17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet

egyes miniszteri rendeletek módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50. §-ában, 60. §-ában, 64. §-ának (4) bekezdésében és 88. §-ának (2) bekezdésében - ez utóbbi tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel, valamint az érintett miniszterekkel egyetértésben -, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontjaiban, valamint x) pontjában - ez utóbbi tekintetében a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben -, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről szóló 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ának (9) bekezdésében, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában, a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: Fer.) 4. számú mellékletében az 5. pont helyébe a következő rendelkezés lép, és a melléklet kiegészül a következő 6. ponttal, ezzel egyidejűleg az eredeti 6-14. pont számozása 7-15. pontra változik:

"5. A 3. pontban előírt határértékek betartásának biztosítása érdekében a munkahelyi levegő azbeszttartalom mérését a nemzetközi gyakorlatban elfogadott referencia membrán filter módszer szerint, az MSZ-ISO 8672:1995 szabvány (Levegőminőség Munkahelyi levegőben lévő szervetlen szállórostok szám szerinti koncentrációjának meghatározása fáziskontraszt-mikroszkóppal. Membránszűrős módszer.) előírásainak megfelelően vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. Ugyanez a módszer alkalmazandó a 9. pont levegőtisztasági méréseire is, azzal a kiegészítéssel, hogy stacionárius mintavétel esetén a térfogatáram tartománya 0,5-16 l/min., továbbá a mikroszkópos kiértékelésnél 200 a leszámoló mezők száma. A mintavételezést megelőzően ki kell kérni a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik véleményét. A mintavételezés csoportosan csak azonos helyen, azonos munkát végzők esetében lehetséges. A mintavételezést, a kiértékelést és a szakvéleményezést kizárólag akkreditált laboratórium végezheti a technológia megváltoztatását követően azonnal, de legalább három havonta. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthető, ha

a) a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentős változás,

b) a megelőző két mérés során a légtér azbeszt szennyezettsége nem lépte túl az előírt határérték koncentrációk felét.

6. Amennyiben a mérést végző az 5. pontban foglalt szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi."

2. §

A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet 2. számú mellékletének I. pontja 3. alpontjának utolsó mondatában az alábbi szövegrész hatályát veszti:

" ... és az MSZ 11399-1995 szabvány előírásait"

3. §

(1) A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet (a továbbiakban: Klr.) 1. számú mellékletének II. pontjában a 2., 3. és 4. alpontok helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. A mesterséges közfürdő vize minőségének - bakteriológiai szempontból történő - biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni.

3. A mesterséges közfürdő tápvizének (pótvizének) minőségére az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. Mérgező anyagok, továbbá a szennyezésjelző kémiai komponensek szempontjából a víznek ivóvízminőségűnek kell lennie, melyre külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Szennyezésjelző kémiai komponensek felszíni vízből nyert víz és nem védett felszín alatti víz esetén a következők: KOlps, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, kénhidrogén. A többi paraméter esetén ettől el lehet térni, de az eltérés az 1. alpontban foglalt követelmények betartását és a fürdő üzemeltetését nem zavarhatja.

4. Amennyiben a közfürdő létesítője a 2., 3. alpontban foglalt hatályos nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi."

(2) A Klr. 1. számú mellékletének IV. pontjában az 1. alpont helyébe a következő rendelkezés lép, és ez a pont a következő 2-3. alponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti 2-11. alpontok számozása 4-13. alpontra változik:

"1. Mesterséges közfürdő esetén a vízbe jutó szennyező (fertőző) anyagok eltávolítása céljából a víz be- és kivezetését úgy kell hidraulikai szempontból kialakítani, hogy a medence minden pontján folyamatos és egyenletes vízmozgást eredményezzen. E követelmény teljesítésének ellenőrzése során az MSZ-10-533 számú szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni.

2. Amennyiben a közfürdő létesítője a vízhasználat ellenőrzése során az 1. alpontban foglalt nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.

3. A mesterséges fürdők medencevizeinek és a medencék töltő-, illetve pótvizeinek kémiai minőségének elbírálásánál általában a külön jogszabályban szereplő határértékek betartását kell megkövetelni. Kivételt képez a folyamatosan tisztított-fertőtlenített vizű forgatásos medencék töltő- és pótvize, melyeknél egyes komponensekre külön határértékek megállapítása szükséges [A) táblázat], valamint a töltő-ürítő vagy forgatott vizű medencék töltésére használt elismert gyógy- és ásványvizek és az egyszerű termális vizek, melyekre a B) táblázat határértékei az irányadók.

A) A vízkezeléssel és fertőtlenítéssel kapcsolatban elbírált összetevők (a visszaforgatott, tisztított vízre vonatkozó követelmények)

B)Természetes eredetű komponensek, melyeknél a bőrön át történő felszívódással (valamint a belépéssel és a víz esetleges kis mennyiségben történő lenyelésével) kapcsolatos egészségügyi kockázat elhanyagolható

"

4. §

(1) Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: Ekr.) mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.Meleg környezetben végzett munka

Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletében meghatározottak alapján, ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet

- közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 °C (EH, KEH),

- nehéz fizikai munka esetén a 27 °C (EH, KEH)

maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték műszakátlagban nem tartható be, akkor a műszakon belül megengedhető expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K) EH alapján az alábbi összefüggés szerint kell szabályozni:

Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze.

Ha az előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hővédő öltözet, hűtött hővédő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete a 38 °C-t."

(2) Az Ekr. mellékletének 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. Helyileg ható rezgés

Minden olyan munkakörben, amikor a kéz-karra ható (lokális rezgésterheléssel járó) munkaeszközök üzemeltetése során a rezgésterhelés 8 órára vonatkoztatott mértéke meghaladja a 2 m/s2 súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulást, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerint kell számítani, illetve ha az egy másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték-gyorsulás az 50 m/s2-et meghaladja, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl.

7. Egésztest rezgés

Minden olyan munkakörben végzett munka, ahol a napi 8 órára vonatkoztatva az egésztest rezgés Z irányban az 1,26 m/s2, illetve X és Y irányokban a 0,9 m/s2 egyenértéket meghaladja, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint kell számítani. A pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértéke a 10 m/s2-et nem haladhatja meg."

5. §

(1) Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: Mákr.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban az MSZ ENV 26385:1999 szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni.

(2) Amennyiben a munkaadó az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésénél az (1) bekezdés szerinti nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés követelményeinek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi."

(2) A Mákr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyen a munkavégzés jellegének akkor felel meg a világítás, ha a munkahelyek névleges megvilágítása, színhőmérséklete, színvisszaadási fokozata és káprázási fokozata a helyiség rendeltetése és az ott végzett tevékenység figyelembevételével kielégíti az MSZ 6240-4:1986 szabvány által előírt értékeket, valamint az MSZ 6240-2:1986 szabványban foglalt általános követelményeket, vagy azokat más, legalább egyenértékű megoldás szerint biztosítja.

(2) A belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megítélésénél az MSZ 6240-3:1986 szabvány előírásaiban foglaltak vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó.

(3) Amennyiben a munkahely kialakítója a megvilágítás esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szabványban foglaltaktól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés közegészségügyi követelményeinek való megfelelőség megállapítását az OTH-tól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi."

(3) A Mákr. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkahelyen a zaj szintje nem haladhatja meg az 1. számú mellékletében megadott értékeket."

(4) A Mákr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A munkahelyen a munkavállaló testére áttevődő, egész testre ható mechanikai rezgés értéke a 2. számú melléklet 2. pontja szerint mérve x (háttól mell felé) és y (jobb oldalról bal oldal felé) irányokban a 0,9 m/s2, z (lábtól fej felé) irányban az 1,26 m/s2 8 órára vonatkozó egyenértéket, illetve a 10 m/s2 pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértékét nem haladhatja meg.

(2) A munkahelyen a munkaeszköz üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a 2. számú melléklet 1. pontja szerint mért 2 m/s2 értéket, illetve a hideg, nedves munkakörnyezetben az 1,4 m/s2 értéket. Az 1 másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték gyorsulás az 50 m/s2-et, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl."

(5) A Mákr. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem biztosított a rendelet 3. számú melléklet 2. számú táblázata szerint könnyűnek minősülő fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a munkavállalót - a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében - egyéni védőeszközzel kell ellátni."

(6) A Mákr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Mesterséges légelszívás esetén az elszívott levegőt légtechnikai eljárások alkalmazásával friss, tiszta, télen előmelegített levegővel pótolni kell.

(2) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet 1. számú mellékletének 1.2. pontja szerinti szálló porok, továbbá 1.1. pontja szerinti veszélyes anyagok esetén, melyek méregerősségi osztálya a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerint nagyon mérgező, mérgező, továbbá a csak ártalmas méregkategóriába eső, de irritatív, túlérzékenységet okozó, rákkeltő, mutagén vagy reprodukció károsító hatásúak, ha a beszívott levegőt tisztítani kell, a betáplált levegő a munkahelyen megengedett határérték 10%-ánál magasabb szennyezőanyag koncentrációt nem tartalmazhat.

(3) A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 3. számú mellékletben szereplő fogalmi meghatározások használatával, mérési és értékelési szempontok szerint kell végezni. A mesterséges szellőztetésnél a huzathatás megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg:

a) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál a 0,1 m/s értéket,

b) helyváltoztatással járó könnyű fizikai munkánál a 0,2 m/s értéket,

c) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál az 1,0 m/s értéket,

d) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál az 1,5 m/s értéket."

(7) A Mákr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A 12. § (2) bekezdése szerinti szálló porok, illetve anyagok által okozott légszennyezés esetén a légtechnikai eljárással biztosított elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétét tanúsító mérési eredmények megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató megszűnése esetén az eredményeket át kell adni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének."

(8) A Mákr. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"14. § (1) Olyan zárt munkahelyen, ahol a tevékenységből eredő légszennyezés nem várható, a 3. számú melléklet 2. számú táblázatában szereplő munka energiaforgalom figyelembevételével megállapított nehézségi fokú munkához, a 3. számú mellékletben előírt mennyiségű tiszta levegőt, klímatényezőket és K (EH) értékeket kell biztosítani.

(2) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. Nagyfokú a hősugárzás, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja az (1) bekezdésben megjelölt (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát."

(9) A Mákr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 3. számú melléklet szerinti 24 °C (K) EH érték [a továbbiakban: 24 °C (K) EH érték] feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá 3 hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min. értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni."

(10) A Mákr. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § A külön jogszabály szerinti "foglakozási eredetű rákkeltő anyagok" (ún. 1. és 2. kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor választhatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők."

(11) A Mákr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § E § szempontjából biztonsági berendezésnek minősülnek a 3. számú mellékletben megjelölt légállapot elérését biztosító, szellőztetés céljára szolgáló légtechnikai rendszerek."

(12) A Mákr. kiegészül ezen rendelet 1-3. számú mellékleteiben foglalt 1-3. számú mellékletekkel.

6. §

(1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: Mszhr.) 1. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"q) könnyű munka: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 2. táblázata szerint könnyűnek minősülő munka."

(2) Az Mszhr. 3. számú mellékletében szereplő táblázat hőterhelésre vonatkozó sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Mszhr. 4 számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Mszhr. 8. számú melléklet 1.1.1. és 1.1.2. pontjai helyébe a következő szövegrész lép:

7. §

(1) Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Mfr.) 4. számú mellékletében a műtőasztalra vonatkozó rendelkezések 4. francia bekezdésében a "szabványos oldalsín a tartozékok számára" szövegrész helyébe a

szövegrész lép.

(2) Az Mfr. 6. számú mellékletében a "hasi beavatkozás laparatómiás tálca (szabvány eszköztárral) bél- és gyomorvarrógép is 1" szövegrész helyébe

szövegrész lép.

(3) Az Mfr. 15/A. számú melléklet c) Szaruhártyaszövethez pontjában a "thermosztát szabvány szerinti 1db" szövegrész helyébe a

szövegrész lép.

(4) A Mfr. 8. számú mellékletében a B) Szakmai minimumfeltételek osztály kategóriánként táblázatában

a) "a

* Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993"

szövegrész helyébe a

szövegrész,

b) "a

CT és MR önálló munkahely számára

Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993"

szövegrész helyébe az

"

CT és MR önálló munkahely számára"

szövegrész;

c) a

"

CT és MR önálló munkahely számára

Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993"

szövegrész helyébe

"

CT és MR önálló munkahely számára"

szövegrész lép.

8. §

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai felügyelete alatt működő, orvostechnikai eszközök megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének szabályairól szóló 48/1999. (X. 6.) EüM rendelet 2. számú mellékletének 7. pont f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"f) Meggyőződött-e a szervezet arról, hogy az alvállalkozó(k) laboratóriuma(i) megfelel(nek)-e a Nemzeti Akkreditációs Testület által meghatározott akkreditációs követelményeknek?

Igen* Nem*

g) Meggyőződött-e a szervezet arról, hogy az ellenőrzést végző alvállalkozó(k) megfelel(nek)-e a Nemzeti Akkreditációs Testület által meghatározott akkreditációs követelményeknek?

Igen* Nem*"

9. §

(1) A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban Fbr.) 2. számú mellékletében a B) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK pont 47. és 48. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"47. A bőr rákos megbetegedései - kátrány, bitumen, ásványolajok, antracén vagy a külön jogszabályban meghatározott anyagok.

48. Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt, a külön jogszabályban szereplő vegyi anyagok által okozott daganatos betegségei."

(2) Az Fbr. 4. számú mellékletében a B) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK pont 47. és 48. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"47. A bőr rákos megbetegedései - kátrány, bitumen, ásványolajok, antracén vagy a külön jogszabályban meghatározott anyagok.

48. Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt, a külön jogszabályban szereplő vegyi anyagok által okozott daganatos betegségei."

10. §

(1) Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet (a továbbiakban: Gymer.) 24. §-ának (1) bekezdésében az utolsó mondat helyébe a következő mondat lép:

"Az elsősegélynyújtáshoz a melléklet I. pontjában meghatározottak szerint kell a kötszereket és egyéb eszközöket biztosítani."

(2) A Gymer. 24. §-ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Színháznál és filmszínháznál legalább egy kiképzett elsősegélynyújtónak kell az előadásokon jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplő táblázatnak az 51-100 főre előírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.

(4) A múzeumokban és egyéb kiállítási intézményekben a látogatási idő alatt megfelelő számú kiképzett elsősegélynyújtónak kell jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplő táblázatnak a 2-10 főre előírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk."

(3) A Gymer. melléklete az e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Mikola István s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelethez

2.számú melléklet a 17/2002. (IV. 12) EüM rendelethez

"2. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez

1. A munkahelyen a dolgozó kezére áttevődő rezgés mérését az MSZ-ISO 5349 számú szabvány 3.4-4.4. pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni.

2. A munkahelyen a dolgozó testére áttevődő rezgés mérését az MSZ ISO 2631-1 számú szabvány 5., 6. és 7. pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni.

3. Amennyiben a mérés során az 1. és 2. pontban foglalt szabványtól el kívánnak térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérni. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi."

3. számú melléklet a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelethez

"3. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28 ) NM rendelethez

Fogalommeghatározások

Általános szabály:

A klíma mérés eszköze és metodikája zárttéri és szabadtéri munkahelyeken megegyezik.

1.1. Léghőmérséklet

A levegő hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklete.

Jelölése: tsz; mértékegysége: °C

1.2. Nedves hőmérséklet

Az az egyensúlyi hőmérséklet, amely nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető a hő- és nedvességcsere egyensúlyának beállása után (aspirációs rendszerű műszerrel mérve)

Jelölése: tn; mértékegysége: °C

1.3. Glóbuszhőmérséklet

Vernon-féle glóbuszhőmérővel vagy Vernon-féle műszerrel előzetesen kalibrált, a hősugárzást is érzékelő, más típusú glóbuszhőmérővel mért hőmérséklet.

Jelölése: tg; mértékegysége: °C

1.4. Légsebesség

A levegő áramlási sebessége zárt térben.

Jelölése: v; mértékegysége: m/s

1.5. Effektív hőmérséklet

A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma (klímaindexe), amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe (az 1. és 2. ábra nomog-ramjai alapján határozható meg).

Jelölése: EH; mértékegysége: °C

1.6. Korrigált effektív hőmérséklet

A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az 1.5. szakaszban leírtakon kívül a hősugárzást is figyelembe veszi (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg, a glóbuszhőmérséklet felhasználásával).

Jelölése: KEH; mértékegysége: °C

1.7. Munka-energiaforgalom

A szervezet teljes- és alap-energiaforgalmának a különbsége (tehát az az energiafelhasználás, amely a munka elvégzéséhez szükséges).

Megengedhető levegőkörnyezeti értékek

1. A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet és korrigált effektív hőmérséklet értékeket az 1. táblázat írja elő. A táblázat 4. és 5. oszlopával kapcsolatos kiegészítő alkalmazásokat az 1.1-1.6. szakaszok tartalmazzák.

1. táblázat

1.1. Ha a táblázat 3. oszlopában előírt hőmérséklet-intervallum nem valósítható meg, az effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet (4. oszlop) kell figyelembe venni.

1.2. Korrigált effektív hőmérsékletet akkor kell figyelembe venni (száraz hőmérő helyett glóbuszhőmérővel kell mérni), ha a munkahelyen jelentős hősugárzás van (ha a glóbuszhőmérséklet legalább 5 °C-kal meghaladja a száraz hőmérséklet értékét).

1.3. Ha a 4. oszlopban előírt értékek biztosítását a gyártástechnológia nem teszi lehetővé, akkor az 5. oszlopban előírt effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet felső határértékét kell figyelembe venni. A felső határértéket elérő vagy azt 1 °C-kal megközelítő levegőkörnyezet esetében a dolgozók teljes műszakos terhelése csak egy hetes fokozatos akklimatizáció után engedhető meg.

1. ábra

2. ábra

1.4. Az effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet meghatározása nomogram segítségével történik. Ha a dolgozó normál hőszigetelő képességű munka-vagy védőruhát visel (alsóruha + overall vagy ezzel egyenértékű ruházat) a normál nomogramot (1. ábra) kell használni. Ha meztelen felsőtesttel rövid nadrágban végzi munkáját az alapnomogramot (2. ábra) kell használni.

1.5. Ha a dolgozó a műszak teljes ideje alatt közel azonos klímakörnyezetben végzi munkáját, a műszakra vonatkozó EH, illetve KEH úgy számítandó ki, hogy a műszak folyamán egyenlő időközökkel ismételten végzett mérések adatainak átlagából kell a klímaindexet meghatározni.

1.6. Ha a dolgozó a műszak folyamán a munkahelyiség(ek) térben és/vagy időben egymástól eltérő klímahelyzettel rendelkező területein (klímazónáiban) tartózkodik, illetve végzi munkáját, a műszakra jellemző klímaindex meghatározásához minden egyes klímazónában méréseket kell végezni, és az adatokat az ott eltöltött idő arányában kell figyelembe venni (súlyozott átlagérték).

A munka nehézségi fokának meghatározása a legnagyobb munkaenergia-forgalom alapján

2. táblázat

Nőknél és a fiatalkorúaknál a megadott értékek 70%-át kell figyelembe venni.

A megadott értékek háromszorosát meg nem haladó teljesítményt nem kell figyelembe venni a munka nehézségi fokának meghatározásakor, ha a túllépés időtartama rövid, és ha a megfelelő pihenési szakaszok közbeiktatásával az egy órára előírt átlagérték a határértéket nem lépi túl.

Amennyiben a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása csak emberi tartózkodásból ered, a 3. táblázatban előírt friss levegő térfogatáramot kell a helyiségbe betáplálni.

3. táblázat

4. számú melléklet a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelethez