34/1977. (XII. 8.) PM rendelet
az illetékekről szóló jogszabályok módosításáról
A 4/1960. (II. 4.) Korm. rendelettel módosított, s az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vagyonátruházási, okirati és általános tételű államigazgatási beadványi illeték alól - ha jogszabály kivételt nem tesz - személyes mentességben részesül):
"d) a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti közös vállalkozás;"
2. §
A R. 19. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A hagyaték átadásakor állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, továbbá a 30/B. § f) pontjában meghatározott szervezetek közös gazdasági tevékenységéhez tartozó mezőgazdasági ingatlan öröklése után öröklési illetéket kiszabni mindaddig nem kell, amíg az örökölt ingatlan ezek használatában van."
3. §
A R-nek a 75/1975. (XII. 30.) PM rendelet 2. §-ával módosított 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"24. §
A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alapja
(1) A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alapja az ellenérték (visszteher értéke) és az ingatlan forgalmi értéke [153. § (1)-(2) bekezdés] közül a nagyobb.
(2) Ellenértéknek (visszteher értékének) kell tekinteni a vételárat, továbbá ezen felül minden ellenszolgáltatást, amelyet a szerző fél az átruházónak az ingatlan megszerzése fejében teljesít. Ha az átruházott ingatlant adósság terheli s ezt a szerző fél magára vállalja, - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az adósságot is a vételárhoz kell számítani.
(3) Adásvételi szerződés esetében a vevő által magára vállalt takarékpénztári (takarékszövetkezeti) és vállalati építési kölcsönt, illetve vételárhátralékot, valamint a külön jogszabály szerint az átvállaló részére nyújtható szociálpolitikai kedvezmény összegét az illeték alapjából le kell vonni. Haszonélvezettel terhelt ingatlan adásvételénél azonban a haszonélvezeti jog értékét, ide értve az egyidejűleg alapított haszonélvezeti jog értékét is, az illeték alapjából levonni nem szabad.
(4) Ingatlannak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő átruházása esetében az illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke. Ilyen szerződések esetében is a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Ingatlan tulajdonának cseréje esetében az illeték alapja az elcserélt ingatlanok közül a nagyobb értékű; lakások tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetében azonban az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete."
4. §
A R-nek a 38/1971. (XII. 24.) PM rendelet 2. §-ával módosított 25. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"25. §
A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték kulcsa
(1) A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték általános kulcsa 17%.
(2) A külön jogszabály szerint üdülőnek vagy üdülőteleknek minősülő ingatlan, vagy az ilyen ingatlan tulajdoni hányadának magánszemély által történő megszerzéséért 20% illetéket kell fizetni.
(3) Az (1) bekezdés szerint esik illeték alá
a) lakás és üdülő (üdülőtelek) tulajdonának egymás közötti cseréje;
b) üdülőteleknek üdülőszövetkezeti tagok által közösen történő megszerzése."
5. §
A R-nek a 35 1967. (XII. 28.) PM, a 9/1970. (IV. 16.) EVM-PM, a 38/1971. (XII. 24.) PM, a 13/1974. (V, 18.) PM, a 73/1975. (XII. 28.) PM-ÉVM-MüM, a 75/1975. (XII. 30.) PM és a 49/1976. (XII. 11.) PM rendelettel megállapított 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Mentesség és kedvezmény a vagyonátruházási illeték alól
30. §
(1) Az öröklési illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon felül - mentes:
a) a hazai tudományos, közoktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
b) az I. csoportba [22. § (1) bekezdés] tartozó örökös ingatlanöröklése, ha ennek forgalmi értéke 20 000 forintot nem halad meg;
c) a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó személy öröklése, ha a magántulajdonában és egyéni használatában levő földet a hagyaték jogerős átadását követő 90 napon belül a termelőszövetkezetnek, illetőleg az államnak felajánlja és a felajánlást elfogadják;
d) a bányász sajátház akció keretében épült lakóháznak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) ilyen minőségben bejegyzett első tulajdonosától történő öröklése;
e) a lakásszövetkezeti lakásnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) ilyen minőségben bejegyzett első tulajdonosától történő öröklése. Első tulajdonosnak minősül az is, aki a lakás tulajdonjogát a. külön jogszabály szerinti újraelosztással vagy újraértékesítéssel szerzi meg;
f) a gépjárműnek okirati illeték [43. § (4) bekezdés] alá eső öröklése;
g) az egy örökösnek jutó ingóörökség, ha ennek forgalmi értéke százezer forintot nem halad meg. A százezer forintos értékhatár megállapításánál az örökhagyó ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, illetőleg múzeális tárgyat, továbbá gyűjteményt vagy ennek egy részét (a továbbiakban: ingóörökség) az örökös az államnak felajánlja és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték megfizetése alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri vagy meghaladja az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökséget terhelő illeték összegét.
(3) Amennyiben az ingatlanörökség (-hagyomány) teljes értéke a 20 000 forintot nem haladja meg, az ez után járó öröklési illetéknek a felét fizeti:
a) az örökhagyónak az I. csoportba [22. § (1) bekezdés] nem tartozó, 14. életévét be nem töltött leszármazója;
b) az örökhagyónak az I. csoportba nem tartozó felmenője, akinek életkora a 65. évet meghaladja.
(4) Annak az örökösnek a terhére, akire a hagyaték haszonélvezettel terhelten nyílt meg, feltéve, hogy a hagyaték megnyílta napján a haszonélvező 60 évesnél fiatalabb, az egyébként járó öröklési illeték 30%-át, ha pedig a haszonélvező 60 éves vagy ennél, idősebb, az egyébként járó
öröklési illeték 40%-át kell kiszabni. Ezt az illetéket a haszonélvezet fennállása alatt, legfeljebb azonban az esedékességtől - kiskorú örökös esetében ennek nagykorúvá válásától - számított két év alatt adópótlékmentesen lehet megfizetni.
(5) Ha a haszonélvezeti jog több személyt egymás után vagy részarányban illet, a fizetendő hányadot a legfiatalabb életkora szerint kell megállapítani. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a haszonélvezet közösen illet meg több személyt oly módon, hogy a túlélőknek jut az egész haszonélvezet.
(6) A haszonélvező életkorát személyi igazolvánnyal vagy egyéb közokirattal kell igazolni.
30/A. §
Az ajándékozási illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon felül - mentes:
a) a hazai tudományos, közoktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány);
b) ingóságnak a tag által kisipari termelőszövetkezetbe történő ingyenes bevitele, illetőleg a szövetkezet részére történő ajándékozása;
c) gépjárműnek okirati illeték [43. § (4) bekezdés] alá eső ajándékozása.
30/B. §
A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon felül - mentes:
a) a tanácsi értékesítésű lakásnak, továbbá a lakásfenntartó szövetkezeti lakásnak a tanács által történő értékesítése, valamint az e lakások közötti csere; az illetékmentesség a lakásfenntartó szövetkezet részére értékesített, nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre, helyiségekre is kiterjed, de nem terjed ki a szövetkezeti lakástulajdonosnak vagy más személynek értékesített, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsra (gépkocsi tárolóra) és egyéb - ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott - nem lakás céljára szolgáló helyiségre:
b) a lakásfenntartó szövetkezetnek a feladatköréhez tartozó ingatlanszerzése;
c) a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanokért kapott csereingatlan szerzése, vagy a kártalanítási összegből ráeső rész erejéig a kártalanított ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanokra vonatkozó más személyt megillető jogok megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog vásárlását is; ha a csereingatlan a kisajá-títottnál értékesebb, vagy ha a vételár a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, a többletre a mentesség nem terjed ki. Vételárként az adó- és értékbizonyítványban (forgalmi értékbecslésben) megállapított értéknél kisebb összeget nem lehet figyelembe venni;
d) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás; a vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására illetékes járási hivatal, megyei városi kerületi hivatal, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervének nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták;
e) az önkéntes földcserével, a földrendezéssel és a földfelajánlással kapcsolatos ingatlanátruházás;
f) a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő mezőgazdasági szakcsoport, munkásszövetkezeti és iskolai szövetkezeti csoport közös gazdálkodása érdekében szükséges nagyobb összefüggő földterületek kialakítása céljából kötött csereszerződés;
g) a fogyasztási, értékesítő ós beszerző szövetkezet keretében működő mezőgazdasági szakcsoport, munkásszövetkezeti és iskolai szövetkezeti csoport közös gazdálkodása érdekében szükséges mezőgazdasági hasznosítású földterület szerzése;
h) az Országos Takarékpénztár által a 4/1957. (I. 17.) PM rendelet 6. §-a alapján képzett külön nyereményalap terhére rendezett tárgysorsjáték keretében sorsolás útján történő ingatlanszerzés;
i) az Országos Takarékpénztár beruházásában épült új lakásoknak a takarékpénztár által történő első értékesítése, valamint a szervezett akcióban épült vagy vásárolt, személyi tulajdonban levő lakások forgalmát szabályozó külön jogszabály szerint visszavásárolt lakásoknak az Országos Takarékpénztár által történő újraértékesítése; az illetékmentesség a lakóház közös célt szolgáló részeire, helyiségeire is kiterjed, de nem terjed ki a külön tulajdonban álló, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsokra (gépkocsi tárolókra) és egyéb - ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott - nem lakás céljára szolgáló helyiségekre;
j) a szövetkezetek egyesülése (beolvadása), szétválása (kiválása), átalakulása vagy megszűnése által bekövetkezett ingatlanvagyonátruházás."
6. §
A R. 33. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bejelentést (bemutatást) az eredeti irat, valamint ennek két hitelesített vagy az illeték-hivatal által illetékmentesen hitelesítendő másolata benyújtásával kell teljesíteni."
7. §
A R. 35. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"35. §
(1) Ingatlannak szerződéssel történő visszterhes vagy ingyenes átruházása esetében az illeték fizetésére kötelezett a szerződésben feltüntetett vételár (ellenérték) vagy - ha ez a jogügylet bejelentésére előírt 30 napos határidőn belül megállapítható - az ingatlan forgalmi értéke (153. §) közül a magasabb érték után, ezek hiányában pedig a bejelentett érték után járó vagyonátruházási és a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket e határidőn belül előzetesen köteles megfizetni.
(2) Az előzetes fizetési kötelezettség alól az illetékhivatal - kérelemre - felmentést adhat. A kérelem illetékköteles. Felmentés esetében a tulajdonjog ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) bejegyzésére irányuló eljárásban az erre vonatkozó határozatot a szerződéshez csatolni kell.
(3) Ingatlannak szerződéssel történő átruházásáról kiállított okirat alapján a földhivatal a tulajdonjogot a bejegyzés egyéb feltételeinek fennállása esetén is csak akkor jegyezheti be, ha az illetékhivatal igazolta, hogy az illetékelőleget és a tulajdonjog bejegyzéséért járó eljárási illetéket megfizették vagy ezek megfizetésére a hivatal részletfizetési kedvezményt vagy az előleg megfizetése alól felmentést adott, illetve, hogy illetéket egyáltalán nem kell fizetni.
(4) A (3) bekezdés szerinti igazolást a szerződésnek a földhivatal részére szolgáló példányára kell rávezetni. Abban külön kell feltüntetni az ingatlannyilvántartási eljárásért megállapított illeték összegét. Az ügyfél kérelmére külön igazolást kell kiadni. Az igazolás illetékmentes.
(5) Az ingatlan átruházására vonatkozó eredeti szerződést és egy másolatát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az illetékhivatal a bemutatástól számított 30 napon belül - a rendelkezésére álló s a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges mellékletekkel együtt - az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak küldi meg. Több földhivatalt érintő szerződés esetében az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabályban meghatározott járási földhivatalnak."
8. §
A R. 42. §-a (1) bekezdésének f), j) és k) pontja, valamint (4) bekezdésének h) és m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Feltételesen illetékmentes, (1) bekezdés:]
"f) a gyámhatósági eljárásban szükséges valamennyi okirat;
j) a kisajátítási, a földrendezési és a földfelajánlási eljáráshoz szükséges okirat;
k) a 30/B. § f) pontjában meghatározott szervezetek közös gazdálkodása érdekében szükséges nagyobb földterületek kialakítása céljából történő földcsere lebonyolításához szükséges okirat;"
[Feltétlenül illetékmentes, (4) bekezdés:]
"h) az egyéni tulajdonban álló földre állami gazdasággal, mezőgazdasági termelőszövetkezettel, továbbá a 30/B. § f) pontjában meghatározott szervezettel kötött haszonbérleti szerződésről és az ilyen szerződés alapján teljesített fizetésről kiállított okirat (nyugta);
m) a lakásépítő, a lakásépítő és -fenntartó, valamint a lakásfenntartó szövetkezet által feladatkörében kötött ügyletről kiállított okirat;"
9. §
A R-nek a 49/1972. (XII. 31.) PM rendelet 1. §-ával megállapított 43/A. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az a magánszemély, aki az erre kijelölt állami vállalattól vásárolt új személygépkocsiját a vételtől számított egy éven belül ajándékozáson kívül. bármely más jogügylettel idegeníti el, az erről készült okirat (szerződés, nyilatkozat stb.) illetékeként 10%-ot köteles leróni. Az illeték alapja az eredeti vételár és az okiratban megjelölt érték közül a nagyobb.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a 43. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott illetékfizetési kötelezettséget."
10. §
A R. 48. §-a s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes:)
"s) a 30. § (1) bekezdésének a) pontjában, va-lami-nt a 30./A. § a) pontjában felsorolt célokra rendelt hagyományok vagy adományok átvételéről kiállított nyugta;"
11. §
A R. 57. §-a a következő h) ponttal egészül ki: (illetékmentes;)
"h) a jogsegélyszolgálat ellátására szóló meghatalmazás."
12. §
A R-nek a 28/1973. (IV. 7.) PM rendelet 1. §-ával módosított 67. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) és (3) bekezdésben, valamint a 104/A. § (7) és (8) bekezdésben foglaltak alapján lerótt illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára jogszabálysértő volt. A visszatérítést hivatalból, a fellebbezés vagy a felülvizsgálat során hozott határozatban kell elrendelni. Visszatérítés végett a határozat egy példányát az ügyfél lakóhelye szerint illetékes illetékhivatalnak is meg kell küldeni."
13. §
A R. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az ügyfél vagy megbízottja a beadványt közvetlenül nyújtja be, őt az illeték lerovására azzal kell figyelmeztetni, hogy ha az illetéket 8 napon belül nem rója le, a 185. § szerinti felemelt illetéket is meg kell fizetnie."
14. §
(1) A R. 71. §-ának a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 4. §-ával módosított a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Tárgyánál fogva illetékmentes:)
"a) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz (1977. évi I. tv.);
b) 1. az eljárásban érdektelen harmadik személy által a hatóság felhívására benyújtott beadvány;
2. a választói névjegyzékből kihagyás vagy a névjegyzékbe felvétel ellen benyújtott felszólalás;
3. az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet szervei által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés;"
(2) A R. 71. §-a az alábbi p) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva illetékmentes:)
"p) a kisajátítással kapcsolatos beadvány."
15. §
A R. 78. §-ának a 15/1971. (IV. 3.) PM rendelet 5. §-ával módosított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A halászjegy illetéke 30 forint; a horgászjegy, a gyermekhorgászjegy és az üdülőhorgászjegy illetéke 20 forint. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélye alapján halászatot folytató személyek engedélye illetékmentes."
16. §
A R-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 9. §-ával megállapított 81. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatósági orvosi vagy gyógyintézeti (kórházi) bizonyítvány illetéke:]
"j) minden egyéb vizsgálatról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általános tételű kiadványi illeték (73. §)."
17. §
A R. 85. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Feltétlenül illetékmentes:)
"e) a társadalombiztosítási ellátásra való igényjogosultságot bizonyító kiadvány;
f) az állampolgárok ingyenes gyógyító-megelőző ellátása keretében kiállított orvosi bizonyítvány;"
18. §
A R. 86. §-ának a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 12. §-ával módosított h) pontja, továbbá r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Feltételesen illetékmentes:)
"h) a gyámhatóság előtti eljárásban való felhasználásra és az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához kiállított kiadvány;
r) a kisajátítási, a földrendezési és a földfelajánlási eljáráshoz szükséges kiadvány;
s) a 30/B. § f) pontjában meghatározott szervezetek közös gazdálkodása érdekében szükséges nagyobb összefüggő földterületek kialakítása céljából kötött földcsere lebonyolításához szükséges kiadvány;"
19. §
(1) A R-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 18. §-ával módosított 104/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"104/A. §
A bejegyzés, törlés és fellebbezés illetéke
(1) Az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésére irányuló eljárás illetéke az ingatlan értékétől függően:
20 000 forintig 100 forint
20 000- 50 000 forintig 200 forint
50 000-100 000 forintig 400 forint
100 000-200 000 forintig 800 forint
200 000 forint felett 1000 forint."
(2) A R-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 18. §-ával módosított 104/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az ingatlannyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett adat, jog, tény bejegyzésére irányuló alapeljárás illetékének a kétszerese.
(8) Ha a fellebbezés a (7) bekezdésben említett határozatban szereplő több adatot, jogot vagy tényt érint, a fellebbezés illetékét a megtámadott adatok, jogok és tények közül a magasabb illeté-kű után kell számítani."
20. §
A R-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 18. §-ával módosított 104/B. §-a (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"104/B. §
Az illeték alapja
(1) Az illeték alapja bejegyzés esetében a bejegyzendő jog, illetőleg jelzálogjog részleges átszállása esetében az egyes átszálló részjelzálogjogok értéke. A bejegyzésre irányuló eljárás illetékének alapjául szolgáló érték nem lehet nagyobb annak az ingatlannak az értékénél, amelyre a bejegyzést kérik.
(2) Ha egy földhivatalnál több jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszűnésének bejegyzése, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlése egy eljárásban történik - a 104/A. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve - azt az értéket kell az illeték alapjául venni, amely után a legmagasabb illeték jár."
21. §
A R-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 18. §-ával módosított 104/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"104/C. §
Az illeték lerovása
(1) A tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket az illetékhivatalnál - a vagyonátruházási illetékkel együtt - kiszabás alapján pénzzel, előzetesen kell megfizetni. Ha az okiratot az illetékhivatalnál nem kell bemutatni és az eljárást a földhivatalnál kezdeményezik, az illetéket illetékbélyeggel kell leróni. Az illetéket a bejegyzést kérő fél köteles leróni, de az illetékért a jogot nyerő vagy a jogot adó fél is egyetemlegesen felelős. Ha azonban a jogot nyerő fél személyes illetékmentességet élvez, a bejegyzés után illeték nem jár.
(2) A bírósági jogorvoslati kérelem alapján induló eljárásban lerovandó illetékekre vonatkozó szabályokat a 114., 116. és 120. § tartalmazza."
22. §
A R. 117. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A közjegyzőnél kért előzetes bizonyításért (Pp. 207. §) az eljárás tárgyának értéke után (111. § és 112. §) 2%, de legalább 50 forint illetéket kell leróni, azonban a permegindítása esetén ezt az illetéket a peres eljárás illetékébe be kell számítani."
23. §
A R. 118. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az értékpapír és okirat megsemmisítése végett indított eljárás [105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 40-45. §-ai] illetéke a megsemmisítendő okirat értékének 1%-a, de legalább 50, illetőleg legfeljebb 1000 forint. Ha az okiratnak pénzzel kifejezhető értéke nincs, az illeték 30 forint."
24. §
A R-nek a 75/1975. (XII. 30.) PM rendelettel módosított 121. §-a (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A közjegyző által hagyatékátadó végzéssel átadott (átszállott) terhekkel nem csökkentett hagyatéki vagyon vagy tulajdoni igény értéke után az állagörökösöknek (hagyatéki hitelezőknek) 2% hagyatéki eljárási illetéket kell leróniuk. Több hagyaték együttes tárgyalása esetében ez az illeték minden hagyaték után külön-külön jár."
"(5) A hagyatéki eljárási illeték magában foglalja a közjegyző által hagyatékátadó végzéssel átadott hagyatéki vagyonnak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket is."
25. §
A R. 125. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az illetéket a cselekmény teljesítésére fordított idő szerint kell kiszámítani az olyan okirat készítéséért, amelyben az ügylet vagy nyilatkozat tárgyának értéke meghatározva nincs és ez az érték egyéb adatokból sem állapítható meg, valamint az olyan cselekményért, amely az e fejezetben szabályozott egyéb illeték alá nem esik; az idő szerinti illeték az első megkezdett fél óráért 50 forint, minden további megkezdett fél óráért 25 forint."
26. §
A R. 142. §-ának a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 24. §-ával megállapított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beadványi illeték lerovására a 69. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az (1) és (2) bekezdésben említett eljárás egyebekben illetékmentes."
27. §
A R-nek a 13/1974. (V. 18.) PM rendelet 14. §-ával módosított 185. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"185. §
Felemelt illeték, illetékhiány és a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt
(1) Az illeték lerovására, illetőleg fizetésére kötelezettnek a terhére, ha
a) a bélyeggel lerovandó illetéket egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben rótta le, a le nem rótt illetéket 100%-kal,
b) a 18. § (2), a 19. § (6), a 23. § (4) bekezdésében, a 31. §-ban, a 32. § (1)-(2) és a 173. § (2) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségének 30 napot meg nem haladó késedelemmel tesz eleget, az illetéket 1000 forintig, 30 napot meghaladó késedelem esetén pedig 3000 forintig terjedő,
c) a 18. § (2), a 19. § (6), a 23. § (4) bekezdésében, a 31. §-ban, a 32. § (1)-(2) és a 173. § (2)
bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az illetéket 50%-kal felemelt mértékben kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti felemelt illeték 20 forintnál kevesebb és 5000 forintnál több nem lehet.
(3) A bélyeggel lerovandó illeték szabálytalan lerovása [170. § (3) bekezdése] esetében a szabálytalanul lerótt illeték 50%-át kitevő felemelt illetéket kell megállapítani, amely 100 forintnál több nem lehet.
(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett eseteken kívül minden más esetben a bejelentési (bemutatási), továbbá az adatszolgáltatási és felvilágosítás adási kötelezettség határidejének elmulasztásáért esetenként 1000 forintig terjedő felemelt illeték állapítható meg."
28. §
(1) Ez a rendelet 1978. január hó 1. napján lép hatályba. A 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezéseket a hatályba lépése után illetékkiszabás végett bejelentett szerződések esetében, az 1-3., 5., 24., 27. §-ában foglalt rendelkezéseket a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az ingatlannyilvántartással összefüggő 7., 12., és 19-21. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendelet hatályba lépése után illetékkiszabásra bejelentett szerződések, illetve ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) bejegyzés végett előterjesztett kérelmek és fellebbezések esetén kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépése előtt illetékkiszabásra bemutatott szerződések esetében a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket csak akkor kell a földhivatalnál a 19. § szerinti mértékben illetékbélyeggel leróni, ha a kérelmet e rendelet hatálybalépése után nyújtották be a földhivatalhoz.
(3) A R-nek a 13/1974. (V. 18.) PM számú rendelet 10. §-ával megállapított 31. §-a (1) bekezdésében a hivatkozás "[30. § (1) bekezdés f) és g) pont]"-ra módosul. A R. 41. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti, (2) bekezdése szám nélkülire változik. A R-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM rendelet 9. §-ával megállapított 81. §-a (2) bekezdésének d), f) és i) pontja, továbbá 123. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti, a 49/1976. (XII. 11.) PM rendelet 6. §-ával megállapított (3) bekezdésében a hivatkozás "30. § (2)" bekezdésre módosul.
(4) A 372-56/1950. (VIII. 4.) PM rendelet 16. §-a, a 10/1970. (III. 22.) PM számú és a 44/1971. (XII. 30.) PM rendelet, valamint a 73/1975. (XII. 28.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet 7. §-a hatályát veszti.
(5) A R. 30. §-a (7) bekezdésének a 9/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM számú együttes rendelet 19. §-ával módosított i) pontja szerinti illetékmentességet az e rendelet alapján már megszerzett állami telek esetén alkalmazni kell, ha az előírt feltételek egyébként is fennállanak.
(6) A R-ben előforduló "panasz" megjelölés helyett az 1977. évi I. törvény 22-23. §-a alapján - ha jogszabály kivételt nem tesz - "felülvizsgálati kérelmet" kell érteni.
(7) A 6/1977. (I. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM együttes rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. §
Az e rendelet alapján a mezőgazdasági termelés, továbbá a lakóházépítés céljára tartós használatba adott földre vonatkozó használati jog megszerzése, öröklése és az ezzel kapcsolatos ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) eljárás illetékmentes."
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár