48/1988. (XII. 20.) PM rendelet

az adóigazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) MT rendelet végrehajtásáról

Az adóigazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:

(Az R. 1. §-ához)

1. §

(1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozik:

a) a magánszemélyek jövedelemadója,

az általános forgalmi adó,

a fogyasztási adó,

a honvédelmi hozzájárulás,

a vállalkozási nyereségadó,

a társulati adó és társulati különadó,

a földadó,

játék- és pénznyerő automaták kereskedelmi adója;

b) az állammal szemben fennálló egyéb pénzügyi kötelezettség:

az állami nagyberuházás után járó telekigénybevételi díj,

a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás,

a külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos árkülönbözet,

a különleges körülményekből és természeti tényezőkből származó jövedelmek,

sertésállomány mentesítési hozzájárulás;

c) az állami költségvetésből kiutalt juttatás:

a fogyasztói árkiegészítés,

termelési árkiegészítés,

a dotáció,

a mezőgazdasági tevékenység támogatása,

a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás, (a továbbiakban: az a), b) és c) pontban említettek együtt: adó).

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltakkal egy tekintet alá esik minden olyan kötelezettség vagy juttatás, amelynek befizetése vagy folyósítása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Adóelszámolási Irodája (a továbbiakban: Adóelszámolási Iroda) nevén vezetett számlákon történik.

(3) Az. adóigazgatási eljárás során az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a bírságra és a pótlékokra is.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az adóigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni az általános forgalmi adó nem adóalany részére történő visszatérítésénél is.

(5) A nem rubelelszámolású külkereskedelmi áruforgalomban importált termék általános forgalmi adója a vám-és pénzügyőrség szerveinek hatáskörébe tartozik.

(Az R 4. §-ához)

2. §

A külföldi utas, a külföldön bejegyzett vállalkozó, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek és ezek tagjai részére adható általános forgalmi adó visszatérítési ügyekben a Hivatal fővárosi adófelügyelősége jár el. A visszatérített összeget az adófelügyelőség 30 napon belül pénzintézetnél szabad felhasználású forintszámlára helyezi.

[Az R. 5. §-ának (2) bekezdéséhez]

3. §

A fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai és polgári alkalmazottai vonatkozásában a fővárosi adófelügyelőség kizárólagos illetékessége csak a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos - az R. 2. § (2) bekezdésében nem említett - adóügyekre terjed ki.

[Az R. 6. §-ának (1)-(2) bekezdéséhez]

Bejelentkezés

4. §

(1) A jogi személynek, a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozónak, az egyéni vállalkozónak, a társasháznak (társas üdülőnek) az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétel végett írásban be kell jelentkeznie az adóhatóságnál.

(2) A törzskönyvi nyilvántartásba vételre kötelezett adózó bejelentkezése a törzskönyvi bejegyzés iránti kérelemmel történik.

(3) A mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 8/A. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt értékhatár elérését követő 15 napon belül köteles az adóhatóságnál bejelentkezni.

(4) Annak a magánszemélynek, aki nem minősül egyéni vállalkozónak, de egyes jövedelmei megszerzése érdekében felmerült költségeit az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kívánja elszámolni [Szjatv. 13. § (2) bek.], e szándékát a pénztárkönyv hitelesítésével egyidejűleg, de legkésőbb az adóév december 31-éig kell az adóhatósághoz bejelentenie.

Az általános forgalmi adó bejelentésének egyes szabályai

5. §

(1) Az általános forgalmi adó alanyának a 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentkezésekor nyilatkoznia kell arról is, ha az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. tv. (a továbbiakban Áfatv.) szabályai szerinti adómentességet választja, illetve az adómegállapítás különleges módját kívánja alkalmazni, vagy kizárólag adómentes értékesítést végez.

(2) Az a magánszemély, aki nem minősül egyéni vállalkozónak (39. § a) pont), illetve nem tartozik a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) hatálya alá, de általános forgalmi adóköteles értékesítést végez, a 4. § (1) bekezdés szerint köteles az adóhatósághoz bejelentkezni.

(3) Az Áfatv. 18/A. és 18/B. §-ai alapján adó visszatérítésre jogosult belföldi jogi személy - akinek egyébként általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége nincs - a visszaigénylés érdekében bejelentkezhet és ez esetben adószámot kap.

(4) A 4. §-ban foglalt kötelezettségtől függetlenül az adózónak nyilatkoznia kell arról, ha az általános forgalmi adó szempontjából az adóévben az adómentességet választja. A nyilatkozatot a folyó évre az előző évre vonatkozó adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kell megtenni.

(5) Ha az adózó az általános forgalmi adó megállapításának különleges módját alkalmazta és az ennek feltételéül szabott összeghatárt túllépte, ezt az adóbevallás benyújtásakor köteles bejelenteni. Ha az adózó a jogszabályban előírt idő elteltével továbbra is az adómegállapítás különleges módját kívánja alkalmazni, akkor azt a határidő utolsó adóévére vonatkozó adóbevallásával egyidejűleg köteles az adóhatóságnak bejelenteni.

(6) Ha az adózó minden termékét vagy szolgáltatását más adóalany általános forgalmi adó alól mentes szolgáltatásához értékesíti, adómentesség iránti kérelmét a 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentkezéssel egyidejűleg, folyamatos tevékenység esetén pedig az adóévet megelőző év december 31-éig kell az adóhatósághoz benyújtania. Az adóhatóság az adómentességet az adóévre, de legfeljebb a jogszabályi feltételek fennállásáig engedélyezi.

(7) Az általános forgalmi adó szempontjából nem kell bejelentkezni az R. 4. §-ának (3) bekezdésében felsoroltaknak, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezettek, de a beszerzéseik során megfizetett adót visszaigényelhetik.

Az adókötelezettség változásának bejelentése

6. §

(1) Az adózónak-kivéve azt a magánszemélyt, aki nem egyéni vállalkozó, illetve nem tartozik a VA hatálya alá -az adókötelezettség megszűnését, az adókötelezettséget érintő körülmény (név, lakcím, székhely, telephely stb.) megváltozását annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell az adóhatósághoz bejelentenie.

(2) Az adókötelezettség változását érintő körülménynek kell tekinteni azt is, ha az egyéni vállalkozó újabb telephelyen további adóköteles tevékenységet kezd meg. A vállalkozónak az ezzel kapcsolatos bejelentést az adószámát kiadó adóhatósághoz kell megtenni.

[Az R. 6. §-ának (3) bekezdéséhez]

Az adószám

7. §

(1) Az adózó részére - a 4. § (1)-(4) bekezdése szerinti bejelentkezés alapján - az adóhatóság adószámot állapít meg. Az adózónak az adószámát, az adószámmal nem rendelkező magánszemélynek a nevét, az állandó lakóhelyét és a személyi számát - személyi számmal nem rendelkező magánszemélynek a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (a továbbiakban: KEOKH) azonosító számát, ennek hiányában útlevelének a számát és állampolgárságát - az adókötelezettségével, adófizetésével, illetve az adóvisszatérítés vagy a juttatás igénylésével összefüggő minden iraton és bizonylaton fel kell tüntetnie.

(2) Ha az adózó adószámmal rendelkezik, juttatást, adóvisszatérítést - beleértve az 5. § (7) bekezdése szerinti adóvisszaigénylést is - csak az adószám közlése után, e számra hivatkozva igényelhet.

(3) Ha az adóhatóság az adószámot a bejelentkezéstől számított harminc napon belül nem közli, a juttatási igény a harminc nap elteltét követő legközelebbi esedékesség időpontjában ettől függetlenül megnyílik.

(Az R. 7. §-ához)

A jövedelem, az összjövedelmet csökkentő kiadások és az adókedvezmények igazolása

8. §

(1) Magánszemély részére történő kifizetés esetén - ideértve az adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és a magánszemély részére a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, illetve adó alapjául szolgáló összeg és a levont adóelőleg, illetve adó összege.

(2) Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik - beleértve a nyugdíjazást, illetve a magánszemély halálát is - a munkáltató az adóévben tőle származó jövedelmekről - ideértve a társadalombiztosítási szerv állal az adóévben fennálló munkaviszony tartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot, igazolást (adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély, a magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kiadni. Az igazolásnak göngyölítve tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.

(3) Ha az adóköteles társadalombiztosítási ellátást a társadalombiztosítási szerv fizeti ki, az ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást kell adnia.

(4) Azok a szervek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély összjövedelmét csökkentheti (Szjatv. 17. §-a) az erről szóló igazolást a magánszemély részére a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, a jövedelemadó kedvezmény (Szjatv. 20. §) igénybevételére szolgáló igazolást pedig legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig adják ki.

A magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása

9. §

(1) Azokat az összevonás alá eső adóköteles jövedelmeket, amelyek adóját a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályok szerint a munkáltató állapíthatja meg, valamint az ezek után levont adóelőleget az adóévre a munkáltató a magánszemély részére az adóévet követő év január 31-éig írásban igazolja. Az igazolást akkor is ki kell adni, ha a magánszemély az adóévet követően munkahelyet változtat.

(2) Ha a magánszemély az adóévet követő év február 20-áig a munkáltatójának úgy nyilatkozik, hogy az (1) bekezdésben említett jövedelme mellett az adóévben más, összevonás alá eső adóköteles jövedelme nem volt, a magánszemély jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg, és ezt az adózóval írásban közli. A jövedelemadó megállapításánál a magánszemély által a fenti időpontig becsatolt, az összjövedelmet csökkentő, továbbá az adókedvezmények igénybevételére jogosító, valamint a társadalombiztosítási szerv által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásról a munkáltató részére megküldött vagy a magánszemély által becsatolt igazolásokat, illetve nyilatkozatokat is figyelembe kell venni.

(3) A munkáltató részére a nyugdíj összegét nem a társadalombiztosítási szerv, hanem a magánszemély igazolja. Ennek során a nyugdíj összegének évközi változásait a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe venni.

(4) Annak a magánszemélynek, akinek adóját nem a munkáltató állapította meg, az összevonás alá eső adóköteles jövedelmei alapján - az összjövedelmet csökkentő kiadások, az adókedvezmények igazolásait, valamint ha az (1) bekezdésben említett munkáltatói igazolással is rendelkezik, azt is figyelembe véve - az adóját az Szjatv. 21. § (1) bekezdése szerint kell megállapítania és bevallania.

A munkáltató által megállapított jövedelemadó elszámolása

10. §

(1) Ha a magánszemély jövedelemadóját a 9. § (2) bekedésében foglaltak szerint a munkáltató számolja el az adózóval, az adó és a levont adóelőleg különbözetét a munkáltató - a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb április 20-áig - levonja vagy visszafizeti.

(2) Munkabérből történő levonás esetén az (1) bekezdés szerint levonásra kerülő adókülönbözet nem haladhatja meg az esedékes nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 50%-át.

(3) Ha a munkáltató előreláthatóan a magánszemély részére teljesítendő kifizetéseiből nem tudja levonni az adókülönbözetet, április 5-éig felszólítja az adózót, hogy a munkáltató részére az adókülönbözet megfizetésére vonatkozó kötelezettségének nyolc napon belül tegyen eleget.

(4) Ha az adózó a munkáltató felszólítására az adókülönbözetet nem fizeti meg, erről a munkáltató a magánszemély adóügyeiben illetékes adófelügyelőséget a (3) bekezdésben említett határidő lejártát követő tizenöt napon belül értesíti.

(AZ R. 8. §-ához)

11. §

A magánszemélynek a jövedelemadójáról egy példányban, az adózónak minden más adóról két példányban - az e rendelet 1. számú mellékletében előírt módon és határidőben - kell az adóhatósághoz bevallást benyújtania.

12. §

(1) Az adóhatóság a bevallást számszakilag felülvizsgálja és a bevallás adatai alapján a számszaki hibákat helyesbítve - a felülvizsgálat eredményének megfelelően - a fizetendő, illetve visszatérítendő adó összegét kijavítja. Erről az adózót értesíteni kell.

(2) Ha az adózó az (1) bekezdés szerint helyesbített, illetve kijavított összeggel egyetért, akkor az új összeg és az eredetileg bevallott adóösszeg különbözetét az értesítéstől számított 30 napon belül meg kell fizetnie.

(3) Ha a számszaki felülvizsgálat a bevalláshoz képest további visszajáró adót állapít meg, az adóhatóság ezt - a magánszemély jövedelemadója esetében - az értesítéssel egyidejűleg visszatéríti. Ha az adóhatóság a bevallásban szereplő visszatérítendő összeget a felülvizsgálat eredményeként csökkenti, akkor csak a csökkentett összeget fizeti vissza a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül.

(4) Ha az adózó a helyesbítéssel, illetve kijavítással nem ért egyet, számszaki egyeztetés céljából az illetékes adóhatósághoz fordulhat.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett egyeztetés nem vezet eredményre, az adóhatóság a fizetendő vagy visszatérítendő adót csak határozattal állapíthatja meg.

13. §

(1) Adóbevallást kell adnia annak a magánszemélynek

a) akinek jövedelemadóját nem a munkáltató állapítja meg, és összevonás alá eső adóköteles jövedelme a 48000,- forintot - nyugdíjas esetén a 96000,- forintot - meghaladja;

b) akinek jövedelemadóját nem a munkáltatója állapítja meg és adóelőleg visszatérítési igénye van, vagy a megfizetett adóelőleg és az adó összege egybeesik;

c) az a) pontban foglaltaktól függetlenül annak, aki a jövedelme megszerzése érdekében felmerült és elismert költségeit tételesen, illetve az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint [Szjatv. 13. § (2) bekezdés] számolja el;

d) akinek összevonás alá eső adóköteles jövedelme az összjövedelmet csökkentő kedvezményeket (Szjatv. 17. §) figyelembe véve évi 48 000 forint - nyugdíjas esetén az évi nyugdíjjal együtt évi 96 000 forint - alá csökken, kivéve, ha adóját a 9. § (2) bekezdés alapján a munkáltató állapítja meg;

e) akinek tényleges jövedelemadó fizetési kötelezettsége az igénybe vett adókedvezmények (Szjatv. 20. §-a) következtében nem keletkezik, kivéve, ha adóját a 9. § (2) bekezdése alapján a munkáltató állapítja meg;

f)[1] akinek külföldről származó jövedelme van, kivéve ha az adót a magyar kifizető levonta, vagy a jövedelem adómentes.

(2) Nem kell bevallás benyújtania annak a magánszemélynek

a) akinek adóalapját és jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be;

b) aki nyugdíjas vagy azzal egy tekintet alá esik [Szjatv. 19. § (3) bekezdés], és csak adómentes vagy összevonás alá nem eső jövedelme van, kivéve az (1) bekezdés f) pontjában említett esetet;

c) akinek csak olyan adóköteles jövedelme van, amelyet más jövedelmekkel nem kell összevonni.

(3) A munkáltató annak a magánszemélynek a jövedelemadóját állapíthatja meg, aki az adóév utolsó napján vele munkaviszonyban áll [Szjatv. 21. § (2) bekezdés], kivéve ha a magánszemély a munkáltatótól származó jövedelemmel szemben költséget kíván elszámolni [Szjatv. 13. § (2) bekezdés].

(4) Az adóévet követő munkahely változtatás esetén annak a munkáltatónak kell a jövedelemadói megállapítania, amelynél a magánszemély a 9. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot megtette. Ha a magánszemély az új munkáltatójánál nyilatkozik, a nyilatkozatához csatolnia kell az előző munkáltatójától a 9. § (1) bekezdése alapján kapott igazolást.

(5) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott magánszemély az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül köteles - a késedelmének egyidejű igazolása mellett - adóbevallását benyújtani.

(Az R. 9. §-ához)

14. §

(1) Az. adót és az adóelőleget az Adóelszámolási Iroda nevén vezetett, az adóalanyoknak és az adónemnek megfelelő számlára kell az esedékesség időpontjáig megfizetni.

(2) Az adó, az adóelőleg esedékességét, valamint az egyes adóelőlegek számításának módját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az adózó adóelőleget abban az esetben is fizethet, ha a jogszabály adóelőleg fizetési kötelezettséget nem ír elő.

(Az R. 10. §-ához)

15. §

Ha az adózó adókötelezettsége év közben szűnik meg, az adó - a felszámolás esetét kivéve - a megszűnést követő harmincadik napon válik esedékessé.

(Az R. 11. §-ához)

16. §

Ha az adózó az adóelőleget az adóévet megelőző év adatai alapján fizeti, az eredeti esedékességet legalább tizenöt nappal megelőzően - számításokkal alátámasztva - kérheti az előleg összegének módosítását.

(Az R. 12. §-ához)

17. §

(1) Ha az adózó bankszámlával rendelkezik, az adót átutalási megbízással kell megfizetnie. A bankszámlával nem rendelkező adózó az adót átutalási, illetve belföldi postautalványon fizeti meg.

(2) Az állami költségvetésből járó juttatást, illetve a visszatérítendő adót az Adóelszámolási Iroda az adózó igénylése alapján, annak bankszámlájára utalja át. Ha az adózó bankszámlával nem rendelkezik, az őt megillető összeget az adóhatóság pénzintézet útján fizeti ki.

(3) Az Adóelszámolási Iroda az igényelt költségvetési juttatást, illetve a visszaigényelt általános forgalmi adót az igény benyújtásának napjától, de legkorábban az esedékesség napjától számított 15 napon belül köteles kiutalni. A 2. § és az 5. § (7) bekezdése szerinti általános forgalmi adó visszaigénylése esetén a visszajáró összeget az adóhatóság az igény benyújtásától számított 30 napon belül utalja ki.

(4) Az adóhatóság az adózó számításokkal alátámasztott kérelmére indokolt esetben engedélyezheti, hogy az adózó az 1. számú mellékletben foglaltak szerint egyes juttatásait és az általános forgalmi adó adóalany részére történő visszatérítését az előírt esedékességnél gyakrabban igényelje. Az adóhatóság különösen indokolt esetben az 1. számú mellékletben meghatározott juttatásokra - negyedéves elszámolási kötelezettség mellett - egyszeri előleg igénybevételét is engedélyezheti.

(Az R. 13. §-ához)

18. §

Ha az adózónak adótartozása van és befizetése a teljes tartozását nem fedezi, a befizetést - a késedelmi pótlék kiegyenlítése után - az adott adónemben legrégebben fennálló adótartozás kiegyenlítésére kell fordítani.

(Az R. 16. §-ához)

19. §

(1) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, az adókötelezettségnek, az adó, az adókedvezmény, illetve a költségvetési juttatás alapjának, valamint összegének a megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy:

a) a benne foglalt feljegyzések a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó, illetve más jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,

b) adó- és juttatásnemenként, folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazza az adót, illetve juttatást meghatározó adatok bizonylati hivatkozásait,

c) abból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallásban szereplő adókötelezettség, illetve juttatás alapja,

d) az adó megfizetését, a juttatás igénybevételét, valamint az alapul szolgáló bizonylatok ellenőrzését lehetővé tegye.

(2) Ha az adóhatóság az adózót határozatában a jogszabályban előírt nyilvántartások, kimutatások elkészítésére kötelezi, meg kell jelölnie az adózó feladatait is.

(3) A nyilvántartások, kimutatások elkészítésére az adatok és a bizonylatok pótlására, a számviteli és a bizonylati rend helyreállítására legfeljebb három havi határidőt lehet megállapítani.

20. §

(1) Az adókötelezettség megállapításának alapját képező bizonylatokat, nyilvántartásokat - ideértve a munkáltatónak és más kifizetőnek a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos bizonylatait, igazolásait, nyilvántartásait is - a nyilvántartás előírt módjától függetlenül az elévülési időn belül meg kell őrizni.

(2) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a jogi személy jogutódjának, vagy a külön jogszabály szerint erre kötelezettnek, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál, mezőgazdasági szakcsoportnál a szövetkezetnek (állami gazdaságnak), jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnél a jogi személynek, egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozónál az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 58. §-ában megjelölt személynek, egyéni vállalkozó és magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozónak, ennek hiányában az örökösnek kell az elévülési időn belül megőriznie. Az átalányelszámolásos részleget üzemeltető egyéni vállalkozó iratait az a gazdálkodó szervezet őrzi meg, amelynek keretében a részleg működött.

21. §

Az általános forgalmi adó nyilvántartását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a beérkezett, illetve a kibocsátott számlák alapján, az adómentes tételek elkülönítésével, az adófizetési kötelezettségnek és a visszaigénylési jogosultságnak, valamint azok időpontjának megállapítására alkalmas módon kell vezetni.

(Az R. 17. §-ához)

Az adatszolgáltatás

22. §

(1) A jövedelemösszevonás alá eső adóköteles kifizetésekről a kifizető - a munkáltató az adózóval elszámolt adók tekintetében is - az adóévet követő március 20-áig köteles adatot szolgáltatni a saját adóhatóságának. Ha a munkáltató, kifizető jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását a bevallásával egyidejűleg kell teljesítenie.

(2) A kifizető - a saját munkavállalójának, tagjának munkaviszonyból származó kifizetés kivételével - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adatszolgáltatást a kifizetéssel egyidejűleg is teljesítheti.

(3) Az adatszolgáltatásokon az érintett magánszemély személyi számát - ennek hiányában a KEOKH azonosító számát, illetve útlevelének számát és állampolgárságát - is fel kell tüntetni.

(4) Az adóköteles társadalombiztosítási ellátást kifizető társadalombiztosítási szervnek az általa kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegekről adatot kell szolgáltatnia:

a) a magánszemély azon munkáltatójának, amelynél a magánszemély a társadalombiztosítási ellátás folyósítása idején munkaviszonyban állt, a kifizetéssel egyidejűleg, de legkésőbb a kifizetést követő 15 napon belül;

b) a munkáltató hiányában a magánszemély adóügyeiben illetékes adóhatóságnak [R. 4. § (1) bekezdés] az adóévet követő március 20-áig.

(5) Ha a magánszemély jövedelemadóját nem a munkáltató állapítja meg, a társadalombiztosítási szervtől a (4) bekezdés a) pontja alapján kapott adatot a munkáltató az adóévet követő év március 20-áig megküldi a magánszemély adóügyeiben illetékes adóhatóságnak.

23. §

Az adatszolgáltatást a biztosító intézetnek a saját adóhatóságához a kifizetés évét követő év március 20-áig, az illetékhivatalnak a székhelye szerinti adófelügyelőséghez minden év március 20-áig, a pénzintézetnek a magánszemély lakóhelye szerint illetékes adófelügyelőséghez a kifizetéssel egyidejűleg kell teljesítenie.

(Az R. 18. §-ához)

24. §

(1) A magánszemély jövedelemadójának megfizetésére - ide nem értve az adóelőleget - az adóhatóság részletfizetést, illetve fizetési halasztást különösen akkor engedélyezhet, ha az adótartozás azonnali vagy egy összegben való megfizetése az adózó családi, jövedelmi, illetőleg vagyoni viszonyaira tekintettel aránytalan megterhelést jelentene.

(2) A magánszemélyek jövedelemadóját kivéve más adókra az adóhatóság akkor engedélyezhet fizetési halasztást, részletfizetést, ha az adózó a kérelmét az adó, illetőleg az adóelőleg esedékességét legalább tizenöt nappal megelőzően benyújtja és igazolja, hogy fizetési nehézsége tőle független okból keletkezett, továbbá követeléseinek behajtására megfelelő intézkedést tett. Adóhatósági határozattal előírt fizetési kötelezettség esetén a kérelmet a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani.

(3) Termék vagy szolgáltatás importálása esetén az import után fizetendő, a Hivatal hatáskörébe tartozó általános forgalmi adóra fizetési halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető.

(Az R. 19. §-ához)

25. §

Az önellenőrzés végrehajtásának részletes szabályait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(Az R. 21. §-ához)

26. §

(1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adót határozattal kell megállapítani. Az örökös kérelmére - az adó megállapításához szükséges igazolások benyújtása-esetén - az adót az adóhatóság év közben is megállapíthatja.

(2) A külföldön letelepedni szándékozó magánszemély kérelmére - a szükséges igazolások benyújtása esetén - az adót az adóhatóság határozattal év közben is megállapítja, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy a kérelemben feltüntetett jövedelmeken túl más adóköteles jövedelme az adóévben nem volt.

(3) Az adóhatóság határozattal állapíthatja meg a jogellenesen külföldön tartózkodó adózó adóját, ha az adóbevallását elmulasztotta. Ilyen esetben a határozat kihirdetés útján (az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1981. évi I. tv. 45. § (2) bekezdése] is közölhető.

(4) A külföldi utas és a külföldön bejegyzett vállalkozó részére adható általános forgalmi adó visszatérítésről rendelkező határozatot, továbbá a (2) és (3) bekezdések szerinti határozatot az adóhatóság a kérelmezőnek, illetve az adózónak közvetlenül is kiadhatja vagy kézbesítheti.

A magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos egyes határozatok

27. §

(1) A jövedelem megosztásának engedélyezése esetén [Szjatv. 6. § (3) bek.] a magánszemélynek az éves bevallásában a jogerős határozat rendelkezéseit figyelembe véve kell adókötelezettségét szerepeltetnie és jövedelemadóját megfizetnie.

(2) Ha a magánszemély a jövedelem megosztására vonatkozó kérelmét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályokban előírt határidőben, de az adóévet követően nyújtja be, a jövedelem megosztásáról az adóhatóság tizenöt napon belül köteles határozni.

28. §

(1) Az ingatlanértékesítésből jövedelmet szerző magánszemélynek az elidegenítés évére vonatkozó adóbevallásában adókötelezettségét az általános szabályok szerint kell szerepeltetnie, egyúttal bejelentheti, hogy a lakás vásárlása, építése, bővítése, illetve lakásbérleti jog megszerzése esetére meghatározott adómentességet (Szjatv. 15. § 23. pont) igénybe kívánja venni. Ez. esetben az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utáni adó megfizetésére az adóhatóság határozatban fizetési halasztást engedélyez. A magánszemélynek a bevallással egyidejűleg csak az ingatlan értékesítésből származó jövedelem nélkül számított adóját kell megfizetni, a továbbiakban pedig a jogerős határozat rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítése esetén a haszonélvező által megszerzett jövedelemre (Szjatv. 15. § 35. pontja) is alkalmazni kell.

(3) Ha a magánszemély a lakás vásárlását, építését, bővítését, illetve a lakásbérleti jog megszerzését és a ráfordított összeget a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályokban előírt időpontig nem igazolja, az (1)-(2) bekezdések szerint elhalasztott adófizetési kötelezettség az eredeti időponttól válik esedékessé.

(4) A lakás megvásárlásának (építésének, bővítésének), a lakásbérleti, illetve haszonélvezeti jog megszerzésének igazolása esetén az adóhatóság az adótartozást törli, illetve ha a ráfordított összeg az eredeti határozatban figyelembe vettnél kevesebb - a különbözet után járó adó megfizetését előírja.

29. §

Az adóhatóság határozattal állapítja meg a visszafizetendő adókedvezményt és a kamat utáni adót, ha az adózó a pénzintézetnél lakás céljára elhelyezett elkülönítetten kezelt megtakarítását felvette és á magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályokban előírt módon és időben annak lakáscélú felhasználását az adóhatóságnál nem igazolta.

30. §

(1) Ideiglenes szabadalmi oltalommal rendelkező találmány hasznosításából származó jövedelem esetén az egyéb jövedelmekre (Szjatv. 13. §) az egyes szellemi tevékenységből származó jövedelmekre (Szjatv. 6. §) vonatkozó szabályok szerint kiszámított adó különbözetének megfizetésére a magánszemély minden évben, amikor a hasznosításból adóköteles jövedelme származik, az adott évre vonatkozó adóbevallásában kérhet fizetési halasztást. Az adóbevallásban az adókötelezettséget az általános szabályok szerint kiszámított módon kell szerepeltetni, az adókülönbözet megfizetésénél pedig a jogerős határozat rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Az adóhatóság a fizetési halasztást - a szabadalom hasznosítójának kezességvállalása mellett - a végleges szabadalmi oltalom megadásáig vagy elutasításáig (az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnéséig) engedélyezheti. Az adóhatóság határozatáról az Országos Találmányi Hivatalt értesíti. Ha az adózó a végleges szabadalmi oltalom megszerzését igazolja, az adóhatóság az adótartozást törli.

(3) Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnésének közzétételétől számított tizenötödik napon a (2) bekezdés szerint elhalasztott adófizetési kötelezettség esedékessé válik. Erről külön adóhatósági határozatot csak az R. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontjában említett kezes vonatkozásában kell hozni.

(4) Az Országos Találmányi Hivatal azon adózók vonatkozásában, akiknek fizetési halasztásáról a (2) bekezdés szerint értesült, a végleges szabadalmi oltalom megadásáról, elutasításáról, illetve az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnéséről értesíti az illetékes adóhatóságot.

(Az R. 22. §-ához)

31. §

(1) Ahol a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály végrehajtót említ, ott az adóhatóság dolgozóját, ahol bíróságot, ott az adóhatóságot, ahol a bíróság elnökét, ott az adóhatóság vezetőjét kell érteni.

(2) Ha a munkabérből, vagy egyéb járandóságból történő letiltás nem vezetne eredményre, az adófelügyelőség intézkedik az ingóságok végrehajtásáról, vagy elrendeli az ingatlan végrehajtását.

32. §

(1) Ingóvégrehajtás esetében az adófelügyelőség jár el

(2) Ingatlanvégrehajtás esetén az adófelügyelőség a végrehajtási jog bejegyzése céljából megkeresi a földhivatalt és a bejegyzést követően az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósági végrehajtótól kéri az ingatlanárverés lefolytatását. A megkereséshez csatolni kell az ingatlanra vonatkozó végrehajtást elrendelő határozat, valamint a végrehajtási jog bejegyzését elrendelő jogerős határozat egy-egy példányát.

33. §

(1) A végrehajtási eljárás során részletfizetést, fizetési halasztást az eljáró adófelügyelőség engedélyezhet, ennek során az R. 18. §-ának (2) bekezdésében és e rendelet 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozást nem kell alkalmazni.

(2) A végrehajtás során befolyt összeget - ha az a teljes tartozást nem fedezi - a végrehajtás költségeinek, a késedelmi pótléknak és végül a legrégebben fennálló adótartozásnak a kiegyenlítésére kell fordítani.

34. §

(1) Az adótartozást az adóhatóság törölheti, ha a megfizetéséért felelős valamennyi személlyel szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett és valószínű, hogy a jövőben sem vezetne eredményre.

(2) A behajthatatlanság címén törölt adótartozást a végrehajtási jog elévülési idején belül újból elő kell írni, ha az behajthatóvá válik. Ebben az esetben a törlés időtartamára késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.

(3) Az adótartozás az esedékessé válás évében behajthatatlanság címén nem törölhető.

35. §

(1) A végrehajtási eljárás költsége - ide nem értve az adófelügyelőség által foganatosított biztosítási intézkedések költségeit - az adózót terheli.

(2) Az adózónak a végrehajtási eljárás költségeként a felmerült költségek teljes összegét, de legalább ötszáz forintot kell megfizetnie.

(Az R. 23. §-ához)

36. §

(1) A késedelmi pótlék felszámításánál a pótlék alapját az adó- és juttatásnemeknek megfelelő számlánként kell figyelembe venni.

(2) Az Adóelszámolási iroda az adózó bevallását, vagy az adóhatóság határozata alapján előírt kötelezettségeit, igényléseit, valamint a befizetett, a visszaigényelt adókat, adóelőlegeket, a juttatásokat összehasonlítja és az ennek alapján felszámított késedelmi pótlékról az adózót a bevallást követően, időszakonként értesíti. Az adózó - saját számítása alapján - a késedelmi pótlékot ettől függetlenül befizetheti.

(3) Ha a késedelmi pótlék felszámítása ügyviteli tévedésből történt, azt az Adóelszámolási Iroda - hivatalból vagy az adózó bejelentésére - törli. Ha a késedelmi pótlék összegét a bejelentés ellenére az Adóelszámolási Iroda nem törölte, vagy az adózó a pótlék felszámításának jogalapját vitatja, a pótlék megfizetéséről, illetve törléséről -az adózó kérelmére - az adózó ügyeiben illetékes adóhatóság dönt.

(4) A magánszemélynek és az egyéni vállalkozónak - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a késedelmi pótlék számítására vonatkozó minden kérelméről az adózó ügyeiben illetékes adóhatóság dönt.

(Az R. 24. §-ához)

37. §

Az önellenőrzési pótlékot a rendelet 1. számú mellékletében a bevallás benyújtására előírt határidő hónapjának első napjától a helyesbítés - a bevallás vagy a nyilvántartásba történő feljegyzés - hónapjának utolsó napjáig terjedő időre kell számítani.

[Az R. 25. §-ának (2) bekezdéséhez]

38. §

Az adóelőleg mérséklésére irányuló kérelem különösen akkor tekinthető indokolatlannak, ha az adózó adókötelezettségének tényleges összege az alacsonyabban megállapított előlegek összegét legalább 20%-kal meghaladja. A különbözeti pótlékot a csökkentett adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbsége után, de legfeljebb az eredeti adóelőlegfizetési kötelezettség összegéig kell fizetni.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

39. §

Az R. és e rendelet alkalmazásában:

a) egyéni vállalkozó: az Szjatv. 8/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott magánszemély;

b) jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozó: a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoport; továbbá az egyéni vállalkozó, ha adóalanyként a VA hatálya alá adóalanyként az adóhatósághoz bejelentkezett. Az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató polgári jogi társaságok szintén jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozónak tekintendők;

c) adózó: akire jogszabály adókötelezettséget állapít meg;

d) adókötelezettség: a bejelentés, adómegállapítás, adóbevallás, adófizetés illetve levonás, adóelőleg fizetés illetve levonás, nyilvántartás, adatszolgáltatás, bizonylat megőrzés, vagyonnyilatkozat tétel, juttatás-, illetve adóvisszatérítés igénylése, ha ezeket jogszabály írja elő, vagy teszi lehetővé;

e) adóhiány: az adófizetési kötelezettség valóságosnál alacsonyabb, illetve a juttatási, adóvisszatérítési igény valóságosnál magasabb összegben történő bevallása, illetve a bevallás elmulasztása. Ezzel egy tekintet alá esik az ÁFA nem adóalany által történő visszaigénylésének a valóságosnál magasabb összegben történő kiszámítása;

f) adótöbblet: az adófizetési kötelezettség valóságosnál magasabb, illetve a juttatási, adóvisszatérítési igény valóságosnál alacsonyabb összegben történő bevallása;

g) adótartozás: az esedékes időpontjáig meg nem fizetett, jogszabályban előírt adóelőleg, a bevallott adóelőleg, illetve adó, az adóhatóság által jogerős határozattal előírt adó, bírság, pótlék összege, valamint az Adóelszámolási Iroda által felszámított késedelmi pótlék;

h) munkaviszony: az Szjatv. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyok;

i) munkáltató: az Szjatv. 21. §-ának (2) bekezdésében felsoroltak;

j) kifizető: az Szjatv. 12. §-ának (1) bekezdésében említettek;

k) vám- és pénzügyőrség szervei: a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 1. §-ában felsorolt szervek;

l) adóév: az adókötelezettség keletkezésének naptári éve;

m) adónemek és juttatásnemek: az 1. §-ban felsorolt adók, az állammal szemben fennálló egyéb pénzügyi kötelezettségek, az állami költségvetésből kiutalt juttatások.

40. §

Az R. és az e rendelet szerinti bejelentést, adóbevallást, az adó megfizetését és visszaigénylését, a juttatás igénylését a Hivatal által kiadott nyomtatványon, a 8-10. §-okban említett igazolásokat, továbbá az önellenőrzéssel helyesbített adó bevallását az előírt nyomtatványon, az adatszolgáltatásokat pedig a Hivatal által közzétett adatsorrendben és tartalommal kell teljesíteni.

41. §

A VA hatálya alá tartozó adózó 1989. január 31-éig köteles az adóhatóságnál bejelenteni, hogy a könyvvitel rendjéről szóló jogszabály alapján milyen könyvvezetési kötelezettség alá tartozik.

42. §

A csak személyi jövedelemadót és általános forgalmi adót fizető magánszemélynek az 1988. évi általános forgalmi adójáról adóévet összegző bevallást adnia nem kell.

43. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az adóigazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) MT rendelet végrehajtásáról rendelkező 68/1987. (XII. 14.) PM rendelet, valamint az ezt módosító 4/1988. (III. 5.) PM rendelet hatályát veszti, de az 1988. évre járó, 1989-ben elszámolt adókra - a magánszemélyek jövedelemadóját kivéve - az 1988. december 31-éig hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) E rendelet a hatályba lépését követő 60 napon belül az 1988. évi általános forgalmi adó és magánszemélyek jövedelemadója kötelezettségekkel kapcsolatos - a 2. számú melléklet szerint végrehajtott - önellenőrzések esetén önellenőrzési pótlékot nem kell felszámítani.

(3) 1989-ben a 11. § (2) bekezdése szerinti levonás nem haladhatja meg az ott megjelölt havi munkabér 33%-át.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 48/1988. (XII. 20.) PM rendelethez

Az adók, az állami költségvetésnek megfizetendő egyéb pénzügyi kötelezettségek és az állami költségvetésből kiutalt juttatások bevallásának befizetésének és igénylésének rendje

I. Általános szabályok

A bevallás benyújtásának határideje

1. a) Az adózó - a b), c), d), e), f), g) pontokban foglaltak kivételével - a kötelezettségekről és juttatási igényekről a rendelet 11. §-ában előírt adóbevallást

az I. negyedévről: április 20-áig,

a II. negyedévről: július 20-áig,

a III. negyedévről: október 20-áig,

a IV. negyedévről: február 15-éig

köteles benyújtani.

b) A víziközmű társulatnak, a takarékszövetkezetnek, továbbá azoknak az egyszerűsített kettős könyvvitelre kötelezett adózóknak, akik évente csak egyszer nyújtanak be mérlegbeszámolót, adójukról, illetve juttatásaikról évente egyszer, az

adóévet követő év február 15-éig,

a lakás-, garázs-, üdülő-, műhely-, üzlet-, nyugdíjasok háza építő- és fenntartó szövetkezetnek az

adóévet követő év március 31-éig

kell adóbevallást benyújtaniuk.

c) Az egyszeres könyvvezetésre kötelezett adózó az éves kötelezettségről és juttatási igényéről évente egy alkalommal, az

adóévet követő év február 28-áig

köteles bevallást benyújtani.

d) A költségvetési szervnek, a társadalmi szervezetnek, az alapítványnak az adóbevallást évente egyszer, az

adóévet követő év április 20-áig

kell benyújtania.

e) A társulati adó és a társulati különadó fizetésére kötelezett adózó az adókról és a juttatásokról évente egy alkalommal, az

adóévet követő év április 30-áig

köteles bevallást benyújtani.

f) Az egyéni vállalkozó (Szjatv. 8/A. §) évente egy alkalommal, az

adóévet követő év február 28-áig

köteles bevallást benyújtani.

g) A kizárólag személyi jövedelemadót vagy emellett csak általános forgalmi adót fizető magánszemélynek a jövedelemadójáról és az általános forgalmi adójáról évente egy alkalommal, az

adóévet követő év március 20-áig

kell adóbevallást benyújtania.

h) Egy bevallást kell benyújtani az adózónak abban az esetben is, ha több telephelyen, többféle tevékenységet folytat. A bevallásnak az egyes tevékenységek szerint külön kimutatott adóalapok, adók, adókedvezmények, juttatások összesített adatait kell tartalmaznia.

A bevallás benyújtásának az általánostól eltérő határideje

2. a) Annak az adózónak, amelynek felszámolását elrendelték - gazdasági társaság esetén a végelszámolást elhatározták - a felszámolási (végelszámolási) eljárás közzétételének napjával is adóbevallást kell készítenie és benyújtania.

b) Az az adózó, amely nem felszámolási vagy végelszámolási eljárással szűnik meg, adóköteles tevékenységének megszűnését követő 30 napon belül köteles adóbevallást tenni.

c) Ha a mérlegkészítésre nem kötelezett adózó adóköteles tevékenységét megszünteti és a bevételeit vevői teljes egészében nem fizették meg, az ezek után járó adókról akkor kell bevallást adnia, ha ezek a bevételek teljes egészében befolytak. Ha a bevételek egy év alatt nem folytak be, évente egy alkalommal - az 1. pont szerinti rá vonatkozó időpontban - adóbevallást kell adnia mindaddig, amíg a teljes kintlevőség be nem folyt.

3. Az adózó éves adójáról az adóévet követően, de az 1. pontban meghatározott határidőket megelőzően is benyújthatja adóbevallását. Ez esetben ez tekintendő a végleges adóbevallásnak és az csak az önellenőrzés szabályai szerint módosítható. A bevallásra eredetileg előírt határidőn belüli helyesbítés mentes az önellenőrzési pótlék alól.

4. Az Szjatv. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a munkavállalókkal, tagokkal elszámolt jövedelemadó és a már bevallott adóelőleg különbözetéről a munkáltatónak - az 1. e) pont szerinti munkáltató kivételével - az

adóévet követő április hó 20-áig

kell bevallást benyújtania.

A bevallást az 1. a) pont alá tartozó adózó az I. negyedéves bevallás keretében, az 1. d) és 1. e) pont alá tartozók az éves bevallásukban, a többi adózó pedig külön nyomtatványon teljesíti.

5. Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó elszámolásból adódóan a visszafizetés összege az adott hónapban több mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg együttes összege a megállapított különbözetet kell a kifizetőnek az adóbevallásában szerepeltetnie.

A bevallás kitöltése

6. Az évközi beszámoló, év végi mérlegbeszámoló, illetve vagyonkimutatás készítésére kötelezetteknek a bevallást a beszámolóval (vagyonkimutatással) egyeztetve és ahhoz csatolva kell benyújtaniuk.

7. Ha valamely adó vagy juttatás éves összege az 1 000 forintot - magánszemélyek jövedelemadója esetén a 100 forintot - nem éri el, akkor azt nem kell bevallani.

8. A bevallásban - a magánszemélyek által benyújtott jövedelemadó bevallást kivéve - az adatokat 1 000 forintra kerekítve kell bejegyezni. A kerekítést az általános szabályok szerint (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) kell elvégezni.

A magánszemélyek által benyújtott jövedelemadó bevallásban az adatokat forintban kell bejegyezni.

9. A bevalláshoz igazolást, kimutatást csatolni nem kell akkor sem, ha a magánszemély, jövedelmével szemben költséget számol el.

Az adóelőleg és az adó megfizetése

10. Az. előző év adatai alapján fizetendő adóelőleg összegéi az önellenőrzéssel, pénzügyi-gazdasági vagy adóellenőrzéssel megállapított adóhiánnyal, illetve többlettel módosítani nem lehet.

11. Az egyes adókra, adóelőlegekre, illetve juttatásokra vonatkozó befizetési, illetve igénylési határidőket a II.-III. fejezetek tartalmazzák.

12. Az adóhatósági határozatban előírt adót, bírságot a határozatban megjelölt összegben és időpontban kell megfizetni.

A pótlékokat az adózóra vonatkozó kerekítési szabályok szerint kell megfizetni.

13. Ha valamely adó vagy juttatás éves összege - a 17. pont kivételével - az 1000 forintot, a magánszemély által fizetendő jövedelemadónál a 100 forintot nem éri el, azt nem kell befizetni és - a magánszemély által fizetett jövedelemadót kivéve - nem is lehet visszaigényelni.

14. A felszámolás (végelszámolás) elrendelésének közzététele napjával benyújtott adóbevallásban feltüntetett adók, illetve juttatások megfizetése és igénylése felszámolási eljárás keretében az arra vonatkozó szabályok szerint történik.

A 2. c) pontban szereplő adózónak a befolyt összegek utáni adót a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie.

15. Az adókat, juttatásokat 1000 forintra kerekítve kell befizetni, illetve lehet igényelni. Kivétel ez alól az árubehozatali engedélykérelem illetéke, valamint a statisztikai illeték, amelyeket 100 forintra kerekítve kell fizetni, továbbá a magánszemélyek által fizetendő jövedelemadó, amelyet forintban kell megfizetni.

16. Az 1-15. pontban foglaltaktól függetlenül év közben adófizetési, adóbevallási kötelezettség, illetve juttatási igény csak akkor keletkezik, ha az adó, adóelőleg vagy a juttatási igény összege az év elejétől, vagy az előző befizetéstől, igényléstől halmozottan a 10 000 forintot eléri. Amennyiben a kötelezettség, juttatási igény összege adó-, illetve támogatásnemenként a 10 000 forintot az adóévvégéig nem éri el, akkor azt az adó-, illetve támogatásnemre megállapított utolsó határidőben kell bevallani és befizetni, illetve ettől az időponttól lehet igényelni.

Az adózó ettől az előírástól eltérhet és 10 000 forintot el nem érő adóját is megfizetheti, illetve a juttatást igényelheti. Ha az egyes adó-, támogatásnemeket külön számlára kell befizetni, illetve igényelni, az értékhatárt is számlánként kell figyelembe venni.

Ezek az előírások nem vonatkoznak arra a magánszemélyre, aki csak személyi jövedelemadót fizet és nem egyéni vállalkozó.

A 10 000 forintos értékhatárt a határozattal előírt kötelezettségre, juttatásra, továbbá a hivatalból kiutalt juttatásra, az árubehozatali engedélykérelem illetékére, a statisztikai illetékre és a pótlékokra nem lehet alkalmazni.

17. Az általános forgalmi adót a VA. hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági kistermelő, illetve a bort értékesítő magánszemély, valamint a magánerős házilagos lakásépítési, bővítést, közművesítést, valamint egyéb lakáson végzett munkát folytató magánszemély, építőközösség és társasház az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon igényelheti vissza. Az igényléshez, mellékelni kell azokat a bizonylatokat, amelyek a visszaigényelt összeg meghatározásához, illetve az igénylés jogosságának megállapításához szükségesek. Az igénylést az illetékes adóhatósághoz kell benyújtani.

Az általános forgalmi adót az adóhatóság rendelkezésére a magánszemélynek pénzintézet fizeti ki.

18. Az Áfatv. 18/A és 18/B. §-ai alá tartozó jogi személyek a hivatkozott jogszabály szerint megállapított forgalmi adó összegét - a 17. pontban foglaltaktól eltérően -e melléklet II/2. pontjában foglaltak szerint igényelheti vissza.

II. Adók

1. A magánszemélyek jövedelemadója

a) A munkáltatónak az általa levont jövedelemadó előleget az

elszámolt hónapot kővető hó 20-áig

kell megfizetnie;

a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó előleget a

kifizetés hónapját követő hó 20-áig

kell megfizetnie.

Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó elszámolásból adódóan a visszafizetés összege az adott hónapban több mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg összege, a különbözet a fenti időpontoktól visszaigényelhető. Ha az adókülönbözet év végi elszámolásakor a visszatérítendő összeg meghaladja a levont adó és adóelőleg összegét, a munkáltató a különbözetet olyan időpontban igényelheti az Adóelszámolási Irodától, hogy a visszatérítendő összeg a bérfizetéskor rendelkezésére álljon.

Az adóelőleget a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályok szerint kell számítani. Az előleg és az adókedvezmény számításánál az e rendelet 9. §-ában foglalt igazolást kell figyelembe venni.

Annak a magánszemélynek, akitől a vállalkozásból származó jövedelme után adóelőleget nem vontak le (Szjatv. 8. § és 8/A. §), az adóelőlegét a

jövedelem megszerzésének hónapját követő hó 20-áig

kell megfizetnie;

annak a magánszemélynek, aki az Szjatv. 6. §-a és 10. §-a, illetve 13. §-a szerinti, nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, adóelőlegét negyedévenként, a

negyedévet követő hó 20-áig

kell megfizetnie;

b) A magánszemélyek jövedelemadóját a magánszemélynek az

adóévet követő év március 20-áig

kell megfizetnie;

a munkáltató által megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőlegek különbözetét a munkáltató az

adóévet követő év április 20-áig

köteles befizetni.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Szjatv. 11. §-a szerinti jövedelemből levont jövedelemadót a kifizetőnek az I. félév folyamán jóváírt, kifizetett tételek után az

adóév július hó 20-áig

a II. félévben jóváírt tételek után

az éves bevallás benyújtására előírt időpontig

kell befizetni;

a kifizetőnek az Szjatv. 12. §-a szerinti jövedelemből levont adót a

levonást követő hó 20-áig

kell befizetni.

2. Az általános forgalmi adó

a) Az általános forgalmi adó tényleges nettó összegét havonta, a

tárgyhót követő hó 20-áig

kell megfizetni, illetőleg ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

b) Annak az adózónak, aki az általános forgalmi adót átalány formájában fizeti és adójának összegét az adóév végén módosítja, az adókülönbözetet

az éves adóbevallásra előírt időpontig

kell megfizetni, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza. Ezt a rendelkezést kell alkalmaznia annak az adózónak is, aki adóját az Áfatv. 5. számú mellékletében foglalt átlagadókulcs alapján fizeti.

c) Az adóévet megelőző évet érintő, de január 20-áig be nem fizetett, illetve vissza nem igényelt adót a február havi nettó kötelezettséggel együtt kell befizetni, illetve visszaigényelni.

d) Ha az adózó az általános forgalmi adó alapját képező rubel elszámolású importnál a devizában felmerült fuvarköltséget előkalkulált összegben vette figyelembe és ettől az összegtől a fuvarköltségről beérkező számla összege 20%-kal eltér, az erre eső általános forgalmi adót annak legközelebbi esedékességi határidejében kell elszámolni.

e) Az az adózó, aki rendszeresen általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult, kérheti az adóhatóságtól, hogy az általános forgalmi adó nettó összegét 15 naponként a tárgyhót követő hó 5-én, illetve 20-án igényelhesse vissza.

3. Vállalkozási nyereségadó

a) A vállalkozási nyereségadót (továbbiakban: nyereségadó) évente számítja ki és vallja be. A nyereségadót az éves bevallással egyidejűleg kell megfizetni.

b) A nyereségadóra az adózóknak - kivéve azokat, akik évente egy alkalommal nyújtanak be mérlegbeszámolót, illetve vagyonkimutatást és nyereségadófizetési kötelezettségük az előző évben a 3 millió forintot nem haladta meg - havonta két alkalommal nyereségadó előleget kell fizetniök. Az I. félévben, illetve a II. félévben esedékes előleg az előző év azonos időszakának mérleg szerinti eredménye és az előző év átlagos nyereségadó százaléka

alapján számított összeg, amelynek egytizenketted részét kell havonta a tárgyév december 28-át kivéve

minden hó 10-éig és 28-áig

befizetni.

Az átlagos nyereségadó százalék kiszámításánál a kedvezményekkel csökkentett nyereségadót kell a számlálóban szerepeltetni. Az átlagos nyereségadó százalék a kerekítés általános szabályai szerint kialakított egész szám.

c) Azok az adózók, akik évente egy alkalommal nyújtanak be mérlegbeszámolót, illetve vagyonkimutatást, és az előző évben ténylegesen fizetendő nyereségadó összege a 3 millió forintot elérte, az előző évi ténylegesen fizetendő nyereségadó egyhuszonnegyed részét fizetik havonta a tárgyév december 28-át kivéve

minden hó 10-éig és 28-áig.

A január 10-i, 28-i és február 10-i előlegeket a február 28-i előleggel együtt, egy összegben kell megfizetni.

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek nyereségadó-előleg fizetésének alapja az előző évi nyereségadó, amelynek az első negyedévben 10%-át, a második negyedévben 20%-át, a harmadik negyedévben 30%-át kell előlegként befizetni a negyedéves bevallás benyújtásának határidejéig.

d) Azok az adózók, akik évente egy alkalommal nyújtanak be mérlegbeszámolót, illetve vagyonkimutatást, és az előző évben ténylegesen fizetendő nyereségadó összege a 3 millió forintot nem érte el, az előző évi ténylegesen fizetendő nyereségadó 25%-át kötelesek az I., II., III. negyedévben negyedévenként,

a negyedévet követő hó 20-áig

befizetni.

e) A h) pontban említettek január hónapban és február 10-én az előző év december 28-ig felmért éves várható mérleg szerinti eredményük és a nyereségadó alapján számított átlagkulcs szerint számítják az adóelőleget. A várható adatok alapján számított adó és az előző évi tényleges adatok alapján számított előleg összegének január 10., 28. és február 10. napjára eső adókülönbözetet a február 28-án esedékes előleggel együtt kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

f) Az újonnan alapított adózónak - a b) pont alá tartozók kivételével - a várható éves nyereségadó összegét kell a c) és d) pontban leírt módon és időpontokban időarányosan befizetnie.

g) A b) pont alá tartozó újonnan alapított adózónak az I. féléves mérleg szerinti eredmény után a jogszabályban előírt nyereségadó százalékával számított adót

július hó 28-áig

kell befizetnie.

A II. félévben az I. féléves adó egytizenketted részét a b) pontban előírt határidőben kell megfizetni, kivéve a július 10-i előleget, amely július 28-án esedékes.

A II. félévben alapított, b) pont alá tartozó adózók a következő év I. félévében, január 10-én, 28-án és február 10-én a december 28-án felmért nyereségadó egytizenketted részét fizetik adóelőlegként. Február 28-tól kezdve az előző évi nyereségadónak egytizenketted részét kell a b) pontban előírt időpontokban megfizetni. A január 10-én, 28-án és február 10-én fizetett adóelőlegek és a tényszámok szerint meghatározott részletek különbözetét a február 28 án esedékes részlettel egyidejűleg kell pénzforgalmilag rendezni.

h) Az előző évben veszteséges b) pont alá tartozó adózó az I. félévben, illetve a II. félévben az előleget a g) pont szerint köteles megfizetni.

Ha az adózó az I. félévben veszteséges, a II. félévben nem kell nyereségadó előleget fizetnie.

i) Szétválás esetén az előző évi VA. 5. § szerint megállapított eredményt meg kell osztani az új adózók között és a nyereségadó előleget a b) vagy c) vagy d) pont szerint kell kiszámítani és megfizetni. Ugyanígy kell eljárni kiválás esetén, egyesüléskor pedig az adóelőleget az összesített adatok alapján kell kiszámítani és megfizetni.

A nyereségadó százalékaként a szétválás, illetve kiválás előtti adózónál az előző év alapján kiszámított százalékot kell figyelembe venni.

A nyereségmegosztást és annak alapján számított előleget az Adóelszámolási Irodának be kell jelenteni.

j) Ab) pont szerinti adózónak az I. félévben az évközi beszámoló alapján a mérleg szerinti - év elejétől halmozott - nyereség és az előző évi átlagos nyereségadó százaléka alapján kell a nyereségadó előleget kiszámítani, bevallani, és az eddig fizetett előlegekkel szembeni különbözetet a legközelebbi, 28-án esedékes előleggel együtt befizetni, illetve ettől az időponttól visszaigényelni.

k) Ab), c),d) pont alá tartozó adózóknak december hónapban ki kell számítaniok a tárgyévi várható nyereségadójukat és az addig befizetett nyereségadó előleget december 28-ig a várható nyereségadó összegére ki kell egészíteniök.

Az év folyamán befizetett előlegek és az éves mérlegbeszámoló, vagyonkimutatás alapján számított tényleges nyereségadó különbözetét az l) pontban foglaltak kivételével a

tárgyévet követő év február 28-áig

kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

I) Azoknak az adózóknak, akik bevallásukat nem az adóévet követő év február 15-éig, illetve 28-áig nyújtják be, az év folyamán befizetett előlegek és az éves mérlegbeszámoló, vagyonkimutatás alapján számított tényleges nyereségadó különbözetét

az éves bevallás benyújtására előírt időpontig

kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

1989. évre vonatkozó külön szabályok

m) Azok a VA. hatálya alá tartozó adózók, akiket 1988. évben vállalkozói adó vagy társulati adó és társulati különadó fizetési kötelezettség terhek, az 1988. évi tényleges éves kötelezettség 25%-át kötelesek az I., II., III. negyedévben a

negyedévet követő hónap 20-áig

befizetni előlegként.

Az 1988. évben társulati adó és társulati különadó hatálya alá tartozó társaságok az 1989. évi első negyedévi előlegfizetési kötelezettségüknek 1989. április 30-áig tehetnek eleget.

n) Azok a VA. hatálya alá tartozó adózók, akik 1988-ban nyereségadót fizettek, és évközi beszámoló benyújtására nem voltak kötelezve, függetlenül attól, hogy a számvitel és statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsített rendszerébe beletartoztak-e, továbbá a takarékszövetkezetek az 1988. évi tényleges nyereségadó-fizetési kötelezettség egyhuszonnegyed részét fizetik havonta december 28. kivételével

minden hó 10-éig és 28-áig

nyereségadó előlegként.

Ezen pont alá tartozó adózóknak január 10-én, 28-án és február 10-én nem kell előleget fizetniök, azonban február 28-i kötelezettséggel egy időben az első 3 részletet is rendezniük kell.

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek nyereségadó-előleg fizetésének alapja az előző évi nyereségadó, amelynek az első negyedévben 10%-át, a második negyedévben 20%-át, a harmadik negyedévben 30%-át kell előlegként befizetni a negyedéves bevallás benyújtásának határidejéig.

o) Azok az adózók, akik nem tartoznak az m) és n) pontok hatálya alá, havonta két alkalommal kötelesek nyereségadót fizetni.

Az I. félévben, illetve a II. félévben esedékes előleg az előző év azonos időszakának mérleg szerinti eredménye és az előző év átlagos nyereségadó százaléka nyereségadó x 100 mérleg szerinti eredmény alapján számított összeg, amelynek egytizenketted részét kell havonta a tárgyév december 28-át kivéve

minden hó 10-éig és 28-áig

befizetni.

Az átlagos nyereségadó százalék kiszámításánál a kedvezményekkel csökkentett nyereségadót kell a számlában szerepeltetni. Az átlagos nyereségadó százalék a kerekítés általános szabályai szerint kialakított egész szám.

Az. ezen pont alá tartozó adózóknak az e), g), h), i) pontok előírásait is alkalmazniuk kell.

p) Azok az újonnan alapított adózók, akik nem tartoznak az m), n), o) pont hatálya alá, az f) pont előírása szerint fizetik az évközi előleget.

r) Az. m), n), o), p) pontok szerint fizetett nyereségadó kiegészítésére, továbbá az előleg és az éves adó különbözetének elszámolására, pénzügyi rendezésére a j), k), l) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4. A fogyasztási adó

a) A fogyasztási adó nettó összegét havonta, a

tárgyhót követő hó 15-éig

kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

b) Ha a nettó fogyasztási adó az előző év azonos negyedévében elérte a hatmillió forintot, akkor - az a) pontban foglalt befizetési kötelezettség, illetve visszaigénylési lehetőség mellett - a tárgynegyedévben havonta, a

tárgyhó 28-áig

előleget is kell fizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az előleg összege az előző év azonos negyedévi fogyasztási adó nettó összegének egyhatod része. Az előleget és a tárgyhónapra járó különbözetét a

tárgyhónapot követő hó 15-éig

kell elszámolni, megfizetni, vagy ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

c) Ha az adózó a tárgyévet megelőző évben adót nem fizetett, de a tárgyév első negyedévében a nettó adójának (visszaigénylésének) várható összege eléri a hatmillió forintot, a b) pont szerinti időpontban a várható adó egyhatodát adóelőlegként meg kell fizetni, illetve lehet igényelni. A II., III. és a IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, illetve lehet igényelni, ha az előző negyedévi nettó adó, illetve visszaigénylés összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi nettó fogyasztási adó egyhatod része.

d) Az adóhatóság az a), b) és c) pontokban meghatározott határidőktől eltérő határidőket is megállapíthat.

5. A külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos árkülönbözetek befizetése

Az árkülönbözetet a

tárgyhót követő hó 15-éig

kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

6. A különleges körülményekből és természeti tényezőkből származó jövedelmek

A különleges körülményekből és természeti tényezőkből származó jövedelmet a

tárgyhót követő hó 15-éig

kell megfizetni.

7. Kereskedelmi adó

A játék- és pénznyerő automata gépek után fizetendő kereskedelmi adót a

tárgyhót követő hó 20-áig

kell megfizetni.

8. Honvédelmi hozzájárulás

A honvédelmi hozzájárulást a magánszemélynek havonta, a

tárgyhónapot követő hó 15-éig

kell megfizetnie.

9. Telekigénybevételi díj

Az állami nagyberuházások után fizetendő telekigénybevételi díjat az adózónak a jogerős hatósági határozatban előírt időpontban kell megfizetni és a határozat jogerőre emelkedésének negyedévében előírt bevallási határidőben kell bevallani.

10. Földadó

A földadót évente két egyenlő részletben

az első részletet augusztus 15-éig

a második részletet november 15-éig

kell megfizetni.

Az első részletet az I. félévi bevallásba kell beállítani.

11. Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás

a) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulásnak a jogszabályban meghatározott módon számított összegének egytizenketted részét kell havonta a

tárgyhó 20-áig

megfizetni.

b) Az. adóév január és február hónapjaiban az előző évi várható éves adatok alapján a jogszabályban meghatározott összeg egytizenketted részét kell befizetni. A tényleges adatok szerinti kötelezettség és a már befizetett összegek különbözetét a március hónapban esedékes kötelezettséggel egyidőben kell kiegyenlíteni.

12. Sertésállomány mentesítés

A sertésfeldolgozó üzem a sertésállomány mentesítési hozzájárulást a feldolgozást, illetve az átvételt

követő hó 15-éig

fizeti meg.

A támogatás a sertésállomány mentesítéséről szóló jogszabályban foglallak szerint, a

tárgyhót követő hó 15-étől

vehető igénybe.

13. Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás

A rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a

tárgynegyedévet követő hó 20-áig

kell megfizetni.

A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét a

tárgyévet követő február 20-áig

kell befizetni.

14. Társulati adó és társulati különadó

A társulati adóra és a társulati különadóra az adóelőleget negyedévenként, a

negyedévet követő hó 15-éig

kell megfizetni; a negyedévi előleg mértéke az előző évi társulati adó és társulati különadó együttes összegének 20%-a. Az I. negyedévre eső adóelőleget az előző év elszámolásával egyidejűleg kell megfizetni.

15. Gépjármű adó

A gépjármű adót - kivéve a CK rendszámú gépjármű utáni adót - évente egyszer, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.

16. Külön fel nem sorolt kötelezettségek

a) A rendelet 1. § (2) bekezdésében említett, az előzőekben fel nem sorolt kötelezettségeket, juttatásokat a vonatkozó jogszabályokban megállapított módon kell megfizetni.

b) Az önellenőrzés, illetve a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során feltárt, megszűnt adót, illetve juttatást egyéb befizetésként, illetve egyéb támogatásként kell bevallani, megfizetni, illetve ilyen címen lehet igényelni.

17. Vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő kiegészítő adó[2]

Az adóelőleg 1988. évi IX. törvényben meghatározott mértéke és a II. rész 3. m), n) és p) pontok szerinti nyereségadó előleg alapján kiszámított összeg, amit ezen pontokban meghatározott módon és időpontokban kell bevallani, illetve befizetni.

A II. rész 3. a) pont hatálya alá tartozóknak számítási tényezőként az előző évi I., illetve II. félévi eredményét kell figyelembe venni.

A kiegészítő adónál is alkalmazni kell a II. rész 3. r) pontjának előírásait.

III. Költségvetési juttatások

1. Fogyasztói árkiegészítés

a) A fogyasztói árkiegészítést havonta kell igényelni.

A fogyasztói árkiegészítés a

tárgyhót követő hó 15. napjától

jár.

b) Ha az adóhatóság az adózó kérelmére a fogyasztói árkiegészítés gyakorított (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételét engedélyezi, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra járó tényleges árkiegészítés különbözetét

a tárgyhót követő hó 15. napjától

lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni.

Egyszeri előleg igénybevételének engedélyezése esetén, az igénybevétel lehetősége a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjától nyílik meg, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

2. Termelési árkiegészítés és dotáció

a) A termelési árkiegészítést és dotációt havonta kell igényelni. A termelési árkiegészítés és a dotáció a

tárgyhót követő hó 15. napjától

jár.

b) A III. rész 1. b) pontjában előírtak a termelési árkiegészítésre és a dotációra is alkalmazhatók.

c) A mezőgazdasági tevékenység támogatásáról szóló jogszabály alapján igénybe vehető támogatásokat a jogszabályban előírt módon és időponttól lehet igényelni.

3. A külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos árkülönbözetek igénylése

a) Az árkülönbözetet havonta, a

tárgyhót követő hó 15. napjától

lehet igényelni.

b) A III. rész 1. b) pontban előírtak az import árkiegészítésre is alkalmazhatók.

4. Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás

a) A mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást havonta lehet igényelni.

A mezőgazdasági exporttámogatás, a

tárgyhónapot követő hó 15. napjától

jár.

b) A III. rész 1. b) pontban előírtak a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásra is alkalmazhatók.

5. Külön fel nem sorolt juttatások

Az előzőekben fel nem sorolt támogatásokat, juttatásokat az ezekre előírt módon kell igényelni, elszámolni, illetve folyósítani.

2. számú melléklet a 48/1988. (XII. 20.) PM rendelethez

Az önellenőrzéssel való helyesbítések végrehajtásának szabályai

A) Általános rész

1. Önellenőrzés az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok körébe tartozó adók, állammal szemben fennálló egyéb pénzügyi kötelezettségek és állami költségvetésből kiutalt juttatások (a továbbiakban együtt: adó) bevallott összegeinek az elévülési időn belül történő helyesbítése, valamint a mérleg és a vagyonkimutatás utólagos ellenőrzése. Nem minősül önellenőrzésnek a számla helyesbítése miatti általános forgalmi adó módosítás. Az adóhatósági ellenőrzés megállapításait az adózó önellenőrzéssel nem módosíthatja.

2. Az adó helyesbítése a bevallási időszakokhoz kapcsolódik.

Az adózó az elszámolások, az adók önként feltárt helyesbítéséről olyan kimutatást, nyilvántartási köteles vezetni, amelyből az ellenőrzés során megállapítható az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontja, indoka, továbbá az adókülönbözet alapja és összege. A nyilvántartásba vétel időpontja a feltárás napja.

Az önellenőrzési nyilvántartást adónemenként külön lapon kell vezetni. A nyilvántartás mellékletét képezi a helyesbítés szöveges indoklása és a pótlékokra vonatkozó számítás.

Az E) fejezetben szereplő magánszemélynek a személyi jövedelemadója helyesbítéséről nyilvántartólapot nem kell kitölteni.

Az önellenőrzés nyilvántartásait, bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

3. Az adót - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -az eredeti esedékesség idején hatályos jogszabály alapján kell helyesbíteni.

Az önellenőrzés során helyesbített adót, illetve juttatást az önellenőrzés időpontját követő, a helyesbített adónemre, juttatásra előírt legközelebbi bevallási időpontban kell bevallani. A helyesbítések összegét - a bevallás kitöltési szabályai szerint - a feltárás hónapjának rovatába kell beállítani.

Ha az adózó évente csak egy alkalommal ad adóbevallást, akkor a bevallott és a helyesbített adó, illetve juttatás különbözetéről a helyesbítést követő 15 napon belül az illetékes adóhatósághoz két példányban - a magánszemélynek a jövedelemadójáról egy példányban - külön bevallást kell benyújtania.

4. A helyesbített adót a helyesbítést követő hónapban a vonatkozó adónemre megállapított esedékességi időpontban kell megfizetni (lehet visszaigényelni). A nem havonta esedékes adókra vonatkozó helyesbítések pénzügyi lebonyolítási határideje az önellenőrzést követő hó 15-e.

Az évente egy adóbevallást benyújtó adózók a helyesbített adót az önellenőrzésre vonatkozó bevallásuk benyújtásával egyidejűleg fizetik meg, illetve a juttatást ekkor igényelhetik.

Az adót csupán akkor nem kell megfizetni, ha az adózónak az összeget fedező túlfizetése van az adószámlán, illetve akkor nem lehet visszaigényelni, ha a helyesbített kötelezettség még nincs megfizetve.

5. Ha a helyesbítéssel a már bevallott adó csökken vagy a juttatási igény nő, önellenőrzési pótlékot nem kell felszámítani.

6. Ha valamely adónemben - egy bevallási időszakon belül - a helyesbítés összege nem éri el a bevallási és befizetési kötelezettség e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott alsó határát, akkor azt nem kell az önellenőrzési nyilvántartásba felvenni és nem kell befizetni.

7. A megszűnt adók, illetve juttatások helyesbítése esetén a helyesbíteti összeget egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímen kell bevallani és befizetni, illetve igényelni. Megszűnt adónemnek minősülnek a más jövedelemszabályozási (adózási) rendszerbe átkerült adózóknál az eredményhez kapcsolódó régi rendszerű (a korábbi adózási rendszerbe tartozó) adók is.

8. A munkáltató (kifizető) által megállapított személyi jövedelemadó, továbbá a levont személyi jövedelemadó előlegek helyesbítését a munkáltató (kifizető) a hiba elkövetésekori jövedelem alapján végzi.

9. Az önellenőrzés során felszámított önellenőrzési pótlék [R. 24. § (3) bekezdés] forintösszegéi a kerekítés szabályainak alkalmazásával kell a bevallásba beállítani.

10. Az 1988-ban havonként bevallott általános forgalmi adó havi összegeinek helyesbítésénél önellenőrzési pótlékot csak az e rendelet 43. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn túli önellenőrzés esetén kell fizetni.

11. Amennyiben a 8025/1985. (PK. 10.) PM Ell. Főig. tájékoztató szabályainak figyelembevételével 1988. évben az adózó már önellenőrzést végzett, ennek a jelen szabályok szerinti módosítása önellenőrzési pótlékot nem von maga után.

12. Az eredmény hibás kimutatásának megállapítása esetén az eltérés érinthet az eredményhez (bruttó jövedelemhez.) fűződő adóknál biztosított olyan kedvezményeket is, amelyeknek összvolumene az az évi adó összegét nem haladhatja meg.

Ha az adókötelezettség csökkenne, de befizetési kötelezettség a kedvezmények folytán eredetileg sem volt, akkor jóváírásnak nincs helye. Amennyiben az adókötelezettség növekedne, de a ki nem merített kedvezményre-jogosult-ság a különbözet összegét eléri, abban az esetben előírásra nem kerülhet sor.

13. A nyereségadó-előleg félévkor és a III. negyedévben bevallott kötelezettségét az évközi beszámolóban helytelen összegben kimutatott nyereség miatt nem kell helyesbíteni. A számítási hibából adódó hiány esetében azonban az önellenőrzési pótlékot fel kell számítani és az önellenőrzési nyilvántartásba ezt a tételt is fel kell venni.

14. Ha az éves bevallott összeg helyes és így nem szorul helyesbítésre, de a havi megbontás hibás, akkor is az önellenőrzési nyilvántartásba kell felvenni a tételt, és az önellenőrzési pótlék tekintetében a B/1. pont szerint kell eljárni.

15. Az agrár jövedelemszabályozás megszűnt adóit a 7. pont szerint kell helyesbíteni. A hozzáadott érték számításnál a helyesbítés kihatása a hibafeltárás évében korrekciós tényező.

B) Az 1. számú melléklet 1/1. a) pontjában foglalt adózókra vonatkozó előírás

A helyesbítés a bevallás 3. és 4. számú főlapjának negyedéves összesen adatára ("f" rovat) vonatkozik. Ha a negyedéves kötelezettséget (igényt) a helyes összegben vallották ugyan be, de az egyes hónapokra vonatkozó bevallás helytelen összegben történt, önellenőrzést kell végrehajtani. A pótlék alapja a különbözet és annak negyedéven belüli fennállásának időtartama. Ez a szabály értelemszerűen vonatkozik a havonta bevallott általános forgalmi adóra is.

C) Az 1. számú melléklet I/1. b), c), d) és e) pontjaiban felsorolt adózókra vonatkozó előírás

A felsorolt adózók évente egy alkalommal nyújtanak be havi részletezettségű - 5., 7., vagy 9. számú - főlapot. A helyesbítés az éves bevallott összegre vonatkozik. A havi részletezésben bevallott összegek utólagos módosításánál a bevallás benyújtásának hónapjáig késedelmi pótlék fizetendő.

D) A társasházakra vonatkozó előírás

A társasházak évente egy összefoglaló bevallási főlapot adnak be, az abban bevallott éves összegekre vonatkozik a helyesbítés.

E) A kizárólag személyi jövedelemadót vagy emellett csak általános forgalmi adót fizető magánszemélyek önellenőrzésének külön szabályai

1. A személyi jövedelemadó bevallásának helyesbítésénél a nem adózott jövedelmet a jövedelem megszerzése évének bevallott jövedelméhez hozzáadva vagy levonva kell az adó helyes összegét megállapítani.

Önellenőrzés útján kell helyesbíteni a helytelenül bevallott összjövedelmet csökkentő kedvezményeket, illetve adókedvezményeket is.

2. A helyesbítéseket az e célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni.

3. Önellenőrzés útján kell helyesbítenie személyi jövedelemadóját annak a magánszemélynek is, akivel munkáltatója a nyilatkozata alapján [9. § (2) bekezdés] elszámolt, de utóbb olyan adóköteles jövedelmet tár fel, amelyre tekintettel nyilatkozatot sem tehetett volna, vagy adókedvezményeit a 9. § (2) bekezdése szerinti határidő elmulasztása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.

4. Az. önellenőrzés az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében a 6. számú, míga személyi jövedelemadó fizetésére kötelezettek esetében az 53. számú bevallásban bevallott kötelezettségre, illetve a 3. pont esetében a munkáltató által közöli adóra vonatkozik

F) Egyes korábbi időszakokhoz kapcsolódó szabályok a B) fejezetbe tartozó szervezeteknél

1. A nem a teljesítés időszakában elszámolt árbevételek, miatti helyesbítéseknél az 1988. évet megelőző időszakra műszaki fejlesztési alapképzést vagy központi műszaki fejlesztési hozzájárulást számszerűsíteni és befizetni nem kell, illetve visszaigényelni sem lehet.

2. A B) fejezet 2. pontja esetében a helyesbítés időszakában viszont a kedvezmények az előző éveket érintő helyesbítés miatt pénzügyileg rendezett összegekkel korrigált, tehát a tiszta tárgyévi adókötelezettség összegéig terjedhetnek.

3. A szocialista államközi szerződések teljesítésével kapcsolatos elszámolások tényezői a számítási hibákon túlmenően az eredményt érintő megállapítások folytán is megváltozhatnak. Az elszámolásokat ilyen esetben is helyesbíteni és pénzügyileg rendezni kell. Mivel pedig 1988. évben ezeket az elszámolásokat bázisidőszaki adatok alapján kiszámított kulcsok alapján végzik, szükség esetén ezek is módosulnak. Ha a változtatást a vizsgált évre, valamint a helyesbítés évére is kiható szabálytalanság okozta (például az 1987. évben elszámolt árbevétellel kapcsolatos teljesítés csak 1988. évben történt meg), az elszámolás 1988. évi meghatározásánál ennek a kihatását is számításba kell venni (az alapadatok megfelelő korrigálásával).

4. Az 1984. január 1. és 1987. december31. napja közötti amortizációs - állóeszközállomány változása nélküli -elszámolást csak akkor kell az eredménnyel szemben módosítani, ha a gazdálkodó szervezet egészére elszámolható éves értékcsökkenési leírás felső határát a gazdálkodó szervezet túllépte és a 0. számlaosztályban meglévő "amortizációs tartalék" nem fedezi a helyesbítés összegét; egyéb esetekben minden módosítás a 0. számlaosztályban nyilvántartandó "amortizációs tartalékot" érinti. 1988. január 1. napjától az amortizáció elszámolásával kapcsolatos megváltozott szabályok miatt az ezen időpont utáni időszakra vonatkozóan végzett önellenőrzés esetén a megállapítás kihatása csak akkor korlátozódik az "amortizációs tartalékra", ha az veszteséget okozna, illetve a veszteség összegét növelné.

5. Ha az 1985-1987. évek közötti időszakot érintő önellenőrzés alapján az eredmény - a nyereségtartalék igénybevételét figyelembe véve - veszteség lenne, az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásáról szóló 1/1985. (I. 24.) OT-PM együttes rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél alkalmazni kell az említett jogszabály 4. § (5) bekezdésében foglaltakat. Amennyiben - az előbbin túlmenően - veszteség jelentkezik, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jövedelemszabályozó jogszabály megfelelő előírásai szerint kell eljárni.

Ha viszont az önellenőrzés alapján a veszteség csökken vagy megszűnik, illetve nyereség keletkezik, értelemszerűen előbb a veszteséget rendező lépéseket, majd az amortizációt kell visszarendezni.