69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet

az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, a működési engedélyről és az egyéni vállalkozás keretében végezhető egészségügyi szolgáltatásról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) 2. §-ának (2) bekezdésében, továbbá az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az egészségügyi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 27. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - kiterjed minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre, aki vagy amely egészségügyi szolgáltatást nyújt (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató).

(2) A gyógyszertárak működésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi szakfeladat: az egyes egészségügyi szakterület és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások összessége;

b) egészségügyi szakterület: amelyre nézve külön jogszabály szerint egészségügyi képesítés, szakképesítés szerezhető;

c) teljes egészségügyi szakfeladat: a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel ellátható egészségügyi szakterülethez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége, amely magába foglalja a szakfeladat jellegétől függően a járóbeteg és fekvőbeteg-szakellátás keretében nyújtott aktív, krónikus, rehabilitációs és gondozói tevékenységet; az alapellátás körébe tartozó tevékenység, illetve az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel ellátható diagnosztikai tevékenység;

d) egészségügyi részfeladat: a teljes egészségügyi szakfeladaton belül szakmailag, területileg vagy időben elkülöníthető, illetve részfeladaton belül külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmailag további részfeladatra bontható, és önállóan végezhető egészségügyi szolgáltatás;

e) ellátási érdek: az egészségügyi szolgáltató nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételeknek, azonban az egészségügyi közszolgáltatása keretében más módon nem biztosítható a területi ellátási kötelezettségébe tartozó betegek ellátásának biztonsága és folyamatossága;

f) egészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) működési engedély kiadására és az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának ellenőrzésére jogosult illetékes intézete;

g) székhely: az egészségügyi szolgáltató központi ügyintézésének a helye, alapellátás esetén az Eütv. 152. §-ának (2) bekezdése szerinti körzet székhelye, továbbá székhelynek minősül a külföldi székhelyű egészségügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe;

h) telephely: az egészségügyi szolgáltatás folytatásának a helye az egészségügyi szolgáltató székhelyével azonos településen, de a székhelytől különböző helyen;

i) fióktelephely: az egészségügyi szolgáltatás folytatásának helye az egészségügyi szolgáltató székhelyén kívüli településen.

Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei

3. §

(1) Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezektől eltér.

(2) Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott formáját. Az egészségügyi szolgáltató hivatalos nevén kívül a cégtáblán megtévesztő elnevezés nem szerepelhet, különös tekintettel a "klinika" elnevezésre, mely csak az Ekszt. 14. §-ában foglaltak szerint használható.

(3) Ha az egészségügyi szolgáltató a tevékenysége végzéséhez alvállalkozót vesz igénybe, az alvállalkozó működési engedélyében szereplő nevét a szolgáltatás végzésének a helyén fel kell tüntetni.

(4) Annak az egészségügyi szolgáltatónak, amely nem folyamatos betegellátást végez, a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett teljes egészségügyi szakfeladatot és részfeladatot, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét.

(5) Azon egészségügyi szolgáltató, amely azonos helyszínen egészségügyi közszolgáltatás mellett egyéb egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás rendelkezésre állás idejét.

4. §

Az egészségügyi szolgáltató, ha tevékenységét a beteg által térítendő díj ellenében végzi, az általa megállapított díjakat, illetve a külön jogszabályban megállapított részleges és teljes térítési díjat a betegek számára hozzáférhető módon hozza nyilvánosságra. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatás díjának és az esetlegesen felmerülő egyéb költségek várható mértékéről.

Egészségügyi tevékenységet végző személy alkalmassági vizsgálata

5. §

(1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében egészségügyi tevékenységet végző személy a tevékenységét akkor kezdheti meg, illetve akkor folytathatja, ha az alkalmassági vizsgálaton megfelelt.

(2) Az alkalmassági vizsgálatot a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről rendelkező külön jogszabály szerint kell lefolytatni. A külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel a nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak tekintetében.

(3) Az egészségügyi szolgáltatónál az Ektsz. 21. §-ának (1) bekezdése, valamint 24. §-ának (3) bekezdése alapján orvosi, illetve gyógyszerészi tevékenység ellátására vonatkozó szerződéssel foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatát a szervezett munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni azzal, hogy a munkáltatói feladatokat a foglalkoztató egészségügyi szolgáltató látja el.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó nem szervezett munkavégzés keretében egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző személy alkalmassági vizsgálatát első fokon a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (a továbbiakban: OMFI) által kijelölt, területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek szakorvosai végzik. Az OMFI a kijelölt szakellátó helyek jegyzékét az Egészségügyi Közlönyben közleményként közzéteszi. Az alkalmasság másodfokú vizsgálatát az Országos Orvosszakértő Intézet végzi. Az első és másodfokú vizsgálat eseti térítési díja megegyezik a munkáltató által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - fizetendő "B" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében évente egy főre fizetendő díjjal. Az alkalmatlanság, illetve korlátozott alkalmasság megállapításáról értesíteni kell a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságot.

(5) A (2) bekezdésben hivatkozott jogszabályban megjelölt személyeken kívül soron kívüli alkalmassági vizsgálatot rendelhet el az egészségügyi hatóság is.

Felelősség a betegnek okozott kárért

6. §

A beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt az egészségügyi szolgáltató által orvosi tevékenység végzésére vonatkozó szerződéssel foglalkoztatott szabadfoglalkozású orvos, gyógyszerész, az Ekszt. 21. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéni egészségügyi vállalkozó orvos, szabadfoglalkozású orvosi praxisközösség, orvosi-gyógyszerészi praxisközösség, szabadfoglalkozású gyógyszerészi munkaközösség és alvállalkozó vagy az általuk alkalmazott személy tevékenysége okozta a betegnek, illetve hozzátartozójának.

Egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély

7. §

(1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására - ha törvény másként nem rendelkezik - az e rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató jogosult. Működési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai, a szabadfoglalkozású orvos, gyógyszerész, szabadfoglalkozású orvosi praxisközösség, orvosi-gyógyszerészi praxisközösség és szabadfoglalkozású gyógyszerészi munkaközösség tagja és ezek alkalmazottai.

(2) Az egészségügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító

a) egészségügyi szolgáltatói működési engedélyt,

b) egészségügyi szolgáltatást nyújtó alvállalkozói működési engedélyt (a továbbiakban: alvállalkozói működési engedély),

c) egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt adhat ki.

(3) Az egészségügyi szolgáltató egy működési engedéllyel rendelkezhet. A (2) bekezdés szerinti működési engedély az adott egészségügyi szolgáltató tevékenységétől függően különböző típusú működési engedélyt is magában foglalhat.

(4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a teljes egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot alvállalkozói szerződés keretében nyújtja, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételeket az egészségügyi szolgáltató és az alvállalkozó együttesen is biztosíthatja.

(5) Az egészségügyi szolgáltató és az alvállalkozó a tevékenységét csak érvényes felelősségbiztosítási szerződés birtokában kezdheti meg és folytathatja. Ha a felelősségbiztosítási szerződés bármely okból megszűnik, az egészségügyi szolgáltató, illetve alvállalkozó köteles azt haladéktalanul bejelenteni a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak, egyúttal bemutatva az új felelősségbiztosítási szerződést.

(6) A működési engedély birtokában sem jogosult az egészségügyi szolgáltató egészségügyi szolgáltatás nyújtására, ha jogszabály az adott egészségügyi szolgáltatás létesítéséhez, megkezdéséhez, illetve folytatásához olyan további feltételeket ír elő, amelyeket az egészségügyi szolgáltató nem teljesít.

Engedélyezési eljárás

8. §

(1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési engedély kiadása az ÁNTSZ feladat- és hatáskörébe tartozik.

(2) Az alapellátás, foglalkozás-egészségügyi alapellátás, otthoni szakápolás keretébe tartozó szolgáltatások nyújtására jogosító működési engedélyezési eljárást az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes ÁNTSZ városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: városi intézet) folytatja le, a működési engedély kiadása kérdésében a városi, fővárosi kerületi tisztifőorvos (a továbbiakban: városi tisztifőorvos) dönt.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szolgáltatások nyújtására jogosító működési engedélyezési eljárást az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes ÁNTSZ megyei, fővárosi intézete (a továbbiakban: megyei intézet) folytatja le, a működési engedély kiadása kérdésében a megyei, fővárosi tisztifőorvos (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos) dönt.

(4) Amennyiben a szolgáltató a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó szolgáltatást is nyújt, a működési engedélyezési eljárást mindkét ellátási formára vonatkozóan a megyei intézet folytatja le, a működési engedély kiadása kérdésében a megyei tisztifőorvos dönt. Ebben az esetben a működési engedély kiadásáról a megyei intézet értesíti az alapellátási tevékenység szerint illetékes városi intézetet a működési engedély egy példányának megküldésével.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti működési engedéllyel rendelkező szolgáltató a tevékenységi körét a (3) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységgel kívánja bővíteni, a módosítás iránti kérelmét benyújthatja a városi intézethez is, amely 3 munkanapon belül a kérelemmel együtt az egészségügyi szolgáltató iratanyagát az illetékes megyei intézethez továbbítja. A megyei intézet az engedélyezési eljárást lefolytatja, és a megyei tisztifőorvos dönt a működési engedély kiadásáról.

(6) A fegyveres erők és rendvédelmi szervek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén az illetékes egészségügyi hatóság a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a fegyveres erők és rendvédelmi szervek szakmai szervével együttműködve folytatja le az engedélyezési eljárást.

9. §

(1) A működési engedély kiadása iránti kérelem formáját az ÁNTSZ országos tisztifőorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni

a) az egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét (telephelyét, fióktelephelyét), a létrejöttét igazoló okiratot (cégbejegyzés, cégjegyzékszám vagy alapító okirat), képviselője nevét, elérhetőségét, a képviselet jellegét, tartalmát,

b) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatást nem saját tulajdonában lévő létesítményben végzi a tulajdonos nevét, székhelyét,

c) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési időt és a betegek részére rendelkezésre állás idejét,

d) az ellátni kívánt egészségügyi szakfeladat megnevezését, nyilatkozatot az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről,

e) amennyiben az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel kíván működni a tervezett ellátási körzetet,

f) az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel szándékát és módját,

g) annak megjelölését, hogy az egészségügyi szolgáltató milyen szakfeladatra kíván alvállalkozót igénybe venni, feltüntetve azt is, milyen formában biztosítják a személyi és tárgyi feltételeket, vagy utalást a szerződésre, ha erről ott rendelkeznek,

h) a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) feladatellátási, feladatátvállalási, alvállalkozói szerződés esetén a szerződést vagy előszerződést,

b) az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződése másolatát.

(4) Egyéni vállalkozónak a működési engedély iránti kérelemhez a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok mellett mellékelnie kell az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolvány másolatát, amelynek alapján az engedélyező egészségügyi hatóság beszerzi a működési nyilvántartás vezetőjétől a kérelmező képzettségének, szakképzettségének megfelelőségére, működési nyilvántartásának érvényességére vonatkozó adatokat.

(5) Ha az egészségügyi szolgáltató új működési engedélyt kér és egyidejűleg egészségügyi közszolgáltatás végzésére alvállalkozói szerződést köt, úgy a szolgáltató működési engedélyét és az alvállalkozói működési engedélyt egy eljárásban kell elbírálni.

10. §

(1) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a tevékenységét egészségügyi intézményben alvállalkozóként kívánja végezni, alvállalkozói működési engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: alvállalkozói kérelem) nyújt be. Az alvállalkozói kérelem formáját az ÁNTSZ országos tisztifőorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé.

(2) Az alvállalkozói kérelem tartalmazza

a) az alvállalkozást folytatni kívánó egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét (telephelyét, fióktelephelyét), a létrejöttét igazoló okiratot (cégbejegyzés, cégjegyzékszám vagy alapító okirat), képviselője nevét, elérhetőségét, a képviselet jellegét, tartalmát,

b) annak az egészségügyi szolgáltatónak a nevét, székhelyét (telephelyét, fióktelephelyét), működési engedélye számát, ahol az alvállalkozó egészségügyi szolgáltató tevékenységét végezni kívánja,

c) az ellátni kívánt egészségügyi szakfeladat (teljes egészségügyi szakfeladat és részfeladat) megnevezését, nyilatkozatot az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről, megjelölve, hogy mely feltételeket biztosítja az egészségügyi szolgáltató, illetve az alvállalkozó,

d) a szolgáltatás nyújtásának helyét, és a betegek részére rendelkezésre állás idejét,

e) az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel szándékát és módját,

f) a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

(3) Az alvállalkozói kérelemhez csatolni kell

a) az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv előzetes hozzájárulását alvállalkozó igénybevételéhez, ha az alvállalkozó egészségügyi közszolgáltatás nyújtására köt szerződést,

b) az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató és az alvállalkozó által kötött szerződést, előszerződést,

c) az alvállalkozó e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződése másolatát.

(4) Egészségügyi közszolgáltatás nyújtására jogosító alvállalkozói működési engedély nem adható olyan szolgáltató számára, amely a közszolgáltatást az alvállalkozóval kötött további alvállalkozói szerződéssel kívánja ellátni.

11. §

(1) Az engedélyezési eljárás során az egészségügyi hatóság helyszíni vizsgálatot végez. Amennyiben az engedélyező egészségügyi hatóság a megyei intézet, úgy a helyszíni vizsgálat lefolytatására felkérheti az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes városi intézetet. Ha az egészségügyi szolgáltató fióktelephelye az engedélyező egészségügyi hatóság illetékességi területén kívül esik, a helyszíni vizsgálat lefolytatása érdekében az engedélyező egészségügyi hatóság megkeresi a fióktelephely szerint illetékes megyei vagy városi intézetet.

(2) A helyszíni vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy

a) az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt egészségügyi szakfeladatra vonatkozó - az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott - személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e az építésügyi, szakmai és közegészségügyi előírásoknak,

c) az egészségügyi szolgáltató rendelkezik-e a működéshez szükséges egyéb szakhatósági hozzájárulásokkal, engedélyekkel.

(3) Az egészségügyi szolgáltatást alvállalkozói szerződéssel nyújtó egészségügyi szolgáltató és az alvállalkozó együttesen is biztosíthatja a (2) bekezdés szerinti követelményeket.

(4) Az egészségügyi hatóság vizsgálja, hogy az alvállalkozói szerződés megfelel-e a jogszabályoknak. Az egészségügyi részfeladat alvállalkozásba adása esetén az egészségügyi hatóság a szakfelügyelet útján vizsgálja, hogy az alvállalkozói szerződés szerinti szolgáltatás az egészségügyi közszolgáltatás egységes színvonalát, folyamatosságát és biztonságát nem veszélyezteti-e.

12. §

(1) A 11. § (1) bekezdés szerinti helyszíni vizsgálat időpontjáról a vizsgálatot megelőzően 5 munkanappal értesíteni kell a kérelmezőt.

(2) A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben az ellátni kívánt teljes egészségügyi szakfeladatra vagy egészségügyi részfeladatra - alvállalkozás esetén a 11. § (4) bekezdést is figyelembe véve - külön-külön rögzíteni kell a vizsgálat megállapításait. A jegyzőkönyvet a helyszíni vizsgálatot végzőkön kívül a vizsgálat során jelen lévő kérelmező vagy bejelentett képviselője, illetve írásban meghatalmazott képviselője, ennek hiányában a helyszínen lévő felelős vezetője írja alá azzal, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban észrevételeket tehet.

(3) Ha a helyszíni vizsgálatot nem a 11. § (1) bekezdése szerinti engedélyező egészségügyi hatóság folytatta le, a jegyzőkönyv eredeti példányát a helyszíni vizsgálatot végző intézet 3 munkanapon belül megküldi a kérelmet elbíráló egészségügyi hatóságnak.

13. §

(1) A városi vagy megyei tisztifőorvos a kérelem és a helyszíni vizsgálat megállapításai alapján, ha az egészségügyi szolgáltató

a) maradéktalanul megfelel a 11. § (2) és (4) bekezdés szerinti követelményeknek a működési engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelően,

b) csak egyes teljes egészségügyi szakfeladat vagy egészségügyi részfeladat tekintetében felel meg a 11. § (2) és (4) bekezdés szerinti követelményeknek, a működési engedélyt ezekre a teljes egészségügyi szakfeladatokra vagy egészségügyi részfeladatokra adja meg.

(2) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem felel meg a 11. § (2) és (4) bekezdés szerinti követelményeknek, a működési engedély iránti kérelmet - a 14. § (1) bekezdésben és a 15. § (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a városi vagy megyei tisztifőorvos határozatban elutasítja.

14. §

(1) Ellátási érdekből a megyei vagy városi tisztifőorvos egészségügyi közszolgáltatást nyújtó, már működő egészségügyi szolgáltató részére - a helyszíni vizsgálat során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére adott határidő egyidejű kitűzésével - ideiglenes működési engedélyt adhat.

(2) A hiányosságok megszüntetésére kitűzött határidő legfeljebb az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott időpontig terjedhet.

(3) Az ideiglenes működési engedély a (2) bekezdés szerint meghatározott határidőt követő 4. hónap 1. napjáig érvényes.

(4) Ha az egészségügyi szolgáltatást nyújtó költségvetési szervet a helyi önkormányzat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint megszünteti vagy átszervezi, és a feladat ellátására új szervezetet hoz létre, illetve a miniszter a 91/A §-a szerint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó központi költségvetési szervet megszünteti, és új szervezetet hoz létre, akkor az új szervezetet, valamint az Ekszt. szerint feladat-ellátási szerződést kötő egészségügyi szolgáltatót az ideiglenes működési engedélyre való jogosultság szempontjából már működő egészségügyi szolgáltatónak kell tekinteni. Az ideiglenes működési engedélyben a hiányosságok megszüntetésére

a) alapellátás esetén legfeljebb 6 hónapig,

b) járóbeteg-szakellátás esetén legfeljebb egy évig,

c) fekvőbeteg-szakellátás esetén legfeljebb három évig

terjedő határidő adható, feltéve, hogy ez az időtartam nem haladja meg az egészségügyi miniszter rendeletében a személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételek teljesítésére meghatározott időpontot.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal hosszabbítható meg, legfeljebb az ott meghatározott időtartamig.

(6) Ha az egészségügyi szolgáltató az ideiglenes működési engedély alapjául szolgáló hiányosságokat a helyszíni vizsgálat megállapítása szerint pótolta, a városi vagy megyei tisztifőorvos az ideiglenes működési engedély visszavonása mellett működési engedélyt ad ki a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül.

(7) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik, az alvállalkozó ideiglenes működési engedélyt nem kaphat. Ha az egészségügyi szolgáltató ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az alvállalkozó is ideiglenes működési engedélyt kap.

15. §

(1) Ha az egészségügyi szakfeladatra nincs meghatározva szakmai minimumfeltétel ennek kiadásáig az egészségügyi szolgáltató - kérelemre - átmeneti működési engedélyt kaphat. A minimumfeltétel megjelenését követően az egészségügyi hatóság illetékes városi vagy megyei intézete az egészségügyi szolgáltató kérelmére 60 napon belül az átmeneti működési engedélyt felülvizsgálja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a minimumfeltételeknek megfelel a városi vagy megyei tisztifőorvos az átmeneti működési engedély visszavonása mellett működési engedélyt ad ki.

(2) Ha az egészségügyi szolgáltató a minimumfeltételek hatálybalépésétől számított 60 napon belül nem kéri az átmeneti működési engedélye felülvizsgálatát az engedély a 60. nap lejártával érvényét veszti.

16. §

(1) A működési engedély formáját az ÁNTSZ országos tisztifőorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé.

(2) A működési engedély tartalmazza

a) az egészségügyi szolgáltató 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

b) az egészségügyi szolgáltató által végezhető egyes (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy egészségügyi részfeladat megnevezését, az ellátás formáját,

c) ha az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel működik a területi ellátási kötelezettség pontos megjelölését,

d) az egyes (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy részfeladat ellátásának pontos helyszínét (telephely, fióktelephely, részleg, osztály elhelyezése),

e)[1] az egyes (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy részfeladat ellátása személyi feltételeinek teljesítéséhez szükséges felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők nevét, szakképesítését, illetve a 27. § (4) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében - amennyiben ilyen személyt alkalmaz - az egyéb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakdolgozó nevét,

f) a rendelési időt és a rendelkezésre állás idejét,

g) egyéni egészségügyi vállalkozó esetén az egészségügyi tevékenység TEÁOR számát.

(3) Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni az egészségügyi szolgáltatói tevékenység ellátásában közreműködő alvállalkozót, illetve azt, hogy az egészségügyi szolgáltató mely más egészségügyi szolgáltató tevékenységében működik közre alvállalkozóként.

(4) Az egészségügyi hatóság a működési engedély egy példányának a megküldésével értesíti

a) a kérelmező egészségügyi szolgáltatót,

b) feladatellátási, feladatátvállalási és alvállalkozói szerződés alapján kért működési engedély esetén az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szervet,

c) alvállalkozói szerződés alapján kért működési engedély esetén azt az egészségügyi szolgáltatót, amely az alvállalkozót igénybe veszi,

d) a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt,

e) az egészségügyi szolgáltatók és a működési engedély nyilvántartását vezető szervet,

f) egyéni egészségügyi vállalkozó esetén a működési nyilvántartás vezetőjét.

(5) Ha a működési engedély a 8. § (3) bekezdés szerint kerül kiadásra, az egészségügyi hatóság a működési engedély egy példányának a megküldésével értesíti az egészségügyi szolgáltató telephelye, fióktelephelye szerint illetékes városi intézetet.

Működési engedély módosítása

17. §

(1) Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat, köteles előzetesen írásban bejelenteni az egészségügyi hatóságnak. Az előre nem tervezhető eseményeket, azok észlelését követő 3 munkanapon belül kell bejelenteni. Amennyiben a változás érinti a működési engedélyben szereplő adatokat, a bejelentéssel egyidejűleg kérni kell a működési engedély módosítását.

(2) A külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételek, illetve az ideiglenes vagy átmeneti működési engedélyben előírt feltételek határidőre történő megvalósítását az ideiglenes vagy átmeneti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató bejelenti az egészségügyi hatóságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az engedélyező egészségügyi hatóság helyszíni vizsgálat lefolytatásával, illetve amennyiben a bejelentés jellegéből adódóan az nem szükséges, annak mellőzésével

a) a bejelentést írásban tudomásul veszi, vagy

b) a működési engedélyt módosítja, vagy

c) a működési engedélyt visszavonja.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés esetén a helyszíni vizsgálat lefolytatása nem mellőzhető, azt az egészségügyi hatóság a bejelentéstől számított 90 napon belül végzi el, és annak eredménye alapján meghozza a (3) bekezdés szerinti intézkedést.

(5) Az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott határidő lejártát követően legfeljebb a 14. § (4) bekezdésében megjelölt határidőig jogosult egészségügyi szolgáltatás nyújtására, kivéve, ha az egészségügyi hatóság a működési engedélyt visszavonja.

(6) A változások bejelentésére, illetve a működési engedély módosítására vonatkozó kérelem formáját az ÁNTSZ országos tisztifőorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé.

(7) A működési engedély módosításáról értesíteni kell a 16. § (4) és (5) bekezdésben meghatározottakat és egyéni egészségügyi vállalkozó esetén az illetékes körzetközponti jegyzőt.

Az egészségügyi szolgáltató tevékenységének szüneteltetése

18. §

(1) Az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató a működési engedélyében szereplő bármely (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy egészségügyi részfeladat ellátásának szüneteltetését köteles legalább egy hónappal előbb bejelenteni az engedélyező egészségügyi hatóságnak. Az egészségügyi szolgáltatónak az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelésétől számított 3 munkanapon belül be kell jelentenie az engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak.

(2) Az egészségügyi közszolgáltatást nem végző szolgáltató tevékenységének szüneteltetését akkor köteles bejelenteni, ha a szüneteltetés várható időtartama a három hónapot meghaladja.

(3) A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés okát, a kezdő és a várható befejezés időpontját. Az egészségügyi szolgáltatás újbóli megkezdését be kell jelenteni az egészségügyi hatóságnak.

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának ellenőrzése

19. §

(1) Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében foglaltak szerinti működését az egészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzés során szükségessé váló helyszíni szemle lefolytatása érdekében az egészségügyi hatóság megkeresheti az egészségügyi szolgáltató telephelye, fióktelephelye szerinti megyei vagy városi intézetet.

(2) Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy

a) az egészségügyi szolgáltatónál nem állnak rendelkezésre a működési engedély kiadásakor meglévő feltételek, a működési engedélyt kiadó tisztifőorvos határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére,

b) az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben megjelölt teljes egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot a működési engedélyben foglaltaktól eltérően látja el, a működési engedélyt kiadó tisztifőorvos határidő kitűzésével kötelezi az engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésre,

c) a szolgáltatás nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak, a tisztifőorvos megteszi a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket.

(3) Az egészségügyi szolgáltató fióktelephelye ellenőrzésére a fióktelephely szerint illetékes városi intézet is jogosult. A városi intézet a fióktelephely ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül megküldi az engedélyt kiadó egészségügyi hatóság részére.

(4) Az egészségügyi hatóság a tapasztalt közegészségügyi hiányosságok esetén saját hatáskörben intézkedik, és erről értesíti a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságot. Egyéb hiányosság esetén intézkedést kezdeményez a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnál.

20. §

(1) Az egészségügyi szolgáltató ellenőrzését az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal útmutatója szerint, a megyei intézetek által készített éves munkatervben foglaltak alapján, összehangoltan kell lefolytatni.

(2) Az egészségügyi hatóság illetékes szerve soron kívüli ellenőrzést folytat le rendkívüli esemény, valamint panaszbejelentés kivizsgálására.

A működési engedély visszavonása

21. §

(1) Az egészségügyi hatóság a működési engedélyt visszavonja, illetve a működési engedélyben szereplő egyes (teljes) egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot törli, ha

a) az egészségügyi szolgáltató már nem felel meg a működési engedélyhez szükséges feltételeknek, és a kitűzött határidőre a hiányosságokat nem szüntette meg,

b) az egészségügyi szolgáltató tevékenységét nem a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi, és a kitűzött határidőre sem tett eleget a működési engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésre,

c) az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő (teljes) egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt, és a kitűzött határidőre sem kérte a működési engedélye módosítását,

d) az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel,

e) az egészségügyi szolgáltató bejelentés nélkül legalább hat hónapja szünetelteti a tevékenységét,

f) a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti,

g) az egészségügyi szolgáltató ismételt felszólításra sem tett eleget a 17. § (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének,

h) azt az egészségügyi szolgáltató kéri,

i) az egészségügyi szolgáltató megszűnik,

j) az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták,

k) az egyéni vállalkozót az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásából törölték.

(2) A működési engedélyt vissza kell vonni, ha a visszavonásra okot adó körülmény az egészségügyi szolgáltató valamennyi tevékenységével szemben fennáll.

(3) A (teljes) egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot akkor kell törölni a működési engedélyből, ha a visszavonásra okot adó körülmény csak egyes (teljes) egészségügyi szakfeladatra vagy egészségügyi részfeladatra vonatkozóan áll fenn, és a szolgáltató egyéb teljes, illetve részfeladata a törölt tevékenység nélkül is folytatható.

(4) A működési engedély visszavonásáról, illetve az egyes tevékenység törléséről a működési engedélyt kiadó tisztifőorvos határozattal intézkedik. A visszavonásról és a törlésről értesíteni kell a 16. § (4) és (5) bekezdésben meghatározottakat és egyéni egészségügyi vállalkozó esetén az illetékes körzetközponti jegyzőt.

Nyilvántartás

22. §

Az ÁNTSZ az egészségügyi szolgáltatókról és a működési engedélyekről a külön jogszabály szerint nyilvántartást vezet.

Eljárási díj

23. §

A működési engedély kiállításáért, módosításáért, kicseréléséért az egészségügyi szolgáltatóba külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

Egyéni egészségügyi vállalkozó

24. §

(1) Természetes személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet a 25. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni vállalkozói igazolvány és egészségügyi szolgáltatás végzésére kiadott működési engedély birtokában folytathat (a továbbiakban: egyéni egészségügyi vállalkozó).

(2) Egyéni egészségügyi vállalkozóként végezheti tevékenységét - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - különösen a szakirányú szakképesítéssel rendelkező orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus, gyógytornász, védőnő, dietetikus, ápoló, optometrista, valamint egyéb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába bejegyzett egészségügyi szakdolgozó (a továbbiakban: egészségügyi szakdolgozó).

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó működésére és felelősségére az Ekszt. 17. §-ának (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

25. §

(1) Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására jogosító egyéni vállalkozói igazolványt (a továbbiakban: egyéni vállalkozói igazolvány) kérelemre az egyéni egészségügyi vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző adja ki az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására vonatkozó külön jogszabályban foglalt szabályok szerint, a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(2) Egyéni vállalkozói igazolványt az a természetes személy kaphat, aki az

a) Evt. alapján vállalkozói igazolványra egyébként jogosult lenne, és

b) általa folytatni kívánt egészségügyi tevékenység területén egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik.

(3) Egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelemhez az Etv.-ben meghatározott adatokon kívül csatolni kell az egészségügyi szakképesítés okirati igazolását és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedélyt.

Az egyéni vállalkozó által végezhető egészségügyi tevékenység

26. §

(1) Az egyéni egészségügyi vállalkozó egészségügyi szolgáltató tevékenységét a működési engedélyben meghatározott (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy részfeladat keretei között folytathatja.

(2) Az egyéni egészségügyi vállalkozó köteles személyesen közreműködni az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában.

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztathat. Az általa foglalkoztatott, egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző személynek rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálattal. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó, vagy az általa alkalmazott megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy látja el.

