57/2002. (III. 29.) Korm. rendelet

a hazai területi vizeken külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók hajózásbiztonsági ellenőrzése rendjéről

A hajózás biztonságának, a hajók által okozott környezetszennyezés megelőzésének, és a hajókon szolgálatot teljesítők élet- és munkakörülményeinek ellenőrzése érdekében, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában

1. egyezmények:

a) az 1975. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Londonban, 1966. évi április hó 5. napján kelt, a "Merülésvonalakra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény" (LL66),

b) a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Londonban, 1974. november hó 1. napján kelt "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény, és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("SOLAS 1974/1978.") kihirdetéséről,

c) a 2001. évi X. törvénnyel kihirdetett, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("MARPOL 1973/1978."),

d) a 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelettel kihirdetett, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló, 1995-ben módosított, 1978. évi nemzetközi egyezmény (STCW 78),

e) az 1977. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó Nemzetközi Szabályokról szóló, Londonban, 1972. évi október hó 20. napján kelt egyezmény (COLREG),

f) az 56/1982. (X. 22.) MT rendelettel kihirdetett, a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény (TM 69),

g) a kereskedelmi hajók minimális követelményeiről szóló 1976. évi egyezmény (ILO 147.)

a felsorolt egyezmények vonatkozó jegyzőkönyveivel és módosításaival;

2. hajó: olyan, nem magyar lobogó alatt közlekedő tengeri hajó, amelyre alkalmazandó valamelyik nemzetközi egyezmény;

3. ellenőr: a hatóság szolgálatában álló vagy más olyan személy, akit az állam hatósága felhatalmazott az ellenőrzések végrehajtására, rendelkezik az ennek igazolására szolgáló, jogszabály alapján* kiadott ellenőri igazolvánnyal, és az illetékes hatóság előtt felelősséggel tartozik az ellenőrzések végrehajtásáért;[1]

4. ellenőrző hatóság: e rendelet 5. §-ában meghatározott eljáró hatóság;

5. ellenőrzés: a hajó felkeresése a megfelelő okmányok és más dokumentumok, a hajó, annak felszerelései és személyzete állapotának, továbbá a hajón szolgálatot teljesítők élet- és munkakörülményeinek a megvizsgálására;

6. részletesebb ellenőrzés: a hajó szerkezetére, felszerelésére, személyzetére, az élet- és munkakörülményekre, a hajón alkalmazott eljárásokra kiterjedő, a hajó, annak felszerelése és személyzete egészének vagy adott esetben valamely részének ellenőrzése, az 5. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása miatt;

7. kiterjesztett ellenőrzés: e rendelet 6. §-a szerint lefolytatott ellenőrzés;

8. hajó üzemeltetésének megtiltása: a hajó kifutásának kifejezett megtiltása olyan hiányosságok miatt, amelyek külön-külön vagy együttesen a hajót a tengeren való hajózásra alkalmatlanná teszik;

9. művelet leállítása: a hajó által folytatott művelet folytatásának kifejezett megtiltása olyan hiányosságok miatt, amelyek a hajóval való további műveleteket - ideértve a rakomány kezelését is - kockázatossá tennék.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed a magyar területi vizekre érkező, illetve ott tartózkodó nem magyar lobogó alatt közlekedő hajóra és annak személyzetére.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a halászhajókra, a hadihajókra, a hadi célú kiszolgáló hajókra, a kezdetleges építésű faszerkezetes hajókra, a nem kereskedelmi célú szolgálati hajókra és a kedvtelési célú úszólétesítményekre.

(3) E rendelet előírásai nem érintik az 1. § 1. pontjában felsorolt nemzetközi egyezmények alapján lefolytatandó eljárásokat.

(4) Az 500 tonna vízkiszorítás alatti hajók esetében a megfelelő nemzetközi egyezményekben meghatározott, e hajókra előírt követelményeket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha ezek a követelmények az 500 tonna vízkiszorítás alatti hajókra nem alkalmazhatók, meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy a hajó ne jelentsen veszélyt a biztonságra, az egészségre vagy a környezetre.

(5) Olyan állam lobogóját viselő hajó ellenőrzésekor, amely nem részese valamelyik nemzetközi egyezménynek, sem a hajóval, sem annak személyzetével szemben nem alkalmazható kedvezőbb eljárás, mint e rendeletben, illetve a megfelelő nemzetközi egyezményben meghatározott, az egyezményben részes állam lobogóját viselő hajóval, illetve személyzetével szemben alkalmazandó eljárás.

A hatóság eljárása

3. §

(1) E rendeletben meghatározott hatáskörben első fokon a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) jár el.

(2) Az ellenőrző hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályai szerint jár el.

4. §

(1) Az ellenőrző hatóság évente, a megelőző öt év forgalma alapján, az egy évre számított átlagos forgalom 25%-ának megfelelő számú hajót köteles ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzésre elsősorban az 1. számú mellékletben megállapított szempontok szerint minősülő hajókat kell kiválasztani.

(3) Az ellenőrző hatóság nem ellenőrzi azokat a hajókat, amelyeket az Európai Unió bármely tagállamában a belépést megelőző előző hat hónapon belül ellenőriztek, amennyiben

a) a hajó nem mutat az 1. számú mellékletben szereplő kiemelt szempontok szerint hiányosságot, továbbá

b) az előző ellenőrzést követően hiányosságokról jelentés nem érkezett az ellenőrző hatósághoz, és

c) nem áll fenn alapos ok az ellenőrzésre.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható az egyezményekben kifejezetten előírt üzemeltetési ellenőrzésekre.

Az ellenőrzés

5. §

(1) Az ellenőrzés során az ellenőr:

a) megvizsgálja a 2. számú mellékletben felsorolt bizonyítványokat és okmányokat;

b) meggyőződik a hajó általános állapotának megfelelőségéről, beleértve a hajó gépterét, a lakótereket és az egészségügyi körülményeket is.

(2) Az ellenőr a 2. számú mellékletben felsoroltakon kívül megvizsgálhat minden olyan bizonyítványt és dokumentumot, amelyet az 1. § 1. pontjában felsorolt bármelyik egyezmény alapján a hajó fedélzetén kell tartani.

(3) Minden olyan esetben, amikor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzést követően alapos okkal feltehető, hogy a hajó, annak felszerelése vagy személyzete lényegileg nem felel meg az 1. § 1. pontjában felsorolt valamelyik egyezmény vonatkozó előírásainak, az üzemeltetésre vonatkozó előírásoknak való megfelelőségre is kiterjedő részletesebb ellenőrzést kell tartani. Alapos ok akkor áll fenn, ha az ellenőr olyan hiányosságot állapít meg, amely indokolja a hajó, annak felszerelése vagy személyzete részletesebb ellenőrzését. A 3. számú mellékletben foglal felsorolás például szolgál ilyen tényekre.

(4) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni a 4. számú mellékletben meghatározott, az ellenőrző hatóság

eljárását érintő határozatokra, állásfoglalásokra és irányelvekre is.

(5) Az egészségügyi körülményeknek az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vizsgálata nem érinti az ÁNTSZ külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogosultságát.

Egyes hajók kiterjesztett ellenőrzése

6. §

(1) Ha a részletesebb ellenőrzést indokoló alapos okok az 5.számú melléklet "A" Részében foglalt hajóval kapcsolatban állnak fenn, kiterjesztett ellenőrzést kell tartani. A kiterjesztett ellenőrzésnél figyelemmel kell lenni az 5. számú melléklet "B" Részében meghatározott szempontokra.

(2) A magyar kikötőbe érkező vagy onnan induló, menetrend szerint közlekedő személyhajó kiterjesztett ellenőrzését a magyar ellenőrző hatóság folytatja le, kivéve, ha nemzetközi szerződés alapján a magyar és a másik állam kikötője közötti menetrend szerinti személyhajó kiterjesztett ellenőrzése a másik állam illetékes hatóságának a kötelessége.

A hajóparancsnok részére átadott jelentés

7. §

(1) Az ellenőrzés, a részletesebb ellenőrzés vagy a kiterjesztett ellenőrzés eredményét, az ellenőrzés során tett megállapításokat, illetve az ellenőrnek a parancsnok, a hajótulajdonos vagy az üzemben tartó által teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát az ellenőr jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek másolatát a hajóparancsnoknak átadja.

(2) A hajó üzemeltetésének megtiltását indokoló hiányosság esetén a jegyzőkönyvben utalni kell a hajó üzemeltetése megtiltásának várható elrendelésére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet magyar és angol nyelven kell kiállítani.

A hiányosságok kijavítása és a hajó üzemeltetésének megtiltása

8. §

(1) Az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy e rendelet 5-6. §-ai szerinti ellenőrzés során igazolt vagy feltárt minden hiányosságot az egyezmények rendelkezéseinek megfelelően kijavítottak-e.

(2) A biztonságra, az egészségre vagy a környezetre egyértelmű veszélyt jelentő hiányosság esetén az ellenőrző hatóság a hajó üzemeltetését megtiltja, vagy azt a műveletet, amellyel kapcsolatban a hiányosság keletkezett, leállítja. A hajó üzemeltetésének megtiltása vagy a művelet leállítása mindaddig nem oldható fel, ameddig az ellenőrző hatóság meg nem állapítja, hogy a veszély már nem áll fenn, a hajó minden szükséges feltételnek megfelelően üzemeltethető, illetve a művelet az utasok vagy a személyzet biztonságának, egészségének, más hajóknak a veszélyeztetése vagy a tengeri környezet indokolatlan károsítása nélkül folytatható.

(3) A hajó üzemeltetésének megtiltását megalapozó szakmai véleményének kialakításánál az ellenőrnek a 6. számú mellékletben meghatározott szempontokra kell tekintettel lennie.

(4) Ha a hajó általános állapota nyilvánvalóan nem felel meg az egyezményekben előírt követelményeknek, az ellenőrző hatóság - a hiánypótlás érdekében - kivételesen felfüggesztheti a hajó ellenőrzését, ameddig a hajó üzembentartója vagy képviselője, illetve a hajó parancsnoka meg nem teszi azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a hajó megfeleljen az adott egyezmény követelményeinek.

(5) Ha e rendelet 5-6. §-ai alapján lefolytatott ellenőrzés a hajó üzemeltetésének megtiltását eredményezi, az ellenőrző hatóság haladéktalanul írásban értesíti a lobogó szerinti állam hatóságát, konzulját vagy annak hiányában legközelebbi diplomáciai képviselőjét, minden olyan körülményről, amely miatt az intézkedés szükséges volt. Az ellenőrző hatóság értesíti továbbá a hajó felügyeletét ellátó személyeket és a hajó bizonyítványainak kiadásáért felelős, elismert szervezeteket.

(6) E rendelet előírásai nem érintik az egyezményeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek az ellenőrzésekkel kapcsolatos értesítésekre és jelentésekre vonatkoznak.

(7) Az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során mindent megtesz, hogy a hajót ne tartsa vissza indokolatlanul, illetve ne késleltesse. Az indokolatlan visszatartással vagy késleltetéssel okozott kárt a hatóság a tulajdonos, illetve az üzembentartó számára megtéríti.

9. §

(1) Ha olyan hajó fedélzetén, amelyre a Londonban, 1974. november hó 1. napján kelt "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény ("SOLAS 1974/1978.") mellékletének IX. fejezetében előírt, a hajók biztonságos üzemeltetéséről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló szabályzatot (ISM SZABÁLYZAT) alkalmazni kell, az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a szabályzat alapján kiállítandó megfelelési bizonyítvány vagy a biztonságos vezetési bizonyítvány hiányzik, a hajó üzemeltetését megtiltja.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okmányok hiányán túl az ellenőrző hatóság nem tár fel semmilyen egyéb, a hajó üzemeltetésének megtiltását indokoló hiányosságot, a kikötő zsúfoltságának elkerülése érdekében az ellenőrző hatóság az üzemeltetés megtiltását feloldhatja.

10. §

Az üzemeltetés megtiltását elrendelő határozat azonnal végrehajtható.

Az üzemeltetés megtiltásával vagy a művelet leállításával kapcsolatos további intézkedések

11. §

(1) Ha a 8. § (2) bekezdésében hivatkozott hiányosságok nem szüntethetők meg abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtották, az ellenőrző hatóság engedélyezheti az érintett hajó számára, hogy a legközelebbi megfelelő hajójavítóba elinduljon, amelyet a hajó parancsnokával konzultálva a lobogó államának hatósága és a magyar ellenőrző hatóság - figyelemmel az együttesen megállapított feltételekre - közösen választanak ki. Az együttesen megállapított feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy a hajó megteheti az utat, az utasok, illetve a személyzet biztonságának és egészségének kockázata, más hajók veszélyeztetése vagy a környezet feltételezhető elfogadhatatlan károsítása nélkül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ellenőrző hatóság értesíti annak az államnak az illetékes hatóságát, amelyben a hajójavító található.

(3) Az olyan hajónak, amely a tengerre azért hajózott ki, mert számára az Európai Unió bármely tagállamának kikötőjében az (1) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezték a legközelebbi hajójavító felkeresését és erről a magyar ellenőrző hatósághoz a (2) bekezdésnek megfelelő értesítés érkezett, de

a) nem teljesíti a megállapított feltételeket, vagy

b) az (1) bekezdés szerint meghatározott hajójavító felkeresésének elmulasztásával megtagadja, hogy a rá vonatkozó egyezmények előírásainak eleget tegyen,

az ellenőrző hatóság mindaddig megtiltja a magyar területi vizekre való belépését, ameddig a hajó tulajdonosa vagy annak képviselője bizonyítékot nem szolgáltat arra, hogy a hajó maradéktalanul megfelel a rá vonatkozó egyezmények előírásainak. A belépés megtiltása előtt az ellenőrző hatóság konzultáció érdekében megkeresheti a hajó lobogója államának illetékes hatóságát.

(4) Az ellenőrző hatóság e határozatáról haladéktalanul értesíti a határőrség illetékes szervét.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetről az ellenőrző hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait.

Az ellenőrökre vonatkozó szakmai követelmények

12. §

(1) E rendeletben meghatározott ellenőrzést csak külön jogszabályban** meghatározott képesítéssel, és annak igazolására szolgáló ellenőri igazolvánnyal rendelkező ellenőr végezhet. Az ellenőr az ellenőrzés során köteles magánál tartani az ellenőri igazolványt.[2]

(2) Az Áe. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem várható el az ellenőrtől az ügy tárgyilagos megítélése, ha az ellenőrzés helye szerinti kikötőben vagy az ellenőrzött hajóval összefüggésben gazdasági (kereskedelmi) érdekeltsége van.

A révkalauzok és a kikötőhatóságok jelentési kötelezettsége

13. §

(1) A révkalauzok kötelesek tájékoztatni az ellenőrző hatóságot vagy annak az államnak az illetékes hatóságát, amelynek partja mellett hajóznak, a feladatuk teljesítése során tudomásukra jutott bármilyen hiányosságról, amely veszélyezteti a hajó biztonságos irányítását vagy a környezetet.

(2) Ha a kikötő üzemeltetéséért felelős személy vagy szervezet szerez tudomást arról, hogy a felügyelete alá tartozó kikötőben tartózkodó hajón tapasztalhatók az (1) bekezdés szerinti hiányosságok, haladéktalanul jelentenie kell az ellenőrző hatóságnak.

A hajók üzemeltetésének megtiltására vonatkozó információk

14. §

(1) Az ellenőrző hatóság negyedévente a 7. számú mellékletben felsorolt adatokkal, közlemény formájában a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben közzéteszi azokat az információkat, amelyek a magyar kikötőkben az előző hónap folyamán a hajók üzemeltetésének megtiltásával kapcsolatban keletkeznek.

(2) Az ellenőrző hatóság a veszélyes áru megnevezéséről, mennyiségéről és a hajón történő elhelyezéséről tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, ha veszélyes vagy szennyező anyagot szállító hajó üzemeltetését megtiltotta.

A költségek viselése

15. §

(1) Ha az ellenőrző hatóság 5-6. § szerinti ellenőrzés során olyan hiányosságot állapit meg, amely a hajó üzemeltetésének megtiltását indokolja, az eljárás költségeit egyetemlegesen a tulajdonos, az üzembentartó vagy annak képviselője viseli.

(2) A hajó üzemeltetésének megtiltása mindaddig nem oldható fel, amíg a költségek teljes megfizetése nem történt meg, vagy elegendő biztosítékot nem adtak a költségek fedezetére.

A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések

16. §

Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

17. §

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - az 1. § 1. pontjában felsorolt egyezményekkel együtt - az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- a Tanács 98/25/EK irányelvével, valamint a Bizottság 98/42/EK és a Bizottság 1999/97/EK irányelvével módosított, a Tanács 95/21/EK irányelve a Közösség kikötőiben és a tagállamok joghatósága alá tartozó vizeken történő hajózásnál a hajó biztonságra, a szennyezés megakadályozására és a hajókon lévő élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet az 57/2002. (III.29.) Korm. rendelethez

Elsődlegesen ellenőrizendő hajók

I. Kiemelten fontos szempontok

Elsősorban a következő hajókat kell kiválasztani az ellenőrzésre, a kiválasztást indokoló tényező súlyától függetlenül:

1. Olyan hajókat, amelyekről a révkalauzok vagy a kikötői hatóságok olyan hiányosságokat jelentettek, amelyek a biztonságos hajózást veszélyeztethetik.

2. Azokat a hajókat, amelyek nem felelnek meg a kikötőkbe érkező vagy azokat elhagyó, veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajókra vonatkozó minimális kötelezettségekről szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek.

3. Olyan hajókat, amelyekről egy másik állam illetékes hatósága részéről e rendelet 8. §-ának (5) és (6) bekezdésében, valamint 14. §-ában foglaltaknak megfelelő bejelentés vagy értesítés érkezett.

4. Olyan hajókat, amelyekre vonatkozóan a hajó biztonságos üzemeltetésében, a fedélzeti élet- és munkakörülmények fenntartásában, illetve a környezetszennyezés megelőzésében érdekelt parancsnoktól vagy a személyzet bármely tagjától vagy olyan szervezet részéről, amelynek ehhez jogos érdeke fűződik, bejelentés érkezett, kivéve, ha az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan. A bejelentést tevő személy kilétét nem szabad felfedni az érintett hajók parancsnoka, illetve a hajótulajdonos előtt.

5. Olyan hajókat, amelyek

- a kikötőbe érkezésükkor vagy azt megelőzően összeütköztek, zátonyra futottak, vagy megfeneklettek,

- feltehetően megsértették a szennyező anyagok kiürítésére vonatkozó rendelkezéseket,

- hibás vagy nem biztonságos manővereket hajtottak végre a biztonságos hajózási gyakorlat és eljárások figyelmen kívül hagyásával,

- üzemeltetésük személyek, vagyon vagy környezet veszélyeztetését idézte elő.

6. Olyan hajókat, amelyek osztályba sorolását az előző hat hónap folyamán biztonsági okokból felfüggesztették vagy törölték.

II. Általánosan figyelembe veendő szempontok

Elsősorban az alábbi hajókat kell ellenőrizendőnek tekinteni:

1. az olyan hajókat, amelyek először érkeznek magyar felségterületre/kikötőbe;

2. az olyan hajókat, amelyek 12 hónapnál hosszabb idő után érkeznek magyar felségterületre/kikötőbe;

3. az olyan hajókat, melyeket az elmúlt 6 hónap folyamán az Európai Közösség egyetlen tagállamában sem ellenőriztek;

4. az olyan hajókat, amelyekre vonatkozóan az egyezményekkel összhangban a hajók felépítéséről és felszereltségéről szóló rendelkezések által előírt bizonyítványokat és osztályozó bizonyítványokat olyan szervezet állította ki, amely nem elismert;

5. az olyan hajókat, amelyek számára egy kikötő elhagyását csak bizonyos feltételekkel engedték meg, mint:

a) a hiányosságok megszüntetése az indulás előtt,

b) a hiányosságok megszüntetése a következő kikötőben,

c) a hiányosságok megszüntetése 14 napon belül,

d) a hiányosságok megszüntetése más feltételekkel.

Amennyiben a hajóval kapcsolatban intézkedéseket tettek és minden hiányosságot helyrehoztak, ezt figyelembe kell venni;

6. az olyan hajókat, amelyeknél korábbi ellenőrzés folyamán hiányosságokat jegyeztek fel, a hiányosságok számának megfelelően;

7. az olyan hajókat, amelyek üzemeltetését valamelyik korábban felkeresett kikötőben megtiltották;

8. az olyan állam lobogója alatt közlekedő hajókat, amely nem ratifikálta az e rendelet 1. § 1. pontban felsorolt valamelyik nemzetközi egyezményt;

9. az olyan állam lobogója alatt közlekedő hajókat, amelynek hajói esetében a hiányosságok aránya átlag feletti;

10. az olyan hajókat, amelyeknél az osztályukhoz tartozó hiányosságok előfordulása átlag feletti;

11. az olyan osztályba sorolt hajókat, amelyre kiterjesztett ellenőrzést határoztak meg;

12. a 13 évesnél idősebb hajókat.

2. számú melléklet az 57/2002. (III. 29.) Korm. rendelethez

Bizonyítványok és okmányok listája

1. Nemzetközi köbözési bizonyítvány.

2. Személyhajó biztonsági bizonyítvány.

3. Teherhajó biztonsági bizonyítványok:

- Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány,

- Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítvány,

- Teherhajó biztonsági rádió bizonyítvány,

- Mentesítési bizonyítvány.

4. Ömlesztett folyékony gáz szállítására vonatkozó nemzetközi alkalmassági bizonyítvány.

Ömlesztett folyékony gáz szállítására vonatkozó alkalmassági bizonyítvány.

5. Ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására vonatkozó nemzetközi alkalmassági bizonyítvány.

Ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására vonatkozó alkalmassági bizonyítvány.

6. Olajszennyezések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány.

7. Szennyeződések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány ömlesztett mérgező folyékony anyagok szállításához.

8. Nemzetközi merülésvonal bizonyítvány.

Nemzetközi merülésvonal mentességi bizonyítvány.

9. Olaj nyilvántartási könyv.

10. Rakomány nyilvántartási könyv.

11. Minimális biztonságos kiszolgáló személyzet létszámát igazoló okmány.

Képesítő bizonyítványok.

12. Egészségügyi alkalmassági bizonyítványok (az ILO tengerészek egészségügyi vizsgálatáról szóló 73. számú egyezménye).

13. Stabilitási információ.

14. A hajók biztonságos üzemeltetésére és a szennyezések megelőzésére vonatkozó szabályzattal [IMO A.741(18)] összhangban kiadott megfelelési bizonyítvány és a biztonságos vezetési bizonyítvány egy példánya.

15. A hajó külhéj lemezelése szilárdságának és a gépi berendezéseknek az érintett osztályozó intézet által kibocsátott bizonyítványa (osztályozási bizonyítvány).

16. Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelmények szerinti alkalmasság teljesüléséről szóló dokumentum.

17. Gyorsjáratú vízi jármű biztonsági bizonyítvány és gyorsjáratú vízi jármű üzemeltetési engedély.

18. Jegyzék vagy nyilatkozat a veszélyes árukról vagy részletes rakomány elrendezési terv.

19. Hajónapló adatok a vészhelyzeti riasztási szemlékről és gyakorlatokról készült jelentésekkel, és a túlélési eszközök és berendezések ellenőrzési és karbantartási naplója.

20. Különleges rendeltetésű hajó biztonsági bizonyítvány.

21. Mobil tengeri fúrótorony biztonsági bizonyítvány.

22. Olajszállító tartályhajók esetén, az olajürítést megfigyelő és vezérlő rendszerről készült jelentés az utolsó ballasztban megtett útról.

23. Riadóbeosztás, tűzvédelmi terv, személyszállító hajók esetén kárelhárítási terv.

24. Fedélzeti vészhelyzeti terv olajszennyezés esetére.

25. Felügyeleti ellenőrzési dokumentáció (ömlesztett szárazáru és olajszállító hajóknál).

26. A kikötői ellenőrzések jegyzőkönyvei, a korábban felkeresett kikötőkből.

27. Ro-Ro személyszállító hajók esetén, információ az A/A- maximum arányról.

28. Gabonaszállításra jogosító okmány.

29. Rakományrögzítési kézikönyv.

30. Hulladékkezelési terv és hulladék nyilvántartó könyv.

31. Döntéssegítő rendszer a személyszállító hajók parancsnokainak.

32. SAR együttműködési terv rögzített útvonalon közlekedő személyszállító hajókra.

33. Operatív korlátozások listája személyszállító hajókra.

34. Ömlesztettáru-szállítási kézikönyv.

35. Be- és kirakodási terv ömlesztettáru-szállítóknak.

3. számú melléklet az 57/2002. (III. 29.) Korm. rendelethez

Részletesebb ellenőrzést indokoló alapos oknak tekintendő különösen

1. Az olajnyilvántartó könyvet nem vezetik megfelelően.

2. Bizonyítványok és egyéb okmányok vizsgálatakor azokban pontatlanságok derülnek ki.

3. Arra utaló körülmények, hogy a személyzet képesítése nem felel meg a hajózási képesítésekről szóló jogszabályban³, a minimális képesítési szintre megállapított követelményeknek.

4. Bizonyíték arra, hogy a rakománnyal kapcsolatos és egyéb műveleteket nem végzik biztonságosan (vagy az IMO iránymutatásoknak megfelelően), például a rakománytartályok semleges-gáz fővezetékében az oxigéntartalom magasabb az előírt maximális szintnél.

5. Az olajszállító tartályhajó parancsnoka elmulasztja az olajkibocsátást megfigyelő és vezérlő rendszerről az utolsó ballasztban megtett úton készült jelentést bemutatni.

6. Naprakész állapotú riadóterv hiánya, vagy ha a személyzet nem ismeri teendőit tűz keletkezése, vagy a hajó elhagyására utasító parancs esetén.

7. Téves vészjelzés leadása, melyet nem követ megfelelő visszavonási eljárás.

8. Az egyezmények által megkövetelt berendezések vagy intézkedési tervek hiánya.

9. Egészségtelen állapotok a hajón.

10. Az ellenőr általános benyomásából és megfigyeléseiből származó bizonyíték arra, hogy a hajótesten súlyos károsodás vagy súlyos szerkezeti romlás észlelhető, amelyek veszélyeztetik a hajó szerkezeti biztonságát, illetve víz-és időjárás-állóságát.

11. Információ vagy bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a parancsnok vagy a személyzet nem ismeri kielégítően a hajózás biztonságával és a környezet szennyezésének megakadályozásával kapcsolatos műveleteket, vagy ezeket nem hajtja végre.

³ Lásd a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendeletet

4. számú melléklet az 57/2002. (III. 29.) Korm. rendelethez

A hajó ellenőrzése során figyelembe veendő állásfoglalások és irányelvek

1. A biztonságos létszám biztosításának alapelvei [A481 (XII.) IMO határozat] és mellékletei, amelyek tartalmazzák a minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmányt és a biztonságos személyzeti létszám biztosítása alapelveinek alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat.

2. A veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti szabályzata (IMDG) rendelkezései.

3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) "Hajófedélzeti munkakörülmények ellenőrzése" tárgyában kiadott irányelvei.

5. számú melléklet az 57/2002. (III. 29.) Korm. rendelethez

"A" Rész

Kiterjesztett ellenőrzés alá eső hajók

1. Olajtartályhajók öt évvel vagy annál rövidebb időszakkal a MARPOL 73/78. évi egyezmény I. melléklet 13 G. pontja szerinti kiselejtezés előtt, vagyis:

- 20 000 tonnás és annál nagyobb hordképességű kőolajszállító tankhajó, amely az IOPP bizonyítványában feltüntetett átadási naptól számított 20 éve üzemel, vagy

- 30 000 tonnás és annál nagyobb hordképességű olajtermék szállító hajó, amely az IOPP bizonyítványában feltüntetett átadási naptól számított 25 éve üzemel.

2. 12 évesnél idősebb ömlesztett áruszállító hajó, amelynek életkorát a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján határozzák meg.

3. Személyhajók.

4. 10 évesnél idősebb gáz- és vegyi anyagot szállító tartályhajók, amelyek életkorát a hajók biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján határozzák meg.

"B" Rész

Ajánlott szempontok hajók kiterjesztett ellenőrzéséhez

A következő felsorolásban tartalmazott ellenőrzéseket lehetőleg a kiterjesztett ellenőrzés részének kell tekinteni.

Az ellenőrnek tudnia kell, hogy veszélyeztetheti egyes fedélzeti műveletek biztonságos végrehajtását, ha az ilyen művelet tartama alatt olyan vizsgálatok végrehajtását kéri, amely ezekre közvetlen hatással bír.

1. Általános célú hajók:

- tápfeszültség kimaradás és a vészhelyzeti generátor beindítása,

- vészvilágítás ellenőrzése,

- vészhelyzeti tűzoltó szivattyú működtetése a fő tűzoltórendszerre csatlakoztatott két tűzoltó tömlővel,

- a fenékárok szivattyúk működése,

- a vízzáró ajtók zárhatósága,

- az egyik oldali mentőcsónak vízre ereszthetősége,

- vészhelyzeti távleállító berendezés próbája, például kazánokhoz, ventilátorokhoz és üzemanyag szivattyúkhoz,

- kormányberendezés próbája, beleértve a szükség kormányberendezést,

- rádióberendezések szükséghelyzeti tápfeszültség forrásának ellenőrzése,

- a géptéri olajleválasztó ellenőrzése és lehetőség szerinti próbája.

2. Olajtartályhajók:

- fedélzeti rögzített haboltó rendszer,

- tűzoltó-felszerelések általában,

- a géptér, szivattyú és lakótér tűzelzáró ajtajainak ellenőrzése,

- a semleges gáz nyomásának és oxigéntartalmának ellenőrzése,

- a Felügyeleti jelentés ellenőrzése [IMO S.744 (18) határozat] az ellenőrzést igénylő esetleges gyanús területek feltárása céljából.

3. Ömlesztett áruszállító hajók:

- fedélzeti gépalapzatok esetleges korróziója,

- raktártetők esetleges deformációja és/vagy korróziója,

- raktárnyílások keresztirányú merevítőinek esetleges törései vagy helyi korróziója,

- raktár lebúvó-nyílások állapota,

- a Felügyeleti jelentés ellenőrzése [IMO A.744 (18) határozat] az ellenőrzést igénylő esetleges gyanús területek feltárása céljából.

4. Gáz- és vegyianyag-szállító tartályhajók:

- rakománytartályok figyelő-berendezéseinek és biztonsági felszereléseinek ellenőrzése hőmérséklet, nyomás és apadás vonatkozásában,

- oxigénelemző és robbanási érték mérő eszközök ellenőrzése, beleértve azok hitelesítését. Vegyszer felderítő (harmonika rendszerű) felszerelés megléte megfelelő számú és a szállított rakomány típusának megfelelő fajtájú gázfelderítő csövek megléte,

- kielégítő légzésvédelmet és szemvédelmet nyújtó menekülő felszerelések meglétének ellenőrzése a hajón tartózkodó minden személy számára (ha az szükséges a nemzetközi alkalmassági bizonyítványban az ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására valóalkalmasságot igazoló bizonyítványban vagy az ömlesztett folyékony gázok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban előírt termékek esetében),

- annak ellenőrzése, hogy a szállított rakomány szerepel-e a nemzetközi alkalmassági bizonyítványban, az ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban vagy az ömlesztett folyékony gázok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban,

- a fedélzeti rögzített tűzoltó berendezések működésének ellenőrzése, függetlenül attól, hogy azok habbal, porral vagy a szállított terméknek megfelelő egyéb anyaggal működnek.

5. Személyhajók:

- a tűzfelderítő és tűzriasztó rendszerek próbája,

- a tűzmentes ajtók zárhatóságának próbája,

- az általános riasztó rendszer ellenőrzése,

- a tűzriadó megtartásának ellenőrzése, ahol minimális elvárásként minden tűzoltó felszerelést be kell mutatni, és a segédszemélyzet legalább egy részének jelen kell lennie,

- annak bemutatása, hogy a személyzet kulcsfontosságú tagjai ismerik a riadótervben előírt feladatokat.

A 2., 3., 4. és 5. szakaszban, a speciális hajóknál felsorolt tételeket az 1. szakaszban meghatározott tételeken túlmenően kell ellenőrizni.

6. számú melléklet az 57/2002. (III. 29.) Korm. rendelethez

A hajók üzemeltetése megtiltásának szempontjai

Annak meghatározása előtt, hogy az érintett hajó ellenőrzése folyamán feltárt hiányosságok indokolják-e a hajó üzemeltetésének megtiltását, az ellenőrző személy köteles a következő szakaszok rendelkezéseiben előírtakat alkalmazni.

Amennyiben az üzemeltetés megtiltásának oka az, hogy a hajó a kikötőbe tartó útja során véletlen balesetből származó károsodást szenvedett, nem kell a hajó üzemeltetésének megtiltását elrendelni, feltéve, hogy

a) a SOLAS 74/78 I. Fejezet 11. c) pontban előírt, a lobogó szerinti állam hatósága, a kijelölt ellenőrzést végző személy vagy a vonatkozó bizonyítvány kiadásáért felelős kijelölt szervezet értesítésére vonatkozó követelmények teljesülnek,

b) a kikötőbe való érkezést megelőzően a parancsnok vagy a hajótulajdonos részletes jelentést adott a kikötő szerinti állam hatóságainak a baleset körülményeiről és a károkról, és tájékoztatta a lobogó szerinti állam hatóságait a megkövetelt formában,

c) a hajó kielégítő módon megtette a szükséges helyreállítási intézkedéseket,

d) a hatóság - miután értesült a helyreállítási intézkedések végrehajtásáról - megbizonyosodott arról, hogy az életbiztonságot és a környezetet veszélyeztető hiányosságok megszűntek.

1. Fő szempontok:

Amikor az ellenőrző személy szakmai szempontok szerint eldönti, hogy a hajó üzemeltetését meg kell-e tiltani vagy sem, az alábbiakat kell mérlegelje:

a) Időzítés

Azoknak a hajóknak az üzemeltetését, amelyeknek a kikötőből való kifutása nem biztonságos, meg kell tiltani a legelső ellenőrzés végrehajtásakor függetlenül attól, hogy a hajó mennyi időt tölt el a kikötőben.

b) Szempont

A hajó üzemeltetését meg kell tiltani akkor, ha a hiányosságok elegendően súlyosak ahhoz, hogy az ellenőrnek vissza kelljen térnie a hajóra annak megállapítására, hogy azokat a hajó elindulása előtt kijavították.

A hajóra való visszatérés szüksége a hiányosság súlyosságát jelzi. Ugyanakkor nem minden esetben szükséges a hajón ismételt ellenőrzést tartani. A hajóra történő visszatérés alkalmával végzett ismételt ellenőrzés arra szolgál, hogy a hatóság meggyőződhessen a hiányosságok megszüntetéséről.

2. A fő szempontok alkalmazása:

Annak eldöntésére, hogy a hajón talált hiányosságok elég súlyosak-e ahhoz, hogy indokolttá tegyék a hajó üzemeltetésének megtiltását, az ellenőrző személynek fel kell mérnie, hogy

a) a hajó rendelkezik-e a szükséges érvényes okmányokkal;

b) a hajó rendelkezik-e a minimális biztonságos kiszolgáló személyzet létszámát igazoló okmányban előírt személyzettel.

Azellenőrzés végrehajtása folyamán az ellenőrző személy köteles továbbá felmérni, hogy a hajó és/vagy a hajó személyzete alkalmas-e a hajó előtt álló út teljes tartama alatt:

a) biztonságosan hajózni;

b) biztonságosan kezelni és szállítani a rakományt, valamint figyelemmel kísérni annak állapotát;

c) biztonságosan üzemeltetni a géptéri berendezéseket;

d) biztonságosan fenntartani a megfelelő géperőt és kormányhatást;

e) hatékonyan leküzdeni a hajó bármely részén keletkező tüzeket;

f) a hajót biztonságosan és gyorsan elhagyni, és szükség esetén felkutatást végrehajtani;

g) biztonságosan megakadályozni a környezet szennyezését;

h) biztonságosan fenntartani a hajó megfelelő stabilitását;

i) biztonságosan fenntartani a hajó épségét;

j) biztonságosan kapcsolatot teremteni vészhelyzetekben;

k) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülményeket biztosítani és fenntartani.

Ha ezeknek a kérdéseknek bármelyikére a válasz nemleges, az összes feltárt hiányosságok figyelembevételével nagyon komolyan megfontolandó, hogy a hajó üzemeltetését meg kell tiltani. Kevésbé súlyos természetű hiányosságok kombinációjának előfordulása szintén indokolttá teheti a hajó üzemeltetésének megtiltását.

3. Az alábbi felsorolás tartalmazza az olyan hiányosságokat, amelyek indokolttá tehetik a hajó üzemeltetésének megtiltását a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek be nem tartása miatt. A felsorolásban foglaltakon túl egyéb szempontok is mérlegelhetők.

Ugyanakkor kizárólag az STCW egyezmény rendelkezéseinek területén az egyezmény hatálya alatt az egyetlen okot az üzemeltetés megtiltására, az alábbi 3.8. pontban szereplő hiányosságok képezik.

3.1. Általános rész:

A vonatkozó egyezmények rendelkezéseiben előírt érvényes bizonyítványok hiánya. Ugyanakkor az olyan állam lobogóját viselő hajók, melyek egy egyezménynek nem részesei, vagy nem hajtják végre egy másik, vonatkozó egyezmény rendelkezéseit, nem jogosultak a fentiekben említett egyezményekben előírt bizonyítványokkal rendelkezni. Ezért az előírásos bizonyítványok hiánya önmagában nem indokolhatja a hajó üzemeltetése megtiltásának a jogosságát, ugyanakkor a "kedvező elbánás tilalma" elvén alapuló záradék alkalmazásával a rendelkezések lényegi betartása elvárható, mielőtt a hajó kifutását engedélyezik.

3.2. A SOLAS egyezmény hatálya alá eső területek (a hivatkozások zárójelben szerepelnek):

a) a meghajtó és egyéb lényeges gépi berendezések, valamint elektromos berendezések megfelelő működésének hiánya,

b) a géptér nem kielégítő mértékű tisztasága, nagy mennyiségű olajos víz jelenléte a fenékárkokban, a géptéri csövek szigeteléseinek olajos elszennyeződése a kipufogó csöveket is beleértve, a fenékárok szivattyúk nem kielégítő működése,

c) a vészhelyzeti generátor, világítás, akkumulátorok és kapcsolók nem kielégítő működése,

d) a fő és szükséghelyzeti kormányberendezés nem kielégítő működése,

e) a személyi életmentő felszerelések, túlélő járművek és vízre bocsátó berendezések hiánya, nem kielégítő befogadó képessége vagy súlyos állagromlása,

f) a tűzfelderítő rendszer, tűzriasztók, tűzoltó-berendezések, rögzített tűzoltó szerelvények, szellőztető szelepek, tűzzáró lapok, gyorszáró berendezések hiánya, nem megfelelősége vagy súlyos, olyan mértékű állagromlása, hogy a szándékok szerinti használatra azok alkalmatlanná válnak,

g) tartályhajókon a rakományfedélzeti terek tűzvédelmi berendezéseinek hiánya, súlyos állagromlása vagy üzemzavara,

h) világító testek, jelző testek vagy hangjelző berendezések hiánya, nem megfelelő működése vagy súlyos állagromlása,

i) vészjelzés és biztonsági kapcsolattartás céljaira használt rádióberendezések hiánya vagy nem megfelelő működése,

j) navigációs berendezések hiánya vagy nem megfelelő működése a SOLAS V/12 (O) rendeletben előírt rendelkezések figyelembevételével,

k) a tervezett útvonalhoz szükséges kijavított térképek és/vagy egyéb hajózási kiadványok hiánya (figyelembe véve a térképek helyettesítéseként használható elektronikus térképeket is),

l) szikramentes elszívó ventilátorok hiánya a rakomány szivattyú terekben (SOLAS II-2/59.3.1 rendelet),

m) a személyzet létszáma, összetétele vagy képesítése nem felel meg a biztonságos kiszolgáló személyzeti norma okmányban rögzítetteknek.

3.3. Az IBC szabályzat hatálya alá eső területek (hivatkozások zárójelben találhatók):

a) az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy rakomány információk hiánya (16.2),

b) magas nyomású biztonsági felszerelések hiánya vagy meghibásodása (8.2.3),

c) ténylegesen nem biztonságos, vagy a kódex előírásainak nem megfelelő elektromos felszerelések (10.2.3),

d) a 10.2 részben hivatkozott veszélyes helyeken gyulladásveszélyes anyagok jelenléte (11.3.15),

e) különleges elvárások megszegése (15.),

f) tartályonként engedélyezett maximális rakományminőség túllépése (16.1),

g) hőre érzékeny áruk nem kielégítő mértékű hő elleni védelme (16.6).

3.4. Az IGC szabályzat hatálya alatti területek (a hivatkozások zárójelben találhatók):

a) az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy rakomány információk hiánya (18.1),

b) a lakóterek vagy szolgálati helyiségek zárására szolgáló felszerelések hiánya (3.2.6),

c) a raktárnyílás nem gázmentesen zárható (3.3.2),

d) a meghibásodott légzáró felszerelések (3.6),

e) a hiányzó vagy meghibásodott gyorszáró szelepek (5.6),

f) a hiányzó vagy meghibásodott biztonsági szelepek (8.2),

g) a ténylegesen nem biztonságos vagy a kódex előírásait nem kielégítő elektromos berendezés (10.2.4),

h) a rakománytér szellőzői nem működőképesek (12.1),

i) a rakománytartályok nyomásérték riasztói nem üzemképesek (13.4.1),

j) gázfelderítő és/vagy mérgező gáz felderítő felszerelés meghibásodása (13.6),

k) tilalom alatt álló anyagok szállítása a tilalmat elrendelő hatóság érvényes bizonyítványa nélkül (17/19).

3.5. A merülésvonal egyezmény hatálya alá eső területek:

a) a fedélzet és héjlemezelés jelentős mértékű károsodása vagy korróziója, kipattogzása és ehhez társuló merevedése, amely a tengerállóságot vagy a helyi terhelések elviseléséhez szükséges szilárdságot befolyásolja, kivéve, ha megfelelő ideiglenes javítást elvégeztek ahhoz, hogy eljussanak egy olyan kikötőbe, ahol a végleges javítás elvégezhető,

b) nem kielégítő mértékű stabilitás minősített esete,

c) elegendő és megbízható, megfelelő formájú információ hiánya, amelynek segítségével a hajóparancsnok gyorsan és egyszerű eszközökkel intézkedhet a hajó rakodásával és ballaszttolásával kapcsolatban olyan módon, hogy az út folyamán előadódó változó körülmények között és az út minden szakaszában a stabilitás biztonságos határértékeken belül megtartható legyen, és a hajótest szerkezetét érő minden elfogadhatatlan mértékű stresszhatás keletkezése elkerülhető legyen,

d) záróeszközök, raktárzáró szelvények és vízmentes ajtók hiánya, súlyos állagromlása vagy meghibásodása,

e) túlterhelés,

f) a merülési jelek hiánya vagy olvashatatlansága.

3.6. A MARPOL egyezmény I. mellékletének hatálya alá eső területek (a hivatkozások zárójelben találhatók):

a) az olajos víz leválasztó berendezés, olajkiürítés figyelő és szabályozó rendszer, vagy a 15 ppm riasztó berendezés hiánya, súlyos állagromlása vagy meghibásodása,

b) a fáradtolaj és/vagy olajiszap maradvány tartály nem kielégítő nagyságú befogadó képességű a tervezett útvonalra,

c) olajnyilvántartó könyv hiánya [20 (5)],

d) nem engedélyezett olajkiürítő felszerelések.

3.7. A MARPOL egyezmény II. mellékletének hatálya alá eső területek (a hivatkozások zárójelben találhatók):

a) a P & A kézikönyv hiánya,

b) a rakomány nem osztályozott [3(4)],

c) a rakomány nyilvántartó könyv hiánya [9(6)],

d) olajszerű anyagok használata az elvárások kielégítése nélkül vagy megfelelően módosított bizonyítvány nélkül (14),

e) nem engedélyezett típusú olajkiürítő szerelvény.

3.8. Az STCW egyezmény hatálya alá eső területek:

a) a képesített személyzet nem rendelkezik bizonyítvánnyal, nem megfelelő bizonyítvánnyal, érvényes felmentéssel, vagy nem tudja megfelelően igazolni, hogy a bizonyítvány tekintetében kérelmet nyújtott be a lobogó szerinti állam illetékes hatóságához,

b) nem teljesülnek a lobogó szerinti állam hatóságának a biztonságos kiszolgáló személyzeti norma bizonyítványban előírt feltételei,

c) nem állnak rendelkezésre a lobogó szerinti állam hatósága által előírt navigációs, illetve gépüzemi őrszolgálat ellátásához előírt feltételek,

d) az őrszolgálatban nincs megfelelő képesítéssel rendelkező személy a

- biztonságos navigáció ellátásához,

- biztonsági rádió forgalmazáshoz,

- tengeri szennyezés elkerülésére szükséges berendezések működtetéséhez,

e) a személyzet tagjai nem tudnak bizonyosságot tenni arról a szakmai hozzáértésről, amely a hajó biztonsága és szennyezés megelőzése érdekében a kötelességük részét képezi,

f) a hajó nem képes az út kezdetén az első őrszolgálat és az azt követő váltások ellátásához kellően kipihent és az őrszolgálatra az egyéb szempontok szerint is alkalmas személyt biztosítani.

3.9. Az ILO egyezmények hatálya alá eső területek:

a) nem elegendő az élelmiszer a következő kikötő eléréséig,

b) nincs elegendő mennyiségű ivóvíz a következő kikötő eléréséig,

c) egészségkárosító körülmények vannak a hajón,

d) kifejezetten alacsony hőmérsékleti körülmények között üzemeltetett hajón a lakóterekben a fűtés hiánya,

e) a közlekedési utakon/lakóterekben túlzott mennyiségű szemét, felszerelésekből vagy rakományokból álló torlaszok vagy egyéb, nem biztonságos körülmények jelenléte.

3.10. A hajó üzemeltetésének megtiltását nem, de a hajó műveletének - pl. a rakomány kezelésével kapcsolatos műveleteknek - a felfüggesztését indokoló hiányosságok:

A semleges gázrendszer, a rakománnyal kapcsolatos felszerelés vagy a gépi berendezés megfelelő működésének vagy karbantartásának meghibásodása, amely kielégítő alapot szolgáltat a rakománykezelő műveletek leállításához.

7. számú melléklet az 57/2002. (III. 29.) Korm. rendelethez

A kikötőkben végrehajtott, a hajók üzemeltetésének megtiltására és az ellenőrzésekre vonatkozó információk közzététele (14. §)

A tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a hajó neve,

b) IMO száma,

c) a hajó típusa,

d) tonnatartalom (bruttó hajótér),

e) építés éve,

f) a hajó tulajdonosának vagy üzemeltetőjének neve és címe,

g) lobogó állama,

h) az osztályozó társaság (vagy azok az osztályozó társaságok a körülményektől függően), amely (vagy amelyek) a hajóra az osztályozási bizonyítványt kiállították, ha van ilyen,

i) az osztályozó társaság (vagy azok az osztályozó társaságok) és/vagy bármilyen más fél amely (vagy amelyek) a hajóra bizonyítványt állítottak ki az egyezmények szerint a lobogó szerinti állam nevében, megemlítve a megadott bizonyítványokat,

j) az üzemeltetés megtiltásának száma az utóbbi 24 hónap folyamán,

k) az üzemeltetést megtiltó állam és kikötő,

l) az üzemeltetés megtiltása feloldásának időpontja,

m) az üzemeltetés megtiltásának időtartama napokban,

n) az észlelt hiányosságok száma és az üzemeltetés megtiltásának indoklása világos és szabatos kifejezésekkel,

o) amennyiben a hajó valamely kikötőből ki van tiltva, az ilyen intézkedés indokolása világos és szabatos kifejezésekkel,

p) annak megjelölése, hogy az osztályozó társaság vagy más, a megfelelő vizsgálatot végrehajtó magánszerv hatásköre kiterjedt-e azokra a hiányosságokra, amelyek önmagukban vagy egymással társítva az üzemeltetés megtiltásához vezettek,

q) az intézkedések leírása olyan hajó esetében, amelynek megengedték, hogy a legközelebbi megfelelő javítóműhelyig útját folytassa, vagy amelyet valamely kikötőből kitiltottak.