2003. évi LXXXVII. törvény[1]

a fogyasztói árkiegészítésről[2]

Az Országgyűlés a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése céljából a fogyasztói árkiegészítésről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § Fogyasztói árkiegészítés (a továbbiakban: árkiegészítés) vehető igénybe - az e törvény II. fejezetében meghatározott feltételek szerint - a mellékletben megnevezett szolgáltatásoknak az árkiegészítés alanya (3. §) által belföldön történő nyújtása esetén.

2. §[3] E törvény alkalmazásában belföldön történő szolgáltatásnyújtás a személyszállítás útvonalának Magyarország területére eső része.

Az árkiegészítés alanya

3. § Az árkiegészítés alanya

a) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve

b) az, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, amelyet (akit) a - saját nevében és felelősségére bevétel elérése érdekében - belföldön végzett szolgáltatásnyújtása után a 4. § (1) bekezdése árkiegészítés igénylésre jogosít.

II. Fejezet

Fogyasztói árkiegészítés igénylése

4. § (1) Árkiegészítést igényelhet - a (2) -(3) bekezdésben foglalt kivétellel - az, aki hatósági áras különjárati autóbusz-szolgáltatást végez, továbbá az, aki olyan

a)[4] külön törvény alapján végzett menetrend szerinti közforgalmú vasúti vagy közúti személyszállítási szolgál tatást,

b) komp- és révközlekedést

nyújt, amelyhez jogszabály utazási kedvezményt állapít meg.

(1a)[5] Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység után az árkiegészítést az autóbusszal végzett menetrend szerinti közlekedésről szóló törvényben, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott közlekedésszervező is igényelheti, ha jogszabály az árkiegészítés igénylésével kapcsolatos feladatokat az (1) bekezdésben meghatározott személyek és a közlekedésszervező között osztja meg.

(2) Nem vehető igénybe árkiegészítés azon utazási kedvezmény után,

a) amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg;

b)[6]

(3)[7] Nem vehető igénybe fogyasztói árkiegészítés a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek és a hatósági áras különjárati autóbusz-forgalom után. A nevelési-oktatási intézmények saját tanulóik részére történő vásárlásainál az alábbi esetekben vehető igénybe az árkiegészítés:

a) a hatósági áras különjárati autóbusz forgalom után;

b) ha az adott településen vagy a településhez tartozó külterületi lakott helyen alapfokú tanintézet nem működik, akkor a körzetileg illetékes oktatási intézmény telephelye és a diák lakóhelye közötti útvonalra szóló bérlet után a tanulmányi időszakban (szeptember-június hónapokban).

c)[8] gyermekotthonok jegy- és bérletvásárlásai után.

(4) Az árkiegészítés alanya a (2) -(3) bekezdésekben meghatározott, árkiegészítés igénybevételére nem jogosító bérleteladásokat darabszám és érték szerint köteles az árkiegészítésre jogosító bérleteladásoktól elkülönítve nyilvántartani.

5. § Az árkiegészítés alanya az árkiegészítést

a) a szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntetett naptól,

b) készpénzfizetés esetén, illetve ha az árkiegészítés alanya a számvitelről szóló törvény alapján könyvvezetési kötelezettségének a pénzforgalmi könyvvitel szerint tesz eleget, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, akkor az ellenérték kiegyenlítésének napjától igényelheti.

6. §[9] (1) Az árkiegészítés alapja a melléklet szerinti kedvezményes közforgalmú személyszállítás - kivéve a hatósági áras különjárati autóbusz-szolgáltatást - esetén a tárgyhónapban értékesített jegyek, bérletek darabszáma.

(2) A hatósági áras különjárati autóbusz szolgáltatás árkiegészítésének alapja a kilométerben kifejezett utazási távolság.

7. § (1)[10] Az árkiegészítés mértéke

a)[11] a vasúti személyszállítás, a HÉV-közlekedés, az agglomerációs és a távolsági autóbusz-közlekedés esetén a melléklet 1-4. pontjaiban meghatározott, a menetjegyen, illetve a bérleten feltüntetett érvényes utazási távolságnak megfelelő forintban kifejezett támogatási tétel szorozva az utazási távolság és az 5 km hányadosával,

b)[12]

c)[13] a helyi tömegközlekedésben használt kedvezményes bérletek, illetve komp- és révközlekedésben a kedvezményes menetjegyek és bérletek esetén a kedvezményezett csoportok egy-egy bérlet (illetve menetjegy) vásárlására a melléklet 5-6. pontjaiban megadott forintban kifejezett támogatási tétel,

d) a hatósági áras különjárati autóbusz-közlekedésben, az egy autóbusz által megtett utazási távolságnak megfelelően kilométerenként 50 forint, legfeljebb napi 10 000 forint.