27. §

(1) Az egyéni egészségügyi vállalkozó által egészségügyi szolgáltatásként ellátható - külön jogszabályban meghatározott - teljes egészségügyi szakfeladatok kőrét a melléklet tartalmazza. Gyógyszerész egyéni egészségügyi vállalkozóként a mellékletben meghatározott tevékenységet egészségügyi intézményben nem végezhet.

(2) Egyéni egészségügyi vállalkozó alvállalkozói szerződéssel külön jogszabályban meghatározott részfeladatokat láthat el.

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó szakorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus - nem alvállalkozói szerződéssel - az (1) bekezdésben meghatározott teljes egészségügyi szakfeladat olyan egészségügyi részfeladatát láthatja el, amelynek végzésére a külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételek szerint működési engedélyt kaphat.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéni egészségügyi vállalkozó

a) az ápolási szakellátást,

aa) az otthoni szakápolást,

ab) az ápolási osztályon végzett betegellátást,

b) a dietetikai ellátást,

c) a védőnői ellátást,

ca) a körzeti védőnői ellátást,

cb) az iskolavédőnői ellátást,

d) a gyógytornát,

e) a betegszállítást,

f) a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi természetgyógyászati és nem-konvencionális tevékenységeket,

g) a regisztrált egyéb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakdolgozók által végzett betegellátási feladatot láthatja el részfeladatként.

Záró és átmeneti rendelkezések

28. §

(1) Az orvosi magángyakorlatra, klinikai szakpszichológusi, illetve egyéb egészségügyi magántevékenység folytatására, valamint egyéni vállalkozó által végzett egészségügyi szolgáltatásra engedéllyel rendelkező személy 2002. december 31-ig folytathatja tevékenységét egyéni vállalkozói igazolvány nélkül. Fenti időpontig egyéni vállalkozói igazolványát ki kell váltania, és be kell mutatnia a működési engedélyt kiadó ÁNTSZ intézetnek. Amennyiben az egyéni vállalkozó határidőben nem mutatja be a vállalkozói igazolványt a korábban kiadott engedély 2003. január 1-jén érvényét veszti.

(2) Az orvosi magángyakorlatra, klinikai szakpszichológusi, illetve egyéb egészségügyi magántevékenység folytatására, valamint egyéni vállalkozó által végzett egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó működési engedély változatlan személyi és tárgyi feltételek esetén továbbra is érvényes amennyiben az egyénivállalkozói igazolvány bemutatása az (1) bekezdésben megjelölt határidőig megtörténik.

(3) E rendelet hatálybalépése nem érinti az orvosi és fogorvosi magángyakorlat folytatásához, a miniszter által 2002. március 31-ig a képesítési követelmények alól adott mentesítést.

(4) A körzetközponti jegyző az (1)-(3) bekezdésben meghatározott személyek számára kiadott egyéni vállalkozói igazolványba az érvényes működési engedély alapján jegyzi be a tevékenységi kört.

29. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A rendelet működési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésének napján működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató működési engedélyét az első változásbejelentés alkalmával kell kicserélni. A kicserélés iránti kérelmet az egészségügyi hatóság 60 napon belül bírálja el.

(4) Ha a betegellátó tevékenységet végző személy nem rendelkezik alkalmassági vizsgálatról igazolással - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - 2003. március 31-ig kell azt elvégeztetnie.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről szóló 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 139/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet, a 49/1997. (III. 19.) Korm. rendelet és a 235/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;

b) az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet és a módosításáról rendelkező 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. § (13) bekezdés b) pontja;

c) az orvosi, a klinikai szakpszichológusi, illetve az egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet és a módosításáról rendelkező 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. § (13) bekezdés c) pontja, 4/1990. (XI. 28.) NM rendelet, 7/1991. (IV. 26.) NM rendelet 10. § 11. francia bekezdése, 7/1993. (II. 19.) NM rendelet, 19/1995. (VI. 17.) NM rendelet, 11/1997. (V. 28.) NM rendelet 7. § (1) bekezdése.

(6) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények, illetve tevékenységek szakmai minimumfeltételeit, valamint az egészségügyi szolgáltatók és a működési engedélyek nyilvántartásának szabályait rendeletben meghatározza.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 69/2002. (IV. 12) Korm. rendelethez

Egyéni egészségügyi vállalkozó által egészségügyi szolgáltatás formájában ellátható (teljes) egészségügyi szakfeladatok köre