16/1982. (XII. 30.) EüM rendelet

a gombával kapcsolatos közegészségügyi szabályokról[1]

Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokra vonatkozó 1022/1976. (VII. 11.) MT. határozat 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a belügyminiszterrel, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:[2]

1. § A rendelet hatálya kiterjed a gomba termesztésére, a termesztett és a szabadon termő gomba (a továbbiakban együtt: gomba) emberi fogyasztásra történő felvásárlására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára (a továbbiakban együtt: forgalomba hozatal), feldolgozására, valamint a vendéglátás és minden más étkeztetési forma (a továbbiakban együtt: vendéglátás) keretében történő felhasználására.

2. § (1) Gombát csak az egészségre ártalmas anyagoktól mentes helyen és körülmények között szabad termeszteni.

(2)[3] A gomba termesztésének helyét és körülményeit, továbbá a termesztési tevékenységet a területileg illetékes tisztiorvos (a továbbiakban: felügyelőség) ellenőrizheti; ha az általa észlelt közegészségügyi-járványügyi hiányosság nem küszöbölhető ki, a gombatermesztést megtilthatja.

3. § (1) Forgalomba hozni, feldolgozni, illetőleg vendéglátás során felhasználni

a) a gombavizsgáló szakellenőr (a továbbiakban: szakellenőr) által megvizsgált és emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített (a továbbiakban együtt: minősített) szabadon termő gombát,

b) termesztési igazolással ellátott, ennek hiányában az a) pont szerint minősített termesztett gombát

szabad.

(2) A minősítésről a forgalomba hozatalt, illetőleg a feldolgozást végző gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], gazdasági társulás, gazdasági munkaközösség, egyéb polgári jogi társaság, magánkereskedő (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szerv) vagy magánszemély, a termesztési igazolás kiállításáról a termelő gondoskodik. Ha a gomba forgalomba hozatalában, illetőleg feldolgozásában gazdálkodó szerv és magánszemély együtt vesz részt, a minősítésről a gazdálkodó szerv gondoskodik.

(3) A szárításra szedett szabadon termő gombát friss állapotban kell minősíteni. A szárított gomba válogatása és csomagolása csak szakellenőr felügyelete mellett történhet.

4. § (1) Gombát csak

a) a kereskedelmi hatóság által gombaárusításra kijelölt élelmiszer nagypiacon, piacon, vásárcsarnokban (a továbbiakban együtt: piac),

b) abban az üzletben, amelynek működési engedélye erre kiterjed,

c) annak a magánkereskedőnek a telephelyén, akinek a szakmai üzletköre erre kiterjed,

d) a kereskedelmi hatóság által kijelölt más helyeken szabad árusítani.

(2)[4] Magánszemély szárított gombát közvetlen lakossági fogyasztásra csak gombaszárítási céltanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány birtokában vagy ilyen bizonyítvánnyal rendelkező szakértő folyamatos alkalmazása esetén árusíthat.

(3) A gombát csak más áruktól elkülönítve szabad árusítani. Az árusítás során az egyes gombafajokat egymástól el kell különíteni. A szabadon termő nyers gomba csak ömlesztve, a szárított gomba csak kiszerelve hozható fogalomba. A gyűrűs és a csoportos tuskógombakészlet mellett jól láthatóan el kell helyezni a "20 perc főzés után fogyasztható" feliratot.

5. § (1) A kereskedelmi hatóság közreműködésével a jegyző biztosítja, hogy a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és az árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működjék.

(2) A piacon eladásra szánt szabadon termő gomba teljes készletét az eladó az árusítás megkezdése előtt köteles minősítésre bemutatni a szakellenőrnek. A szakellenőr az emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát térítés nélkül lefoglalja és a megsemmisítéséről gondoskodik, az árusítható gombatételről pedig fajonként árusítási engedélyt állít ki.

(3) Az árusítási engedély az eladó nevét, lakhelyét (székhelyét), a gombafaj nevét, tiszta súlyát, az engedély keltét, továbbá a szakellenőr aláírását és bélyegzőjének lenyomatát tartalmazza. Az árusítási engedély csak a megjelölt piacon és az engedély kiállításának napján érvényes. Az eladó az árusítási engedélyt a gombatétel mellett jól látható helyen köteles elhelyezni.

(4) Árusítási engedély a rendelet mellékletében felsorolt, továbbá azokra a gombafajokra adható, amelyeknek piaci árusítását a piac helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség - az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakvéleménye alapján - engedélyezte.

6. § (1) Gazdálkodó szervezet esetén termesztési igazolásként a szállítólevél elfogadható; egyébként a termelőnek az adatait (név, lakhely, személyi szám), a gomba faját, tiszta súlyát és az átadás időpontját tartalmazó igazolást kell kiállítania, és a forgalomba hozónak átadnia.

(2) A termesztési igazolással nem rendelkező gombatételt a szabadon termő gombára vonatkozó rendelkezések szerint kell minősíteni.

7. §[5][6] A gomba minősítésére, forgalomba hozatalára és feldolgozására a vonatkozó szabványok, a feldolgozás élelmezésegészségügyi és műszaki feltételeire, továbbá a gomba ártalmas vegyi és mikrobiológiai szennyeződésének elhárítására külön jogszabályok az irányadók.

8. § (1) A vendéglátás során való felhasználásra szánt gomba vásárlásakor a felhasználónak be kell szereznie a termesztési igazolást, illetőleg a szakellenőr által kiállított, a gomba faját, tiszta súlyát és az átadás időpontját tartalmazó, aláírással és bélyegzővel ellátott igazolást. Az igazolás nélkül a gomba nem használható fel.

(2) Az igazolást a felhasználónak a felhasználástól számított 15 napig meg kell őriznie, és az ellenőrző szerv kívánságára fel kell mutatnia.

(3) Étel készítésénél a nyers gombát a vásárlástól számított 24 órán belül fel kell használni és addig hűtőtérben vagy szellős, hűvös, száraz helyen kell tárolni. A gombás készétel - a hidegkonyhai termék kivételével - csak a készítés napján értékesíthető.

9. § Ha a gomba forgalomba hozója, feldolgozója vagy a vendéglátás során felhasználója tudomást szerez a forgalmazott, feldolgozott vagy felhasznált gombától eredő megbetegedésről vagy annak gyanújáról, a gombatétel forgalomba hozatalának, feldolgozásának, illetőleg felhasználásának megszüntetése és a gomba maradékának megőrzése mellett haladéktalanul értesíti a felügyelőséget.

10. § (1)[7] A kereskedelmi hatóság közreműködésével - a helyi igényekre is figyelemmel - a jegyző gondoskodik arról, hogy a piaci szakellenőr lakossági szaktanácsadást is végezzen. A lakossági szaktanácsadást - igény esetén - hét végén és munkaszüneti napokon is biztosítani kell. A szaktanácsadást csak szakellenőr végezheti [22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 8. § a) pontja].

(2) A lakossági szaktanácsadást végző szakellenőr az emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát lefoglalja és megsemmisítéséről gondoskodik; a rendelet mellékletében nem szereplő ehető gombafaj esetében a felhasználásra vonatkozóan útmutatást ad.

11. §[8][9] A szakellenőrök képzésére és vizsgáztatására külön jogszabály az irányadó. A szakellenőri képesítéshez kötött feladatokat 1985. december 31-ig felső- vagy középfokú gombaismerői képesítéssel rendelkező személy is elláthatja.

12. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a gombaforgalom szabályozásáról szóló 8200-7/1954. (Eü. K. 16.) EüM utasítás, valamint az egyes tanácsi egészségügyi hatáskörök módosításáról szóló 17/1972. (X. 22.) EüM rendelet 6. §-a hatályát veszti.

Melléklet a 16/1982. (XII. 30.) EüM rendelethez

Az élelmiszer nagypiaci, piaci, vásárcsarnoki árusításra engedélyezett gombafajok jegyzéke:

Tinóru (vargánya) gombák közül:

az összes faj, kivéve

Változékony tinóru (Boletus luridus)

Farkas tinóru (Boletus calopus)

Sátán tinóru (Boletus satanas)

Epeízű tinóru (Tylopilus felleus)

Gyökeres tinóru (Boletus radicans)

Csiperkegombák közül:

az összes faj, kivéve

Sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma)

Tisztaszagú csiperke (Agaricus meleagris)

Őzláb gombák közül:

Nagy őzláb gomba (Macrolepiota procera)

Harmat gombák közül:

Termesztett óriás harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata)

Pereszke gombák közül:

Májusi pereszke (Calocybe gambosa)

Tejpereszke (Leucopaxillus lepistoides)

Lila pereszke (Lepista nuda)

Fenyő pereszke (Tricholoma terreum)

Akácpereszke (Armillaria rickenii)

Laskagombák közül:

Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)

Ördögszekér laskagomba (Pleurotus eryngii)

Galambgombák közül:

Kékhátú galambgomba (Russula cyanoxantha)

Varaszöld galambgomba (Russula virescens)

Tejelőgombák közül:

Rizikék (Lactarius deliciosus, L. sanguifluus)

Tölcsérgombák közül:

Gyűrűs tuskógomba (Armillariella mellea)

Csoportos tuskógomba (Armillariella tabescens)

Szürke tölcsérgomba (Lepista nebularis)

Fülőkegombák közül:

Vörösbarna fülőke (Collybia fusipes)

Tőkegombák közül:

Ízletes tőkegomba (Kuehneromyces mutabilis)

Déli tőkegomba (Agrocybe aegerita)

Szegfűgombák közül:

Mezei szegfűgomba (Marasmius oreades)

Gerebengombák közül:

Sárga gerebengomba (Hydnum repandum)

Róka- és trombitagombák közül:

Sárga rókagomba (Contharellus cibarius)

Sötét trombitagomba (Craterellus cornucopioides)

Galócagombák közül:

Császárgomba (Amanita caesarea)

Pöfeteggombák közül:

Bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum)

Óriás pöfeteg (Langermannia gigantea)

Kucsmagombák közül:

az összes faj.