16/2002. (IX. 25.) GKM rendelet

a tengeren menetrend szerint közlekedő kompok és gyorsjáratú kompok biztonságos üzemeltetésének kötelező vizsgálatáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (2) bekezdésének b) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) SOLAS 1974/1978: a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Londonban, 1974. november hó 1. napján kelt "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv;

b) komp: a közúti és vasúti járműveknek saját futóművükön történő fel- és legördülését lehetővé tevő kialakítással épített tengeri személyszállító vízijármű, amely több mint 12 utast szállít;

c) gyorsjáratú komp: a SOLAS 1974/1978 melléklete X. fejezetének 1. szabályában meghatározott tengeri gyorsjáratú személyszállító vízijármű, amely több mint 12 utast szállít;[1]

d) utas: a hajón tartózkodó minden személy, kivéve a parancsnokot, a személyzet tagjait, illetve azokat, akiket a komp, illetve a gyorsjáratú komp fedélzetén, annak üzemeltetéséhez bármely minőségben foglalkoztatnak;

e) Gyorsjáratú Vízijárművek Szabályzata: a gyorsjáratú vízijárművek biztonságáról szóló nemzetközi szabályzat (HSC);

f) menetrend szerinti szolgáltatás: a kompnak vagy gyorsjáratú kompnak két vagy több kikötő közötti forgalomban, közzétett időpontokban végrehajtott olyan útjai,

fa) amelyeket a komp vagy gyorsjáratú komp közzétett menetrend szerint végez, vagy

fb) amelyek során az átkelések - gyakoriságuk és rendszerességük eredményeként - rendezett sorozatot alkotnak;

g) tengeri körzet: a tengeri személyhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló jogszabályban meghatározott terület;[2]

h) bizonyítvány, illetve tanúsítvány:

ha) a nemzetközi forgalomban közlekedő komp és gyorsjáratú komp esetében a SOLAS 1974/1978 szerinti biztonsági bizonyítványok, a felszerelési tanúsítvány és a mentesítési bizonyítvány - amennyiben az utóbbit a hatóság a hajó számára kiállította -, valamint a személyhajó biztonsági bizonyítvány, illetve gyorsjáratú személyhajó biztonsági bizonyítvány,

hb) a kabotázs forgalomban közlekedő komp és gyorsjáratú komp esetében a tengeri személyhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló jogszabályban meghatározott biztonsági bizonyítványok, a felszerelési tanúsítvány és mentesítési bizonyítvány - amennyiben az utóbbit a hatóság a hajó számára kiállította -, valamint a SOLAS 1974/1978 mellékletének IX/3 szabályában megjelölt HSC szabályzat szerinti gyorsjáratú személyhajó biztonsági bizonyítvány;[3]

i) mentesítési bizonyítvány: a SOLAS 1974/1978 mellékletének IX/4 szabálya szerint kiállított bizonyítvány;

j) fogadó állam: az az állam, amelynek a területén lévő kikötőt a menetrend szerinti forgalomban közlekedő komp, illetve a gyorsjáratú komp érinti;

k) nemzetközi forgalom: az a forgalom, amelynek keretében a komp, illetve a gyorsjáratú komp két állam területén lévő kikötő között közlekedik;

l) kabotázs forgalom: a komp, illetve a gyorsjáratú komp által egy állam területén lévő kikötőből ugyanabba a kikötőbe, vagy ugyanazon állam területén lévő másik kikötőbe megtett utak;

m) kijelölt szervezet: a vízijárművek megfelelőségét vizsgáló szervezetek kijelöléséről szóló jogszabály alapján kijelölt szervezet;[4]

n) vállalkozás: egy vagy több kompot, illetve gyorsjáratú kompot üzemeltető hajózási vállalkozás, amelynek hajói számára a külön jogszabály rendelkezése szerint a komp, illetve a gyorsjáratú komp biztonságos üzemeltetése követelményének való megfelelésről szóló megfelelési bizonyítványt állított ki a hajózási hatóság;

o) Tengeri Balesetek Kivizsgálásának Szabályzata: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (Szervezet) 1997. november 27-i, A.849(20) közgyűlési határozatával elfogadott szabályzat;

p) különleges szemle: a fogadó állam illetékes hatósága által a 6. §-ban foglaltak szerint végzett szemle;

q)[5] hajózási hatóság: a Budapest Főváros Kormányhivatala;

r) ellenőr: a hajózásbiztonsági ellenőri munkakörre vonatkozó szakmai feltételekről és az ellenőrök azonosító okmányáról szóló jogszabályban meghatározott személyazonosító okmánnyal rendelkező személy, aki megfelel az 5. számú mellékletben foglalt követelményeknek;[6]

s) hiányosság: olyan felderített elégtelenség, amely az e rendeletben foglalt követelmény teljesítésének elmulasztását jelenti;

t) Szemle Irányelvek: a SOLAS 1974/1978 mellékletének B. részében foglalt 6. szabályban meghatározott, a Szervezet A.746(18) határozata szerinti útmutató a vizsgálat végzéséhez.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya az Európai Közösség tagállamának területén lévő kikötőt menetrend szerinti szolgáltatás keretében érintő, "A" kategóriába sorolt magyar lobogójú kompra, gyorsjáratú kompra és az ezeket üzemeltető vállalkozásokra terjed ki.[7]

A komp és a gyorsjáratú komp szemléje és a bizonyítványokra vonatkozó követelmények meghatározása

3. §

(1) A komp, illetve a gyorsjáratú komp menetrend szerinti üzemeltetését megelőzően a hajózási hatóság szemle keretében megvizsgálja a komp és a gyorsjáratú komp alkalmasságát, a következő szempontok figyelembevételével:

a) a szemlét és az alkalmasság igazolására szolgáló bizonyítványok kiadását a Szemle Irányelvek szerint kell elvégezni;

b) a szemle során vizsgálni kell az 1. és 3. számú mellékletben meghatározott követelményeket;

c) a szemle lefolytatásának feltétele, hogy a komp, illetve a gyorsjáratú komp rendelkezzen a szerkezetre, gépi és elektromos berendezésekre, illetve vezérlő rendszerekre vonatkozóan a kijelölt szervezet által kiállított bizonyítvánnyal;

d) a szemlén meg kell győződni arról, hogy a kompot, illetve a gyorsjáratú kompot felszerelték az esetleges baleset kivizsgálását elősegítő, a Szervezet A.861(20) határozata szerinti követelményeknek, továbbá a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 61996 számú szabványában leírt tesztelési szabványoknak megfelelő, úti adatrögzítővel (a továbbiakban: VDR);

e)[8] a szemlén meg kell győződni arról, hogy a komp stabilitása megfelel az 1995. évi SOLAS Konferencia 14. határozatának mellékletében foglalt, ro-ro személyhajóra vonatkozó különleges stabilitási követelményeknek. A stabilitási követelményeknek a 14. határozat szerinti alkalmazásáról a határozat 3. pontjában megadott eljárás szerint a Szervezet főtitkárát a közlekedésért felelős miniszter értesíti.[9]

(2) Az (1) bekezdés e) pontját a gyorsjáratú kompokra értelemszerűen kell alkalmazni.

A vállalkozások ellenőrzése

4. §

(1) A hajózási hatóság az üzemeltetés megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a kompot, illetve a gyorsjáratú kompot menetrend szerinti szolgáltatás keretében üzemeltető vagy üzemeltetni kívánó vállalkozás:

a) biztosítja-e a 3. §-ban és az 1. számú mellékletben meghatározott követelmények teljesülését;

b) előzetesen hozzájárult-e, hogy tengeri baleset esetén a fogadó állam és a baleset kapcsán érintett más állam hatósága a 10. §-ban meghatározott vizsgálatot folytathasson, részt vegyen vagy együttműködjön a baleset okának felderítésében, továbbá hozzáférhessen a balesetben érintett komp, illetve gyorsjáratú komp VDR-jéből nyerhető információhoz.

(2) A kompot, illetve a gyorsjáratú kompot üzemeltető vállalkozás, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt hozzájárulási nyilatkozatát a hajózási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelten, a hajózási hatósághoz nyújtja be.

Új útvonalon történő szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések

5. §

(1) A komp, illetve a gyorsjáratú komp új fogadó államot érintő, más útvonalon indítandó menetrend szerinti szolgáltatásra történő átirányítása esetén, a vállalkozás az új fogadó állam hatóságánál kérelmezi a komp, illetve a gyorsjáratú komp szemléjét és vizsgálatát.

(2) Ha a vállalkozás új körzetben indít szolgáltatást, és a fogadó állam, illetve államok hatósága a vállalkozás kérelmére adott előzetes tájékoztatásában a vállalkozás szolgáltatása által érintett új körzet útvonaljellemzőit a korábbi körzet útvonaljellemzőihez hasonlónak minősítve mentesíti a fogadó állam, illetve államok hatósága által tartandó szemlétől, a hajózási hatóság a mentesítést elfogadja.

Az időszakos szemle és más szemlék, értesítés

6. §

(1) A hajózási hatóság a kompon, illetve gyorsjáratú kompon

a) 12 havonta egyszer a 3. számú mellékletben meghatározott követelmények szerinti szemlét tart;

b) a menetrend szerinti üzem idején szemlét tart, amelynek célja az 1., 3. és 4. számú mellékletben meghatározott szempontok alapján annak megállapítása, hogy a komp, illetve a gyorsjáratú komp folyamatosan megfelel a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó követelményeknek;

c) szemlét folytat le, valahányszor a kompon, illetve gyorsjáratú kompon jelentős javítást, átalakítást vagy módosítást hajtanak végre, valamint ha tulajdonosa, lobogója, illetve osztályba sorolása megváltozik, kivéve, ha a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a hajózási hatóság a szemle alól mentesíti.

(2) Tulajdonosváltás, vagy a lobogó megváltozása, vagy más osztályba sorolás esetén a hajózási hatóság a korábban elvégzett vizsgálatok figyelembevételével - amennyiben a változás vagy más osztályba történő átsorolás a gyorsjáratú komp biztonságos üzemeltetését nem érinti - a kompot, illetve gyorsjáratú kompot mentesítheti az (1) bekezdés c) pontjában előírt szemle kötelezettsége alól.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szemlét a hajózási hatóság a vállalkozás kérelme alapján folytatja le. Ha a szemle során a hajózási hatóság olyan, a 8. §-ban meghatározottak szerinti lényeges hiányosságot állapít meg, amelynek következtében a komp üzemeltetését meg kell tiltania, a szemle költségét a vállalkozás viseli.

(4)[10] A hajózási hatóság a vállalkozás számára az elvégzett szemle és vizsgálat eredményéről írásbeli tájékoztatást nyújt, amelynek másolatát az Európai Bizottságnak is megküldi.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szemle eredményes lefolytatása nem érinti a külön jogszabályban a személyhajókra előírt szemle kötelezettséget.[11]

7. §

A vállalkozásnak a kompot, illetve gyorsjáratú kompot a fogadó állam hatósága által tartandó szemlére is ki kell állítania.

Az üzemeltetés megtiltása, szankciók

8. §

(1) A hajózási hatóság megtiltja a komp, illetve a gyorsjáratú komp menetrend szerinti üzemeltetését, amennyiben megállapítja, hogy:

a) az nem felel meg a 3. és a 4. §-ban meghatározott követelményeknek;

b) a szemle során megállapított hiányosságok az életbiztonságra, a kompra, illetve a gyorsjáratú kompra, annak személyzetére és utasaira közvetlen veszélyt jelentenek;

c) a 2. számú mellékletben megjelölt jogszabályok rendelkezéseit olyan mértékben sértették meg, hogy az az életbiztonságra, a kompra vagy a gyorsjáratú kompra, annak személyzetére és utasaira közvetlen veszélyt jelent;

d) a vállalkozás a 3. és a 6. §-ban előírt szemle kötelezettségének nem tett eleget.

(2) Abban az esetben, ha a menetrend szerinti szolgáltatásban üzemeltetett kompon, illetve a gyorsjáratú kompon a hajózási hatóság a hajó és személyzete, valamint utasainak közvetlen biztonságát nem veszélyeztető hiányosságot állapít meg, a vállalkozást határidő tűzésével vagy azonnal a hiányosságok kiküszöbölésére szólítja fel. A hiányosságok kiküszöbölését követően a hajózási hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a hiányosságok kiküszöbölése teljes mértékben megtörtént. Ellenkező esetben a hajó üzemeltetését meg kell tiltani.

(3) Amennyiben valamelyik fogadó állam tiltja meg a komp, illetve gyorsjáratú komp üzemeltetését, a vállalkozás a fogadó államtól kapott, indoklással kiegészített, írásbeli határozatot a hajózási hatósághoz haladéktalanul eljuttatja.

Az első és az időszakos szemlékkel kapcsolatos eljárás

9. §

(1) A hajózási hatóság a Gyorsjáratú Vízijárművek Szabályzatának 1.9.3. szabályában meghatározott módon be kell vonja a fogadó állam, illetve a fogadó államok hatóságát a gyorsjáratú személyhajó biztonsági bizonyítványának kiállítására irányuló eljárásba.

(2) A hajózási hatóság részt vesz a szemlén, ha a fogadó állam hatósága az általa különleges szemle alá vont kompot, illetve a gyorsjáratú kompot üzemeltető vállalkozás kérelmére az első és az időszakos különleges szemlében történő részvételre meghívja.

Balesetek kivizsgálása

10. §

(1) A hajózási hatóság a ténylegesen érintett fogadó államok hatóságával megállapodik arról, hogy halálos áldozattal járó tengeri baleset és halált nem okozó baleset vizsgálatában a hajózási hatóság részt vesz, együttműködik, illetve a Tengeri Balesetek Kivizsgálásának Szabályzata rendelkezésével összhangban önálló vizsgálatot folytat le.

(2) Az e §-ban alkalmazott "ténylegesen érintett állam", a "vizsgálatot vezető állam" és "a tengeri baleset" kifejezések jelentése megegyezik a Tengeri Balesetek Kivizsgálásának Szabályzatában foglaltakkal.[12]

(3) A hajózási hatóság az (1) bekezdésben megjelölt megállapodását, valamint a baleset vizsgálatában való részvételét, együttműködését, illetve önálló vizsgálatát annak figyelembevételével foganatosítja, hogy tengeri baleset esetén, a vizsgálati eljárást annak az államnak kell megindítania, amelynek felségvizein a baleset történt, illetve területi vízen kívül történt baleset esetén a hajó által utoljára érintett kikötő szerint illetékes államnak. Ezen állam hatósága felelős a vizsgálatért és a ténylegesen érintett államokkal való koordinációért egészen addig, amíg az érintettek közösen meg nem egyeznek abban, hogy melyikük a vizsgálatot vezető állam.

(4) A hajózási hatóság a baleset vizsgálatában való részvételekor, együttműködésekor, illetve az önálló vizsgálat folytatása során gondoskodik arról, hogy a vizsgálat a leghatékonyabb módon, és a Tengeri Balesetek Kivizsgálásának Szabályzatával összhangban, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen lezárulhasson.

(5)[13] A vizsgálatról készített jelentést a Tengeri Balesetek Kivizsgálásának Szabályzata 12.3. pontja szerint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni, valamint azt az Európai Bizottságnak meg kell küldeni.

Egyéb intézkedések

11. §

(1) A hajózási hatóság a mentesítési bizonyítványt kiállító állam hatóságának felkérése alapján azzal együttműködik annak érdekében, hogy a mentességek helytállóságával kapcsolatos nézeteltérések az első különleges szemlét megelőzően rendeződjenek, és a fogadó állam hatósága által kiállított mentesítési bizonyítványt elfogadja.

(2) A menetrend szerinti szolgáltatásban a kompot, illetve a gyorsjáratú kompot üzemeltető vállalkozás köteles a hajófedélzeti vészhelyzetek esetére szóló, és az A.852(20) IMO közgyűlési határozatával összhangban lévő, integrált intézkedési tervet készíteni és alkalmazni. A vállalkozásnak az integrált intézkedési tervet a fogadó állam hatóságával együttműködve kell elkészítenie. A hajózási hatóság ellenőrzi, hogy a vállalkozás az intézkedési tervet elkészítette-e.

(3) A hajózási hatóság a fogadó állam hatóságát a Gyorsjáratú Vízijárművek Szabályzatának 1.9.3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban teljeskörűen bevonja a gyorsjáratú komp biztonsági bizonyítványának kiállítására irányuló eljárásba. A hajózási hatóság a fogadó állam, illetve államok hatóságával együttműködve gondoskodik arról, hogy a helyi körülmények által megkívánt, az emberélet, a természetes erőforrások és a tengerparti tevékenységek védelméhez szükséges üzemeltetési korlátozásokat megállapítsák és betartsák, továbbá intézkedéseket hoz e korlátozások érvényesítése érdekében.

Együttműködés

12. §

A hajózási hatóság a fogadó állam, illetve államok hatóságától tájékoztatást kérhet a Közösségek kikötőjét érintő és a rendelet hatálya alá tartozó menetrend szerinti szolgáltatásban magyar lobogó alatt közlekedő komppal, illetve gyorsjáratú komppal nyújtott szolgáltatással kapcsolatban a rendeletben meghatározott követelmények teljesítésére vonatkozóan.

Záró rendelkezések

13. §

Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.

14. §

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a rendelet 1. és 3. §-ában hivatkozott nemzetközi egyezményeket, illetve szabályzatokat kihirdető külön jogszabályokkal együtt - a Tanácsnak a menetrend szerinti ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító hajók biztonságos üzemeltetésének kötelező vizsgálati rendszeréről szóló 1999/35/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 16/2002. (IX. 25.) GKM rendelethez

A hajózási vállalkozások külön kötelezettségei

A vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy:

1. a hajó parancsnoka kellő ismeretekkel rendelkezzen a hajózást támogató parti telepítésű navigációs és információs rendszerekről, amelyek a hajó biztonságos irányításában segítik, továbbá arról, hogy a fogadó államok által létrehozott navigációs és információs rendszereket a parancsnok használja;

2. érvényesüljenek a Szervezet által kiadott, az utasok biztonságára vonatkozó irányelvről szóló 699. számú MSC körlevél (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezései;

3. a hajó fedélzetén, jól megközelíthető helyeken a munkarendet ismertető tájékoztató tábla kerüljön elhelyezésre, amely tartalmazza:

a) a tengeri és kikötői szolgálati munkavégzés rendjét, és

b) az őrszolgálati személyzet esetében engedélyezett napi maximális munkaóraszámot és minimális pihenőóraszámot;

4. a biztonságos hajózás és üzemeltetés érdekében, különösen kedvezőtlen időjárási és körülmények között, a parancsnokot, szakmai megítélése szerint szükséges döntéseinek meghozatalában ne korlátozzák;

5. a parancsnok vezessen naplót a hajózás biztonságát érintő műveletekről és a hajózási eseményekről;

6. a hajó külhéján lévő rakodó- és más nyílások nyílászáróit, illetve a nyílászáró környezetében lévő héjazati lemezeket ért sérülésekről, valamint a nyílászáró záró és biztosító szerkezetének hiányosságait a parancsnok haladéktalanul jelentse mind a hajózási hatóságnak, mind pedig a fogadó állam hatóságának, és a hiányosságoknak a hatóság által jóváhagyott állapot szerinti mielőbbi kiküszöbölése megtörténjen;

7. a hajó útjának megkezdése előtt álljon rendelkezésre naprakész útiterv. Az útiterv elkészítésekor a Szervezet vonatkozó irányelvét figyelembe kell venni;

8. az utasokat tájékoztassák az időskorúak és mozgássérültek számára biztosított szolgáltatásokról, és az erről szóló tájékoztatás a gyengén látók számára megfelelő formában is kerüljön közreadásra.

2. számú melléklet a 16/2002. (IX. 25.) GKM rendelethez

A 8. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt, egyes, a rendelettel összefüggő jogszabályok jegyzéke

- 13/2002. (II. 18.) KöViM rendelet a kikötőkbe érkező és azokat elhagyó, parti tengeren áthaladó és veszélyes és szennyező árukat szállító tengeri hajókkal szemben támasztott egyes követelményekről;

- 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelet a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről;

- 35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (SOLAS 1974/1978.) mellékletének kihirdetéséről (IX. fejezet "Vállalati igazgatás a hajók biztonságos üzemeltetéséhez").

3. számú melléklet a 16/2002. (IX. 25.) GKM rendelethez

A szemlére vonatkozó eljárási szabályok

1. A szemle célja annak biztosítása, hogy a hajószerkezetre, a térfelosztásra és stabilitásra, a gépekre és az elektromos berendezésekre, a rakományelhelyezésre, a tűz elleni védelemre, a szállítható személyek számát illetően, az életmentő felszerelésekre és a veszélyes áruk szállítására, a rádiótávközlésre és navigációra vonatkozó követelmények teljesüljenek, és e célból a szemle terjedjen ki:

- a vészüzemi áramfejlesztő generátor indítására,

- a vészüzemi világítás ellenőrzésére,

- a rádió hírközlési rendszer vészüzemi áramforrásának ellenőrzésére,

- a hangosító rendszer tesztelésére,

- a tűzoltógyakorlatra, beleértve a tűzoltó felszerelés használatának ellenőrzésére,

- a vészüzemi tűzoltószivattyú működtetésére a tűzoltó fővezetékre csatlakoztatott két tűzoltófecskendővel,

- a kazánok, a fő- és a segédgépek üzemanyag-ellátó rendszerének, továbbá a szellőztető ventilátorok vészleállító távvezérlőjének tesztelésére,

- a tűzvédelmi huzatmentesítő fojtócsappantyúk zárását működtető helyi és távvezérlő rendszer tesztelésére,

- a tűzjelző- és riasztóberendezés tesztelésére,

- a tűzálló ajtók megfelelő záródásának tesztelésére,

- a fenékárok szivattyúk működtetésére,

- a vízmentes válaszfalak nyílászáróinak zárására, a zárás helyi és távvezérlő rendszerének ellenőrzésére,

- annak ellenőrzésére, hogy a személyzet felelős tagjait kellően felkészítették a vészhelyzeti kárelhárításra,

- legalább egy mentő vízijármű és egy mentőcsónak vízre eresztésére, meghajtó- és kormányművük működőképességének ellenőrzésére, vízből történő kiemelésükre és fedélzeti tárolóhelyükre történő visszahelyezésre,

- a mentőcsónakok és mentő vízijárművek leltár szerinti felszerelésének ellenőrzésére,

- a komp, illetve gyorsjáratú komp főüzemi kormányberendezése és vészüzemi kormányberendezése működőképességének ellenőrzésére.

2. A szemle kiterjed a fedélzeti karbantartó munkálatok tervének ellenőrzésére.

3. A szemle során ellenőrizni kell a személyzet tagjainak jártasságát a biztonsági eljárások, a vészhelyzeti eljárások, a karbantartás, a fedélzeti rutinfeladatok, az utasbiztonság, a parancsnoki híd eljárásai, valamint a rakománnyal és a járművekkel kapcsolatos műveletek terén. Ellenőrizni kell, hogy a hajónaplóba tett bejegyzéssel összhangban a személyzet alkalmas a munkavégzés közös nyelvén parancsokat, utasításokat megérteni és válaszolni. Ellenőrizni kell, hogy a személyzet tagjai a felkészítésük során okirattal igazolhatóan részt vettek az alábbi képzésekben:

- személyek csoportjának irányítására vonatkozó ismeretek megszerzését tanúsító képesítő bizonyítvány,

- kapcsolatteremtési ismeretek megszerzését tanúsító képesítő bizonyítvány,

- az utasoknak és különösen vészhelyzetben az idős és rokkant személyeknek közvetlenül biztonsági segítséget nyújtó személyzet feladataival kapcsolatos ismeretek megszerzését tanúsító képesítő bizonyítvány,

- válságkezelési és magatartáskutatási ismeretek megszerzését tanúsító képesítő bizonyítvány.

A vizsgálat kiterjed annak felmérésére is, hogy a szolgálati rend nem okoz-e a megengedhetőnél nagyobb fokú kimerültséget, elsősorban az őrszolgálatot teljesítő személyzet körében.

4. A személyzet tagjainak képesítését tanúsító, harmadik állam által kiállított képesítési bizonyítványok csak akkor ismerhetők el, ha megfelelnek a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezmény* (STCW 1978/1995 Egyezmény) I/10 szabályának.[14]

4. számú melléklet a 16/2002. (IX. 25.) GKM rendelethez

Útmutató a képesített ellenőr számára a menetrend szerinti átkelés idején történő szemle lefolytatásához

A szemle során az ellenőrnek ellenőriznie kell:

1. a személyek szállításával kapcsolatos feltételeket:

- a kompon, illetve gyorsjáratú kompon (a továbbiakban: hajó) szállítható jóváhagyott utaslétszám átlépését megakadályozó eljárás rendszerét;

- az utas-nyilvántartási rendszert szabályszerűen és hatékonyan működtetik;

- az utasok létszámára vonatkozó információnak a hajó parancsnokához történő eljuttatása és a partraszállás nélkül oda-vissza úton történő átkelésben részt vevő utasok számának nyilvántartása és figyelembevétele.

2. Az árufuvarozás feltételeit és a hajó stabilitásának biztosítását:

- a hajó merülésének meghatározására szolgáló eszközök megléte és azok használata;

- a hajó túlterhelésének elkerülésére alkalmazott intézkedések és annak biztosítása, hogy a térfelosztási vízvonal ne kerüljön víz alá;

- az előírásoknak megfelelően végzik-e el a terhelés és a stabilitás kiértékelését;

- az árut, járműveket és egyéb rakomány súlyát ellenőrizték, és az így nyert adatokat a hajó terhelésének és stabilitásának meghatározásához felhasználták;

- a vészhelyzeti integrált intézkedési terv megfelelően kifüggesztve rendelkezésre áll, és a hajó tisztjei ismerik a vészhelyzeti intézkedési tervet és annak egy-egy példányával rendelkeznek.

3. A hajózás biztonságának feltételeit:

- a kikötő elhagyása előtt a hajó a tengerre történő felkészítése és jelentési eljárás alkalmazása, amely a hajó külhéján lévő vízmentes és időjárásálló szerkezeti nyílászárók zárt állapotának ellenőrzésére és biztosítására szolgál;

- a kikötő elhagyását megelőzően járműfedélzeti ajtók zárása az orr rakodónyílás nyílászárójának zárását követően, az orr, a tat és az oldalsó héjazati nyílászárókra vonatkozó zárási rendelkezések, továbbá annak biztosítása, hogy a vezérlőállási jelzők és a zárt rendszerű tv megfigyelő rendszer a nyílászárók helyzetét a navigációs hídon megjelenítse;

- a vezérlőállási jelzők működésében, illetve a nyílászárók vezérlő kapcsolóinál jelentkező meghibásodások észlelési és jelentési rendszere.

4. A biztonságot szolgáló tájékoztatással kapcsolatos követelmények teljesítését:

- a biztonsági tájékoztatás formája és tartalma és a vészhelyzeti eljárásokra vonatkozó utasítások és tájékoztatók kifüggesztése és hozzáférhetősége a ténylegesen szükséges nyelveken;

- a biztonsági tájékoztató sugárzása az út megkezdését megelőzően, és annak biztosítása, hogy a tájékoztatás a hajón tartózkodó utasok számára fenntartott helyeken - ideértve az utasok számára fenntartott nyílt fedélzeteket - mindenütt jól hallható legyen.

5. A hajónaplóba tett bejegyzéseket:

- a napló vizsgálata, a naplóban az orr, a tat és az oldalsó héjazati nyílászárók és más vízmentes és időjárásálló nyílászárók zárásáról, a vízmentes válaszfalak nyílászáróinak használatával kapcsolatosan végrehajtott gyakorlatokról, valamint a kormányberendezés próbájáról, továbbá más ellenőrzésekről tett bejegyzések pontosságát illetően;

- a hajó merülésének adatairól, a szabadoldal magasságról és a stabilitásról, valamint a személyzet munkanyelvét illetően tett bejegyzések ellenőrzése.

6. Veszélyes áruk szállításával kapcsolatos követelmények teljesítését:

- a hajón veszélyes és szennyező áru szállítása a vonatkozó szabályok szerint történik, különös tekintettel arra, hogy a veszélyes és szennyező áruról nyilatkozat vagy az áru hajón való elhelyezését feltüntető rakományelhelyezési terv álljon rendelkezésre, az adott fajtájú veszélyes és szennyező áru szállítása engedélyezett-e személyszállító hajón, valamint a küldeménydarabok megfelelően el vannak-e látva jelöléssel, bárcával, szabályszerűen vannak-e elhelyezve, rögzítve és elkülönítve;

- a veszélyes és szennyező árut szállító járművek jelzéseinek és rögzítésének ellenőrzése;

- veszélyes és szennyező áru szállítása esetén ellenőrizni kell, hogy parti használatra a veszélyes és szennyező áruról nyilatkozat vagy az áru hajón való elhelyezését feltüntető rakomány elhelyezési terv rendelkezésre álljon;

- ismeri-e a parancsnok a jogszabály* rendelkezése szerinti bejelentkezési és jelentésadási kötelezettségére vonatkozó előírásokat, valamint a veszélyes vagy szennyező árut érintő eseménynél a vészhelyzeti eljárásra és elsősegélynyújtásra vonatkozó szabályokat;[15]

- a járműfedélzeteket szellőztető berendezések üzemeltetésének, működő motorú járművek mellett fokozott szellőztetés biztosításának, továbbá a járműfedélzet szellőztetésének üzemállapotáról tájékoztató, a navigációs hídi vezérlőpulton felszerelt tanúsító jelzés működőképességének ellenőrzése.

7. A hajóra rakott gépjárművek rögzítését:

- a gépjárművek rögzítésének ellenőrzése, csoportosan, illetve egyenként rögzítik-e a járműveket, továbbá kellő számú rögzítési pont áll-e rendelkezésre;

- a gépjárművek rossz időjárás esetén történő rögzítésére vonatkozó eljárás meglétének ellenőrzése;

- autóbuszok és motorkerékpárok rögzítési eljárásának ellenőrzése;

- rakományrögzítési kézikönyv meglétének ellenőrzése.

8. A járműfedélzetek biztonságával kapcsolatos intézkedéseket:

- a különleges rendeltetésű és ro-ro szállítmányok elhelyezésére szolgáló terek őrszolgálat útján történő, illetve tv megfigyelő hálózat révén biztosított felügyeleti rendszerének ellenőrzése, amellyel illetéktelen személy belépése, illetve jármű rossz időjárás miatti elszabadulása észlelhető;

- a tűzbiztos ajtók és más bejárati nyílászárók zárva tartásának, valamint az úton lévő hajó járműfedélzetére történő belépést tiltó feliratok kihelyezésének ellenőrzése.

9. Vízmentes nyílászárók zárásával kapcsolatos követelmények teljesítését:

- a hajó üzemeltetési utasításában a térfelosztási vízmentes válaszfalak vízmentes nyílászáróira vonatkozó eljárás betartásának ellenőrzése;

- az előírt gyakorlatok végrehajtásának ellenőrzése;

- a vízmentes nyílászárók navigációs hídi vezérlésének "helyi vezérlés" állásban tartásának ellenőrzése;

- a vízmentes nyílászárók korlátozott látási viszonyok és veszély esetén történő zárva tartásának ellenőrzése;

- a személyzetnek a vízmentes nyílászárók helyes kezelésére és a rendeltetésellenes működtetés veszélyeire történő felkészítésének ellenőrzése.

10. A tűz elleni védelmet szolgáló őrszolgálat rendszerét:

- tűz keletkezésének korai felderítésére hivatott őrszolgálat rendszeresítésének ellenőrzése;

- ellenőrizni kell, hogy az őrszolgálat munkája során a tűzjelző és riasztó berendezéssel el nem látott különleges rendeltetésű tereket is figyelemmel követi, figyelembe véve, hogy e tereket a 8. bekezdés szerinti megfigyelés alatt tartják.

11. Vészhelyzet esetére, az utasokkal való kapcsolattartásra meglévő feltételeket:

- ellenőrizni kell, hogy vészhelyzet esetén a személyzeti jegyzékkel összhangban a személyzetnek kellő számú tagja áll-e rendelkezésre az utasok segítségére, a személyzetnek ezen tagjai könnyen azonosíthatók-e (felismerhetők-e), és vészhelyzet esetén az utasokkal való párbeszédben az alábbi követelmények szerint meg tudják-e értetni magukat:

a) a hajó által bejárt útvonalon szállított utasok nemzetisége szerinti nyelv, illetve nyelvek ismerete,

b) az alapszintű angol szókincset alkalmazó utasítások használata kellő eszköz lehet-e a segítséget igénylő utasnak történő segítségnyújtás során, függetlenül attól, hogy az utas és a személyzet adott tagja azonos nemzetiségű-e,

c) vészhelyzet esetén szemléltetéssel, kézjelekkel vagy a kifüggesztett tájékoztatókra történő figyelemfelhívással való közlés használata, amellyel a gyülekezőhelyekre, túlélési eszközökhöz, illetve a menekülési útvonalak irányába segíthető az utas, amennyiben a verbális kommunikáció nem használható,

d) az utasok anyanyelvén rendelkezésre bocsátott teljes körű tájékoztatás mértéke,

e) a nyelvek, amelyeken vészhelyzetben vagy gyakorlat esetén az utasok és az utasok hatékony segítése érdekében a személyzet számára kellő tájékoztatást tartalmazó bejelentés tehető.

12. A személyzet által a munkavégzés során használt közös nyelv követelményének teljesülését:

- ellenőrizni kell, hogy a hajón a személyzet feladatainak biztonságos ellátása érdekében a munkavégzés során használt közös nyelv megállapításra került, és a munkavégzés során használatos közös nyelvet a hajónaplóba bejegyezték.

13. A biztonsági felszereléseket:

- a hajó túlélési és a tűzoltó felszerelésének, ideértve a tűzálló ajtókat és a tűz elleni védelem rendszerének más elemeit is, karbantartásának ellenőrzése;

- a tűzoltási terv kifüggesztésének, illetve az ezzel egyenértékű útmutatást tartalmazó kézikönyveknek a hajó tisztjei számára történő rendelkezésre bocsátásának ellenőrzése;

- ellenőrizni kell a mentőmellények elhelyezését és azt, hogy a gyermekek számára rendszeresített mentőmellényeket kellően megkülönböztetett tárolókban helyezték el; továbbá

- a járműveknek a járműfedélzetre történő betárolása során a tűzoltó felszerelés használhatóságát, valamint a távvezérelt vészelzárók működtethetőségét biztosítani kell.

14. Navigációs és rádió hírközlési felszerelést:

- a navigációs és rádió hírközlési felszerelésnek, ideértve a vészhelyzeti helyzetjelző rádió jeladót (EPIRB), működőképesnek kell lennie.

15. Vészüzemi világítás:

- a vészüzemi világítás az előírás szerinti kivitelben került felszerelésre, és a meghibásodásairól feljegyzést vezetnek.

16. A menekülési utak meglétét és megfelelőségüket:

- ellenőrizni kell, hogy a menekülési utak jelzése az előírások szerinti, megvilágításuk mind a főüzemi, mind a vészüzemi áramforrásról biztosított;

- a menekülési utakon való közlekedést nem akadályozhatják járművek, amennyiben a menekülési út járműfedélzeten vezet;

- a kijáratokat, különösen a vámmentes árusítóhelyek helyiségének gyakran az áruk tömegével szűkített kijáratát, akadálymentesen használható állapotban kell tartani.

17. Az üzemeltetési kézikönyv meglétét:

- ellenőrizni kell, hogy a hajó parancsnoka és tisztjei rendelkeznek az üzemeltetési kézikönyv egy-egy példányával, és a személyzet számára is kellő számú üzemeltetési kézikönyvet biztosítottak. Ellenőrizni kell azt is, hogy a hajó tengerre való felkészítésével és egyéb műveletekkel kapcsolatos teendők ellenőrző jegyzéke kellő számú példányban rendelkezésre álljon.

18. Gépház tisztaságát:

- a gépházat, a folyamatban lévő karbantartási műveletek által megengedett mértékig tisztán tartják.

19. A hulladékok kezelését:

- a hulladék kezelésére és eltávolítására alkalmazott intézkedések kielégítők.

20. A terv szerinti karbantartás végrehajtását:

- vállalkozásnak karbantartási tervvel kell rendelkeznie, amely a biztonsággal kapcsolatos feladatokra, ideértve a héjazati nyílászárók, a géptéri berendezések és a hajó biztonsági felszereléseinek karbantartására terjed ki;

- a tervet úgy kell elkészíteni, hogy a biztonsági szint folyamatos fenntartása érdekében a hajó berendezéseinek és felszerelésének időszakonkénti rendszeres ellenőrzését írja elő;

- a parancsnok és a vállalkozás vezetésének tájékoztatását szolgáló, az egyes meghibásodások naplózását biztosító eljárási szabályokat kell alkalmazni, amelyek a meghibásodás meghatározott időn belül történő kiküszöbölését és a hiba kijavításának naplóban történő rögzítését is előírják;

- az orr rakodónyílás külső és belső nyílászárója működésének rendszeres ellenőrzése terjedjen ki a nyílászárók jelzőberendezésére, felügyeleti megfigyelő rendszerére, a külső és a belső nyílászáró közötti vízelvezető rendszerére, különösen záró mechanikájára és annak hidraulikai elemeire.

21. Az úton lévő hajón érvényesítendő rendszabályok betartását:

- az úton lévő hajón el kell kerülni az utasok csoportosulásának lehetőségét, biztosítani kell az utasok ülőhelyen, csomagjaiknak tárolóhelyen történő elhelyezését, továbbá a közlekedési utakat, lépcsőket, kijáratokat és vészkijáratokat akadálymentesen használható állapotban kell tartani;

- ellenőrizni kell, hogy a hajó indulását megelőzően az utasok elhagyják a járműfedélzetet és csak a hajó kikötését közvetlenül megelőzően térhessenek oda vissza.

5. számú melléklet a 16/2002. (IX. 25.) GKM rendelethez

Az ellenőr képesítésére és függetlenségére vonatkozó követelmények

1. A képesített ellenőr a hajózási hatóság felhatalmazásával, illetve kijelölt szervezet ellenőre a kijelölési okirat alapján a kijelölt szervezettől kapott felhatalmazás birtokában végzi a 6. §-ban meghatározott szemlét.

2. A képesített ellenőrnek:

- legalább egy évnyi szolgálatot kell teljesítenie lobogó szerinti állam vizsgálatokkal és képesítéssel foglalkozó felügyelőjeként, összhangban az 1974/1978 SOLAS Egyezménnyel; és

- az a), b) és c) pontokban meghatározott követelmények egyikének is meg kell felelnie:

a) rendelkeznie kell parancsnoki beosztás ellátásához szükséges jártasságra vonatkozó képesítő bizonyítvánnyal, amely az adott személyt jogosítja 1600 GT vagy annál nagyobb hajó parancsnokaként való szolgálatra (lásd az STCW II/2 szabályát), vagy

b) rendelkeznie kell gépüzemvezetői beosztás ellátásához szükséges képesítő bizonyítvánnyal, amely az adott személyt jogosítja legalább 3000 kW főgépteljesítményű hajó gépüzemvezetőjeként való szolgálatra (lásd az STCW III/2 szabályát), vagy

c) rendelkeznie kell hajótervezői, gépészmérnöki vagy a tengeri hajózási területekkel foglalkozó mérnöki oklevéllel és az oklevéllel szerzett jogosultságának megfelelő szakterületen szerzett legalább ötévi szakmai gyakorlattal;

- az a) és b) pontok szerinti képesített ellenőrnek legalább öt évet kell teljesítenie tengeri fedélzeti vagy géptiszti szolgálatban, fedélzeti, illetve géptéri feladatkörrel; vagy

- rendelkeznie kell tengeri hajózáshoz kapcsolódó egyetemi vagy főiskolai diplomával és hajózásbiztonsági ellenőrképző programban szerzett képzéssel és minősítéssel és legalább két évnyi, a hajózási hatóságnál lobogó szerinti állam vizsgálattal és képesítéssel foglalkozó felügyelőjeként teljesített szolgálattal, összhangban az 1974/1978 SOLAS Egyezménnyel.

3. A képesített ellenőrnek szóban és írásban kellő kifejezőkészséggel kell rendelkeznie a tengerészetben általánosan használatos nyelven.

4. A képesített ellenőrnek megfelelő, alapos ismeretekkel kell rendelkeznie az 1974/1978 SOLAS Egyezményről és annak mellékletéről, a hazai területi vizeken külföldi állam lobogója alatt közlekedő tengeri hajók hajózásbiztonsági ellenőrzése rendjéről szóló 57/2002. (III. 29.) Korm. rendeletről és az ebben a rendeletben leírt eljárásokról.

5. Szemlét végző képesített ellenőrnek nem lehet kereskedelmi érdekeltsége az érintett vállalkozásban, sem fogadó állam területén lévő kikötőt érintő szolgáltatást működtető más vállalkozásnál, sem az ellenőrzött kompon, illetve gyorsjáratú kompon, továbbá a képesített ellenőr nem lehet alkalmazott, és nem vállalhat munkát olyan nem kormányzati szervezetnél, amely jogszabályban előírt szemlét vagy osztályozó szemlét végez, illetve bizonyítványt ad ki kompra vagy gyorsjáratú kompra.

6. Az ebben a mellékletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő ellenőr folytathatja ellenőri tevékenységét, amennyiben a hazai területi vizeken külföldi állam lobogója alatt közlekedő tengeri hajók hajózásbiztonsági ellenőrzése rendjéről szóló 57/2002. (III. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésének időpontjában, hajózásbiztonsági ellenőrként a hajózási hatóság alkalmazásában állt.