16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet

a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (5) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, ésaz egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. §-ának (2) bekezdésben megállapított feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel, a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörében eljáró külügyminiszterrel, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat-és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és i) pontjában megállapított feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, valamint az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjaiban megállapított feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben -a következőket rendelem el:[1]

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[2] A rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) államban letelepedett munkáltató által, szolgáltatásnyújtás keretében, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében, magyarországi foglalkoztatóhoz kiküldött Magyarországon munkát végző harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra.

(3) E rendelet alkalmazásában:

1.[3] bejelentett munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatal munkaügyi kirendeltségéhez (a továbbiakban: kirendeltség) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjánál (a továbbiakban: munkaügyi központ) jelentett be;

2. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására

a) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, vagy

b) a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor;

3.[4] foglalkoztató: az, aki részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez, vagy a külföldi munkáltatóval kötött megállapodást, és a megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár a Magyarország területén munkát, a 2. pontban meghatározott betanító képzést folytatja;

4. harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany;

5. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott harmadik országbeli állampolgár;

6. kiközvetíthető munkaerő: az a magyar állampolgár vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 2. § (2) bekezdése alapján a magyar állampolgárral azonos jogokkal, kötelezettségekkel rendelkező személy, akinek az Flt. 25. § (2) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt szempontokat figye lembe véve megfelel az a munkahely, ahol a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánja;

7.[5] családtag: A Harmtv. 2. § d) pontjában meghatározott személy,

8. kulcsszemélyzet: a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és

a) irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, valamint egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy

b) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges, feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás 4. pontban meghatározott külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül;

9. külföldi érdekeltségű vállalkozás:

a) Magyarország területén alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi állampolgár vagy külföldi vállalkozás többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik,

b) a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete,

c) a külföldi állampolgár által, Magyarországon alapított - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó - egyéni vállalkozás, egyéni cég;

10.[6] külföldi munkáltató: a Magyarország területén kívüli székhellyel rendelkező olyan foglalkoztató, aki a harmadik országbeli állampolgárt munkaviszonyban vagy olyan jogviszonyban foglalkoztatja, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint a harmadik országbeli állampolgár alkalmazásban állónak minősül,

11.[7] országos átlagos személyi alapbér: a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységnek a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbér - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által meghatározott - országos átlaga,

12. mezőgazdaság: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, és halászati ágazat.

13.[8] EU Kék Kártya: A Harmtv. 2. § r) pontjában meghatározott engedély.

14.[9] munkavállalási engedély meghosszabbítása: ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására - a 8. § szerinti foglalkoztatás kivételével - a munkavállalási engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kerül sor.

2. §[10] A harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadható munkavállalási engedély (a továbbiakban: munkavállalási engedély) típusai a következők:

a) egyéni engedély, valamint

b) csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély.

3. § (1)[11] A Magyarországon egyidejűleg munkavállalási engedéllyel, valamint EU Kék kártyával foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesített, valamint foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző harmadik országbeli állampolgárok (a továbbiakban: egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok) száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. Ezen a hó elején meglévő, be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni.

(2)[12] Az egyidejűleg munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számába be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedély alapján foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok számát is.

(3)[13] Az egyidejűleg munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számára vonatkozó - az (1)-(2) bekezdés szerint kiszámított - létszámadatot tartalmazó közleményt a nemzetgazdasági miniszter a tárgyév február 1-jéig a Magyar Közlönyben teszi közzé.

2. Az egyéni engedélyre vonatkozó általános szabályok

4. § (1) Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha

a)[14] a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és

b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és

c) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.

(2)[15] Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató

a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy

c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

(3)[16] Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételnek - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a munkavállalási engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

(3a)[17] Ha a (3) bekezdésben megjelölt munkavégzéssel érintett többi megye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelő kiközvetíthető munkaerő, akkor e megye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhető azon munkavégzéssel érintett többi megye területén, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.

(3b)[18] Ha a foglalkoztató egy időben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási engedély iránti kérelmet, és a többi megye valamelyikének területén a kérelmezett létszámhoz képest csak részben áll rendelkezésre kiközvetíthető munkaerő, akkor a foglalkoztatás - a munkaügyi központ felhívására a foglalkoztató által megnevezett személyek tekintetében - a rendelkezésre nem álló létszám tekintetében engedélyezhető.

(4) Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.

5. § (1) Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, valamint FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.

(2)[19] Az egyéni engedély - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két évre adható ki. Az egyéni engedély meghosszabbítható.

(3)[20] A 10. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott esetben az egyéni engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás érvényességi időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.

6. § (1) A munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha[21]

a) nem állnak fenn a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek,

b) az Flt. 7. § (5) bekezdés a)-b) pontjai szerint meghatározott kizáró ok áll fenn,

c) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,

d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,

e) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor,

f) foglalkoztatásra irányuló jogviszony - kivéve a 10. § (1) bekezdés 2. és 8. pontjában, valamint az 1. § (3) bekezdés 2. pont b) alpontjában foglaltakat - nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,

g) a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a harmadik országbeli állampolgár munkaerejének tartós átengedése,

h) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság),

i)[22]

(2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató

a) a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg, vagy

b) a feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy

c)[23] érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de abban közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 15 napnál rövidebb időtartamban határozta meg.

(3)[24] Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a munkaügyi központokat a nemzetgazdasági miniszter tájékoztatja.

(4)[25]

7. § (1) A kérelem a 6. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően akkor is elutasítható, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha

a) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,

b)[26] a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,

c)[27] a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,

d) a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak,

e) a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,

f) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre.

g)[28] a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért - ideértve illetményt, díjazást -jelölt meg,

h)[29] a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása érdekében hamis vagy meghamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.

(3)[30] A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér - ideértve illetmény, díjazás - az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.

3. A mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély

8. § (1)[31] A mezőgazdaságban történő szezonális foglalkoztatás (a továbbiakban: szezonális foglalkoztatás) engedélyezésére a 4-7. §-ban foglaltakat az e §-ban és a 9. §-ban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a munkaügyi központok bejelentése alapján a kiadott mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyekről nyilvántartást vezet.

(2)[32] A szezonális foglalkoztatás egy naptári éven belül legfeljebb 180 napra engedélyezhető, a munkavállalási engedély meghosszabbításának helye nincs. Egy engedélyben a foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható. A kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) Az engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata alapján kell kiadni.

(3a)[33] Amennyiben egy naptári éven belül a szezonális foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a 60 napot, az engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni. E bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható.

(4)[34] A munkavállalási engedély kiadása során nem kell vizsgálni a 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat.

(5)[35]

9. § (1) A 6. §-ban foglaltaktól eltérően a kérelmet akkor kell elutasítani, ha

a)[36] a harmadik országbeli állampolgár a 180 nap időkeretet kimerítette,

b) a foglalkoztató nem rendelkezett a 4. § (2) bekezdésében meghatározott érvényes munkaerőigénnyel, vagy az érvényes munkaerőigénye alapján közvetítettek ki részére a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaerőt, de annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból hiúsult meg,

c) az Flt. 7. § (5) bekezdés a)-b) pontjai szerint meghatározott kizáró ok áll fenn,

d) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított 120 napon belül nem kívánja megkezdeni,

e) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor, vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre.

(2) A kérelem akkor utasítható el, ha

a)[37] a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedélynélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,

b) a foglalkoztatónál a foglalkoztatás feltételei nyilvánvalóan nem biztosítottak,

c)[38]

(3) A szezonális foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmet el kell utasítani az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti esetben, továbbá ha a munkaerő-kölcsönző nem szerepel a munkaügyi központ nyilvántartásában. Az (1) bekezdés b) és

d) pontja alkalmazásában foglalkoztatón a kölcsönbeadót kell érteni.

(5)[39] A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem elutasítható, ha a kölcsönbeadóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

4. Egyéni engedély a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül

10. § (1)[40] Az engedélyt a 4. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a 6. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni

1. nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,

2. harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,

3. naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,

4. a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában,

5. felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,

6. az EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább 8 éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, a 11. § hatálya alá nem tartozó családtag munkavégzéséhez,

7. a) menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy vele legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez,

b) menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt,

8. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,

9. az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult,

10. annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja,

11. nemzetközi szervezet, külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve vagy személyzete által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,

12. a mozgóképszakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,

13. ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot,

14. a kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet szerinti, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez,

15. ha a foglalkoztató az 1. § (3) bekezdés 14. pontja szerinti engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző tizenötödik napon benyújtja,

16. az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár - a 11. § hatálya alá tartozó - családtagja munkavégzéséhez.

(2)[41] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezzen.

(3) Az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott esetekben a 7. §-ban foglalt szempontokat sem kell vizsgálni.

(4)[42] Az (1) bekezdés 3. pontja alkalmazása szempontjából, a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám 5 százalékának kiszámításánál minden olyan harmadik országbeli állampolgárt figyelembe kell venni, akinek foglalkoztatására munkavállalási engedély alapján kerül sor.

(5) Az (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott viszonosság fennállásnak tekintetében a külügyminiszter nyilatkozata az irányadó.

5. Családegyesítő személy családtagjának munkavállalási engedélye

11. § (1)[43] Családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére e rendelet szabályait a jelen § és a 12. §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) E § és a 12. § alkalmazásában

a)[44]

b) családegyesítő személy: a Harmtv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott családegyesítő.

(3)[45] A családtag jogszerű magyarországi tartózkodásának megkezdésétől számított egy éven belül, a családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése iránt benyújtott kérelmek elbírálásakor - a 10. § (1) bekezdés 16. pontjában foglaltak kivételével - e rendelet általános szabályai szerint kell eljárni.

(4)[46] A legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére - a 10.§ (1) bekezdés 16. pontjában foglaltak kivételével - a családegyesítő személyre irányadó, e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) A 5. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a családtag egyéni engedélye a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejére, de legfeljebb két évre adható. A családtag egyéni engedélye meghosszabbítható a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejéig, meghosszabbított érvényességi idejéig.

(6)[47] A 6. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl a családtag munkavállalási engedély iránti kérelmét akkor is el kell utasítani, ha a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt vagy az engedélyt visszavonták.

12. § (1)[48] A családtag munkavállalási engedély iránti kérelméhez - a 19. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl - csatolni kell a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélyének hiteles másolatát.

(2) A családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére a 8-9. §, és a 13-14. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) Ha a családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére e rendelet az e §-ban foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapít meg, akkor a családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére e kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni.

6. A csoportos keretengedély

13. § (1) Csoportos keretengedély (a továbbiakban: keretengedély) iránti kérelem nyújtható be, ha a foglalkoztató által harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása szükséges.

(2) A keretengedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt is benyújtható.

(3) A keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható.

(4) A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát.

(5) Kizárólag a keretengedély alapján a harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható.

(6) A keretengedélyre irányuló kérelemre és annak elbírálására a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint a 5-7. §-ban foglaltakat megfele I ően alkalmazni kell. A keretengedély kiadásának további feltétele, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magánjogi szerződést kötő harmadik országban honos vállalkozás és a harmadik országbeli állampolgár személyes joga azonos legyen.

14. § (1) Csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható be, ha több harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása olyan magánjogi szerződés teljesítése érdekében szükséges, amelyben a külföldi vállalkozás

a) megbízza a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által - a mozgóképről szóló törvény 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerint - nyilvántartásba vett, belföldi székhellyel rendelkező, filmgyártási tevékenységet folytató jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot (a továbbiakban: a magyar filmgyártó vállalkozás) filmalkotás magyarországi gyártásának elvégzésével, vagy

b) a magyar filmgyártó vállalkozással koprodukciós filmalkotás gyártásában állapodik meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedélyre, valamint az az alapján kiadott egyéni engedélyre a csoportos keretengedélyre, valamint a csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedélyre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni a (3)-(5) bekezdésben, valamint a 16. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedély iránti kérelemben meg kell jelölni a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamát, a foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgárok állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatni kívánt személyek számát. A 13. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a keretengedély kiadásának nem feltétele, hogy a külföldi vállalkozás és az alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár személyes joga azonos legyen.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedély iránti kérelemhez csatolni kell a magánjogi szerződést, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igazolását arról, hogy az Mktv. 2. §-ának 23. pontjában megjelölt, megrendelésre készülő filmalkotás, vagy az Mktv. 2. § 24. pontjában megjelölt, nem megrendelésre készülő filmalkotás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a magyar filmgyártó vállalkozás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz benyújtotta.

(5)[49] Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható. A keretengedély iránti kérelemre és annak elbírálására a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, d) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

7. Keretengedélyen alapuló egyéni engedély

15. § (1) A keretengedély alapján a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához egyéni engedély szükséges.

(2) A keretengedély alapján benyújtott kérelem esetében a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel fennállását, valamint a magánjogi szerződés megkötését (meglétét), továbbá annak tartalmát kell vizsgálni.

(3) A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig ki kell adni.

16. §[50] A 14. § (1) bekezdésében meghatározott keretengedélyen alapuló egyéni engedély iránti kérelemhez csatolni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a magánjogi szerződés tárgyát képező filmalkotás nyilvántartásba vételéről szóló határozatát. Az engedély kiadásakor nem kell vizsgálni a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel fennállását, és a kérelemhez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait nem kell csatolni.

8. Eljárási szabályok

17. §[51] (1) A munkavállalási engedély iránti kérelmet, illetve a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott munkaerőigényt annál a munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A 4. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott munkaerőigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes kirendeltségénél kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha

a) a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye vagy kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség

b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több - különböző megye vagy kirendeltség területén lévő -telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség

jár el.

(3) A kérelemmel egyidejűleg benyújtott munkaerőigény előzetes vizsgálatát a munkaügyi központ végzi el, amelyet követően a munkaerőigényt a közvetítési eljárás lefolytatása érdekében az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes kirendeltség részére továbbítja. A kirendeltség a közvetítés eredményéről a 20. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a munkaügyi központot. Amennyiben a munkavállalási engedély iránti kérelem elutasítási feltételei a közvetítési eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül fennállnak, a munkaerőigény továbbítása mellőzhető.

18. § (1)[52] A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be.

(2)[53]

(3)[54] A kérelmet az 1-4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

19. §[55] (1) A kérelemhez - a keretengedély, a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével - csatolni kell:

a) a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását,

b) a 10. §-ban meghatározott esetben a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okirat hiteles másolatát.

(2) Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma - ideértve egyéb bizonyítványt is - honosítására vagy elismerésére hatáskörrel rendelkező szervet megkeresi, annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül indított munkavállalási engedélyezési ügyben valamely munkaügyi központ részére becsatolásra került, a munkaügyi központ hivatalból saját iratanyagából, vagy a foglalkoztató kérelmére belföldi jogsegély keretében más munkaügyi központtól az eredetivel megegyező hitelesített másolatban szerzi be, amennyiben az a megkeresett munkaügyi központ iratanyagában megtalálható.

(4) Az eljárásban a korábbi engedélyt kiadó munkaügyi központ által készített nem hiteles elektronikus másolat elfogadható. A hiteles dokumentumot a másolatot kiállító munkaügyi központ irattárában legalább 10 évig őrzi.

(5) A munkaügyi központ a munkavállalási engedély iránti kérelem elbírálása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul - az a) pont szerinti esetben a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján - a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, ha foglalkoztató nem csatolja

a) a 12. § (1) bekezdése szerinti engedély másolatát,

b) a 14. § (4) bekezdése szerinti igazolást.

20. §[56] (1) Az e rendelet szerinti közigazgatási hatósági eljárásban - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel -az ügyintézési határidő 30 nap.

(2) Kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében az ügyintézési határidő 5 nap.

(3) Az ügyintézési határidő 15 nap

a) a munkaerőpiaci vizsgálat nélkül kiadandó egyéni engedély, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint

b) ha a foglalkoztató 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti munkaerőigényét a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 nappal korábban a kirendeltségnél benyújtotta.

(4) A 17. § (3) bekezdés szerinti közvetítési eljárást a kirendeltség 15 napon belül folyatja le.

(5) A munkaügyi központ a csoportos keretengedély megadásáról szóló határozatot közli a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal.

21. § (1) A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az illetékes munkaügyi központhoz

a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását,

b)[57] a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint

c)[58] ha a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válik, kivéve, ha az illetékes munkaügyi központnak hivatalból tudomása van a foglalkoztatás engedélymentessé válásáról.

(2)[59] A foglalkoztató (1) bekezdés szerinti bejelentésének

a) a munkavállalási engedély számát,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a munkaviszony megszűnésének időpontját,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedélymentességet megalapozó okot és annak kezdő időpontját

kell tartalmaznia.

(3) A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.

(4) A munkaügyi központ az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) foglalkoztatása meghiúsul vagy megszűnik a foglalkoztatónál,

b) foglalkoztatására az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor,

c) foglalkoztatása engedélymentessé vált,

d) tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt vagy tartózkodási engedélyét jogerősen visszavonták, és erről a munkaügyi központ tudomást szerez.

e)[60] foglalkoztatásának a munkavállalási engedélyben foglalt feltételei már nem állnak fenn,

f)[61] foglalkoztatása érdekében a foglalkoztató hamis vagy meghamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.

(5)[62] Munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, vagy a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatja.

22. § (1) A 10. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott engedély alapján történő foglalkoztatásra a 21. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)[63] Az Flt. 36/A. §-ában foglaltakat a 10. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkavállalási engedély alapján történő foglalkoztatásra a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(3)[64] Az olyan, a 10. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkavállalási engedély alapján foglalkoztatott személyek esetében, akikre az Flt. 36/A. §-a nem vonatkozik, a foglalkoztató a foglalkoztatás időtartamáról, annak kezdő és befejező időpontjának megjelölésével igazolást állít ki, amelyet a foglalkoztatás megszűnésekor ad ki a részére.

(4) A foglalkoztató a (2)-(3) bekezdésben meghatározott igazolások egy példányát a foglalkoztatás megszűnését követő öt napon belül megküldi a munkavállalást engedélyező munkaügyi központnak.

9. Záró rendelkezések

23. § E rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

24. § (1) E rendelet szabályait a hatálybelépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(2)[65]

25. § E rendelet

a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelv 2. és 14. cikkének, valamint

b) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-ei 2005/71/EK tanácsi irányelvnek

c)[66] a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

26. §[67]

Dr. Herczog László s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. melléklet a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelethez[68]

2. melléklet a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelethez[69]

3. melléklet a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelethez[70]

4. melléklet a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelethez[71]

5. melléklet a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelethez[72]

6. melléklet a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelethez[73]