36/1995. (XI. 9.) FM rendelet

az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet módosításáról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 51. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott, többször módosított 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a 18. §-át követően az alábbi 18/A. és 18/B. §-okkal egészül ki:

"18/A. § Az erdőfelügyelőség köteles az erdősítés állapotát - az erdősítés befejezését követő ötödik évben - felülvizsgálni. Az erdősítés állapotára tekintettel azonban az erdőfelügyelőség az előírt határidőtől eltérően is végezhet felülvizsgálatot.

18/B. § Az erdőfelügyelőség az éves fakitermelési terv engedélyezésekor, vagy az engedély alapján megkezdett, illetve végzett fakitermelés végrehajtásának folyamatában fakitermelési tilalmat rendelhet el, ha

a) a felújítás feltételei nem biztosítottak;

b) a felújítási kötelezettség alá vont terület indokolatlanul nő; vagy

c) az erdőtervben előírt fafaj és minőségi osztály arányoktól eltér a fakitermelési terv."

2. §

A Vhr. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdésben foglalt éves terv engedélyezésére való benyújtásával egyidejűleg az éves tervvel összhangban - a külön jogszabály szerinti támogatások elszámolására - a 2-4. számú melléklet szerint költségvetést kell benyújtani az erdőfelügyelőséghez. Az éves terv évközi megváltoztatására irányuló kérelemhez az erdőfelügyelőség jóváhagyása szükséges, melyhez az erdőgazdálkodó köteles módosító költségvetést is mellékelni. Természetvédelmi rendeltetésű erdőben az (1) bekezdésben foglalt engedély kiadásához az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges."

3. §

A Vhr. a következő új 47-52. §-okkal egészül ki, a jelenlegi 47. §-ának számozása pedig 53. §-ra módosul:

"47. § (1) Ha az EVT 42. §-a szerint elszámolható erdőfenntartási járulék összege meghaladja a költségvetés alapján jóváhagyott támogatás összegét, az erdőfelügyelőség határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a különbözet összegének a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapba (a továbbiakban: Alap) való befizetésére. Előlegként a különbözet összegének 75%-át három egyenlő részletben - április 30-ig, július 31-ig és október 31-ig - kell befizetni.

(2) Ha az erdőfenntartási járulék összege nem fedezi az erdőfelügyelőség által jóváhagyott támogatás összegét, az erdőgazdálkodó a különbözet mértékéig vissza nem térítendő támogatást igényelhet az Alapból. Az erdőfelügyelőség rendelkezik arról, hogy a támogatás összegének 50%-a a tárgyév május 15-ig, a további 30%-a pedig a tárgyév október 15-ig kerüljön átutalásra a jogosult részére.

(3) Az erdőgazdálkodó köteles - a tárgyévet követő év február 28-ig - az éves költségvetési elszámolását jóváhagyásra az erdőfelügyelőséghez megküldeni. Az éves elszámolás egyenlegétől függően az erdőfelügyelőség rendelkezik a támogatás végösszegének az Alapból való kiegyenlítéséről, vagy az erdőgazdálkodónak az Alapba való befizetési kötelezettsége elrendeléséről.

48. § Az EVT 43. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint engedély nélküli fakitermelésnek minősül az erdőfelügyelőség által jóváhagyott fakitermelési terv nélkül vagy attól eltérően - az erdőgazdálkodó tudomásával vagy az erdőgazdálkodónak felróható módon - végzett fakitermelés.

49. § Ha az erdőgazdálkodó az EVT 43. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az állomány szerkezetét, illetve egészségi állapotát károsan befolyásoló módon és formában hajtja végre, akkor egyszeri alkalommal - vagy a beavatkozás elmulasztásával károsít - a munkák elvégzéséig évente az EVT 43. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírsággal sújtható.

50. § (1) Az EVT 43. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felújítási határidő túllépésének minősítését az erdőfelügyelőség az erdőfelújítási és erdőnevelési munkák mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján - az erdőművelési munkák évenkénti műszaki átvétele során - végzi.

