137/1993. (X. 12.) Korm. rendelet

a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 69. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

A RENDELET HATÁLYA

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a központi költségvetési szervekre;

b) az elkülönített állami pénzalapok költségvetési szervként működő kezelőire;

c) a helyi önkormányzati költségvetési szervekre; valamint

d) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben meghatározott biztosítási alapok kezelő szervezeteire és igazgatási szerveire (a továbbiakban együtt: költségvetési szervek).

2. §

(1) Központi költségvetési szervek

a) a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott, az ott megjelölt jogosítványokkal rendelkező szerv;

b) a Kormány, annak kijelölt tagja, valamint az a) pontban felsoroltak felügyelete alatt működő költségvetési szerv.

(2) A központi, valamint az elkülönített állami pénzalapot kezelő költségvetési szerv alapító okiratában az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak közül megjelölt költségvetési szerv, valamint az éves költségvetési törvény külön rendelkezése alapján fejezet felügyeletéén felelős szerv vezetőjének jogaival és kötelezettségeivel rendelkező személy (a továbbiakban: felügyeleti szerv) a számára e jogszabályban meghatározott jogokat és kötelezettségeket gyakorolja.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt felügyeleti szerv - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állami feladatellátás szakmai irányítására, szervezésére, szabályozására, ellenőrzésére kiterjedő feladatai mellett ellátja az azzal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási - tervezési, pénzellátási, előirányzatmódosítási, beszámolási, pénzügyi, ellenőrzési - teendőket is.

(4) Elkülönített állami pénzalap kezelője az alapról szóló törvényben - az (1) bekezdésbe tartozókon kívül -meghatározott szerv. E szervnek az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat kell - ha törvény másként nem rendelkezik - alkalmaznia.

(5) Helyi önkormányzati költségvetési szervek - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó költségvetési szervek:

a) a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve

- (fő)polgármesteri hivatal,

- megyei önkormányzati hivatal,

- körjegyzőség,

- közös képviselő-testület hivatala

(a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal);

b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményirányító és egyéb (nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató) igazgatási társulásokat is.

(6) A körjegyzőségek, közös fenntartású költségvetési szervek, valamint a társulások esetében a felügyeleti rendről a működésüket szabályozó, az alakításban, illetve az alapításban részt vevő helyi önkormányzatok szerinti megállapodás rendelkezik.

(7) A társadalombiztosítási alapok kezelő szervezetei, illetve igazgatási szervei esetében felügyeleti szervnek a társadalombiztosítás elkülönült biztosítási alapjai szerint szerveződött nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzatot, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt kell tekinteni.

II.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV FELADATA

3. §

(1) A költségvetési szerv alapító okiratában (jogszabályban, határozatban), illetve külön jogszabályokban kell meghatározni az ott megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete, illetve irányítása mellett, nem haszonszerzés céljából végzett feladatokat.

(2) A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint kell a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendjében meghatározott szakágazatba sorolni.

4. §

Költségvetési szerv közös alapításáról és - határozott vagy határozatlan időre szóló - működtetéséről az alapítók írásbeli megállapodást is kötnek. A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az alapítás forrását;

b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit; valamint

c) a megszüntetés esetén követendő eljárást.

5. §

(1) A költségvetési szerv a 3. § (1) bekezdésében megjelölt feladatokon túl vállalkozhat, ha e tevékenység

a) végzéséhez nem vesz igénybe - a (4) bekezdésben és a 24. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltekintve - központi, önkormányzati költségvetési támogatást, társadalombiztosítási alapok forrását;

b) az alapító okiratban, valamint szervezeti és működési szabályzatban - az a) pontban foglaltakra is kiterjedően - meghatározott feladatkörnek megfelel, és az ott megjelölt keretekben marad.

(2) Vállalkozásnak minősül az a termelés, szolgáltatás, értékesítés, amelyet a költségvetési szerv nyereség (haszon), illetőleg vagyonszerzés céljából, ellenérték fejében, üzletszerűen (piaci alapon) végez.

(3) A költségvetési szervnek szabályzatban rögzítenie kell a vállalkozási szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv állal meghatározott további szempontokat.

(4) Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége összességében veszteséges (negatív a pénzforgalmi eredmény), a felügyeleti szerv köteles a veszteség okait felülvizsgálni és annak alapján intézkedni azok megszüntetésére.

III.

A GAZDÁLKODÁSI JOGKÖR

6. §

(1) A költségvetési szerv jogi személy, amely gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel lehet

a) önállóan gazdálkodó, vagy

b) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

a) a központi költségvetési szerv felügyeleti szerve, valamint más országos hatáskörű szerv, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

b) az önkormányzati hivatal,

c) az amelyet az alapító vagy a felügyeleti szerv annak sorol be.

(3) A felügyeleti szerv azt a költségvetési szervet sorolhatja be önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek,

a) amelyet szakmai tevékenységének önállóságára, illetőleg jelentős költségvetési és vagyonhasználati igényére, a gazdálkodási feladatok összetettségére figyelemmel célszerű gazdaságilag önállóan működtetni; továbbá

b) amelynél a gazdálkodás önálló, gazdaságos és szakszerű viteléhez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátására a szervezeten belül elkülönített egység (gazdasági szervezet) működik.

