32010R1092[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete ( 2010. november 24. ) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1092/2010/EU RENDELETE

(2010. november 24.)

a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A testület létrehozása

(1) Létrejön az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT). Ennek székhelye Frankfurt am Main.

(2) Az ERKT része a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER), amelynek célja az Unió pénzügyi rendszerének felügyelete.

(3) Az PFER a következőket foglalja magában:

a) az ERKT;

b) az 1093/2010/EU rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság);

c) az 1094/2010/EU rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság);

d) az 1095/2010/EU rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság);

e) az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkével létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (vegyes bizottság);

f) az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározott hatáskörrel rendelkező vagy felügyeleti tagállami hatóságok.

(4) Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében szereplő lojális együttműködés elve szerint az PFER részes feleinek bizalommal és egymást kölcsönösen tiszteletben tartva kell együttműködniük első sorban annak érdekében, hogy biztosítsák az egymás közötti megfelelő és megbízható információáramlást.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "pénzügyi intézmény": az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogszabályok hatálya alá tartozó bármely vállalkozás, továbbá minden olyan uniós vállalkozás vagy jogalany, amelynek fő tevékenysége hasonló természetű;

b) "pénzügyi rendszer": a pénzügyi intézményeket, a pénzügyi piacokat, termékeket és a piaci infrastruktúrákat foglalja magában;

c) "rendszerkockázat": a pénzügyi rendszer leállásának veszélye, amely jelentős negatív következményekkel járhat az Unió vagy egy vagy több tagállama reálgazdaságára és a belső piac működésére nézve. A rendszer szempontjából bizonyos mértékben valamennyi pénzügyi közvetítő, piac és infrastruktúra jelentős lehet.

3. cikk

Megbízatás, célkitűzések és feladatok

(1) Az ERKT az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletére rendelkezik hatáskörrel a pénzügyi rendszer fejleményeiből eredő, az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető rendszerkockázatok megelőzéséhez vagy mérsékléséhez való hozzájárulás érdekében, figyelembe véve a makrogazdasági fejleményeket is, a széles körű pénzügyi zavarok időszakainak elkerülése céljából. Az ERKT hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez, ezáltal biztosítva a pénzügyi szektor gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulását.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ERKT az alábbi feladatokat látja el:

a) azaz (1) bekezdésben meghatározott célok elérése szempontjából lényeges és szükséges összes információ meghatározása és/vagy gyűjtése és elemzése;

b) a rendszerkockázatok azonosítása és rangsorolása;

c) figyelmeztetések kiadása és adott esetben azok nyilvánosságra hozatala, ha a rendszerkockázatokat jelentősnek ítélik;

d) az azonosított kockázatokra vonatkozó korrekciós intézkedésekre irányuló ajánlások megtétele és adott esetben azok nyilvánosságra hozatala;

e) amennyiben az ERKT úgy ítéli meg, hogy az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 18. cikkében meghatározott vészhelyzet alakulhat ki, a Tanácsnak címzett, titkos figyelmeztetés kiadása, valamint a Tanácsnak helyzetértékelés nyújtása a célból, hogy az megállapíthassa, szükséges-e az EFH-knak címzett, a vészhelyzet fennállásáról szóló határozat elfogadása;

f) a figyelmeztetések és ajánlások betartásának nyomon követése;

g) szoros együttműködés a PFER-ben részes összes féllel; adott esetben a feladatai ellátásához szükséges, a rendszerkockázatokkal kapcsolatos információk megosztása az EFH-kal; és az EFH-kal együttműködésben a rendszerkockázatok megállapítására és mérésére szolgáló közös mennyiségi és minőségi mutatók kidolgozása (kockázati jelzőrendszer);

h) adott esetben részvétel a vegyes bizottságban;

i) fellépéseinek összehangolása a makroprudenciális felügyelethez kapcsolódó kérdésekről a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen az IMF-fel és az FSB-vel, valamint harmadik országok vonatkozó szerveivel;

j) egyéb kapcsolódó feladatok ellátása az uniós jogszabályokban meghatározottak szerint.

II. FEJEZET

SZERVEZET

4. cikk

Felépítés

(1) Az ERKT igazgatótanácsból, irányítóbizottságból, titkárságból, a tudományos tanácsadó bizottságból és a szakmai tanácsadó bizottságból áll.

(2) Az igazgatótanács hozza meg az ERKT-ra bízott feladatok teljesítéséhez szükséges döntéseket, a 3. cikk (2) bekezdése szerint.

(2a) A titkárság vezetőjének az 1096/2010/EU tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikke (2) bekezdésével összhangban történő kinevezéséről az folytatott konzultáció során az igazgatótanács nyílt és átlátható eljárás keretében értékeli, hogy a titkárság vezetőjének pozíciójára előválogatott jelöltek rendelkeznek-e a titkárság vezetéséhez szükséges kvalitásokkal, pártatlansággal és tapasztalatokkal. Az igazgatótanács kellő részletességgel tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az értékelési és a konzultációs eljárásról.

(3) Az irányítóbizottság az igazgatótanács üléseinek előkészítésével, a megvitatásra kerülő dokumentumok áttekintésével és az ERKT munkájának nyomon követésével támogatja az ERKT döntéshozatali folyamatait.

(3a) Az elnök és az irányítóbizottság az 1096/2010/EU tanácsi rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján a következők tekintetében utasíthatja a titkárság vezetőjét:

a) a titkárság napi szintű irányítása;

b) a titkársággal összefüggő adminisztratív és költségvetési kérdések;

c) az igazgatótanács munkájának és döntéshozatalának koordinációja és előkészítése;

d) az ERKT éves programjára vonatkozó javaslat elkészítése és a program végrehajtása;

e) az ERKT tevékenységéről szóló éves jelentés elkészítése és jelentés az igazgatótanácsnak az éves program végrehajtásáról.

(4) A titkárság felel az ERKT napi működéséért. Az elnök és az irányítóbizottság az irányítása alatt az 1096/2010/EU tanácsi rendelettel ( 2 ) összhangban magas szintű elemzési, statisztikai, igazgatási és logisztikai támogatást nyújt az ERKT-nek. Az EFH-k, a nemzeti központi bankok és a tagállami felügyeletek szakmai tanácsaira is támaszkodik.

(5) A 12. és 13. cikkben említett tudományos tanácsadó bizottság és szakmai tanácsadó bizottság tanácsot és segítséget nyújt az ERKT munkájához kapcsolódó kérdésekben.

5. cikk

Elnök és alelnökök

(1) Az ERKT elnöki tisztségét az EKB elnöke tölti be.

(2) Az első alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező nemzeti tagjai választják meg maguk közül ötéves időtartamra, figyelembe véve, hogy kiegyensúlyozott képviseletre van szükség az 1024/2013/EU tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott részt vevő tagállamok, illetve a részt nem vevő tagállamok között. Az első alelnök egyszer újraválasztható.

(3) A második alelnök a vegyes bizottságnak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 55. cikke (3) bekezdésének megfelelően kinevezett elnöke.

(4) Az elnöknek és az alelnököknek az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson kell számot adniuk arról, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek milyen módon kívánnak eleget tenni.

(5) Az elnök elnököl az igazgatótanács és az irányítóbizottság ülésein.

(6) Az elnök távollétében az alelnökök rangsor szerint elnökölnek az igazgatótanács és/vagy az irányítóbizottság ülésein.

(7) Amennyiben az első alelnöknek megválasztott személynek az EKB Általános Tanácsában betöltött hivatala az öt év lejárta előtt megszűnik, illetve az első alelnök bármilyen okból kifolyólag nem tudja ellátni feladatait, új első alelnököt kell választani a (2) bekezdéssel összhangban.

(8) Az ERKT külső képviseletét az elnök látja el. Az elnök feladatokat - például az ERKT külső képviseletével összefüggő feladatokat, többek között a munkaprogram ismertetését - ruházhat át az első alelnökre, illetve adott esetben, ha az első alelnök nem tud rendelkezésre állni, a második alelnökre, vagy a titkárság vezetőjére. Az ERKT elszámoltathatóságával és jelentéstételi kötelezettségeivel kapcsolatos, a 19. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében felsorolt feladatok nem ruházhatók át.

6. cikk

Igazgatótanács

(1) Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai:

a) az EKB elnöke és alelnöke;

b) a nemzeti központi bankok elnökei. Azok a tagállamok, amelyekben a nemzeti központi bank nem a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) szerint kijelölt hatóság, és amelyekben a saját hatáskörén belül az említett kijelölt hatóság tölti be a vezető szerepet a pénzügyi stabilitás biztosítása területén, alternatív megoldásként valamely, a 2013/36/EU irányelv vagy az 575/2013/EU rendelet szerinti kijelölt hatóság magas rangú képviselőjét is kinevezhetik;

c) a Bizottság egy képviselője;

d) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) elnöke;

e) az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) elnöke;

f) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) elnöke;

g) a tudományos tanácsadó bizottság elnöke és két alelnöke;

h) a szakmai tanácsadó bizottság elnöke.

(2) Az igazgatótanács szavazati joggal nem rendelkező tagjai:

a) az egyes tagállamoknak az (1) bekezdés b) pontja szerint hozott döntésétől függően és a (3) bekezdéssel összhangban tagállamonként egy-egy magas szintű képviselő, aki vagy a nemzeti felügyeleti hatóságok, vagy a makroprudenciális politika végrehajtásával megbízott nemzeti hatóság, vagy pedig a nemzeti központi bank képviselője, kivéve, ha a nemzeti központi bank elnöke nem az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagja, amely esetben a nemzeti központi bank egy magas szintű képviselőjének kell lennie az igazgatótanács szavazati joggal nem rendelkező tagjának;

b) a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke;

c) az EKB felügyeleti testületének elnöke;

d) a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 6 ) létrehozott Egységes Szanálási Testület elnöke.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett magas szintű képviselők a megvitatandó napirendi ponttól függően váltják egymást, kivéve, ha egy adott tagállam nemzeti hatóságai egy közös képviselőben állapodtak meg.

(4) Az ERKT eljárási szabályzatát az igazgatótanács állapítja meg.

7. cikk

Pártatlanság

(1) Az igazgatótanács és az irányítóbizottság tevékenységeiben való részvétel vagy az ERKT-hez kapcsolódó egyéb tevékenység végzése során az ERKT tagjai feladataikat pártatlanul és kizárólag az Unió egészének érdekében végzik. Nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a kormányoktól, sem az Unió intézményeitől, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(2) Az igazgatótanács (szavazati joggal rendelkező, illetve nem rendelkező) tagjai nem tölthetnek be semmilyen tisztséget a pénzügyi szektorban.

(3) Sem a tagállamok, sem az uniós intézmények, sem pedig más köz- vagy magánjogi jogalany nem befolyásolhatják az ERKT tagjait a 3. cikk (2) bekezdése szerinti feladataik ellátásában.

(4) Az igazgatótanács tagjai (akár rendelkeznek szavazati joggal, akár nem) nem tölthetnek be semmilyen tisztséget a tagállamok központi kormányzatában.

8. cikk

Szakmai titoktartás

(1) Az igazgatótanács tagjai és az ERKT-nak vagy az ERKT-val kapcsolatos munkát végző vagy végzett személyek (ideértve a központi bankok, a tudományos tanácsadó bizottság, a szakmai tanácsadó bizottság, az EFH-k és a tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti felügyeleti hatóságainak az érintett munkavállalóit is) még feladataik megszűnését követően sem adhatnak ki a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat.

Ez a bekezdés nem érinti a 19. cikk (5) bekezdésével összhangban tartott bizalmas szóbeli megbeszéléseket.

(2) Az ERKT tagjai az általuk megszerzett információkat csak feladataik ellátása folyamán és a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben használhatják fel.

(2a) A nemzeti központi bankoktól, a nemzeti felügyeleti hatóságoktól és a makroprudenciális politika végrehajtásával megbízott nemzeti hatóságoktól érkező ERKT-tagok e minőségükben az ERKT-ra ruházott feladatok ellátásával kapcsolatos információkat közölhetnek a nemzeti hatóságokkal, illetve az uniós jognak vagy a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően a pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős szervekkel, amennyiben ezek az információk szükségesek az említett hatóságok vagy szervek jogszabályban előírt feladatainak elvégzéséhez, feltéve, hogy megfelelő biztosítékok léteznek a vonatkozó uniós jog és nemzeti rendelkezések maradéktalan tiszteletben tartására.

(2b) Amennyiben az információ a (2a) bekezdésben említettektől eltérő hatóságoktól származik, a nemzeti központi bankoktól, a nemzeti felügyeleti hatóságoktól és a makroprudenciális politika végrehajtásával megbízott nemzeti hatóságoktól érkező ERKT-tagok kizárólag az említett hatóságok kifejezett engedélyével használhatják fel az információkat a jogszabályban előírt feladataik ellátására.

(3) A 16. cikk és a büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett személyek nem hozhatnak semmilyen, feladataik teljesítése közben kapott titkos információt semmilyen személy vagy hatóság tudomására, az olyan összegzett és összesített adatok formájában történő közlés kivételével, amelyből az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatók.

(4) Az egyes pénzügyi intézményekre vonatkozó információk, illetve az olyan információk védelme érdekében, amelyekből az egyes pénzügyi intézmények azonosíthatók, az ERKT az európai felügyeleti hatóságokkal közösen az információk bizalmas kezelésére vonatkozó eljárásokról állapodik meg, és ilyen eljárásokat hoz létre.

9. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1) Az igazgatótanács rendes plenáris üléseit az ERKT elnöke hívja össze, és évente legalább négy ilyen ülést kell tartani. Az igazgatótanács rendkívüli ülését az ERKT elnökének vagy az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább egyharmadának a kezdeményezésére lehet összehívni.

(2) Az igazgatótanács ülésein minden tagnak személyesen kell részt vennie, a tagok nem képviseltethetik magukat.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a részvételében legalább három hónapon keresztül akadályoztatott tag helyettest jelölhet ki. Az akadályoztatott tagot olyan személy is helyettesítheti, akit az érintett intézményre vonatkozó helyettesítési szabályok szerint hivatalosan kijelöltek a képviselő ideiglenes helyettesítésére.

(4) Az igazgatótanács üléseire adott esetben meg lehet hívni az ERKT-nak a 3. cikk (2) bekezdése szerinti feladataihoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket ellátó nemzetközi pénzügyi szervezetek magas szintű képviselőit, illetve a makroprudenciális uniós joghoz kapcsolódó témák esetében az Európai Parlament elnökét vagy az Európai Parlament képviselőjét.

(5) Az ERKT munkájában részt vehetnek harmadik országok érintett hatóságainak magas szintű képviselői is, amennyiben ez az Unió számára releváns. Ezen harmadik országoknak az ERKT munkájában való részvétele jellegének, hatályának és eljárási vonatkozásainak a szabályait az ERKT állapíthatja meg. E szabályok eseti alapú, megfigyelői jogállású képviseletet tehetnek lehetővé az igazgatótanácsban, kizárólag az Unió számára releváns kérdések vonatkozásában, kizárva az olyan eseteket, amikor egy meghatározott pénzügyi intézmény vagy tagállam helyzete kerül megvitatásra.

(6) Az üléseken elhangzottak titkosak. Az igazgatótanács határozhat úgy, hogy a megbeszéléséről készült beszámolót nyilvánosságra hozza, az alkalmazandó titoktartási követelmények betartásával és olyan módon, amely nem teszi lehetővé az igazgatótanács egyes tagjainak vagy az egyes intézményeknek az azonosítását. Az igazgatótanács arról is határozhat, hogy az üléseit követően sajtókonferenciát tart.

10. cikk

Az igazgatótanács szavazási rendje

(1) Az igazgatótanács minden szavazati joggal rendelkező tagjának egy szavazata van.

(2) A 18. cikk (1) bekezdésében foglalt szavazási eljárások sérelme nélkül, az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező, jelenlévő tagok egyszerű többségével dönt. Szavazategyenlőség esetén az ERKT elnökének szavazata dönt.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, egy ajánlás elfogadásához, illetve egy figyelmeztetés vagy ajánlás nyilvánosságra hozatalához a leadott szavazatok kétharmados többsége szükséges.

(4) Az igazgatótanács határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmadának részvétele szükséges. Határozatképtelenség esetén az ERKT elnöke rendkívüli ülést hívhat össze, amely egyharmados részvétellel határozatképes. A 6. cikk (4) bekezdésében említett eljárási szabályzat rendelkezik a rendkívüli ülés összehívására alkalmazandó, megfelelő értesítésről.

11. cikk

Irányítóbizottság

(1) Az irányítóbizottság tagjai:

a) az ERKT elnöke és alelnökei;

b) az EKB Igazgatóságának a pénzügyi stabilitásért és a makroprudenciális politikáért felelős tagja;

c) az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező négy nemzeti tagja, figyelembe véve, hogy kiegyensúlyozott képviseletre van szükség az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott résztvevő tagállamok, illetve a részt nem vevő tagállamok között. Az említett személyeket az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező nemzeti tagjai választják maguk közül három évre;

d) a Bizottság képviselője;

e) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) elnöke;

f) az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) elnöke;

g) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) elnöke;

h) a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke;

i) a tudományos tanácsadó bizottság elnöke; és

j) a szakmai tanácsadó bizottság elnöke.

Amennyiben az irányítóbizottság valamely választott tagjának a helye megüresedik, helyére az igazgatótanács választ új tagot.

(2) Az ERKT elnöke és első alelnöke legalább negyedévenként, az igazgatótanács minden ülését megelőzően együttesen hívja össze az irányítóbizottság üléseit. Az ERKT elnöke és első alelnöke együttesen ad hoc üléseket is összehívhat.

12. cikk

Tudományos tanácsadó bizottság

(1) A tudományos tanácsadó bizottság a szakmai tanácsadó bizottság elnökéből, valamint 15, az összes érintett pénzügyi piaci ágazatot képviselő és a készségek, tapasztalatok és ismeretek széles skálájával rendelkező szakértőből áll, akiknek a személyét az irányítóbizottság javaslata alapján az igazgatótanács hagyja jóvá, és akiknek a megbízatása négyéves, megújítható időszakra szól. A jelöltek nem lehetnek az EFH-k tagjai, és őket általános szakértelmük, illetve tudományos vagy egyéb területen - különösen a kis- és középvállalkozásokban, szakszervezetekben vagy pénzügyi szolgáltatások nyújtójaként vagy fogyasztójaként - szerzett sokrétű tapasztalatuk alapján kell kiválasztani.

(2) A tudományos tanácsadó bizottság elnökét és két alelnökét, akiknek magas szintű releváns tapasztalatokkal és ismeretekkel kell rendelkezniük - például a bankszektor, az értékpapírpiacok vagy a biztosítás és a foglalkoztatói nyugellátás területéhez tartozó szakirányú tudományos és szakmai hátterüknek köszönhetően -, az igazgatótanács nevezi ki az ERKT elnökének javaslata alapján. A tudományos tanácsadó bizottság elnöki tisztségét e három személy felváltva tölti be.

(3) A tudományos tanácsadó bizottság az ERKT elnökének vagy az igazgatótanácsnak a kérésére a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban tanácsot és támogatást nyújt az ERKT-nak.

(4) A tudományos tanácsadó bizottság munkáját az ERKT titkársága segíti, a titkárság vezetője pedig részt vesz e bizottság ülésein.

(5) Indokolt esetben a tudományos tanácsadó bizottság még a korai szakaszban, nyílt és átlátható módon, ugyanakkor a titoktartási kötelezettséget is figyelembe véve konzultációkat szervez az érintettekkel - például piaci szereplőkkel, fogyasztói szervezetekkel és tudományos szakértőkkel. E konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, biztosítandó a minden érdekelt fél és érintett pénzügyi ágazat bevonását célzó megközelítés érvényesülését, és észszerű időt biztosítva az érintetteknek a válaszadásra.

(6) A tudományos tanácsadó bizottság számára minden szükséges eszközt rendelkezésre bocsátanak feladatai sikeres elvégzéséhez.

13. cikk

Szakmai tanácsadó bizottság

(1) A szakmai tanácsadó bizottság tagjai:

a) a nemzeti központi bankok és az EKB egy-egy képviselője;

b) a hatáskörrel rendelkező nemzeti felügyeleti hatóságoknak tagállamonként egy-egy magas szintű képviselője, összhangban a második albekezdéssel;

c) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) egy képviselője;

d) az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) egy képviselője;

e) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) egy képviselője;

f) a Bizottság képviselője;

fa) az EKB felügyeleti testületének képviselője;

fb) az Egységes Szanálási Testület képviselője;

g) a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság egy képviselője;

h) a tudományos tanácsadó bizottság egy képviselője.

A tagállamok felügyeleti hatóságai egy-egy képviselőt választanak a szakmai tanácsadó bizottságba. A nemzeti felügyeleti hatóságoknak az első albekezdés b) pontja szerinti képviselete tekintetében a képviselők a megvitatandó napirendi ponttól függően váltják egymást, kivéve, ha egy adott tagállam nemzeti felügyeleti hatóságai egy közös képviselőről állapodtak meg.

(2) A szakmai tanácsadó bizottság elnökét az igazgatótanács nevezi ki az ERKT elnökének javaslata alapján.

(3) A szakmai tanácsadó bizottság az ERKT elnökének vagy az igazgatótanácsnak a kérésére a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban tanácsot és támogatást nyújt az ERKT-nak.

(4) A szakmai tanácsadó bizottság munkáját az ERKT titkársága segíti, a titkárság vezetője pedig részt vesz e bizottság ülésein.

(4a) Indokolt esetben a szakmai tanácsadó bizottság még a korai szakaszban, nyílt és átlátható módon, ugyanakkor a titoktartási kötelezettséget is figyelembe véve konzultációkat szervez az érintettekkel - például piaci szereplőkkel, fogyasztói szervezetekkel és tudományos szakértőkkel. E konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, biztosítandó a minden érdekelt fél és érintett pénzügyi ágazat bevonását célzó megközelítés érvényesülését, és észszerű időt biztosítva az érintetteknek a válaszadásra.

(5) A szakmai tanácsadó bizottság számára minden szükséges eszközt rendelkezésre bocsátanak a feladatai sikeres elvégzéséhez.

14. cikk

Egyéb tanácsadók

A 3. cikk (2) bekezdése szerinti feladatainak ellátása során az ERKT indokolt esetben konzultál a magánszektorbeli érdekelt felekkel. E konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, biztosítandó a minden érdekelt fél és érintett pénzügyi ágazat bevonását célzó megközelítés érvényesülését, és észszerű időt biztosítva az érintetteknek a válaszadásra.

III. FEJEZET

FELADATOK

15. cikk

Információk gyűjtése és cseréje

(1) A kockázatokkal kapcsolatos, a feladataik ellátásához szükséges információkról az ERKT tájékoztatja az EFH-kat.

(2) Az EFH-k, a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER), a Bizottság, a nemzeti felügyeleti hatóságok és a nemzeti statisztikai hatóságok szorosan együttműködnek az ERKT-val, és az uniós jogszabályokkal összhangban biztosítanak számára minden olyan információt, amelyre szüksége van a feladatai teljesítéséhez.

(3) Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 36. cikkének (2) bekezdésének függvényében az ERKT az EFH-któl információkat kérhet, amelyeket főszabály szerint összegzett vagy összesített formában nyújtják úgy, hogy az egyes pénzügyi intézmények ne legyenek azonosíthatók.

(4) Azt megelőzően, hogy e cikkel összhangban információkat kérne, az ERKT először figyelembe veszi az európai statisztikai rendszer és a KBER által előállított, terjesztett és továbbfejlesztett létező statisztikákat.

(5) Amennyiben a kért információk nem állnak rendelkezésre vagy azokat nem közlik időben, az ERKT a KBER-től, a nemzeti felügyeleti hatóságoktól vagy a nemzeti statisztikai hatóságoktól is kérhet információkat. Ha az adatok így sem állnak rendelkezésre, az ERKT - a Tanács, a Bizottság (Eurostat), az EKB, az eurorendszer és a KBER számára a statisztika és az adatgyűjtés tekintetében biztosított előjogok sérelme nélkül - az érintett tagállamtól is kérheti azokat.

(6) Ha az ERKT nem összegzett vagy összesített formájú információkat kér, az indokolással ellátott kérelemnek magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos információkat miért ítéli rendszerszintű jelentőségűnek és szükségesnek, tekintettel az uralkodó piaci helyzetre.

(7) Minden egyes, nem összegzett vagy nem összesített formájú, felügyeleti jellegű információkérést megelőzően az ERKT-nek megfelelő konzultációt kell folytatnia az érintett Európai Felügyeleti Hatósággal annak biztosítása érdekében, hogy a kérés indokolt és arányos legyen. Amennyiben az érintett Európai Felügyeleti Hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem indokolt és arányos, haladéktalanul visszaküldi azt az ERKT-nek, és további indokolást kér. Azt követően, hogy az ERKT az érintett Európai Felügyeleti Hatóság számára eljuttatta a további indokolást, a kért információkat a kérelem címzettjei megküldik az ERKT-nek, feltéve, hogy jogszerű hozzáféréssel rendelkeznek az érintett információhoz.

16. cikk

Figyelmeztetések és ajánlások

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében szereplő célkitűzés elérését veszélyeztető jelentős kockázatok felmerülésekor az ERKT figyelmeztetéseket, és adott esetben a korrekcióra irányuló ajánlásokat ad ki, ideértve adott esetben a jogalkotási kezdeményezésekre irányuló ajánlásokat is.

(2) Az ERKT által az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjával összhangban kiadott figyelmeztetés vagy ajánlás lehet általános vagy egyedi jellegű, címzettje pedig lehet az Unió, egy vagy több tagállam, egy vagy több EFH, egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság, a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kezelését célzó intézkedések alkalmazására kijelölt egy vagy több nemzeti hatóság, az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésével és 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EKB-ra ruházott feladatokkal összefüggésben az EKB, illetve a tagállamok által a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) szerint kijelölt nemzeti szanálási hatóságok és az Egységes Szanálási Testület. Amennyiben a figyelmeztetés vagy ajánlás címzettje egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság, erről az érintett tagállamot vagy tagállamokat is értesítik. Az ajánlásoknak pontos ütemezést kell tartalmazniuk a szakpolitikai válaszlépések megtételére. A kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében a Bizottság is lehet az ajánlások címzettje.

(3) A figyelmeztetések vagy ajánlások címzettek részére történő, (2) bekezdés szerinti továbbításával egyidejűleg azokat szigorú titoktartási szabályok alkalmazása mellett továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EFH-knak. Az igazgatótanácsnak bizalmas vagy nem nyilvános figyelmeztetések vagy ajánlások továbbítása esetén adott esetben megállapodás megkötését kell előírnia a bizalmas kezelés biztosítása érdekében.

(4) Az uniós gazdaságban rejlő kockázatokkal kapcsolatos tudatosság fokozása és e kockázatok kiemelt kezelése érdekében az ERKT a PFER egyéb tagjaival szorosan együttműködve színkódrendszert dolgoz ki a különböző kockázati szinteknek megfelelő helyzetek számára.

E besorolások kritériumainak kidolgozása után az ERKT figyelmeztetéseiben és ajánlásaiban - ha szükséges - eseti jelleggel jelzi, hogy az adott kockázat mely kategóriába tartozik.

17. cikk

Az ERKT ajánlásainak betartása

(1) Amennyiben a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett valamely ajánlás címzettje a 16. cikk (2) bekezdésében felsorolt címzettek egyike, a címzettnek tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t arról, hogy milyen válaszintézkedéseket hozott az ajánlás nyomán, és kellően meg kell indokolnia az intézkedés elmaradását. Indokolt esetben az ERKT-nak szigorú titoktartási szabályok betartása mellett haladéktalanul tájékoztatnia kell az EFH-kat a kapott válaszokról.

(2) Amennyiben az ERKT úgy ítéli meg, hogy az ajánlását nem tartották be, illetve a címzettek nem adtak kielégítő indokolást az intézkedés elmaradására, az ERKT szigorú titoktartási szabályok betartása mellett tájékoztatja erről a címzetteket, az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az érintett EFH-kat.

(3) Amennyiben az ERKT a 18. cikk (1) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően nyilvánosságra hozott ajánlással kapcsolatban a (2) bekezdés szerinti döntést hozott, az Európai Parlament felkérheti az ERKT elnökét a döntés ismertetésére, a címzettek pedig kérhetik, hogy a véleménycserében részt vehessenek.

18. cikk

Nyilvánosságra hozott figyelmeztetések és ajánlások

(1) Azt követően, hogy az igazgatótanács a Tanácsot a megfelelő válaszadáshoz kellő időben előzetesen tájékoztatta, eseti alapon határoz arról, hogy egy-egy figyelmeztetést vagy ajánlást nyilvánosságra kell-e hozni. A 10. cikk (3) bekezdése ellenére az e bekezdés értelmében hozott igazgatótanácsi határozatok esetében a határozathozatalhoz mindig kétharmados többség szükséges.

(2) Ha az igazgatótanács úgy határoz, hogy egy figyelmeztetést vagy ajánlást nyilvánosságra hoz, a címzetteket erről előre tájékoztatnia kell.

(3) Az ERKT által kiadott figyelmeztetések és ajánlások címzettjei számára biztosítani kell a jogot, hogy azokkal kapcsolatos véleményüket és érveiket nyilvánosságra hozzák.

(4) Amennyiben az igazgatótanács úgy határoz, hogy egy figyelmeztetést vagy ajánlást nem hoz nyilvánosságra, a címzettek és adott esetben az Európai Parlament, a Tanács és az EFH-k minden szükséges intézkedést megtesznek a figyelmeztetés vagy ajánlás titkosságának megőrzésére.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Elszámoltathatóság és jelentéstételi kötelezettségek

(1) Az Európai Parlament illetékes bizottsága évente legalább egyszer, kiterjedt pénzügyi zavarok esetén pedig ennél gyakrabban meghívja az ERKT elnökét az ERKT által az Európai Parlament és a Tanács számára készített éves jelentés közzétételekor megrendezett meghallgatásra. E meghallgatásra az Európai Parlament és az Európai Központi Bank elnöke közötti monetáris párbeszédtől elkülönülten kerül sor.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett éves jelentés tartalmazza azokat az információkat, amelyek esetében az igazgatótanács úgy határoz, hogy azokat e rendelet 18. cikkével összhangban nyilvánosságra kell hozni. Az éves jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak tartalmaznia kell az 1096/2010/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az ERKT rendelkezésére bocsátott források kimutatását.

(3) Az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére az ERKT egyes kérdéseket külön megvizsgál.

(4) Az Európai Parlament felkérheti az ERKT elnökét, hogy meghallgatásokon vegyen részt az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt.

(5) Az ERKT elnöke évente legalább kétszer - vagy amennyiben célszerűnek ítélik többször - zárt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket tart az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának elnökével és alelnökeivel az ERKT folyamatban lévő tevékenységeiről. Az Európai Parlament és az ERKT megállapodást köt egymással az e találkozók megszervezése során követendő részletes szabályokról, a 8. cikk szerinti teljes körű titoktartás biztosítása érdekében. Az ERKT e megállapodás egy példányát eljuttatja a Tanácshoz.

(6) Az ERKT szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament és a Tanács által feltett kérdésekre. A kérdésekre indokolatlan késedelem nélkül kell válaszolnia. Bizalmas információ továbbításakor az Európai Parlament a 8. cikkel és az e cikk (5) bekezdésével összhangban teljeskörű titoktartást biztosít az érintett információ tekintetében.

20. cikk

Felülvizsgálat

2024. december 31-ig a Bizottság - az ERKT tagjaival folytatott konzultáció után - jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy szükséges-e az ERKT küldetésének és szervezetének felülvizsgálata, és egyúttal mérlegeli a jelenlegihez képest alternatív modellek lehetőségét is.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) A Tanács 1096/2010/EU rendelete (2010. november 17.) az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162. o.).

( 2 ) Lásd e Hivatalos Lap162. oldalát.

( 3 ) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet (CRR) módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).