1994. évi LXXXII. törvény

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. §-ának 18., 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő.)

"18. Társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, valamint a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó.

19. Árfolyamnyereségnek kell tekinteni az értékpapír, illetve a korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrész elidegenítéséért kapott ellenértéknek az értékpapír, illetve üzletrész megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó részét. Megszerzésre fordított összegnek a kibocsátó (ideértve a kft.-t is saját üzletrészére vonatkozóan), illetőleg az értékpapír-forgalmazási tevékenység végzésére jogosult társaság által igazolt összeget, ennek hiányában a névértéket kell tekinteni. Az ingyenesen megszerzett értékpapír elidegenítésekor az árfolyamnyereség számításánál a megszerzésre fordított összegnek a névértéket kell tekinteni. A 29. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 6. § (1) bekezdés e) pontjában említett dolgozói részvény juttatáskori névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett névérték szerinti összeget kell tekinteni."

(2) A Tv. 3. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában említett ösztöndíjon az. oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a kutatásra folyósított összeget kell érteni. A 38. § (1) bekezdés alkalmazásában ösztöndíjnak azt az összeget kell tekinteni, amelyet a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmény, továbbá amelyet elkülönített állami pénzalap, települési önkormányzat folyósít a közoktatási, szakképzési, illetőleg felsőoktatási intézmény tanulója részére."

(3) A Tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. A fegyveres erők, testületek és a rendvédelmi szervek tagja fogalmába értendő a Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltóság, a Polgári védelem, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtás tagja."

(4) A Tv. 3. §-ának 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. Egyháznak minősül az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény ilyenként meghatároz."

(5) A Tv. 3. §-a a következő 49., 50., 51., 52. és 53. ponttal egészül ki:

"49. A 37. § (8) bekezdésében említett kamatjövedelemnek minősül a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata - ideértve a zárt kibocsátású értékpapír kamatát és árfolyamnyereségét együttvéve -, feltéve, hogy annak mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot nem haladja meg. Abban az esetben, ha társas vállalkozás magánszemély(ek)től kölcsön vett összeg(ek), valamint zárt kibocsátású értékpapírok után fizet a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot meg nem haladó kamatot (árfolyamnyereséget), akkor az év során általa ily módon kifizetett együttes összegnek csak azon része minősül az előbbi hivatkozás szerinti kamatjövedelemnek, amely nem haladja meg a jegyzett tőkéjének a 10 százalékát, de legfeljebb a 200 ezer forintot. Jegyzett tőke alatt a társas vállalkozásnak az adóévet megelőző évi éves beszámolójában, egyszerűsített éves beszámolójában, egyszerűsített mérlegében, illetve - kezdő társas vállalkozás esetén - a nyitó mérlegben kimutatott jegyzett tőkét kell érteni. Az ily módon kifizetett összeget több magánszemély esetén megállapodás szerint kell figyelembe venni. Az előzőekben meghatározott korlátokat meghaladó összeg a magánszemély 29. § szerinti jövedelme.

50. A magánszemélyek a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcseréje e törvény 22-25. §-ai alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg, vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély 29. § szerinti jövedelmének számít.

51. A lakás bővítése, illetőleg korszerűsítése alatt az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló rendeletben foglalt fogalommeghatározást kell érteni.

52. A 7. § (1) bekezdésének 4. r) alpontja alkalmazásában természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében meleg étkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni.

53. A 19. § alkalmazásában egyéni vállalkozónak tekintendő a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó, e tevékenységének végzése tekintetében."

2. § A Tv. 6. §-ának (1) bekezdése a következő j), k) és l) pontokkal egészül ki:

(Nem bevétel, ha törvény másként nem rendelkezik:)[2]

"j) az az összeg, amelyet a kárpótlásról szóló törvények* alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld - ideértve a mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával vásárolt földet is - átruházásából származó jövedelméből az átruházás évének utolsó napjától számítolt egy éven belül mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordított; a jövedelem kiszámítására - az 1991. évi XXV. törvény vonatkozó rendelkezésétől eltérően - a 22-25. §-okban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a szerzéskori forgalmi értéknek a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni; továbbá azzal, hogy e bekezdés h) pontjában foglalt szabály ilyen esetben nem alkalmazható; az említett határidőt az adóhatóság - kérelemre - egy évvel meghosszabbíthatja; a termőföld vásárlását a földhivatalhoz benyújtott szerződéssel vagy annak másolatával a határidő lejáratát követő 15 napon belül kell igazolni; amennyiben az újabb termőföldvásárlást a magánszemély az adóhatóságnak nem igazolja, az átruházott termőföld szerzésének időpontjától függően, vagy az említett törvény 23. § (3) bekezdését, vagy e törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni;

k) a magánszemélytől az adóévben levont (általa befizetett) munkavállalói járulék összege, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is, ez utóbbi esetben az adóbevallásban, illetőleg az ezt helyettesítő nyilatkozat megtételekor - az erről szóló igazolás alapján - lehet a bevételnek nem számító összeget figyelembe venni;

l) a 15. § (1) bekezdése alapján bevételcsökkentő tétel elszámolására jogosult egyéni vállalkozónál a szakmunkástanuló, illetőleg a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként és havonta az említett csökkentő tételen felül további 500 forint."

3. § (1) A Tv. 7. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik)

"3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg az önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális és nevelési segély, az. önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás és munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől a házastárs vagy egyeneságbeli rokon részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély;"

(2) A Tv. 7. § (1) bekezdése 4. pontjának g), p) és r) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, ugyanakkor a 4. pont a következő t) és u) alponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik)

"4. g) az, amelyet a sportszervezet a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés és verseny résztvevőjének nem munkaviszony keretében történő ellátása során az edzési és versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás- és étkezési szolgáltatás címén juttat; nem tartozik e körbe a sportolónak 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása (szállodai elhelyezés, bérlet, albérlet stb. formában) akkor sem, ha az elszállásolás helye időközben megváltozik, kivéve, ha az. elszállásolás az olimpiai és világ-, illetőleg Európa-bajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja;

4. p) a 3. § 44. pontjában megjelölt, tartósan fokozott igénybevételnek kitett, illetőleg harckészültségi gyakorlaton részt vevő magánszemélynek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni étkeztetése, továbbá a sorkatona, a katonai tanintézet felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben kapott természetbeni juttatása;

4. r) a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 1600 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 1200 forintig terjedő kedvezmény; az előzőek ugyancsak választható módon megilletik a szakmunkástanulót is és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója [41. § (4) bekezdés], illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy az 1600 forintig, vagy az 1200 forintig terjedő) kedvezményt veheti igénybe; a munkáltató a juttatásról adatot szolgáltat az illetékes adóhatóságnak, a magánszemély a juttatást adóbevallásában feltünteti;

4.t) a kormányrendeletben meghatározott közlekedési és postai kedvezmény, amely után a kifizető fogyasztói árkiegészítésben nem részesül;

4. u) az, amelyet az állami, önkormányzati és egyházi forrásból nyújtott közoktatási ellátáshoz, kapcsolódó tanulmányi kirándulás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban részt vevő kap;"

(3) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 9., 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály alapján a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő helyi önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, valamint e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de legfeljebb 5 évenként egy alkalommal 500 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. A pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-ig az előző évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat;

10. az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett az önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés;"

(4) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. a fegyveres erők, testületek és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekből más helyőrségbe történő áthelyezés miatt jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítés;"

(5) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. a biztosító szolgáltatása - kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összegét -. továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár szolgáltatása;"

(6) A Tv. 7. § (1) bekezdése 30. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. c) nem mentes azonban e bekezdés bevezetőjében, valamint az a) és b) pontokban foglaltak ellenére az az összeg, és az ösztöndíj sem, amelyei bármilyen jogcímen az alapítványból az alapítvány alapítója vagy a csatlakozó kap - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő egészségügyi célú kifizetést -, továbbá az alapítvánnyal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, továbbá amelyet nem közvetlenül az alapítványi célra fizettek ki;"

(7) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek (12. § (5)-(7) bekezdés] az a része, amely évi 1 millió forintot meg nem haladó bevételéből származik, feltéve, hogy a magánszemély ezt a tevékenységéi a 20. §-ban foglaltak szerint végzi, és nem választja a 38/A. §-ban e tevékenységével összefüggő adókedvezményt, valamint a bevételről nyilvántartással rendelkezik;"

4. § A Tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni minden olyan adóköteles vagyoni érték esetén, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenysége során - e jogviszonyára tekintettel - pénzbeli vagy természetbeni munkabér |3. § 27. a) pontja] formájában rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a magánszemély munkáltatója [41. § (4) bekezdés] által, a magánszemély javára kötött biztosítás adóköteles díját, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói befizetést is."

5. § A Tv. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély (20. §), feltéve, hogy nem választja a 38/A. § szerinti e tevékenységével összefüggő adókedvezményt, az e tevékenységből (21. §) származó évi 2 millió forintot meg nem haladó bevételének élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén 10 százaléka, minden egyéb esetben 30 százaléka tekintendő jövedelemnek."

6. § A Tv. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az egyéni vállalkozó olyan munkanélküli magánszemélyt foglalkoztat alkalmazottként, aki

a) legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt,

b) vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyében részesült,

c) vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, akkor az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét csökkentheti a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulékkal, feltéve, hogy az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg."

7. § A Tv. a 15. § után a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § Az egyéni vállalkozó a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az e tevékenységéből származó jövedelme után választhatja az átalányadó fizetését. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem nem része az összjövedelemnek, kiszámítására, továbbá az e törvényben meghatározott egyéb, ezzel kapcsolatos kötelezettségekre a 6. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni."

8. § A Tv. 23. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ingó dolog szerzéskori forgalmi értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, számla, nyugta, elismervény stb.) szerinti érték. Külföldről behozott ingó dolog esetén forgalmi értéknek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, illetve olyan ingó dolog esetében, amikor vámkiszabásra nem került sor, a számla szerinti, az 1. számú melléklet B/I. 4. pontjában említett módon forintra átszámított értéket kell szerzéskori forgalmi értékként figyelembe venni.

(3) Ha az ingó dolognak, az ingatlannak, illetve a vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor az átruházáskori forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni."

9. § A Tv. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog átruházásáról szóló szerződést az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem nyújtották be, a szerzést 1982. január 1. napja utáni szerzésnek kell tekinteni."

10. § A Tv. 27. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánszemély bevételének egésze jövedelem,)

"a) a kifizető által történt, egy szerződés alapján 3000 forintot meg nem haladó összegű - a 14-21. §-ok alá nem tartozó - önálló tevékenységből származó kifizetés (a továbbiakban: kisösszegű kifizetés), összeghatártól függetlenül, a földjáradék címén, valamint a kifizetőktől származó együttesen legfeljebb 50 ezer forintig terjedő a külterületi termőföld bérbeadásáért kapott összeg esetén;"

11. § A Tv. 29. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti jövedelemnek minősül különösen:]

"c) a jövedelmet pótló kártérítés, illetőleg a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítő kártérítés - figyelemmel a 7. § (2) bekezdésére is -, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a tag által a rá jutó vagyonrész címén felvett összeg;"

12. § A Tv. 29/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (7)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem bevétel a kifizető által állami és egyházi ünnephez, továbbá a családi eseményhez kapcsolódóan a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 Ft-ot meg nem haladó összeg, valamint annak a terméknek és szolgáltatásnak az értéke, amelyei a magánszemély a tevékenységének végzésével szoros összefüggésben üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kap.

(6) Az (1) bekezdésben említett jövedelem után az adó 44 százalék, amelyet a kifizető a juttatás időpontját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizet meg.

(7) Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal (ideértve az ideiglenes jellegű ilyen dokumentumokat is) ellátott személygépkocsija e törvény által vélelmezett magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában az adó fizetésére a személygépkocsi forgalmi engedélyében bejegyzett tulajdonos kifizető, amennyiben pedig a forgalmi engedély a tulajdonos mellett az üzemben tartót (üzemeltetőt) is tartalmazza, az adó fizetésére kizárólag az utóbbi kifizető kötelezett.

(9) A (7) bekezdés alkalmazásában

a) nem tartozik a kifizető fogalmába a nem a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó;

b) személygépkocsinak minősül az 1 tonnát meg nem haladó önsúlyú, kettőnél több utas szállítására alkalmas tehergépjármű is.

(10) A (7) bekezdésben említett jövedelem után a (8) bekezdésben megjelölt kifizető a 7. számú melléklet táblázatában foglalt adótételeket a forgalomban tartott személygépkocsija után havonta a tárgyhónapot követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizeti meg. Minden megkezdett hónap az adókötelezettség szempontjából egész hónapnak számít. Évközi tulajdonos (üzemeltető) változás esetén az új tulajdonosi (üzemeltetőt) a változást követő hónaptól terheli az adókötelezettség.

(11) A kifizető írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a (10) bekezdésben említett adót a magánszemély fizeti meg. Ez csak egész hónapra történhet, oly módon, hogy a magánszemély a vele megállapodást kötő kifizetőnek az adott hónap utolsó napjáig befizeti a vonatkozó adótételt, amelyet a kifizető a (10) bekezdés szerint továbbít az adóhatóságának. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az említett időpontig nem lesz eleget - az ebből eredő jogvitától függetlenül -, a kifizetőnek a (10) bekezdés rendelkezései szerint kell az adót megfizetnie.

(12) Nem kell a (10)-(11) bekezdés szerinti adót megfizetni azon személygépkocsi után,

a) amely a költségvetési szervek tevékenységének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervezet, a társadalmi szervezet, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezet tulajdonában, illetőleg üzemeltetésében van;

b) amelyet megkülönböztető fény- és figyelmeztető jelzést adó készülékkel az erre vonatkozó jogszabály alapján szereltek fel;

c) amelyet üzletszerű (taxi-rendszerű) személyszállítás, illetőleg üzletszerű gyakorlati gépjárműoktatás, postaszolgáltatás (SZJ 09511), közmű-hibaelhárítás céljából üzemeltetnek, továbbá amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kifizető kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be;

d) amelyet az alapítvány, az egyesület kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására használ, és ez a tevékenység az üzleti (hivatali) dokumentumokból, nyilvántartásokból kétséget kizáróan igazolható;

e) amelyet kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által jogszabály alapján finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetnek;

f) amelyet a kifizető magánszemélynek (kivéve a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót) adott lízingbe vagy bérbe, feltéve, hogy a havi lízing (bérleti) díj nem kevesebb a 7. számú melléklet táblázatában foglalt adótételnél, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit egészében a személygépkocsit lízingbe-, bérbe vevő magánszemély viseli.

(13) A (12) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak ellenére meg kell fizetni a (10)-(11) bekezdés szerinti adót azon személygépkocsi után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott pontokban említett alapfeladatok ellátására használnak, hanem a magánszemélynek nem jogszabályban előírt céllal magáncélú használatra (is) átadnak. A személygépkocsinak az alapfeladatokhoz kapcsolódó kizárólagos hivatali (üzleti) célú használatát igazoló dokumentumokat (menetlevél, útnyilvántartás), az. adó megállapításához való jog elévülésének idejéig a kifizetőnek meg kell őriznie.

(14) A 7. számú melléklet alkalmazásában beszerzési ár az a pénzösszeg, illetőleg annak megfelelő más vagyoni érték, amelyért a kifizető a személygépkocsi tulajdonjogát az üzleti dokumentumai alapján igazolhatóan megszerezte. Külföldről történő beszerzés esetén a 23. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Abban az esetben, ha a beszerzési ár az előzőek szerint nem állapítható meg, a személygépkocsira vonatkozó értékcsökkenési leírás alapját kell ennek tekinteni, ha pedig az sem lehetséges (pl. ingyenes szerzés esetén), akkor az adott személygépkocsi-típus forgalmazását végző vállalkozás szakvéleményét kell a beszerzés időpontja szerint átlagos beszerzési ár megállapításánál alapul venni. Amennyiben az üzemben tarló kifizető nem tulajdonosa a személygépkocsinak, akkor a tulajdonos tulajdonszerzésére vonatkozó beszerzési árat kell az. előzőek szerint alapul venni."

13. § (1) A Tv. 29/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kifizető állal kamatmentesen vagy évi 20 százaléknál alacsonyabb kamat mellett nyújtott - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek bármely okból meg nem felelő - hitel (kölcsön, munkabérelőleg, pénzintézeti belső hitel) kamatának a 20 százalékos mértékhez viszonyított - a teljes futamidőre számított - különbözete a magánszemélynek a 29. § szerinti jövedelme. A kamatkülönbözet kiszámítása során a szerződés szerinti törlesztési ütemet figyelembe véve, annak megfelelően csökkenő tőkére kalkulált kamatot kell alapul venni."

(2) A Tv. 29/B. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Nem kell az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni a munkáltató által adott]

"c) a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási előleg esetén."

14. § (1) A Tv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 37. § (1) bekezdése szerinti adót az összjövedelemnek a (3)-(5) bekezdésben és a 33. §-ban foglaltak figyelembevételével kiszámított összege (adóalap) után kell megállapítani."

(2) A Tv. 32. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem kell összevonni az adómentes, a bevételnek nem számító jogcímeken, valamint a takarékbetétből és az értékpapírból (26. §), a kis összegű és egyes más kifizetésekből (27. §) származó, a 29/A. §-ban és 29/B. §-ban említett jogcímek szerint megszerzett jövedelmet, továbbá a vállalkozásból kivont adózatlan vagyoni értéket [6. § (1) bekezdés c) 2-5. pont], az. ingyenes értékpapírra vonatkozó rendelkezések szerint adóköteles vagyoni értéket [6. § (1) bekezdés e) pont], valamint a 15/A. §-ban említett, átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet."

15. § (1) A Tv. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kifizető által viselt, a magánszemély javára kötött biztosítás adóköteles díja után - ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói befizetést is - a magánszemély adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizető (munkáltató) a díjat befizette."

(2) A Tv. 33. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a magánszemély ingyenes értékpapírja fejében a kibocsátó gazdálkodó szervezet jogutódjánál vagyoni részesedést (üzletrészt, részvényt stb.) kap mindaddig, amíg a magánszemély a jogutód szervezetből e vagyoni részesedést ki nem vonja, vagy a (4) bekezdésben felsorolt feltételek bármelyike be nem következik. A (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel kivételt képez továbbá az, amikor az ügyvédi kamara, illetőleg az ügyvédi iroda vagyonának az egyéni ügyvéd vagyonává történő átalakulása esetén az ügyvéd, valamint, amikor a szövetkezetből kilépő tagnak, vagy a jogutód nélkül megszűnő szövetkezet tagjának az. ingyenes értékpapírja fejében természetben kiadott vagyoni értéket a tag változatlan formában egyéni vállalkozóként saját vállalkozásába befekteti, vagy az. egyéni ügyvéd az egyéni ügyvéddé való átalakulással megszerzett vagyonát változatlan formában az ügyvédi irodájába fekteti be. Mindennek végrehajtása érdekében a magánszemély az ily módon vállalkozásban lévő vagyoni értékét elkülönítetten nyilvántartja.

(6) Az adózatlan vagyoni érték vállalkozásból történő kivonásakor [(4) bekezdés], ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén az (5) bekezdésben említett vagyoni értéket is, az adót a 37. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell megfizetni."

16. § (1) A Tv. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A földjáradékból, a külterületi termőföld bérleti díjából - amennyiben az adóalany írásban nyilatkozik, hogy ezen jövedelme a 27. § a) pontjában meghatározott mértéket nem haladja meg - a társasház közös tulajdonának hasznosításából, a totó-lottó szelvény árusításból -ide nem értve az egyéni vállalkozás keretében végzett értékesítést -, az adóköteles nyereményből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék."

(2) A Tv. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A takarékbetétből (ideértve a devizabetétet is) és az értékpapírból származó adóköteles kamatjövedelem -ideértve a nyilvánosan forgalomba hozott, illetőleg tőzsdei ügylet során értékesített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír árfolyamnyereségét és a nyilvánosan forgalomba hozott, illetőleg tőzsdei ügylet során értékesített befektetési jegy hozamát is -, valamint a magánszemély tőkeszámláján nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége után az adó mértéke 0 százalék.

(9) Az értékpapírból, a kft. - üzletrészből származó, a 29. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott jövedelem, továbbá a 33. § (6) bekezdése szerint adóköteles vagyoni érték után - a (8) bekezdésben említettek kivételével - az adó mértéke 10 százalék. Nem kell e bekezdés alkalmazásában az adót levonnia az osztalékot kifizetőnek, ha az évi 1000 forintot meg nem haladó osztalékot a 38. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjban részesülő magánszemély részére fizeti, feltéve, hogy a magánszemély nyilatkozatot ad a kifizetőnek arról, hogy az említett osztalékjövedelmen kívül más, az e bekezdés szerinti adómérték alá tartozó jövedelme az adóévben nem keletkezik. Amennyiben a magánszemélynek nyilatkozata ellenére az adott évben 1000 forintot meghaladó összegű e bekezdés szerinti adómérték alá tartozó jövedelme keletkezik, akkor az e bekezdés szerinti adót (ha adólevonás is történt, akkor a le nem vont adóra vonatkozó különbözetet) a bevallásával egyidejűleg a 38/A. § (2) bekezdés szerinti adókedvezmény figyelembevételével meg kell fizetnie."

17. § A Tv. 38. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nem kell az adót megfizetni a nyugdíj - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az 1991. évi XII. törvény 2. § (2) és (3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjai, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a gyermekgondozási segély, továbbá a szakmunkástanuló, a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelemkiegészítő pótléka és jutalma, valamint a nyugdíjas bányász részére jogszabály alapján folyósított pénzben megváltott szénjárandóság (a továbbiakban együtt: nyugdíj), a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka után."

18. § A Tv. a 38. § után a következő 38/A. §-sal egészül ki:

"38/A. § (1) A 37. § (1) bekezdése szerint megállapított adóból levonhatók a következő tételek:

a) a magánszemélytől a társadalombiztosításról szóló törvény alapján az adóévben levont (általa befizetett), a nyugdíjjárulék-alap 6 százalékát meg nem haladó összegnek és az egészségbiztosítási járulékalap 4 százalékát meg nem haladó összegnek a 25 százaléka, továbbá az egyházi személy által az egyházi nyugdíjkiegészítésre szolgáló alapokba az egyház belső törvényei és szabályai alapján befizetett a járulékalapként szolgáló illetmény 10%-át meg nem haladó összegnek a 25%-a;

b) 7200 forint adójóváírás annál a magánszemélynél, akinek az adóévben elért összjövedelme [32. § (1) bekezdés] - ideértve a 38. § (1) bekezdésében említett jövedelmet is - valamint a 37. § (9) bekezdése szerinti adómérték alá eső jövedelme együttesen nem haladja meg az 500 ezer forintot;

c) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél havonta 900 forint, ha a fogyatékos állapot az adott hónapban legalább egy napig fennáll;

d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a magánszemély tag, illetőleg a magánszemély tag javára a munkáltató által az adóévben befizetett összegnek kiegészítő nyugdíjpénztár esetében a 50 százaléka, a kiegészítő önsegélyező pénztár és egészségpénztár esetében a 25 százaléka, de együttesen legfeljebb 100 ezer forint;

e) a szellemi tevékenységet folytató magánszemély (3. § 30. és 30.1-30.6 pont) e tevékenységéből származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint;

f) a lakás építésére, illetőleg értékesítés céljára épített (új) lakás vásárlására, továbbá a saját tulajdonú lakás bővítésére 1993. december 31-e után pénzintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződésben adósként szereplő magánszemélyek) által az adóévben a tőke és a kamat törlesztésére fordított, a pénzintézet által igazolt összegnek a 20 százaléka, de legfeljebb a vonatkozó szerződésben adósként szereplő magánszemélyek által együttvéve 35 ezer forint;

g) a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben első alapképzésben részt vevő hallgató tandíja címén - de legfeljebb a felsőoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet által az állami felsőoktatási intézmény tandíjaként - egy tanévre megállapított összegnek a 30 százaléka, a befizetésről a felsőoktatási intézmény által a hallgató nevére kiállított igazolás, valamint a befizető nevére kiállított befizetési bizonylat alapján;

h) a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély (20. §) választása szerint a 7. § (1) bekezdésének 42. pontjában, valamint a 12. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása helyeit az e tevékenységből származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 35 ezer forint;

i) a belföldi székhelyű alapítvány (közalapítvány), továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem tag magánszemély támogató pénzbeli adományát is) az adóévben befizetett összeg - kivéve az egyéni vállalkozó által az 1. számú melléklet alapján költségként elszámolt összeget - 30 százaléka, az alapítvány (közalapítvány), illetve a közérdekű kötelezettségvállalást szervező, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár igazolása alapján, amennyiben az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, szociális, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási és hitéleti célt, gyermek- és ifjúságvédelmi célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, és ha egyidejűleg az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják;

j) a magánszemélyt terhelő és az adóévben befizetett helyi adó összegének 20 százaléka, kivéve azt a helyi adót, amelyet a magánszemély az 1. számú melléklet alapján költségei között számolhat el;

k) a szövetkezet tagja által 1995. december 31-ig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben nem idegenítette el;

l) a magánszemély által, illetőleg a magánszemély nevére szólóan a munkáltató által kötött életbiztosítás [kivéve a 7. § (1) bekezdés 41. pontjában említett biztosítást], nyugdíjbiztosítás adóévben befizetett díjának 20 százaléka, de többféle szerződés esetén is legfeljebb együttesen 50 ezer forint;

m) befektetési adóhitel címén legfeljebb azon összeg 30 százaléka, amely nem több a magánszemély adóévben fennálló befektetésállományának - az előző évben fennálló befektetési adóhitel-állomány alapját meghaladó - növekményénél (az 1995. évi növekmény megállapítása szempontjából az előző évi befektetési adóhitel-állomány alapját nullának kell tekinteni).

(2) A 37. § (9) bekezdése szerint megállapított adóból levonható ezen adó összege, de legfeljebb 10 ezer forint.

(3) A 37. § (1) bekezdése szerint megállapított adót növelik a következő tételek:

a) az (1) bekezdés k) pontjában említett jogcímen levont összeg abban az adóévben, amelyben a magánszemély az említett adókedvezmény alapjául szolgáló szövetkezeti üzletrészt részben vagy egészében elidegeníti; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni abban az. esetben, ha a magánszemély a szerzés évének utolsó napját követő három éven túl idegeníti el az adókedvezménye alapjául szolgák) szövetkezeti üzletrészét; nem minősül elidegenítésnek az az eset, ha a tag szövetkezete a szövetkezetekről szóló törvény által lehetővé tett szervezeti változást hajt végre; a szövetkezet - ideértve az említett szervezeti változás során létrejött új szövetkezetet vagy gazdasági társaságot is - a tagja üzletrészének elidegenítéséről az adóhatóságnak adatot szolgáltat;

b) az (1) bekezdés I) pontjában említett jogcímen levont összeg 20 százalékkal növelten abban az adóévben, amelyben a magánszemély a (7) bekezdés 1-2. pontjában feltételként említett 10 éves időtartamon belül a rendelkezési jogát gyakorolja; a rendelkezési jog gyakorlásának minősül a szerződés megszüntetése, visszavásárlása, értékesítése, valamint az egy évnél hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele vagy egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele, továbbá a járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő összegben történő igénybevétele;

c) a befektetési adóhitel visszafizetése címén legalább azon összeg 30 százaléka, amely megfelel a magánszemély adóévben fennálló befektetésállománya - az előző évben fennálló befektetési adóhitel-állomány alapjához, képest bekövetkezett - csökkenésének.

(4) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott levonás az adóévben befizetett díjnak - legfeljebb azonban az 1994. évben fizetett díj kétszeresének - 20 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint lehet a (7) bekezdés 1. pontjában említett azon életbiztosítás esetében, amelynek időtartamából 1995. január 1-jén kevesebb, mint 6 év van hátra.

(5) Az (1) bekezdés é) pontja szerint kell eljárni akkor is, ha a magánszemély ott említett jövedelme munkaviszonyon kívüli szerződés alapján a munkáltatójától származik; munkaviszonyon kívüli szerződésből származik az a jövedelem, amelyet magánszemély a munkáltatójától munkaköri kötelezettségének körébe nem tartozó feladat ellátásáért vagy szolgálati találmány feltalálóját megillető díjként kap; e pont szerint kell eljárni a társas vállalkozás tagja esetében is, ha a jövedelem nem a személyes közreműködési kötelezettsége körébe tartozó feladat ellátásából, hanem külön szerződés alapján attól a társas vállalkozástól származik, amelynek tagja, feltéve, hogy a társas vállalkozás, a tagnak a bevétel elérése érdekében felmerült költségeit nem számolja el.

(6) Az (1) bekezdés g) pontjában említett levonási lehetőség a befizetés évében a hallgató vagy annak szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is) vagy nagyszülője vagy házastársa vagy testvére közül azt illeti meg, aki a tandíjat befizette; a felsőoktatási intézmény az igazolást - a másolat megőrzésével - a befizetés évét követő év január 31-ig adja ki a hallgatónak az átvétel igazolása ellenében.

(7) Az. (1) bekezdés l) pontjában említett

1. életbiztosítás: az a 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú egyszeri díjú, vagy folyamatos egyenletes díjfizetésű, vagy előre meghatározott indexálási eljárással növelhető díjú biztosítási szerződés, amelyben a kikötött biztosítási szolgáltatás egy meghatározott időpont, vagy életkor elérésekor, vagy a biztosított halálának bekövetkeztekor válik esedékessé;

2. nyugdíjbiztosítás: az olyan biztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító szolgáltatását a nyugdíjbavonulás, illetőleg a szerződéskötés időpontjában érvényes jogszabályok szerint a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérése váltja ki azzal, hogy ha a biztosító szolgáltatása a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes, akkor a szerződést olyan tartalmú záradékkal kell ellátni, hogy a nyugdíjbiztosított kizárólag nyugdíj kiegészítő járadék szolgáltatásban részesül, illetőleg az a biztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító szolgáltatását a nyugdíj-biztosított halála váltja ki.

(8) Az (1) bekezdés m) pontjában említett

1. adóévben fennálló befektetésállomány: a magánszemély tőkeszámláján vagy tőkeszámláin nyilvántartott igazolt befektetésnek az adóév (365 nap) egy napjára jutó összege és a befektetés időtartama (a nyilvántartásba vétel kezdete és vége közötti időszak) szorzataként meghatározott összeg vagy összegek együttesen;

2. befektetési adóhitel: a befektetés címén az adóból levont összeg;

3. befektetési adóhitel-állomány alapja: az 1. pont szerint számított azon összeg, amelynek alapján a magánszemélynek befektetési adóhitele van.

(9) A (8) bekezdés 1. pontjában említett

1. tőkeszámla: az a nyilvántartás, amelyet - az adóhatóság betekintési jogához való hozzájárulás mellett - a magánszemély kérésére az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló törvény szerint értékpapírforgalmazási tevékenység végzésére jogosult társaság vagy a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény alapján értékpapír letétkezelésre jogosult pénzintézet (e § alkalmazásában együtt: a tőkeszámla vezetője) vezet a magánszemély befektetéséről azonosításra alkalmas módon, az egyes befektetések időtartamának és értékének feltüntetésével;

2. igazolt befektetés: az az ősszeg, amelyet a magánszemély a tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével történő vásárlással, ilyen társaságnál történő jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési jegye (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására nyilvános forgalomba hozatal során, illetőleg tőzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követően készpénzben fordított, és erről a tőkeszámla vezetője a magánszemély kérésére (legkésőbb az adóévet követő év január 31-ig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő végéig tartó megőrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki oly módon, hogy abból a befektetés időtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen;

3. a befektetés időtartama azon napok számával egyezik meg, amelyek a nyilvántartásba vétel kezdő napjának beszámításával a nyilvántartás záró napjának figyelembevétele nélkül az adóévben elteltek;

4. a nyilvántartásba vétel kezdete: az a nap, amikor a magánszemély a befektetés tárgyát a megszerzésre fordított összegnek a 2. pontban előírt módon történő igazolása mellett a tőkeszámla vezetőjénél letétbe helyezi, és a tőkeszámla nyilvántartásba felveteti, illetőleg 1995. december 31-ét követően az előző adóévben már nyilvántartott befektetés esetén az adóév első napja;

5. a nyilvántartás vége: az a nap, amikor a befektetés tárgya a tőkeszámla vezetőjének letéti őrzéséből, illetőleg a nyilvántartásból bármely ok miatt kikerül, illetőleg az adóévet kővetően is a nyilvántartásban hagyott befektetés esetén az adóév utolsó napja.

(10) A (9) bekezdés 2-5. pontjának rendelkezései szempontjából:

1. a befektetés tárgyának vételáraként kizárólag annak jegyzési, illetőleg tőzsdei árának megfelelő ellenérték vehető figyelembe, a vásárlással összefüggő járulékos költségek (pl. megbízási díj, kezelési költség) nélkül;

2. ha a magánszemély a tőkeszámla vezetőjének közreműködésével, nála történő jegyzéssel szerzi meg a befektetés tárgyát, a nyilvántartásba vétel kezdete az a nap, amikor a tőzsdei ügylet során a tényleges vásárlás megtörtént, illetőleg jegyzés esetén a letétbe helyezés napja;

3. ha a magánszemély a tőkeszámla vezetőjének megbízást ad arra, hogy a befektetés tárgyát másik tőkeszámla vezetőjének adja át, a nyilvántartás vége a megbízás napja, a másik tőkeszámla vezetőjénél pedig a nyilvántartás kezdete e megbízás napját követő nap;

4. ha a magánszemély a befektetés tárgyát a tőkeszámla vezetőjétől kikéri, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a kiadás ténylegesen megtörténik;

5. ha a magánszemély a tőkeszámla vezetőjének megbízást ad a befektetés tárgyának eladására, akkor a nyilvántartás vége az a nap, amikor az eladás ténylegesen megtörténik;

6. ha a befektetés tárgyának kibocsátója jogutód nélkül megszűnik, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a megszűnés ténye hivatalosan közzétételre kerül;

7. nem vehető nyilvántartásba a befeketetés tárgya, ha ahhoz a magánszemély akár közvetlenül, akár közvetve kárpótlási jegy beszámításával (az ügylettel bármilyen formában összefüggő előzetes értékesítésével), valamint a jegyzéssel, illetőleg a vétellel bármilyen formában közvetlenül vagy közvetve összefüggő, szervezett hitelkonstrukció igénybevételével jutott hozzá."

19. § A Tv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) A 38. §, a 38/A. § (1) bekezdése, valamint a 39. § szerinti levonások együttes összege legfeljebb az összjövedelem után megállapított adó [37. § (1) bekezdés] mértékéig terjedhet.

(2) A 38/A. § (1) bekezdésének i)-m) pontjában említett levonások együttes összege legfeljebb az összjövedelem után a 37. § (1) bekezdése szerint megállapított adó 50 százalékának, valamint a 37. § (9) bekezdése szerint a 38/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével megállapított adónak az együttes összegéig terjedhet."

20. § (1) A Tv. 41. §-ának (1), (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magánszemély - ha törvény másként nem rendelkezik - az összjövedelmét, az adóelőlegét és az adóját megállapítja, bevallja, az adóelőleget, illetve az adót befizeti, továbbá a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontja szerint az adóévben igénybe vett befektetési adóhitelt, a korábban igénybe vett befektetési adóhitel visszafizetését, a fennálló befektetési adóhitele alapjának állományát az adóbevallásában feltünteti (önadózás).

(2) Nem kell bevallani az adómentes, továbbá - a 28. §-ban szabályozott eset kivételével - a kisösszegű és egyes más kifizetésekből (27. §), valamint a takarékbetétből, a kötvényből, a kincstárjegyből, a letéti jegyből származó jövedelmet. Nem kell adóbevallást adni abban az esetben sem, ha a magánszemélynek kizárólag a 37. § (9) bekezdésében meghatározott adómérték alá eső jövedelme miatt keletkezik adóbevallási kötelezettsége, ha a 38/A. § (2) bekezdése szerinti adókedvezmény igénybevételéről lemond."

(2) A Tv. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkaviszonyból, gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban fennálló tagsági viszonyból származó - adómentességet nem élvező - jövedelme van, és erről a munkáltató, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a polgári jogi társaság (a továbbiakban az adóbevallás szempontjából együtt: munkáltató) részére nyilatkozatot ad, akkor az adóalapot és az adót - a 6. § (1) bekezdésének e) pontjában, továbbá a 38., 38/A., és a 39. §-ban foglaltakat is figyelembe véve -a munkáltató állapítja meg, vonja le, és fizeti be, illetve túlfizetés esetén az adókülönbözetet visszatéríti. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a magánszemélynek az adóév utolsó napján nincs munkáltatója."

(3) A Tv. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az a magánszemély, aki a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontjában említett befektetési adóhitelt bármikor igénybe vette, mindaddig adóbevallás adására kötelezett, ameddig azt vissza nem fizeti, akkor is, ha egyébként nem kellene adóbevallást adnia. A magánszemély elhalálozása esetén az adóhatóság a fennálló befektetési adóhitelt törli."

21. § A Tv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem teheti meg a 41. § (4) bekezdésében említett nyilatkozatot az a magánszemély, aki a 32. § (3) bekezdésében említett jövedelemmel rendelkezik, a 33. § (4)-(9) bekezdése szerint van adófizetési kötelezettsége, továbbá, aki a 38/A. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adókedvezményt vesz igénybe, valamint, akinek a 38/A. § (3) bekezdése alapján keletkezik adófizetési kötelezettsége. A 41. § (4) bekezdésének alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha - a vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén - a magánszemélynek az adóévben kizárólag a munkáltatójától van értékpapírból [6. § (1) bekezdése e) pont és 26. §] származó adóköteles jövedelme.

(5) A 41. § (4) bekezdésének alkalmazásával lehet eljárni akkor is, ha a TÁKISZ bérszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon TÁKISZ számfejtési körébe tartozó más kifizetőtől munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy önálló tevékenységből származó bevételt szerez, feltéve, hogy ez utóbbi jövedelemtartalmát kizárólag a 12. § (4) bekezdése szerint kívánja megállapítani."

22. § A Tv. 43. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az értékpapírból (26. §), a kft.-üzletrészből, valamint a 6. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott adóköteles vagyoni érték elidegenítéséből - ideértve a 33. §-ban foglalt egyéb feltételek bekövetkezését is - származó jövedelem után az adót a kifizető a kifizetés (elidegenítés), illetőleg a jóváírás napján állapítja meg, és vonja le. Ha az. adó levonása nem lehetséges, valamint a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában említett esetekben az adót a jövedelmet szerző magánszemély állapítja meg az adóbevallásában és fizeti be.

(3) Abban az esetben, ha a magánszemély állal ellenérték fejében szerzett értékpapír, illetőleg üzletrész névértéke felemelésre kerül, a 11. § alapján ily módon keletkező adófizetési kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy a kifizető a megemelést közvetlenül követően a 37. § (9) bekezdése szerint adóköteles jövedelem kifizetése alkalmával vonja le az emelés utáni adót. Ha ez nem lehetséges (mert pl. az adott évben nem történik ilyen kifizetés), akkor a magánszemély az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg, a 42. § (4) bekezdésében említett esetben a nyilatkozata alapján történő elszámolás keretében fizeti meg ezt az adót. Az előzőeket nem kell alkalmazni akkor, ha törvényben szabályozott adómentes eljárás keretében történik a névérték felemelése [pl. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 338. §-ának (2) bekezdése szerinti adó- és illetékmentes átalakulás esetén]."

23. § A Tv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Adóelőlegként a munkáltatónak (3. § 5. pont) az általa kifizetett, munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemből az adott havi jövedelem tizenkétszerese után számított adó egytizenketted részét kell a 38/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti havi adókedvezmények beszámításával levonnia. Abban az esetben, ha a munkáltató e § rendelkezései valamelyikét alkalmazza az adóelőleg levonása során, akkor az előzőekben említett adókedvezményeket figyelembe veheti, ha ezáltal az év végén ezen jövedelmek után elszámolandó adókülönbözet mérsékelhető. Egy adott hónapra igénybe vehető adókedvezmény azonban csak egy ízben érvényesíthető. A 38/A. § (1) bekezdésének b) pontjában említett adójóváírás egytizenketted része az adóelőleg megállapítása során azonban csak akkor vehető figyelembe, ha a munkáltató nyilvántartásai alapján megállapítható, hogy a magánszemélynek a munkaviszonyból tőle származó és a 42. § (1) bekezdés első mondatában említett munkaviszonyon kívüli egyéb jogviszonyból származó várható éves jövedelme az 500 ezer forintot nem haladja meg, és ha ez a magánszemély írásban nyilatkozik a munkáltatójának, hogy az adóévben várható összjövedelme [32. § (1) bekezdés] - ideszámítva a 38. § (1) bekezdésében említett jövedelmet is -, valamint a 37. § (9) bekezdése szerinti adómérték alá eső jövedelme az adóévben együttesen az. 500 ezer forintot nem haladja meg, és hogy bejelenti, ha az említett értékhatárt mégis túllépi. Ez. utóbbi esetben a bejelentés, illetőleg az. említett összeghatár túllépésének a munkáltató által történő észlelése időpontját követő adóelőleg levonásakor az e jogcímen érvényesített adókedvezménnyel az. egyébként esedékes adóelőleg összegét a munkáltatónak meg kell növelnie."

24. § A Tv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A jogszabályban meghatározott munkanélküli-járadék, képzési támogatás, átmeneti munkanélküli-segély, ápolási díj és gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén a kifizető a 46. § (1) bekezdésében említett adókedvezményeket az adóelőleg megállapítása során figyelembe veszi."

25. § A Tv. 56. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza.)

"e) a közlekedési és postai kedvezmények azon körét, amely adómentes természetbeni juttatásnak minősül."

26. § (1) Ez a törvény 1995. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdés kivételével - az ettől az időponttól megszerzett jövedelmekre és keletkező adókötelezettségekre kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti a 19/A. §, a 29. § (3)-(6) bekezdése, a 29/A. § (3) bekezdésének b) pontja, a 32. § (4) bekezdése, a 34., 35. és 36. §, a 37. § (5) bekezdése, a 39. § (8)-(9) és (11) bekezdése, a 43. § (1) bekezdése, a 45. § (3) bekezdése, az 56/A. § (1) bekezdése, az 1. számú melléklet B/IV./15. pontja, az 5. számú melléklet, továbbá az 1993. évi XCVI. törvény 74. §-a.

(2) A Tv. 3. §-a 50. pontjának, a 6. § (1) bekezdése j) pontjának és a 7. § (1) bekezdése 10. pontjának rendelkezését 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A Tv. 1-4. számú melléklete az e törvény 1-4. számú melléklete szerint módosul, illetőleg a Tv. az e törvény 5. és 6. számú melléklete szerinti 6. és 7. számú mellékletekkel egészül ki.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1994. évi LXXXII. törvényhez

1. A Tv. 1. számú mellékletének A/I./5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. az értékesített befektetett eszközökért és forgóeszközökért (az immateriális javakért, a tárgyi eszközökért - ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is - a készletekért stb.) kapott ellenérték, ha annak beszerzési költségét a magánszemély bármelyik évben költségei között elszámolta; ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) olyan ingó dolgot, ingatlant vagy vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében a 22-25. §-okban foglaltakat kell alkalmazni;"

2. A Tv. 1. számú mellékletének B/I./4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Ha a magánszemély a költséget külföldi pénznemben fizeti ki, ezt az adott külföldi pénzösszeg vételekor a pénzintézet által alkalmazott árfolyamon kell forintban elszámolni. Más esetben a 4. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."

3. A Tv. 1. számú mellékletének B/II./3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírására a társasági adóról szóló törvényben meghatározott - az 1992. január 1-jétől aktivált immateriális javakra és tárgyi eszközökre érvényes - értékcsökkenési leírási rendelkezéseket kell az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni. Az az egyéni vállalkozó és a nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelemszámítási szabályokat alkalmazó azon mezőgazdasági kistermelő, aki 1991. évben értékcsökkenési leírást számolt el, az adott tárgyi eszköz értékcsökkenésének teljes leírásáig az 1990. és 1991. években hatályos vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatja. Az az 1994. év előtt önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki tárgyi eszköze után 1994. év előtt értékcsökkenési leírást számolt el és 1994. évben tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, a már korábban megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolását folytathatja. Az előző rendelkezések alkalmazásánál azonban a személygépkocsi után értékcsökkenési leírást csak az 1994. január 1-jétől hatályos szabályok szerint lehet elszámolni, a 4. pontban meghatározottak szerinti bérbeadás esetén pedig kizárólag 2 százalékos értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható."

4. A Tv. 1. számú mellékletének B/III. része a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:

"6. A 4. pontban foglaltaktól eltérően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el személygépkocsi üzleti célú használata után a költségek 2. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni.

7. Az 1-6. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásának feltételeként a magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja."

5. A Tv. 1. számú mellékletének B/1V./7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel megszerzése érdekében fizetett adók - ide nem értve a magánszemélyek jövedelemadóját és a földadót, továbbá figyelemmel az általános forgalmi adó elszámolásáról szóló V. pontban foglaltakra is - az illeték, vám, valamint a termeléssel összefüggő perköltség, kifizetett kötbér, a jogszabályi kötelezettség alapján munkaadói járulék címén és az útalap javára befizetett összeg;"

6. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. a jövedelemszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő közműfejlesztési hozzájárulásnak, telefonfejlesztési hozzájárulásnak a 7. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott összeggel csökkentett része, ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést műszakilag el nem különülő telephelyre szerelik be, költségként a vállalkozó állal fizetett magasabb hozzájárulás és a magánszemély által az ilyen esetben fizetendő összeg különbözete számolható el;"

7. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. A magánszemély önálló tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti szervek fenntartásához nyújtott tagdíj, hozzájárulás, ideértve a területi gazdasági kamarai tagdíjat is, továbbá az egyéni vállalkozó által a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a hitéleti, a környezetvédelmi, a gyermek és ifjúsági és a sport célra létrehozott közalapítványnak befizetett hozzájárulás a 38/A. § (1) bekezdésének i) pontjában említett igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén;"

8. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg, valamint a munkavállaló javára kötött biztosítás díja;"

9. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. a természetbeni juttatás (3. § 27. pont) költsége, ideértve azt is, amelyet reprezentáció címén számolnak él, azzal, hogy a társasági adóról szóló törvényben meghatározott reprezentációs költségként legfeljebb az éves bevétel 0,5 százalékának megfelelő igazolt kiadás, de az évi 100 ezer forintot meg nem haladó összeg számolható el akkor is, ha azt magánszemély kapja; a természetbeni juttatás utáni járulék és személyi jövedelemadó, kivéve a 29/A. § (11) bekezdésében említett természetbeni juttatás utáni - magánszemély által fizetett - adót; a 29/B. § alapján fizetett személyi jövedelemadó;"

10. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. a magánszemély számlák alapján, önálló tevékenységével arányosan számolhatja el azokat a kiadásait, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységével kapcsolatban merültek fel. Ilyen költségek elszámolásánál az adott költségnemre jellemző felhasználási mértéket (pl. nap, m2, m3, üzemóra kapacitás) kell alapul venni;"

11. Az 1. számú melléklet B/V./3. pontja a következő 3. a) alponttal egészül ki:

"3. a) Az Áfa tv. 65. §-a alapján általános forgalmi adót fizetőnek az idegenforgalmi értékesítéséből származó bevétele az általános forgalmi adót nem tartalmazhatja. Az e tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő, az Áfa tv. 66. §-ában említett le nem vonható általános forgalmi adó a költségek között elszámolható."

12. A Tv. 1. számú mellékletének B/VI./5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. a magánszemélyek jövedelemadója - kivéve a B/IV./18. pontban említett jövedelemadót - és a földadó, továbbá azok a befizetési kötelezettségek, amelyekkel összefüggésben a magánszemély 38/A. § rendelkezései szerint adókedvezményt vett igénybe;"

2. számú melléklet az 1994. évi LXXXll. törvényhez

1. A 2. számú melléklet B/1. b) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) Bevételi és költségnyilvántartást vezet az az önálló tevékenységet végző magánszemély, aki nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat."

2. A 2. számú melléklet B/1. c) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) Pénztárkönyvet vezet az az önálló tevékenységet végző magánszemély, aki általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, aki - ettől függetlenül - alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztat, továbbá az egyéni vállalkozó akkor is, ha a 36 ezer forintot meghaladóan számol cl - e törvény szerint - költséget."

3. A 2. számú melléklet B/1. c) harmadik és negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bevételeket és kiadásokat naponkénti bontásban, legalább havonként, a tárgyhónapot követő hó 5-ig kell a pénztárkönyvbe bejegyezni. A készpénzbevételeket naponta - az általános forgalmi adó-kulcsok szerinti részletezésben - kell a pénztárkönyvbe bejegyezni, vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni, és a bizonylali adatokat legalább havonként a pénztárkönyvbe tól-ig jelöléssel kell bevezetni."

4. A 2. számú melléklet B/2. pontja a következő r) alponttal egészül ki:

"r) Befektetési adóhitel nyilvántartás

Annak a magánszemélynek, aki a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontja alapján az adóját csökkenti - a pénzügyminiszter által hivatalosan közzétett tartalommal -, nyilvántartást kell vezetnie az igénybe vett befektetési adóhitel állományáról, valamint a befektetési adóhitel alapjának változásáról."

3. számú melléklet az 1994. évi LXXXll. törvényhez

A Tv. 3. számú melléklete a következő III. résszel egészül ki:

"III. Annak a magánszemélynek, aki 1995. január 1-jét megelőzően szerzett összjövedelmét az 1994. december 31-ig hatályos 1991. évi XC. törvény vagy a 1989. évi XLV. törvény 35. §-a alapján csökkentette, az ezzel kapcsolatos utóbb keletkező adókötelezettségére az említett §-ban foglalt 1994. december 31. napjáig hatályos szabályok, valamint e melléklet II./4. pontjában foglaltak és a 2. számú melléklet B/2. e) pontja szerinti nyilvántartási kötelezettség az irányadók."

4. számú melléklet az 1994. évi LXXXII. törvényhez

A Tv. 4. számú melléklete helyébe a következő 4. számú melléklet lép:

"4. számú melléklet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló az 1991. évi XC. törvényhez

A 7. § (1) bekezdésének 4. h) pontjában adómentesként meghatározott ruházati termékek a következők:

1. Egyenruha

Az. előzőekben fel nem sorolt - de a 3. § 10. pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő - egyenruha, illetőleg egyenruha-tartozék (pl. járőrtáska, derékszíj, vállszíj, málhazsák) szintén adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

2. Munka- és védőruha

3. Formaruha a közlekedési és postai szolgáltató munkakörökben

Az előzőekben felsorolt termékcsoportokba tartozó munka- és védőruházat rendeltetésszerű használatához nem nélkülözhető tartozékok, valamint baleseti és egészségvédelmi eszközök (ITJ 69-99-26) akkor is adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek, ha a felsorolásban nem szerepelnek.

A munkáltató által biztosított tárgyi feltétele a munkavégzésnek - és nem minősül adóköteles természetbeni juttatásnak - az a kifejezetten jelmezszerű öltözet (pl. kosztümös színielőadások jelmezei, szállodai portás, pincér, sport játékvezető közvetlenül e tevékenységhez kapcsolódó öltözete), amely jellegénél fogva köznapi viseletre nem alkalmas.

E melléklet alkalmazásában a statisztikai besorolási számmal meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal ipari termékek Jegyzékének (ITJ) az 1994. szeptember 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

5. számú melléklet az 1994. évi LXXXII. törvényhez

A Tv. a következő 6. számú melléklettel egészül ki:

"6. számú melléklet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényhez

Az átalányadó

1. Az átalányadózás választására az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező - nem a társasági adó hatálya alá tartozó - magánszemély (a továbbiakban: egyéni vállalkozó) jogosult, aki a következő feltéleleknek megfelel.

1.1. Az átalányadózás évét megelőző évben az egyéni vállalkozói bevétele a 3 millió forintot, abban az esetben pedig, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag az e melléklet 2.3. és 2.4. pontjában meghatározott kiskereskedőként gyakorolja, a 15 millió forintot nem haladta meg. A tevékenységei az előző évben év közben kezdő egyéni vállalkozónál a működés egy napjára jutó bevételt kell évesíteni, és ennek alapján lehet megállapítani, hogy az átalányadózás bevételhatárban meghatározott feltételei fennállnak-e. A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó is választhatja a tevékenységének megkezdése évében az átalányadót, ha az e mellékletben foglalt feltételeknek egyébként megfelel. Az. átalányadó kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható.

1.2. Nem választható az átalányadózás az olyan egyéni vállalkozói tevékenységre, amelyből származó jövedelem után - ha nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolná e tevékenységét a magánszemély - a szellemi tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adókedvezményt lehetne igénybe venni.

1.3. Nem választható az átalányadózás az olyan egyéni vállalkozói tevékenységre, amelyet 1995. év előtt a magánszemély már bármely formában gyakorolt, és az abból származó jövedelmének megállapítására a 90 százalékos vélelmezett jövedelemhányad szerinti elszámolási szabályt [12. § (4) bekezdése) alkalmazta.

1.4. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik azon a napon, amikor az egyéni vállalkozó e tevékenységből származó, a 2.1. pont szerint számított bevétele az 1.1. pontban foglallak szerint a tevékenységére vonatkozó határt túllépte. Az év közben megkezdett, illetőleg az év közben megszüntetett vállalkozói tevékenység esetén az 1.1. pontban megjelöli bevételhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

1.5. Az 1.1. pontban megjelölt bevételhatár túllépése esetén sem szűnik meg az átalányadózásra való jogosultság, ha a túllépést eredményező bevételhez az év utolsó hónapjában jut az egyéni vállalkozó, és a túllépés összege nem haladja meg az egyéni vállalkozóra vonatkozó bevételhatár 10 százalékát. Ilyen esetben a következő évre is választható az átalányadózás.

2. Az átalányadó alapját (vélelmezett adóköteles jövedelmet) az átalányadózás évében ténylegesen elért egyéni vállalkozói bevétel alapulvételével a következők szerint kell kiszámítani:

2.1. A bevételek számbavételére az 1. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az átalányt választó egyéni vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, akkor bevételét általános forgalmi adó nélkül kell figyelembe vennie. Az egyéni vállalkozói bevétel a 15. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kedvezménnyel nem csökkenthető. A 12/A. §-ban meghatározott támogatás összege nem minősül bevételnek, feltéve, hogy a támogatás folyósítását követő harmadik év végéig a támogatás annak célja szerint teljes egészében felhasználásra került. A folyósítást követő harmadik év végéig fel nem használt támogatás összege [12/A. § (2) bekezdése) abban az évben a bevételhez hozzászámítandó. A 12/A. § (5) bekezdése szerinti elkülönített nyilvántartást az átalányadó alkalmazásának időszakában is vezetni kell.

2.2. Az. átalányadót választó egyéni vállalkozó (kivéve a 2.3. és 2.4. pontban megjelölt egyéni vállalkozót) átalányadó alapja az adóévben elért 2.1. pont szerinti bevételének 20 százaléka.

2.3. A kizárólag az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján a közvetlen fogyasztók részére kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó átalányadó alapja az adóévben elért 2.1. pont szerinti bevételének 13 százaléka. E melléklet alkalmazásában nem tartozik e körbe az említett jogszabály szerinti vendéglátó-ipari, idegenforgalmi, szolgáltatói, kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység, továbbá a pénznyerő automata üzemeltetése.

Amennyiben az egyéni vállalkozó az adott évi egyéni vállalkozói tevékenysége során a kiskereskedelem körébe nem tartozó tevékenységet is folytat, csak a 2.2. pont szerinti 20 százalékos átalányadó-alap alkalmazására jogosult azzal, hogy az átalányadózásra jogosító bevételhatára ennek megfelelően évi 3 millió forint.

2.4. A 2.3. pontban megjelölt egyéni vállalkozó átalányadó alapja az adóévben elért 2.1. pont szerinti bevételének 7 százaléka, amennyiben kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek működéséről szóló jogszabályban foglaltak közül kizárólag a következők működtetésére terjed ki:

Amennyiben az egyéni vállalkozó, az adott évi egyéni vállalkozói tevékenysége során az előzőekben felsoroltakon túlmenően más - de csak a 2.3. pont szerinti - kiskereskedelmi tevékenységet is folytat, akkor a 2.3. pont szerinti 13 százalékos átalányadó-alap alkalmazására jogosult.

2.5. Abban az esetben, ha az átalányadót választó egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy az eredetileg figyelembe vett átalányadó-alap alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában köteles áttérni - az év első napjára (illetőleg a tevékenységének kezdési időpontjára) visszamenőlegesen - a megfelelő átalányadó-alap alkalmazására. Az ily módon keletkező átalányadó-előleg különbözetet a változást követően először esedékes átalányadó-előleg fizetésnél kell megfizetni.

3. Az átalányadó alapja után az adó mértéke 25 százalék. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó átalányadó alapja az évi 200 ezer Ft-ot nem haladja meg, az előzőek szerinti kiszámított adónak csak az 50 százalékát kell megfizetnie, ha az átalányadó alkalmazásának évében a 37. § (1) bekezdése szerint adó fizetésére nem kötelezett. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó átalányadójának az alapja meghaladja az évi 600 ezer forintot, de nem több évi 800 ezer forintnál, az átalányadó alapja után az adó mértéke 30 százalék, ha pedig az átalányadó alapja ennél magasabb összegű, akkor az adó mértéke az átalányadó alapja után 35 százalék.

4. Az átalányadó alapja nem része az átalányadót választó magánszemély összjövedelmének, az adó alapja és az adó összege - a 3. pontban említett esetet kivéve - semmilyen kedvezményi vagy más jogcímen nem csökkenthető.

5. A negyedévenként fizetendő átalányadó-előleg összegét az év elejétől (vagy a tevékenység megkezdésétől) számított 2.1. pont szerinti bevételnek a tevékenységre vonatkozó átalányadó-alap és ennek megfelelő átalányadó-mértek figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átalányadó-előleg összege és az év során már befizetett átalányadó-előleg különbözetének megfelelő összeget kell e címen befizetni. Az adó mértékének évközi változása esetén az ily módon keletkező átalányadó-előleg különbözetet a változást követően először esedékes átalányadó-előleg fizetésnél kell megfizetni.

6. Az átalányadó alkalmazásának az évében a korábbi év (évek) elhatárolt veszteségének 20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó alkalmazásának időszakára eső összes felmerült költséget elszámoltnak kell tekintem, ezen belül az erre az. időszakra esedékes - az 1. számú melléklet B/II/3. pontja szerinti legmagasabb mértékű - értékcsökkenési leírás címén elszámolható költséget is.

7. Az átalányadó alkalmazása során szükségessé váló évközi bejelentések, továbbá az átalányadó-előleg fizetés, adóbevallás és az adófizetés szabályait az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

8. Az átalányadót választó egyéni vállalkozó az adóhatósága által hitelesített bevételi nyilvántartást vezet, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait havi elkülönítéssel az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más törvények (jogszabályok) előírásai szerint reá vonatkozó kötelezettségek, így különösen nyilvántartási, bizonylatkiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól. A bevételi nyilvántartást az átalányadó választását tartalmazó nyilatkozatot követő 30 napon belül kell hitelesíttetni.

9. Ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó erre való jogosultsága az 1.4. pontban megjelöltek szerint megszűnik, az év egészére nézve az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell adóznia. Ennek érdekében haladéktalanul köteles a 8. pont szerinti bevételi nyilvántartás vezetéséről áttérni a pénztárkönyv és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére azzal, hogy a bevételhatár túllépését megelőző időszakra vonatkozó bevételi és költség adatokat elégséges a pénztárkönyvben, az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egy összegben feltüntetni, majd ezt követően a 2. számú melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően eljárni. Az előzőek szerinti áttérés esetén a 2.1. pont szerinti módon számított bevételösszeget az áttérés előtti időszakra nem kell módosítani.

10. Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az átalányadó-alap és átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az e melléklet előírásai szerint alkalmazta, illetőleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az átalányadózás alkalmazására jogosító -1.5. pont nélkül számított - bevételhatárt nem lépte túl, a fizetendő adót e melléklet rendelkezései szerint kell megállapítani. Ha az egyéni vállalkozó nem volt jogosult az átalányadózás választására, vagy az átalányadózás alkalmazására jogosító bevételhatár túllépésének utólagos megállapítása esetén az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell a fizetendő adót megállapítani."

6. számú melléklet az 1994. évi LXXXII. törvényhez

A Tv. a következő 7. számú melléklettel egészül ki:

"7. számú melléklet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényhez

A 29/A. § (7)-(14) bekezdése szerinti adókötelezettséghez kapcsolódó havi adótételek:

Az adótétel számítása szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak számít."