(4) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként való besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti.

(5) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg a felügyeleti szerv

a) kijelöli azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet, amely a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja;

b) az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét jóváhagyja.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt szabályozásnak tartalmaznia kell, hogy

- a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-módosítás, a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés, a számvitel, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás és a beszámolás,

- a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés

tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.

IV.

AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

A központi költségvetési szerv költségvetése

7. §

(1) A Kormány határozata alapján a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza az éves költségvetési tervezés feltételeit.

(2) A felügyeleti szerv - az (1) bekezdés szerinti rendeletben foglaltakhoz igazodva - a költségvetési szervei részére, azok költségvetési javaslatának összeállításához

a) meghatározza az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, módszertant, előírásokat;

b) tájékoztatást ad a bevételi és a kiadási keretszámokról;

c) megállapítja - a b) pontban megjelölt keretszámokhoz igazodóan, a szakmai követelményeknek megfelelően - a feladatellátásban megvalósítandó változásokat és azok finanszírozási feltételeit; dönt a gazdaságos működéshez - a munkaerő-kapacitás fokozott kihasználása, a létszám és a foglalkoztatási formák, a működés és üzemeltetés módja tekintetében - szükséges feladatokról;

d) rögzíti a tervezés évében megvalósult előirányzatváltozásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját;

e) rendelkezik a költségvetési szervei között a feladatok, illetőleg előirányzatok átcsoportosításáról.

(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az (1)-(2) bekezdésben közölt szempontok és követelmények alapján összeállítja a költségvetési javaslatát, és azt a pénzügyminiszter rendeletében megjelölt határidőre megküldi a felügyeleti szervnek.

(4) A felügyeleti szerv a költségvetési javaslatának a Pénzügyminisztériummal való egyeztetését megelőzően

a) felülvizsgálja az önállóan gazdálkodó költségvetési szervei állal a részére beküldött költségvetési javaslatokat;

b) tételes költségvetési javaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra;

c) elkészíti az előírt összesítéseket.

(5) A felügyeleti szerv - a (2) és (4) bekezdés szerinti teendői megalapozására - a költségvetési szervei, valamint a központilag ellátott feladatai tekintetében, a szakmai és pénzügyi szervezeti egységei, illetőleg tanácsadó testületei együttműködésével

a) megvizsgálja a szakmai koncepciók megvalósításához és az intézményi működéshez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi, személyi feltételeket, valamint azok bővítésének, illetve szűkítésének szükségességét, lehetőségeit;

b) előzetesen megtervezi

- a szakmai prioritásokhoz, más feladatváltozásokhoz kapcsolódva,

- a tervezett hatékonyságnövelés (szakmai eredményesség, gazdaságosság) követelményének érvényesítésével

a várható többletforrások elosztását;

c) javaslatot dolgoz ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre, ideértve a jogszabályok szükséges módosítását is.

(6) A felügyeleti szerv a költségvetési javaslatát a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után a költségvetési szervei bevonásával véglegezi, és azt szöveges indokolással ellátva a Pénzügyminisztérium részére - annak rendeletében megadott részletezettségben, a megjelölt határidőre - megküldi.

(7) A központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező, de költségvetési szerv fölött felügyeletet nem gyakorló költségvetési szerv saját költségvetésére vonatkozóan e §-ban foglaltak szerint jár el.

8. §

(1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a saját, valamint a gazdálkodási jogkörébe vont részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) elemi költségvetését a felügyeleti szerv által - a költségvetési törvényben elfogadott előirányzatai keretében - az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre meghatározott keretszámok alapján elkészíti, majd azt - figyelemmel a 11. § (3) bekezdésében foglaltakra - jóváhagyásra megküldi a felügyeleti szervnek.

(2) A felügyeleti szerv az önállóan gazdálkodó költségvetési szervei elemi költségvetését a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével állapítja meg.

A helyi önkormányzat költségvetése

9. §

(1) A költségvetési koncepciót a pénzügyminiszternek a 7. § (1) bekezdésében megjelölt rendeletében foglaltakhoz igazodva, a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.

(2) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző áttekinti az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a polgármester terjeszt a közgyűlés elé.

(3) A jegyző a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét - a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint - kikéri és a koncepcióhoz csatolja.

(4) Ahol pénzügyi ellenőrző bizottság működik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.

(5) A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselő-testület (közgyűlés) megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

10. §

(1)[1] A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül:

a) az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként,

b) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve,

c) a felújítási előirányzatok célonként,

d) a felhalmozási kiadások feladatonként,

e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben

1. az általános és

2. a céltartalék,

f) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban,

g) elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) külön jogszabály szerinti előirányzatai.

(2) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. Az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E-Alap) által finanszírozott költségvetési szerveknél figyelembe kell venni az E-Alap kezelője által közölt keretszámokat.

(3) Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, annak költségvetése - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése -a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.

(4) A körjegyzőségben részt vevő települési önkormányzatok mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik -amelynek része az önkormányzat felügyelete alá tartozó, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetése is -, amelyet a körjegyző készít elő, s az illetékes települések polgármesterei terjesztik a képviselő-testületük elé.

(5) A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek.

(6)[2] A költségvetési törvény, valamint az Áht. előírásain túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettségű és a döntése meghozatalát megalapozó információkat is kérhet.

(7) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett rendelettervezetet. A képviselő-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet.

(8)[3] A helyi önkormányzat képviselő-testülete együttesen hagyja jóvá költségvetési rendeletében az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését. Ennek keretében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést.

A költségvetési szerv elemi költségvetésének tartalma

11. §

(1) A költségvetési szerv elemi költségvetésében megtervezi - a felügyeleti szerv által meghatározott keretszámok alapján - mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek

a) forrásától függetlenül a feladataival, ezen belül a vállalkozási tevékenységeivel kapcsolatosak, és

- jogszabályon alapulnak,

- szerződési, megállapodási (különösen többéves) kötelezettségen alapulnak,

- a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak,

- eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak (ezek között pénzmaradvány, vállalkozási tartalék tervévi felhasználása);

b) az eszközei hasznosításával függenek össze.

c)[4] a Fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoporton az Országgyűlés által jóváhagyott, illetve annak keretein belül a felügyeleti szerv által megállapított céljellegű, adott feladat ellátását szolgáló előirányzatot képeznek.

(2) Nem lehet megtervezni a költségvetési szerv költségvetésében a kormányzati beruházási, továbbá a felügyeleti szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását; még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van.

(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzata együttesen foglalja magában a saját, valamint a gazdálkodási jogkörébe utalt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) előirányzatait, ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik.

(4) A költségvetési szerv költségvetésében a - támogatást is magában foglaló - bevételi és a kiadási előirányzatok fő összegének meg kell egyeznie.

V.

A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÁLTOZTATÁSA

12. §

A költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai év közben - előirányzat-módosítási és előirányzat-felhasználási hatáskörben - megváltoztathatók.

Előirányzat módosítása a központi költségvetési szerveknél

13. §

(1) A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve - egyszeri vagy tartós jelleggel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik

a) a fejezeti kezelésű címzetlen és címzett előirányzatok terhére, a támogatási és a kiadási előirányzat egyidejű felemelésével pótelőirányzatot, vagy új előirányzatot engedélyezhet;

b)[5] a Fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoporton megállapított előirányzatok felhasználását további feltételhez kötheti,

c)[6] a bevételek tervezettet meghaladó bővülése esetén növelheti a saját bevételi előirányzatokat

- a kiadási előirányzat változatlansága mellett a támogatási előirányzat egyidejű csökkentésével, vagy

- a kiadási előirányzattal együtt;

d)[7] a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével - a támogatás változatlansága mellett - többletfeladatot rendelhet el;

e)[8] feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén -értékelés alapján-a bevételek és a kiadások előirányzatát a támogatási előirányzatának egyidejű változtatásával, vagy változtatása nélkül csökkentheti;

f)[9] a jóváhagyott előirányzatok felhasználását -amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti - év közben időszakosan korlátozhatja, vagy saját rendelkezésébe vonhatja.

(2) A felügyeleti szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - módosítja a költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatát, ha

a)[10] annak feladataiban, az alaptevékenység bevételeiben - új jogszabály, jogszabály-módosítás miatt - jelentős változás következik be,

b) a feladatok, illetve azok teljesítése, a feltételek, folyamatok a tervezéskor számításba vettől eltérően alakulnak.

14. §

(1) A felügyeleti szerv tartalékelőirányzata igénybevételekor és emelésekor módosítani (csökkenteni és növelni) kell az érintett kiemelt előirányzatok összegeit is. A kiemelt előirányzatok költségvetési támogatási előirányzat nélkül is átcsoportosíthatók.

(2) A kiemelt előirányzatok növelhetők az ilyen részletezést nem tartalmazó fejezeti kezelésű (címzett) előirányzatok felhasználása során is a felügyeleti szerv döntésével.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezet felügyeletéért felelős szerv a felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek, más jogi és természetes személyek javára - fejezeti költségvetési elszámolási számla igénybevételével, előirányzat-módosítás nélkül - közvetlenül teljesíthet kifizetéseket. Azt a felhasználás tényleges jogcímei szerint a kedvezményezett számolja el.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére meghatározott céllal átcsoportosított előirányzatokat illetően a fejezetért felelős szerv elkülönített nyilvántartást és elszámolást köteles előírni.

Előirányzat módosítása az önkormányzati költségvetési szerveknél

15. §

(1) A helyi önkormányzat a költségvetését, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetését - rendeletének módosításával - testületi döntéssel megváltoztathatja. Az előirányzat-módosítás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos - költségvetési törvényben felsorolt -, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat.

(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb december 31-ig dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.

(3) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol a helyi önkormányzatnál, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

Előirányzat módosítása az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek hatáskörében

16. §

(1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját - előirányzat-módosítási - hatáskörben

a) a bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti

- jóváhagyott pénzmaradványából, vállalkozási tartalékából a tényleges igénybevételnek megfelelően,

- a tervezett összelőirányzatot meghaladó (többlet) bevételéből a ténylegesen befolyt bevételek mértékéig, a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel. Kivételt képeznek a központi költségvetési szerv költségvetési törvényben alaptevékenységi körhöz tartozónak minősített bevételei, amelyek esetében a felügyeleti szerv jogosult - a 17. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az előirányzatok módosítására;

b) végrehajtott előirányzat növelése költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő év(ek)ben nem járhat;

c) a kiemelt és a felügyeleti szerve által meghatározott előirányzatokat csak jogszabály, illetve a felügyeleti szerv előírásai szerint módosíthatja.

(2)[11] A központi költségvetési szervek a dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthatnak végre, kivéve a kommunikációs rendszer működtetése, karbantartása tételen tervezett távközlési díjak, postai szolgáltatási díjak, RTV előfizetési díj; a hatósági díjak, adók, biztosítás altétel; az intézményüzemeltetés szolgáltatási díjai tétel; valamint a különféle kiadások, befizetések alrovat előirányzatait. E jogcímeken megtervezett előirányzat az egyéb dologi kiadások terhére növelhető, de azt más célra átcsoportosítani, illetőleg előirányzat-módosítással vagy anélkül felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.

(3)[12] Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a képviselő-testület döntése szerint hajthatnak végre előirányzat-átcsoportosítást, illetve előirányzat-módosítást a (2) bekezdésben meghatározott előirányzatokra vonatkozóan.

(4)[13] A ténylegesen befolyt, nem vállalkozási tevékenységgel összefüggő bevételeket, ha azok bizonyítottan következő évi felhasználást szolgálnak (előleg jellegűek), kiegyenlítő bevételként lehet kezelni.

(5)[14] A költségvetési szerv az év közbeni - a tervezett, illetve a felügyeleti szerv hatáskörében módosított előirányzatot meghaladó - többletbevételéből az éves személyi juttatások előirányzatát a tényleges teljesítés mértékének megfelelően, de legfeljebb

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges - nem a személyi juttatások körébe tartozó - közvetlen és a közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, és

b) szerződés - ideértve az állami megbízást is - esetén az abban meghatározott összeggel

emelheti. Ezen összegekkel a fejezet (alcím, cím) személyi juttatások előirányzata is megemelkedik.

(6)[15] Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata a 17. § (2) bekezdés i)-m)-ig terjedő pontjaiban megjelölt bevételek előirányzatot meghaladó többletéből.

(7)[16] Az E-Alap által finanszírozott költségvetési szerv a költségvetését, ezen belül a személyi juttatások előirányzatát - az E-Alapból kapott támogatások tekintetében - a teljesített feladatnak megfelelően ténylegesen folyósított összegig módosíthatja. A módosítás lehet csökkentés és növelés.

(8)[17] A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak saját előirányzat-módosítási hatáskörben történő változtatására a meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását végző önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője jogosult. A változtatást a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője kezdeményezheti, illetve a változtatáshoz egyetértése szükséges.

(9)[18] Az önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról - a jegyző előterjesztésében - a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül, de legkésőbb december 31-ig tájékoztatja. A képviselő-testület dönt arról, hogy a költségvetési rendeletét e bekezdésben foglaltak miatt milyen időközönként módosítja.

Az előirányzatok felhasználása

17. §

(1) A költségvetési szerv költségvetési támogatása csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel, figyelemmel a 24. § (5) bekezdésében foglaltakra is.

(2) A költségvetési szerv feladatai ellátását - költségvetési támogatáson, pénzmaradványon túl - szolgáló, továbbá más, nem vállalkozási tevékenységéből származó bevételei különösen a következők:

a) az intézményi ellátás díja, az alkalmazottak térítése, a más költségvetési szerv dolgozója vagy ellátottja részére nyújtott - ellátási körbe tartozó - szolgáltatás ellenértéke;

b) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti ellenőrzési) feladatok díjbevételei;

c) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke;

d) az állami feladat ellátása során létrehozott termékek, jegyzetek, tankönyvek, kiadványok, tanulmányok értékesítési bevétele;

e) működési célú átvett pénzeszköz (ideértve azon állami megbízások bevételét is, amelyeknél a megbízó így rendelkezett);

f) a tárgyi eszköz felújítási, más felhalmozási célú pénzeszközátvétel;

g) a költségvetési szerv helyiségei, eszközei tartós és eseti bérbeadásának díja;

h) a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúrája magáncélú igénybevételének térítése;

i) a vendéglátóipari vállalkozások állal üzemeltetett intézményi étkezdék, éttermek bérleti díja;

j) a költségvetési szerv rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök (ideértve az ingatlanokat is) és készletek értékesítéséből befolyt bevétel, a betétdíjas göngyölegek visszaváltásakor fizetett térítés;

k) a dolgozó, hallgató, tanuló stb. kártérítése, munkaruha- és egyéb térítése;

l) a kamat, kötbér, bírság, kártérítés; az értékpapír-értékesítésből (-visszaváltásból), adók visszatérítéséből, bánatpénz megfizetéséből származó pénzösszeg, kivéve a vállalkozási tevékenységgel összefüggőket;

m) a fejezeti költségvetési elszámolási számlán, valamint a költségvetési szerv költségvetési elszámolási számláján kezelt egyes pénzeszközök (pl. adomány, segély).

(3)[19] A (2) bekezdésben megjelölt bevételek közül kizárólag az a)-h) pontok alattiak fordíthatók - a közvetlen közreműködők, valamint az intézmény szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazása céljából - a személyi juttatások előirányzatának növelésére. A d)-h) pontok alatti bevételek csak a bevétellel összefüggően meghatározott időre vonatkozóan fordíthatók személyi juttatásokra.

(4)[20] A (2) bekezdésben meg nem jelölt bevételek a felügyeleti szerv engedélye szerint fordíthatók a személyi juttatások előirányzatának növelésére és ilyen célú kifizetésekre.

(5) Ha a központi költségvetési szerv gazdasági társaságban vesz részt, köteles az azzal kötött szerződésben

a) a bérbeadás szabályai szerint használatba adott ingatlanért, ingatlanrészért, tárgyi eszközökért legalább a fenntartást biztosító mértékű bérleti díj fizetését kikötni;

b) az igénybe vett szellemi tevékenység és egyéb anyagi javak, szolgáltatások ellenértékét megtéríttetni.

18. §[21]

A központi költségvetési szerv pénzeszközéből értékpapírt nem vásárolhat, s csak abban az esetben jogosult pénzeszközét tartós betétként a számlavezető pénzintézetnél lekötni, ha azzal nem veszélyezteti az esedékes kiadásai teljesítését.

19. §

(1) A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire, vállalkozásaira; továbbá a felügyeleti szerve által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a költségvetési szerv által foglalkoztatott személyekre.

(2)[22] A költségvetési szerv szerződés alapján alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét - munkáltatói tagként - egészében vagy részben átvállalhatja.

(3)[23] A költségvetési szerv a biztosítási díjakat, illetve a (2) bekezdés szerinti munkáltatói hozzájárulást a költségvetési előirányzata, pénzmaradványa, illetve vállalkozási bevételei terhére; a kapott térítéseket pedig egyéb bevételei között köteles elszámolni.

VI.

A SZEMÉLYI JUTTATÁSOKKAL ÉS A MUNKAERŐVEL VALÓ GAZDÁLKODÁS ÉS A FELÚJÍTÁS PÉNZÜGYI SZABÁLYAI[24]

20. §[25]

(1) A személyi juttatások előirányzatával és a munkaerővel való gazdálkodás a jogszabályi előírásokra is figyelemmel kiterjed

a) a létszám és a személyi juttatások megtervezésére, illetőleg felhasználására, a foglalkoztatásra,

b) a személyi juttatásokról és a munkaerő-gazdálkodásról esedékes beszámolásra.

(2) A személyi juttatások magukban foglalják:

a) a rendszeres személyi juttatásokat,

b) a nem rendszeres személyi juttatásokat,

c) a külső személyi juttatásokat.

(3) A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (beleértve a teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjast is) alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, 13. havi illetménye, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.

(4) A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek; vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre; vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.

(5) A külső személyi juttatások előirányzata a költségvetési szerv állományába nem tartozók személyi juttatásait foglalja magában, beleértve a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok, illetve a saját munkavállalónak a munkakörén kívüli, alkalmi fizikai munkáért fizetett juttatását is.

(6) A létszám-előirányzat magában foglalja a (2) bekezdés szerinti személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható - és a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott - létszámot az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével.

(7) A tervezett előirányzat-növekményhez kapcsolódó létszám rendszeres személyi juttatásait a költségvetési szerv munkaköri csoportokra számított személyi juttatások átlagával kell tervezni.

(8) Létszám személyi juttatási előirányzat nélkül nem tervezhető. Az átmenetileg be nem töltött álláshelyekre jutó előirányzatot az érintett álláshely tényleges személyi juttatásai alapján kell tervezni.

21. §[26]

(1) A költségvetési szerv - a gazdálkodási jogkör szerinti besorolásától függetlenül - a részére jóváhagyott, illetve a módosított személyi juttatások és létszám előirányzatával - a jogszabályi előírások figyelembevételével - önállóan gazdálkodik.

(2) A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások alrovat tételeinek, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások tétel altételeinek, a részmunkaidőben és a nyugdíjasként foglalkoztatottak keresetbe tartozó juttatásai altételeknek, valamint a megbízási díj altételeknek az előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a pénzmaradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozáson túlmenően a költségvetési szerv a személyi juttatások alrovatai, tételei, altételei között a feladatváltozással, illetve a feladatvégrehajtással kapcsolatban átcsoportosítást hajthat végre.

(4) Az átmenetileg betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen.

(5) Abban az esetben, ha a költségvetési szerv az év során csökkenti a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzatot, az abból származó megtakarítást a költségvetési évben és a következő év(ek)ben szabadon felhasználhatja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha feladatelmaradás történt.

(6) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás - a feladatelmaradásra eső megtakarítás kivételével - az adott évben, illetve az év végi pénzmaradvány-elszámolást (annak jóváhagyását) követően - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felhasználható. A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható.

(7) A költségvetési szervnek az éves költségvetésében engedélyezett személyi juttatások előirányzata év közben a jogszabályban foglaltak szerint változtatható meg, a jogcímtől függően létszám-előirányzattal együtt vagy anélkül.

(8) Megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor.

22. §

(1) Tárgyi eszköz felújítása a költségvetési szerv bármely - nem más rendeltetésű, és a 23. § (3) bekezdése szerinti korlátozás alá nem eső - pénzforrásból származó bevételéből megvalósítható.

(2) A felügyeleti szerv feljogosíthatja az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet a tárgyi eszköz felújítási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint a felügyeleti szerv az önálló gazdálkodásra a költségvetési szervet feljogosítja, a tárgyi eszköz felújítási pénzeszközt az adott költségvetési szerv eredeti költségvetésében előirányozza, és az általa központilag kezelt előirányzatból is kiegészítheti.

(4) A központilag kezelt tárgyi eszközfelújítási előirányzat felhasználásakor (lebontásakor) ezen előirányzatot csökkenteni, a költségvetési szerv előirányzatát azonos összeggel növelni kell.

VII.

A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG

A bevételek, a kiadások

23. §

(1) A vállalkozási tevékenység bevételeit terheli e tevékenységet szolgáló valamennyi kiadás, beleértve a bevételek meghatározott köre után teljesítendő befizetési kötelezettséget is. A[27]

- közvetlenül teljesített kiadásokat a közgazdasági jellegnek megfelelő kiadási jogcímeken,

- a költségvetési évben ténylegesen befolyó bevételeket a kijelölt bevételi jogcímeken,

- az előlegként folyósított összeget év közben kiegyenlítő bevételként

kell elszámolni.

(2) A közvetett (általános) kiadásokat (karbantartó, kisegítő részlegek, épületek fenntartása, központi irányítás) a számlarendben rögzített felosztási rend szerint kell az egyes tevékenységek között elszámolni.

(3) A vállalkozási tevékenység folyó évi bevételeiből nem számolható el felhalmozási kiadás, ideértve a tárgyi eszköz felújítást is. Ez alól kivételt képez a minisztériummal, országos hatáskörű szervvel kötött szerződés keretében átvett pénzeszközből történő beszerzés, ha a szerződés azt tartalmazza. Felhalmozási kiadást egyébként csak a vállalkozási tartalék terhére lehet teljesíteni.

Az eredmény, a befizetési kötelezettség

24. §

(1) A vállalkozási tevékenység együttes pénzforgalmi eredményét a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szabályozása szerint kell megállapítani.[28]

(2) A pénzforgalmi eredményt (a befizetési kötelezettség alapjának megállapítása szempontjából)

a) növeli

- a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,

- az előző évben az alaptevékenység ellátásához tervezett elkülönített eredményrész tárgyévben fel nem használt összege,

- a vállalkozási tevékenység terhére elszámolt földadó,

- év végén a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételéből vásárolt értékpapír összege;

b) csökkenti

- a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege,

- a vállalkozási tevékenység negatív pénzforgalmi eredményének elhatárolt része,

- a bevételként kapott adózott eredmény (osztalék) összege (közös érdekeltségű munkák, társaságok),

- a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése,

- a tárgyévben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege,

- a tárgyévben az alaptevékenységhez felhasznált és a következő évben felhasználni tervezett (elkülönített) eredményrész,

- az előző évben vásárolt értékpapír visszavásárlásából származó bevétel,

- a belföldi székhelyű alapítvány céljára és a közérdekű kötelezettségvállalásra vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul, illetőleg a kedvezményezett megkapta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adólevonásra jogosító engedélyét.

(3) A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét jellegétől függően az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni.

(4) A befizetési kötelezettség alapjául a (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott összeg után a költségvetési törvényben előírt mértékű befizetést kell teljesíteni, amelyből a földadó összegét le kell vonni.

(5)[29] Amennyiben a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni.

(6)[30] Amennyiben a vállalkozási tevékenység együttes módosított pénzforgalmi eredménye negatív, a veszteséget a befizetési kötelezettség megállapításánál, a tárgyévet követő legfeljebb két évre el lehet határolni. Az elhatárolt összeg a befizetési kötelezettség alapját csökkenti.

25. §

A 24. § (4) bekezdés szerint megállapított befizetési kötelezettséget

a) a központi költségvetési szerv a fejezet bevételi számlájára;

b) a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a Pénzügyminisztérium által kijelölt számlára

a tárgyévet követő év március 31-ig köteles teljesíteni.

A vállalkozási tartalék felhasználása

26. §

(1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási tevékenységei együttes eredményének befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg - a következő sorrendben - felhasználható

a) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére,

b) a megbízókkal szembeni, vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére;

c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen

- az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére,

- szociális, jóléti, kulturális, sport- és üdülési célt szolgáló kiadásokra - ideértve a munkavállalók számára folyósítható pénzbeli hozzájárulásokat is - és létesítmények fenntartására,

- vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra,

- jutalmazásra,

- gazdasági társaságban való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére,

- gazdasági társaságban pénzbeni hozzájárulásra, tőkeemelésre, alapítvány támogatására.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tartaléka felhasználásának szabályait a helyi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

(4) A vállalkozási tartalék felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

VIII.

A PÉNZGAZDÁLKODÁS

27. §

(1) Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) - törvényben meghatározott és a (3) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult.

(2) A kötelezettségvállalás - a törvényben meghatározott és a (3) bekezdés szerinti kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet.

(3) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat; a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(4) Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt - ha nem ért vele egyet - "a kötelezettségvállalás utasításra történt" záradékkal kell ellátnia, s erről a (2) bekezdés szerinti esetben a pénzellátást végző költségvetési szervet, a (3) bekezdés szerinti esetben a képviselő-testületet 8 napon belül értesítenie kell.

28. §

(1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és - a (4) bekezdésre figyelemmel - érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.

(2) Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet.

(3) Az érvényesítésnek - az "érvényesítve" megjelölésen kívül - tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is.

(4) Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul.

29. §

(1) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) - törvényben meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által felhatalmazott személy jogosult.

(2) A helyi önkormányzati hivatalnál utalványozásra a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - esetében utalványozásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet.

(4) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni:

a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését;

b) az "utalvány" szót;

c) a költségvetési évet;

d) a befizetőnek és a kedvezményezettnek a megnevezését, címét, bankszámlájának a számát;

e) a fizetés időpontját, módját és összegét;

f) a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;

g) a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását.

(5) Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) a (4) bekezdésben meghatározottak közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

(6) Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján -befolyó bevétel beszedését.

30. §

(1) Az utalvány ellenjegyzésére - törvényben meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa kijelölt személy jogosult.

(2) Helyi önkormányzati hivatalnál az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy; körjegyzőség esetében pedig a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult.

(3) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt - ha nem ért vele egyet - "az ellenjegyzés utasításra történt" záradékkal kell ellátnia, s erről az (1) bekezdés szerinti esetben a pénzellátást végző költségvetési szervet, a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselő-testületet nyolc napon belül értesítenie kell.

(4) A pénzellátást végző költségvetési szerv, illetőleg a képviselőtestület a (3) bekezdés szerinti jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a képviselő-testület pedig a soros ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

31. §

(1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az érvényesítő azonos személy nem lehet.

(2) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.

IX.

A KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÁS

32. §

(1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásáról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készít.

(2) A költségvetési szerv felügyeleti szerve a költségvetési szervei részére

a) meghatározza az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határidejét, kitűzi a felülvizsgálat időpontját a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozó jogszabályok alapján;

b) előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes - a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményeit a szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadására vonatkozó rendelkezése figyelembevételével;

c) megküldi - a központilag előírt nyomtatványokon túl - a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges, felügyeleti hatáskörében elrendelt, a számszaki és szöveges beszámolók további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjait.

(3) A felügyeleti szerv a költségvetési szervei beszámolóját felülvizsgálja. A felülvizsgálat

a) a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére;

b) a költségvetési előirányzat megállapításának módjától (normatív, feladat-, intézményfinanszírozás) függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára;

c) az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére;

d) a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára

terjed ki.

(4) A felülvizsgálat nem terjed ki a költségvetési szerv nyilvántartásaiban szereplő adatok valódiságára. A jóváhagyás nem jelenti egyben azok valódiságának az elfogadását is.

(5) A felügyeleti szerv a költségvetési szervet éves számszaki beszámolójának és működésének elbírálásáról, jóváhagyásáról a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a pénzmaradvány jóváhagyásának megfelelő időpontig - írásban értesíti.

X.

A PÉNZMARADVÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA, ELSZÁMOLÁSA, FELHASZNÁLÁSA

33. §

(1) Pénzmaradvány a költségvetési szerv alaptevékenységének teljesítésével és a kapacitások más, nem vállalkozás jellegű hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások különbözeteként képződik.

(2) A költségvetési szerv a pénzmaradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg, a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségükről szóló jogszabály, valamint a 35. § előírásainak megfelelően.

34. §

(1) A fejezet (összesített) pénzmaradványát a Pénzügyminisztérium a tárgyévet követő év május 31-ig hagyja jóvá, ideértve a kiemelt és a céljellegű előirányzatok maradványát is.

(2) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pénzmaradványát a felügyeleti szerv - a 32. §-ban foglaltak keretében - felülvizsgálja és jóváhagyja. A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a felügyeleti szerv a tárgyévet követő június 30-ig, az önkormányzati költségvetési szervét a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadási rendeletével egy időben hagyja jóvá.

(3) A felülvizsgálatot végző szerv a pénzmaradványt a 32. § (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat eredményétől függően módosíthatja.

35. §

(1)[31] A pénzmaradványt terhelő elvonások

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;

b) meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa;

c) a társadalombiztosítási járulék előirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához;

d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány;

e) a központi költségvetési szerveknél a költségvetési törvényben meghatározott bevételekből [intézményi ellátás díja, alkalmazottak térítése, állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, illeték jellegű bevételek] a felügyeleti szerv által módosított előirányzatot meghaladó összeg;

f) az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozóan az önkormányzat rendeletében meghatározott bevételek köre után előírt befizetési kötelezettség összege.

(2) A pénzmaradványt módosító tételek

a) az áthúzódó feladatokra jutó maradvány összege;

b) a felügyeleti szerv által a költségvetési szerv részére meghatározott célra rendelkezésre bocsátott előirányzat maradványa.

(3) A pénzmaradványt terhelő elvonások (1) bekezdés szerinti összegét az önállóan gazdálkodó

a) központi költségvetési szervnek a felügyeleti szerv évvégi maradványelszámolási számlájára, a felügyeleti szervnek pedig a Pénzügyminisztérium által e célra megjelölt számlára;

b) helyi önkormányzati költségvetési szervnek a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára

kell - az érintett előirányzatok módosítása mellett - befizetnie.

(4)[32] A pénzmaradványt módosító (2) bekezdés b) pont szerinti felülvizsgálat alapján befizetendő összeget

a) a felügyeleti szerv év végi maradványelszámolási számlájára, illetőleg

b) a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára

kell - az érintett előirányzatok módosítása mellett - befizetni.

(5) A befizetéseket a pénzmaradvány jóváhagyását követő 8 napon belül kell teljesíteni.

(6) Az E-Alap által finanszírozott költségvetési szervnek a (3) és a (4) bekezdés szerinti befizetendő összeget illetően - amennyiben az az E-Alapból végzett finanszírozás maradványa - az Alap kezelőjének utasítása szerint kell eljárnia.

(7) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a -felügyeleti szerv által jóváhagyott - pénzmaradványát a felhasználásig a könyvvitelében tartalékként mutatja ki.

36. §

(1)[33] A költségvetési szervnél a pénzmaradvány személyi juttatásokból származó része - a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően - társadalombiztosítási járulékra, dologi kiadásokra, tárgyi eszköz felújítási előirányzatok kiegészítésére, valamint felhalmozási kiadásokra fordítható. A pénzmaradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. A pénzmaradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete gazdasági szükséghelyzetben [Áht. 78. §, 81. §, valamint az Ötv. 90. § (4) bekezdése] a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja.

XI.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÖRZSKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSA

37. §

(1) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét a felügyeleti szervnek kell

a) központi költségvetési szerv esetén - a (2) bekezdésben megjelöltek kivételével - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetétől;

b) önkormányzati költségvetési szerv esetén a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálattól, illetőleg a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálattól

kérnie.

(2) A honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását a Magyar Honvédség Parancsnoksága; a biztonsági szolgálatokét a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve az Információs Hivatal saját hatáskörben vezeti.

(3) Újonnan alapított költségvetési szervnek pénzintézet csak akkor nyithat számlát, ha annak törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

(4) A törzskönyvi nyilvántartás adatait érintő változásokat - ideértve a nyilvántartásból való törlést is - a felügyeleti szerv a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, amely azt a bejelentés alapján 15 napon belül köteles átvezetni a nyilvántartáson. E változásokról a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek a számlavezető pénzintézetet is értesítenie kell.

(5) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltoztatását az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv útján kezdeményezheti.

XII.

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

38. §

(1) Ez a rendelet 1993. október 15-én lép hatályba, rendelkezéseit az 1993. évre vonatkozó költségvetési beszámoló, a pénzmaradvány és a vállalkozási tevékenység eredménymegállapítása, valamint az 1994. évi költségvetések összeállítása során már alkalmazni kell. Egyidejűleg hatályát veszti az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 49. §-a, 51. § (1) bekezdése, 52. §-a, 53. § (1) bekezdése, 56-57. §-a, 60. §-a, 62. §-a, 63. § (2) bekezdése, valamint a költségvetési szervek költségvetésének végrehajtásáról szóló 4/1991. (II. 13.) PM rendelet.

(2) A megyei (fővárosi) munkaügyi központok esetében felügyeleti szervnek az Országos Munkaügyi Központot kell tekinteni.

(3) A fegyveres erők, rendészeti szervek és a biztonsági szolgálatok hivatásos, illetve sorozott állománya illetményei és egyéb közvetlen normatív ellátásai általános emelését eredményező intézkedéseket a kezdeményező tárcának az érintett tárcákkal - a Pénzügyminisztérium bevonásával - előzetesen egyeztetnie kell.

(4)[34]

(5) A felügyeleti szervnek rendelkeznie kell a költségvetési szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolásáról. Ennek megváltoztatására első ízben 1994. január 1-jei hatállyal kerülhet sor.

(6) A felügyeleti szervnek rendelkeznie kell a tárca kutatási alapjának megszüntetéséről, a rendelkezésre álló pénzeszközöknek a fejezet költségvetési elszámolási számlájára való átutalásáról és felhasználásáról.

(7) Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben meghaladja - a költségvetési támogatást is magában foglaló - ténylegesen teljesített összbevétel egyharmadát, és a vállalkozások tartós fenntartására, illetve bővítésére lehetőség látszik, az alapító - központi költségvetési szervnél a pénzügyminiszter egyetértésével -dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy gazdasági társasággá való átalakításról, illetve a vállalkozási részlegek leválasztásáról.

(8) A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának részletes rendjét szabályozza.

(9) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 4. §-a szerinti, az ott megjelölt témákban és kapcsolatokban előírt érdekegyeztetést - e rendelet alkalmazása során - a 7. § (5) bekezdése, a 9. § (3) bekezdése, a 10. § (2) és (7) bekezdése, a 13. § (2) bekezdés b) pontja, a 15. § (1), (2), (3) bekezdése, valamint a 36. § (1) bekezdése előírásainak végrehajtása keretében kell lefolytatni.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter