21/1986. (VI. 2.) MT rendelet

a levegő tisztaságának védelméről[1]

A Kormány az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:[2]

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa a káros légszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

(2) A sugárzó légszennyező anyagokkal kapcsolatos, valamint a munkaegészségügy körébe tartozó levegőtisztaság-védelmi szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

2. § (1) A levegő tisztaságának védelme szempontjából

a) kiemelt védett kategóriába kell sorolni az országnak azokat a területeit, ahol az egészség, illetőleg a környezet védelme érdekében a levegő tisztaságának fokozott védelme indokolt (pl. természetvédelmi terület, gyógy- és üdülőhely);

b) az ország többi területe védett kategóriába tartozik. E kategórián belül azokra az összefüggő ipari területekre, illetőleg mezőgazdasági nagyüzemi telepekre, amelyek lakott és kiemelten védett területekkel - a légszennyezési áthatást, illetőleg az előírt védőterületet is figyelembe véve - közvetlenül nem érintkeznek, alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények állapíthatók meg.

(2) A kiemelten védett kategóriába sorolásra a földművelésügyi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel és a fővárosi, illetőleg a megyei önkormányzattal egyetértésben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jogosult.

(3)[3] Azokat a védett kategóriába tartozó területeket, ahol az (1) bekezdés b) pontja szerinti alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények megállapítása indokolt, a környezetvédelmi felügyelőség és a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a települési önkormányzat jelöli ki.

(4) Az egyes levegőtisztaság-védelmi kategóriákkal kapcsolatos szabályokat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg.

A levegőtisztaság-védelmi követelmények érvényre juttatása a tervezés során

3. § (1) A levegőtisztaság-védelmi követelményekre a népgazdasági tervezés, a kiemelt fejlesztési programok kidolgozása, valamint a területrendezési és fejlesztési tervek, vállalati tervek készítése során figyelemmel kell lenni.

(2) A településrendezési tervekben a levegőtisztaság-védelmi kategóriákba sorolt településrészek határait fel kell tüntetni.

(3)[4] A területrendezési terveket jóváhagyásuk előtt - a külön jogszabályban meghatározott eljárás során - egyeztetni kell a területileg illetékes levegőtisztaság-védelmi hatósági jogkört gyakorló szervvel [15. § (1) bekezdés].

A helyhez kötött új légszennyező forrásokkal kapcsolatos követelmények

4. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött létesítmény (a továbbiakban: helyhez kötött légszennyező forrás) tervezése, létesítése, meglevő bővítése, rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: létesítése) során

a) olyan technológiát, eljárást, berendezést kell tervezni, bevezetni, létesíteni, illetőleg

b) az anyagok (nyersanyagok, hulladékok stb.) kezelésére (gyűjtésére, tárolására, szállítására, ártalmatlanítására), feldolgozására olyan eljárást kell alkalmazni,

amely nem okoz káros légszennyezést.

(2) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által meghatározott helyhez kötött új légszennyező forrás létesítése során a tervező, a tervező hiányában a beruházó, illetőleg az építtető (a továbbiakban együtt: beruházó), a technológia megváltoztatása esetén az üzemeltető, az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól.

(3)[5] Kibocsátási határértékként - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a területi kibocsátási határérték és a technológiai kibocsátási határérték közül a kisebbet kell megállapítani.

(4) A levegőtisztaság-védelmi államigazgatási ügyben eljáró hatóság [15. § (1) bekezdés] a területi kibocsátási határértéknél kisebb határértéket is megállapíthat (egyedi határérték), ha ez a légszennyezéssel érintett terület állapotára tekintettel indokolt.

(5)[6] A beruházó a területfelhasználási, az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezési eljárás során igazolni, a levegőtisztaság-védelmi hatóság pedig ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel-e a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. Az igazolásnál és az ellenőrzésnél a levegőbe kerülő valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni.

Helyhez kötött, működő légszennyező forrásokkal kapcsolatos követelmények

5. § (1) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által meghatározott, helyhez kötött, működő légszennyező forrással kapcsolatban a levegőtisztaság-védelmi hatóság

a) kibocsátási határértéket állapít meg;

b) az üzemeltetőt - a káros légszennyezés megszüntetése érdekében - megfelelő elszívó-tisztítóberendezés létesítésére, a technológia korszerűsítésére vagy más intézkedésre kötelezheti;

c) mérést, vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) végezhet vagy végeztethet;

d)[7]

e) nyilvántartja a légszennyező forrás jellemző adatait.

(2)[8] Kibocsátási határértékként - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a területi kibocsátási határértéket kell megállapítani. A 4. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a területi kibocsátási határértéknél szigorúbb határérték (egyedi határérték) is megállapítható.

6. § A helyhez kötött, működő légszennyező forrás üzemeltetője köteles

a) a légszennyezést a számára megállapított határértékre csökkenteni (a technológiai előírások betartásával, a tisztítóberendezések beépítésével, illetve gondos üzemeltetésével stb.);

b) a légszennyezésre vonatkozóan az üzemi műszaki adatok, számítások, illetőleg a mérési eredmények alapján - a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter által elrendelt - adatszolgáltatást teljesíteni;

c) a levegőtisztaság-védelmi hatóság, illetőleg az általa megbízott részére a megállapított határidőre a vizsgálat feltételeit biztosítani és a vizsgálathoz szükséges adatokat átadni.

Egyes termékek levegőtisztaság-védelmi követelményei

7. § (1) Nem hozható forgalomba olyan termék, amely levegőtisztaság-védelmi szempontból a minősítési feltételeknek nem felel meg.

(2)[9] A közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközök, járművek (a továbbiakban együtt: mozgó légszennyező források), valamint a gépek, gépi berendezések és tüzelőanyagok tekintetében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg azon termékek körét, amelyeket levegőtisztaság-védelmi szempontból minősíteni kell.

(3) A minősítésre jogosult szervet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a termék előállítása, illetőleg behozatala szerint illetékes miniszter, a mozgó légszennyező források tekintetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben jelöli ki.

(4) A minősítés és a minőségtanúsítás általános feltételeit a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben az érdekelt miniszter állapítja meg.

(5) A minősítési feltételek teljesítése alól indokolt esetben az érdekelt miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben felmentést adhat.

Rendkívüli intézkedések

8. § (1) Rendkívüli - azonnali intézkedést igénylő - veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén (pl. huzamosabb ideig tartó kedvezőtlen meteorológiai viszonyok fennállásakor) az emberi élet, az egészség, illetőleg a környezet megóvása érdekében

a) a levegőtisztaság-védelmi hatóság a veszélyeztetett körzetben a helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőit - ha a feltételek biztosítottak - más energiahordozó használatára, illetőleg a légszennyezést okozó tevékenységük időleges korlátozására vagy felfüggesztésére kötelezi;

b) a fővárosi, megyei önkormányzatok közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: közlekedési hatóság) a mozgó légszennyező források közlekedését és működését a veszélyeztetett körzetben ideiglenesen korlátozza vagy megtiltja.

(2)[10] Azokon a településeken, ahol a levegő szennyezettsége időszakosan megközelítheti a szmogriadó határértékét, rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervet (a továbbiakban: füstköd riadóterv) kell készíteni.

(3)[11] A füstköd riadótervet a főpolgármester, illetve polgármester az érdekelt hatóságok és légszennyezők bevonásával dolgoztatja ki. A tervben meg kell határozni a rendkívüli intézkedések elrendelésére és végrehajtására kötelezett szerveket.

(4)[12] A füstköd riadótervet a fővárosi önkormányzat, illetve települési önkormányzat - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - rendelettel állapítja meg.

9. § (1) A levegőtisztaság-védelmi hatóság az első fokú közegészségügyi hatóság (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság) véleményének figyelembevételével a veszélyes légszennyezettséget okozó helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjének légszennyezést okozó tevékenységét - a kibocsátásnak a vészhelyzetet megszüntető mértékűre való csökkentéséig - korlátozza, illetőleg felfüggeszti.

(2) A közlekedési hatóság - a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - azokon a területeken, ahol a mozgó légszennyező források használata veszélyes légszennyezettséget okoz, forgalomszervezési intézkedéseket rendel el.

A légszennyezési bírság

10. §[13] (1) Légszennyezési bírság fizetésére kell kötelezni a jogi személyt, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, illetve egyéni vállalkozót, ha

a) káros légszennyezést okozó, helyhez kötött pont- és épületforrást üzemeltet;

b) bejelentésre kötelezett felületi forrást üzemeltet

- a kibocsátó felület nagysága alapján, továbbá

- a levegőtisztaság-védelmi előírások és tilalmak megsértése esetén;

c) jogszabályban tiltott, illetőleg

d) jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeknek meg nem felelő anyagot, terméket, berendezést termel, üzemeltet, felhasznál, illetve forgalmaz.

(2)[14] Bírságot kell kiszabni a mozgó légszennyező forrást üzemben tartó jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, továbbá egyéni vállalkozóval szemben a kibocsátási határérték túllépése miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírságot a légszennyező forrás helye szerinti illetékes első fokú levegőtisztaság-védelmi hatóság, a (2) bekezdés szerinti bírságot pedig a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kijelölt szerv szabja ki.

(4) A bírság megfizetésének és felhasználásának módjáról külön jogszabály rendelkezik.

(5) A bírságolási eljárást a megindításától számított 60 napon belül be kell fejezni. A bírságot határozatban kell kiszabni.

11. §[15] A bírság kiszámításának és kiszabásának részletes szabályait, a 10. § (1) bekezdése szerinti bírság tekintetében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a 10. § (2) bekezdése szerinti bírság tekintetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg. 16

12. §[16]

A végrehajtásért felelős szervek

13. § (1) A népjóléti miniszter állapítja meg

a) a légszennyező anyagok körét,

b) a levegőminőségi határértékeket,

c)[17] a légszennyezettség mérésére vonatkozó szabályokat.

(2)[18] A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg:

a) az egyes levegőtisztaság-védelmi kategóriákkal kapcsolatos szabályokat;

b) a területi kibocsátási határértékek megállapítására és az azok alkalmazására vonatkozó szabályokat;[19]

c) a technológiai kibocsátási határértékeket és az azok alkalmazására vonatkozó szabályokat;

d)[20]

e) az összetevőikkel egyértelműen nem jellemezhető kellemetlen szagú légszennyező-anyagok (bűzanyagok) elleni védekezéssel kapcsolatos szabályokat;

f) a kibocsátás mérésével kapcsolatos szabályokat, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel;

g) az Országos Meteorológiai Szolgálat javaslatai alapján az időjárási tényezőknek a légszennyezettségre gyakorolt hatása (a légszennyező-anyagok terjedése, ülepedése és kémiai átalakulása) vizsgálatával, mérésével, figyelemmel kísérésével és előrejelzésével kapcsolatos szabályokat;

h) a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos egyéb előírásokat és tilalmakat;

i)[21] a nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat szerinti összkibocsátási határértékeket és az azok alkalmazására vonatkozó szabályokat.

(3) A mozgó légszennyező források tekintetében a közlekedésre jellemző légszennyező anyagra vonatkozó kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter együttesen, a kibocsátás mérésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az eljáró hatóságokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg.

(4)[22]

14. § A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos ellenőrzési és mérési feladatok ellátásáért a következők a felelősek:

a) a légszennyezettség tekintetében a népjóléti miniszter,

b) a helyhez kötött légszennyező források légszennyezőanyag kibocsátásával kapcsolatban a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,

c) a mozgó légszennyező források légszennyező-anyag kibocsátása tekintetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,

d) az időjárási tényezőknek a légszennyezettségre gyakorolt hatása vonatkozásában az OMSZ elnöke.

15. §[23] (1) A helyhez kötött légszennyező forrásokkal kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi államigazgatási ügyben első fokon

a) szolgáltató tevékenységet ellátó létesítmény esetén a 8. § (1) bekezdésének a) pontja és a 9. § (1) bekezdése alapján indult ügyekben a polgármester; a 4. § (2) - (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdésének a) - e) pontjai, az 5. § (2) bekezdése és a 10. § (1) bekezdése alapján indult ügyekben a jegyző,

b) egyéb tevékenységet ellátó létesítmény esetén, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség (felügyelőség),

c) szolgáltató és egyéb tevékenységet egyaránt ellátó létesítmény esetén a felügyelőség jár el.

(2) A hulladékégetés engedélyezése a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a felügyelőség hatáskörébe tartozik.

(3) A települési jegyző hatáskörébe tartozik:

a) a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetésének,

b) a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetésének,

c) a tarlóégetés

engedélyezése.

(4)[24] A (3) bekezdés b) pontja esetében a felügyelőség állásfoglalását be kell szerezni.

Értelmező rendelkezések

16. § A rendelet alkalmazásában

a) légszennyező-anyag: a levegő minőségét hátrányosan befolyásoló anyag;

b) légszennyezés: légszennyező-anyagnak a levegőbe juttatása;

c) káros légszennyezés: a megállapított kibocsátási (emisszió) határérték feletti mennyiségben, illetőleg jogszabályban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírás, tilalom megszegése következtében történő légszennyezés;

d) káros légszennyezettség: a levegőnek a megengedett levegőminőségi (imisszió) határértéken felüli szennyezettsége;

e) veszélyes légszennyezettség: olyan mértékű káros légszennyezettség, amely az emberi egészséget vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti;

f) területi kibocsátási határérték: a légszennyező forrás által valamely légszennyező-anyag meghatározott területen, adott kibocsátási magasság mellett, időegység alatt kibocsátható mennyisége;

g)[25] technológiai kibocsátási határérték: az egyes légszennyező hatású technológiák által, a kibocsátás helyétől és magasságától függetlenül kibocsátható fajlagos légszennyező anyagmennyiség;

h)[26] szolgáltató tevékenységet ellátó létesítménynek minősül mindaz a létesítmény, amelyben az e rendelet melléklete szerinti tevékenységet folytatják, az ott meghatározottaknak, valamint azoknak a szolgáltató létesítményeknek a kivételével, ahol 20 MW vagy ennél nagyobb beépített teljesítményű (termikus bemenő teljesítményű) tüzelő berendezéseket működtetnek.

i)[27] összkibocsátási határérték: az egyes nemzetgazdasági ághoz, ágazathoz, alágazathoz tartozó légszennyező források által évente, együttesen kibocsátható légszennyező anyagmennyiség. Az összkibocsátási határérték az egyes légszennyező forrásokra megállapított területi és technológiai határértéktől független, ezek mellett létező kibocsátási határérték;

j) bejelentésre kötelezett felületi forrás: azon szabadban végzett tevékenység, technológia, amely esetén a légszennyező anyag kibocsátásához mérséklésére intézkedést kell tenni. A közút (közforgalmi út) nem bejelentésre kötelezett felületi forrás.

Szabálysértés

17. §[28]

Hatálybalépés

18. § (1) Ez a rendelet 1987. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a levegő tisztaságának védelméről szóló 1/1973. (I. 9.) MT rendelet és az azt módosító 49/1980. (XI. 25.) MT rendelet, a levegő tisztaságának védelméről szóló 11/1973. (IV. 18.) ÉVM rendelet és az azt módosító 3/1976. (I. 16.) ÉVM rendelet, a légszennyezési bírságról szóló 19/1974. (XII. 27.) ÉVM rendelet és az azt módosító 16/1976. (VI. 29.) ÉVM rendelet.

(3) A rendelet 7. § (1), (2) és (5) bekezdéseinek előírásait 1988. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

19. §[29] (1)

(2) Az az üzemeltető, akinek

a) légszennyező-anyag kibocsátása e rendelet hatálybalépésekor nem haladta meg a 19/1974. (XII. 27.) ÉVM rendelet alapján megengedett határértéket, vagy

b) beruházását e rendelet hatálybalépése előtt engedélyezték és a létesítmény működését az engedélynek megfelelően kezdte meg, az üzembe helyezéstől számított három évig mentesül a bírságfizetési kötelezettség alól.

Melléklet a 21/1986. (VI. 2.) MT rendelethez[30]

Szolgáltatási tevékenységek a levegő tisztaságának védelme szempontjából

A "Szolgáltatások Jegyzéke" szerint, kivéve:

043200 Gépek és berendezések javítása

043900 Egyéb feldolgozóipari termékek javítása, felújítása, karbantartása

0942 Vasúti járműjavítás és -karbantartás

041 Feldolgozói bérmunka és kiadói szolgáltatás

043600 Hajó- és csónakjavítás

043700 Légijármű-javítás

04411 Felületkezelés, felületbevonás

04422 Nem fémtartalmú anyag visszanyerése hulladékból

051 Villamos energia szolgáltatás

052 gázszolgáltatás

053 Gőz- és egyéb hőszolgáltatás (a lakóházak tömb- és központi fűtése és melegvízzel való ellátása kivételével)

054 Általános energiaellátási szolgáltatás

201100-201300 Mosás, vegytisztítás, festési, színezési szolgáltatás

0911 Vasúti szállítás

09126 Közúti teherszállítás

09122 Menetrendszerű, közúti, távolsági személyszállítás

093 Légi szállítás

091300 Csővezetékes szállítás

1811 Szennyvízkezelés és kapcsolódó szolgáltatás

1812 Hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

071221 Autóbusz, trolibusz karbantartás és javítás

071222 Tehergépkocsi, vontató, dömper stb. karbantartás és javítás

0714 Gépjármű-üzemanyag kereskedelem[31]

[A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 9025/1991. (SK. 12.) KSH közleménye a szolgáltatások jegyzékéről.]