiszámításához figyelembe veendő éves mérlegfőösszeg meghaladta a 43 millió eurót, a forgalma pedig meghaladta az 50 millió eurót.

38 A megtámadott határozat jogszerűségének értékeléséhez emlékeztetni kell arra, hogy az adott területen alkalmazandó szabályozás a 2003/361 ajánlásra hivatkozik a kkv-k meghatározása céljából. Az 1907/2006 rendelet 3. cikkének 36. pontja szerint ugyanis kkv "a [2003/361] ajánlásban meghatározott" kis- és középvállalkozás. Továbbá a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról szóló, 2008. április 16-i 340/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 107., 6. o.) a 2. cikkében előírja, hogy középvállalkozás "a [2003/361] bizottsági ajánlás szerinti középvállalkozás".

39 Az 1907/2006 rendelettel és a 340/2008 rendelettel alkalmazni rendelt 2003/361 ajánlás tartalmaz egy mellékletet, amelynek I. címe "[a kkv-k] Bizottság által elfogadott meghatározás[ára]" [nem hivatalos fordítás] vonatkozik. E melléklet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében "[a kkv] típusba az olyan vállalkozások tartoznak, amelyek 250-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót" [nem hivatalos fordítás].

40 A 2003/361 ajánlás melléklete 2. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy e rendelkezés két kritériumot állapít meg annak meghatározásához, hogy valamely vállalkozás kkv-nak tekinthető-e, az egyik a vállalkozás pénzügyi jellemzőire, a másik pedig az általa foglalkoztatott személyek létszámára vonatkozik.

41 A felperes szerint mindkét kritériumban szereplő felső határt túl kell lépni ahhoz, hogy valamely vállalkozást ne lehessen kkv-nak tekinteni, míg csupán az egyik kritériumban szereplő felső határok túllépése nem vonja maga után a kkv típusból való kizárást. E kritériumok közül a létszámmal kapcsolatos kritériumnak van különös jelentősége, amit a 2003/361 ajánlás (4) preambulumbekezdése igazol. A jelen esetben a felperes nem lépte túl az e kritériumban szereplő felső határokat.

42 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a létszámmal kapcsolatos kritériumot és a pénzügyi jellemzőkre vonatkozó kritériumot a jelen esetben vizsgált szabályozásban együttesen kell alkalmazni.

43 A Törvényszék ezt állapította meg a 2015. szeptember 16-iCalestep kontra ECHA végzésében (T-89/13, EU:T:2015:711, 40. pont), amely kifejezetten a 2003/361 ajánlás melléklete 2. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozott, e rendelkezés áll a felperes által előadott érvelés középpontjában.

44 A Törvényszék e határozata a 2004. július 8-iDalmine kontra Bizottság ítéletben (T-50/00, EU:T:2004:220, 285. és 286. pont) a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 1996. április 3-i 96/280/EK bizottsági ajánlásban [nem hivatalos fordítás] (HL 1996. L 107., 4. o.) szereplő, azonos rendelkezéssel kapcsolatban kialakított ítélkezési gyakorlatot követte, ezen ajánlás az ugyanazon tárgyú 2003/361 ajánlást előzte meg, és lényegében azonos módon tartalmazta a létszámmal és a vállalkozás pénzügyi jellemzőivel kapcsolatos kritériumokat.

45 A 2015. szeptember 16-iCalestep kontra ECHA végzésből (T-89/13, EU:T:2015:711) eredő ítélkezési gyakorlat a 2003/361 ajánlásban használt kifejezéseken alapul, és az "és" kötőszót úgy értelmezi, mint amely a jogalkotónak az itt említett kritériumok "egymás mellé rendelésére", tehát azok együttes alkalmazására irányuló szándékát fejezi ki, és nem ad lehetőséget e kritériumok vagylagos vizsgálatára (2015. szeptember 16-iCalestep kontra ECHA végzés, T-89/13, EU:T:2015:711, 40. pont).

46 Az említett ítélkezési gyakorlat a 2003/361 ajánlás (4) preambulumbekezdésén alapul, amely szerint "[a] foglalkoztatott személyek létszámára vonatkozó kritérium [...] továbbra is kétségtelenül az egyik legfontosabb kritérium, és a legfőbb kritériumnak kell tekinteni; mindazonáltal a pénzügyi kritérium szükséges kiegészítést jelent a vállalkozás valós méretének és teljesítményének, valamint a versenytársaihoz képest elfoglalt helyzetének meghatározásában" [nem hivatalos fordítás] (2015. szeptember 16-iCalestep kontra ECHA végzés, T-89/13, EU:T:2015:711, 41. pont).

47 Ezen együttes alkalmazás összhangban áll a Bizottság által a Tanácshoz intézett, a kkv-knak a közösségi programok keretében történő meghatározásáról szóló, 1992. április 29-i [SEC(1992) 351 végleges] jelentéssel, amely megelőzte a 96/280 ajánlást elfogadását, e jelentésre egyébként az ajánlás hetedik preambulumbekezdése hivatkozik.

48 E jelentésben az Európai Bizottság a kritériumok - nevezetesen a foglalkoztatott személyek létszáma, a forgalom és a mérlegfőösszeg - kombinációján alapuló meghatározás használatát javasolta, mivel véleménye szerint egyetlen kritérium önmagában nem határozná meg megfelelően a kkv-kat.

49 Végül meg kell jegyezni, hogy a kkv-knak nyújtott díjkedvezmény azon különleges helyzet figyelembevételét célozza, amelyben e vállalkozások a nagyvállalkozásokhoz képest vannak. E kedvezményt - mivel azt a gazdasági szereplők meghatározott csoportja számára kívánják biztosítani, és mivel annak eltérést engedő intézkedés jellege van - az alkalmazási feltételei között, megszorítóan kell értelmezni.

50 Ezen értelmezést nem cáfolhatja a felperes azon érve, amely szerint a 2003/361 ajánlás melléklete 4. cikkének (2) bekezdése szempontjából egyedül a létszámra vonatkozó kritérium a meghatározó, amelyre az ECHA honlapján közzétett, "Hogyan határozza meg a vállalat méretét?" című útmutató hivatkozik.

51 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a felperes által hivatkozott rendelkezés arra a helyzetre vonatkozik, amikor egy adott évben valamely vállalkozás túllépi az itt említett felső határokat, e vállalkozás ekkor a szabálytól eltérve megtarthatja a kkv minőségét, feltéve hogy e túllépés egyetlen gazdasági évre korlátozódik.

52 E rendelkezés nem módosítja azon szabályt, amely szerint ahhoz, hogy valamely vállalkozást kkv-nak lehessen minősíteni, az nem lépheti túl a létszámra és bizonyos pénzügyi jellemzőkre vonatkozó felső határokat, hanem az olyan körülményekre korlátozott kivételt vezet be, amelyek fennállást a felperes a jelen esetben nem bizonyította.

53 A fenti megfontolásokból következik, hogy az ECHA nem értelmezte tévesen a 2003/361 ajánlás melléklete 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumokat, amikor nagyvállalkozásnak minősítette a felperest.

54 A fentiekre tekintettel az első jogalapot el kell utasítani.

A második, a "kapcsolt vállalkozás" 2003/361 ajánlásban szereplő fogalmának téves értelmezésére alapított jogalapról

55 A második jogalapjával a felperes azt állítja, hogy nem tagja a "kapcsolt vállalkozások" csoportjának, és hogy következésképpen a méretének meghatározásához kizárólag a saját adatait, valamint az általa az ECHA-val a nyilatkozatának az ellenőrzésére irányuló eljárás során folytatott levélváltásokban megjelölt "partnervállalkozások" - így az Ibérica de Gestión Inmobiliaria y Arrendaticia SL és az Agroquimes SL - adatait kell figyelembe venni.

56 Az ECHA vitatja a felperes érvelését.

57 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy e következtetés levonása érdekében az ECHA legelőször is magára a felperesre vonatkozó adatokra, továbbá az Agroquimes "partnervállalkozás" adataira, végül három másik, a felperessel "kapcsolt vállalkozásnak" tekintett vállalkozás - az Ibérica de Gestión Inmobiliaria y Arrendaticia, a Constantino Gutiérrez SA és a Medifer Liquids SL - adatainak összességére támaszkodott.

58 A felperes nem vitatja, hogy az Agroquimes "partnervállalkozásnak" tekinthető, azonban elutasítja azon véleményt, hogy a másik három vállalkozás a szabályozás értelmében vele "kapcsolt" vállalkozásként vizsgálható.

59 E kérdés elbírálásához emlékeztetni kell arra, hogy a 2003/361 ajánlás melléklete 3. cikkének (3) bekezdése pontosítja azon kritériumokat, amelyek alapján meghatározhatók azon feltételek, amelyek esetén a "kapcsolt vállalkozások" és a "partnervállalkozások" minősítés megadható.

60 Az első minősítést illetően a 2003/361 ajánlás melléklete 3. cikke (3) bekezdésének első albekezdése előírja, hogy "»[k]apcsolt vállalkozások« azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll: a) a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban" [nem hivatalos fordítás]. A 2003/361 ajánlás melléklete 3. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése továbbá előírja, hogy "[a]zon vállalkozás [...], amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő" [nem hivatalos fordítás].

61 A második minősítést illetően a 2003/361 ajánlás melléklete 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése kimondja, hogy a "partnervállalkozások" azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek "kapcsolt vállalkozásnak", és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.

62 A 2003/361 ajánlás melléklete 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerint a "partner-" vagy "kapcsolt" vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait a kritériumok értékelése céljából a vállalkozás beszámolója és egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy - ha van ilyen - a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.

63 A 2003/361 ajánlás melléklete 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az adatok ezen meghatározása azt jelenti, hogy a tőkéből vagy a szavazatokból való részesedés százalékával arányosan - e két százalékos érték közül a magasabb értéket figyelembe véve - kell figyelembe venni a közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén elhelyezkedő partnervállalkozások adatait.

64 Ezen adatokhoz az ECHA-nak a 2003/361 ajánlás melléklete 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében hozzá kell adnia a közvetlenül vagy közvetve "kapcsolt" vállalkozásokra vonatkozó adatokat, ha ezek nem szerepeltek a konszolidált beszámolóban.

65 E szabályok felidézése után az érintett vállalkozások státuszának meghatározása céljából meg kell vizsgálni azok helyzetét, és ellenőrizni kell, hogy az adataikat milyen mértékben kellett figyelembe venni a felperes nyilatkozatának ellenőrzésére irányuló eljárásban.

66 E tekintetben meg kell erősíteni az ECHA azon következtetését, amely szerint az általa vizsgált három vállalkozást a felperessel "kapcsolt vállalkozásnak" tekintette.

67 E következtetés az Ibérica de Gestión Inmobiliaria y Arrendaticia tekintetében e vállalkozás éves beszámolóin alapul, amelyekből - amint arra az ECHA rámutatott - kiderül, hogy a felperes tőkéjében 69,996%-os részesedéssel rendelkezett a 2009. és 2010. számviteli időszakban. Mivel e vállalkozás többségi részesedéssel rendelkezett a felperes tőkéjében, a felperes anyavállalatának tekinthető, és így az 2003/361 ajánlás előírásának megfelelően bele kellett foglalni a felperes státuszának ellenőrzése céljából végzett számításba a rá vonatkozó összes adatot. A jelen esetben ezen anyavállalat éves beszámolóit a felperes a 2013. szeptember 12-i e-mailjében közölte az ECHA-val.

68 A másik két vállalkozást, nevezetesen a Constantino Gutiérrezt és a Medifer Liquids-t illetően az ECHA megállapította, hogy az első 89,10%-os részesedéssel rendelkezett az Ibérica de Gestión Inmobiliaria y Arrendaticia tőkéjében, és 100%-os részesedéssel a második vállalkozás tőkéjében. E megállapítás a Constantino Gutiérrez 2010. július 1-je és 2011. június 30. közötti időszakra vonatkozó konszolidált beszámolóin alapult, amelyeket a felperes a 2013. szeptember 16-i e-mailjében közölt.

69 Mivel az említett százalékos arányok meghaladják a fenti, 60. pontban felidézett azon küszöböt, amely alapján megállapítható, hogy a jogalanyok a 2003/361 ajánlás értelmében "kapcsolt vállalkozások", az ECHA a jelen ügyben szóban forgó anyag regisztrálási eljárása során megállapíthatta, hogy a Constantino Gutiérrez és a Medifer Liquids egyaránt a felperessel "kapcsolt vállalkozás".

70 A 2003/361 ajánlás melléklete 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján az ECHA-nak a felperes státuszának ellenőrzése keretében végzett számításba bele kellett foglalnia - és bele is foglalta - a "kapcsolt vállalkozásként" azonosított három vállalkozásra, nevezetesen az Ibérica de Gestión Inmobiliaria y Arrendaticiára, a Constantino Gutiérrezre és a Medifer Liquids-re vonatkozó összes adatot.

71 A fenti megfontolásokra tekintettel a második jogalapot, ebből következően pedig a kereset egészét el kell utasítani.

A költségekről

72 Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, az ECHA kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2) A Törvényszék a Fertisac, SL-t kötelezi a költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

Pelikánová

Nihoul

Svenningsen

Kihirdetve Luxembourgban, a 2018. március 7-i nyilvános ülésen.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.