1266/D/2008. AB végzés

a Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.854/2007/9. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz, valamin az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (1) bekezdése tekintetében előterjesztett alkotmányjogi panasz tárgyában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában eljárva meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.854/2007/9. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai tekintetében visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (1) bekezdése tekintetében előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

I.

1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai hiányosak, mert egyáltalán nem tartalmaznak rendelkezést arra az esetre, ha a jogerős döntést hozó bíróság nem állapított meg tényállást, illetve nem megfelelően szabályozottak azok az esetek sem, ha súlyosan megszegte indokolási kötelezettségét. Saját ügyében pedig ez vezetett oda, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Bfv.I.854/2007/9. számú végzésében érdemben nem vizsgálhatta felül a korábban eljárt bíróságok határozatait, annak ellenére sem, hogy - időközben - a Be. módosításáról szóló 2006. évi LI törvény az indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatban beiktatott egy új felülvizsgálati okot. A jogalkotó elmulasztotta ugyanis kiterjeszteni ennek hatályát a folyamatban lévő eljárásokra, így a megalapozatlanság kérdésében saját ügyében nem születhetett helyes döntés. Álláspontja szerint mindez sérti az Alkotmánynak a jogállamiság klauzuláját tartalmazó 2. § (1) bekezdését, a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó 57. § (5) bekezdését és a diszkrimináció tilalmát előíró 70/A. §-t. A későbbiek során az alkotmányjogi panasz előterjesztője a 2006. évi LI. törvény hatályának kiterjesztése körében benyújtott panaszát visszavonta.

Utóbb, az indítványozó alkotmányjogi panaszát kiterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdésére is, szintúgy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és a 70/A. §-ára hivatkozással. Megítélése szerint alkotmányellenes megkülönböztetéshez vezet ugyanis, hogy a törvényhozó az alkotmányjogi panasz intézményének alkalmazhatóságát nem terjesztette ki azokra, akiknek jogsérelme jogalkotói mulasztás folytán következett be.

2. Az Alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

2.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a panasz megfelel-e a törvényben foglalt formai feltételeknek.

Az Abtv. 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

Az Alkotmánybíróság a csatolt igazolásokból azt állapította meg, hogy az indítványozónak a Legfelsőbb Bíróság végzése 2008. szeptember 15-én került kézbesítésre, az alkotmányjogi panasz pedig 2008. november 11-én érkezett az Alkotmánybíróságra. Így a panasz határidőben benyújtottnak tekintendő.

2.2. Az Alkotmánybíróság több ízben részletesen vizsgálta már az alkotmányjogi panasz tartalmi kellékeit is és ennek során a következő - jelen ügyben releváns - megállapításokra jutott. Következetes gyakorlata szerint - az alkotmányjogi panasszal támadható határozatok szempontjából - az Abtv. 48. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat együttesen kell értelmezni és figyelembe venni [23/1991. (V. 18.) AB határozat, ABH 1991, 361, 362.]. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azokat a jogszabályokat vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó által állított jogsérelem bekövetkezett [összefoglalóan: 62/2006. (XI. 23.) AB határozat, ABH 2006, 697, 703.]. További feltétel az is, hogy az indítvány az állított jogsérelem és a támadott norma közötti közvetlen összefüggést tartalmazza [összefoglalóan: 46/2004. (XII. 1.) AB határozat, ABH 2004, 943, 950.].

Úgyszintén számos esetben állást foglalt már az Alkotmánybíróság az egyes konkrét normakontroll kérelmek: az alkotmányjogi panasz és a bírói kezdeményezés, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatásköreinek összefüggéseiről. Döntéseiben megállapította: "[a]z Abtv. 48. § (1)bekezdé-se szerint az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételei közé tartozik, hogy az Alkotmányban biztosított jog sérelme "az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán" következzék be. Ennél fogva az Abtv. alapján a szabályozás hiánya miatt, azaz mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.- ből nem vezethető le. (^) Ezt az ítélkezési gyakorlatot nem érinti, hogy egyes ügyekben az adott ügy speciális körülményeire tekintettel az Alkotmánybíróság eltérő álláspontra helyezkedett. [23/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998. 182.; 50/2003. (XI. 5.) AB határozat, ABH 2003. I. kötet, 566.]" (1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004, 1160, 1176.) (Összefoglalóan továbbá pl.: 1105/D/2004. AB határozat, ABH 2005, 1316, 1326-1328., továbbá: 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 900.; 197/D/2000. AB határozat, ABH 2006, 1286, 1291.; 276/D/2002. AB határozat, ABH 2006,1369,1375.; 1124/E/2004 AB határozat, ABH 2006, 1702, 1719.)

Erre figyelemmel a Be. felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályai tekintetében az alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja alapján - az Alkotmánybíróság jelen ügyben is visszautasította.

Az alkotmányjogi panasz feltétele az is, hogy a megjelölt jogsérelem az alkotmányellenesnek minősülő jogszabály alkalmazása miatt következzék be. Az Abtv.-nek az alkotmányjogi panasz intézményére vonatkozó támadott rendelkezését, a Legfelsőbb Bíróság nem alkalmazta, hatáskör hiányában nem is alkalmazhatta. Ezért az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ebben a tekintetben is - az Ügyrend 29. § e) pontja alapján - visszautasította.

Budapest, 2010. április 20.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró