13110/1948. (XII. 24.) Korm. rendelet
az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett egyes követelések érvényesítésének korlátozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 2.800.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
I. Közületekkel szemben fennálló követelések érvényesítésének korlátozása
1. § A jelen rendelet alkalmazásában közületnek tekintetnek:
a) az állam, a törvényhatóságok és községek (városok), továbbá azok intézetei, üzemei és vállalatai, valamint az általuk kezelt alapítványok;
b) az 1927. XXI. tc. 92. és 93. §-ában felsorolt társadalombiztosító intézetek, valamint az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap;
c) a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt., a Duna-Tengerhajózási Rt., a Magyar Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat, a Magyar Olajművek Rt., illetőleg a jelenlegi cégszöveg szerint a "MOLAJ" Magyar-Szovjet Olajművek Rt., a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Itt, az Iparművek Képviselete Állami-érdekű Rt., a Magyar Árucsereforgalmi Intézet Rt., a Magyar Bányatermék és Fémértékesítő Bt., valamint minden olyan egyéb vállalat is, amely már a jelen rendelet hatálybalépte előtt az állam tulajdonában volt, illetőleg amelyben az állam érdekeltsége már az említett törvénycikk hatálybalépése előtt is az 50%-ot elérte vagy meghaladta, úgyszintén az egyes nehézipari vállalatok állami kezelésbevételéről szóló 23550/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 272. szám) 1. §-ában felsorolt, illetőleg annak rendelkezése alá vont vállalatok.
2. § A közületekkel szemben további rendelkezésig az 1946. évi augusztus hó 1. napját megelőző időben kelelkezelt követeléseket - tekintet nélkül keletkezésük jogcímére és az esedékesség (lejárat) időpontjára - bírói úton érvényesíteni nem lehet, kivéve:
a) a járadék- és más időszakos szolgáltatások iránti követeléseket, továbbá az olyan egyéb követeléseket is, amelyek valamely személy eltartásának biztosítását célozzák;
b) a balesetből eredő kártérítési követeléseket;
c) a szolgálati jogviszonyból, valamint a nyugdíjigényből eredő követeléseket, ide nem értve az óvadék visszafizetésére irányuló követelést;
d) az egyes vagyontárgyak visszabocsátására irányuló követeléseket, ha azok a közület birtokában vannak vagy az 1946. évi augusztus hó 1. napján vagy azt követően annak birtokában voltak;
e) az 1946. évi augusztus hó 1. napján vagy azt követően teljesíteti szolgáltatásért ellenszolgáltatás címén támasztott követeléseket.
3. § A 2. § a)-d) pontjai alá eső követelések közül sem érvényesíthető az a követelés,
a) amely az 1944. évi március hó 19. napján kezdődött német megszállás idején a közület áltat kötött jogügyletből ered, vagy amelyet a közület szerveinek vagy közegeinek egyéb cselekményeiből vagy mulasztásaiból kifolyótag vagy tárgyi felelősség címén eljárásukkal kapcsolatban támasztanak;
b) amely a honvédelmi igazgatás körében az 1944. évi március hó 19. napja előtt kötött jogügyletből ered;
c) amely olyan jogügyletből ered, amely szerint a közület által megrendelt létesítmény vagy egyéb szolgáltatás teljesítési helye az 1945. V. törvénycikkbe, iktatott fegyverszüneti egyezmény 2. pontja értelmében kiürített területen van;
d) amelynek alapja az államkincstárnak a magyar állam területén tartózkodó, illetőleg átvonuló idegen katonai csapatok (alakulatok) okozta károk megtérítéséről szóló 7450/1941. ME rendeletben (Rendeletek Tára 3255. lap) megállapított felelőssége;
e) amelynek tárgya a magyar állam területén lezajlott háborús események (harcieszközök alkalmazása, rombolások, kiürítés, elhurcolás, megszállás stb.) folytán bekövetkezett kár megtérítése:
f) amelynek tárgya idegen-katonai alakulatok részéről történt közcélú létesítmény (épület, út, híd, stb.) alkotása vagy helyreállítása céljából igénybevett (rekvirált) s utóbb a közületnek a létesítménnyel együtt átengedett ingóságok kiadása vagy értéküknek, illetőleg a megszerzésükből eredő gazdagodásnak a megtérítése;
g) amelyet a német megszállás alól történt felszabadulást követően a demokratikus honvédelmi (katonai) igazgatás, valamint a rendőrség szerveinek és közegeinek cselekményeiből vagy mulasztásaiból kifolyólag támasztanak.
II. Általános hatályú korlátozások pénzkövetelések érvényesítése tekintetében
4. § (1) Tekintet nélkül arra, hogy az adós az 1. § által meghatározott körbe tartozó közület e vágy pedig más természetes vagy jogi személy, a kormány további rendelkezéséig nem lehet vele szemben bírói úton érvényesíteni azt a pénzkövetelést, amely magánjogi jogcímen az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett, tekintet nélkül arra, hogy az pengőben (aranypengőben, adópengőben) vagy külföldi pénznemben avagy termény, illetőleg más helyettesíthető dolog (áru) pénzbeli egyenértékében van meghatározva.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik:
a) a járadék- és más időszakos szolgáltatások iránti követelésekre, továbbá az olyan egyéb követelésekre sem, amelyik valamely személy eltartásának biztosításat célozzák,
b) a balesetből eredő kártérítési követelésekre,
c) a szolgálati jogviszonyból, valamint a nyugdíjigényből eredő követelésekre, ide nem értve az óvadék visszafizetésére irányuló követelést,
d) az 1946. évi augusztus hó 1. napján vagy azt követően teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás címén támasztott követelésekre.
e) a családi vagy öröklési jogon alapuló követelésekre.
f) a bűncselekményből vagy tiltott cselekményből eredő kártérítési követelésekre,
(3) A (2) bekezdésben felsorolt követelések is az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás alá esnek, ha azokat a jelen rendelet hatálybalépésétől, amennyiben pedig a hatálybalépés után járnak le, a lejárattól számított hat hónap alatt bírói úton nem érvényesítik, kivéve, ha az említett hat hónap alatt a felek a követelést egyességgel, elismeréssel vagy egyéb megállapodással fenntartják, illetőleg megújítják.
III. A korlátozások következményei
5. § (1) A jelen rendeletben meghatározott korlátozó rendelkezések kiterjednek a főkövetelés mellett követelhető járulékos követelésekre is, ideértve az esetleges per- és végrehajtási költségeket is.
(2) A jelen rendeletnek a követelések érvényesítését korlátozó rendelkezések nem lehet alkalmazni, ha a perben az ugyanazon jogviszonyból eredő követelést akár viszontkeresettel, akár beszámítási kifogással érvényesítik.
6. § (1) A jelen rendelet értelmében bírói úton nem érvényesíthető követelésre vonatkozó keresetei vagy fizetési meghagyás kibocsátása iránt beadott kérelmet a bíróság visszautasítja, az ilyen követelés iránt a jelen rendelet hatálybalépésekor már folyamatban levő pert pedig hivatalból felfüggeszti.
(2) A jelen rendelet értelmében bírói úton nem érvényesíthető követelés biztosítása vagy kielégítése céljából végrehajtást elrendelni (végrehajtható kiadmányt kiállítani) vagy végrehajtást foganatosítani nem szabad; az esetleg már folyamatban levő végrehajtási eljárást meg kell szűntetni.
7. § (1) A jelen rendeletnek a követelések bírói úton való érvényesítését kizáró rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a döntőbizottsági és más hatósági eljárásokban is.
(2) A zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elves/leli üzlethelyiségek, berendezési (felszerelési) tárgyak, valamint áru- és anyagkészletek visszabocsátása iránti eljárásban a jelen rendeletet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2. § d) pontjában meghatározott kivételt a közületnek a német megszállás megszűnésekor fennálló vagy az az után bekövetkezett birtoklása esetében kell alkalmazni.
8. § (1) Ha valamely perben az alperes valószínűsíti, hogy a vele szemben érvényesített követeléssel azonos jogcímen alapuló vagy habár más jogcímen nyugvó, de a vele szemben érvényesített követeléssel gazdaságilag összefüggő jogügyletből eredő saját követelését akár a jelen rendelet következtében, akár más jogszabály folytán bírói úton nem érvényesítheti, a bíróság az alperes kérelmére a felperes hozzájárulása nélkül is az 1911. I. tc. 397. §-ának első bekezdésében foglalt korlátozásokra tekintet nélkül megengedheti a kötelezettségnek részletekben való teljesítését vagy a teljesítésre a méltányosságnak megfelelő határidőt szabhat avagy a pert megfelelő időre, de legfeljebb az alperes követelésének érvényesítését kizáró jogszabály hatálybanlétének tartamára felfüggesztheti.
(2) A bíróság az (1) bekezdés alapján előterjesztett kérelem tárgyában a peres felek teljesítőképességének, a korábban esetleg már teljesített szolgáltatások mértékének és az eset összes körülményeinek figyelembevételével, a méltányosságnak megfelelően határoz.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményeket, dl a bíróság, amely a perben elsőfokon határozott, a végrehajtás során is megadhatja s ehhez képest a már folyamatban levő végrehajtási eljárást egészen vagy részben fel is függesztheti, illetőleg a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályát - amennyiben azok alapján még kielégítés nem történt - egészen vagy részben megszüntetheti. A végrehajtási eljárás során előterjesztett ilyen kérelem tárgyában a bíróság a felek meghallgatása után végzéssel határoz; az előterjesztésnek a végrehajtási eljárás folytatására halasztó hatálya van.
IV. Hatálybalépés - Hatályukat vesztő jogszabályok
9. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba rendelkezéseit a már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik: az egyes követelések bírói úton való érvényesítésének korlátozásáról szóló 4710/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 76. szám),
az állam, a törvényhatóságok, a megyei városok, a községek. továbbá azok intézetei (üzemei) ellen támasztott egyes követelések érvényesítésének korlátozásról szóló 1170/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 31. szám) és az annak kiegészítéséről szóló 4550/1948. és 7030/1948. Korm. rendeletek (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 90. és 145. szám)
a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elvesztett üzlethelyiségek, berendezési (felszerelési) tárgyak, valamint árilés anyagkészletek visszabocsátására vonatkozó rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 3060/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 65. szám) 2. §-a,
az állam és az állami üzemek ellen támasztott egyes követelések érvényesítésének korlátozásáról szóló 12660/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 250. szám), továbbá az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 24910/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 1947. évfolyam, 2. szám), a 2010/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 42. szám) és a 8810/1948. Korm. rendeletnek (Magyar Közlöny 192. szám) a 12660/1946. ME rendelet kiterjesztésére vonatkozó része,
a német megszállás megszűnése és az 1946. évi július hó 28. napja között áruszállításból és munkateljesítésből keletkezett egyes állami tartozások és követelések bejelentéséről szóló 1910/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 37. szám) 9. §-a,
a Magyar Folyam- és Tengerhajórzási Rt., valamint a Magyar Árucsereforgalmi Intézet Rt. egyes követeléseiről és tartozásairól, továbbá az 1910/1947. ME rendelet módosításáról szóló 3140/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 57. szám) 2. §-a,
az. egyes vállalatok ellen támasztott követelések érvényesítésének korlátozásáról szóló 6100/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny 113. szám) 1-3. §-a és 4. §-ának a 12660/1946. ME rendelet kiegészítésére vonatkozó része,
a bírói érvényesítésből kizárt egyes követelésekkel kapcsolatos rendelkezésekről szóló 6290/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 113. szám) 1. és 2. §-a, továbbá az említett rendelet hatályának kiterjesztéséről szóló 12750/1947. Korm. és a 6570/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 247., illetőleg 184. szám),
az önkormányzatok ellen támasztott egyes követelések érvényesítésének korlátozásáról szóló 7350/1947. ME rendelet (Magvar Közlöny Rendeletek Tára 141. szám) 1. §-a,
az egyes követelések érvényesítésének korlátozásáról szóló jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításáról szóló 9920/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 183. szóm),
a Magyar Országos Szövetkezeti Központ elleni egyes követelések bejelentéséről és érvényesítésének korlátozásáról szóló 2800/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 57. szám) 1-5. és 7-8. §-a,
a Magyar Dunántúli Villamossági Részvénytársaság ellen támasztott egyes követelések bejelentéséről és érvényesítésének korlátozásáról szóló 3.560/1948. Korm. számú rendeletnek Magyar Közlöny - Rendeletek Tála 73. szám) a 12660/1946. ME rendelet kiterjesztésére vonatkozó része,
az egyes birtokrendező mérnöki munkadíjak érvényesítésének korlátozásáról szóló 5100/1948. Korm. rendeletnek Magyar Közlöny - Rendeletek Tára t03. szám) a 12660/1046. ME rendelet kiterjesztésére vonatkozó része,
a társadalombiztosító intézetek elleni egyes követelések érvényesítésének korlátozásáról szóló 5460/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 108. szám),
a háborús helyzet következtében beszolgáltatott rádiók elvesztéséből eredő kártérítési követelések érvényesítésének kizárásáról szóló 7120/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 146. szám).
(3) Ahol valamely jogszabály a fenti (2) bekezdés által hatályon kívül helyezett jogszabályra utal, ahelyett a jelen rendelet megfelelő rendelkezését kell érteni.
(4) A jelen rendelet nem érinti a követelések érvényesítésének korlátozása tárgyában fennálló azoknak a rendeleteknek a hatályát, amelyeknek hatályon kívül helyezése iránt a jelen (2) bekezdése nem rendelkezik.
Budapest, 1948. évi december hó 23-án.
Dobi István s. k.,
miniszterelnök