1/1967. (XII. 19.) NIM-MÉM együttes rendelet

a villamosműhöz tartozó vezeték és erdő keresztezésének és megközelítésének szabályozásáról

A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet 36. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állami tulajdonban levő villamosműhöz tartozó vezetéknek - föld feletti vezeték esetén tartószerkezeteinek is (a továbbiakban: vezeték) erdőterületen való létesítését, üzembentartását és az ezzel kapcsolatos fakitermelési eljárást, valamint az erdőnyiladék művelését - az utak és vasutak mentén levő fasorok tekintetében - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőkben szabályozzuk:[1]

A rendelet hatálya

1. §[2] E rendeletet vezetéknek az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban EVT) hatálya alá eső erdőn és fásításon - beleértve az utak és vasutak mentén levő fasorokat -, továbbá mezőgazdasági cellulóznyárfa telepítéseken (a továbbiakban együtt: erdő) vezetékjog alapján (VET 9. §) való létesítése, karbantartása, üzembentartása során kell alkalmazni.

Előkészítő munkálatok

2. § (1) A vezeték beruházója a vezeték részére szükséges erdőnyiladék hozzávetőleges nagyságát és a vezeték létesítésének előrelátható idejét az erdő kezelőjével, használójával (a továbbiakban együtt: kezelő), az erdő kezelője pedig a vezetéklétesítés erdészeti téren várható hozzávetőleges költségkihatásait - több változat esetén valamennyi változatra - a vezeték beruházójával a területfelhasználási engedély megadására irányuló eljárás során, legkésőbb a helyszíni szemlén köteles közölni, aki ezt a jegyzőkönyvbe felvenni tartozik. A helyszíni szemlén felmerülő új nyomvonal változat esetén a kezelő a hozzávetőleges költségkihatásról 15 napon belül nyilatkozhat.

(2) A vezeték beruházója köteles a vezeték létesítési időpontjában vagy nyomvonalában beálló esetleges változtatást az erdő kezelőjével haladéktalanul közölni.

(3) A beruházótól kapott tájékoztatás alapján az erdő kezelője az erdőnyiladék területéről szükséges fakitermelést üzemterve vagy éves terve összeállításánál figyelembe venni tartozik.

(4) Amennyiben valamilyen okból a vezeték létesítése végleg elmarad, vagy a meglevő vezeték véglegesen lebontásra kerül, a vezeték beruházója, illetőleg az üzembentartója köteles erről a vezetékjoggal érintett erdő kezelőjét késedelem nélkül, írásban értesíteni.

(5) Az előmunkálatok végzése és a nyomvonal kitűzése céljából szükséges egyes fák kivágásához - ha az ellen az erdő kezelője a helyszíni szemle során fenntartással nem élt - külön engedély nem szükséges, de a fakitermelés megkezdéséről az erdő kezelőjét legalább három nappal előbb értesíteni kell.

A nyiladéklétesítési tervdokumentáció

3. § (1) Erdőnek vezetékkel való keresztezéséről vagy megközelítéséről az erdő kezelője részére - út és vasút menti fasorok keresztezésétől eltekintve - nyiladéklétesítési tervdokumentációt kell készíteni.

(2) A nyiladéklétesítési tervdokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a)[3] a földmérési alaptérképnek megfelelő méretarányú (1 : 2000 vagy 1 : 4000 méretarányú; az átmenetileg használatban maradt kataszteri térképek esetén 1 : 200 vagy 1 : 2880 méretarányú) helyszínrajz olyan részletességgel, hogy abból az érintett erdőterület helye megállapítható és azonosítható legyen,

b) az erdőnyiladék szélességének megállapítására fakitermelési elvi rajz,

c)[4] területkimutatás az alábbi adatokkal:

- ingatlannyilvántartási tulajdoni lap száma, bejegyzés sorszáma (telekkönyvi betétszám, sorszám), helyrajzi szám,

- a földrészlet ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) területe,

- a földrészlet ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosának (telekkönyvi tulajdonosának) neve és lakcíme,

- a földrészlet ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) művelési ága,

- a kitermelendő erdőnyiladék szélessége,

- a kitermelendő erdőnyiladék területe (m2 vagy négyszögöl),

d) a vezetéklétesítés megkezdésének tervezett időpontja.

(3) Az EVT 3. §-ának b) pontja szerint fásítás keresztezése esetén a fák kitermelésére vonatkozó igényt a vezeték beruházója, illetőleg üzembentartója a keresztezés helyének és a létesítés kezdő időpontjának megjelölésével a fásítás kezelőjével tartozik közölni.

Az erdőnyiladék létesítése és fenntartása

4. § (1) A nyiladéklétesítési tervdokumentációt a vezeték beruházója 3 példányban köteles megküldeni a területileg illetékes állami erdőgazdaságnak és erről a kezelőt értesíteni.

(2) A nyiladéklétesítési tervdokumentációt a fakitermelés megkezdését megelőző év május 31-ig kell benyújtani. Népgazdaságilag indokolt esetben ettől a rendelkezéstől el lehet térni.

(3) Az állami erdőgazdaság gondoskodik a nyiladéklétesítési tervdokumentáció szerinti fakitermelésnek az éves fakitermelési tervbe való beállításáról és erről a beruházót a tervdokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti.

5. § (1) Az erdő kezelője az éves fakitermelési terv alapján az erdőnyiladék területéről a fát olyan időben köteles kitermelni és elszállítani, hogy a vezeték létesítése a megkezdésére kitűzött időponttól kezdve, akadálymentesen elvégezhető legyen.

(2)[5] Népgazdaságilag indokolt sürgős esetben [4. § (2) bekezdése] az erdő kezelőjének az éves fakitermelési tervébe be nem állított erdőnyiladék fakitermelését is el kell végezni. A sürgősséget a beruházó felügyeleti hatóságának határozata állapítja meg. Az erdő kezelője ezen határozat alapján az EVT 15. §-a és az EVT végrehajtásáról szóló 33/1962. (XI. 12.) Korm. rendelet 57. §-a szerint köteles eljárni.

6. § (1) Meglevő vezeték közelében erdő telepítése esetén az erdő beruházójának gondoskodnia kell a vezeték nyiladékának biztosításáról.

(2) Az erdőtelepítés megkezdéséről a beruházó a vezeték üzembentartóját előzetesen értesíteni tartozik.

7. § (1) A vezeték részére szolgáló erdőnyiladék célszerű műveléséről az erdő kezelője gondoskodik. Az erdőnyiladékban csak 3 m-nél magasabbra nem növő növényzet telepíthető. A már telepített, 3 m-nél magasabbra növő növényeket az erdő kezelője tartozik túlnövés esetén kitermelni.

(2) Ha nem művelt nyiladékban a vezeték biztonsága érdekében a feltörő növényzet eltávolítása (nyiladéktisztítás) válik szükségessé, annak elvégzésére az üzemeltetőnek az erdő kezelőjét fel kell szólítania. Az erdő kezelőjének a felszólítás vételétől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell a nyiladéktisztítási munka vállalása felől.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felszólításra az erdő kezelője a munka elvégzését egy éven belüli határidőre nem, vagy csak térítés ellenében vállalja, továbbá, ha a nyiladéktisztítást a vállalat határidőre nem végzi el, a szükséges munkák elvégzéséről a nyilatkozattételre nyitva álló határidőnek, illetve a vállalt, de el nem végzett munka határidejének lejártától számított 90 nap elteltével a vezeték üzembentartója saját költségén gondoskodhat. Ilyen esetben a nyiladéktisztítás során kitermelt növényanyaggal, hulladékkal stb. az üzembentartó rendelkezik, azt az erdő kezelőjével elszámolni nem tartozik.

(4) A nyiladékok tisztításával kapcsolatos munkálatok megkezdésének időpontját és előrelátható tartamát az üzemeltető az erdő kezelőjének 30 nappal előbb bejelenteni köteles.

(5) Meglevő erdőnyiladék szabványossá tétele céljából szükséges fakitermelést az erdő kezelője a vezeték üzembentartójának az év május 31. napjáig közölt felhívására tartozik ugyanazon évi fakitermelési tervébe beállítani és elvégezni.

(6) Az erdőnyiladékban a vezeték biztonságát veszélyeztető, az üzembentartó által meghatározott egyes fák kitermelését - az üzembentartó és az erdő kezelője együttes helyszíni szemléje alapján - az erdő kezelője az üzembentartó által megjelölt időpontig köteles elvégezni.

(7) Az (5) és (6) bekezdésekben szabályozott fakitermelés során a vezeték üzembentartójának az élet- és vagyonbiztonság céljából adott szakmai útmutatásait meg kell tartani. E célból a fakitermelési munkák megkezdésének időpontját és - nagyobb munka esetén - ütemezését az üzembentartóval 15 nappal előbb írásban közölni kell.

(8) Ha az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott munkálatokat az erdő kezelője a vezeték üzembentartója által megadott határidőre nem végzi el, a vezeték üzembentartója jogosult a munkálatokat elvégezni. Ebben az esetben a fa az erdő kezelőjét illeti, de az köteles a vezeték üzembentartója részére a kitermelés költségét, legfeljebb a kitermelt faanyag tőmelletti értéke mértékéig megtéríteni.

(9) Amennyiben az erdő kezelője által végzett (5)-(6) bekezdések szerinti kitermelés esetében a munka költségeit a kitermelt faanyag tőmelletti értéke nem fedezi, a vezeték üzembentartója a különbözetet köteles megtéríteni a kezelő számára.

8. § (1) A vezeték üzembentartója (megbízottja) jogosult a vezeték ellenőrzése és karbantartása céljából az erdőbe külön engedély nélkül bejárni. Nagyobb átalakítások vagy javítások végzését az üzembentartó - a munka rövid közlésével - köteles az erdő kezelőjének 15 nappal előbb bejelenteni.

(2) Üzemzavar megakadályozására vagy megszüntetésére a vezetéken szükséges sürgős munkálatokat a vezeték üzembentartója előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti.

9. § (1) A VET 10. § (1) bekezdésében foglalt munkálatok elvégzéséről az üzembentartó az erdő kezelőjét 15 nappal előbb írásban értesíteni köteles. Az erdő kezelője a munkálatok végzéséhez szakmai utasítást köteles adni és az üzembentartó a munkálatokat eszerint tartozik elvégezni.

(2) Sürgős szükség esetén az (1) bekezdés szerinti munkálatokat a vezeték üzembentartója az erdő kezelőjének rövidebb vagy egyidejű értesítése mellett is elvégezheti.

10. § A vezeték beruházója, tervezője, kivitelezője, üzembentartója által végzett fakitermelés, gallyazás stb. esetén a kitermelt faanyagnak az erdő kezelője részére való átadása a kitermelés tényének és a faanyag helyének közlésével történik.

11. § Föld alatti vezeték esetében

a) a beruházó köteles a vezeték irányváltozási pontjait a föld felszínén jól látható módon és időtállóan megjelölni,

b) az erdő kezelője pedig a föld alatti vezeték környezetébe az MSZ 13 202 számú szabványban megjelölt távolságon belül erdőt nem létesíthet.

12. § (1) A vezeték beruházója a vezeték létesítéséhez szükséges erdőnyiladék faállományának kitermelésével kapcsolatban - ha a kitermelt faanyag tőmelletti értéke nem fedezi a kitermelés költségét - köteles az erdő kezelőjének a kitermelés költsége és a faanyag tőmelletti értéke közötti különbözetet kártalanítás címén megtéríteni.

(2) A vezeték részére szolgáló erdőnyiladéknak befejezetlen erdősítés területén való létesítése esetén a vezeték beruházója az erdőtelepítés beruházója részére a telepítéssel és gondozással tényleg felmerült költségnek az erdőnyiladék területére eső részét - az erdőművelési munkák elszámolására a kitermelés időpontjában érvényes szabályozás figyelembevételével - köteles megtéríteni.

(3)[6] Ha a vezeték beruházója vagy üzembentartója a fakitermelést az erdő kezelőjének szakmai útmutatásától eltérően végzi és ennek következtében a kitermelt faanyag megsemmisül, vagy értékcsökkenést szenved, a beálló értékcsökkenést, illetve a megsemmisült faanyag erdei érték- és árszabályzat rendelkezései szerint megállapított tőmelletti értékét az erdő kezelőjének megfizetni köteles. [1/1965. (VII. 24.) PM-IM rendelet 11. §-ának (3) bekezdése.]

Vegyes rendelkezések

13. § (1) A vezeték beruházója, illetve üzembentartója a vezeték létesítése és karbantartása során az erdő kezelőjének jogtalanul okozott kár helyreállításáról haladéktalanul köteles gondoskodni, vagy az okozott kárt megtéríteni.

(2) A vezetékjog alapján létesítéssel és üzembentartással okozott károkat az 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 18. § (2) bekezdésének megfelelően kell megtéríteni. Az erdő kezelője (használója) az erdei munkálatok során a vezetéken okozott rongálást köteles a vezeték üzembentartójának haladéktalanul jelenteni. Az ennek, valamint a 7. § (5) és (6) bekezdéseiben meghatározott munkák elvégzésének elmulasztása miatt a vezeték megsérülése vagy üzemzavara folytán keletkezett kár megtérítésére nézve a kártérítés általános szabályai az irányadók.

14. § Ez a rendelet 1968. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit alkalmazni kell az erdőt keresztező vagy megközelítő meglevő vezetékekre is.