140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet

a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről

A Kormány a pénzügyminiszter feladatait és hatáskörét a következők szerint határozza meg:

1. §

A pénzügyminiszter

(1) a) vezeti a Gazdasági Kabinetet, amelynek feladata a gazdaságpolitikai döntések - beleértve a költségvetést érintő jelentősebb ügyek - előkészítése a Kormány részére,

b) a kormányzati gazdaságpolitika kialakítása során elemzi és figyelembe veszi a monetáris politikából fakadó következményeket,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására tett intézkedéseket, azok hatását. Következtetéseiről és az azok alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatairól rendszeresen tájékoztatja a Kormányt;

(2) a gazdasági és közlekedési miniszter bevonásával

a) felelős a Kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó javaslat előkészítéséért és kidolgozásáért,

b) a hazai és nemzetközi feltételek és a Kormány programjának figyelembevételével előrejelzéseket készít a makrogazdasági folyamatok alakulásáról, javaslatokat tesz a Kormány gazdaságpolitikájának céljaira és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre,

c) a javaslatokat többéves gazdaságpolitikai programokban - ideértve az Európai Uniós integrációból adódó gazdaságpolitikai programokat is -, valamint az éves költségvetési javaslathoz kapcsolódóan foglalja össze;

(3) az érdekelt miniszterek közreműködésével előkészíti és kidolgozza a Kormány pénzügypolitikájára (költségvetési, jövedelmi, ár-, árfolyam- és devizapolitikájára), valamint a tevékenységi körébe tartozóan vállalkozási szféra szabályozására vonatkozó javaslatokat, továbbá értékeli az állami támogatási programok hatékonyságát.

2. §

(1) A pénzügyminiszter felelős az állami költségvetésre (a továbbiakban: költségvetés) és a zárszámadásra vonatkozó törvényjavaslat előkészítéséért, koordinálja az azok elvégzéséhez szükséges munkát, és nyomon követi, valamint felügyeli a költségvetés végrehajtását, továbbá jogszabályban meghatározott szervezetekkel együttműködve gondoskodik az elfogadott költségvetés végrehajtásáról és ellenőrzéséről.

(2) A pénzügyminiszter felelős az államháztartás összessége tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásáért, a költségvetési törvénynek való megfelelés biztosításáért és a költségvetési kiadások kézben tarthatóságának érvényesítéséért.

(3) A költségvetés előterjesztése során gondoskodik arról, hogy a Kormány és az Országgyűlés az államháztartás helyzetének teljes körű ismeretében dönthessen a költségvetésről.

(4) Elkészíti és jóváhagyja az államháztartás finanszírozási politikáját, valamint jóváhagyja finanszírozási stratégiáját.

(5) Gondoskodik az éves gazdaságpolitikai intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásáról.

(6) A pénzügyminiszter szabályozza

a) a költségvetés tervezésének,

b) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésének,

c) a költségvetési szervek gazdálkodásának,

d) a költségvetési (előirányzati) könyvelésnek,

e) a költségvetési kiadások osztályozásának,

f)[1] a hatáskörébe, illetőleg irányítása alá tartozó intézmények ellenőrzésére vonatkozó eljárásoknak

(7) A költségvetés végrehajtása során a pénzügyminiszter ellátja mindazokat a finanszírozási és ellenőrzési feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. A külön jogszabályban meghatározottak szerint a költségvetés javára hitelt vesz fel, illetve értékpapírt bocsát ki.

(8) A pénzügyminiszter az állami felelősségvállalás érvényesülése érdekében ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésével, zárszámadásával, gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat.

(9)[2] A pénzügyminiszter gondoskodik a Pénzügyminisztérium fejezete alá tartozó intézményi körben a felügyeleti jellegű ellenőrzésről és egyéb ellenőrzésekről a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

(10)[3] A pénzügyminiszter - együttműködve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, valamint az Állami Számvevőszék elnökével - javaslatot tesz a Kormánynak az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés jogi, intézményi, módszertani és szakképzési rendszerének fejlesztésére, valamint koordinálja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.

3. §

(1) A pénzügyminiszter felelős az államháztartási reform koncepcionális kialakításáért, átfogó irányításáért, az erről történő beszámoltatásért és ennek keretében a közpénzek felhasználása átláthatóságának növeléséért, gondoskodik a költségvetésből finanszírozott szervezetek feladatellátása gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeinek meghatározásáról.

(2) A pénzügyminiszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt miniszterekkel. Folyamatosan biztosítja az érdekelt miniszter részvételét a feladatainak ellátását alátámasztó pénzügyi eszközrendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

(3) A pénzügyminiszter részt vesz - elsősorban a pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó javaslatok felülvizsgálatával, illetve megtételével - a más miniszterek feladatkörébe tartozó szakmai koncepciók (programok) kidolgozásában, és ezzel hozzájárul, hogy e koncepciók a Kormány gazdaságpolitikai programját, illetve az intézkedési javaslatai előkészítését támogassák. Költségvetési kihatású előterjesztések kizárólag a pénzügyminiszterrel történt egyeztetést követően kerülhetnek a Kormány elé.

(4) A pénzügyminiszter a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározottak, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében szükséges, az Európai Unió által előírtak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, az Európai Unió által előírt mélységű statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenőrizhetőségéről.

(5) A pénzügyminiszter - az Állami Számvevőszék elnökével együttműködve - felelős a hatáskörébe tartozó, az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáért, továbbá gondoskodik az Európai Unióhoz történő saját források befizetése módszertanának kialakításáról.

(6) A pénzügyminiszter ágazati jogkörében részt vesz a Határfejlesztési Tárcaközi Bizottság munkájában, előkészíti a közúti határátkelőhelyek fejlesztéséhez szükséges nemzetközi szerződéseket.

(7) A pénzügyminiszter működteti az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásáért felelős Kifizető Hatóságot.

(8) A pénzügyminiszter ellátja az Európai Unió által biztosított Előcsatlakozási Alapokkal összefüggésben a vonatkozó nemzetközi szerződésekből rá háruló feladatokat.

(9) A pénzügyminiszter - az érintett miniszterekkel együttműködve - kidolgozza az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap, valamint az egyéb nemzetközi támogatások tekintetében felelős pénzügyi ellenőrzési szervezetek és intézmények kialakítására és fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, továbbá kialakítja és működteti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó pénzügyi ellenőrzési intézményeket.

4. §

(1) A pénzügyminiszter kidolgozza

a) az államháztartás alrendszereit illető befizetési kötelezettségekre (adók, illetékek, vámok, járulékok, hozzájárulások, egyéb befizetési kötelezettségek; a továbbiakban együtt: adók), illetve

b) a normatív, nem termelési típusú állami támogatásokra (fogyasztói árkiegészítés)

vonatkozó törvényjavaslatokat, továbbfejlesztésük lehetséges irányait, és felelős a központi adók beszedéséért, azok kiutalásáért, folyósításáért. A vámok tekintetében feladatait a külügyminiszterrel együttműködve látja el. Kialakítja a helyi adók központi szabályozásának koncepcióját,

c) az adózás rendjére - ideértve a vámeljárást is - vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben - külön felhatalmazás alapján - szabályozási feladatokat is ellát.

(2) A pénzügyminiszter biztosítja az önkormányzati adóhatóságok és az illetékhivatalok adózással, illetékezéssel kapcsolatos feladatainak szakmai támogatását, ellenőrzését, valamint meghatározza az említett szervezetek hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartásának, kezelésének és elszámolásának szabályait.

(3) A pénzügyminiszter irányítást gyakorol az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség felett, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatokat lát el a helyi önkormányzatok pénzügyi szakigazgatási tevékenységével kapcsolatban.

(4) A pénzügyminiszter kidolgozza (előkészíti) a gazdálkodók számvitelére, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben - külön felhatalmazás alapján - további szabályozási feladatokat lát el. A pénzügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felett.

(5) A pénzügyminiszter szabályozza - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerét.

(6) A pénzügyminiszter gondoskodik - a felügyelete alatt álló szervek útján - a központi adók tekintetében az adóellenőrzésről.

5. §

(1) A pénzügyminiszter

a)[4] a gazdasági és közlekedési miniszter egyetértésével

1. előkészíti a vámjog és a vámeljárás szabályozását szolgáló törvényeket, végrehajtási rendeleteket, illetve e körben - külön felhatalmazás alapján - szabályozási feladatokat is ellát, biztosítja a vámjogi szabályozás hazai joggal és nemzetközi vámjoggal való harmonizálását,

2. felelős az Európai Unióval kiépült vámunióval kapcsolatos, szakmailag megalapozott, folyamatos vámharmonizációs feladatok végrehajtásáért, különös tekintettel a származási szabályok, a vámérték-szabályozás és a vámnómenklatúra szerkezetének az Európai Unió országaiban egységesen alkalmazott rendelkezéseivel történő összhang megteremtésének követelményére;

b) koordinálja az Európai Unióval hatályos Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségek végrehajtása keretében a Vámügyi Albizottság hatáskörébe utalt feladatokat;

c) irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtását;

d) biztosítja a vámigazgatás felsőfokú szakirányú képzési rendszerének a nemzetközi követelményekkel való harmonizálását.

(2) A pénzügyminiszter vámigazgatási jogkörében

a) a vám tv. 1. §-ának 3. a) pontjában meghatározott vámszervezet vezetőjének (a továbbiakban: országos parancsnok) a törvények és más jogszabályok által a szervezet hatáskörébe utalt feladatok ellátása feltételeinek kialakítására és szakszerű végrehajtására irányelvet, tájékoztatót és utasítást adhat. A pénzügyminiszter által kiadott utasítás, irányelv vagy tájékoztató egyedi ügyre nem vonatkozhat, kivéve a felügyeleti jogkörében kiadott, törvény által előírt vámhatósági intézkedések megtételére szóló utasítás;

b) ellenőrzi a vámszervezet vám- és adóbevételi, valamint hatósági tevékenységét, irányítja és felügyeli a vámszervezet feladatai végrehajtásának törvényességét és szakszerűségét;

c) az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint megállapítja a vámszervezet költségvetését, és ellenőrzi annak végrehajtását;

d) koordinálja a közúti határátkelőhelyek fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtását;

e) munkáltatói jogot gyakorol az országos parancsnok tekintetében, kinevezi és felmenti az országos parancsnokot és a helyettesítését ellátó főigazgatókat, ezredesi rendfokozatba előléptet, kezdeményezi a tábornoki rendfokozatba történő előléptetést;

f) jóváhagyja a vámszervezet ügyviteli és működési szabályzatát.

6. §

(1) A pénzügyminiszter felelős az állami vagyonpolitika - ideértve az állami vagyonnal való gazdálkodást és a privatizációt is - céljainak, elveinek meghatározásáért.

Ennek során gondoskodik a gazdaságpolitika és a költségvetés-politika összehangolásáról, figyelemmel az államadóssággal való összefüggésekre is.

(2) Az állami vagyonnal való gazdálkodás körében, ha külön törvény másként nem rendelkezik, a pénzügyminiszter

a) ellátja a számára jogszabályban előírt, a kincstári vagyonnal összefüggő feladatokat;

b) ellátja a kincstári vagyonnal összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) útján;

c) a KVI felett törvényben meghatározott módon irányítási jogkört gyakorol;

d) képviseli a Magyar Államot, ha az polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt.

(3) A pénzügyminiszter

a) ellátja - az érintett miniszterekkel együttműködve - a gazdaságpolitika keretei között a Kormány privatizációs stratégiájának kialakításával összefüggő feladatokat, összehangolja az állam vállalkozói vagyonát érintő kormányzati döntéseket;

b) az állam képviseletében - a Kormány kijelölt tagjaként - gyakorolja a részvényesi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságban;

c) az állam vállalkozói vagyona vonatkozásában gyakorolja a számára jogszabályban vagy kormányhatározatban megállapított egyéb jogokat.

7. §

A pénzügyminiszter

a)[5] szakmai, törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felett,

b)[6] kinevezi és felmenti a Kincstár elnökét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogok teljes körét, a Kincstár elnökének javaslatára kinevezi, illetve felmenti az elnökhelyetteseket, az egyéb munkáltatói jogokat felettük a Kincstár elnöke gyakorolja,

c)[7]

d)[8] gyakorolja az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság működése során az alapítói jogokat azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóságok jogkörét nem vonhatja el;

e) az állam nevében gyakorolja az Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi jogokat, képviseli a kormányt a Monetáris Tanács és a Magyar Nemzeti Bank igazgatósági ülésein;

f)[9]

8. §

(1) A pénzügyminiszter felelős a pénz- és tőkepiaci rendszer, valamint a biztosítási rendszer fejlesztésére, illetőleg szabályozására vonatkozó javaslatok előkészítéséért és kidolgozásáért. A pénzügyminiszter ellátja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feletti felügyeletet.

(2) A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen alakítja a devizapolitika céljait és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert.

(3) A pénzügyminiszter előkészíti a Kormány szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos stratégiáját és annak jogi szabályozását, ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását. A szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő Szerencsejáték Felügyelet látja el. A pénzügyminiszter ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt, a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos hatósági feladatokat.

(4) A pénzügyminiszter elkészíti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak működésének szabályozására vonatkozó javaslatokat.

(5)[10] A pénzügyminiszter - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel együttműködve -közreműködik a Kormány nyugdíjpolitikával összefüggő feladatainak meghatározásában.

(6)[11] A pénzügyminiszter

a) a pénzmosás megelőzése és megakadályozása érdekében - az érintett minisztériumok, állami vagy szakmai felügyeleti szervek bevonásával, a nemzetközi szervezetek ajánlásait figyelembe véve - javaslatot tesz a szükséges szabályozásra;

b) irányítja és koordinálja a pénzmosással kapcsolatos hazai és nemzetközi kommunikációt;

c) vezeti a pénzmosás elleni tárcaközi bizottságot.

(7)[12] A pénzügyminiszter ellátja és végrehajtja a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő - jogszabályokban és kormányhatározatokban meghatározott - feladatait.

9. §

(1) Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban - a belügyminiszterrel együttműködve - a pénzügyminiszter

a) folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzatok gazdálkodását, és szükség esetén javaslatokat tesz az arra vonatkozó szabályok módosítására;

b) a költségvetési törvényjavaslat keretében kialakítja a helyi önkormányzatokat megillető hozzájárulások és támogatások jogcímeit és összegeit, valamint a központi adókból való részesedés mértékét;

c) részt vesz a társadalmilag kiemelt önkormányzati célokra és az ezek megvalósításához nyújtandó támogatások mértékére és feltételeire, valamint az egyes helyi önkormányzatoknak nyújtandó címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

(2) A pénzügyminiszter a területfejlesztési politika kidolgozása során javaslatot tesz az azt alátámasztó pénzügyi eszközökre, ennek keretében az ország különböző régiói közötti indokolatlan különbségek megszüntetésének, a regionális válsághelyzetek feloldásának pénzügyi eszközeire is.

(3)[13] A pénzügyminiszter közreműködik a lakáspolitika, a lakáscélú állami támogatások szabályozásának kidolgozásában.

10. §

(1)[14] A nemzetközi pénzügyi-gazdasági kapcsolatok területén a pénzügyminiszter a gazdasági és közlekedési miniszterrel, illetve a külpolitikai érdekek érvényesítése tekintetében a külügyminiszterrel egyetértésben, az érdekelt miniszterekkel egyeztetve

a) kidolgozza a külkereskedelemhez, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó pénzügyi eszközök rendszerét;

b) előkészíti és - amennyiben arról jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Kormány felhatalmazása alapján kezdeményezi, illetőleg megköti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, ideértve azokat a pénzügyi vonatkozású nemzetközi szerződéseket, amelyek közvetlen költségvetési kötelezettségvállalással járnak, és gondoskodik ezek végrehajtásáról;

c) kidolgozza a Magyar Nemzeti Bank elnökével is együttműködve a külföldi hitelfelvételi politikát, a kormányhitelnyújtás és az exporthitel-biztosítás és hitelezés irányelveit és szabályozását;

d) részt vesz a kormányszintű gazdasági tárgyalások előkészítésében;

e) előkészíti és megköti az Európai Unióhoz való csatlakozás keretében szükségesé váló, az általános forgalmi adó visszatérítési megállapodásokat.

(2) A pénzügyminiszter felelős a központi költségvetés külföldi követelései leépítése elveinek kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos szerződések előkészítéséért és megkötéséért, valamint azok végrehajtásáért.

(3) A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás körében a pénzügyminiszter

a) a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartás keretében közreműködik az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítésében, és amennyiben azokból közvetlen állami kötelezettségvállalás keletkezik, részt vesz megkötésükben, e kapcsolatokban egyébként a külön jogszabályban meghatározottak szerint vesz részt;

b) részt vesz az egyéb nemzetközi szervezetekkel való pénzügyi vonatkozású kapcsolattartásban.

(4) A pénzügyminiszter felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi pénzügyi-vagyoni kapcsolatokban.

11. §

A pénzügyminiszter - az érintett minisztériumok bevonásával - felelős a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, valamint a beruházásvédelmi megállapodások kezdeményezéséért, létrehozásáért, megkötéséért és kihirdetéséért.

12. §

A pénzügyminiszter szabályozza az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjét.

13. §

A pénzügyminiszter kidolgozza a kormányzati árpolitikára vonatkozó javaslatokat, és ellátja a külön jogszabályban meghatározott árhatósági feladatokat.

14. §

A pénzügyminiszter - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködve - kialakítja, szabályozza és működteti az államháztartás minden alrendszerét magában foglaló államháztartási információs rendszert.

15. §

A pénzügyminiszter külön jogszabályok és kormányhatározatok felhatalmazása alapján:

a)[15] gondoskodik az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáról, különös tekintettel a közösségi vívmányok állami támogatási rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására, valamint az Európai Bizottsággal való együttműködésre;

b) költségvetési szerveket alapít, és ezek felett felügyeleti jogot gyakorol;

c) gyakorolja az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében - a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítés kivételével - a szakképesítésért felelős miniszter jogkörét, továbbá gondoskodik a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásának vezetéséről;

d) gazdálkodik a Pénzügyminisztérium fejezet költségvetési előirányzataival;

e)[16]

f) az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttműködve ellátja az ágazati feladatokat;

g)[17] a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló külügyminiszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével együttműködve ellátja az ágazati feladatokat.

16. §

A pénzügyminiszter ellátja a külön jogszabályok által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, kiadja a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabályokat.

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 157/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet, a 86/1994. (VI. 2.) Korm. rendelet, a 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet, a 217/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet, a 71/2000. (V. 19.) Korm. rendelet 3. §-a, a 305/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-a, a 323/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a privatizációért felelős miniszter feladatairól szóló 17/1995. (III. 1.) Korm. rendelet és az azt módosító 155/1996. (X. 16.) Korm. rendelet 1. §-a.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök