26/1982. (XII. 13.) MÉM rendelet

a növényvédelemről szóló 1968. évi 32. számú törvényerejű rendelet és a 44/1968. (XII. 6.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában megjelent 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet módosításáról

A növényvédelemről szóló 44/1968. (XII. 6.) Korm. számú rendelet 6. §-a (2) bekezdésében és a 7/1976. (IV. 6.) MT számú rendelet 4. §-a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

1. §

A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közérdekű védekezés elrendelésére illetékességi területén a növényvédelmi és agrokémiai állomás vezetője (a megyei, fővárosi növényvédelmi és agrokémiái főfelügyelő), valamint a körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelő jogosult."

2. §

Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelő, valamint a karantén felügyelő köteles ellátni a társadalmi, állami és közérdekű védekezés végrehajtásának, továbbá a zárlati, termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozások megtartásának ellenőrzését."

3. §

Az R. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A belső és külső karantén szolgálattal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat a növényvédelmi és agrokémiai állomások laboratóriumai, a növényvédelmi határkirendeltségek labortóriumai, irányító és felügyeleti jogkörrel pedig a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ laboratóriumai (a továbbiakban: laboratórium) végzik."

4. §

Az R. 19. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép;

"(2) A termelő köteles törzstelepeire [(1) bekezdés f) pont] a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáshoz intézett kérelmében virológiai vizsgálatot kérni, az (1) bekezdésben említett egyéb szaporítóanyag termőterületeit pedig köteles bejelenteni. A virológiái vizsgálatokra irányuló kérelmet minden év január 31-ig kell benyújtani, a termelőterületeket pedig minden év május 15-ig kell bejelenteni."

5. §

Az R. 20. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előző §-ban meghatározott szaporítóanyagok termelésének és forgalmazásának ellenőrzése során)

"d) a gyümőlcs-törzstelepeket évente egy alkalommal, július 15-ig, a szőlő-törzstelepeket évente két alkalommal június 1. és szeptember 15. közötti időpontban, egyéb törzstelepet évente egy alkalommal szeptember 30-ig növényvédelmi vizsgálatban kell részesíteni. A törzstelepek kijelölt egyedeit a fenti időpontokon túl külön virológiai ellenőrzésben is kell részesíteni."

6. §

Az R. 35. §-a előtti cím "Előrejelzés"-re változik és a 35. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"35. § (1) A kártevők és növénybetegségek fellépésének, elszaporodásának várható alakulását a központi és az üzemi előrejelzés tárja fel, és szolgál a védekezési döntések alapjául.

(2) A központi előrejelzést a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja szolgáltatja. A termelők a központi előrejelzés felhasználásán kívül kötelesek megszervezni az üzemi előrejelzést; ennek keretében szükség szerint helyi vizsgálatokkal kell ellenőrizniük a károsítók fellépését, illetve mennyiségi viszonyaik alakulását."

7. §

Az R. 36-45. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"36. § (1) Növényvédő szer olyan anyagot vagy anyagok keverékét tartalmazó készítmény, amely a növények, növényi részek vagy raktározott termények károsítóinak gyérítésére, elpusztítására, csalogatására vagy riasztására vagy a növények életfolyamatainak szabályozására - beleértve a növényzet lombtalanítását és leszárítását is - alkalmas.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából növényvédő szernek minősülnek az. (1) bekezdés szerinti készítmények hatását befolyásoló, a növényvédelmi kezelés során alkalmazott segédanyagok is.

37. § (1) Növényvédő szert forgalomba hozni és felhasználni csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium forgalomba hozatali és felhasználási engedélye szerint szabad. A kérelmet az előállító nyújtja be. Tartalmi követelményeit a 15. számú melléklet tartalmazza.

(2) Magyarországon még nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer forgalomba hozatalára és felhasználására irányuló kérelem benyújtása előtt a kérelmező tájékozódó biológiai kísérlet keretében köteles megvizsgáltatni a növényvédőszer hazai körülmények közötti alkalmazhatóságát. A tájékozódó biológiai kísérletek megkezdéséhez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulását kell kérni. A kérelmet az első naptári félévben végzendő kísérletekre a megelőző év november 15-ig, a második naptári félévben végzendő kísérletekre május 31-ig kell benyújtani. A tájékozódó biológiai kísérlet részletes szabályait, a közlendő adatokat a 26. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a (2) bekezdésben említett hozzájárulás keretében szükség szerint meghatározza a kísérleti terület nagyságát, a felhasználható növényvédő szerek mennyiségét, az alkalmazandó vizsgálati és értékelési módszereket. A tájékozódó biológiai kísérletek elvégzéséért díjat kell fizetni. A díj szabad árformába tartozik.

(4) Amennyiben a kérelmező a forgalomba hozatali és felhasználási engedély egyes előírásainak módosítását kéri, a kérelmet a módosítani kívánt feltételekre vonatkozó adatszolgáltatással együtt 3 példányban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz nyújtja be. A kérelemhez a növényvédő szer mintát a 15. számú melléklet I. pontjában foglaltak szerint kell mellékelni.

(5) Abban az esetben, ha az ideiglenesen vagy állandó jelleggel már engedélyezett növényvédő szert az előállító mástól származó hatóanyagból kíván előállítani, formálás iránti engedélymódosítási kérelmet kell benyújtania. A kérelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz a 15. számú melléklet II. pontja szerint kell 3 példányban benyújtani.

(6) Az engedélyezési eljárásban részt vevő szervezetek felsorolását a 17. számú melléklet tartalmazza.

(7) Az (1) bekezdésben említett engedély kiadása előtt a növényvédő szerrel kapcsolatos vizsgálatok eredményeiről csak a kérelmező képviselője, az engedélyezési eljárásban részt vevő szervezetek vezetője és annak helyettesei, valamint az engedélyezésben részt vevő szervezetek felügyeleti szervének képviselője kaphat tájékoztatást.

38. § (1) Meghatározott károsító fellépésének megelőzésére vagy leküzdésére szolgáló növényvédő szer felhasználásához legfeljebb egy évi időtartamra eseti forgalomba hozatali és felhasználási engedély adható. Az engedély kiadásáról az egészségügyi szerveket tájékoztatni kell.

(2) Korlátozott forgalomba hozatali és felhasználási engedély adható, ha a növényvédő szer felhasználási körülményei még nem kielégítően tisztázottak, illetve ha a növényvédő szerre vonatkozó adatszolgáltatás nem teljes. A korlátozott engedély legfeljebb 3 évig érvényes. Az engedélyezést követő első évben a növényvédő szert országos viszonylatban növénykultúránként a vetés, illetve a telepítés területének legfeljebb 0,5%-án, de legfeljebb 500 hektáron, valamennyi növénykultúrát figyelembe véve összesen legfeljebb 3000 hektáron szabad felhasználni. Az engedélyezést követő második és harmadik évben a kezelhető terület nagyságának felső határát a tapasztalatok alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozza meg.

(3) Ideiglenes forgalomba hozatali és felhasználási engedély adható, ha a növényvédő szer hazai felhasználása során szerzett tapasztalatok kedvezőek, és a kérelmező teljes körű adatszolgáltatást nyújt be. Az ideiglenes engedély 10 évig érvényes. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esetenként a korlátozott engedély mellőzésével ideiglenes engedélyt adhat ki.

(4) Állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedély adható, ha a felhasználás legalább 10 évig eredményes volt, a kérelmező adatait korszerűsíti, és teljes körű adatot szolgáltat.

(5) A kérelmező az engedélyezett növényvédő szerrel kapcsolatos új ismereteket, adatokat feldolgozott formában köteles legalább 5 évenként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezésére bocsátani.

39. § (1) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a növényvédő szer forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó kérelmet elutasítja, ha a növényvédőszer szakszerű alkalmazása káros az emberre, a termesztett növényre és a környezetre, továbbá ha a növényvédő szer biológiai hatása vagy minősége nem megfelelő.

(2) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt visszavonja vagy korlátozza, ha megállapítja, hogy a növényvédő szer

a) az emberé, a termesztett növényre vagy az emberi környezetre káros; b) minősége nem megfelelő;

c) felhasználása, illetőleg forgalma tartósan szünetel;

d) a forgalomba hozatali és felhasználási engedély korlátozását vagy visszavonását a jogosult kéri.

40. § Az engedély iránti kérelem elbírálásáért a kérelem benyújtását megelőzően az alábbi díjakat kell fizetni:

eseti engedély 10 000.- Ft

korlátozott, engedély 15 000,- Ft

ideiglenes engedély 20 000,- Ft

állandó engedély 30 000,- Ft

az engedély módosítása 15 000,- Ft

Ha a kérelmező külföldi természetes vagy jogi személy, a díjat a Magyar Nemzeti Bank által megállapított módon kell befizetni.

41. § (1) A növényvédő szer - mérgező hatásának mértéke szerint - "erős méreg", "méreg", "gyenge méreg" (a továbbiakban: méreg jelzésű) vagy méregjelzés nélküli lehet.

(2) A növényvédő szer közegészségügyi (beleértve a munkaegészségügyi hatást is), valamint a hasznos élőszervezetekre gyakorolt hatása szempontjából "kifejezetten veszélyes", "közepesen veszélyes", "mérsékelten veszélyes" vagy "gyakorlatilag nem veszélyes" lehet

42. § (1) Növényvédő szer csak eredeti zárt csomagolásban hozható forgalomba, amelyen méreg jelzésű növényvédő szer esetében minden oldalnézetben el nem távolíthatóan. feltűnően látható halálfejet és "Vigyázat: Méreg" feliratú jelzést kell alkalmazni.

(2) A növényvédő szert gyártó vagy forgalomba hozó vállalat köteles a növényvédő szer csomagoló burkolatán a növényvédő szer engedélyokiratban előírtaknak megfelelő tartalmú, magyar nyelvű címkét, illetve feliratot (a továbbiakban: címke) elhelyezni. A címkén feltűnő módon fel kell tüntetni a készítmény megnevezését és felhasználási területét, a méregjelzést, a tűzveszélyességi besorolást, az emberre és környezetére (hal, vad, méh, haszonállat stb.) vonatkozó veszélyességet. A címkének tartalmaznia kell továbbá:

a) a növényvédő szer felhasználási célját, a felhasználásra való előkészítést, a felhasználás módját részletesen,

b) a munkaegészségügyi várakozási időt. az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, közegészségügyi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, tárolási és hulladék kezelési előírásokat, a gyártás és az eltarthatóság idejét,

c) az engedélyokiratban előírt egyéb adatokat.

(3) Kisegységű növényvédőszer-csomag esetén megengedett, hogy a csomagoló burkolaton csak a készítmény megnevezése, felhasználási területe, méregjelzése, tűzveszélyességi besorolása, az emberre és környezetére vonatkozó esetleges veszélyesség legyen feltüntetve. Ebben az esetben, a (2) bekezdés előírásainak megfelelő használati utasítást kell mellékelni. A használati utasításról a gyártó vagy a nagykereskedelmi vállalat köteles gondoskodni.

43. § (1) Az engedélyokirat szerint kizárólag nagyüzemben felhasználható növényvédő szert háztáji és kisegítő gazdaságokban csak akkor szabad felhasználni, ha a védekezést - az erre vonatkozó előírások megtartásával - mezőgazdasági nagyüzem hajtja végre.

(2) "Erős méreg" és, "méreg" jelzésű növényvédő szert fiatalkorú részére kiszolgálni nem szabad.

(3) Egyéni növényvédő szer felhasználók részére forgalomba hozható és felhasználható olyan "erős méreg" vagy "méreg" jelzésű növényvédő szert, amelynek engedélyokirata erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, csak személyi igazolvány bemutatása mellett szabad kiszolgáltatni. Az ilyen növényvédő szert kiszolgáltató kereskedelmi szerv köteles a fentiekben körülírt kiszolgáltatásra kerülő növényvédő szerekről nyilvántartást vezetni, és abban feltüntetni a vásárló nevét, személyi számát, a kiszolgáltatott növényvédő szer megnevezését és a kiszolgáltatás napját. A nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől számított 3 évig meg kell őrizni, és azt az ellenőrzést gyakorló egészségügyi, illetőleg növényvédelmi szakigazgatási szervnek - felszólítására - fel kell mutatni.

44. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemben a növényvédelmi munka irányításával a (3) bekezdésben előírt képesítéssel rendelkező szakembert kell megbízni.

(2) Növényvédelmi munkák végrehajtásával - beleértve a növényvédő munkagépek vezetését is - szakirányú középiskolát végzett dolgozók, illetőleg növényvédelmi szakmunkások és betanított munkások bízhatók meg.

(3) Növényvédelmi irányító munkakört növényvédelmi szakmérnök, növényvédelmi üzemmérnök, agrárkémiai vagy általános agrármérnök, termesztőszakos kertészmérnök és mezőgazdasági üzemmérnök tölthet be. A növényvédelmi irányító munkakör betöltésének általános agrármérnök és termesztőszakos kertészmérnök esetében feltétele az is, hogy növényvédelmi szakirányban államvizsgát tegyen, a mezőgazdasági üzemmérnök esetében pedig további feltétel az 5 hónapos növényvédelmi szaktanfolyam elvégzése, illetőleg a 3 évenként kötelező továbbképzésben való részvétel. Erdészeti növényvédelmi munkát erdészeti növényvédő szakmérnök is irányíthat.

45. § Vegyszeres növényvédelmi tevékenységnek kisiparként vagy gazdasági munkaközösség keretében való gyakorlásához legalább növényvédő szakmunkás képesítés szükséges.

46. § A növényvédő szer kiszerelésénél a csomagolás módjához akkor is engedély kell, ha a kiszerelést nem az előállító végzi. Az engedélyt a 15. számú melléklet III. 1. 01., 1.05. és 1.07. pontjában foglalt adatok feltüntetésével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól kell kérni."

8. §

Az R. 47. §-a előtti cím "Környezet- és természetvédelem"-re módosul, és az R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"47. § (1) Növényvédő szert csak az engedély iránti kérelemhez mellékelt mintának megfelelő, illetve a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyben előírt minőségben szabad előállítani, és az előírt módon szabad felhasználni.

(2) A növényvédő szerek előállításakor, tárolásakor és felhasználásakor a környezet- és természetvédelemre vonatkozó szabályokat és előírásokat is meg kell tartani.

(3) A termesztett kultúrákban a hasznos rovar szervezeteket (predátorok, paraziták) kímélni kell. A növényvédő szeres kezelések időpontjának meghatározásakor e szervezetek rajzás menetét is figyelembe kell venni.

(4) A növénytermelés szempontjából hasznos élő szervezetek pusztítása és elterjedésük megakadályozása tilos. A védelem kiterjed a hasznos szervezetek minden fejlődési alakjára.

(5) A hasznos élő szervezeteket a 23. számú melléklet tartalmazza.

(6) A hasznos madarak elterjedésének elősegítése érdekében a terület használója köteles a környezet- és természetvédelemre vonatkozó előírások megtartásán túlmenően a 14. számú melléklet szerinti odukat, etetőket és ülőbakot is kihelyezni.

(7) A kiürült növényvédőszer-burkolatot a megtisztításig veszélyes hulladékként kell kezelni. A kiürült növényvédőszer-burkolatot úgy kell megtisztítani, hogy az a környezetet ne károsítsa vagy veszélyeztesse és abban növényvédő szer ne maradjon. A kiürített és megtisztított, de további szabályszerű felhasználásra már szükségtelen vagy alkalmatlan növényvédőszer-burkolatot

a) az egyéni növényvédőszer-felhasználók kommunális hulladékként kezelhetik, és azokat kötelesek a szervezett lakossági szemétgyűjtés keretében a helyi kommunális lerakóra juttatni;

b) a mezőgazdasági nagyüzemek és a kereskedelmi egységek kötelesek feldolgozás céljából a begyűjtő szerveknek átadni. A papírzsákokat, dobozokat ezen kívül tüzelőberendezésben is el lehet égetni.

(8) Azokat a növényvédő szereket, melyek szennyeződtek, azonosíthatatlanná váltak, engedélyüket visszavonták, minőségükben oly mértékben megváltoztak, hogy rendeltetésszerű alkalmasságuk kétséges vagy bármely egyéb okból használhatatlanná váltak, veszélyes hulladékként kell kezelni.

(9) Növényvédő szert hirdetni, népszerűsíteni csak a forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel összhangban szabad."

9. §

Az R. 49. § (2) bekezdés b) pontjának első mondata és a c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A termelő köteles a védekezés helyének pontos megjelölését, megkezdésének időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző munkanap 10 órájáig a területileg illetékes községi (nagyközségi) szakigazgatási szervnél, a megyei városi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervnél (a továbbiakban: helyi növényvédelmi szakigazgatási szerv) írásban bejelenteni."

"c) A méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazása esetén a veszélyességi körzetbe kizárólag a permetezett vagy porozott gazdasági növények teljes elvirágzása után szabad a méheket visszaszállítani."

10. §

Az R. 52. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"52. § (1) Vadakra veszélyes vegyszeres védekezésnél a vadak riasztásáról - a termelőnek a 1961. évi VII. törvény 34. §-a (3) bekezdésében meghatározott közreműködése mellett - a vadgazdálkodással foglalkozó szervek (erdőgazdaság, vadásztársaság) együttesen kötelesek gondoskodni.

(2) A termelő köteles a fokozottan védett természeti területen végzendő növényvédelmi munka megkezdésének időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző munkanap 10 órájáig a területileg illetékes természetvédelmi hatóságnál bejelenteni."

11. §

Az R. 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"53. § (1) Vizek és vízfolyások környezetében növényvédő szert csak a 18. számú mellékletben előírt, a parttól mért távolságok megtartásával szabad felhasználni. A parttól mért távolságokat nem kell figyelembe venni, ha a növényvédő szer, engedélyezési okirata szerint, vizekben és vízfolyásokban is felhasználható.

(2) Tilos növényvédőszereket tárolni a Balaton partvonalának teljes hosszában a parttól mért egy kilométeres távolságon belül. E korlátozás nem vonatkozik az egyéni növényvédőszer felhasználók alkalmi készleteire.

(3) Vízi létesítmények belső védőterületén növényvédő szer nem használható fel. Vízi létesítmények külső védőterületén növényvédőszert felhasználni csak a területileg illetékes vízügyi és közegészségügyi hatóság előzetes hozzájárulásával szabad."

12. §

Az R. 58. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"58. § (1) A szerves trágyák és a műtrágyák kezelésére, tárolására és felhasználására vonatkozó részletes műszaki-technikai normákat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adja ki.

(2) Műtrágyát - az egyéni felhasználók kivételével - a Balaton partjától mért egy kilométeres távolságon belül bármilyen módon, 5 km-es távolságon belül pedig ömlesztett állapotban tilos tárolni."

13. §

Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul és az R. e rendelet 2-5. számú mellékletei szerint új 15-18. számú mellékletekkel egészül ki.

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az R. 13. § (3) bekezdése, a 4. számú mellékletében az I. Karantén károsítók és a II. Veszélyes károsítók címszó, a 13. számú mellékletének a hasznos élő szervezetek közül meghatározott helyeken, illetőleg időszakokban pusztítható állatokra vonatkozó fejezete, a 17/1974. (VII. 15.) MÉM számú rendelet 1-5. §-ai és a 7. §-ának második fordulata, a 18/1977. (V. 14.) MÉM számú rendelet 4. §-ának az R. 58. §-ára vonatkozó rendelkezése, a 12/1978. (X. 15.) MÉM számú rendelet, az 1/1966. (VIII. 3.) FM-EüM számú együttes rendelet és az 1/1967. (III. 8.) FM-EüM számú együttes rendelet hatályát veszti.

(2) Ahol a jogszabály járási, városi, közös járási városi, fővárosi kerületi növényvédelmi és agrokémiai főfelügyelőt említ - a szakmai és hatósági feladattól függően - körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelőt, karantén felügyelőt, illetőleg meliorációs felügyelőt kell érteni.

(3) Ahol az R. az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM számú együttes rendeletet említi, helyette az 5/1977. (I. 24.) MÉM-EüM számú együttes rendeletet kell érteni.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 26/1982. (XII. 13.) MÉM számú rendelethez

Az R. 1. számú melléklete 7/b. pontjának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A községi, járási, városi, fővárosi kerületi növényvédelmi és agrokémiai szakmai és hatósági feladatokat a területileg illetékes körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelő, a jogszabályban megjelölt egyes növényvédelmi feladatokat pedig a községi szakigazgatási szerv látja el. A 19/1981. (XI. 19.) MÉM számú rendeletben megjelölt területi szakmai és hatósági feladatokat a területileg illetékes meliorációs felügyelő látja el. A körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelők, a karantén felügyelők és a meliorációs felügyelők az illetékes növényvédelmi és agrokémiai állomások állományába tartoznak."

2. számú melléklet a 26/1982. (XII. 13.) MÉM számú rendelethez

[A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet 15. számú melléklete]

A növényvédő szer forgalomba hozatalára vagy felhasználására, illetőleg a forgalomba hozatali és felhasználási engedély módosítására irányuló kérelem benyújtásának részletes szabályai

I.

A növényvédő szer forgalomba hozatalára vagy felhasználására irányuló kérelmet a III. pontban felsorolt adatok közlésével 6 példányban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz kell benyújtani. Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes irányelveket a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben határozza még.

Amennyiben a kérelemben közölt adatok nem elégségesek a növényvédőszer biztonságos felhasználásának elbírálásához, a minisztérium az előállítót az adatszolgáltatás kiegészítésére, illetőleg további vizsgálatok elvégzésére hívja fel.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg rendelkezésre kell bocsátani a biológiai vizsgálatokhoz szükséges - legalább egy hektár kezeléséhez elegendő - növényvédő szer mintát, valamint a kémiai-fizikai-toxikológiai ellenőrző vizsgálatokhoz szükséges 3X0,5 kg, minőségi bizonylattal ellátott növényvédő szer, 3X100 g technikai minőségű hatóanyag és 6X1-2 g analitikai standard mintát. A mintákat a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ részére, Agroker Budapest XV., Cservenka M. u. 107. címre kell megküldeni.

II.

A formálás engedélyezésére irányuló módosítási kérelemnek e melléklet III/1., 2., 8.31, 8.5 és 8.6 pontjaiban foglalt adatokon túl, tartalmaznia kell a hatóanyag gyártó vállalatnak a formáláshoz való hozzájárulását és bizonylatát, amely szerint a formált szer fizikai, kémiai, biológiai és toxikológiai tulajdonságai megegyeznek az eredeti, már engedélyezett növényvédő szerével. Az I. pontban meghatározott mintákat a formálásra irányuló módosítási kérelem benyújtása esetében is rendelkezésre kell bocsátani.

III.

1. A növényvédő szer általános adatai

3. számú melléklet a 26/1982. (XII. 13.) MÉM számú rendelethez

[A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet 16. számú melléklete]

Tájékozódó biológiai kísérletek

A tájékozódó kísérletek időtartama 1-3 év, melynek során ellenőrizni és értékelni kell a növényvédő szernek a károsítok elleni hatását és a mellékhatásokat is.

A kísérleteket a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások vagy ellenőrzésük mellett, külön kérelem alapján, kutatóintézetek, intézmények, mezőgazdasági üzemek végzik.

A kísérleteket olyan területeken kell végrehajtani, ahol a növényvédő szer a talajvízre nem gyakorol káros hatást.

A kísérletek során a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kidolgozott egységes módszereket kell alkalmazni.

A kezelt terület termését élelmezési, illetőleg takarmányozási célra csak növényvédőszer-maradék vizsgálat eredményétől függően szabad felhasználni. Ilyen vizsgálat hiányában a kezelt terület termését a gyártó vállalat terhére meg kell semmisíteni.

A kísérletekről szóló vizsgálati jelentéseket legkésőbb október 30-ig kell a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz eljuttatni. Kedvező vizsgálati eredmény esetén a minisztérium javasolhatja az engedélykérelem benyújtását

A tájékozódó biológiai kísérletek iránti kérelemhez a következő adatokat kell csatolni:

1. növényvédő szer megnevezése

2. hatóanyag tartalom

3. felhasználási javaslat (kultúra károsító megnevezése, dózis, permetlé, az alkalmazás időpontja stb.)

4. felhasználási tapasztalatok

5. akut toxikológiai adatok

6. élelmezés-egészségügyi várakozási idő, illetve bomlásdinamikai vizsgálatok

7. a kísérletekre felajánlott szermennyiség

4. számú melléklet a 26/1982. (XII. 13.) MÉM számú rendelethez

[A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet 17. számú melléklete]

Az engedélyezési eljárásban résztvevő szervezetek

5. számú melléklet a 26/1982. (XII. 13.) MÉM számú rendelethez

[A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet 18. számú melléklete]

A vizek és vízfolyások partjától mért távolságok

Növényvédő szereket a vizek és vízfolyások partjától mért és az alábbiakban megadott távolságon belül a vízi szervezetek és a vízminőség biztonsága érdekében felhasználni tilos.

A biztonsági távolságok a következők:

1. Halakra kifejezetten veszélyes növényvédő szerek alkalmazásakor 200 m; a Balatonnál 1000 m, illetve a vízgyűjtő területről befolyó vizek torkolattól számított 10 km-es szakaszán 500 m.

2. Halakra közepesen veszélyes növényvédő szerek alkalmazásakor 50 m.

3. Halakra mérsékelten veszélyes növényvédő szerek alkalmazásakor 20 m.

4. Halakra nem veszélyes növényvédő szerek alkalmazásakor 5 m.

Amennyiben a növényvédő szereket olyan területeken használják, melyeknek lejtése az 5%-ot meghaladja, az egyébként nem veszélyes készítményeket mérsékelten veszélyes, a mérsékelten veszélyeseket közepesen veszélyes, a közepesen veszélyeseket pedig kifejezetten veszélyes növényvédő szereknek kell tekinteni.

Amennyiben a kezelés során az elsodródás veszélye fennáll, a vizek és vízfolyások partjától mért távolságot úgy kell megállapítani, hogy a megadott területre még elsodródott növényvédő szer se kerüljön.

Halakra közepesen veszélyes növényvédő szerek - az általánosságban előírt 50 m-es távolságtól eltérően - nem használhatók az ivóvízellátásra szolgáló felszíni vizek esetében a vízkivétel helye fölötti 15 km-es szakaszon (állóvizeknél 5-5 km-es szakaszon) a parttól mért 150 m-es távolságon belül, továbbá a strandok, fürdésre használt partszakaszok fölötti 5 km-es (állóvizeknél 2-2 km-es) szakaszon a parttól mért 150 m-es távolságon belül. A Dunánál a távolság ivóvízkivételnél 2 km, fürdésnél 1 km. A Dunánál és Tiszánál csak az érintett partra, más vízfolyásoknál mindkét partra vonatkozik a korlátozás.