2001. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 53. §-a alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CIX. törvényben (a továbbiakban: KT.) meghatározott költségvetése végrehajtásáról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A társadalombiztosítási alrendszer bevételeinek és kiadásainak főösszege

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezéséből adódó 2000. évi költségvetése végrehajtását

a) 1 737 567,5 millió forint, azaz egymillió-hétszázharminchétezer-ötszázhatvanhét egész öttized millió forint bevételi főösszeggel,

b) 1 818 964,8 millió forint, azaz egymillió-nyolcszáztizennyolcezer-kilencszázhatvannégy egész nyolctized millió forint kiadási főösszeggel,

c) 81 397,3 millió forint, azaz nyolcvanegyezer-háromszázkilencvenhét egész háromtized millió forint hiánnyal

jóváhagyja.

(2) A 2. § c) pontjában és az 5. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő hiány összegezéséből adódó, az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott hiány rendezésére az 5. § (2) bekezdésében, valamint a 13. § a) pontjában foglaltak figyelembevételével a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor a Ny. Alapnál 16 656,6 millió forint összegben, az E. Alapnál 63 455,6 millió forint összegben.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2000. évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét az 1. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása

2. § Az Országgyűlés az Ny. Alap 2000. évi költségvetésének végrehajtását

a) 1 003 459,6 millió forint, azaz egymillió-háromezer-négyszázötvenkilenc egész hattized millió forint bevételi főösszeggel,

b) 1 021 242,1 millió forint, azaz egymillió-huszonegyezer-kettőszáznegyvenkettő egész egytized millió forint kiadási főösszeggel,

c) 17 782,5 millió forint, azaz tizenhétezer-hétszáznyolcvankettő egész öttized millió forint hiánnyal

jóváhagyja.

3. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2000. évi működési előirányzat-maradványát 1490,1 millió forint összegben jóváhagyja, amelyből az előző évi kötelezettségvállalással terhelt összeg 3,1 millió forint.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Ny. Alap működési kiadásai 1975,9 millió forint előző évi előirányzat-maradványának felhasználását tartalmazzák.

(3) Az Országgyűlés elrendeli az (1) bekezdésben elismert előirányzat-maradvány összegéből

a) 21,4 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány befizetését az Ny. Alap részére 2001. december 31-ig,

b) 74,7 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány 2001. évi felhasználását a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójára,

c) 1394,0 millió forint kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 2001. évi felhasználását az Ny. Alap működési kiadásaira.

4. § Az Ny. Alap 2000. évi költségvetése végrehajtásának mérlegét a 2. számú melléklet tartalmazza.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása

5. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2000. évi költségvetésének végrehajtását

a) 734 107,9 millió forint, azaz hétszázharmincnégyezer-százhét egész kilenctized millió forint bevételi főösszeggel,

b) 797 722,7 millió forint, azaz hétszázkilencvenhétezer-hétszázhuszonkettő egész héttized millió forint kiadási főösszeggel,

c) 63 614,8 millió forint, azaz hatvanháromezer-hatszáztizennégy egész nyolctized millió forint hiánnyal

jóváhagyja.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hiány összegéből 158,5 millió forintot az 1998. évi költségvetési tartalék igénybevétele, 0,7 millió forintot pedig az 1999. évi hiány rendezése során keletkezett túlfinanszírozás fedez.

6. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2000. évi működési előirányzat-maradványát 2 034,8 millió forint összegben jóváhagyja, amelyből az előző évi kötelezettségvállalással terhelt összeg 247,5 millió forint.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az E. Alap működési kiadásai 1342,7 millió forint előző évek előirányzat-maradványának felhasználását tartalmazzák, amelyből az E. Alap felé történő - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: ZTV.) 6. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti - befizetési kötelezettség 133,3 millió forintban teljesült.

(3) Az Országgyűlés elrendeli az (1) bekezdésben elismert előirányzat-maradvány összegéből

a) 305,1 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány 2001. évi felhasználását a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésével összefüggő kiadásokra,

b) 1729,7 millió forint összegű kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 2001. évi felhasználását az E. Alap működési kiadásaira.

7. § Az E. Alap 2000. évi költségvetése végrehajtásának mérlegét a 3. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

8. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a központi költségvetés a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 29. §-ának (2) bekezdése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 1. jogcím terhére a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatti járulékkiesés pótlására 63 231,0 millió forintot átutalt.

9. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Törvény XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezetéből a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímén

a) az Ny. Alapnak 1233,5 millió forint,

b) az E. Alapnak 107,9 millió forint

összeg átutalása történt meg.

10. § Az Országgyűlés jóváhagyja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a és a KT. 9. §-a alapján a szociális rászorultságot is figyelembe vevő nyugdíj-megállapítás, illetve -emelés 600,0 millió forint összegének a nyugellátás címén történő felhasználását az Ny. Alapból és az E. Alapból finanszírozott nyugellátások részeként, továbbá az egyszeri szociális segély jogcímén a 380,8 millió forint kiadás teljesítését.

11. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy

a) az Ny. Alap a KT. 10. § (1) bekezdése alapján a 4. cím, 1. alcímen belül 358,6 millió forintot, a 2. alcímen belül 136,0 millió forintot adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra fordított,

b) az E. Alap a KT. 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az orvosszakértői minősítési rendszer átalakítására 70,8 millió forintot használt fel.

12. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a KT. 11. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a 4. cím, 3. alcím, 9. előirányzat-csoportnál az EU csatlakozás felkészüléséhez kapcsolódó kiadásokra az Ny. Alap 120,8 millió forintot, az E. Alap 33,5 millió forintot használt fel.

13. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy

a) az Ny. Alap a ZTV. 2. § (3) bekezdése alapján költségvetési tartaléka terhére visszautalta az 1999. évi 1125,9 millió forint többletét a központi költségvetés részére,

b) az Ny. Alap a ZTV. 10. § a) pontjában, a központi költségvetés a ZTV. 10. § b) pontjában, az E. Alap a ZTV. 19. §-ában foglaltakat teljesítette,

c) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a ZTV. 21. § c) pontjának rendelkezése szerint a korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és a nyugdíjemelést is tartalmazó korengedményes nyugdíj-kifizetések 1999. december 31-i 6 993,0 millió forint különbözetét a további évekre befizetett összegek terhére elszámolta.

14. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy

a)[2] a KT. 13. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonértékesítés a megmaradt vagyonelemek tekintetében - a b) pontban foglaltak, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai járulék - hozzájárulás - és egyéb követelései fejében kapott vagyona kivételével - az ÁPV Rt. útján kerüljön végrehajtásra 2013. december 31-ig, valamint

b) az E. Alap befektetett eszközei állományában lévő képzőművészeti alkotások kerüljenek kincstári vagyoni körbe 2001. december 31-ig.

15. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a KT. 16. §-a alapján a 2. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat postaköltségek és egyéb kiadások előirányzat terhére, pénzeszköz átadással az Ny. Alap 295,0 millió forintot, az E. Alap 105,0 millió forintot bocsátott az APEH rendelkezésére.

16. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2001. december 31-i hatállyal a központi költségvetésből finanszírozott ellátások megtérítési különbözeteként

a) a központi költségvetés az Ny. Alapnak a Nem az Alapot terhelő ellátások, 10032000-00281461-00000000 számú számlájára a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások jogcímén 79,9 millió forintot térítsen meg,

b) az Ny. Alap a személyi kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése jogcímén 23,0 millió forintot a központi költségvetésnek utaljon vissza, és

c) az E. Alap a családi támogatások és egyéb jogcímen 336,4 millió forintot a központi költségvetésnek utaljon vissza.

17. § Az Országgyűlés az Ny. Alap és az E. Alap mérlegét a 2. és a 3. számú melléklet szerint jóváhagyja.

18. § Az E. Alap befektetett eszközei állományának tételes kimutatását a 4. számú melléklet tartalmazza.

19. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások fejében átvett vagyon alakulását az 5. számú melléklet részletezi.

IV. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

20. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a) pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont az alábbi 8. alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:

a) Foglalkoztató:]

"6. a Területi Államháztartási Hivatal - ideértve a Fővárosi Államháztartási Hivatalt (a továbbiakban együtt: TÁH) is - számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a TÁH;

8. a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából."

(2) A Tbj. 4. §-ának c) pontja a következő 12. alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:

Társas vállalkozás:]

"12. a végrehajtói iroda."

(3) A Tbj. 4. §-a d) pontjának 3. alpontja a következők szerint módosul:

[E törvény alkalmazásában:

Társas vállalkozó:]

"3. az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja."

(4) A Tbj. 4. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"m) A magánnyugdíjpénztár tagja: a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy."

(5)[3]

(6) A Tbj. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, és azt tagdíj címén az érintett magánnyugdíjpénztárhoz pótbevallás benyújtásával egyidejűleg megfizeti."

(7) A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyházi személy és a szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy) után - ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyházi személyt - az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével a 19. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint, a tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztárnak negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni."

(8) A Tbj. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 4. § n) pontjában meghatározott személy köteles a biztosítottá válását követő 15 napon belül foglalkoztatója felé nyilatkozni arról, hogy pénztártagságot kíván-e létesíteni. Amennyiben a nyilatkozat értelmében a biztosítottá váló nem kíván pénztártagságot létesíteni és a kizárólagos társadalombiztosítási rendszer mellett döntött, az erről szóló nyilatkozatot a foglalkoztató 15 napon belül megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Amennyiben a biztosított a pénztártagság létesítése mellett döntött, úgy az általa választott pénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát biztosítottá válásától számított 15 napon belül köteles munkáltatójának bejelenteni."

(9) A Tbj. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt (az Mpt. 123. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott) visszalépés esetén a biztosított egyéni számláján nyilvántartott, a tag jogszerű követelésének megfelelő összeget a magánnyugdíjpénztár - a foglalkoztató és a tag egyidejű tájékoztatása mellett - a visszalépési kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a biztosított személyi adataira és TAJ számára hivatkozással a Nyugdíjbiztosítási Alap javára átutalni és az átutalásról bevallást benyújtani. A bevallás havi bontásban tartalmazza a biztosított egyéni számláján jóváírásra került összeget."

(10) A Tbj. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A foglalkoztató a biztosítottakról - az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól - köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak után a foglalkoztató, valamint a biztosított által - az illetékes igazgatási szervhez - fizetett egészségbiztosítási járulék összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást. A Munka Törvénykönyve Harmadik részének XI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni."

(11) A Tbj. 51. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) a) A PSZÁF a tagdíjbevallásra, önellenőrzésre, adatszolgáltatásra (a továbbiakban együtt: tagdíjbevallás) térítésmentesen nyomtatványokat rendszeresít. A PSZÁF meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adatszolgáltatásra kötelezettek (bevallók) számára megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre.

b) A tagdíjbevallás a PSZÁF által meghatározott módon, gépi adathordozón (mágneslemez, CD lemez) is teljesíthető. A gépi adathordozón teljesített bevalláshoz mellékelni kell a rögzített adatokból előállított, összesített adatokat tartalmazó, kinyomtatott és cégszerűen aláírt adatlapot.

c) A tagdíjbevallás - a vonatkozó jogszabályi és technikai feltételek megléte esetén - minősített (fokozott biztonságú) elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumban, számítógépes hálózat útján is teljesíthető. Ebben az esetben a tagdíjbevallást a pénztárak is elektronikus dokumentum formájában tartják nyilván.

d) A gépi adathordozón vagy számítógépes hálózaton, elektronikus adatátviteli eszközzel, elektronikus dokumentum formájában történő tagdíjbevallás a PSZÁF által rendelkezésre bocsátott számítógépes program felhasználásával, a kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban teljesíthető.

e) A számítógépes hálózaton, elektronikus dokumentum formájában előállított adatszolgáltatások teljesítésével kapcsolatban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény rendelkezései az irányadók. A tagdíjbevallás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza."

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

21. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói ár növekedés mértékét."

(2) A Tny. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4)-(5) bekezdések rendelkezésein túlmenően a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen."

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

22. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 2. §-a (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya alá tartoznak:]

"b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti szolgáltató - a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében,"

(2) Az Mpt. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya alá tartoznak:]

"d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján pénztárba beléptek,"

(3) Az Mpt. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell."

(4) Az Mpt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Természetes személy önkéntes döntése alapján válhat pénztártaggá, ha 42. életévének betöltése előtt, első ízben 1998. június 30-át követően válik a Tbj. szerint biztosítottá (a továbbiakban: pályakezdő). Az előzőektől eltérően pályakezdőnek minősül az is, aki oktatási intézmény nappali tagozatán - iskolarendszerű képzés keretében - folytatott legutolsó tanulmányai megszűnését követően első ízben válik a Tbj. szerint biztosítottá, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét."

(5) Az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"c) pénztártag: az a természetes személy, aki pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,"

(6) Az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"z) szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez, valamint a pénztár tagja részére járadékszolgáltatást teljesítő biztosító intézet.

Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez."

(7) Az Mpt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) A tagsági jogviszony a pályakezdő biztosított által a (4) bekezdésben meghatározott módon történő létesítésével, a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásakor jön létre, a Tbj.-ben meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napjára visszaható hatállyal.

(2) A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.

(3) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni. A belépési nyilatkozat elutasítását a pénztár egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(4) A pályakezdő köteles biztosítottá válását követő 15 napon belül nyilatkozni arról, hogy pénztárban tagsági viszonyt kíván-e létesíteni, és amennyiben a pénztártagság létesítése mellett dönt, úgy az általa választott pénztár megnevezését munkáltatójának bejelenteni.

(5) Abban az esetben, amennyiben a pályakezdő biztosítottá válásának időpontjában nem létesített pénztártagságot, lehetősége nyílik ezen időpontot követő év december 31. napjáig egy alkalommal döntését megváltoztatni és a pénztárba belépni.

(6) Ha a biztosított a (4) bekezdésben meghatározott választási lehetőségével nem élt, kizárólagosan a társadalombiztosítási nyugellátási rendszer tagjává válik.

(7) Amennyiben a biztosított a (4) és (5) bekezdésekben foglaltak szerint pénztártagságot létesített, a biztosítottá válását követő év december 31. napjáig egy alkalommal döntését megváltoztathatja, és ezzel egyidejűleg pénztártagságát megszüntetve kizárólag a társadalombiztosítási nyugellátási rendszer tagjává válhat.

(8) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, a biztosított az elutasítás kézhezvételét követő 3 napon belül köteles ezt munkáltatójának bejelenteni.

(9) A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követő 15 napon belül tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról."

(8) Az Mpt. a következő 22/A. és 22/B. §-okkal egészül ki:

"22/A. § (1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet.

(2) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell, a tagszervezéshez kapcsolódó juttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit.

(3) Tagszervezésért juttatást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat.

(4) A pénztári tagszervezés során a tagszervezőnek tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígér előnyöket a pénztártaggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra bír rá, vagy

b) amely a pénztártaggá vagy tagszervezővé váló személytől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra kell rábírnia.

(5) Tilos olyan módszer alkalmazása, amellyel a tagszervező vagy harmadik személy a közreműködésével tagsági viszonyt létesített pénztártag tagsági viszonyának fennmaradása alapján előnyhöz jut (megtartási jutalék).

(6) Tagszervezés során tilos

a) az érintett pénztárról, illetve a pénztári rendszerről megtévesztésre alkalmas információt közölni, illetve megállapítást tenni, illetve

b) más pénztárra, más szervezetre azt hátrányosan érintő megállapítást tenni.

22/B. § (1) A tagszervező a tagszervezés során tudomására jutott, valamely természetes személyre vonatkozó személyes adatokat csak az adott természetes személy pénztártaggá válása érdekében használhatja fel.

(2) A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott pénztár-, illetve üzleti titkot."

(9) Az Mpt. 37. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Mpt. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához."

(10) Az Mpt. 40. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az igazgatótanács elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik."

(11) Az Mpt. 43. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az ellenőrző bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik."

(12) Az Mpt. 49. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem választható meg a pénztár vezető tisztségviselőjének, illetve nem alkalmazható a pénztárban vezető állásúként az a személy,]

"c) aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság jogerős határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott."

(13) Az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)-(6) bekezdések számozása (5)-(7) bekezdésekre változik:

"(3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését naponta kell elvégezni.

(4) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, illetve a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések kamat nélküli értéke alapján kell meghatározni. Az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan kell kimutatni."

(14) Az Mpt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgáltatókkal kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A pénztár köteles a letétkezelésre, a vagyonkezelésre, számlavezetésre, biztosításmatematikai feladatok teljesítésére, az adminisztráció, könyvelés és nyilvántartás kihelyezésére vonatkozó szolgáltatói szerződést és annak módosításait - a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben - a szerződés megkötésétől, illetve módosításától számított 15 napon belül a Felügyeletnek megküldeni."

(15) Az Mpt. 79/A. §-ának (2) bekezdése a következő d) és e) pontokkal egészül ki:

[A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy]

"d) A Felügyelet köteles az átalakulás lefolytatását ellenőrizni.

e) A bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerőre emelkedését követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson."

(16) Az Mpt. 81. §-ának (1) bekezdése a következő résszel egészül ki:

"A pénztár valamennyi tagjának írásos nyilatkozatát beszerzi arról, hogy a tag melyik pénztárban kívánja tagsági jogviszonyát folytatni. Ha a tag a nyilatkozatot a kitűzött időpontig a pénztár közvetlen írásos megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor a jogviszonya az átalakulási tervben meghatározott elvek szerinti pénztárban folytatódik."

(17) Az Mpt. 83. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § (1) A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolást követően, a Felügyelet előzetes tájékoztatásával szűnhet meg.

(2) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.

(3) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt átlépés útján más pénztárba átviszi.

(4) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.

(5) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban a tag követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg.

(6) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levelében tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 15 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag a kitűzött időpontig nem nyilatkozik, akkor a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik, és a követelését az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell átutalni.

(7) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.

(8) Amennyiben a végelszámolást a (7) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását."

(18) Az Mpt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) A pénztár ellen felszámolási eljárásnak van helye, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha a Felügyelet azt az Mpt. 112/C. § alapján kezdeményezi. A pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes elismert kötelezettségeinek 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget. A bíróság a felszámolást Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.

b) A pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak.

c) A bíróság a pénztár felszámolójának csak a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaságot jelölheti ki.

d) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított 8 napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának napja."

(19) Az Mpt. 89. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja számára az Alap a járadék teljes összegének folyósítását garantálja. Minden más esetben az Alap garanciája a felszámolás kezdő időpontjában, vagy a tag kérésére, a felszámolás kezdő időpontját megelőző üzleti évről készített éves beszámoló mérleg-fordulónapján, a tag követelésének összegéig áll fenn."

(20)[4]

(21) Az Mpt. 110. §-a (1) bekezdésének i)-m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:]

"i) felügyeleti biztost nevezhet ki;

j) tagfelvételi zárlatot rendelhet el;

k) kifizetési tilalmat rendelhet el;

l) a pénztár működését felfüggesztheti;

m) kezdeményezheti a pénztár felszámolását."

(22) Az Mpt. 111. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet felügyeleti bírságot szabhat ki az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjaival, valamint az ügyvezetővel (helyettes ügyvezetővel) szemben, ha a pénztári működésre vonatkozó jogszabályokban előírtakat megsértik, az SzMSz-t megsértik, azzal ellentétes tevékenységet folytatnak, a tagdíjfelosztás elfogadott arányaitól eltérnek, vagy tevékenységi engedély nélkül pénztárat működtetnek, továbbá, ha a Felügyelet intézkedését, határozatát nem tartják be. A bírság mértéke százezer forinttól egymillió forintig terjedhet, a kiszabott bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.

(2) A Felügyelet felügyeleti bírságot szabhat ki a pénztárral szemben, ha a pénztár a pénztári működésre vonatkozó jogszabályokban előírtakat megsérti, ha pénztár figyelmeztetés ellenére nem változtat addigi törvénysértő vagy az SzMSz-ben foglalt előírásokat sértő gyakorlatán, illetőleg a vonatkozó számviteli, pénzügyi előírásokat nem tartja be. A bírság legmagasabb mértéke az éves tagdíj 3 ezreléke, amely ismételten kiszabható. Ha a pénztár eltér a befektetésre vonatkozó szabályoktól és keretelőírásoktól, az összeférhetetlenségi szabályokat tartósan megszegi, a szigorított bírság legmagasabb mértéke az éves tagdíj 1 százaléka."

(23)[5]

(24) Az Mpt. a következő 112/A-112/C. §-okkal egészül ki:

"112/A. § (1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a pénztár megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A kifizetési tilalom ideje alatt a pénztár nevében kifizetések - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a pénztár pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők.

(3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesíthető, amely a pénztártagoknak a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelme elkerülése érdekében szükséges - ideértve különösen a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket -, és nem veszélyezteti a pénztártagság egészének biztonságát.

(4) Átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén a pénztártag vagy a kedvezményezett követelése a kifizetési tilalom elrendelése miatt a 89. § (2) bekezdés szerinti befagyott követelésnek minősül.

112/B. § (1) A Felügyelet a pénztár működését határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a pénztár a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát súlyosan veszélyezteti. A Felügyelet a pénztár működése felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A pénztár a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket és nem eszközölhet befektetéseket.

(3) A pénztár működésének felfüggesztésének idejére alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A pénztár új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes engedélyével eszközölhet azzal, hogy a befektetés kizárólag magyar állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal.

(4) A befolyó tagdíjak fogadásáról az Alap gondoskodik. A tagok a működés felfüggesztésének idején kezdeményezhetik átlépésüket az átlépésekre vonatkozó szabályok szerint. Az átlépés időpontját követően a tagdíjakat a befogadó pénztár fogadja.

112/C. § A Felügyelet a pénztár felszámolását kezdeményezheti a bíróságnál, ha

a) a pénztár pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az SzMSz szerinti működését, vagy

b) a pénztárnál fennálló súlyos jogsértések másként nem orvosolhatók, vagy

c) a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította, vagy

d) a megkezdett végelszámolási eljárást a 83. § (7) bekezdésében meghatározott időpontig nem zárta le, vagy

e) a pénztár a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel."

(25) Az Mpt. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"115. § (1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a szolgáltatónak a pénztár részére végzett tevékenysége megfelel-e e törvény rendelkezéseinek, a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabálynak, a Felügyelet által kiadott engedélyeknek, a pénztár és a szolgáltató között létrejött szerződésnek és a pénztártagok biztonságának. Ennek érdekében jogosult a pénztártevékenységet érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok, szerződések, egyéb dokumentumok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére, és - előzetes értesítés nélkül is - az azokba való helyszíni betekintésre.

(2) A Felügyelet a szolgáltatóval szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogszabályokban és a pénztárral kötött szerződésben előírtak betartására és a pénztártagok érdekének, valamint a pénztárvagyon biztonságának érdekében szükséges intézkedések megtételére - esetleg határidő kitűzésével - felszólíthat;

b) a szolgáltatóra 100 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságot vethet ki, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illetve a pénztárral kötött szerződésben előírtakat megsérti, valamint a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, a pénztártagok érdekeit vagy a pénztárvagyon biztonságát veszélyezteti;

c) felszólíthatja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés módosítására, illetve felbontására, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illetve a pénztárral kötött szerződésben előírtakat megsérti, a pénztártagok érdekeit vagy a pénztárvagyon biztonságát veszélyezteti, illetve ha a szolgáltató nem rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételekkel, vagy alaposan feltehető, hogy a tevékenység biztonságos folytatására alkalmatlan.

(3) A Felügyelet (2) bekezdésben foglalt jogköre nem érinti és nem zárja ki más hatásköreinek gyakorlását."

(26) Az Mpt. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(13) bekezdések számozása (4)-(14) bekezdésre változik:

"(3) Azok a pénztártagok, akik 1998. július 1. és 2001. december 31. között pályakezdőként, a jogszabály erejénél fogva kötelezően váltak pénztártaggá, 2002. december 31-ig egy alkalommal visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe."

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

22/A. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya alá tartozik valamennyi,]

"b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - a 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató - a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében,"

(2) Az Öpt. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

"(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) E törvény hatálya és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedési jogköre az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetekre az alakuló közgyűlésük időpontjával kezdődően terjed ki."

(3) Az Öpt. 2. §-ának (2) bekezdése a következő d) és e) pontokkal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"d) szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez - ide nem értve az egészségügyi szolgáltatót. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a fentiekben meghatározott pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez;

e) egészségügyi szolgáltató: az a jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az egészségpénztár tulajdonában áll, vagy általa üzemeltetett egészségügyi szolgáltatás nyújtására feljogosított egészségügyi intézmény, valamint a pénztárral szerződésben álló, egészségügyi szolgáltatás nyújtására feljogosított természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság."

(4) Az Öpt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár tagdíjat nem fogadhat, az alapító tagokon kívül új tagokat nem vehet fel. Az alapító tagok tagdíjfizetési kötelezettsége és várakozási ideje a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő napon kezdődik."

(5) Az Öpt. a következő 11/A. és 11/B. §-okkal egészül ki:

"11/A. § (1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet.

(2) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell, a tagszervezéshez kapcsolódó díjazás mértékét, a díjazás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit.

(3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat.

(4) A pénztári tagszervezés során a tagszervezőnek tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígér előnyöket a pénztártaggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra bír rá, vagy

b) amely a pénztártaggá vagy tagszervezővé váló személytől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra kell rábírni.

(5) Tagszervezés során tilos

a) az érintett pénztárról, illetve a pénztári rendszerről megtévesztésre alkalmas információt közölni, illetve megállapítást tenni, illetve

b) más pénztárra, más szervezetre azt hátrányosan érintő megállapítást tenni.

11/B. § (1) A tagszervező a tagszervezés során tudomására jutott, valamely természetes személyre vonatkozó személyes adatokat csak az adott természetes személy pénztártaggá válása érdekében használhatja fel.

(2) A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott pénztár-, illetve üzleti titkot."

(6) Az Öpt. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait a közgyűlés titkosan választja meg legfeljebb 5 évre. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság elnöke a megválasztott igazgatótanácsi, illetve ellenőrző bizottsági tagok közül, titkos szavazás útján kerül megválasztásra. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik."

(7) Az Öpt. 20. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal, valamint ca)-cb) alpontokkal egészül ki:

"c) nem lehet az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagja, valamint a pénztár ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) az,

ca) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte,

cb) aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság jogerős határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott."

(8) Az Öpt. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Öpt. 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg. ha az ülésen valamennyi tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához,"

(9) Az Öpt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be a pénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon."

(10) Az Öpt. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § (1) A szolgáltatókkal kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes.

(2) A pénztár köteles a letétkezelésre, a vagyonkezelésre, számlavezetésre, az adminisztráció, könyvelés és nyilvántartás kihelyezésére vonatkozó szolgáltatói szerződést, és annak módosításait - a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben - a szerződés megkötésétől, illetve módosításától számított 15 napon belül a Felügyeletnek megküldeni."

(11) Az Öpt. a következő címmel és a 40/A. és 40/B. §-okkal egészül ki:

"Az üzleti titok és pénztártitok

40/A. § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénztár a szükséges intézkedéseket megtette.

(2) Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, általa nem gyűjthető, nem kezelhető, de tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve, amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik.

(3) A pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot - időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is - megtartani.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.

(5) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:

a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,

b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából a Pénzügyminisztérium,

c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából a Pénztártanács részére.

(6) A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.

40/B. § (1) A 40/A. § (3) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) az Állami Számvevőszékkel,

c) a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel,

d) a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

e) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

f) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

j) az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal,

k) a Gazdasági Versenyhivatallal

szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad,

b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.

(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.

(4) A pénztár a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő adatokról."

(12) Az Öpt. 41. §-ának (2) bekezdése az alábbi e) és f) pontokkal egészül ki:

[A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy]

"e) A Felügyelet köteles az átalakulás lefolytatását ellenőrizni.

f) A bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerőre emelkedését követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson."

(13) Az Öpt. 44. §-ának (1) bekezdése a második mondatot követően a következő résszel egészül ki:

"A pénztár valamennyi tagjának írásos nyilatkozatát beszerzi arról, hogy a tag melyik pénztárban kívánja tagsági jogviszonyát folytatni. Ha a tag a nyilatkozatot a kitűzött időpontig a pénztár közvetlen írásos megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor jogviszonya az átalakulási tervben meghatározott elvek szerinti pénztárban folytatódik."

(14) Az Öpt. 45/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli."

(15) Az Öpt. 45/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt]

"a) átlépés esetén a másik pénztárba átviheti, ez esetben a pénzösszeget a tag e másik pénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni, vagy"

(16) Az Öpt. 45/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.

(5) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg.

(6) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levelében tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 15 napos határidő tűzésével felszólítja a tagokat a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére. Amennyiben a tag a kitűzött időpontig, illetve legkésőbb a végelszámolást lezáró közgyűlés időpontjáig nem nyilatkozik, akkor a követelését a pénztár székhelye szerint illetékes helyi bíróságon bírósági letétbe kell helyezni. Ebben az esetben a letétbehelyezés költségeit a tag követeléséből kell megelőlegezni.

(7) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.

(8) Amennyiben a végelszámolást a (7) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását."

(17) Az Öpt. 45/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénztár ellen felszámolási eljárásnak van helye, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha a Felügyelet azt a 69/A. § alapján kezdeményezi. A pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni."

(18) Az Öpt. 45/B. §-ának (4) bekezdése a második mondatot követően a következő mondattal egészül ki:

"A Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának napja."

(19) Az Öpt. a következő 47/B. §-sal egészül ki:

"47/B. § Pénztárak közötti átlépés esetén - ideértve a 45/A. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetet is -, illetve amennyiben valamely okból különböző nyugdíjpénztárakban fennálló tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítása szükséges, akkor az érintett tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítandók azzal, hogy a párhuzamosan fennálló tagsági jogviszonyok alatt egyidejűleg eltelt várakozási idők csak egyszeresen vehetők figyelembe."

(20) Az Öpt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénztártag halála esetére kedvezményezett(ek)et jelölhet. Amennyiben nem jelöl, halála esetén pénztártag örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni. Ha a pénztártagnak a törvényes öröklés rendje szerint nincs természetes személy örököse, az öröklés alá eső összeg a pénztárra száll. A pénztártag követelése nem része a hagyatékának, a pénztár a kedvezményezett (örökös) (2) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést a jogosult által bemutatott halotti anyakönyvi kivonat bemutatását követően teszi meg."

(21) Az Öpt. 49/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik.

"49/A. § (1) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését naponta kell elvégezni. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi. Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését negyedévente kell elvégezni mindaddig, amíg a pénztár piaci értéken számolt befektetett eszközei a negyedéves jelentés szerint első ízben meg nem haladják az egymilliárd forintot. A napi értékelés első időpontja az e mértéket meghaladó értéket mutató negyedéves fordulónapot követő harmadik negyedév első napja."

(22) Az Öpt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egészségpénztári tevékenységet folytató pénztár az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokat egészségügyi szolgáltatón keresztül nyújthatja."

(23)[6]

(24) Az Öpt. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket - akár együttesen is - alkalmazhatja:

a) az e törvényben és pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - esetleg határidő kitűzésével - felszólíthat;

b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;

c) jelentős vezetői vagy működési hiba esetén kezdeményezheti az érintett vezető felmentését;

d) tagfelvételi zárlatot rendelhet el;

e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze;

f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet;

g) a pénztártevékenységre adott engedélyt visszavonhatja;

h) felszólíthat a pénzügyi terv átdolgozására, illetve az alapszabály módosítására;

i) kifizetési tilalmat rendelhet el;

j) felfüggesztheti a pénztár működését;

k) felügyeleti biztost rendelhet ki;

l) a bíróságnál kezdeményezheti felszámolási eljárás megindítását."

(25) Az Öpt. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet bírságot szabhat ki az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjával, valamint az ügyvezetővel (helyettes ügyvezetővel) szemben, ha a pénztári működésre vonatkozó jogszabályokban előírtakat, valamint az alapszabályban foglaltakat megsérti, alapszabály-ellenes tevékenységet folytat, a tagdíjfelosztás elfogadott arányaitól eltér, vagy tevékenységi engedély nélkül pénztárat működtet, továbbá, ha a Felügyelet intézkedését, határozatát nem tartja be. A bírság mértéke 20 ezertől 1 millió forintig terjedhet, amely ismételten kiszabható. A pénztár a bírság megfizetését nem vállalhatja át."

(26)[7]

(27) Az Öpt. 68. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet]

"b) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha a pénztári működésre vonatkozó jogszabályokban előírtakat megsérti, figyelmeztetés ellenére a pénztár nem változtat addigi gyakorlatán, vagy a vonatkozó számviteli, pénzügyi, befektetési előírásokat megsérti; a bírság maximális mértéke az éves tagdíj két százaléka, amely ismételten kiszabható;"

(28) Az Öpt. a következő 68/A-68/B. §-sal egészül ki:

"68/A. § (1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a pénztár súlyosan vagy ismételten megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A kifizetési tilalom ideje alatt a pénztár nevében kifizetések - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a pénztár pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők.

(3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesíthető, amely a pénztártagoknak a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelmének elkerülése érdekében szükséges - ideértve különösen a pénztári szolgáltatások kifizetését, a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket -, és nem veszélyezteti a pénztártagság egészének biztonságát.

(4) Más pénztárba való átlépés, vagy a pénztárból történő kilépés esetén a tag követelése átutalásának, illetve kifizetésének határideje a kifizetési tilalom lejárta után nyílik meg.

68/B. § (1) A Felügyelet a pénztár működését határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a pénztár súlyosan vagy ismételten megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a pénztár működése felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A pénztár a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket, és nem eszközölhet befektetéseket.

(3) A pénztár működése felfüggesztésének idején történő kivételes kifizetésekre alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A pénztár új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes jóváhagyásával eszközölhet, azzal, hogy a befektetés kizárólag magyar állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal.

(4) A pénztár működésének felfüggesztése alatt a tagsági jogviszony és a tagdíjfizetési kötelezettség szünetel, azzal, hogy ez az idő a várakozási időbe beszámít. A beérkező tagdíjakat a pénztár pénzforgalmi számlájának vezetője a felfüggesztés időpontjától a befizetőnek visszautalja."

(29) Az Öpt. 69/A. §-a a következő c)-e) pontokkal egészül ki:

[A Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár elleni felszámolási eljárás megindítását, ha]

"c) a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította,

d) a pénztár a megkezdett végelszámolási eljárást a 45/A. § (7) bekezdésében meghatározott határidőre nem zárja le, vagy a

e) a pénztár a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel."

(30) Az Öpt. a következő 70. §-sal egészül ki:

"70. § (1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a szolgáltatónak a pénztár részére végzett tevékenysége megfelel-e e törvény rendelkezéseinek, a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabálynak, a Felügyelet által kiadott engedélyeknek, és a pénztár és a szolgáltató között létrejött szerződésnek. Ennek érdekében jogosult a pénztártevékenységet érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok, szerződések, egyéb dokumentumok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére, és - előzetes értesítés nélkül is - az azokba való helyszíni betekintésre.

(2) A Felügyelet a szolgáltatóval szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogszabályokban és a pénztárral kötött szerződésben előírtak betartására és a pénztártagok érdekének, valamint a pénztárvagyon biztonságának érdekében szükséges intézkedések megtételére - határidő kitűzésével - felszólíthat;

b) a szolgáltatóra 100 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságot vethet ki, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illetve a pénztárral kötött szerződésben előírtakat megsérti, valamint a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget;

c) felszólíthatja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés módosítására, illetve felbontására, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illetve a pénztárral kötött szerződésben előírtakat megsérti, a pénztártagok érdekeit vagy a pénztárvagyon biztonságát veszélyezteti, illetve, ha a szolgáltató nem rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételekkel, vagy alaposan feltehető, hogy a tevékenység biztonságos folytatására alkalmatlan.

(3) A Felügyeletnek az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogköre nem érinti és nem zárja ki más hatásköreinek gyakorlását."

(31) Az Öpt. 78. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pénztári vagyon piaci értéken történő értékelésének részletes szabályait, a pénztári teljesítménymérés mutatónak számítási módszerét, valamint a piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó letétkezelői jelentés megküldésére vonatkozó határidőt rendeletben meghatározza."

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

23. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:

"(5) Azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az OEP - az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére - kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat."

(2) Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

"s) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak"

[meghatározására.]

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

24. § (1) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:]

"b) az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg,"

(2) Az Eho. 11. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevételéről is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával megfizeti. Amennyiben a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására - a levonható összeg százalékos korlátozására tekintettel - nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.

(10) A központosított illetményszámfejtési rendszerbe és kincstári körbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek, mint kifizetők a megállapított egészségügyi hozzájárulás befizetését, bevallását az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik."

V. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) E törvény rendelkezései a (2)-(4) és (6)-(10) bekezdésben, valamint a 20-24. §-okban foglaltak kivételével a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba. A (2)-(4) és (6)-(10) bekezdésben foglalt, valamint az e törvény 20-24. §-aival megállapított rendelkezések 2002. január 1-jén, míg az e törvény 22. §-ának (13) bekezdésével és a 22/A. §-ának (21) bekezdésével megállapított rendelkezések 2002. július 1-jén, illetőleg a Tbj. 51. §-a (4) bekezdésének az e törvény 20. §-ának (11) bekezdésével megállapított c) pontja 2003. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) Az illetményszámfejtő hely jogutódja a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó központi költségvetési szerv által létesített társadalombiztosítási kifizetőhelynek. Azon központi költségvetési szerv vonatkozásában, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, az illetményszámfejtő hely a kifizetőhelyi feladatokat 2003. január 1-jétől látja el.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti, a 11/A. § (3) bekezdésében az "április 20-áig" szövegrész helyébe "május 5-éig" szövegrész lép.

(4) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-a f) pontjának 1. alpontjában a zárójeles szövegrész az "Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban," felsorolás után kiegészül "a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban," szövegrésszel, 4. §-a n) pontjának "Tagságra kötelezett pályakezdő" szövegrésze helyébe "Magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozó (pályakezdő)" szövegrész lép, 51. §-a (1) bekezdésének második mondata a kezdő "A" betű után kiegészül a "központosított illetményszámfejtési rendszerbe tartozó központi költségvetési és a" szövegrésszel, 52. §-a (1) bekezdésében a "TÁKISZ-t" szövegrész helyébe a "központosított illetményszámfejtő helyeket" szövegrész lép.

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4) bekezdésében a mondat elején "A 2001. január 1-je" szövegrész helyébe "A tárgyév január 1-je" szövegrész lép.

(6) 2002. január 1-jétől

a) 1. az Mpt. 92. §-ának második mondatában a "0,3- 0,5 százaléka" szövegrész helyébe a "0,4 százalékát nem haladhatja meg" szövegrész lép, illetőleg az Öpt. 48. §-a (4) bekezdésében a "nem minősül személyi jövedelemnek" szövegrész után kiegészül az "és illetékmentes" szövegrésszel, valamint az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. §-a (1) bekezdése utolsó mondatában "A 173., 175. és a 176. §-t 2002. január 1-jétől kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "A 173. és a 176. §-t 2002. január 1-jétől, a 175. §-t pedig 2002. július 1-jétől kell alkalmazni" szövegrész lép.

2. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) a társadalombiztosítási tartozások és a magánnyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,"

b) hatályát veszti:

1. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) a 4. §-a (2) bekezdésének k) és l) pontja, a 9. §-ának első mondatában a "kötelezettek és" szövegrész, valamint a 22. §-ának (10) bekezdése, a 28. §-ának b) pontja, a 28. §-a c) pontjának utolsó mondata, a 30. §-ának (2) bekezdése, a 33. §-a (3) bekezdésének első mondatában a "amelynek rendszeresen, havonta kifizetett összege nem lehet kevesebb, mint amire a pénztár által történő nyugdíjszolgáltatás esetében az Alap garanciája kiterjed" szövegrész, a 33. §-ának (4) bekezdése, a 75. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, a 76. §-ának (6) bekezdése, a 89. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a 89. §-a (3) bekezdésének b) pontja, a 134. §-a (1) bekezdésének j) pontja;

2. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 63. §-ának (3) bekezdése, a 68. §-a (2) bekezdésének e) pontja.

(7) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 37. § (2) bekezdésében "A 35. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe "A 35. § (6) bekezdése" szövegrész lép.

(8)[8]

(9) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. § (1) bekezdése "A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik." szövegrésszel egészül ki.

(10)[9]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2001. évi LXXXIV. törvényhez

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetési bevételei és kiadásai

Millió forintban

2. számú melléklet a 2001. évi LXXXIV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2000. évi költségvetési bevételei és kiadásai

Millió forintban

3. számú melléklet a 2001. évi LXXXIV. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetési bevételei és kiadásai

Millió forintban

4. számú melléklet a 2001. évi LXXXIV. törvényhez

Befektetett eszközök állományának tételes kimutatása

Egészségbiztosítási Alap

A *-gal jelzett tételek ingyenesen kerültek átadásra az Egészségügyi Minisztériumhoz.

A **-gal jelzett ingatlanok ingyenesen kerültek át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához.

5. számú melléklet a 2001. évi LXXXIV. törvényhez

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások fejében átvett vagyon alakulása

* A Nyugdíj Alapot megillető vagyonhányad magában foglalja a járuléktartozás és korengedményes nyugdíjtartozás fejében átvett vagyon összegét is.