(2)[14] A közforgalmú személyszállításban alkalmazott kedvezményes félhavi, negyedéves, féléves, éves bérletek esetén az árkiegészítés mértékét az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

a = adott időszakra vonatkozó bérletszelvény támogatása az adott támogatási kategóriában,

b = havi bérletszelvény árkiegészítése az adott támogatási kategóriában,

c = adott időszakra vonatkozó bérletszelvény teljes ára,

d = a havi bérletszelvény teljes ára.

(3)

(4)[15] Ha az árkiegészítésre jogosult szolgáltatónak a (3) bekezdés szerinti árkiegészítés megállapításához nincs a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adata, a közlekedésért felelős miniszter az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóhoz leginkább hasonló adottságú árkiegészítésre jogosult szolgáltató adatait alapul véve rendelkezik a fogyasztói árkiegészítés mértékéről.

(5) A települési önkormányzatok - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete által az e törvény szerinti támogatások figyelembevételével megállapított helyi tömegközlekedési díjszabásokról szóló rendeletek kiadásánál az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(6)[16] Ingyenes utazásra jogosultak az életkoruk alapján:

a) a magyar állampolgárok,

b) az Európai Unió tagállamának, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak állampolgárai, továbbá

c) az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött külön nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak állampolgáraival azonos jogállású személyek, valamint

d) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek.

III. Fejezet

Egyes eljárási szabályok

8. § Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1)[17] Az árkiegészítés alanya a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatás tekintetében az árkiegészítést - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - maga köteles megállapítani, bevallani és igényelni vagy visszafizetni (önadózás) .

(2)[18] Az árkiegészítés alanya a 7. § (3) bekezdés szerint megállapított összeget maga köteles bevallani és igényelni vagy visszafizetni. Az árkiegészítés alanya - a közlekedésért felelős miniszter által - a részére egy hónapra megállapított összeget havonta igényelheti.

(3)[19] Az árkiegészítés alanya köteles az árkiegészítés megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás alapján az igénylendő árkiegészítést havonta meg kell állapítani.

(4)[20] Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményeket, valamint azok igénybevételének részletes szabályait.

(5)[21] Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter arra, hogy rendeletben szabályozza a belföldi személyszállítás ingyenes utazásai után az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóknak járó fogyasztói árkiegészítés megállapításának rendjét.

IV. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

10. § (1) E törvény 2004. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit azokra a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeknél az árkiegészítés-igénybevételi lehetőség 2003. december 31. napját követően keletkezik.

(2) E törvény hatálybalépését megelőzően értékesített, de e törvény hatálybalépését követő időszak tekintetében utazásra jogosító bérletek esetén az árkiegészítést az árkiegészítés alanya e törvény rendelkezései szerint igényelheti.

11. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény címében az "és a fogyasztói árkiegészítésről", preambulumában a " , valamint a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése", valamint az "és a fogyasztói árkiegészítésről" szövegrész, 1. §-ának (6) bekezdése, a 3. § előtti címben az "és az árkiegészítés", a 3. § (1) bekezdésének felvezető szövegében a "vagy az árkiegészítés", (1) bekezdésében a ", vagy a 12. § (1) bekezdése árkiegészítés igénylésére jogosít" szövegrész, a 12-15. §-ai, a 17. §-ának (1) bekezdéséből az "és árkiegészítés" szövegrész, az "és a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatás" szövegrész, az " , illetve az árkiegészítést" szövegrész, valamint a "vagy igényelni" szövegrész, a 17. § (3) bekezdésének első mondatában az "és az árkiegészítés", valamint az "és árkiegészítés" szövegrész, a 17. § (3) bekezdésének második mondatában az "illetve az igénylendő árkiegészítést" szövegrész, valamint 2. számú melléklete hatályát veszti, azzal, hogy ezen rendelkezések alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés - e törvény a 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével - az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető.

12. §[22] E törvény 7. §-ának (6) bekezdése az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2003. évi LXXXVII. törvényhez[23]

Az egyes kategóriák szerint igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés tételek