1997. évi X. törvény

a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról[1]

A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjának értelmében a faji, vallási vonatkozású diszkriminatív törvények vagy más, fasiszta rendszabályok által érintettek magyarországi szervezetei számára kell visszajuttatni a személyektől elvett azt a vagyont, amelyért örökös nem jelentkezett, és a szervezetek az érintett közösségek, illetőleg életben maradt tagjai támogatására kell hogy e vagyont fordítsák.

A Békeszerződés végrehajtása az Országgyűlés 89/1996. (X. 30.) OGY határozata alapján a Kormány által létrehozott közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) keretében történik, amelynek egyik eleme a túlélő, rászorult idősek részére életjáradék juttatása. Ennek jogi feltételei megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 89/1996. (X. 30.) OGY határozatban foglalt célra 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet felhasználjon.

(2)[2] A kárpótlási jegyet az (1) bekezdésben meghatározott címletértékre egy példányban kiállítva, zárt sorozatjellel ellátva a kárpótlási hatóság bocsátja ki, amelyen fel kell tüntetni, hogy az csak e törvény szerinti életjáradékra átváltva használható fel. A kárpótlási jegy címletét illetően az 1991. évi XXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének g) pontját nem kell alkalmazni.

(3)[3] Az (1) bekezdésben meghatározott címletértékű kárpótlási jegyet a teljes összegű átváltásig a kárpótlási hatóság őrzi, elszámolására, bevonására és megsemmisítésére, a többször módosított 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/B. és 13/C. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

2. §[4] (1) Az 1. § (1) bekezdésében írt kárpótlási jegy, illetve a helyébe lépő keret, amelynek fedezeti értéke 250 millió forint, annak az állandó jelleggel (életvitelszerűen) Magyarországon élő, magyar állampolgárnak javára váltható át életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthető.

(2)[5] E törvény alapján életjáradékot az kaphat, aki 1997. január 1. napjával, illetve az ezt követő években a 60. életévét betöltötte, vagy munkaképességét - bizonyíthatóan az üldöztetésből eredően - legalább 67%-ban elveszítette, valamint az arra irányuló igényét legkésőbb 2015. december 15-éig a közalapítványnál előterjesztette. Az életjáradék összegét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény melléklete alapján az igénybejelentéskor betöltött életkor figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A kárpótlási jegy életjáradékként e törvény szerint történő felhasználása során az Étv. 2. §-ának (1) bekezdését, 8. §-ának (1) és (3) bekezdését, továbbá a 10. §-át kell alkalmazni.

(4) E törvény szerinti életjáradék emeléséről az éves költségvetési törvény keretében kell dönteni.

(5)[6] Az életjáradék megállapítására az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kárpótlási jegy összege terhére, továbbá az (1) bekezdésben e célra megállapított keret mértékéig a közalapítvány - erre feljogosított szerve útján - jogosult. A közalapítvány szabályzatában az életjáradékban részesítést meghatározott feltételekhez kötheti, továbbá a járadék igénylésének és juttatásának eljárási rendjét szabályozza.

(6) Az (1) bekezdés szerinti jogosultat - a közalapítvány döntését követő hónap 1. napjától - havonta, forintban fizetendő, élete végéig megillető életjáradékban kell részesíteni.

3. § (1)[7] A közalapítvány az életjáradékot megállapító döntésében azonos elvek szerint rendelkezik az életjáradék induló összegéről és az annak megfelelően átváltott kárpótlási jegy címletértékéről, illetőleg a 2. § (1) bekezdésében írt keretből való felhasználás mértékéről.

(2)[8] Az (1) bekezdés szerinti döntést meg kell küldeni a jogosultnak, a nyugdíjfolyósító szervnek és a kárpótlási hatóságnak.

(3)[9] A közalapítvány által megállapított életjáradékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(4)[10] Az életjáradék folyósításának módjáról, eljárási rendjéről a központi nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt a közalapítvánnyal.

(5)[11] Az életjáradék fizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetésben évente tervezni kell, és azt a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére havonta a kincstárral kötött külön megállapodás szerint át kell utalni. Az életjáradék folyósításának költségeit a központi költségvetés biztosítja.

(6)[12] A központi nyugdíjbiztosítási szerv a kincstár által e törvényben meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összeget elkülönítetten kezeli és tartja nyilván, azt egyéb célokra nem használhatja fel.

3/A. §[13] A Kormány a közalapítvány kuratóriumába és felügyelő bizottságába a Kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőt is kijelölhet. A kuratóriumba, illetve a felügyelő bizottságba kijelölt állami vezető e tevékenységéért díjazásban nem részesülhet.

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat keltét követően kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3200/1947. ME rendelet, valamint az 1946. évi XXV. törvény 2. és 3. §-a azzal, hogy e törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó, azt a hagyatékot (vagyontárgyat), amelyet a magyar állam - örökös vagy igénybejelentés hiányában - e törvény hatálybalépését követően szerez meg, külön törvény rendelkezései szerint kell a közalapítványnak átadni.

(3) A (2) bekezdésben említett jogszabályok alapján létrejött Országos Zsidó Helyreállítási Alap jogutód nélkül szűnik meg, meglévő vagyonát a közalapítványnak kell átadni. Levéltári őrzésre még át nem adott iratanyagát a Magyar Országos Levéltár őrzésébe kell adni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke