104/1987. (XII. 31.) PM rendelet

a pénzintézetek jövedelemszabályozásáról

A gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) MT rendelet (a továbbiakban: JR) 1. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott pénzintézetekre terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a Pénzintézeti Központra, az Országos Takarékpénztárra, az Állami Fejlesztési Intézetre, a biztosító egyesületekre, valamint a külföldi részvétellel működő pénzintézetekre.

(3) A rendelet egyes külön megjelölt rendelkezéseit csak az ott meghatározott pénzintézetekre terjednek ki.

Kötelezettségek

2. §

A pénzintézet a külön jogszabályban meghatározott - kifizetett - összegek után az ott meghatározott mértékben - költségei terhére - társadalombiztosítási járulékot fizet.

Támogatások

3. §

A pénzintézet - külön jogszabály szerint, illetőleg egyes esetekben közvetlenül - kamatkiegészítés, biztosítási díj kiegészítés, formájában - a mérleg szerinti eredményt érintő költségvetési támogatást kaphat. A támogatás folyósítása feltételek teljesítéséhez köthető.

Szövetkezeti érdekképviseleti szervek fenntartása

4. §

A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó takarékszövetkezetek az érdekképviseleti szerv fenntartásához való hozzájárulás összegét költségeik terhére számolják el.

Tartalékok képzése

5. §

(1) A pénzintézet - a biztosítóintézet kivételével - a mérleg szerinti nyereségéből az éves eredményelszámolás során kockázati tartalékot képez. A kockázati tartalék képzésére évente legfeljebb a mérleg szerinti nyereség 30%-a fordítható. A kockázati tartalék állományának minimális szintjét az Állami Bankfelügyelet írja elő.

(2) A kockázati tartalék - 1988-ban a takarékszövetkezetek kivételével - kizárólag a pénzintézetnek az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott pénzintézeti tevékenységéből származó követelései be nem hajtható részének leírására használható fel. 1988-ban a takarékszövetkezeteknél ezenkívül az Állami Bankfelügyelet előírásai által meghatározott kötelezettségek fedezeteként használható fel.

6. §

(1) A biztosítóintézet vagyonbiztosítási kockázati tartalékot, életbiztosítási díjtartalékot, felelősségbiztosítási járadéktartalékot, exporthitelbiztosítási tartalékot képez, amelyeket elkülönitetten - a vagyonbiztosítási kockázati tartalékon belül nagyüzemi mezőgazdasági, állami vállalati és szövetkezeti, lakossági épület- és lakás, casco és kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási, valamint viszontbiztosítási és egyéb vagyonbiztosítási kockázati tartalék bontásban - kell nyilvántartani.

(2) A vagyonbiztosítási kockázati tartalékba a tárgyévi vagyonbiztosítási díjbevétel - az Állami Biztosításfelügyelet által jóváhagyott kalkuláció szerinti - kockázati díjrészének a tárgyévi kárkifizetések összegét meghaladó részét kell helyezni.

(3) Az életbiztosítási díjtartalékba, valamint a felelősségbiztosítási járadéktartalékba az Állami Biztosításfelügyelet által jóváhagyott díjkalkuláció szerinti díjrészt kell helyezni. Az exporthitel-biztosítások keretében a gazdasági kockázatok által indokolt tartalékok képzésének, valamint a viszontbiztosítás tartalékolási szabályait a pénzügyminiszter külön állapítja meg.

(4) Az életbiztosítási díjtartalék hasznosításából származó bevételnek az Állami Biztosításfelügyelet által jóváhagyott díjkalkulációban figyelembe vett részét és a már elvállalt szolgáltatási kötelezettségek fedezetéhez szükséges részt e díjtartalékba, az ezen felüli bevételnek legalább 10%-át a nyereségadóalapba kell helyezni.

(5) A vagyonbiztosítási kockázati tartalékok és a felelősségbiztosítási járadéktartalék hasznosításából származó bevétel e tartalékok növelésére fordítható.

(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tartalékképzést a biztosítóintézet a különféle ráfordítások között számolja el.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tartalék a tárgyévi kárkifizetésnek (szolgáltatásnak) a díjbevétel kockázati részét meghaladó többletének fedezetére használható fel. A felhasználás összegével a biztosítóintézet különféle bevételeit kell növelni,

Jóléti (szociális) és kulturális bevételek és kiadások

7. §

(1) A pénzintézet köteles a számviteli előírásoknak megfelelően a jóléti (szociális) és kulturális

a) bevételeinek összegét árbevételként, valamint különféle bevételként,

b) ráfordításainak összegét költségként elszámolni.*[1]

(2) A munkaügyi szabályzatban kell meghatározni a jóléti (szociális) és kulturális bevételek és kiadások kereteit és összegeit.

(3) A pénzintézet vezetése - a szakszervezet pénzintézeti szerve véleményének meghallgatásával - dönt a kedvezményes üzemi étkeztetésre, a gyermekintézmények üzemeltetésére, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató (szakmunkás) képesítésű hallgatók részére kifizetett tanulmányi ösztöndíjra, jogszabályban meghatározott tanulmányi (társadalmi) ösztöndíjra fordítható összegekről.

Az egyéb jóléti (szociális) és kulturális ráfordításokról (segély, szociális, kulturális és sport célok, üdültetés) a szakszervezet határoz a pénzintézet vezetése véleményének kikérése után.

Nyereségadó

8. §

(1) A pénzintézet a 9. § rendelkezései szerint kiszámított nyereségadóalap után 50% nyereségadót köteles fizetni.

(2) A pénzintézet a mellékletben foglaltak szerint nyereségadó-kedvezményben részesül.

(3) A pénzintézet által a különböző jogcímeken igénybevett nyereségadó-kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a tárgyévi befizetendő nyereségadó 60%-át.

9. §

(1) A pénzintézetnek a mérleg szerinti eredményét (a továbbiakban: eredmény) a nyereségadó alapjának számításánál csökkenteni kell:

a) a beszámolási időszak eredményelszámolása során képzett kockázati tartalék összegével az 5. § (1) bekezdése szerint,

b) szövetkezetnél a részjegy után járó osztalék és a célrészjegy után járó részesedés összegével,

c) jogszabályban meghatározott egyéb összegekkel,

d) az (1) bekezdés a), b), c) szerinti összegekkel csak olyan mértékben csökkenthető a tárgyidőszak mérleg szerinti eredménye, amennyire az fedezetet nyújt.

(2) A nyereségadóalap számításánál az adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni:

a) a tárgyévben a számviteli előírások szerint ténylegesen elszámolt, az üzemi étkeztetéssel, a gyermekintézményekkel, a szociális, a kulturális, a sporttevékenységgel és az üdültetéssel kapcsolatos költségeknek - ide nem értve a jóléti állóeszközök fenntartási költségeit és értékcsökkenési leírását - a külön jogszabályban meghatározott számított összeget meghaladó részét,

b) a (7) bekezdés szerinti, a számviteli előírások szerint elszámolt összeget,

c) a jogszabály szerint meghatározott, költségek terhére elszámolható keretösszeget meghaladó reprezentációs költségek összegét,

d) külön jogszabályban meghatározott egyéb összeget.

(3) A nyereségadóalap számításánál az adóalapot csökkentő tételként kell figyelembe venni:

a) - a központi alapból kapott szociális és kulturális juttatás összegét,

- a szociális és kulturális céllal vállalt társadalmi munka keretében a munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabér összegét,

- társadalmi munkában összegyűjtött és a hulladékot begyűjtő, felvásárló vállalatnak átadott másodlagos nyersanyag ellenértékének összegét,

b) a számviteli előírások szerint a tárgyévben ténylegesen elszámolt, az üzemi étkeztetéssel, a jóléti, szociális, kulturális, sporttevékenységgel és az üdültetéssel kapcsolatos árbevétel összegét,

c) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával összefüggésben külön jogszabályban meghatározott összeget,

d) a jogszabály szerint meghatározott, költségek terhére elszámolható keretösszeg, és az azt el nem érő, ténylegesen elszámolt reprezentációs költségek különbözetét,

e) a külön jogszabályban meghatározott egyéb összeget.

(4) A nyereségadó alapja az (1), (2), (3) bekezdésekben foglaltak szerint meghatározott együttes összeggel módosított eredmény.

(5) A nyereségadóalap (4) bekezdésében előírt számításánál a (3) bekezdés szerinti adóalapot csökkentő összegként nem lehet többet figyelembe venni, mint az (1) és (2) bekezdések szerint módosított eredmény.

(6) A pénzintézet a (4) bekezdés szerint meghatározott adóalap pozitív összege után fizet nyereségadót.

(7) A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés, továbbá az önellenőrzés során megállapított, jogtalanul költségként elszámolt személyi juttatások, költségtérítések és szabálytalan nyereségátadások után a nyereségadót utólag meg kell fizetni.

(8) A befizetendő nyereségadó összegét csökkentik a melléklet szerinti nyereségadókedvezmények.

Adózott nyereség

10. §

(1) Az éves eredményelszámolás során a 9. § (1) bekezdésében foglalt összegekkel módosított, a nyereségadóval csökkentett, és a nyereségadókedvezményekkel növelt nyereséget, a következő összegekkel kell növelni:

a) a jogi személyiségű gazdasági társulástól, külföldi részvétellel működő gazdasági társulástól és a leánypénzintézettől járó adózott nyereséggel,

b) külön jogszabály alapján a megváltozott munkaképességűnek minősített dolgozók foglalkoztatásával összefüggésben járó dotáció és a Rehabilitációs Alapból kapott támogatással,

c) más gazdálkodó szervezet, pénzintézet adózott eredményéből, államigazgatási, érdekképviseleti szervek által, illetve központi alapokból a dolgozók anyagi ösztönzésére, illetve a vezetői érdekeltség fedezetére átutalt összegekkel;

d) egyéb, külön jogszabályban meghatározott összegekkel.

(2) Az (1) bekezdés szerint növelt összeget (a továbbiakban: adózott nyereség) a következő célokra kell, illetve lehet felhasználni:

a) állammal szembeni kötelezettségek teljesítése a 13. §-ban foglaltak szerint,

b) a megváltozott munkaképességűnek minősített dolgozók foglalkoztatásával összefüggésben külön jogszabály szerint a Rehabilitációs Alapba fizetendő hozzájárulás teljesítésére,

c) a pénzintézet részvénytőkéje utáni osztalék fizetésére,

d) külön jogszabály szerint a dolgozók lakáshoz jutása céljára adott, vissza nem térítendő támogatás nyújtására,

e) külön jogszabály szerint a pénzintézet dolgozóinak anyagi ösztönzésére,

f) jogszabályban meghatározott egyéb személyi jellegű kifizetésekre,

g) választott testületi tagok külön díjának, tiszteletdíjának kifizetésére,

h) pályázati díj címén történő kifizetésekre,

i) magasabb vezető állású dolgozók prémiumának kifizetésére,

j) közérdekű kötelezettség-vállalásra és alapítvány létesítésére,

k) más gazdálkodó szervezetnek, pénzintézetnek, tanácsnak, illetve egyéb jogi személynek a dolgozók anyagi ösztönzése céljából végleges átadásra,

l) egyéb, jogszabályban előírt, adózott nyereséget terhelő kifizetésekre.

(3) Az adózott nyereségnek az éves mérlegzárásnál az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási célok után fennmaradó összegével a pénzintézet tartalékvagyonát kell növelni.

Tartalékvagyon képzése és felhasználása

11. §

(1) A pénzintézet tartalékvagyonát az alábbiakban megjelölt forrásokból képezi:

a) az adózott nyereségének a 10. § (2) bekezdésében meghatározott részéből,

b) központilag, illetőleg érdekképviseleti szervek által kezelt alapokból, tanácstól, egyéb jogi személytől véglegesen átvett pénzösszegekből,

c) takarékszövetkezeteknél - a küldöttgyűlés határozata alapján - a részjegy utáni osztalék három év elteltével fel nem vett összegéből,

d) külön jogszabályban meghatározott egyéb összegekből.

(2) A tartalékvagyont (amennyiben a tartalék-vagyon nem nyújt fedezetet, a vagyonalapot) a következő célokra kell felhasználni:

a) az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére a 12. §-ban foglaltak szerint,

b) a mérleg szerinti veszteség rendezésére,

c) a pénzintézetnek az alapító okiratában (alapszabályában) meghatározott pénzintézeti tevékenységéből származó veszteségei leírására, amennyiben erre a kockázati tartalék nem nyújt

fedezetet.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül a tartalékvagyon (amennyiben a tartalékvagyon nem nyújt fedezetet, a vagyonalap) a pénzintézet saját elhatározásának megfelelően a következő célokra fordítható:

a) egyéb fejlesztési célú kifizetésekre,

b) takarékszövetkezeteknél az érdekképviseleti szerv által kezelt Közös Fejlesztési Alaphoz nyújtott végleges hozzájárulásra,

c) egyéb célokra, amennyiben erről külön jogszabály rendelkezik.

Beruházások általános forgalmi adójának elszámolása

12. §

(1) A pénzintézet az adómentes tevékenységéhez kapcsolódó beruházási célú beszerzései, illetve a személygépkocsi beszerzése után előzetesen felszámított, az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 37/1987. (X. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ának rendelkezése alapján le nem vonható, illetve vissza nem igényelhető általános forgalmi adót a tartalékvagyon terhére, az ezen beszerzések ez után fennmaradó általános forgalmi adó részét pedig a különféle ráfordítások terhére számolja el.

(2) A pénzintézet az adóköteles tevékenységéhez kapcsolódó beruházási célú beszerzései után előzetesen felszámított, az R. 8 §-ának rendelkezése alapján le nem vonható, illetve vissza nem igényelhető általános forgalmi adót a tartalékvagyon terhére számolja el.

(3) Az adómentes és az adóköteles tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beruházási célú beszerzésekre jutó, előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására az R. 9. §-ának rendelkezései az irányadók.

Kereseti adó

13. §

A pénzintézet a dolgozók részére a bérköltség és az adózott nyereség terhére kereset címén kifizetett összegek után - külön jogszabályban előírt módon és mértékben - kereseti adót fizet.

Vegyes rendelkezések

14. §

(1) Ha a pénzintézet innovációt saját számlára finanszíroz, a bevételeket és ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartani és eredményt akkor kell kimutatni, amikor a bevételek már meghaladják a finanszírozott innováció összes ráfordítását, illetve ha a finanszírozott innováció eredménytelenül zárul.

(2) Ha a pénzintézet magánszemélytől műszaki fejlesztés érdekében műszaki jellegű szellemi terméket vásárol továbbfejlesztés és értékesítés (hasznosítás) céljából, annak ellenértékét, illetve hasznosítási díját bérjellegű egyéb költségként számolja el.

Átmeneti rendelkezések

15. §

A pénzintézet az 1987. december 31. előtt kötött alapjuttatási szerződésekkel kapcsolatos kifizetéseket, illetve kapott bevételeket az 1987. évben érvényben volt szabályok szerint számolja el.

16. §

(1) A takarékszövetkezet az 1987. évi eredményelszámolást követően rendelkezésre álló Tagsági Érdekeltségi Alapját nyereségtartalékba köteles helyezni, és az ennek megfelelő összeg erejéig a nyereségtartalékot legkésőbb 1988. december 31-ig a 7/1985. (II. 16.) PM rendelet erre vonatkozó előírásai szerint használhatja fel.

(2) A takarékszövetkezet az 1987. évi eredményelszámolást követően rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerint módosított nyereségtartalékát legkésőbb az 1988. évi eredményelszámolás során köteles az Állami Bankfelügyelet által előírt mértékű kockázati tartalék képzésére, az ez után fennmaradó nyereségtartalékát pedig az 1988. évi mérleg szerinti eredményének kiegészítésére felhasználni.

17. §

(1) A pénzintézet az 1987. évi eredményelszámolást követően a jóléti (szociális) kulturális alap 1987. december 31-i záróállományával az 1988. évi eredményét köteles növelni.

(2) A lakásépítési alap 1987. december 31-i záróállományát az 1987. évi eredményelszámolást követően a vagyonalapba, illetve a tartalékvagyonba kell helyezni.

18. §

(1) Az érdekeltségi alap 1987. december 31-i előírások szerint rendezett záróállományának

a) az 1987. évi eredményelszámolás során képzett vagy igénybe vett érdekeltségi alap összegével;

b) az érdekeltségi alap terhére az 1987. év után fizetett költségvetési befizetési kötelezettségek 1987. évi eredményelszámolással egyidejűleg - figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat is - elszámolt összegével;

c) az érdekeltségi alap terhére 1987. év után fizetett mozgóbér, valamint magasabb vezető állású dolgozók prémiuma összegével;

d) az 1987. évi eredmény alapján a jogi személyiségű gazdasági társulástól, korlátolt felelősségű társaságtól, leánypénzintézettől, részvénytársaságtól, külföldi részvétellel működő gazdasági társulástól kapott, a létesítőknek, a társulás tagjainak, a részvényeseknek fizetett összegekkel

módosított egyenlegét a vagyonalapba, illetve tartalékvagyonba kell helyezni.

(2) A pénzintézet az 1987. december 31-én a beruházási szállítókkal szemben fennálló kötelezettsége után az 1987. december 31-ig hatályban volt rendelkezések szerint felhalmozási adót fizet.

Eljárási szabályok

19. §

(1) Az e rendelet szerinti, állami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek bevallása és pénzügyi rendezése önadóztatás formájában történik.

(2) A pénzintézet adókötelezettsége a pénzintézet gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik, és a pénzintézet megszűnéséig tart. A beszámolási időszak az év első napjától (az év közben alakult pénzintézetnél a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak.

(3) Ha a megszűnt pénzintézetnek jogutódja van, a jogutód felelős a megszűnt pénzintézet adófizetési kötelezettségének teljesítéséért.

(4) A felszámolás alatt levő pénzintézet adófizetési kötelezettségének a felszámolás közzétételének napjával készült mérleg alapján köteles eleget tenni.

(5) Ha a pénzintézet bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a megállapított mérlegben a pénzintézet az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, juttatásokat helytelenül vette számításba, akkor a hiba elkövetésének időszakában hatályos jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni a helyes összeget. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni, és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályban meghatározott mértékre módosuljanak.

(6) Az adózással kapcsolatos elszámolásnál, valamint a mulasztások során hozandó intézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, továbbá az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1988. évben, illetve az 1988. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a banki jövedelem- és keresetszabályozásról, a bank magasabb vezető állású dolgozója anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 63/1986. (XII. 30.) PM rendelet, az azt módosító 41/1987. (VIII. 24.) PM rendelet,

b) a biztosítóintézetek jövedelem- és keresetszabályozásáról, a biztosítóintézetek magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 15/1987. (IV. 13.) PM rendelet,

c) a fejlesztési célú szakosított pénzintézetek létesítéséről és működéséről szóló, a 66/1985. (XII. 30.) PM rendelettel, valamint a 38/1987. (VII. 28.) PM rendelettel módosított 58/1984. (XII. 19.) PM rendelet,

d) a takarékszövetkezetek jövedelem- és keresetszabályozásáról szóló, a 34/1985. (X. 31.) PM rendelettel és az 5/1987. (II. 9.) PM rendelettel módosított 7/1985. (II. 16.) PM rendelet

hatályukat vesztik.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár

Melléklet a 104/1987. (XII. 31.) PM rendelethez

A pénzintézetek jövedelemszabályozásáról szóló 104/1987. (XII. 31.) PM rendelet 9. § (8) bekezdése alapján a befizetendő nyereségadó összegét mérséklő kedvezmények a következők:

1. A gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) PM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételek mellett létrejövő kereskedőház alapításakor ha a pénzintézet alapító tag, illetve részvényes, egyszeri nyereségadó-kedvezményben részesülhet, amelynek mértéke az alapítás évét megelőző év nyereségadó alapjául szolgáló nyereség legfeljebb 5%-a.

2. Újonnan létesített pénzintézet az alábbiak szerinti nyereségadó-kedvezményben részesül.

a) Új szervezet - a leánypénzintézet kivételével - a létesítés

- első évében a nyereségadó 55%-ának,

- a második évben a nyereségadó 35%-ának,

- harmadik évében a nyereségadó 25%-ának megfelelő nyereségadó-kedvezményben részesül;

b) A leánypénzintézetet a létesítés évében, és az azt követő évben 25%-os nyereségadó-kedvezmény illeti meg.

Ha a pénzintézet - a leánypénzintézet kivételével - a létesítés időpontjától számított 5 éven belül megszűnik, az igénybevett nyereségadó-kedvezményt a pénzintézet a megszűnést követő vagyonfelosztás előtt a költségvetésnek köteles megfizetni.

A leánypénzintézetnek a létesítő által a létesítés időpontjától számított 5 éven belül történő megszüntetése esetén a ténylegesen igénybevett nyereségadó-kedvezményt a létesítő köteles a költségvetésnek visszafizetni.

Az újonnan létesített pénzintézetre, illetve leánypénzintézetre vonatkozó nyereségadó-kedvezmény az 1988. január 1-je előtt létesített pénzintézetek közül kizárólag a szakosított pénzintézetként és leánypénzintézetként létesítettekre, valamint a részvénytársasági formában működő biztosítóintézetre vonatkozik.

3. Innovációs tevékenységek - magyar szellemi termék áruvá, illetve szolgáltatássá való fejlesztése, termelésbe való bevezetése és értékesítésének megkezdése - körében:

a) saját számlára, illetve kockázatra finanszírozott műszaki fejlesztés esetén az ebből származó árbevétel és a teljes árbevétel arányában megosztott nyereség adója innovációs tevékenységre jutó részének 67%-a,

b) referenciaüzem, referencia technológia létesítését szolgáló hitel utáni kamatbevétel 30%-a,

c) licenc, know-how és egyéb szellemi termék értékesítéséből származó nyereség adójának 30%-a

visszaigényelhető.

4. Az a pénzintézet, amely adózott nyeresége terhére közérdekű célú kötelezettségvállalást (Ptk. 593-597. §-ai), valamint alapítvány céljára (Ptk. 74/A-74/E. §-ai) befizetést teljesít, az ilyen címen elszámolt összeg 50%-ának megfelelő összegű nyereségadó visszatartására jogosult.