(2) A műszaki átvétel eredményétől függően az EVT 43. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt bírságot az alábbiak szerint kell évente számításba venni:

a) ha a fakitermelés befejezése évétől számított második év szeptember hó 30. napjáig a vágásterület erdősítését nem végezték el, a bírság kiszabásának alapja a vágásterület nagysága;

b) azokban az erdősítésekben, amelyekben az erdősítés első kivitelezése után az eredményesség gyorsan növő állományokban két év alatt, a lassan növő állományokban három év alatt a 60%-ot nem éri el, a bírság kiszabásának alapja az eredménytelenül erdősített terület nagysága (a továbbiakban: kötelezettség alá vont terület);

c) ha a fokozatos felújítással kezelt erdőrészleteknél az idős állomány záródása 30% alatti és a terület erdősültsége nem éri el a 70%-ot, továbbá, ha az idős állomány végvágását követően a kocsánytalan tölgyes és bükkös erdősítést a nyolcadik évben és minden egyéb célállományú erdősítést a hatodik évben nem nyilvánítottak befejezetté, a bírság kiszabásának alapja a felújítás alatt álló terület nagysága;

d) ha a tarvágás elvégzésétől számítva a tölgyes és bükkös célállományú mesterséges erdősítések tíz év, az akác, a nyár és az egyéb lágy lombos fafajok hat év, a többi fafajú erdősítés nyolc év után sem ismerhető el műszakilag befejezett erdősítésként, a bírság kiszabásának alapja a felújítás alatt álló terület nagysága.

51. § Az EVT 43. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt bírságot a 18/A. § szerinti felülvizsgálat eredményétől függően az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) ha az erdőfelújítás befejezését követő ötödik évi felülvizsgálat során az erdőgazdálkodó hibájából az erdősítést befejezetlen állományba kellett visszasorolni, illetve helyre nem hozható minőségromlás miatt ismételten erdősíteni kell, az újabb befejezésig évente a bírság kiszabásának alapja a visszaminősített, illetve eredménytelenül erdősült erdőrészlet nagysága;

b) ha az ötödik évi felülvizsgálat során az erdőgazdálkodó hibájából nem az eredetileg jóváhagyott, de befejezett minősítésű más fafajú állomány található, az egyszeri alkalommal meghatározott bírság kiszabásának alapja a megváltozott állományú erdőrészlet nagysága.

52. § (1) Az erdőfelügyelőség határozatával elrendelt Alapot illető befizetési kötelezettségeket az illetékes erdőfelügyelőség számlájára kell teljesíteni. Az erdőfelügyelőség a befizetések összegét pedig havonta köteles az Alap Magyar Nemzeti Banknál vezetett 232-90185-1001 számú számlájára átutalni.

(2) Az erdőfelügyelőség által megállapított támogatások kifizetéséhez szükséges összeget az erdőfelügyelőségnek - kérelmére - a minisztérium utalja át az Alapból."

4. §

(1) A Vhr. kiegészül e rendelet 1-3. számú mellékleteként kiadott 2-4. számú mellékletekkel, egyidejűleg a jelenlegi melléklete Erdészeti szakképzettségek címre és 1. számú melléklet megjelölésre változik.

(2) Az erdőfelügyelőség által nyilvántartásba vett közhasznú arborétumok, élőfa- és cserjegyűjtemények, botanikus kertek fenntartási munkáinak költségeit, üdülő- és parkerdők közjóléti, műszaki létesítményei és berendezései fenntartásának és üzemeltetésének költségeit a minisztérium költségvetésében meghatározott keret terhére, ráfordításos alapon lehet elszámolni.

5. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azonban a 2-3. §-okban az Alappal való elszámolás módjával kapcsolatos rendelkezéseket első alkalommal az 1995. évi munkák esetén kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az erdők fenntartásának és bővítésének pénzügyi rendjéről szóló 16/1985. (XII. 28.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet, valamint az azt módosító 17/1987. (XII. 31.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet, a 2/1990. (I. 23.) MÉM-PM együttes rendelet, a 14/1991. (VI. 29.) FM-PM együttes rendelet és a 25/1992. (XII. 29.) FM-PM együttes rendelet.

Dr. Lakos László s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelethez

2. számú melléklet a 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelethez

Az erdőművelési munkák ügyvitele, értékelése és pénzügyi elszámolása

A) AZ ERDŐMŰVELÉS ÜGYVITELE

Az erdőművelési munkák ügyvitele két részből, erdősítési terv és nyilvántartásból (állapotleírásból), valamint az éves erdőművelési munkák tervezéséből és műszaki átvételének rendjéből áll.

I. Erdősítési kötelezettség

1. Erdőfelújítás

Az erdőrészletben erdőfelújítási kötelezettség (erdősítési kötelezettség alá vont terület) akkor keletkezik, amikor az állományban az első véghasználatot végzik:

a) távlati erdőfelújítási kötelezettségként a fokozatos felújító vágás megkezdésekor az erdőrészlet teljes területét kell előírni;

b) az erdőfelújítási kötelezettség tarvágás esetén az erdőrészlet tarra vágott területe, fokozatos felújító vágásnál a kitermelt fatömeggel arányos területnek és az eredeti záródáshiány kitermelt fatömegarányos részének összege. Ha fokozatos felújító vágásban az idős állomány záródása az erdőrészletben 30% alá csökken, akkor az egész erdőrészlet területét kötelezettség alá kell vonni.

2. Állománykiegészítő alátelepítés

Az erdőtervekben előírt állománykiegészítő alátelepítésből évente az időszakra esedékes arányos területhányadot kötelezettségként elő kell írni.

II. Az erdőtervi adatok bejegyzése és nyilvántartása

1. Az állapotrögzítésre vonatkozó adatokat az erdőterv készítésével egyidejűleg az erdőterv készítője jegyzi fel. A lejárt erdőtervvel rendelkező, valamint az erdőterv nélküli erdőkre és az erdősítések céljából újonnan átvett területekre az erdőtervi bejegyzést az új erdőterv elkészítéséig az illetékes erdőfelügyelőség végzi.

2. Az erdősítési feladatok előírása

Az erdősítési feladatokat az erdőterv készítésével egyidejűleg az erdőterv készítője állapítja meg az erdőterv érvényességi időtartamára a következők szerint:

a) Amennyiben az erdőterv a szükséges adatokat nem tartalmazza, a termőhely és célállomány megállapítására részletes termőhelyfeltárást kell végezni. A célállományt az erdőtervezési útmutatóban foglaltak alapján kell megválasztani. Kivételt képeznek a különleges rendeltetésű állományok, amelyek fafaját az elsődleges rendeltetésnek megfelelően kell megválasztani. Azokban a tölgyes, cseres és bükkös erdőrészletekben, amelyek természetes úton magról eredményesen felújíthatók, a fafajcserét akkor sem szükséges előírni, ha az az útmutató alapján indokolt lenne.

b) A 4. számú melléklet szerint kivitelezési tervdokumentációt azokról az erdősítési feladatokról kell készíteni, amelyekre nincs erdőtervi előírás, vagy a meglévő erdőtervi előírásoktól eltérően tervezik végrehajtani. A felsőfokú erdészeti képesítésű szakembert alkalmazó erdőgazdálkodó a tervdokumentációt maga is elkészítheti. Ha nincs ilyen szakembere, akkor ezzel felsőfokú erdészeti képesítésű szakértőt vagy ilyen képesítésű szakemberrel rendelkező erdőgazdálkodót vagy intézményt bízhat meg. Erdőtervtől eltérő fafajú erdőfelújítást az erdősítési tervben jóváhagyott fafajtól eltérően az erdőfelügyelőség csak az erdősítés megkezdése előtt kivételesen engedélyezhet. Az erdőtervtől engedély nélkül eltérő fafajjal történő felújítás termelési értékét nem lehet elszámolni.

3. Az erdősítési feladatok nyilvántartása

a) A nyilvántartás egyik példányát az erdősítő, másikat az erdőfelügyelőség vezeti az erdőtervben. Ebben évenként egy-egy elkülönített sorban kell feljegyezni a tenyészeti évben végzett munkát a műszaki átvételek alapján megállapított eredményességet.

b) A nyilvántartásokat minden tenyészeti év végén szeptember 30-i fordulónappal kell lezárni.

c) Új erdőterv készítésekor az erdősítő köteles az erdőterv készítőjével a befejezetlen és az erdőtervezés évében befejezésre előírt erdősítéseket részletesen egyeztetni. Az erdőtervezésből eredő területi változásokat községhatáronként ki kell mutatni. Az indokolt változások elfogadásáról az erdőfelügyelőség dönt.

d) Az év közben más célra történt igénybevételből vagy területátrendezésből eredő változásokat a nyilvántartáson át kell vezetni.

III. Az éves erdőművelési munkák tervezése és műszaki átvétel rendje

1. Az erdőgazdálkodónak éves erdősítési és erdőfenntartási munkáiról részletes tervet kell készíteni, amelyet az erdőfelügyelőség hagy jóvá. A terv jóváhagyásakor az erdőfelügyelőség engedélyt adhat az erdőtervi előírásoktól való eltérésre a választható célállományok keretein belül. Ehhez alapul szolgál az erdőterv, illetve a kiviteli terv és az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve. A részletes tervekről összesítőt kell készíteni.

2. Az erdősítési kötelezettség alá vont erdőrészletek műszaki készültségi fokát az erdőfelügyelőség a műszaki átvétel során hatósági ellenőrzés keretében, helyszíni bejárással bírálja el. Az erre vonatkozó megállapításokat az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyvében (E-lap) rögzíti.

A műszaki átvételt a tenyészeti év végével befejezettnek minősülő (befejezett) erdősítésekre, a tenyészeti év végén befejezetlennek minősülő (befejezetlen) erdősítésekre, és a még nem erdősített, de kötelezettség alá vont üres vágásterületekre kell elvégezni.

A műszaki átvételre az erdőgazdálkodót meg kell hívni, melynek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az erdőgazdálkodó távolmaradása nem akadályozza az átvétel érvényességét.

Az erdőgazdálkodó kötelessége gondoskodni arról, hogy a műszaki átvételekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak.

A műszaki átvételek előkészítése során az erdőgazdálkodó - az erdőfelügyelőséggel történt egyeztetés, illetve tájékoztatás alapján - bejegyzi az erdőtervi nyilvántartásba a tavaszi erdősítési idény befejeztével a tenyészeti idő folyamán végzett erdősítéseket, valamint a fakitermelésből eredő kötelezettséget.

Ezt követően az erdőfelügyelőség július 15-ig elkészíti a befejezett és a befejezetlen erdősítések műszaki átvételének ütemtervét.

A műszaki átvétel befejezésének határideje szeptember 30.

3. A befejezett erdősítések műszaki átvétele

a) Befejezettnek kell tekinteni az erdősítést, ha

aa) a tervezett célállományú és elegy fafajait előírt arányban és megfelelő minőségben tartalmazza,

ab) pótlásra már nem szorul,

ac) az utolsó pótlás után legalább két tenyészeti időszak eltelt, illetve az átvétel évével szeptember 30-ig eltelik,

ad) a meglévő csemeteszám elegendő a záródáshoz, azaz az első nevelővágás utáni állomány az egyes célállományokra vonatkozó "Fatermesztési Műszaki Irányelvek IV. Erdőnevelés" című MÉM-kiadványban (1984.) levő erdőnevelési modelltábláknak megfelelően kialakítható,

ae) nyár, valamint az egyéb lágylomb és akác erdősítéseket az első kiviteltől számított három, a kocsánytalan tölgy és bükk erdősítéseket öt, a többi fafajú erdősítéseket négy tenyészeti év eltelte előtt befejezettként nem lehet elszámolni.

A fokozatos felújító vágásos eljárással (természetes felújítás, alátelepítés) végzett erdőfelújítás befejezettnek tekinthető, ha a végvágás, illetve a végvágást követő esetleges mesterséges pótlás óta két tenyészeti időszak eltelt, s az erdősítés a fafajösszetételre vonatkozó előírásoknak megfelel.

b) Nem lehet befejezettként átvenni az erdősítést, ha az előbbieknek nem felel meg, ha a főfafaj nincs jelen megfelelő mértékben és eloszlásban, vagy az ápolás elhanyagolása, illetve az erdősítés egészségi állapota veszélyezteti az állomány további fejlődését. A termőhelyi adottságoknak nem megfelelő célállományú erdősítést eredménytelenné kell nyilvánítani, és megismétlésre kell előírni. Ilyen esetben az erdősítés értékkel nem számolható el. Meg nem engedett célállományú vagy nem megfelelő módszerrel sarjaztatott erdősítést befejezettként nem lehet átvenni.

c) Befejezettként általában csak teljes erdőrészletet lehet átvenni. Az erdőrészlet egy része csak az erdőfelügyelőség mérlegelésével vehető át befejezettként, de sem az átvett, sem a visszamaradó rész nem lehet két hektárnál kisebb. Fokozatos felújítás alatt álló erdőrészlet esetében a befejezettként átvehető állományrész több darabból állhat. Az átvett, illetve a továbbra is felújítás alatt álló erdőrészletről térképvázlatot kell készíteni.

d) Az erdőrészletnek különleges cél (pl. állandó rakodó, vadlegelő) vagy egyéb különleges ok miatt be nem erdősíthető részét az erdősített területből le kell vonni. Ha a talajhiba miatt vagy a tuskó, illetve vágástéri hulladék tárolása folytán be nem erdősült területfolt egyenként a 0,5 ha-t, összesen a terület 20%-át meghaladja, az üres területet érték nélkül kell átvenni.

e) Ha az erdőrészlet egyes részei az előbbiekben felsorolt okokon kívül egyéb okból nem erdősültek be, azokat befejezettként átvenni nem szabad.

f) Fatermesztés szempontjából az ökonómiai osztályozás során gazdaságtalannak minősített erdősítések befejezettségi feltételei:

fa) a felújítással létrehozott állomány nem lehet kevésbé értékes a letermelt állománynál, illetve a terület fedettsége legalább 50%,

fb) a fás növényzet az egész területen egyenletesen oszlik el.

E feltételek megléte esetén területcsökkentést nem kell alkalmazni.

4. Befejezetlen erdősítések műszaki átvétele

a) A befejezetlen erdősítések műszaki átvételénél a feladat az erdőrészlet erdősítési kötelezettség alá vont területe sikeresen erdősült részének (eredményes terület) megállapítása. Az eredményes területet helyszíni bejárással, 10%-os pontossággal kell megállapítani.

A befejezetlen erdősítések kategóriái:

aa) állomány alatti erdősítés és újulat,

ab) egyéves erdősítések,

ac) többéves erdősítések.

b) Állomány alattinak minősül valamennyi mesterséges alátelepítés és mageredetű természetes újulat a végvágás megtörténtéig. Ha az erdőrészletből öt hektáron vagy ennél nagyobb területen a végvágás megtörtént, e területrész már nem minősül állomány alattinak.

c) Egyéves erdősítésnek minősül - az állomány alattiakat kivéve - valamennyi mesterséges első kivitel. Szintén egyévesnek kell minősíteni az erdősítést, ha pótlásként teljes ismétlést kellett végrehajtani.

d) Többéves erdősítésnek minősül - az állomány alattiakat kivéve - minden befejezetlen mesterséges erdősítés, ha az első kivitel megkezdésétől két vagy több tenyészeti időszak eltelt, fokozatos felújító vágásos erdőrészletek esetében pedig a műszaki átvétel időpontját megelőzően a végvágás megtörtént.

e) Eredményes területtel a befejezetlen erdősítést csak akkor szabad átvenni, ha a szakszerű folytatáshoz a feltételek biztosítottak. Helytelen célállomány megválasztás esetén az erdősítést eredménytelenné kell nyilvánítani és az erdősítés megismétlését az erdőfelügyelőség előírhatja. Ilyen esetben az erdősítés értékkel nem számolható el.

Értékkel csak származási igazolvánnyal ellátott, az erdőrészletre tételesen elszámolt szaporítóanyaggal végzett erdősítést lehet elszámolni.

5. A műszaki átvétel megállapításainak jegyzőkönyvbe foglalása

a) A műszaki átvételek megállapításait a helyszínen jegyzőkönyvbe kell foglalni. Erre a célra az "Erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve" (E-lap) szolgál. A műszaki átvétel adatait erdőrészletenként külön lapon kell rögzíteni.

b) A műszaki átvételek alkalmával a jegyzőkönyv "Megjegyzések" rovatába fel kell jegyezni véghasználat után az első kivitel fafajait, az átvételnél tapasztalt esetleges hiányosságokat és az erdősítés folytatásával kapcsolatos intézkedéseket.

c) Az átvétel során meg kell állapítani az erdősítésben a műszaki átvétel évében keletkezett kárt.

B) AZ ERDŐMŰVELÉSI MUNKÁK ÉRTÉKELÉSE ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSA

1. Az erdőfelújítás és az erdőnevelés támogatását az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1995. évi XXI. törvénnyel módosított 1992. évi LXXXIII. törvény 2. számú mellékletében foglalt normatív támogatási mértékek, illetve a tényleges ráfordítások alapján kell meghatározni.

Az erdősítési támogatások, illetve az erdőfenntartási járulék kiszámításakor az EVT mellékletében foglaltak szerinti egyes fafajcsoportot a következők szerint kell figyelembe venni:

a) tölgy: a kocsányos-kocsánytalan tölgy, szelídgesztenye, további az erdőfelügyelőség engedélye alapján a jó növekedésű magyar- és magaskőris,

b) akác: a lepényfa (gledicsia),

c) a többi kemény lombos fafaj: a cser (az erdőfenntartási járulék számítása kivételével), hegyi juhar, korai juhar, hegyi-mezei szil, magaskőris, fekete dió, nagylevelű, kislevelű ezüsthárs, gyertyán és ezüstfa,

d) egyéb lágy lombos fafaj: valamennyi nyár és fűzféle, valamint a mézgás éger és nyír,

e) fenyő: valamennyi fenyő fafajú erdősítés.

2. Az elszámolás szempontjából egy erdőrészletet legfeljebb két részre lehet bontani. Ha az erdősítési tervben előírt főfafaj elegyaránya eléri vagy meghaladja a 70%-ot, a teljes erdőrészletet a legnagyobb elegyaránnyal képviselt fafaj támogatásával kell elszámolni. Ha az elegyfafajok aránya meghaladja a 30%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot, a területhányadot a legnagyobb aránnyal jelenlevő elegyfafaj, a fennmaradó részt a legnagyobb elegyaránnyal képviselt főfafaj támogatásával kell elszámolni. Csak az a főfafajú csemete vehető számításba, amelynek vezérhajtása a mellékfafajok fölé nyúlik, és a további fejlődésének nincs akadálya.

Az elegyfafajokat csak akkor szabad elszámolni, ha arányuk nem haladja meg az 50%-os mértéket és a főfafaj fejlődését nem veszélyeztetik.

I. Normatív támogatással elszámolásra kerülő munkák

1. Az erdősítések támogatásának megállapítása és elszámolása

a) Az erdősítések támogatásának megállapítása a műszaki átvétel adatai alapján történik.

b) Az év közben más gazdálkodónak átadott, illetve átvett területeket a műszaki készültségüknek megfelelően kell elszámolni.

c) Ugyancsak műszaki készültségüknek megfelelően kerülnek elszámolásra az ökonómiai osztályozás folytán a kötelezettségből törölt erdőrészletek is, évközi változás címén.

d) Állomány alatti újulatot eredményes területtel akkor lehet elszámolni, ha az állomány záródása bükkösökben a 70%-ot, egyéb állományokban a 60%-ot nem haladja meg, valamint az erdőrészlet területén a felújítás sikeres folytatásához a feltételek biztosítottak.

2. Befejezett erdősítések ápolási munkáinak elszámolása

Befejezett erdősítésekben végzett ápolás támogatását az erdőfelügyelőség elbírálása és igazolása alapján az erdősítés befejezését követően legfeljebb öt éven át, illetve az első tisztításig lehet elszámolni.

Tághálózatú nyárasokban (növőtér törzsenként 9 m2 vagy annál nagyobb) 10 éves korig lehet talajápolást elszámolni.

3. Tisztítási munkák elszámolása

a) A tisztítási felső korhatárokat a "Fatermesztési Műszaki Irányelvek IV. Erdőnevelés" című kiadványban szereplő erdőnevelési modellek alapján kell meghatározni; a tisztítások szakmai elbírálása is ezek alapján történik.

b) Az erdőnevelési modellekben nem szereplő állományokat a következők szerint kell besorolni:

ba) a kemény lombos állományokat a kocsánytalan tölgyes,

bb) a nemesnyárakat az olasz nyáras,

bc) a fenyőket az erdei fenyves erdőnevelési modellje alapján kell elbírálni.

c) Befejezetlen erdősítésekben és a befejezett erdősítés ápolásával egy időben tisztítást nem lehet elszámolni. Sablonos tisztításoknál a támogatást csak akkor lehet elszámolni, ha a megmaradó sorokban a szükséges törzsszámcsökkentést is elvégezték.

d) Tághálózatú nyárasokban, ahol a növőtér törzsenként a 9 m2-t meghaladja, tisztítást nem lehet elszámolni.

II. A ráfordítások alapján végzett erdőművelési munkák elszámolása

A ráfordítások alapján végzett erdőművelési munkákról címenként részletes költségvetést kell készíteni.

Ráfordításos alapon - az illetékes hatóság által elrendelt erdővédelmi munkák kivételével csak az erdőfelügyelőség által előzetesen jóváhagyott munka és költség számolható el. A munka szakszerű elvégzését az erdőfelügyelőség igazolja.

III. A befejezett erdősítések utólagos felülvizsgálata

1. A befejezettként átvett erdősítések erdőfelügyelőségi felülvizsgálata során meg kell állapítani, hogy a befejezett erdősítésekben nem következett-e be olyan károsodás, amely miatt az állomány további fenntartása, illetve nevelővágással történő helyrehozatala nem lehetséges, vagy amely miatt a befejezéskor megállapított célállományhoz képest az állomány összetétele kedvezőtlenül megváltozott.

A felülvizsgálatkor meg kell állapítani a keletkezett kár okát, amennyiben a kár a gazdálkodó hibájából következett be, az erdőfelügyelőség az EVT alapján eljárást kezdeményez.

2. Az Alapba történő befizetési kötelezettség megállapításánál az ápolás és az erdővédelmi munkák elmulasztása mellett a vadkárt is figyelembe kell venni, ha az erdőgazdálkodó hibájából következett be.

3. A felülvizsgálatkor azt is meg kell állapítani, hogy az erdősítés befejezésekor elszámolt célállomány eléréséhez a főfafaj (fafajok) megvan-e a szükséges mértékben.

IV. Az erdőművelési munkák pénzügyi elszámolása

1. Az éves erdőművelési tervek alapján költségvetést kell készíteni:

a) az erdőfenntartási forrásból végzett munkákról

aa) az erdőfelújítási és erdőfenntartási munkákról (K-1),

ab) az erdőfenntartási forrásból elszámolható erdőfelújítást pótló erdőtelepítési munkákról (K-1-1),

b) a minisztérium költségvetéséből megvalósuló munkákról (K-3).

A jogcímenként összeállított költségvetést a minisztérium által kiadott nyomtatványon 5 példányban kell elkészíteni és minden év november 15. napjáig az erdőfelügyelőségnek megküldeni.

A költségvetést az erdőfelügyelőség hagyja jóvá.

Ráfordításos alapon csak az erdőfelügyelőség által felülvizsgált részletes költségvetések alapján engedélyezett összegeket lehet a költségvetésbe beállítani és elszámolni. A részletes költségvetés az erdőművelési költségvetés mellékletét képezi, és azokba minden ellenőrzésre jogosult betekinthet.

2. Az elszámolás a műszaki átvételek eredményének figyelembevételével az előírt elszámolási nyomtatványon történik. Az elszámoláshoz az erdőgazdálkodónak csatolni kell a folyamatban lévő többéves erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyveit. Az elszámolás érvényességéhez az erdőfelügyelőség igazolja, hogy az elszámolásban szerepeltetett adatok megegyeznek a műszaki átvételek záró adataival, valamint azt, hogy a ráfordításos alapon elszámolt munkákat a jóváhagyott kereten belül szakszerűen végrehajtották.

2. számú melléklet a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelethez

3. számú melléklet a 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelethez

3. számú melléklet a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelethez

4. számú melléklet a 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelethez