90/1982. (XII. 15.) PM rendelet

az illetékekről szóló jogszabályok módosításáról

A 4/1960. (II. 4.) Korm. számú rendelettel módosított, s az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT számú rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-ának a 13/1974. (V. 18.) PM számú rendelet 6. §-ával módosított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az öröklési illeték alapja az örökösnek (hagyományosnak) jutó örökség tiszta értéke (21. §)"

2. §

A R-nek a 13/1974. (V. 18.) PM számú rendelet 7. §-ával megállapított 21. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a hagyatékban ingóság is van, a hagyatékot terhelő adósságot és egyéb terhet elsősorban ezek értékéből kell levonni."

3. §

A R. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Lakástulajdon vagy ilyen tulajdoni hányad (a továbbiakban: lakástulajdon) ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték 50%-át kell kiszabni."

4. §

A R-nek a 34/1977. (XII. 8.) PM számú rendelet 3. §-ával megállapított 24. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ingatlan tulajdonjogának cseréje esetében az illeték alapja - ha jogszabály kivételt nem tesz - az elcserélt ingatlanok közül a nagyobb értékű."

5. §

A R. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

"24/A. § (1) a) Lakások tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetében az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete;

b) kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetében az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.

(2) Lakástulajdon eladása esetén, ha az erről készült szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától, illetőleg ilyen kötelezettség hiányában a szerződés megkötésétől számított egy éven belül az eladó másik lakástulajdont vásárol, az illeték alapja az eladott és vásárolt lakástulajdonok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A vevő a korábbi lakástulajdonának értékesítését az erre vonatkozó -a tulajdonjog ingatlanyilvántartási bejegyzésére alkalmas - adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolni köteles.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb az utóbb vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapját az utóbb vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke képezi.

(4) Lakástulajdonnak tanácsi bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Ilyen szerződés esetében is alkalmazni kell a 24. § (3) bekezdésében foglaltakat."

6. §

A R. 25. §-ának a 42/1980. (XII. 6.) PM számú rendelet 2. §-ával megállapított (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Lakástulajdonnak az 50/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendelet alapján történő újraértékesítése esetén az illeték alapja a lakástulajdon eladási ára; az illeték kulcsa 2%."

7. §

A R-nek az 53/1979. (XII. 15.) PM számú rendelet 1. §-ával megállapított 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25/A. § A lakástulajdon visszterhes megszerzésének illetéke - ha jogszabály másként nem rendelkezik - 7%."

8. §

A R. 30. §-ának a 33/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) E rendelet alkalmazásában a hagyatékot képező lakástulajdon állandó jelleggel lakott, ha abban állandó lakásbejelentéssel lakik az örökös vagy más személy az illeték megállapításának időpontjában és ezt közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja."

9. §

A R-nek a 34/1977. (XII. 8.) PM számú rendelet 5. §-ával megállapított 30/B. §-a i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon felül - mentes:)

"i) az Országos Takarékpénztár beruházásában épült új lakásoknak a takarékpénztár által történő első értékesítése, valamint a lakás építésére (építtetésére) és értékesítésére jogosult gazdálkodó szervezetek által épített (építetett) új lakásoknak közvetlenül a lakosság részére történő első értékesítése; az illetékmentesség a lakóház közös célt szolgáló részeire, helyiségeire is kiterjed, de nem terjed ki a külön tulajdonban álló, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsokra (gépkocsitárolókra) és egyéb - ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott - nem lakás céljára szolgáló helyiségekre."

10. §

A R. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § (1) Az államigazgatási eljárási illeték alól a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül személyes mentességben részesül:

a) a lakásépítő szövetkezet;

b) költségmentessége arányában az, akinek az eljáró államigazgatási szerv az 1981. évi I. tv. 90-91. §-a alapján kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezett.

(2) Ha az eljárást közösen megindító ügyfelek nem mindannyian jogosultak illetékmentességre, az illeték teljes összegét a nem jogosult ügyfél tartozik leróni. Több ilyen ügyfél esetében a lerovási kötelezettség egyetemleges, kivéve ha az államigazgatási szerv mindegyik ügyfélre nézve külön-külön hoz határozatot."

11. §

A R-nek a 75/1975. (XII. 30.) PM számú rendelet 8. §-ával, a 33/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 5. §-ával és a 15/1981. (VI. 27.) PM számú rendelet 5. és 8. §-ával módosított 94. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti illeték átalányban nem fizethető."

12. §

A R. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt, hogy a polgári bírósági eljárásban - a 11. § (1) bekezdésében és az alábbi (2) és (3) bekezdésben felsoroltakon felül - költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog kit illet meg, illetőleg hogy melyik peres vagy nem peres eljárás költségmentes vagy illetékmentes, az igazságügyminiszternek a Pp. 84. §-a (3) bekezdésében és 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete állapítja meg."

13. §

A R. 118. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) A polgári bírósági eljárás során kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti beadvány illetéke 100 forint."

14. §

A R. 142. §-ának (1) bekezdése és a 28/1973. (IX. 7.) PM számú rendelet 24. §-ával módosított (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szabadságvesztés és a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdésére halasztás, a pénzbüntetés (főbüntetés vagy mellékbüntetés), az államot illető bűnügyi költség, az elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, valamint a nem szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti beadvány illetéke 100 forint."

"(2) b) Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyminiszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 100, legfeljebb 500 forint."

15. §

A R. 155. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a hivatal a forgalmi érték megállapítására egyezség létrehozását köteles megkísérelni."

16. §

A R. 156. §-ának a 33/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 13. §-ával módosított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyezségi tárgyalásra szóló értékesítést, illetőleg az egyezségre szóló felhívást - az átruházó (eladó, ajándékozó) kivételével - az egyetemleges fizetésre kötelezettek mindegyikének ki kell küldeni. Az értesítésben (felhívásban) utalni kell a (4) bekezdésben foglaltakra."

17. §

A R. 157. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a becsléshez különös szakértelem szükséges, az illetékhivatal bárkit kirendelhet, aki a becsléshez szükséges szakismerettel rendelkezik."

18. §

(1) Ez a rendelet 1983. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően illetékkiszabásra bejelentett (bemutatott). szerződések (hagyatékok), illetőleg a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A R-nek a 13/1974. (V. 18.) PM számú rendelet 7. §-ával megállapított 21. §-a (4) bekezdése és (5) bekezdésének első mondata, a 42/1980. (XII. 6.) PM számú rendelet 3. §-ával megállapított 25/ B. §-a, a 33. §-ának (4), valamint a 33/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 14. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter