4/1985. (I. 19.) PM rendelet

a költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetésről és az intézeti élelmezés nyersanyag-normáiról

A művelődési miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőkét rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az állami költségvetési szervekre (Átp. 38. §);

b)[1]

c)[2] a költségvetési szervek, gazdálkodó és egyéb szervezetek által önállóan vagy közösen fenntartott bölcsődékre, óvodákra, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekre, úttörőtáborokra, nyári napközi otthonos táborokra és e szervezetek üdülőiben alkalmazottak által igénybe vett étkezésért fizetendő térítési díjakra.

[A továbbakban a)-c) pont együtt: költségvetési szervek.]

(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tekintetében a szervezett étkeztetést - a rendeletben foglaltak figyelembevételével - az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

2. §

(1) A költségvetési szerv feladatától függően e rendeletben meghatározott módon gondoskodik:

a) a kórházban, szociális otthonban, gyermek-és diákjóléti intézményben, üdülőben stb. (a továbbiakban: intézetben) ellátottak,

b) a költségvetési szervek dolgozói és más -e rendeletben meghatározott - személyek étkeztetéséről,

(2) A költségvetési szerv vezetője (a továbbiakban: vezető) köteles rendszeresen ellenőrizni vagy ellenőriztetni, hogy az intézeti ellátottak a norma szerint járó ételmennyiséget - életkornak megfelelő feldolgozásban - megkapják-e.

(3) A vezetőnek törekedni kell, hogy a konyha, étterem szolgáltatásait - elsősorban csoportos étkeztetés céljából - más gazdálkodó szervezet, intézmény ellátottjai vagy dolgozói, indokolt esetben más személyek (pl. családtag, nappali tagozatos tanuló, nyugdíjas) is igénybe vegyék, ha ezt a konyha, étterem működési engedélyében rögzített teljesítő képessége - a saját ellátottak illetve a dolgozók étkeztetésének hátránya nélkül - lehetővé teszi, és ha ezt biztonsági, egészségügyi stb. okból jogszabály nem tiltja.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során a vezető engedélyezheti, hogy az ételt a konyháról, az étteremből elszállíthassák. Az elszállítandó étel mennyiségét a belső ellenőrzés keretében a vezetőnek, illetve megbízottjának ellenőriznie kell.

Intézeti étkeztetés normái

3. §

(1) Az intézeti ellátottak étkeztetésében a szakfeladatonként elszámolható napi élelmezési nyersanyag-költségét (a továbbiakban: norma) határozza meg. A normákat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A vezető - a költségvetési támogatás felemelése nélkül - engedélyezheti az intézeti normától való tartós eltérést. Tartósnak az egy hónapot meghaladó időtartam tekintendő.

(3)[3] A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a tanfolyami normáknál, ahol az 1. sz. melléklet szerinti normától felfelé csak akkor szabad eltérni, ha a norma túllépéséből eredő többletköltséget az étkezést igénybe vevők megtérítik. Ugyanez vonatkozik az egészségügyi intézetekben ápolt külföldi állampolgárok étkeztetésére is.

(4)[4] A diétás étkeztetésről az intézetre érvényes norma betartásával kell gondoskodni.

(5)[5] Az alkalmazandó norma összegét súlyozott átlagszámítással kell megállapítani, ha az intézeten belül az ellátottak részére többféle norma van érvényben, de csak egyféle étel előállítására van lehetőség. Különböző korcsoportok ellátásakor egyféle étel kiszolgálása esetén a kiszolgált étel mennyiségében való eltéréssel juttatható érvényre a nyersanyagköltség-térítésből adódó különbség.

(6)[6] A napi norma részétkeztetésekre való bontását és a részétkezések számát a vezető határozza meg. A norma bontásánál követendő szempontokat az 1. számú melléklet II. része tartalmazza.

(7)[7] A nyersanyagköltséget az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével az intézményt fenntartó szerv határozza meg.

A dolgozók és családtagjaik munkahelyi étkeztetése

4. §

(1) A munkahelyi szervezett étkeztetés igénybevételére a költségvetési szervvel munkaviszonyban éllé dolgozó jogosult.

(2) Az étkeztetést igénybe veheti a munkaviszonyban álló dolgozó akkor is, ha

- fizetett szabadságon,

- fizetés nélküli szabadságon,

- táppénzes állományban,

- szülési vagy gyermekgondozási szabadságon van.

(3) Az intézetben bentlakó dolgozó és családtagja igénybe veheti az egész napi élelmezést. A bentlakó dolgozó 7 éven aluli gyermeke fél adagot is fogyaszthat. A bent nem lakó intézeti dolgozó a munkaideje (ügyelete, túlórázása) alatt kiszolgált élelem igénybevételére jogosult.

(4) A (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül naponként és személyenként csak egy étkezés (ebéd vagy vacsora) biztosítható. Ez megilleti azokat a nyugdíjasokat is, akik a költségvetési szervtől mentek nyugdíjba, és étkeztetésüket a vezető engedélyezi.

(5) Az étkeztetéshez szorosan kapcsolódó munkakört betöltő és e jogszabályban meghatározott egyéb munkakörben dolgozó a munkaidőben kiszolgáltatott étkeztetést köteles igénybe venni. A kötelező étkezés igénybevétele alól a vezető indokolt esetben a dolgozó kérésére felmentést adhat

(6) Egészségügyi állapotától függően a dolgozó és a bentlakó családtag diétás étkezést is igénybe vehet, ha az intézet az ellátottak részére diétás étkezést is nyújt.

(7) Az intézeti alkalmazottak normája azonos az intézeti ellátottakéval, ha létszámuk tíz főnél nem több. A dolgozók diétás étkeztetése esetében az intézeti diétás normát kell alkalmazni. Minden más esetben a dolgozók élelmezési normáját a költségvetési szerv vezetője a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben állapítja meg.

Térítési díj, illetve munkáltatói hozzájárulás

5. §

(1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(2) A munkahelyi étkeztetés kedvezményes. A dolgozók által fizetendő térítési díj és az étkeztetés önköltsége közötti különbözet a munkáltató hozzájárulása.

(3) Az étkeztetést kötelezően igénybe vevők a normának csak meghatározott százalékát térítik.

(4) Az étkeztetésre nem kötelezettek térítési díja - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -nem lehet kevesebb, mint a norma.

(5)[8] E rendelet szerint a dolgozókat terhelő térítési díj csökkenthető abban az esetben, ha az ezáltal előálló bevételi kiesést a költségvetési szerv a szakszervezet helyi szervével egyetértésben a szociális és kulturális célú pénzeszközei az érdekeltségi alapja, továbbá a személyi célokra (bér, jutalmazás, segély) rendelkezésre álló pénzforrások terhére fedezi.

(6) A munkahelyi étkeztetés részletes szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7) Az ellátottak által fizetendő térítési díjakról külön jogszabályok rendelkeznek.

Átmeneti intézkedés

6. §

(1)[9]

(2)[10]

Záró rendelkezés

7. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy az 1. számú mellékletét 1985. év január hó 21-től, egyéb részeit 1985. február hó 1-től kell alkalmazni. Egyidejűleg a 18/1976. (VII. 4.) PM-MüM együttes rendelet és az ezt módosító 12/1979. (VII. 21.) PM-MüM együttes rendelet, a 17/1981. (VI. 27.) PM-MüM együttes rendelet, a 44/1982. (VIII. 18.) PM rendelet és a 4/1984. (I. 23.) PM rendelet hatályukat vesztik,

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 4/1985. (I. 19.) PM rendelethez[11][12]

Az egésznapos közétkeztetési ellátásra vonatkozó élelmiszer-nyersanyagok energia- és tápanyagtartalmának alsó értékei

(A megadott értékek 1 főre, 1 napra vonatkoznak)

Élelmiszer-felhasználási minimumok egésznapos közétkeztetési ellátásra

(A megadott mennyiségek 1 főre, 10 napra vonatkoznak, nettó mennyiségek)

Megjegyzés:

- A feltüntetett ételféleségek (anyagkiszabás) mennyisége a havi átlagban tartandó be.

- Napi háromszori étkeztetés estén (vacsora nélkül) az egész napra jelzett mennyiség legfeljebb 65%-a vehető figyelembe.

- Csak ebéd biztosítása estén az egész napra jelzett mennyiség legfeljebb 40%-a vehető figyelembe.

- Hús pótlására szójafelhasználás 6 éves kortól 20% mennyiségben lehetséges.

2. sz. melléklet a 4/1985. (I. 19.) PM rendelethez

Az e mellékletben levő rendelkezések a költségvetési szervek által biztosított munkahelyi étkeztetésre vonatkoznak.

Az étkeztetés igénybevétele

1. Az étkeztetést kötelezően igénybevevők köre:

a) saját konyha esetében a szorosan vett konyhaszemélyzethez tartozó főfoglalkozású dolgozó (szakács, cukrász, hentes, konyhalány):

b) az a dolgozó, aki munkakörénél fogva rendszeresen legalább napi négy órán át a konyhában dolgozik vagy ott élelmezési anyagokat kezel;

c) ételek tálalásával, felosztásával rendszeresen foglalkoztatott dolgozó (osztályos tálaló, elosztó, felszolgáló);

d) az étkeztetés közvetlen felügyeletét ellátó gazdasági igazgató (gazdasági vezető), a gondnok, az élelmezésvezető (az élelmezés vezetésével járó teendőket ellátó dolgozó), a diétás nővér, az élelmezési anyagok átvételével, raktározásával és a konyha részére való kiadásával megbízott dolgozó, a konyhaüzemben foglalkoztatott ügyviteli dolgozó, az élelmezési anyagok szállításával, beszerzésével rendszeresen foglalkozó dolgozó;

e) más költségvetési szerv vagy vállalat által szállított kész- vagy félkész ételek átvételével, felmelegítésével tálalásával, az edények mosogatásával foglalkozó dolgozó;

f) alsó- és középfokú bentlakásos oktatási Intézetben gyermekfelügyelői munkakörben foglalkoztatott dolgozó;

g) alsó- és középfokú bentlakásos oktatási Intézetben tanulócsoporthoz beosztott és az általános iskolai napközi otthonokban dolgozó csoportvezető nevelő;

h) a bölcsőde és óvodai napközi otthon minden dolgozója;

i) az ellátást nyújtó egészségügyi és oktatási intézetekben, valamint az üdülőkben a főfoglalkozásban takarítást végző dolgozók;

Az étkezést biztosító költségvetési szervvel munkaviszonyban nem állók étkeztetése

2. A vezető a 2. § (3) bekezdés alapján akkor engedélyezheti más gazdálkodó szervek intézetek dolgozói és egyes személyek (családtagok, nyugdíjasok) számára az étkezés igénybevételét, ha ezzel a működési engedélyben meghatározott főzési adatszámot nem lépik túl és ha ez az intézeti ellátottak illetve a saját dolgozók étkeztetését, továbbá az intézet rendjét nem sérti. Ha a külsők (csoportos vagy egyéni) étkeztetése később válik az intézeti ellátottakra, illetve a saját dolgozókra nézve hátrányossá, akkor a korábban adott engedélyt a vezető köteles visszavonni, a visszavonást követő hó végéig azonban még az étkezést biztosítani kell.

3. A költségvetési szervnél a 2. pont alapján étkezők az ételt elsősorban a dolgozók éttermében vagy más, arra alkalmas helyiségben fogyaszthatják el. Óvodában, egészségügyi intézetekben a gyermekekkel, betegekkel együtt azonban e dolgozókat vagy külső személyeket nem szabad étkeztetni.

Intézeti diétás étkeztetés

4. Ha az Intézet ellátottjai részére külön diétás ételt is előállítanak, akkor ezt az az alkalmazott vagy egyébként élelmezésre jogosult családtagja is igénybe veheti, akinek az illetékes rendelőintézeti szakorvos diétás étkezést javasolt. Krónikus betegség esetén a szakorvos egyszeri javaslata elegendő a diétás étel határidő nélküli szolgáltatásokhoz. Egyéb esetben a szakorvos javaslata csak hat hónapra érvényes.

A munkahelyi étkeztetés támogatása, illetve térítési díja

5. Az élelmezés igénybevételére kötelezett dolgozó a ténylegesen alkalmazott norma 63%-át téríti. E dolgozók, amennyiben az intézetben bentlaknak e kedvezményre jogosultak a munkaidőn kívül igénybevett étkezés esetén is. Ugyancsak megilleti e kedvezmény az élelmezés igénybevételére kötelezett bentlakó dolgozók 16. éven aluli gyermekeit is, ha bent étkeznek.

6. Az előfizetéses menü fogyasztása esetében

- az 5. § (5) bekezdése alkalmazása kivételével

- a ténylegesen alkalmazott normával azonos összeget térítenek:

a) a költégvetési szervvel munkaviszonyban álló dolgozók,

b) azok a dolgozók, akik az élelmezést a 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján veszik igény-be,

c) az intézetben bentlakó dolgozók 5. pont alá nem tartozó családtagjai,

d) a költségvetési szervhez kiküldött és ott munkát végző idegen szervek dolgozói,

e) a továbbképzésben résztvevő dolgozók, valamint gyakorlaton lévő tanulók,

f) a nyugdíjasok.

Ez esetben a munkáltatói hozzájárulás összege azonos a rezsiköltséggel.

7. A 6. pontban felsorolt személyek közül az étlap szerint (á la carte) étkezők munkáltatói hozzájárulását az előfizetéses étkezésre jutó rezsiköltséggel azonos összegben kell megállapítani. Ilyen esetben a térítési díj meghaladhatja a nyersanyagköltséget.

8.[13]

9. A teljes önköltségnek (a nyersanyagköltség és a rezsiköltség együttes összegének) megfelelő összeget térítik mindazok a szervek és személyek, akikre nem vonatkoznak az 5., 6., 7. és a 13. pontban foglaltak. Szállított élelem esetén a szállító szerv a megrendelővel közölni tartozik a norma összegét.

10. Az önköltséget minden évben az előző lezárt naptári év adatai alapján kell megállapítani a következők szerint: az egynapi élelmezési normára arányosan jutó rezsiköltséget százalékban kell kifejezni. Ugyanezzel a százalékkal kell növelni a tárgyidőszakban alkalmazott normát és az így kiszámított összeg tekintendő önköltségnek.[14]

Ha a teljes önköltség megállapítása az egyszerű (egyszeres) könyvviteli nyilvántartást vezető költségvetési szerveknél nem hajtható végre, akkor önköltségnek a norma egyszázhatvan százaléka veendő.

11. Ha a 2. § (3) bekezdés alkalmazása során más gazdálkodó szervezetek, intézmények dolgozói szervezetten veszik igénybe a konyhát fenntartó szerv éttermét, akkor az elszámolást a két szerv között történő megállapodás szerint történik.

12. Az étkezés igénybevételére jogosító utalványok kezelési rendszerét, dokumentálását, a térítési díjak beszedésének módját a munkáltató saját hatáskörében határozza meg, illetve szervezi meg. Az étkezést igénybevevő dolgozó részére étkezésenként csak egy utalványt szabad rendelkezésre bocsátani.

13. Ha üdülő (szakszervezeti szanatórium) lát el más gazdálkodó szervezetet, intézményt étellel, akkor a térítési díj[15]

a) elszállított élelem esetén a norma kettőszázharminc százaléka,

b) helyben (az üdülő étkezdéjében) fogyasztott étel esetén a norma kettőszázötven százaléka.

Elszámolás

14. A könyvviteli elszámolásoknál

- a központi irányítás alá tartozó költségvetési szerveknek a "Költségvetési szervek számlakerete" és az azt módosító számviteli közlemények,

- a tanácsi felügyelet alá tartozó költségvetési szerveknek a "Tanácsi felügyelet alá tartozó költségvetési szervek számlarendje" és az azt kiegészítő számviteli közlemények,

- a vállalati gazdálkodó szervezeteknek az ágazati számlakeretek

előírásai szerint kell eljárniok.

Egyéb rendelkezések

15. Az önköltség megtérítése ellenében a dolgozók és családtagjaik vacsorát is kaphatnak. A vacsora elfogyasztható a költségvetési szerv éttermében vagy elvihető onnan.

16.[16]

17. Munkahelyi étkeztetés alkalmával szeszesitalt fogyasztani tilos.