Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

1/1967. (XII. 19.) NIM-MÉM együttes rendelet

a villamosműhöz tartozó vezeték és erdő keresztezésének és megközelítésének szabályozásáról

A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet 36. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állami tulajdonban levő villamosműhöz tartozó vezetéknek - föld feletti vezeték esetén tartószerkezeteinek is (a továbbiakban: vezeték) erdőterületen való létesítését, üzembentartását és az ezzel kapcsolatos fakitermelési eljárást, valamint az erdőnyiladék művelését - az utak és vasutak mentén levő fasorok tekintetében - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőkben szabályozzuk:[1]

A rendelet hatálya

1. §[2] E rendeletet vezetéknek az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban EVT) hatálya alá eső erdőn és fásításon - beleértve az utak és vasutak mentén levő fasorokat -, továbbá mezőgazdasági cellulóznyárfa telepítéseken (a továbbiakban együtt: erdő) vezetékjog alapján (VET 9. §) való létesítése, karbantartása, üzembentartása során kell alkalmazni.

Előkészítő munkálatok

2. § (1) A vezeték beruházója a vezeték részére szükséges erdőnyiladék hozzávetőleges nagyságát és a vezeték létesítésének előrelátható idejét az erdő kezelőjével, használójával (a továbbiakban együtt: kezelő), az erdő kezelője pedig a vezetéklétesítés erdészeti téren várható hozzávetőleges költségkihatásait - több változat esetén valamennyi változatra - a vezeték beruházójával a területfelhasználási engedély megadására irányuló eljárás során, legkésőbb a helyszíni szemlén köteles közölni, aki ezt a jegyzőkönyvbe felvenni tartozik. A helyszíni szemlén felmerülő új nyomvonal változat esetén a kezelő a hozzávetőleges költségkihatásról 15 napon belül nyilatkozhat.

(2) A vezeték beruházója köteles a vezeték létesítési időpontjában vagy nyomvonalában beálló esetleges változtatást az erdő kezelőjével haladéktalanul közölni.

(3) A beruházótól kapott tájékoztatás alapján az erdő kezelője az erdőnyiladék területéről szükséges fakitermelést üzemterve vagy éves terve összeállításánál figyelembe venni tartozik.

(4) Amennyiben valamilyen okból a vezeték létesítése végleg elmarad, vagy a meglevő vezeték véglegesen lebontásra kerül, a vezeték beruházója, illetőleg az üzembentartója köteles erről a vezetékjoggal érintett erdő kezelőjét késedelem nélkül, írásban értesíteni.

(5) Az előmunkálatok végzése és a nyomvonal kitűzése céljából szükséges egyes fák kivágásához - ha az ellen az erdő kezelője a helyszíni szemle során fenntartással nem élt - külön engedély nem szükséges, de a fakitermelés megkezdéséről az erdő kezelőjét legalább három nappal előbb értesíteni kell.

A nyiladéklétesítési tervdokumentáció

3. § (1) Erdőnek vezetékkel való keresztezéséről vagy megközelítéséről az erdő kezelője részére - út és vasút menti fasorok keresztezésétől eltekintve - nyiladéklétesítési tervdokumentációt kell készíteni.

(2) A nyiladéklétesítési tervdokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a)[3] a földmérési alaptérképnek megfelelő méretarányú (1 : 2000 vagy 1 : 4000 méretarányú; az átmenetileg használatban maradt kataszteri térképek esetén 1 : 200 vagy 1 : 2880 méretarányú) helyszínrajz olyan részletességgel, hogy abból az érintett erdőterület helye megállapítható és azonosítható legyen,

b) az erdőnyiladék szélességének megállapítására fakitermelési elvi rajz,

c)[4] területkimutatás az alábbi adatokkal:

- ingatlannyilvántartási tulajdoni lap száma, bejegyzés sorszáma (telekkönyvi betétszám, sorszám), helyrajzi szám,

- a földrészlet ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) területe,

- a földrészlet ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosának (telekkönyvi tulajdonosának) neve és lakcíme,

- a földrészlet ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) művelési ága,

- a kitermelendő erdőnyiladék szélessége,

- a kitermelendő erdőnyiladék területe (m2 vagy négyszögöl),

d) a vezetéklétesítés megkezdésének tervezett időpontja.

(3) Az EVT 3. §-ának b) pontja szerint fásítás keresztezése esetén a fák kitermelésére vonatkozó igényt a vezeték beruházója, illetőleg üzembentartója a keresztezés helyének és a létesítés kezdő időpontjának megjelölésével a fásítás kezelőjével tartozik közölni.

Az erdőnyiladék létesítése és fenntartása

4. § (1) A nyiladéklétesítési tervdokumentációt a vezeték beruházója 3 példányban köteles megküldeni a területileg illetékes állami erdőgazdaságnak és erről a kezelőt értesíteni.

(2) A nyiladéklétesítési tervdokumentációt a fakitermelés megkezdését megelőző év május 31-ig kell benyújtani. Népgazdaságilag indokolt esetben ettől a rendelkezéstől el lehet térni.

(3) Az állami erdőgazdaság gondoskodik a nyiladéklétesítési tervdokumentáció szerinti fakitermelésnek az éves fakitermelési tervbe való beállításáról és erről a beruházót a tervdokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti.

5. § (1) Az erdő kezelője az éves fakitermelési terv alapján az erdőnyiladék területéről a fát olyan időben köteles kitermelni és elszállítani, hogy a vezeték létesítése a megkezdésére kitűzött időponttól kezdve, akadálymentesen elvégezhető legyen.

(2)[5] Népgazdaságilag indokolt sürgős esetben [4. § (2) bekezdése] az erdő kezelőjének az éves fakitermelési tervébe be nem állított erdőnyiladék fakitermelését is el kell végezni. A sürgősséget a beruházó felügyeleti hatóságának határozata állapítja meg. Az erdő kezelője ezen határozat alapján az EVT 15. §-a és az EVT végrehajtásáról szóló 33/1962. (XI. 12.) Korm. rendelet 57. §-a szerint köteles eljárni.

6. § (1) Meglevő vezeték közelében erdő telepítése esetén az erdő beruházójának gondoskodnia kell a vezeték nyiladékának biztosításáról.

(2) Az erdőtelepítés megkezdéséről a beruházó a vezeték üzembentartóját előzetesen értesíteni tartozik.

7. § (1) A vezeték részére szolgáló erdőnyiladék célszerű műveléséről az erdő kezelője gondoskodik. Az erdőnyiladékban csak 3 m-nél magasabbra nem növő növényzet telepíthető. A már telepített, 3 m-nél magasabbra növő növényeket az erdő kezelője tartozik túlnövés esetén kitermelni.

(2) Ha nem művelt nyiladékban a vezeték biztonsága érdekében a feltörő növényzet eltávolítása (nyiladéktisztítás) válik szükségessé, annak elvégzésére az üzemeltetőnek az erdő kezelőjét fel kell szólítania. Az erdő kezelőjének a felszólítás vételétől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell a nyiladéktisztítási munka vállalása felől.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felszólításra az erdő kezelője a munka elvégzését egy éven belüli határidőre nem, vagy csak térítés ellenében vállalja, továbbá, ha a nyiladéktisztítást a vállalat határidőre nem végzi el, a szükséges munkák elvégzéséről a nyilatkozattételre nyitva álló határidőnek, illetve a vállalt, de el nem végzett munka határidejének lejártától számított 90 nap elteltével a vezeték üzembentartója saját költségén gondoskodhat. Ilyen esetben a nyiladéktisztítás során kitermelt növényanyaggal, hulladékkal stb. az üzembentartó rendelkezik, azt az erdő kezelőjével elszámolni nem tartozik.

(4) A nyiladékok tisztításával kapcsolatos munkálatok megkezdésének időpontját és előrelátható tartamát az üzemeltető az erdő kezelőjének 30 nappal előbb bejelenteni köteles.

(5) Meglevő erdőnyiladék szabványossá tétele céljából szükséges fakitermelést az erdő kezelője a vezeték üzembentartójának az év május 31. napjáig közölt felhívására tartozik ugyanazon évi fakitermelési tervébe beállítani és elvégezni.

(6) Az erdőnyiladékban a vezeték biztonságát veszélyeztető, az üzembentartó által meghatározott egyes fák kitermelését - az üzembentartó és az erdő kezelője együttes helyszíni szemléje alapján - az erdő kezelője az üzembentartó által megjelölt időpontig köteles elvégezni.

(7) Az (5) és (6) bekezdésekben szabályozott fakitermelés során a vezeték üzembentartójának az élet- és vagyonbiztonság céljából adott szakmai útmutatásait meg kell tartani. E célból a fakitermelési munkák megkezdésének időpontját és - nagyobb munka esetén - ütemezését az üzembentartóval 15 nappal előbb írásban közölni kell.

(8) Ha az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott munkálatokat az erdő kezelője a vezeték üzembentartója által megadott határidőre nem végzi el, a vezeték üzembentartója jogosult a munkálatokat elvégezni. Ebben az esetben a fa az erdő kezelőjét illeti, de az köteles a vezeték üzembentartója részére a kitermelés költségét, legfeljebb a kitermelt faanyag tőmelletti értéke mértékéig megtéríteni.

(9) Amennyiben az erdő kezelője által végzett (5)-(6) bekezdések szerinti kitermelés esetében a munka költségeit a kitermelt faanyag tőmelletti értéke nem fedezi, a vezeték üzembentartója a különbözetet köteles megtéríteni a kezelő számára.

8. § (1) A vezeték üzembentartója (megbízottja) jogosult a vezeték ellenőrzése és karbantartása céljából az erdőbe külön engedély nélkül bejárni. Nagyobb átalakítások vagy javítások végzését az üzembentartó - a munka rövid közlésével - köteles az erdő kezelőjének 15 nappal előbb bejelenteni.

(2) Üzemzavar megakadályozására vagy megszüntetésére a vezetéken szükséges sürgős munkálatokat a vezeték üzembentartója előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti.

9. § (1) A VET 10. § (1) bekezdésében foglalt munkálatok elvégzéséről az üzembentartó az erdő kezelőjét 15 nappal előbb írásban értesíteni köteles. Az erdő kezelője a munkálatok végzéséhez szakmai utasítást köteles adni és az üzembentartó a munkálatokat eszerint tartozik elvégezni.

(2) Sürgős szükség esetén az (1) bekezdés szerinti munkálatokat a vezeték üzembentartója az erdő kezelőjének rövidebb vagy egyidejű értesítése mellett is elvégezheti.

10. § A vezeték beruházója, tervezője, kivitelezője, üzembentartója által végzett fakitermelés, gallyazás stb. esetén a kitermelt faanyagnak az erdő kezelője részére való átadása a kitermelés tényének és a faanyag helyének közlésével történik.

11. § Föld alatti vezeték esetében

a) a beruházó köteles a vezeték irányváltozási pontjait a föld felszínén jól látható módon és időtállóan megjelölni,

b) az erdő kezelője pedig a föld alatti vezeték környezetébe az MSZ 13 202 számú szabványban megjelölt távolságon belül erdőt nem létesíthet.

12. § (1) A vezeték beruházója a vezeték létesítéséhez szükséges erdőnyiladék faállományának kitermelésével kapcsolatban - ha a kitermelt faanyag tőmelletti értéke nem fedezi a kitermelés költségét - köteles az erdő kezelőjének a kitermelés költsége és a faanyag tőmelletti értéke közötti különbözetet kártalanítás címén megtéríteni.

(2) A vezeték részére szolgáló erdőnyiladéknak befejezetlen erdősítés területén való létesítése esetén a vezeték beruházója az erdőtelepítés beruházója részére a telepítéssel és gondozással tényleg felmerült költségnek az erdőnyiladék területére eső részét - az erdőművelési munkák elszámolására a kitermelés időpontjában érvényes szabályozás figyelembevételével - köteles megtéríteni.

(3)[6] Ha a vezeték beruházója vagy üzembentartója a fakitermelést az erdő kezelőjének szakmai útmutatásától eltérően végzi és ennek következtében a kitermelt faanyag megsemmisül, vagy értékcsökkenést szenved, a beálló értékcsökkenést, illetve a megsemmisült faanyag erdei érték- és árszabályzat rendelkezései szerint megállapított tőmelletti értékét az erdő kezelőjének megfizetni köteles. [1/1965. (VII. 24.) PM-IM rendelet 11. §-ának (3) bekezdése.]

Vegyes rendelkezések

13. § (1) A vezeték beruházója, illetve üzembentartója a vezeték létesítése és karbantartása során az erdő kezelőjének jogtalanul okozott kár helyreállításáról haladéktalanul köteles gondoskodni, vagy az okozott kárt megtéríteni.

(2) A vezetékjog alapján létesítéssel és üzembentartással okozott károkat az 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 18. § (2) bekezdésének megfelelően kell megtéríteni. Az erdő kezelője (használója) az erdei munkálatok során a vezetéken okozott rongálást köteles a vezeték üzembentartójának haladéktalanul jelenteni. Az ennek, valamint a 7. § (5) és (6) bekezdéseiben meghatározott munkák elvégzésének elmulasztása miatt a vezeték megsérülése vagy üzemzavara folytán keletkezett kár megtérítésére nézve a kártérítés általános szabályai az irányadók.

14. § Ez a rendelet 1968. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit alkalmazni kell az erdőt keresztező vagy megközelítő meglevő vezetékekre is.

Lábjegyzetek:

[1] Az 1962. évi IV törvényt az 1994. évi XLVIII. törvény, a 40/1962. (XI.11.) Korm. rendeletet pedig a 34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

[2] Az 1961. évi VII. törvényt az 1996. évi LIV. és LV. törvény hatályon kívül helyezte.

[3] A 3. § (2) bekezdése a) pontja a 6/1969. (III.31.) MÉM rendelet 3. § (2) bekezdésének a) pontjával módosított szöveg.

[4] A 3. § (2) bekezdés c) pontja az 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 48-49. §-ának megfelelően módosított szöveg.

[5] A hivatkozott kormányrendelet hatályon kívül helyezte a 73/1981. (XII.29.) MT rendelet.

[6] A hivatkozott együttes rendeletet hatályon kívül helyezte a 33/1976. (IX.5.) MT rendelet 62. §-a.

Tartalomjegyzék