1992. évi XXIV. törvény

a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról[1]

Az Országgyűlés a tulajdonviszonyok biztonságának megteremtése érdekében - a jogállamiság elvétől vezérelve, a társadalom igazságérzetét és teherbíró képességét egyaránt figyelembe véve - az 1991. évi XXV. törvény 1. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslása céljából a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény alapján részleges kárpótlás (a továbbiakban: kárpótlás) illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdona az állam által az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott sérelmek kárpótlására az 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A törvény hatálya Magyarországnak a Párizsi Békeszerződés által meghatározott határai között elszenvedett tulajdoni sérelmekre terjed ki.

(2) Nem illeti meg kárpótlás azt, akit háborús vagy népellenes bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek és a tulajdoni sérelemre ezzel összefüggésben került sor.

(3) Nem jár kárpótlás annak, akinek tulajdoni sérelmét az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazásával, illetőleg más jogcímen orvosolták.

3. § Az egyes vagyontárgyak kötelező letétbe helyezését, illetve zár alá vételét előíró - a Kpt. 1. számú mellékletének 6. pontjában és az e törvény 2. számú mellékletének 2., 4. és 6. pontjában megjelölt - jogszabályok alkalmazásával okozott kár mértékét a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.

4. § Ha a kárpótlásra jogosultat mind a Kpt., mind pedig e törvény alapján kárpótlás illeti meg, annak mértékét úgy kell megállapítani, mintha összes kárpótlási igényét ugyanazon törvény alapján érvényesítette volna.

5. § Az e törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegy kamatát - a kibocsátás időpontjától függetlenül - a Kpt. hatálybalépésének napjától kell számítani.

6. §[2] A kárpótlás iránti kérelmet a jogosult e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül nyújthatja be az illetékes kárpótlási hatósághoz.

7. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A Kpt. 1. és 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint egészül ki. Az e mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazásával okozott tulajdoni sérelmek kárpótlása iránti igények benyújtására a 6. § rendelkezése az irányadó.

(3)[3]

(4) Felhatalmazást kap a Kormány az eljárási szabályok megállapítására.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1992. évi XXIV. törvényhez

1.7590/1945. ME. r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elveszett üzlethelyiségek, berendezési (felszerelési) tárgyak, valamint áru- és anyagkészletek visszabocsátásáról

2. 3630/1945. ME. r. a zsidótörvények alapján megvont italmérési engedélyek visszajuttatásával kapcsolatban az üzleti berendezés (felszerelés) átvétele és a beruházások (helyreállítások) értékének megfizetése

3. 10.480/1945. ME. r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett személyjogú gyógyszertári jogosítványok rendezése

4. 300/1946. ME. r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett ingóságok rendezése tárgyában

5. 12.530/1946. ME. r. az államkincstár javára bejegyzett tulajdonjognak egyes ingatlanokról törlése tárgyában

6. 6400/1947. ME. r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett gazdasági felszerelésekről

7. 5280/1947. ME. r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elvesztett hűtőházak és baromfifeldolgozó telepek visszabocsátásának korlátozása tárgyában

8. 13.160/1947. Korm. r. a zsidók elhagyott javainak kezelése tárgyában [4. § (2) bek.]

2. számú melléklet az 1992. évi XXIV. törvényhez

1. 147/1950. (V. 24.) MT r.-tel módosított és kiegészített 5410/1945. ME. r. az iparügyi miniszternek üzemi felszerelési tárgyak és anyagkészletek igénybevételére szóló felhatalmazása tárgyában

2. 8400/1946. ME. r. a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozása tárgyában

3. 1948: XXVIII. tc. az elhagyott javak kérdésének rendezéséről

4. 326.400/1949. (XII. 30.) PM r. az ipari és kereskedelmi tevékenység körébe tartozó arany- és platinakészletek letétbe helyezése tárgyában

5. 113/1950. (IV. 18.) MT r.-tel kiegészített és módosított 4247/1949. (IX. 22.) MT r. az egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában

6. 1954. évi 13. tvr. a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. tvr. kiegészítéséről és módosításáról [9. § (1) bek.]

7. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 674. § (2) bekezdése, amennyiben a visszautasítás következményeképpen az állam örökölt

8. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 8. §-ának (1) és (2) bekezdése

9. Az 1976. évi 35. tvr. az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. módosításáról (13. §)

3. számú melléklet az 1992. évi XXIV. törvényhez

I.

A kötelező letétbe helyezéssel okozott kár mértékének meghatározása során alkalmazandó átalányértékek:

a) Az aranytárgyak értéke finomságtól függően:

b) A platinatárgyak értéke 300 Ft/gr.

c) Ha a letétbe helyezett aranytárgy finomsága nem állapitható meg, a 16 karátos értéket kell figyelembe venni.

d) Ha a letétbe helyezett arany- (platina-) tárgy súlya nem állapítható meg, az alábbi átlagsúlyokat kell figyelembe venni.

e) a brill (csiszolt gyémánt) kövek értéke súlytól függően:

1 karát 80 000 Ft/kő

f) Ha a letétbe helyezett brill (csiszolt gyémánt) kövek súlya nem állapítható meg, 0,25 karát értéket kell figyelembe venni.

II.

Az 1954. évi 13 tvr. 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján állami tulajdonba került vagyontárgyak esetében a kár mértékének az 1954. évi forgalmi érték hatszorosát kell tekinteni.