7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet

a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet, és a gyógyfürdőintézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról szóló 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet végrehajtásáról[1]

A gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet 13. § (4) bekezdésének a) pontjában, továbbá a gyógyfürdőintézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról szóló 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:[2][3]

Gyógyhelyek

1. § (1) A gyógyhely határvonalán (védőterületén) belül a gyógyfürdőintézményben gondozott betegek nyugalma és a gyógyítás zavartalansága érdekében:

a)[4] a betegek nyugalmát zavaró rendezvény, sport- és egyéb verseny megtartásához a községi, a nagyközségi, a városi jogú nagyközségi, a városi, a megyei városi, a fővárosi kerületi tanács (a továbbiakban: helyi tanács) végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének egyetértése is szükséges:

b) a nem betegellátási intézmények házirendjének olyan rendelkezést kell tartalmaznia, amely biztosítja a gyógyhely csendjének és rendjének megóvását;

c) vendéglátóipari üzemekben, illetőleg egységekben zenei műsor közvetítése, továbbá a szeszesital kiszolgálása korlátozható;

d) a gépjárműforgalom korlátozható, illetőleg kitiltható, a maximális sebesség előírásával, egyes gépjárművek kitiltásával, illetve az adott területen "Lakó-pihenő övezet" tábla kihelyezésével.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a gyógyhely rendeltetésszerű használatát szolgáló egyéb intézkedésekről, illetőleg ezek kezdeményezéséről (pl. levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett kategóriába sorolás, köztisztaság fenntartása, fásítás, portalanítás) a helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(3) A gyógyhely védőterületének határát a helyi tanács végrehajtó bizottsága "Gyógyhely, védőterület" táblával jelöli meg.

2. § (1) A gyógyhely éghajlatának és tájjellegének megóvása érdekében a gyógyhely területén nem tartható fenn olyan létesítmény és nem folytatható olyan tevékenység sem, amely az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát, illetőleg gyógyulását zavarja.

(2) A gyógyhellyé nyilvánított településeken (településrészeken):

a) a bányatelepítéshez (korszerűsítéshez, bővítéshez), továbbá az ipari, a mezőgazdasági és a kommunális beruházásokhoz a Népjóléti Minisztérium szervezetében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OGYFI) véleményét is ki kell kérni;

b) a gyógyhely határát és védőterületét feltüntető általános rendezési tervet az OGYFI-val is egyeztetni kell;

c) az OGYFI kezdeményezheti az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget hátrányosan befolyásoló, valamint a betegek nyugalmát, illetőleg gyógyulását zavaró tevékenység megszüntetését.

(3)[5] Az erdő igénybevételére és az erdő művelési ág megváltoztatására az erdőre vonatkozó jogszabályok az irányadók.

3. § (1) A gyógyhellyé nyilvánítást a helyi tanács végrehajtó bizottsága határozattal kezdeményezi. A határozatban megjelöli a javaslat indokait és a gyógyhely határát, az esetleges védőterületet (az érintett ingatlan helyrajzi számának feltüntetésével, valamint az utak, utcák, terek megnevezésével).

(2)[6] A végrehajtó bizottság határozatához két példányban csatolni kell:

a) a "Törzskönyv a gyógyhelyekről" elnevezésű nyomtatványt, valamint az abban felsorolt iratokat,

b)[7] a megyei (fővárosi) állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség véleményét arról, hogy az engedélyezés közegészségügyi feltételei fennállnak,

c) az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakvéleményét,

d) a gyógyhelynek javasolt területen érvényesülő gyógytényezők, illetőleg a gyógyeredmények elbírálásához szükséges orvosi vizsgálatok iratait. Az orvosi vizsgálatokat az OGYFI által előzetesen kijelölt vagy jóváhagyott egészségügyi intézmény végzi.

(3)[8] A helyi tanács végrehajtó bizottsága határozatát - az összes irattal együtt - a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága terjeszti fel a népjóléti miniszterhez. A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a javaslatot csak akkor továbbítja, ha azt megalapozottnak tartja.

4. § (1) A gyógyhellyé minősítés a település egymással területileg össze nem függő részeire is történhet.

(2) A gyógyhelyet érintő erdők, fásítások védelmi rendeltetésének megállapítására, valamint az erdőgazdálkodás módjára külön jogszabályok az irányadók.

A gyógyfürdőintézmények

5. § (1) Gyógyfürdőintézmény: a gyógyfürdő, a gyógyfürdőkórház, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, az éghajlati gyógyintézet, a szanatórium, a gyógyüdülő, a gyógyvízivó-csarnok, a gyógybarlang, a gyógyszálló, a gyógyüdülőszálló.

(2) A gyógyfürdő egyéb (strand, uszoda, tisztasági) fürdőrészleggel együtt is üzemeltethető.

6. § (1) A gyógyfürdőintézményt külföldi részvétellel működő gazdasági társulás is létesíthet és fenntarthat.

(2) Gyógyfürdőintézmény létesítése vagy átalakítása esetén a beruházási program, illetve a kivitelezési tervdokumentáció elkészítése során be kell szerezni az OGYFI véleményét is.

(3) A gyógyfürdőintézmény létesítésénél vagy átalakításánál biztosítani kell az OGYFI által előírt gyógyászati és orvostechnikai feltételeket. Ennek megtörténtét az OGYFI ellenőrzi.

7. § (1) A gyógyfürdőintézményben a fenntartó, kezelő (a továbbiakban: fenntartó) biztosítja a gyógyító tevékenység személyi és tárgyi feltételeit, továbbá a működési költségeket.

(2)[9][10] -(5)

8. § (1) Az állami egészségügyi szolgálat keretébe nem tartozó gyógyfürdőintézményekben folyó megelőző, gyógyító és rehabilitációs tevékenység országos felügyeletét az OGYFI látja el. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek tevékenységére.

(2)[11] A Szakszervezetek Országos Tanácsa által fenntartott gyógyfürdőintézmények tekintetében az OGYFI a felügyeleti jogokat a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve gyakorolja.

9. § (1)[12] Ha a gyógyfürdőintézményt tanácsi szerv létesíti vagy tartja fenn, a tervezéshez, a létesítéshez, az átalakításhoz és a megszüntetéshez szükséges egyetértés iránti kérelmet a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága útján kell benyújtani.

(2) A kérelemhez két példányban csatolni kell:

a) az intézmény jellege szerinti "Törzskönyv a gyógyfürdőintézményekről" elnevezésű nyomtatványt, valamint az abban felsorolt iratokat,

b)[13] a megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi felügyelőség véleményét,

c) a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását,

d)[14] gyógybarlang esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) területileg illetékes felügyelősége, valamint a Központi Földtani Hivatal véleményét,

e) az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakvéleményét.

(3) A kérelmet a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a vízügyi hatóság és - mikroklimatikai kérdésekben - az Országos Meteorológiai Szolgálat meghallgatásával véleményezi, majd az iratokat a véleményét tartalmazó határozattal együtt felterjeszti az OGYFI-hoz.

10. § Ha nem tanácsi szerv a fenntartó, a gyógyfürdőintézmény létesítéséhez, átalakításához, megszüntetéséhez szükséges egyetértés iránti kérelmet közvetlenül az OGYFI-hoz kell benyújtani a 9. § (2) bekezdésében megjelölt iratok csatolásával. Ebben az esetben a 9. § (3) bekezdésében megjelölt iratokat az OGYFI szerzi be.

11. § (1) A gyógyfürdőintézmény megnevezését és gyógyászati célú használatba vételét az OGYFI - gyógybarlang esetében a KTM-mel egyetértésben - engedélyezi. A gyógyszálló és a gyógyüdülőszálló megnevezését az OGYFI ai Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal egyetértésben engedélyezi.

(2) Tisztasági vagy üdülőfürdő gyógyfürdővé nyilvánítása esetén a megnevezést és a gyógyászati célú használatba vételt - a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal egyetértésben - az OGYFI engedélyezi.

(3) A gyógyászati célú használatba vétel engedélyezése nem helyettesíti az építésügyi hatóság építési, illetőleg használatbavételi engedélyét.

(4) Az OGYFI a gyógyfürdőintézményeket országos, körzeti vagy helyi jellegűnek minősíti.

(5) A Szakszervezetek Országos Tanácsa által fenntartott gyógyfürdőintézményeket érintő intézkedéseket az OGYFI a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságával egyetértésben teszi meg.

12. § Ha a gyógyfürdőintézmény nem rendelkezik a megnevezés és a használatbavétel engedélyezéséhez megkívánt valamennyi feltétellel, de a betegellátás érdekei az engedély megadását indokolják, az OGYFI az engedélyt feltételek hiányában is megadhatja, de további intézkedéseket írhat elő.

Természetes gyógytényezők, az ásvány- és gyógyvíz, gyógyiszap, valamint gyógyforrástermék

13. § (1) Hévíz az a természetben előforduló (forrásból vagy fúrt kútból nyert) víz, amelynek hőmérséklete a kifolyásnál 30 °C-nál magasabb.

(2) Külső alkalmazás szempontjából ásványvíz az a természetben előforduló (forrásból vagy fúrt kútból nyert) víz, amely természetes állapotában literenként legalább 1 gramm oldott sót, vagy az e rendelet mellékletében meghatározott mennyiségben egyéb anyagot tartalmaz.

(3)[15] Belső alkalmazás szempontjából ásványvíz az a felszín alól származó, természetes állapotában egészségre ártalmatlan víz, amely az emberi szervezet biológiai vízigényének kielégítésére vagy pótlására szolgál. Ez az ásványvíz elismert ásványvízzé akkor minősíthető, ha megfelel a külön jogszabály erre vonatkozó előírásainak. A palackozott ásványvízre a külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(4) Gyógyvíz az olyan ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.

14. § (1) Ha az ásványvizet és a gyógyvíznek vélelmezhető ásványvizet, iszapot, forrásterméket szolgáltató forrást vagy kutat tanácsi szerv tartja fenn, az elismert ásvány-, illetőleg gyógyvízként, gyógyiszapként, gyógyforrástermékként való megnevezés iránti kérelmet a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve útján az OGYFI-hoz kell benyújtani.

(2) A kérelemhez két példányban csatolni kell:

a) a "Törzskönyv az elismert ásvány-, illetőleg gyógyvizekről" elnevezésű vagy a "Törzskönyv az elismert gyógyiszapokról, illetőleg gyógyforrástermékekről" elnevezésű nyomtatványt, valamint az abban megjelölt iratokat,

b) a megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi felügyelőség véleményét,

c) gyógyvíz esetében a gyógyhatás elbírálásához szükséges orvosi vizsgálatok iratait. Az orvosi vizsgálatokat az OGYFI által előzetesen kijelölt, illetőleg jóváhagyott egészségügyi intézmény végzi.

15. § Ha az ásványvizet és a gyógyvíznek vélelmezhető ásványvizet, iszapot, forrásterméket szolgáltató forrást vagy kutat nem tanácsi szerv tartja fenn, a 14. §-ban előírt - engedélyezési - eljárást a fenntartó közvetlenül az OGYFI-nál kezdeményezi.

16. §[16] Az elismert ásvány-, illetőleg gyógyvíz kitermelésére, a víz esetleges kezelésére (pl. szénsavval való telítés, vastalanítás), a felesleges és használt víz elvezetésére irányuló kérelmet a területileg illetékes vízügyi hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi felügyelőség véleményét.

17. §[17] Az elismert gyógyvíz palackozására, csomagolására, belföldön történő forgalomba hozatalára, továbbá az elismert gyógyiszap, gyógyforrrástermék kitermelésére, kezelésére, csomagolására, belföldön történő forgalomba hozatalára irányuló kérelmet a helyi tanács egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve útján kell a megyei (fővárosi) egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervhez terjeszteni. A kérelemhez csatolni kell:

a) a megnevezést engedélyező okiratot vagy annak hiteles másolatát,

b) a kérelmező működési engedélyét,

c) a palackozás technológiai leírását,

d) a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi felügyelőség hozzájárulását.

18. §[18][19] A gyógyvíz palackozására szolgáló üzemet üzembe helyezés előtt közegészségügyi szempontból a megyei (fővárosi) állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség vizsgálja meg.

19. § Külföldi ásvány-, illetőleg gyógyvíz behozatalának és forgalomba hozatalának engedélyezéséhez az importálónak az OGYFI előzetes véleményét is be kell szereznie.

20. §[20] Az elismert ásvány-, illetőleg gyógyvíz, továbbá a gyógyászati célú hévíz gyógyászati célra történő felhasználását az OGYFI a Központi Földtani Hivatallal egyetértésben kezdeményezheti. Elismert gyógyvíz más célra tartósan csak az OGYFI engedélyével használható fel. A más célra felhasználás iránti kérelmet a 15. §-ban meghatározott módon kell az OGYFI-hoz felterjeszteni.

21. § Az OGYFI a gyógyfürdőintézményekkel, valamint az ásványvizek feltárásával, hasznosításával kapcsolatban kiadott engedélyét, illetve hozzájárulását visszavonhatja, vagy ennek további fenntartását egészségügyi érdekből szükséges intézkedések megtételéhez kötheti, ha az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn.

Gyógy-idegenforgalom

22. § Az OGYFI végzi a gyógy-idegenforgalommal foglalkozó intézmények és szervek egészségügyi vonatkozású tevékenységének szakmai felügyeletét és ellenőrzését. Szakmai segítséget nyújt gyógy-idegenforgalmi szerződések kötéséhez és a gyógy-idegenforgalmi propaganda tevékenységhez.

23. § Az OGYFI kezdeményezi a gyógyfürdőintézményeknek és az állami egészségügyi szolgálat intézményeinek együttműködését a gyógy-idegenforgalom fejlesztése érdekében.

Záró rendelkezések

24. § (1) Az OGYFI a gyógyfürdőintézményekről, az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó közfürdőkről, a gyógyhelyekről, az elismert ásvány- és gyógyvizekről, a gyógyiszapokról és gyógyforrástermékekről országos törzskönyvet vezet.

(2)[21] A törzskönyvi adatokban bekövetkezett változásokat gyógyhely esetében a területileg illetékes, a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal, a gyógyfürdőintézmények, elismert ásvány-, illetőleg gyógyvizek, gyógyiszapok és gyógyforrástermékek esetében a fenntartó köteles az év december hó 15. napjáig az OGYFI-nak bejelenteni.

(3) A gyógyhelyre, a gyógyfürdőintézményre, az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó közfürdőre, az elismert ásvány- és gyógyvízre, gyógyiszapra és gyógyforrástermékre vonatkozó adatszolgáltatás rendjét a népjóléti miniszter állapítja meg.

25. §[22] Az ásvány- és gyógyvizekről, a gyógyiszapokról, a gyógyforrástermékekről a fenntartónak legalább ötévenként - a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ - Országos Közegészségügyi Intézet által végzett - vegyelemzést kell készíttetnie, és az OGYFI-nak meg kell küldeni.

26. § (1) Ez a rendelet 1986. év szeptember hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A gyógyfürdő- és üdülésügy, valamint az ásvány- és gyógyvizek feltárása és hasznosítása egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 11/1965. (VII. 11.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 4/1966. (VII. 6.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 14/1970. (XII. 20.) EüM, a 3/1976. (II. 26.) EüM, valamint az 5/1979. (VI. 4.) EüM rendelet hatályát veszti.

(2) A gyógyhely megnevezés használatára adott engedélyt, annak módosítását, visszavonását a "Népjóléti Közlöny", az "Ipari és Kereskedelmi Értesítő" és a "Belügyi Közlöny", a gyógyfürdőintézmény, az elismert ásvány- és gyógyvíz, gyógyiszap és gyógyforrástermék megnevezés használatára kiadott engedélyeket, azok módosítását vagy visszavonását a "Népjóléti Közlöny", a "Belügyi Közlöny", az "Ipari és Kereskedelmi Értesítő" és a "Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Értesítő" című hivatalos lapban közzé kell tenni.

Melléklet a 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelethez

Az ásványvizek minősítő követelményei