1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Külügyminisztérium jóléti intézményeinél történő végrehajtásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. § (1) bekezdésben és 85. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a szakszervezettel egyetértésben, a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Külügyminisztérium jóléti intézményeiben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

2. §

(A Kjt. 20. §-ához)

A jóléti intézményekben csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.

3. §

(A Kjt. 23. §-ához)

(1) Magasabb vezető beosztás az igazgató.

(2) Vezető beosztás a gazdasági vezető és az üdülővezető.

(3) A magasabb vezetői megbízás feltétele szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség és öt év szakmai gyakorlat.

(4) A vezetői megbízás feltétele középiskolai végzettség és felsőfokú szakképesítés.

(5) Magasabb vezető és vezető megbízású közalkalmazott nem lehet tagja, tisztségviselője olyan vállalkozásnak, amely a jóléti intézményekkel rendszeres gazdasági kapcsolatban áll.

4. §

(A Kjt. 40. §-ához)

A közalkalmazottakat - a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - a magasabb fizetési osztályba történő sorolás, továbbá a vezetői megbízatás előtt minősíteni kell.

5. §

(A Kjt. 41. §-ához)

Összeférhetetlenség miatt meg kell tiltani a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését, illetve a munkavégzésre irányuló jogviszony folytatását, ha

a) a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor;

b) a munkavégzés a közalkalmazott munkakör kötelezettségének a teljesítését veszélyezteti.

6. §

(A Kjt. 55. §-ához)

Az üdülési idényen kívül az üdülővezető, az üdülőgondnok az ott foglalkoztatottakkal együtt legalább havonta egy alkalommal köteles szemlél tartani a jóléti intézményekben. A nyitás, zárás, felújítás miatt a szükséghez képest kell a jóléti intézményekben tartózkodni és munkát végezni.

7. §

(A Kjt. 61. §-ához)

(1) Az egyes közalkalmazott osztályokba tartozó munkaköröket és a képesítési követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A munkakörök betöltéséhez - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az egyes közalkalmazotti osztályoknál meghatározott szintű szakirányú iskolai végzettség szükséges.

(3) A munkáltató a közalkalmazottal az adott munkakörre meghatározott képesítési követelmény alól a képesítés megszerzéséig, de legfeljebb öt évig felmentheti.

(4) Véglegesen mentesíteni kell a szakképesítés megszerzése alól azt a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottat, aki 45. életévét betöltötte és legalább 10 éve képesítés nélkül végez munkát az adott szakterületen.

(5) A képesítési követelmények alól a rendelet hatálybalépése előtt adott mentesítés mindaddig érvényes, amíg a közalkalmazottat változatlan munkakörben alkalmazzák.

8. §

(A Kjt. 68. §-ához)

A tizenharmadik havi illetményt legkésőbb a tárgyévet követő első hónap végéig kell kifizetni.

9. §[1]

(A Kjt. 70. §-ához)

A vezetői pótlék mértéke magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében a törvényben meghatározott mindenkori pótlékalap 300 százaléka, vezető beosztású közalkalmazott esetében 200 százaléka, vezetőhelyettes beosztású közalkalmazott esetében 100 százaléka.[2]

10. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Jeszenszky Géza s. k.,

külügyminiszter

Melléklet az 1/1993. (IX. 29.) KüM rendelethez[3]

Besorolási előírások:

1. Szakértői munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel a jóléti intézmény alaptevékenységét irányítja.

2. Irodai és ügyviteli munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki középfokú vagy felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel adminisztratív jellegű feladatokat lát el.

3. Szolgáltatói jellegű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki középfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, szakképesítést igénylő feladatokat lát el.

4. Kisegítő munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel szakképesítést nem igénylő feladatokat lát el.