7/1991. (IV. 26.) NM rendelet
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetéről és működéséről
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: törvény) 9. §-ának c) és d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §[1] (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) központi szervei
a) az önállóan gazdálkodó és teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervként működő Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH), valamint
b)[2] az OTH irányítása alá tartozó, részben önállóan gazdálkodó és részjogkörrel rendelkező költségvetési szervként működő Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK), az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI), a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK), az Országos Egészségfejlesztési Intézet (a továbbiakban: OEFI) és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (a továbbiakban: OSZMK).
(2) Az OKK szervezeti keretén belül részjogkörrel rendelkező költségvetési egységként
a) Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet,
b) Országos Kémiai Biztonsági Intézet,
c)[3]
d) Országos Fréderic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, és
e) Országos Környezetegészségügyi Intézet
működik.
(3)[4] Az OTH főigazgatója az országos tisztifőorvos. A főigazgató vezetői munkáját, szakmai tevékenységét - tanácsadó, véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testületként - a Főigazgatói Tanács és az OTH igazgatója segíti.
(4)[5] A Főigazgatói Tanács tagjai a helyettes országos tisztifőorvosok, az országos tisztifőgyógyszerész, az OTH gazdasági vezetője, az OKK, az OEK, az OÉTI, valamint az OEFI vezetője.
2. §[6] (1) A megyékben és a fővárosban az országos tisztifőorvos közvetlen irányítása alá tartozó, részben önállóan gazdálkodó és részjogkörrel rendelkező költségvetési szervként a Szolgálat megyei (fővárosi) intézetei (a továbbiakban: megyei intézet) működnek.
(2) A külön jogszabályban meghatározott illetékességi területtel a megyei, fővárosi tisztifőorvos (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos) közvetlen irányítása alá tartozó, részjogkörű költségvetési egységként a Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézetei (a továbbiakban: városi intézet) működnek.
(3)[7] A szárazföldi átkelőhelyeken, a határkikötőkben és nemzetközi kereskedelmi repülőtereken a közegészségügyi kockázatok feltárására az illetékes megyei/fővárosi intézet keretében határ-, hajózási, illetve repülőtéri kirendeltségek működnek, illetve folyamatos közegészségügyi felügyeleti kapacitást kell biztosítani.
2/A. §[8] Az OTH középirányító szervként az irányítása alá tartozó, részben önállóan gazdálkodó és részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek felett a következő felügyeleti jogosítványokat gyakorolja:
a) elemi és kincstári költségvetésekhez a felügyeleti szerv által megállapított keretszámok elosztása, összesítése, a beszámolók felülvizsgálatot követő visszaigazolása,
b) a költségvetések felhasználására - beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is - vonatkozó irányelv meghatározása,
c) a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételek szervezése, irányítása és ellenőrzése,
d) a gazdálkodás részletes rendjének meghatározása.
3. §[9] (1)[10] Az egészségügyi miniszter az országos tisztifőorvos javaslata alapján nevezi ki, menti fel és bízza meg vezetői teendőkkel
a)[11] az OKK, az OEK, az OÉTI, az OEFI, az OSZMK vezetőjét, valamint az OTH igazgatóját és gazdasági vezetőjét,
b) a helyettes országos tisztifőorvosokat,
c) az országos tisztifőgyógyszerészt,
d)[12]
e)[13]
(2)[14] Az országos tisztifőorvos az OKK, az OEK, illetve az OEFI vezetőjének javaslatára nevezi ki, menti fel és bízza meg vezetői teendőkkel az OKK, az OEK és az OEFI vezetőhelyetteseit. A fegyelmi jogkört a kinevező, az egyéb munkáltatói jogokat az OKK, az OEK, illetve az OEFI vezetője gyakorolja.
(3)[15] Az országos tisztifőorvos nevezi ki, menti fel és bízza meg vezetői teendőkkel a megyei és fővárosi tisztifőorvosokat.
(4)[16] Az országos tisztifőorvos a megyei tisztifőorvos javaslatára nevezi ki, menti fel és bízza meg vezetői teendőkkel
a) a helyettes megyei tisztifőorvost,
b) a megyei tisztifőgyógyszerészt,
c) a városi és fővárosi kerületi tisztifőorvosokat (a továbbiakban: városi tisztifőorvos).
Az egyéb munkáltatói jogokat a megyei tisztifőorvos gyakorolja.
4. § (1) A megyei tisztifőorvos vezeti a megyei intézetet, szakmai irányítást gyakorol az illetékességi területén működő városi intézetek tevékenysége felett, valamint állandó és eseti szakfelügyelőket és szakértőket bíz meg.
(2)[17]
(3)[18] Az ápolási és védőnői tevékenység szakmai irányítását és felügyeletét az OTH keretében működő országos vezető ápoló(nő) és országos vezető védőnő látja el. A megyei intézetben megyei vezető ápoló(nő) és megyei vezető védőnő, a városi intézetben városi vezető ápoló(nő) és városi vezető védőnő működik.
5. § (1) A Szolgálat hatósági jogköreinek gyakorlására
a) az országos tisztifőorvos;
b) a Tisztifőorvosi Hivatal esetében a helyettes országos tisztifőorvos, az országos tisztifőgyógyszerész, az országos tisztiorvosok, a helyettes országos tisztiorvosok, és az országos tisztigyógyszerészek;
c) megyei intézet esetében a megyei tisztifőorvos, a helyettes megyei tisztifőorvos, a megyei tisztifőgyógyszerész, a megyei tisztiorvosok, és megyei tisztigyógyszerészek;
d) városi intézet esetében a városi tisztifőorvos és a városi tisztiorvosok
jogosultak.
(2) A megyei és a városi intézet közegészségügyi felügyelője a megyei és a városi tisztifőorvos által meghatározott feladatkörben jogosult hatósági jogkörök gyakorlására, de
a) nem rendelheti el intézmény, létesítmény működésének, illetve tevékenységnek a felfüggesztését;
b) nem rendelheti el egészségre ártalmas tárgyak és anyagok használatának megszüntetését és megsemmisítését;
c) nem rendelheti el határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását.
(3) A megyei tisztifőgyógyszerész és a megyei tisztigyógyszerészek az országos tisztifőorvos és az országos tisztifőgyógyszerész által meghatározott körben gyakorolják a hatósági jogköröket.
(4)[19] A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló külön jogszabályban előírt végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezők közül az országos tisztifőorvos által meghatározott feladatot ellátó köztisztviselő az OTH-ban, a megyei, illetve a városi intézetnél jogosult hatósági jogkör gyakorlására amennyiben
a) rendelkezik közigazgatási, illetve azzal egyenértékű szakvizsgával, vagy annak letétele alól mentesítették és
b) legalább egy éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkezik a Szolgálatnál.
6. § (1) A megyei intézet jár el első fokon
a)[20]
b) a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezése során;
c) a gyógyszerfelügyelet és a gyógyszerforgalmazás körébe tartozó kérdésekben;
d)[21]
e) az egészségügyi intézmények felügyeletével kapcsolatos eljárásokban;
f) a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt kérdésekben.
(2) Amennyiben a városi intézet ellenőrzési tevékenysége során az (1) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikének szükségességét tapasztalja, az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a megyei intézetnek.
7. §[22] Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal gyakorolja - a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel -a törvény 4. §-a (6) bekezdésének e) és f) pontjában, valamint a 12. §-ában foglalt hatásköröket.
8. § (1)[23]
(2)[24]
(3)[25]
(4)[26]
9. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2)[27]
(3)[28] Az országos tisztifőorvosi, a helyettes országos tisztifőorvosi, az országos .tisztifőgyógyszerészi, az OTH igazgatói és gazdasági vezetői, az OKK, az OEK, az OÉTI, az OEFI, az OSZMK vezetői és vezetőhelyettesi, a megyei tisztifőorvosi, a helyettes megyei tisztifőorvosi, a megyei tisztifőgyógyszerészi, továbbá a városi tisztifőorvosi állások pályázat útján tölthetők be.
(4)[29]
10. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
- a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárak felállításának, áthelyezésének és megszüntetésének újabb szabályozása tárgyában kiadott 8.360-2/1953. (Eü. K. 5.) EüM utasítás; a közegészségügy-járványügy országos intézeteiről, valamint az intézetekben működő szakmai kollégiumokról szóló 6/1971. (Eü. K. 3-5) EüM utasítás; a fővárosi és a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének feladatköréről, hatásköréről és hatósági jogköréről szóló 18/1978. (Eü. K. 15.) EüM utasítás; az Országos Egészségnevelési Intézet és az Országos Közegészségügyi Intézet gazdálkodási jogkörének változásáról szóló 1/1983. (Eü. K. 1.) EüM utasítás és a tanácsi szakigazgatási szervek egészségügyi és szociális feladatköréről, hatásköréről és hatósági jogköréről szóló 8/1984. (Eü. K. 4) EüM utasítás hatályát veszti;
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a járványügyre vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról rendelkező 9/1972. (VI. 27.) EüM rendelet 28. § (1) bekezdésében az "illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság javaslatára a városi (megyei városi, fővárosi kerületi, községi) tanács elnöke" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete" szövegrész lép; a 28. § (2) bekezdésében az "illetékes másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság vezetőjének javaslatára a megyei (megyei városi, fővárosi) tanács elnöke" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete" szövegrész lép;
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 4. § (2) bekezdésében a "a fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője - a helyi tanácsok végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerveivel, a községi szakigazgatási szervekkel" szövegrész helyébe a "Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete az egészségügyi intézmény, szolgálat fenntartójával,"; a "készíti el" szövegrész helyébe pedig az "összehangolja" szövegrész lép; a 31. § (5) bekezdésében, 32. §-ában és 42. § (4) bekezdésében az "első fokú egészségügyi hatóság" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat" szövegrész lép; a 30. § (1) bekezdésében a "helyi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete" szövegrész lép;
-[30]
-[31]
- az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdésében a "másodfokú egészségügyi hatóságnak" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézetének" szövegrész lép; 32. §-ában a "járási hivatal" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat" szövegrész lép; 33-34. §-aiban az "illetékes másodfokú egészségügyi hatóság", továbbá a "másodfokú egészségügyi hatóság vezetője" szövegrészek helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete" szövegrész lép; a 26. § (2) bekezdése a "másodfokú egészségügyi hatóság" szövegrész után kiegészül az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat" szövegrésszel;
- a méhen belüli fogamzásgátló eszköz alkalmazásáról és forgalomba hozataláról szóló 14/1984. (XII. 28.) EüM rendelet 1. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője" szövegrész helyébe a "megyei tisztifőorvos" szövegrész lép:
- az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. (I. 15.) MT határozat végrehajtásáról rendelkező 7/1987. (VI. 30.) EüM rendelet 2. számú melléklete II. fejezet 1. pontjának nyolcadik fordulatában - a megyei szociális gondozónő kivételével - és tizenkettedik fordulatában az "egészségügyi szakigazgatási szerv vezetője" szövegrész helyébe, valamint kilencedik fordulatában "az egészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "megyei tisztifőorvos" szövegrész lép, a harmadik, negyedik és tizenegyedik fordulata, valamint a II. fejezet 2. pontjának harmadik és negyedik fordulata hatályát veszti;[32]
- a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében a "megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézetével" szövegrész lép;
-[33]
- az egyes immunbiológiai készítmények kötelező készletbentartásáról és beszerzéséről szóló 6/1988. (VI. 15.) SZEM rendelet 2. § (1) bekezdésében a "megyei és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: egészségügyi osztály)" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete (a továbbiakban: Szolgálat)" szövegrész lép; a 3. §-ban az "egészségügyi osztály" szövegrész helyébe a "Szolgálat" szövegrész lép;
- az importált gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 19/1988. (XII. 26.) SZEM rendelet 5. § (1) bekezdése, 6. § (1) és (3) bekezdése hatályát veszti;
- a terhesség megszakításról szóló 15/1988. (XII. 15.) SZEM rendelet 5. § (3) bekezdésében a "megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője" és a 7. § (1) bekezdésében a "az illetékes tanács elnöke" szövegrészek helyébe a "a megyei tisztifőorvos" szövegrész lép; a 7. § (1) bekezdésének utolsó mondata pedig hatályát veszti;
-[34]
- a gyógyszerészeti magántevékenység gyakorlásáról szóló 9/1990. (III. 28.) SZEM rendelet 3. § (1) bekezdésében a "megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete (a továbbiakban: Megyei Intézet)" szövegrész lép; a 3. § (2), (4), (5) és (6) bekezdésében, az 5. § (3) bekezdésében, a 6. § (1), (2), (3) és (4) bekezdésében és a 10. § (3) bekezdésében a "szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe a "Megyei Intézet" szövegrész lép; a 3. § (3) bekezdésének és az 5. § (2) bekezdésében a "szakigazgatási szerv" szövegrész hatályát veszti,[35]
- a közforgalmú gyógyszertárak szolgálati idejének megállapításáról szóló 24/1963. (Eü. K. 16.) EüM utasítás 1. §-ában a "fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete" szövegrész lép;
- a gyógyszerészi oklevélhez kötött munkakörben alkalmazható gyógyszerészek kötelező nyilvántartásba vételéről szóló 6/1967. (II. 14.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 19/1967. (Eü. K. 16.) EüM utasítás 4. § (3) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében a "területileg illetékes, megyei, illetőleg fővárosi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának (a továbbiakban: másodfokú egészségügyi hatóság)", valamint a "másodfokú egészségügyi hatóság" és a "másodfokú egészségügyi hatóság vezetője, vagy helyettese" szövegrészek helyébe az "Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete" szövegrész lép; a 3. § (3) bekezdése pedig hatályát veszti;
- a körzeti egészségügyi szolgálatról szóló 20/1969. (Eü. K. 8.) EüM utasítás 7. §-ában a "községekben a területileg illetékes kórház-rendelőintézet (önálló rendelőintézet) vezetője, városokban, megyei városokban, fővárosi kerületekben az illetékes tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat" szövegrész lép, egyidejűleg a 7. § második és harmadik mondata hatályát veszti;
- a körzeti gyermekorvosok, a csoportvezető gyermekgyógyász főorvosok szervezeti és működési szabályzatának kiadásáról szóló 20/1970. (Eü. K. 10.) EüM utasítás melléklete 12. pontjának első két mondata hatályát veszti;
- a fekvőbeteg gyógyintézetek ügyeleti és készenléti szolgálatáról szóló 42/1970. (Eü. K. 23.) EüM utasítás 6. §-ában a "megyei (megyei városi, fővárosi) tanács vb. egészségügyi szakigazgatási szervének vezetője" szövegrész helyébe a "megyei tisztifőorvos" szövegrész lép;
- a körzeti védőnők szervezeti és működési szabályzata tárgyában kiadott 8/1973. (Eü. K. 7.) EüM utasítás melléklete 17. §-ában a "megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete" szövegrész lép;
- a tanácsok által fenntartott gyógyító-megelőző intézmények és szolgálatok szakfelügyeletéről szóló 20/1975. (Eü. K. 12) EüM utasítás 1. § (3) bekezdésében, a 2 § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 3. § (3), (5) és (7) bekezdésében a "fővárosi, illetőleg a megyei egészségügyi szakigazgatási szerv", illetve "egészségügyi szakigazgatási szerv vezetője" szövegrészek helyébe a "megyei tisztifőorvos" szövegrész lép; az 5. § (2) bekezdéséből a "vagy a fővárosi, illetőleg megyei egészségügyi szakigazgatási szerv vezetőjének a kérésére" szövegrész, továbbá a 3. § (4) bekezdése a hatályát veszti;
-[36]
- a 9/1978. (XI. 29.) EüM rendeletnek az orvosok és a gyógyszerészek továbbképzéséről szóló rendelkezései végrehajtására kiadott 40/1978. (Eü. K. 31.) EüM utasítás 3. § (3) bekezdésében és 10. § (2) bekezdésében a "megyei, fővárosi tanács vb. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete" szövegrész lép;
- a járóbetegellátásban működő ügyeleti, készenléti orvosi szolgálatról szóló 33/1977. (Eü. K. 23.) EüM utasítás 2. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti;
- a gyógyszerrendelés ellenőrzésének megszervezéséről a járóbetegellátás tárgyában kiadott 12/1978. (Eü. K. 4. ) EüM utasítás 1. §-ában a "fővárosi, megyei tanácsok vb. egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe, a 2. § (2) bekezdésében, a 3. és 5. §-okban az "egészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe, a 4. és 6. §-okban az "egészségügyi szakigazgatási szerv vezetője" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete" szövegrész lép;
- az üzemegészségügyi ellátásról szóló 22/1979. (Eü. K. 15.) EüM utasítás 4. § (2) bekezdésében a "megyei egészségügyi osztály, illetőleg az illetékes egészségügyi osztály" és a 8. § (2) bekezdésében az "illetékes egészségügyi osztály az üzemi felügyelő szakfőorvosok útján" szövegrészek helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat" szövegrész lép;
- a betegek beutalásáról a gyógyító-megelőző ellátás intézeteibe tárgyában kiadott 27/1980. (Eü. K. 22.) EüM utasítás a 8. §-ának (1) bekezdésében a "Budapesten a fővárosi, megyékben a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete" szövegrész lép;
- a gyógyító-megelőző intézmények mikrobiológiai diagnosztikai ellátásáról szóló 5/1984. (Eü. K. 2.) EüM utasítás 2. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője (a továbbiakban: megyei főorvos)" szövegrész helyébe a "megyei tisztifőorvos" szövegrész lép; az 5. § (1) bekezdése pedig hatályát veszti;
- a kézigyógyszertárakról szóló 6/1984. (Eü. K. 2.) EüM utasítás 3. §-ának (1) bekezdésében az "illetékes megyei tanács vb. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv (továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) vezetője" szövegrész helyébe, továbbá a 4. § (1) és (2) bekezdésében az "egészségügyi szakigazgatási szerv", valamint az "egészségügyi szakigazgatási szerv, vagy általa megbízott szakember" szövegrész helyébe a "megyei tisztifőgyógyszerész" szövegrész lép;
- az orvosok országos nyilvántartásáról szóló 2/1981. (Eü. K. 1.) EüM utasítás 3. § (2) bekezdésében a "területileg illetékes megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, a fővárosban a Fővárosi Egészségügyi, Szervezési, Tervezési és Információs Központhoz (a továbbiakban: egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei intézete (a továbbiakban: megyei intézet)" szövegrész lép: a 3. § (2) és (4) bekezdésében, az 5. § (2) és (3) bekezdésében, a 7. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 8. §-ában, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdés c) pontjában, a 12. § (1) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében és mellékleteiben "az egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "megyei intézet" szövegrész lép, továbbá 1. §-ának (3) bekezdése és a 6. § (2) bekezdésének harmadik mondata a hatályát veszti.
Dr. Surján László s. k.,
népjóléti miniszter
Melléklet a 7/1991. (IV. 26.) NM rendelethez[37]
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította az 59/1997. (XII. 21.) NM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.01.01.
[2] Megállapította a 16/2005. (V. 2.) EüM rendelet 1. §-a. Hatályos 2005.05.17.
[3] Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.
[4] Módosította a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.
[5] Módosította a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.
[6] Megállapította az 59/1997. (XII. 21.) NM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.01.01.
[7] Beiktatta a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 2. §-a. Hatályos 2005.01.01. Lásd a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 8. § (4) bekezdését.
[8] Beiktatta a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 3. §-a. Hatályos 2005.01.01.
[9] Megállapította az 59/1997. (XII. 21.) NM rendelet 3. §-a. Hatályos 1998.01.01.
[10] Megállapította a 24/2001. (VI. 29.) EüM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2001.07.01.
[11] Megállapította a 16/2005. (V. 2.) EüM rendelet 2. §-a. Hatályos 2005.05.17.
[12] Hatályon kívül helyezte a 21/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.
[13] Hatályon kívül helyezte a 39/2003. (VII. 16.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.07.24.
[14] Módosította a 39/2003. (VII. 16.) ESZCSM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.24.
[15] Beiktatta a 21/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.01.01.
[16] Számozását módosította a 21/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.01.01.
[17] Hatályon kívül helyezte az 59/1997. (XII. 21.) NM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1998.01.01.
[18] Megállapította a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 5. §-a. Hatályos 2005.01.01.
[19] Beiktatta a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 6. §-a. Hatályos 2005.01.01.
[20] Hatályon kívül helyezte az 59/1997. (XII. 21.) NM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1998.01.01.
[21] Hatályon kívül helyezte az 59/1997. (XII. 21.) NM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1998.01.01.
[22] Módosította a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.
[23] Hatályon kívül helyezte a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 8. § g) pontja. Hatálytalan 1995.02.11.
[24] Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.
[25] Hatályon kívül helyezte a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 8. § g) pontja. Hatálytalan 1995.02.11.
[26] Hatályon kívül helyezte a 10/1992. (V. 19.) NM rendelet 1. §-a. Hatálytalan 1992.05.22.
[27] Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.
[28] Megállapította a 16/2005. (V. 2.) EüM rendelet 3. §-a. Hatályos 2005.05.17.
[29] Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.
[30] Hatályon kívül helyezte az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet 25. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1999.12.04.
[31] Hatályon kívül helyezte a 7/1994. (IV. 20.) NM rendelet 15. §-a. Hatálytalan 1994.05.01.
[32] Helyesbítette a Magyar Közlöny 1991/55. száma. Megjelent 1991.05.23.
[33] Hatályon kívül helyezte a 12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet 6. § a) pontja. Hatálytalan 2001.06.11.
[34] Hatályon kívül helyezte a 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2002.04.15.
[35] Helyesbítette a Magyar Közlöny 1991/55. száma. Megjelent 1991.05.23.
[36] Hatályon kívül helyezte a 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet 27. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2005.10.30.
[37] Hatályon kívül helyezte az 57/1997. (IV. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.04.18.